Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

6 XJűdav 1975. FEBRUÁR 23., VASÁRNAP Kismamák - egy műszakban I MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK • r-vv- --M : ■ Vizsgálat Pest megyében a vállalati bér- és szolgálati lakások ügyében A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA KIELÉGÍTŐ Fehér Józsefné Diiia Pálné Darázs Károlyné Várad» Péterné Gárdos Katalin felvételei A meglehetősen barátság­talan, zöldre mázolt kapun olvasom: „Felveszünk női és férfi munkaerőt varrodai munkára. Betanítás egy hó­nap. Fizetés kollektív szerző­dés szerint”. Pusztába kiáltó szavak — fehér holló az új belépő. Cegléden — idézve a városi tanács munkaügyi helyzetéről készült jelentés­ből — „a női munkaerő-szük­séglethez viszonyítva arány­talan a munkát vállaló nők száma. Az elsődleges prob­léma nem a munkavállalási szándék hiányában keresendő, nem is a női munkaerő kép­zetlenségében, hanem bére­zési okokban — és bár vala­melyest enyhült — máig is döntő tényező maradt a gyer­mekelhelyezési lehetőségek elégtelensége”. Ugyanez a cipő már jóval kevésbé szorítja a Május 1 Ruhagyár helyi gyáregysé­gét, amely ma már ízig- vérig női üzem. A 710 dolgo­zó közül mindössze 130 a férfi — többségükben kar­bantartók. Meleg István mű­szaki vezető, aki készséggel szegődött idegenvezetőmmé erre a délelőtti műszakra, eh­hez még hozzáteszi: i — Azelőtt lényegesen több férfi dolgozott nálunk. Tudo­másul kell vermünk: kiha­ló félben van a hagyományos szabóság — egyre inkább női szakma lesz. Van annak már vagy tíz éve, hogy nincs fiú ipari tanulónk. Mégse lehet azt mondani, hogy rossz szelek fújdogál- nak a szépen fejlődő gyár­egység háza táján. Tavaly, az év első felében tettele pon­tot a munkakörülményeket jócskán megkönnyítő rekonst­rukció végére. Azon sem le­het csodálkozni — amint azt kihelyezett ülésén korábban a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága is örömmel állapította meg —, hogy azo­nos munkáért azonos bért kapnak a nők férfikollégáik­kal. Másik számottevő lépés­előnye a kollektívának, hogy igyekszik megoldani a kisgye­rekes anyák egyműszakos fog­lalkoztatását. Ez a lehetőség természetesen még csupán csepp a tengerben, de lényeg az, hogy sikerült elmozdulni a holtpontról. A tavaly életre hívott kismamasor, ha egye­lőre nagyon szerény létszám­mal is, de döntő bizonyíték erre. Hatan a gépeknél A teremben az 54—56-os szalag végén szerénykedik a kismamasor. A tizennégy ki­váltságos asszony közül ha­tan pergetik ' szorgalmasan gépeiket, idomrészeket varr­nak a szalagoknak. A többiek betegállományban vannak — otthon kicsinyeik­kel. Nem ritkaság ez itt. A sor elején Fehér József­né szívesen beszél sorsáról, családjáról. Nagykorúságáig állami gondozott volt, Szege­den sajátította el a nőisza- bó-mesterséget. — Több mint egy éve jöt­tem vissza a gyermekgondo­zásból, a harmadik kicsi, Szilvi, akkor volt másfél éves. Szerencsénk volt, sikerült el­helyeznünk a Dózsa György úti bölcsődében. A két idő­sebb fiúnk, Tomi és Józsi, már iskolás, mindketten har­madikosok, olyan minimális a korkülönbség közöttük. 1 Napközibe járnak, ezért ha­marabb dolgozhatom, mint reméltem. — Miért nem maradt ott­hon három évig a kislányá­val? — Űj lakást kaptunk, nem is olyan régen, és nagy a re­zsi. A harmadik gyerek után kereken ezer forint gyermek- gondozási segélyt kaptam, így meg a bélésvarrással össze­jön havonta az 1800—1900 fo­rint is, s ehhez még plusz­ként természetesen a családi pótlék, amely 960 forint. Két műszakot nem tudott volna vállalni, hiszen ő hozza és viszi a gyereket reggel és munka végeztével. Szerencsé­re a bölcsőde 6-kor nyit, így aztán nagy finissel fél nyolcra beér a gyárba — kerékpáron. Férje, aki a Húsipari Vállalat­nál kocsikísérő, ilyenkor már javában úton van, s van úgy, hogy este is csak későbben ér­kezik haza. — Bevallom őszintén, ha nem kínálkozott volna ez az egyműszakos lehetőség, kény­telen