Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

A PEST Mf.GYf'l HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1975. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP Bővítik az óvodákat — Korszerűsítik a villanyhálózatot Gyömrői változások Csakúgy mint más közsé­geinkben, Gyömrőn is évről évre jelentős az óvodai túlje­lentkezés. Tavaly például — helyhiány miatt — hetven gyermek jelentkezését kellett elutasítani az óvodákból. Mindezek mellett így is jóval 100 százalék feletti az óvodák kihasználtsága. Érthető hát, hogy a községi tanács vezetői fontos feladat­nak tekintették, annak tart­ják ma is a helyzet javítását, az óvodai helyek számának emelését. Ily módon tanácsi hozzájárulással és a község­ben működő gazdasági egysé­gek anyagi támogatásával 1972-ben sikerült korszerűsí­teni, bővíteni a Pázmány úti óvodát. Ennek eredményeként újabb 25 gyermeket helyeztek el. Már elkezdődött, s remél­hetőleg ez év közepe táján be­fejeződik a Kossuth Ferenc úti óvoda korszerűsítése, új szárnyának építése. E munka végeztével újabb 50 gyerme­ket vehetnek fel. Jelentős a fejlődés az egész­ségügy területén is. Az elmúlt év végén az újábíb orvosi kör­zet kialakításával immáron négy orvos látja el feladatát, csökkentve a rendelők zsú­foltságát. Ugyanakkor megfe­lelő műszakbeosztással, ügye­let megszervezésével sikerült elérni, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók munká­jában is érvényre jusson a csökkentett munkaidő. Esténként sajnos, sötét a község, gyenge az áram, tech­nikailag élvezhetetlen a tele­vízióadás, használhatatlanok a háztartási gépek. Visszatérő, jogos panasza ez a lakosság­nak. Tavaly azonban elkezdő­dött az a rekonstrukciós mun­ka, amely a község villanyhá­lózatának teljes korszerűsíté­sére hivatott. Sok milliós be­ruházásról van szó, amely NIM-keretből valósul meg. A munka egyharmadával végez­tek eddig a szakemberek. A rekonstrukciós munka befe­jeztével megjavul a közvilágí­tás is: az utcai oszlopokon sű­rűbben elhelyezve, erősebb fényt adó kettős égőket sze­relnek fel, s mintegy másfél milliós tanácsi hozzájárulás­sal Gyömrő főútjai higany­gőz-lámpákat kapnak. Előbbre léptünk a vízügyben is — hallottuk beszélgetésünk során GaramVölgyi István ta­nácselnöktől. A jelen és az el­következő évek egyik, ha nem a legnagyobb vállalkozása Gyömrőnek az Üllővel közö­sen megépítendő vízműháló­zat. Jelenleg a kivitelezéssel kapcsolatos tervek készülnek, ezek ismeretében, rövid időn belül megalakulhat a szerve­ző bizottság, amely majd át­fogja, életre hívja a társulást, előkészíti a közgyűlést. Gyors, örvendetes változá­sokról adhattunk számot Gyömrőről. Olyan változások­ról, amelyek megvalósítása egyenként is rendkívüli fel­adatot jelentett, jelent az el­következőkben is a tanács számára. Igaz, hogy újabb járda, sokkal inkább útépítés is kívánatos lenne, ám erre egyelőre nem futja a tanács erejéből. Azonban még így sem lebecsülendő az az ősz- szeg, amit utak javítására fordít az idén. J. I. 7a rtács—népfront kapcsolatok Gyümölcsöző együttműködés Pályaválasztás Úriban A legtöbben továbbtanulnak — Mi leszel, ha nagy leszel? — kérdezzük az éppen hogy óvodás korú gyermektől, és jókat derülünk, mosolygunk a legtöbbször meghökkentően naiv válaszokon. Ám az oly sokszor feltett kérdésre egy­szer mégis válaszolni kell. Méghozzá felelősséggel, egy életre szólóan. ★ — Mi leszel, hová jelentke­zel? — kérdeztük Palócz Lász- lónéval, az úri általános isko­la nyolcadikosainak osztály­főnökével mi is a pályaválasz­tás előtt álló fiataloktól. Bakos László: — Ha sikerül, az Ikarusba megyek majd, karosszéria- lakatos szakmába, ipari tanu­lónak. — Miért éppen oda? — Apukám is ott dolgozik. Űg" beszéltük meg, oda me­gyek én is... Talán a bejárás sem lesz annyira fárasztó. Nem vonatozom, buszjárat visz az üzembe, hoz haza