Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
19*5. FEBRUAR 23., VASÁRNAP 1974 eredményeiről, a tervtcljesítésről A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése BERUHÁZÁSOK Á megye szocialista szektorában — folyóáron számítva — 1974-ben mintegy 8,5 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásra. Ennek az összegnek több mint felét az igazgatóság által megfigyelt 68 fontosabb beruházásra használták fel. Tanácsi beruházásokra 1974- ben 15 százalékkal többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A felhasznált összeg elsősorban a nem termelő jellegű létesítmények fejlesztését szolgálta. Az év folyamán többek között 37 általános iskolai tanterem, 1200 óvodai férőhely és 762 lakás létesült; átadásra került a váci és ceglédi kórház — egyenként 174 ágyas — elmeosztálya is. 1974-ben 22 beruházás kivitelezése kezdődött meg. IPAR A megye szocialista iparának termelése 1974-ben 8,5 százalékkal haladta meg az előző évben elért színvonalat, b az országos átlagnál is kedvezőbben alakult. A minisztériumi ipar leggyorsabban fejlődő ágazata évek óta a nehézipar. Termelése 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A nehéziparon belül legnagyobb mértékű, 25 százalékos, növekedés a viUamosenergia-ipar- ban volt. A könnyűipar termelése viszont 9 százalékkal a tavalyi szint alatt maradt. Termelésének alakulását kedvezőtlenül befolyásolta egyrészt a világpiaci árak emelkedése, másrészt a már szinte krónikussá váló munkaerőhiány, amely a textiliparban még a létszám cserélődésének növekedésével is párosult. A megye ipara által előállított fontosabb termékek közül leggyorsabban az újonnan bevezetett cikkek gyártása nőtt. így például izzólámpából és fénycsőből több mint 70 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelékenység — a termeléshez hasonlóan — az országos átlagnál gyorsabban 8,1, százalékkal emelkedett. 1974- ben a termelékenység emelkedése erőteljesen felgyorsult és meghaladta a két évvel korábbi ütemet is. A termelés növekedését a megye ipara 95 százalékában a termelékenység emelésével érte el, szemben az országos 87 százalékos átlaggal. A megyei székhelyű vállalatok és kisipari szövetkezetek értékesítése 1974-ben meghaladta a 35 milliárd Ft-ot, melyből a külkereskedelem 13 százalékkal részesedett. A külkereskedelmi értékesítés részaránya legjelentősebben a Forte Fotókémiai Iparnál, a Gyűrnöd»- és Főzelékkonzervgyárban és a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalatnál volt. építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar szervezetei 1974-ben — összehasonlítható áron — 4,4 százalékkal több építési-szerelési munkát végeztek, mint 1973-ban. A legkiegyensúlyozottabban a minisztériumi építőipar termelése fejlődött; éves tervét túlteljesítve eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál az építési-szerelési munkák további csökkenését az év folyamán megszűnt Pest megyei 7. számú és a Mélyépítő Szakipari Tö- váll, valamint a felszámolás alatt álló Nagykátai Közös Vállalkozás termeléskiesése okozta. A Pest megyei székhelyű szocialista építőipar 1974-ben az összes befejezett munkáinak 48 százalékát megyén kívül végezte, s a megyében végzett összes befejezett építőipari termelésnek csali 38 százalékát adták, 62 százalékát pedig más megyei (fővárosi) építőipari szervezetek valósították meg. A megyei székhelyű szocialista építőipar 5 százalékkal kevesebb építőipari munkást foglalkoztatott, mint egy évvel korábban, így a termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése eredményezte. 1974-ben az azt megelőző évhez viszonyítva mindkét szerktorban magasabb termelékenységgel dolgoztak. Az állami építőipari vállalatok 1974-ben 1049 lakást adtak át a megrendelőknek, 191-gyei többet, mint 1973- ban. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság bruttó termelési értéke — a növénytermesztés visszaesésének következtében — 1974-ben némileg csökkent. A növény- termesztésen belül — elsősorban a rendkívüli időjárás miatt — nagymértékben csökkent a szőlő, a gyümölcs- és a zöldségfélék hozama; növekedés csak a szántóföldi termesztésnél volt. Az időjárás okozta jelentős veszteségek ellenére az utóbbi évek legjobb termését takarították be a megye gazdaságai. Egy hektár vetésterületen kenyérgabonából 8 százalékkal, olajos magvú ipari növényekből 31 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal és lucernából 13 százalékkal több termett, mint egy évvel korábban. A burgonyából betakarított összes termés 8 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget, amelyet az átlaghozam és a vetésterület együttes növekedése eredményezett. A vetésterület 1966 óta tartó csökkenése 1974- ben megállt és 5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A cukorrépa területe — a vonatkozó kormányhatározattal ellentétben — az előző években tapasztalt növekedés után 3 százalékkal csökkent, a betakarított termésmennyiség viszont 1,4-szerese volt az elmúlt évinek. A szálas-, zöld- és tömegtakarmányokból a betakarított termés előző évinél kisebb területen — a szarvasmarhaprogramnak megfelelően — mintegy 7 százalékkal nőtt, melyet főként az évelő pillangósok hozamainak emelkedése eredményezett. A megye szántó- területének majdnem egyhar- madán termelt kukorica termésátlaga az elmúlt évi visz- szaesés után idén tovább csökkent, s az országos átlagnál 22 százalékkal kisebb volt. A termelt nyári gyümölcsök mennyisége mintegy 12—13 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott központi intézkedések továbbra is éreztetik hatásukat. A szarvasmarha-állomány növekedése az elmúlt évekhez hasonlóan a mezőgazdasági nagyüzemekre jellemző. Az üzemelő szakosított tehenészeti telepek eredményei is kedvezőbbek az előző évinél. A férőhelyek benépesítése az állami gazdaságokban 100 százalékos, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 91—92 százalékos. A megye gazdaságai 1974. december 31-én 2,4 százalékkal több sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A növekedés teljes egészében a nagyüzemi gazdaságok állománynövekedéséből adódott. A háztáji és egyéb kisüzemi gazdaságok sertésállománya szabályosan ismétlődő hároméves periódusokban ingadozik, s 1974 közepén elérte csúcspontját. Ennek hatására a szabadpiaci árak jelentős mértékben csökkentek, a második fél évben elérték a 15 százalékot is. A nagyüzemi gazdaságokban üzemelő szakosított sertéstelepek 1974-ben mintegy 95 ezer darab hízott sertést bocsátottak ki, az előző évinek több mint kétszeresét. A vágóállatok és állati termékek értékesítése — a vágómarha kivételével — nőtt. A felvásárló szerveknél értékesített mennyiség vágósertésből 27, baromfiból 10, tehéntejből 8, tyúktojásból pedig 50 százalékkal emelkedett. > A hízómarha közös piaci expont- zárlata a negyedik negyedévben már kevésbé éreztette hatását; a Szovjetunió vásárlásai sokat enyhítettek az értékesítési gondokon. FOGLALKOZTATOTTSÁG- JÖVEDELMEK Az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szállítás- hírközlés területén foglalkoztatottak együttes száma 1974 folyamán a tavalyinál mérsékeltebb ütemben, mindössze 1 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a lakosság kész- pénzbevételei 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedés döntő tényezője az átlagbérek, valamint a pénzbem társadalmi juttatásak emelkedése volt. FOGYASZTÁS A kiskereskedelem 1974. évi eladási árfolyama meghaladta a 13 milliárd Ft-ot, amely a tavalyinál 13 százalékkal volt több. Különösein erőteljesen nőtt a szövetkezeti szektor értékesítése. Az összáruforgalmon belül legnagyobb ütemben, 20 százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma nőtt. Ezzel a forgalom árufőcsoportonkénti megoszlásában kedvező változás következett be: csökkent a bolti élelmiszerek, valamint a vendéglátás, s növekedett a vegyes iparcikkek aránya, míg a ruházati cikkek részesedése változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkek közül centrifugából 32 százalékkal, villanytűzhelyből 43 százalékkal, gáztűzhelyből 67 százalékkal, magnetofonból 63 százalékkal adtak él többet, mint egy évvel korábban. Számottevően nőtt a közúti közlekedésben részt vevő járművek száma is. A Merkur Vállalat 1974 folyamán a megyében 4630 új személygépkocsit értékesített, 26 százalékkal többet, mint az előző évben. A megyében az egy lakosra jutó eladási forgalom 14 300 Ft volt, amely — számítások szerint — az összes vásárlásoknak csupán háromnegyed részét teszi ki. A megyében lakók beszerzéseik további 25 százalékát, a fővárosban bonyolítják le. A megye bolthálózata 1974- ben tovább gyarapodott és az üzletek alapterülete javult. Az év folyamán legjelentősebb a szentendrei 6000 m2 alapterületű bevásárló központ átadása volt. EGESZSEGUGYI es kulturális ellátás A megye egészségügyi helyzete tovább javult. Az általános körzeti orvosok és a gyermek körzeti orvosok száma is emelkedett, amelynek következtében 2 százalékkal javult a lakosság körzeti orvosi ellátottsága. A kórházi ágyak száma 347-tel gyarapodott. 1974-ben változatlanul jelentős anyagi erőt fordítottak a gyermekelhelyezési intézményes fejlesztésére. Az óvodai helyek száma gyors ütemben, 7,5 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben 7 űj óvodát helyeztek üzembe, amelyek közül egy Bénye községben épült fel, s ezzel az óvodával nem rendelkező települések száma 6-ra csökkent. A bölcsődei helyek száma mérsékelten, mindössze 2 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az általános iskolai tanulók tanítási időn kívüli elhelyezésére szolgáló napközi otthoni hálózat is bővült Az 1974/75. tanév elején a napközi otthonok 14 százalékkal több tanulót tudtak befogadni, mint egy évvel korábban. Az igények növekedése azonban a fejlesztésnél gyorsabb volt. A napközit igénylő, de helyhiány miatt fel nem vett tanulók száma a vizsgált időszak alatt közel 10 százalékkal emelkedett. Az általános iskolai ellátás javítására a 1974/75. tanév elejéig egy év alatt 34 új osztályterem épült, s nőtt a tanerők száma is. Javult a tanerők képesítés szerinti összetétele. Az általános iskolai tanulók száma az évek óta tartó csökkenés után az 1974/75. tanévben több mint 2 százalékkal növekedett. A tornateremmel nem rendelkező iskolák száma egy év alatt 197-ről 164-re csökkent. A megye középiskolái iránt az elmúlt évek folyamán évről évre csőikként az érdeklődés. A budapesti középiskolákba járó Pest megyei tanulók száma 3,6 százalékkal növekedett, s számuk az 1974/75. tanév elején már meghaladta a 7000 főt. Az 1974/75. tanévben fokozódott az érdeklődés az esti és a levelező tagozatú középiskolai oktatás iránt. Az esti tagozatos tanulók száma az 1970/71. tanév óta tartó fokozatos csökkenés után az 1974/75. tanév elején 40 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A levelező tagozatos tanulók száma mérsékelt ütemben ugyan, de évről évre növekedett, s az 1974. évben megkezdett tanévre 25 százalékkal többen iratkoztak be, minit az 1973/74. tanévben. Mindkét iskolatípusban az átlagosnál gyorsabban nőitt a fizikai foglalkozásúak száma: egy év alatt létszámuk az esti tagozaton 77 százalékkal, a levelező tagozaton pedig 42 százalékkal emelkedett. lakasgazdAlkodAs 1974-ben továbbra is növekvő ütemű volt a lakásépítkezés. A megyében 8400 lakás készült el, 10 százalékkal több, mint 1973-ban, A fejlesztések eredményeképpen a lakásállomány 2,6 százalékkal emelkedett. KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Javult a lakosság közüzemi szolgáltatásokkal történő ellátása is. 1974 végén a vízhálózatba a lakások 28,4 százaléka, a csatornahálózatba 5,2 százaléka, a vezetékes gázhálózatba 2,2 százaléka volt bekapcsolva. Tavaly tovább folytatódott a települések közművesítése. A vízvezeték-csőhálózat hosz- sza több mint 70 km-rel növekedett, s 15 százalékkal nőtt a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége. Jelentősen bővült a zárt rendszerű közcsatorna-hálózat is, valamint több mint másfélszeresére, mintegy 40 km-rel nőtt a vezetékes gázhálózat hossza. Ez utóbbi eredményeként az elmúlt év folyamán mintegy 2000 új háztartást láttak el vezetékes gázzal. Á párttagság bizalmával TT osszú és eredményes elő- készítő munka, aktív politikai cselekvés jegyében zajlottak az elmúlt két hónapban a pártalapszervezetek legmagasabb fórumain, a pártgyűléseken a vezetőségek új- jáválasztásai. Pest megyében is nagy felelősséggel élt a párttagság a szervezeti szabályzatban rögzített jogával, kötelességével. A nyílt szavazás és a titkos választás szabályait szigorúan, fegyelmezetten megtartva választották meg az alapszervezetek titkárait és vezetőségi tagjait. A taggyűlések új színt mutattak azzal, hogy az egyhangúlag megválasztott alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok többségének is a tagság — az elismerés és alkalmasságuk hangsúlyozása mellett — hasznos tanácsot, útrava-_ Zóf adott a következő öt év munkájához. Növekvő igényeket is megfogalmaztak a pártvezetőségek iránt. Szóvá tették esetenként az eddigi vezetőségek gyengéit, a munkában tapasztalt problémákat. Más szóval: nyíltság, őszinteség, erős kritikai hang jellemezte ezeket a tanácskozásokat, a kommunisták egyik legfontosabb rendszeresen összeülő fórumait, a taggyűléseket. A vezetőségválasztások eredményeként közel 500 alapszervezet élére került új titkár és a vezetőségek mintegy 80 százalékában cserélődött 1—3 személy. A nagyszabású változások közel sem azt jelentik, hogy az eddig dolgozó alapszervezetek párttitkárainak és vezetőségi tagjainak többsége nem felelt meg feladatának, vagy súlyos mulasztást követett el fontos pártmegbízatásának teljesítésében. Többségük — több ciklusban is — eleget tett a tagság bizalmának, elvégezte feladatát, de némelyek elfáradtak, mások nyugdíjba vonultak vagy más munkaterületre kerültek, némelyeket családi életükben bekövetkezett változások akadályozták párttisztség betöltésében. Olyanok is voltak, akik úgy érezték, hogy az alapszervezetben új erők jelentkeztek, alkalmasabbak a vezetőségi tagsággal járó feladatokra. A párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben megfogalmazott elvi politika folytatásáról van szó az alapszervezetekben is. Ezért a most újonnan megválasztott alapszervezeti vezetőségek nem elsősorban újat, hanem o folytonosságot testesítik meg az MSZMP szervezeteinek életében. Máris komoly feladatok, jelentős erőpróba előtt állnak az új pártvezetőségek. El kell készíteniük az alapszervezetek féléves munkatervét. Ebben olyan fontos feladatokat kell meghatározniuk, mint a XI. kongresszus anyagának ismertetése, majd az abból adódó feladatok meghatározása, valamint felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplése, a pártoktatási év zárása, a féléves tagnevelési munka helyzete, a KISZ- és szakszervezeti szervek vezetőségválasztásainak káderelőkészítő munkája és az e szervekben dolgozó párttagok tevékenységének értékelése, további feladataik 'meghatározása. "p’ rvényesíteniük kell az újonnan választott vezetőségeknek működésük első pillanatától a kollektív vezetést, de szigorúan betartva az egyszemélyi felelősséget. Ezért helyes már a munkatervben minden esetben meghatározniuk, hogy az előterjesztésekért ki a felelős és pontosan milyen határidőkkel. Ott jó a munka, ahol a vezetőség igényli, hogy az alapszervezet titkára valamennyi fontos kérdésről' tájékoztassa, és lehetőleg egyszemélyben ne döntsön olyan kérdésekben, amely a vezetőség feladata, a jogköre. Ehhez az is kell, hogy a vezetőségek új tagjai a lehető legrövidebb időír belül ismerjék meg a felsőbb pártszerveknek a munkájuk alapját jelentő határozatait. A taggyűlések fontos feladata, hogy rendszeresen foglalkozzanak a működési területükön jelentkező legfontosabb politikai hatású kérdésekkel. Am minden esetben konkrét jelenség alapfán tárgyaljon napirendet és hozzon határozatot, a munkaszervezés kérdésében éppúgy, mint a párt káderhatásikörének gyakorlásában. A taggyűlés hivatása, hogy az ellenőrzés fóruma legyen, beszámoltatva a pártcsoportokat a pártpolitika megvalósításáról, egyes párttagokat pártmegbízatásuk teljesítéséről, a tömegszerveze- tekben dolgozó kommunistákat és a kommunista gazdasági vezetőket munkájukról. A vezetőségnek rendszeres, tényleges beszámolót kell adni a taggyűlésnek a két taggyűlés közötti munkáról, a felmerült lényeges kérdésekről, problémákról, megoldásukról. Amennyiben konkrét a taggyűlésen a beszámoltatás, akkor a párttagság is megfelelően felkészült konkrét határozathozatalra. lyiásife fontos fórum a veze- -LTX töségi ülés, amelyen politikailag lényeges kérdésekben kell dönteni. Ez akkor hatékony, ha a vezetőségek igényesen és meghatározott terv szerint tárgyalnak napirendeket és a legfontosabb kérdésekben hoznak határozatot. Az alapszervezeti vezetőségek feladata, hogy megszervezzék a párttagok aktív részvételét a politika megvalósításában. Ennek módszere, hogy a párttagokkal szembeni követelményeket növelve megvizsgálják valamennyi alapszervezetben a pártmegbízatások rendszerét és gondoskodjanak minden párttag képességének megfelelő pártmegbízatásáról. E feladat megoldásában jó segítséget nyújtanak a pártcsoportok vezetői, akiknek természetesen megfelelő tartalmi információval kell ehhez rendelkezniük. Az újonnan megválasztott vezetőségek titkárainak feladata, hogy részletesen megbeszéljék, egyeztessék a gazdasági vezetővel, a hivatal, az intézmény vezetőjével a leendő munkakapcsolatukat, együttműködésük formáját. Ennek azért is van különös jelentősége, mivel a IV. ötéves terv utolsó évében — napjainkban — olyan jelentős gazdasági intézkedések is kellenek, amelyeket az elhatározáson túl, a pártalapszervezetek vezetésének, az általuk irányított tömegszervezetek vezető testületéinek támogatniuk és tagságukkal megértetniük szükséges. Megvalósításuk feltétele pedig valamennyi dolgozó egységes cselekvése. gokrétű feladat vár tehát az újonnan megválasztott alapszervezeti vezetőségekre a gazdasági élet, a pártmunka és a társadalmi tevékenység számos ágazatában. Nem lenne helyes egyszerre valamennyi felvetődő gond és probléma megoldására törekedniük, hanem e helyett rendszerezni kell a feladatokat, elosztani a munkát a vezetőség reszortfelelősei között, bevonni aktívaként mindazokat, akik képesek segíteni az eredményes megoldásban. Minden vezetőségi tagnak — köztük a korábbinál lényegesen nagyobb számú fizikai munkásnak, nőnek, fiatalnak — a választók által adott bizalom jelenti munkája alapját. Ezzel és irányító pártszervek segítségével minden bizonnyal sikeresen megoldják a rájuk bízott feladatokat, s megvalósítják majd működési területükön a közelgő XI. pártkongresszus határozatait. ARATÓ ANDRÁS