lettem volna másik munkahely után nézni... £ (Fehémé tisztában van £ azzal, hogy a szerencse va- f lósággal az ölébe pottyant $ ezzel az egy műszakkal. % Ugyanakkor azt is elmond- $ ta, nem kaptak semmi ga- £ randát arra, hogy ez az ál- f lapot tartós marad. S bár % aggódása teljesen alaptalan, í, mégis realitásokból táplál- $ kozik. A realitások pedig ^ önmagukért beszélnek. Me- £ lyek hát ezek? A népese­di déspolitikai intézkedések f ebben a gyáregységben £ csakúgy, mint bárhol az or- szágban, vagy a megyében, £ lényegesen hozzájárultak a | nők szülési kedvének növe- ? kedéséhez. Jelenleg 130-an vannak gyermekgondozási % segélyen és mintegy húszán szülési szabadságon. Nem 4 ritka a veszélyeztetett ter- j hesség sem. Az üzemnek $ orvosa van, nőgyógyásza á azonban nincs.) Sikerült megoldani A műszaki vezető szerint Dina Pálné, aki sorban a kö­vetkező, az egyik legképzet­tebb szakmunkása a gyáregy­ségnek. Itt szabadult, s nem sokkal azután beiratkozott az üzembe kihelyezett techni­kumba. Férjhez ment, rögtön szült — ki kellett maradnia a másodikból. Később ismételten nekirugaszkodott, de ekkor már Budapesten, a Bolyai tex­tilipari szakközépiskolában akarta befejezni tanulmányait. Ekkor jött a második gyerek. — Mikor a most kilencéves fiam, Pali megszületett, még nem volt GYES, vele egy évig voltam otthon. Azután vissza­jöttem a szalagra — két mű­szakba. Nem volt lakásunk, az anyósomnál laktunk, ő vigyá­zott Palikára. Enikővel már kihúztam a három évet, egé­szen tavaly augusztus 24-ig, akkoriban indult a kismama- sor. Közben a férjével, aki gép­kocsivezető és jól keres, ösz- szekuporgattak egy OTP-la- kásra valót, s a kislányt fel­vették az óvodába. E megoldá- | sok nélkül továbbra sem dol­gozhatott volna. — Anyagi hátrányom az egy műszakkal nincs, 2340 fo­rint az alapbérem, s erre jön még a mozgóbér. Vállpántok körülvarrását csinálom, vagy ahogy mi mondjuk: stircelek. Persze, ha nem lett volna ez a lehetőség, az esetben munka után kellett volna néznem. De hát tizenöt esztendő után az ember nem cserél gazdát könnyű szívvel. § (Évente átlagosan 15—20 ^ kismamának telik le a gyermekgondozási segélye. $ A munka felvételére közü- § lük természetesen csak az X gondolhat, aki el tudja he- X lyezni gyermekét óvodába, X vagy más megoldást talál. X Akinek ez nem sikerül, az X vagy továbbra is otthon X marad, vagy kiveszi a % munkakönyvét s elhelyez- X kedik valahol egy műszak- X ban. Ha tud. Tapasztalat ^ szerint minden második ^ kismama ez utóbbi megol- % dásra kényszerül.) Ha kapnak — kamatmentes Darázs Károlyné betanított varrónő, tizennyolc éves volt, amikor a gyáregységhez ke­rült, itt tanult meg varrni. Az­előtt soha nem csinálta, még kedvtelésből sem. Tizenkét év alatt azonban jócskán belejött a mesterségbe. Két fiuk szüle­tett eddig, Tamás nyolc-, Zol­tán. négyéves múlt. — Nem mondom, hogy nem szeretnénk több gyere­ket, de egyelőre nem is gondol­hatunk erre. Albérletben la­kunk, 500 forintért bérelünk szoba-konyhás lakást. Ta­vasszal szeretnénk beszállni egy szövetkezeti lakásba, a vállalat ígért 10 ezer forint kamatmentes kölcsönt, ha hozzuk az OTP-től a papírt. Évente 4 dolgozó kap ka­matmentes kölcsönt, jelenleg 30 igénylő van, vagyis a Da­rázs család esélye nem egé­szen 15 százalék. — Nem tói sok az alapbé­rem, mindössze 1680 forint, de nem panaszkodom. Jelen­leg bélést varrók, de ismerek több műveletet. Az igénye­sebb műveletek, például abe- zsebezés vagy a felgallérozás természetesen jobban fizet­nek. — Mihez kezdett volna, ha nem sikerül Zoltánt elhelyez­ni az óvodába? — Kénytelen lettem volna otthon maradni — fizetetlen szabadságon. Tudomásom sze­rint egy évet a gyáregység­vezető, annál többet pedig a vezérigazgató engedélyezhet. De elmentem volna ápolónő­nek is szívesen vagy tsz- melléküzemágba kesztyűt varrni. $ (A Május 1. Ruhagyár ^ ceglédi gyáregységének í nincs saját gyermekintéz- ^ menye. A