Űriba... Mázás Mária: — Én a monori József At­tila Gimnáziumot választot­tam, közgazdasági osztályba járok majd ... Osztálytársam, Süli Erzsi szintén a szakközép­be jelentkezett. A néhány padsorral hátrább ülő Erzsikére néz: — Bátyám biztatott, hogy tanuljak, ö a Duna Csokoládé­gyárban dolgozik. — Téged a csokoládégyár nem vonzott? — Többször is voltam bent, de különösebb kedvet mégsem kaptam arra, hogy oda men­jek ... Patyi Margit: — Nagykőrösre, az óvónő­képző szakközépiskolába je­lentkezem ... — S ha nem vennének fel? Az osztályfőnök válaszol: — Az utóbbi években Üri- ból mindig volt jelentkező az Iparban jártas FŐKÖNYVELŐT KERES Gyömrőre a Járási Szolgáltató Szövetkezet. Jelentkezés a szövetkezet központjában. említett iskolába, tanulóinkat fel is vették... Reméljük, si­kerül Margitnak is. — De ha mégsem sikerülne — válaszol —, akkor a mono­ri szakközépbe jelentkezem én is. Botka László: — Kőfaragó mesterséget vá­lasztottam. Ha felvesznek Pi- lisvörösvárra kerülök, kollé­giumban lakom majd. — Szüleid mit szóltak a pá­lyaválasztásodhoz ? — Azt mondták, ha kedvet érzek hozzá, akikor részükről semmi akadály ... ★ Az igazgatói irodában foly­tatjuk beszélgetésünket az osz­tályfőnökkel. — Február 20-ig kell leadni a jelentkezési lapokat, két hely megnevezésével. Természetesen a lapok nagy része még nem érkezett be, így összesítő ké­pünk nincs arról, ki, hová je­lentkezett, milyen Sizakmát, pályát választott — Mint osztályfőnök mit vár? — Harmincegy fős az osz­tálylétszám, ebből 20 leány és 11 fiú fejezi be, merem remél­ni, sikeresen az iskolát. A lá­nyok közül többen gimná­ziumban, szakközépiskolában tanulnak tovább. Ugyanígy a fiúk is néhányan. A többiek szakmát választanak, A végleges döntésig módo­sulhatnak még a nézetek. Hát­ra van a felvételi visszajelzés. De annyi máris bizonyos, hogy a nagy létszámú osztály­ból talán két-három kivétellel mindenki tovább tanul majd. Jandó István A Hazafias Népfront mono­ri járási bizottságának leg­utóbbi ülésén a bizottság 1974- ben végzett munkájának ér­tékelése szerepelt napirenden. Részt vettek az ülésen Bodor József és Vajda László, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának munkatársai is. — Tavaly a járási elnökségi és bizottsági ülseinket munka­terv szerint hiánytalanul meg­tartottuk — mondotta beszá­molójában Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási bi­zottságának titkára. Az elnökségi üléseken sok hozzászólás, javaslat hanzott el. A napirendek iránt nagy volt az érdeklődés. Két kihe­lyezett — a tapasztalatok sze­rint hasznos — ülést tartottak Pilisen és Vecsésen, ahol a községi népfrontbizottságok munkáját tárgyalták. Eredménnyel tevékeny­kedett a járási könyvba­rát-bizottság, az „Olvasó népért” és „Olvasó mun­kásért” mozgalomban, az író-olvasó találkozók meg­szervezésében. A honismereti bizottság sike­res honismereti ankétot rende­zett Vecsésen, vetélkedőt Mo- noron és a 700 éves Gyömrőn. 1974-ben a népfront járási bizottsága a járási hivatallal közösen felülvizsgálta a közsé­gi tanácsok, s a népfrontbi­zottságok együttműködési megállapodásának érvényesü­lését. A közös munkán még javítani kell — tapasztalták, így kerültek módosításra, át­dolgozásra a régi megállapo­dások. A népfront járási bi­zottsága és a járási hivatal kö­zött az együttműködés jó, a megállapodásban rögzített kö­zös feladatokat teljesítették. A községfejlesztési munkát a járási népfrontbizottság rendszeresen figyelemmel kí­séri, s félévenként értékeli. 1974. első félévében az egy lakosra jutó átlagérték 89 forint volt. Eredményes volt a művelő­déspolitikai munka, kiemelke­dik a rendezvények közül a szocialista brigádok vetélke­dősorozata, az általános isko­lások pályaválasztási vetélke­dője, de nem volt ezeknél ki­sebb jelentőségű a felszabadu­lással kapcsolatos novella- és verspályázat, a 700 éves Gyömrő rendezvénysorozata. A társadalmi és tömegszer­vezetekkel való együttműkö­dést is jónak értékelték. Sima István, a járási hivatal titkárságának vezetője a be­számolót követő hozzászólásá­ban megerősítette: gyümölcsö­ző volt az elmúlt esztendőben a hivatal és a népfrontbizott­ság közös munkája. Bodor Jó­zsef, a kihelyezett ülések hasz­náról, fontosságáról szolt — ezt a kezdeményezést a jövő­ben is folytatni kell, hiszen közvetlenebb formában adhat-, nak így segítséget a községi népfrontbizottságoknak. (k. zs.) A monorí Új Elet Tsz-ben Februárban zárszámadás Megérkezett a hideg — a monori Üj Élet Tsz-ben már nagyon várták. Nagy András, a szövetkezet elnöke beszélge­tésünkkor még aggódott: meg- károsodiik a vetőburgonya a langyos időben, legalább 4—5 fokos hideg kellene mihama­rabb. Az időjárás most „ke­gyelmezett”, de elég sok bajt okozott úgyis. Július-augusztusban, a nö­vények legfontosabb fej­lődési szakaszában nem volt csapadék, a betakarí­táskor azonban annál több eső jött. Készül a mérleg. Előrelátha­tólag február 14-én megtartják a zárszámadó közgyűlést. A tervezett eredmények meglesz­nek A szövetkezet vezetői mégsem elégedettek a gazda­sági esztendővel. A mostoha időjárás elég sok kiesést oko­zott. Készítik már az 1975-ös tervet, ez elsősorban a kalászos gabona és a kertészei! nö­vények termesztésére kon­centrál, főleg az utóbbira, hiszen kis feldolgozó üzemük konyha­kész áruja iránt egyre na­gyobb a kereslet. Szeretnék kielégíteni az igényeket, 1975- ben már 570 vagonos kertésze­ti terményt és burgonyáit kí­vánnak termelni. Tervek - közszemlén Üllő községben, a legújabb rendezési és fejlesztési elkép­zelések figyelembevételével elkészült a nagyközség egysze­rűsített általános rendezési terve. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága úgy határozott, hogy jóváhagyás előtt köz­szemlére bocsátja. A terveket február 15-ig mindennap fél­fogadási idő alatt a tanácste­remben lehet megtekinteni. MŰSOR MOZIK Ecser: A harmadik tettes. Gomba: Életünk legszebb napja. Gyömrő: Elátkozottak. H: Periszkóp a fjardok között. Maglód: Ó, maga rettenetes. H: Katonazene. Mende: Saint- Tropezbe költözünk. H: Locso- lókocsi. Monor: Balszerencsés Alfréd. H: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Nyáregyhá­za: Balszerencsés Alfréd. H: Álmodó ifjúság. Pilis: Valerie. H: Szikrázó lányok. Tápiósáp: Az elveszett kutya. Űri, v—h: Hószakadás. Üllő: Fogadó a törött Patkóhoz. H: Balsze­rencsés Alfréd. Vecsés: Ulza­na. Matiné: Örök megújulás. H: A halott asszony vissza­tér. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Üllőn, délután 15 órától út­törőkarnevál, Vecsésen holnap 19-től zenei ismeretterjesztő előadássorozat. Verdi: Roman­tikus opera. ÜTTÖRŐHÁZ Gyömrőn, 8-tól 11 óráig asz­talitenisz kezdőknek, 9-től ti­lg kismotorszerelő szakkor, holnap 15-től 17-ig ifjú vörös­keresztesek, fotószakikör kez­dőknek; 15.30-tól 17.30-ig rá­dióépítő szakkör. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn és Péte­riben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Fehér Csaba (Pilis, Rákóczi u. 67.), Sülysápon és Űriban; dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen az Andrássy-telcpi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Harminchat év után - nyugalomban A közelmúltban tartotta ünnepélyes egységgyűlé­sét a monori járási Bata Ferencről elnevezett önálló munkásörszázad. Az egységgyűlés alkalmából kitün­tetések, elismerések átadására is sor került. Dr. Szűcs Miklós, nyugalmazott rendelőintézeti igazgató főorvos 15 éves szolgálat utáni nyugalomba vonulása alkal­mából a Szolgálati Érdemérem, valamint a Munkásőr Emlékérem és Emléklap kitüntetésben részesült. A búcsú mindig fájdalmas érzés. Különösen az akkor, ha egy kiváló kollektívától kell búcsúzni. — Szolnok megyében szület­tem, munkáscsalád gyermeke­ként. A gimnáziumot már a fővárosban, nevezetesen Új­pesten végeztem. Minden vá­gyam az volt, hogy orvos legyek. Hiába jelentkeztem azonban , az egyetemre, fel­vételi kérelmemet elutasítot­ták. Egy ideig munkásként dolgoztam egy pesti gyárban, majd 1929-ben Olaszországba mentem az egyetemet elvé­gezni. — Nehéz idők jártak akkor Európa-szerte. Az egész világ gazdasági válsággal küzdött, és bizony nem voltak köny- nyűek számomra sem az itá­liai egyetemi évek. Sikeresen diplomáztam, általános- és fogszakorvos lettem. Boldogan jöttem haza. Itthon azonban újabb csalódás ért. Azok, akik akkor nem javasolták az egyetemi felvételemet, most a munkát is megtagadták tő­lem. -Pedig orvoshiány volt. — Különböző munkahelye­ken dolgoztam, majd 1939-ben Monorra jöttünk lakni. De itt sem változott a helyzet. 1939-től 1944-ig orvosi diplo­mával a kezemben... a Po- lachek-féle cégnél éjjeliőrként dolgoztam. — Időközben engem is — sokszázezer társammal egye­temben — a nácik deportál­tak. Rendkívül nehéz hónapo­kat éltem át, de rendületlenül bíztam a szebb, boldogabb jö­vőben. — 1945-ben jelentkeztem a pártba. 1947-ben végre kap­tam munkát. Magán- és SZTK-fogszakorvos lettem Monoron. — Ott voltam a tanácsok megalakulásánál is. 1950-ben a Vörös Hadsereg utcában ta­nácstagnak választottak. 1951- ben körzeti orvos lettem. Egészen 1958-ig végeztem ezt a munkát. Akkor nagy meg­tiszteltetés ért: kineveztek a járási rendelőintézet igazgató főorvosának. Már akkor lát­tam, hogy az épület nem felel meg a követelményeknek, újat kellene építeni. Szorgalmaz­tam is már a 60-as évek ele­jén. Anyagi nehézségek miatt azonban nem lehetett hozzá­kezdeni az építkezéshez. — 1974. augusztus 1-én, hét évvel a nyugdíjkorhatár után, 67 éves koromban nyugdíjba mentem. Belefáradtam a munkába, nem tagadom, s egy kicsit fájó érzés tölt el, ha arra gondolok, nem sike­rült a rendelőintézet megépí­tése. Talán az elkövetkező években erre is sor kerül. — Tanácstagságomról a napokban mondtam le, mert a fővárosba költöztem időköz­ben. De szívesen emlékezek vissza arra, hogy sikerült szi­lárd burkolattal, járdával el­látni a Vörös Hadsereg utcát. Megoldódott a vízellátás is ebben az utcában. — A járási pártbizottság­nak megszakítás nélkül 1952. óta tagja vagyok. Ügy érzem, munkámmal érdemeltem ki ezt a tartós bizalmat. — Mindig közéleti ember­nek vallottam magam. Tag­Az emlékezetes búcsú pillanata. Dr. Szűcs Miklós átveszi a Szolgálati Érdemérmet Guba Páltól, az MSZMP járási bi­zottságának első titkárától és Onger Vilmostól, a megyei munkásőrség parancsnokhelyettesétől. Mutnéfalvy Adorján felvételei ja voltam a Vöröskeresztnek, a népfrontnak, az orvosegész­ségügyi dolgozók szakszerve­zetének pedig járási titkára voltam hosszú ideig. Meg­kaptam a Haza Szolgálatáért Érdemérmet, az Egészségügy kiváló dolgozója címet. — A munkásőrség köteléké­ben 15 évet töltöttem el. Na­gyon jól éreztem magam a közösségben. Tettrekész, bá­tor emberekkel találkoztam mindig a századon belül. Pa­rancsnokunk beleegyezésével kértem nyugdíjazásomat. A XIII. kerületben lakom né­hány hónapja. Több idő jut majd a családra, főleg a két unokára, akikre nagyon büsz­ke vagyok. Hamarosan felesé­gem is nyugdíjba megy. — Mozgalmas volt az éle­tem, de nem bántam meg a harcot, a küzdelmet. Ügy ér­zem, emelt fővel búcsúzhat­tam a közélettől, a monoriak- tól. — Harminchat év után azonban nem olyan könnyű a búcsú egy gyorsan fejlődő községtől, az ott lakóktól. Ezért, ha tehetem, gyakran kijárok ezután is, hiszen to­vábbra is érdekel a járási székhely fejlődése. Elbúcsúztam Monortól, s egy kicsit fájt ez a válás. Az itt eltöltött esztendőket azon­ban sohasem fogom elfelej­teni, mindig szívesen gondo­lok majd vissza a monoriak- ra... Gér József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom