Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
Furcsa táblák Vácott, a Rádi úti Tüzép- telep főbejáratánál nagy tábla figyelmeztet: BEHAJTANI CSAK SZÄMLÄVAL LEHET! Ahogyan a keréknyomok mutatják, behajtanak ott gépkocsival és fogatos járóművekkel is. (—ő) öles hirdetés a váci autóbusz-pályaudvar kirakatában: „Szőlőléből uditó, ez a VITIS kitűnő!” A VITIS-t én is szeretem, az ilyen reklámot azonban nem. Mire megfejti az ember. ötször is elátkozza a szeszmentes szőlőlevet. Szóval ez a reklám egyáltalán nem kitűnő. Akarom mondani; KITŰNŐ! —cs— VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE . XIX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1975. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP KÜLDÖTTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK A párthatározatok szellemében Vác: Egyesült Izzó Vác városában elsőként a legtöbb munkást foglalkoztató Egyesült Izzóban tartották meg az üzemi kommunisták küldöttértekezletét. A tanácskozáson részt vett Pálmai László, a városi pártbizottság titkára is. Horváth János, az üzemi pártbizottság titkára számolt be az Izzó kommunistáinak négyéves tevékenységéről. Elmondta, hogy a gyár kommunistái a gazdasági munkában élenjártak, és nagy részük van abban, .hogy például az üveggyár dinamikusan fejlődött s hogy a gyár termelési értéke 46 százalékkal magasabb most, mint négy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a terveket nem tudták minden részletükben teljesíteni. A gazdaságosabb termelés érdekében visszafejlesztett képcsőgyártás helyét elsősorban a fénycsőgyártás vette át. Gondokat okozott, hogy az új berendezések munkába állítása késett, s az új dolgozók a vártnál nehezebben tanulták meg munkájukat. A pártbizottság gazdasági irányító munkája az elmúlt esztendőben javult, intézkedési tervük és a végrehajtásban megnyilvánuló aktivitás biztosítéka annak, hogy a kollektíva az idén már kilábal a hullámvölgyből. Igen eredményes volt a párt- bizottság tevékenysége a munkások érdekképviselete, szociális helyzetének javításit tekintetében. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy több új szociális létesítmény készült el, hogy jelentősen emelkedtek a bérek, s hogy évről évre többet tesznek a nők, a családanyák helyzetének javításáért. Abban is megmutatkozik ez, hogy a gyárban egyre erősebb a kollektív felelősségtudat. A négy évvel ezelőtti negyven százalékos fluktuáció például 9 százalékra csökkent. A párttagok felelősségtudata mutatkozott meg a négyéves munkát elemző vitában is. Bajocki Ferencné, Szőcs Tamás és mások arra hívták fel a figyelmet, hogy átszervezéskor alaposabban tájékoztassák a munkásokat. Pálmai László, a városi pártbizottság titkára elmondta, hogy a gyár kommunistái jó úton indultak el, de a további kibontakozáshoz feltétlenül szükséges a jobb tervezés és szervezés a gyárkapun belül. A küldöttértekezlet a továbbiakban határozatot fogadott el, amelyben összegezte a gyári pártbizottság tevékenységét, a kommunisták állásfoglalását a XI. kongresz- szus irányelveiről és az új szervezeti szabályzat tervezetéről. A küldöttértekezletén megválasztották az új üzemi párt- bizottságot és a városi pártértekezlet küldötteit. ján titkos szavazással megválasztotta az új, 39 tagú párt- bizottságot és a járási pártértekezlet küldötteit. Az új párt- bizottság első ülésén megválasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot, melynek titkára ismét Dobrovdts István lett. KIÁLLÍTÁS Nagymaros fejlődése m O lg s 974 I ! I KIAL UTAS A nagymarosi pártszékházban a nagyközség harmincéves fejlődését bemutató kiállítás nyílt. A látogatók megismerhetik a következő években készülő létesítményeket is. Gondok Gödön Sok az ingázó - Korszerűtlen a művelődési ház Dunakeszi: Járműjavító Az MSZMP XI. kongresz- szusára való felkészülés jegyében gyűltek össze tegnap a Dunakeszi Járműjavító párt- alapszervezeteinek küldöttei, hogy a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések után az üzemi pártbizottság küldöttértekezletén beszámoljanak a X. pártkongresszus óta végzett munkáról és állást foglaljanak az 1974. december 5-én kiadott pártdokumentumokkal kapcsolatban, megválasszák az üzemi pártbizottságot, valamint küldötteiket a járási pártértekezletre. Részt vett a tanácskozáson dr. Sági Lajos, a járási pártbizottság titkára, Katona István, a nagyközségi pártbizottság titkára és Török Sándor tanácselnök is. Dobrovits István, az üzemi pártbizottság titkára számolt be a X. kongresszus óta végzett munkájáról. Egyebek közt elmondta, hogy a külső és belső okok miatt teljesen meg nem valósított rekonstrukció és a munkáslétszám csökkenése ellenére a fejlődés a tervezettnél nagyobb volt, és ebben jelentős szerep jutott a gyár kommunistáinak Tovább javult a párt szervezettsége. Jelentős fejlődés mutatkozott a tagfelvételi munkában, javult a fizikai dolgozók, a nők és 30 éven aluli párttagok aránya. Az ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozatot eredményesen hajtották végre az üzemben. Jól alakultak a kapcsolatok Dunakeszi párt- és állami vezetésével, s ez a községpolitika kommunális, szociális céljainak megvalósításában, óvodák, iskolák, munkáslakások építésében jelentkezett. Ezután a kongresszusi irányelvekről szólva hangsúlyozta, hogy a pártdokumentumok megvalósítása minden kommunista elsődleges feladata. A vitában felszólalt Varga Lajos alapszervezeti titkár, Tolnai Béláné vezető propagandista, Erdei Jenő lakatos, Steklik Ferenc, az üzemi KISZ-bizottság titkára, Nyizs- nyik József lakatos, dr. Sági Lajos, Bakó Károly igazgató, Katona István, Révay Sándor szb-titkár, Várkuti József meós és Nagy Ferenc osztály- vezető. Ezután a küldöttértekezlet a jelölő bizottság javaslata alapGödről többfelé járnak az emberek dolgozni. Főleg Budapestre és a környékbeli — váci, sződi, dunakeszi — üzemekbe. Kisebb részük helyben dolgozik, a Göd—Dunakeszi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezetben, az OVIT-nál és a RAMONA telephelyén. A több irányú ingázás, és az, hogy a munkások két vagy három műszakban dolgoznak, megnehezíti a gödi közművelődési célok megvalósítását. De több egyéb gátló tényező is van, melyeket — s ez fő cél a nagyközségi tanácsnál és a művelődési háznál — a jövőben meg kell szüntetni. Javuló klubélet A múlt évben, az említett nehézségek ellenére is, élénk kulturális élet zajlott a művelődési házban, ahol több szakkör és klub működik. Az ifjúsági klub tevékenységében egy időben pangás mutatkozott, mert egyre több olyan fiatal járt oda, akik kizárólag a lemezlovas-rendezvény iránt érdeklődtek. Később az ifjúsági klub régi tagjaiból alakult egy kis csoport, melyet elsősorban az irodalom szeretete hozott össze. Később ők szervezték meg az irodalmi kört. Első bemutatójuk Saint—Exupery A kis herceg című műve volt. A vállalkozás nagy sikert hozott. Azóta már a váci ifjúsági klubban, a Madách Imre művelődési központban, a gödi ifjúsági klubban és Vácrátóton is megismerték az előadást a fiatalok. E kis csoport segítségével kezdték el jobb és sokrétűbb tartalommal kitölteni az ifjúsági klub tevékenységét. S biztató jelek is vannak már, rendeztek egy jól sikerült vetélkedőt, képzőművészeti kiállítást, író—olvasó találkozót. Az irodalmi kör új műsora Bori notesz címmel Radnóti Miklós életének utolsó évét mutatja be. Jól működött a nyugdíjas klub. Ennek magvát a vasutas nyugdíjasok alkotják. Harminc-negyven idős ember rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon. A múlt évben legtöbben a kertészeti előadás- sorozatot hallgatták, de érdeklődés kísérte a földrajzi sorozatot is. A Munkásdalkörnek mozgalmas élete volt tavaly. Számukra 1974 legjelentősebb eseménye volt a Nagykőrösön megtartott országos minősítő verseny. A kórus bronz minősítést kapott. De közreműködtek a törökmezői békenapon, a Gödi Fészek jubileumi ünnepségén. Decemberben a Csepeli Munkáskórus 25 éves jubileumán és Göd-Felső felszabadulásának 30. éves évfordulóján léptek fel. Kísérleti jelleggel indult, de 1974 őszétől már kéthetente tartja összejövetelét a zenekedvelő gyermekek klubja. Zeneelmélet, zenehallgatás szerepel a programban, s a foglalkozásokat különböző játékok is színesítik. Bélyegszakkör is működik a művelődési házban. A kertbarátok klubjának tagjai télen rendszeresen hallgatnak TIT-előadásokat, és ezenkívül kentlátogatásokat, konzultációkat szerveznek. Az utóbbi időben egyre nagyobb a vonzereje az önképzőkörnek. A kört elsősorban azért hozták létre, mert jelentkezett egy — főleg fiatal tanítókból, tanárokból, főiskolai és egyetemi hallgatókból álló — csoport, amely magasabb szintű klubéletet kért. A kör tevékenységét Jele Lászlóné, a művelődési ház igazgatója vezeti. A tagok minden héten egyszer találkoznak. Havonta — egy önként jelentkező tag — előadást tart valamely témából. Utána vita következik, majd zenehallgatással, társasjátékokkal töltik el az időt. Néha csoportos színÚJ RÉGÉSZETI LELETEK A középkori városfal JEGYZET Húsz perc Vúcról Berényi György és Kispista István járt a közelmúltban Vácott. A két riporter a 900 éves Vácról emlékezett meg, a Szülőföldünk című adásban. Csütörtökön hallottuk a jól sikerült, húsz perces riportot az ünneplő Vácról. Az adást dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke vezette be. Utána Galambos Ferenc tanár az idegenvezető szemével mutatta be műemlékeinket: a kőkaput, a főtéri templomot és a dómot. A következő percekben már dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Tibor Kórház igazgató főorvosa beszélt intézményének szeme- fényéről: az intenzív szobáról. Molnár László és Kollár Lászlóné a hajógyárból beszéltek a jellegzetes váci tájszólásról. Megszólalt a harmadórás műsorban Madarász László, aki a felszabadulás után a várost képviselte az országgyűlésben. Végül dr. Tahin Gyula fogorvos beszélt hivatásáról és a Vox Humana Kórusról. (papp) Városunk 900 éves fennállását ünnepli. Ezzel kapcsolatban a történelmi múlt emlékeinek fokozottan előtérbe kell kerülniük. Annál inkább, mert például a Széchenyi és Beloiannisz utcák sarkán, az új élelmiszer-áruház alapozásánál — régészeti újdonságként — előkerültek a város középkori falai és más egykorú emlékek. S ezek a leletek a régiségre irányítják a figyelmet. A területen leletmentést végeztünk. Ez a kisebb tárgyak és tárgytöredékek begyűjtésén felül elsősorban, az ingatlanok részletes lefényképezését és térképre rajzolását, valamint méretarányos metszetábrák készítését jelentette. A középkori városfal egyenes szakaszát találtuk meg, mely a Idesenforgalmi Hivatal ajtaja alatt, az ajtóra me- -o'e^esen halad át a földben. A fal eddigi kutatások szerint házlátogatásokat, kirándulásokat szerveznek, és meglátogatnak több, hasonló jellegű klubot. Az önképzőkör távlati célja: átalakulni közművelődési klubbá. A tagok eddig is segítették a község kulturális fejlődését, a jövőben még többet akarnak tenni. Hatékonyabban segítik majd a többi klub tevékenységét is. Évfordulókra készülnek Nehéz lenne felsorolni azokat a programokat, melyek megvalósítására ebben az évben kerül sor. Néhány közülük. A művelődési ház, a nagyközségi tanács és Göd többi intézménye magas színvonalú rendezvényeket szerveznek március 15. és április 4. között, hazánk felszabadításának 30. évfordulója alkalmából. Az ifjúsági klubban például vetélkedőt, a helyi iskola segítségével felszabadulási gyermekrajz-‘kiállítást, fotókiállítást, irodalmi estet, íróolvasó találkozóval egybekötve. Ebben az évben ünnepük Vác fennállásának 900. évfordulóját. A gödiek részt vesznek a jubileummal kapcsolatos változatos kulturális programokban. A X. Dunakanyar dalostalálkozóra már készül a munkásénekkar, a járási művészeti csoportok bemutatójára pedig az irodalmi kör. A művelődési házban bemutatják a váci várostörténeti vándorkiállítást. A munkásdalkör benevezett a II. Vándor Sándor munkásénekkari fesztiválra és készül az április 4-i nagyközségi ünnepségre. Segítene a társadalmi összefogás A gödi művelődési házban egyébként több nehézséggel küzdenek. Az épület már nem felel meg a korszerű követelményeknek. A nagyterem és a könyvtár a szabadba nyílik, így szükséges egy terasz építése, ami előtér, ruhatár és dohányzó is lenne. Nincs helyiség az említett szakkörökhöz. A pince átalakítása ezen a gondon segítene. Viszonylag kis ráfordítással két klubtermet, fotólabort, raktárát lehetne kialakítani. A művelődési ház egyaránt segítséget vár a felsőbb szervektől, és a helyi üzemektől. A gödiek eddig is szép példáját adták a társadalmi összefogásnak. Tavaly 4,5 millió forint értékű társadalmi murikát végeztek a községben. A művelődési ház élénkíti kapcsolatait az üzemekkel. Kétoldalú megállapodást kötnek például, melyben konkrétan rögzítik az együttműködés feladatait. Az üzemek szocialista brigádjait rendszeresen tájékoztatják, és meghívják a művelődési ház rendezvényeire. A KISZ-szervezeteket bevonják az ifjúsági klub tevékenységébe és elsőrendű feladatnak tekintik az üzemekben dolgozó fiatalok művelődési .igényeinek kielégítését is. Roxin László I Kenyerünkért A termelőszövetkezetei januárban csendesebbek mint máskor. Az irodákbm a zárszámadás előkészületei folynak, a gépműhelyben a tavassá munkákrc készítik elő a traktorokat vetőgépeket. Több idő var beszélgetésre, számok nélküli számvetésre is. A szövetkezeti gazdáknak eszébe jut az október —novemberi riadalom amikor a természet kegyetlen tréfája miatt sokan azt hitték, kint rothad el a termés, a kukorica, a cukorrépa, nem kerül földbe a mag, oda a téesz vagyona, a jövő évi kenyér. Mert a gép nem ember. Ha esik, ha nagy a sár, nem megy egy tapodtat sem, használhatatlan lesz. Az ember többet kibír, sokkal többet. Különösen, ha a kenyérről, az ország mindennapos szükségleteiről van szó. Együtt kenyerünkért! Ezt a mondatot irta Dániel Kornél festőművész arra a grafikára, amit emlékeztetőként, köszönetként azoknak az üzemeknek, iskoláknak, KlSZ-szervezetek- nek, kollektíváknak adtak át, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a termények bekerüljenek a határból, akik a szövetkezeti tagokkal együtt vállalták a sarat, az esőt, a fáradalmakat. Együtt, kenyerünkért. A munkás-paraszt szövetség jelképe lett a járásban az őszi társadalmi összefogás ugyanúgy, mint a falujárók, a szövetkezeti mozgalom agitátorainak önzetlen munkája, segíteni alcarása. De felejthetetlen élmény, büszkeség azoknak az ifjúmunkásoknak, úttörőknek, középiskolás fiataloknak is, akik ma úgy érzik, valami nagyon „klassz” dolgot műveltek. Hosszú volt a lista, amikor a minap a járási hivatal dísztermében felolvasták, kik is tették a legtöbbet a betakarításért. Csak néhányat említünk közülük: a dunakeszi Mechanikai Laboratórium munkásait, a szovjet és magyar katonákat, váci és budapesti gimnazistákat, szobi, szoko- lyai, penci, veresegyházi, vácrátóti úttörőket, az iparművészeti főiskola és a kisnémedi KISZ-szervezet tagjait. A felsorolás korántsem teljes. így a köszönet nemcsak nekik szól, hanem mindazoknak, akik velük együtt cselekedtek — mai kenyerünkért. Csulák András A Széchenyi utcai építkezésnél a városfal külső oldalán előkerült egy középkori emésztőgödör fabéléssel, a falon belül pedig egy középkori kút, szép köbéléssel. A fal mellől és a kútból számtalan közép- és újkori kerámiatöredék került elő, köztük egy egészen, korai agyagedény töredéke a XI. századból, mely a falnál és a kútnál is régebbi volt. Ezenfelül egy csaknem ép, 9 cm magas, belül mázas, kívül hat fogazott sorra' díszített XVI. századi kerámia edényekre is rátaláltunk. Bár a XVIII. század már nem tárgya a régészeti kutatásnak, a város története szempontjából nem érdektelen, hogy a töredékek közt szén számmal voltak habán edér.ycserepek. Mint az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzőkönyvéből kiderül, a fal egy részét a jö- i/őben a nagyközönség számára is megtekiníhetővé teszik. Dr. Stefaits István régész az 1250-es években épülhetett, és az 1700-as évek közepe körül bontották le földből kiálló részét. A fal nem vastag, mintegy 1,5 méter, és csak a mai Széchenyi utca járdája mellett — nyilván az egykori Hatvani kapu tornyának közelsége miatt — szélesedik ki körülbelül 2,8 méterre. Ezek nem nagy méretek. A váci vár hasonló korú kaputornyának falvastagsága például 5,5 méter volt. A városfal a szomszédos ÁFÉSZ-irodaház hátsó fala alatt folytatódik, és a Sztáron Sándor, majd az Attila utcák nyomvonalán haladva a Géza király térnél csatlakozott egykor a vár külső védőműveihez. A másik irányban a Cházár András utca irányában fut csaknem az Él- munkás utcáig, ahol a Duna felé fordulva a „Hegyes” toronyig húzódik. Onnan pedig a Duna partján a Géza király téren állott várig.