GYES-t kiszol- ^ galt kismamáknak a lakó- 6 területük szerint illetékes 6 óvodánál kell szerencsét f próbálniuk. A gyáregység ^ mindent elkövet, hogy ez a szerencse kevésbé le- $ gyen forgandó. Tavaly például kifejezetten a vá- ^ ros gyermekintézmény ei- 6 nek fejlesztésére szervez­ni tek kommunista műsza- ^ kot. A megszolgált bérek 50 százalékát, 40 ezer fo- ^ rintot utaltak át a tanács ( számlájára. A normát is kétszeresen A kismamasoron kívül más lehetőség is van üzemen be­lül egyműszakos foglalkoz­tatásra. Hozzávetőlegesen tíz­re becsülhető azok száma, akik valamelyik kétműszakos szalag mellé vannak beoszt­va. Egyikük, az 50—52-es sza­lagon Váradi Péterné. Beta­nított munkás, de képzettsége eléri a szakmunkásszínvona­lat, bármit rábízhat a műve­zető — informált a bemutat­kozás előtt Meleg István, aki ezek szerint mindenkiről min­dent tud a nem éppen kis gyáregységben. Váradi Péter­né csakúgy, mint a többiek, a második gyerek után ke­rült az egyműszakosak kö­zé. Feladata két szóban fog­lalható össze: előre termel. Vagyis, tekintve, hogy két órával később blokkol, mint társnői, annyit kell előző nap produkálnia, hogy a műszak kezdete zavartalan legyen. Most éppen epolettet varr átmeneti kabáthoz. Mikor tá­jékozatlanságomban megkér­deztem, hány t-vel írják ezt a számomra hottentotta nyelven hangzó idomrészt, nevetve válaszolta: „Ezt nem írjuk, hanem varrjuk”. A133/ Babi típusú átmeneti kabát­nak ebből a furcsa nevű ré­széből 130 darab a normája, ő ennek a kétszeresét is meg­varrja — miatta nem lehet kiesése a szalagnak. — Azzal együtt irigyelnek, amikor délután elmegyek. Azt hiszik, reggelenként legalább 7 óráig lustálkodhatom, pe­dig rendre fél 6-kor kelek, hogy a két gyereket nyugod­tan el tudjam látni. Nyil­ván mondták ezt mások is: ha nincs ez a lehetőség, fel- mondtam volna én is. Elvileg igen — anyagilag nem Ez persze nem jelenti azt, hogy számosán a kétgyerekes anyák közül nem dolgoznak két műszakban. Olyanok is, akik nem tudták óvodában elhelyezni gyermekeiket. A kismamasor és a szalag mel­letti egy műszak tehát való­ban csupán egy csepp a ten­gerben, hiszen amennyiben korlátlan lehetősége lenne a gyáregységnek, az esetben a nődolgozók fele élne a le­hetőséggel, még azok is, akik­nek gyermekére valamelyik nagyszülő felügyel. Ez azon­ban pillanatnyilag és még jó sokáig csak vágy. Habár — a műszaki vezető mellett ott- jártamkor Szűcs Lajos gyár­egységigazgató is így nyilat­kozott —, elvileg nem meg­oldhatatlan. További fejlesz­téssel, emeletráépítéssel újabb nagy lépést lehetne előre ten­ni Kertész Péter A Pestvidéki Járásbíróság dr. Ács András tanácsa, né­hány nap múlva kezdi tár­gyalni Ács Zoltán és társai büntető ügyét, aíkik vétettek a vasúti közle­kedés biztonsága ellen, s vétkük miatt súlyos baleset következett be a múlt év jú­liusában a váci állomáson: egy személyvonat hatvan ki­lométeres sebességgel belero­hant a szabálytalanul elindí­tott villamos mozdonyba. Az összeütközés következté­ben a személyvonaton utazók közül két személy meghalt, huszonketten nyolc napon túl, nyolcvannyólcan pedig nyolc napon belüli sérülést szen­vedtek. Mindkét mozdony oly­annyira megrongálódott, hogy működésképtelenné vált, meg­rongálódtak a személyvonat kocsijai, a vasúti pálya, s an­nak tartozékai: a társadalmi tulajdonban 3,5 millió forint kár ke­letkezett. Mindez azért következett be, mert Ács Zoltán és társai megszegték a forgalmi utasí­tás rendelkezéseit. A tárgya­Az ügyészségek tavaly, az év második felében, vala­mennyi megyében — így Pest megyében is — megvizsgálták a vállalati bér- és szolgálati lakásokkal rendelkező szer­veknél a vonatkozó jogsza­bályok alkalmazásának tör­vényességét. A vizsgálatokat a megyei főügyészség és öt városi-járási, illetve járási ügyészség folytatta le 13 ál­lami vállalatnál, 2 állami intézménynél és 7 tanácsi szervnél. Mindenekelőtt meg­állapították, hogy jelentő­sebb számú bér- vagy szol­gálati lakása a megyében csak kevés szervnek van. A vállalatok ugyanis pénzüket szívesebben fordítják a bér­lőkijelölési jog megszerzésé­re. Így például Százhalom­battán a Dunai Kőolajipari Vállalat 406, a Dunai Hőerő­mű Vállalat 368 tanácsi bér­lakás bérlőkijelölési jogát szerezte meg. Nem élnek a lehetőséggel A vizsgált vállalatok, in­tézmények és szervek össze­sen 2619 lakással rendelkez­nek, amelyek közül 1341-et vállalati bérlakásként, 1278- at pedig szolgálati lakásként kezelnek. A vállalati bérla­kásoknak több mint a fele — 680 lakás — a Dunai Ce­ment- és Mészművek, míg a szolgálati lakások többsé­ge három állami gazdaság kezelésében van. Az ügyészségek megálla­pították, hogy nincs problé­ma a vállalati bérlakások bérlőinek kijelölése tekinte­tében. A vonatkozó jogszabályok értelmében a vállalati lakás bérlőjének kijelölése megha­tározott feltételek mellett tör­ténhet. A rendelkezésre jo­gosult szerv ugyanis kiköt­heti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt meg­határozott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésére nem, vagy csak szükséglakás­ra tarthat igényt. A megál­lapítások szerint a legtöbb helyen nem éltek ezzel a le­hetőséggel és a bérlők részé­re feltételeket nem írtak elő. Ez a gyakorlat sajnálatos és nem helyeselhető, mert az említett feltételek alkalma­zása lehetőséget biztosít a munkaerő-vándorlás megaka­dályozására. Ugyanakkor né­lás — szakértők bevonásával — több napon át tart. Ítéletet március derekán hirdetnek. hány helyen olyan feltéte­leket írtak elő, amelyekre a jogszabályok nem adnak le­hetőséget. Törvényesen járnak el A vállalati lakások kijelölt bérlői lakáshasználatba-vételi díjat is tartoznak fizetni. A díj a lakással rendelkező szervet illeti, amely ezt azon­ban részben vagy egészben el­engedheti. A vizsgáló ügyész­ségek a lakáshasználatba-vé- teli díjjal kapcsolatosan hiá­nyosságot nem észleltek. Vi­szont az is igaz, hogy kevés helyen éltek azzal a lehető­séggel, hogy a szociálpoliti­kai kedvezménnyel csökken­tett díjakat részben vagy egészben elengedjék. Vállalati bérlakásban jog­cím nélkül visszamaradt, jó­hiszemű jogcím nélkül lakó személyek elhelyezésével kap­csolatos ügyet is csak keve­set találtait az ügyészségek. Az átvizsgált ügyekben az elhelyezés a jogszabályi elő­írásoknak megfelelően tör­tént. Megállapították: az ér­dekelt szervek a jogcím nél­küli személyek elhelyezésére megfelelő lakás hiányában intézkedést nem tudnak ten­ni. Munkakörhöz kötötten Szolgálati lakás a vállalati bérlakással ellentétben kizá­rólag munka- illetve szol­gálati viszonyban álló sze­mélyek elhelyezésére szol­gálhat. Lehet: munkakörrel kapcsolatos, községi vagy fegyveres testületi szolgálati lakás. A munkakörrel kap­csolatos szolgálati lakások­ról tudni kell, hogy az érde­kelteknek meg kell határoz­nia azokat a munkaköröket, amelyek betöltőinek juttat­ható szolgálati iaikás. Az ügyészség megállapításai sze­rint a szervek a szolgálati lakásra jogosító munkakö­röket általában nem határoz­zák meg. Kivétel a Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság és a Nagykőrösi Állami Gaz­daság. Ez utóbbinál azonban a szabályozás nem érvénye­sül és a megkötött bérleti szerződések nem is jelölik meg a bérlő által betöltött munkakört. összegezve: levonható az a következtetés, hogy komo­lyabb, súlyosabb hiányossá­gok a bér- és szolgálati la­kások vonatkozásában nem észlelhetők. A jogszabályi rendelkezéseket azonban nem mindenütt hajtják végre kö­vetkezetesen, és ezen a nem kívánatos helyzeten a jövő­ben a lehetőségekhez képest változtatni kell. Dr. Varga Emil ügyész T r • I I . A Magyar Tudományos Trópusi hangulat sok a látogatója. A bemutató üvegházban különböző délsza­ki növényekkel ismerkedhetnek az érdeklődők. Vétettek a vasút biztonsága ellen Megkezdődik a váci vonatszerencsétlenség felelőseinek tárgyalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom