Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

1975. FEBRUAR 1., SZOMBAT 3 Búcsú Háner Józseftől Jó évet zárt a belkereskedelem, Belső tartalékokkal — hatékonyabban A megyében 12 százalékkal nőtt a forgalom Péntek délután nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára Háner Józsefet, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Vas-, Fém- és Vil­lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elhunyt el­nökét, a pesterzsébeti temető­ben. A ravatalnál díszőrséget álltak párt-, állami, szakszer­vezeti vezetők, üzemek képvi­selői. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a vasaszakszervezet Pénteken ülést tartott a MEDOSZ központi vezető­sége; dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdaság tavalyi munkájáról és az idei feladatokról tartott beszá­molót. Hangsúlyozta: a nép­gazdaságnak ebben az ágaza­tában az állami gazdaságok továbbra is vezető szerepet vállalnak, meghatározó szere­pük van az új termelési és tartási rendszerek kialakítá­sában és elterjesztésében. Az állami nagyüzemek az idén az előirányzat szerint 5,4—5,8 százalékkal növelik terme­lésüket, s a korábbinál fo­kozottabban érvényre juttat­ják a takarékosabb gazdál­kodás szempontjait. Ezzel kapcsolatban kiemelte a mező- gazdasági beruházások jelen­tőségét; 1971—74 között a beruházások dinamikusan nö­vekedtek, ami hozzájárult a termelés anyagi-műszaki meg­alapozásához. A miniszter megállapította: az állami gazdaságok összes beruházásából tavaly 4,5 szá­zalék szociális jellegű volt, ez hozzájárult az élet- és munkakörülmények javulá­sához. 1975-ben a gazdaságoknak takarékosan kell bánniuk az anyagi és pénzügyi lehető­ségekkel, összefüggésben a világpiacon jelentkező, a ha­zai mezőgazdaság szempont­jából esetenként kedvezőtlen ártendenciákkal és a kiala­kult piaci helyzettel. séget nyújtson a hazai magyar ellenállási mozgalomnak. 1941 szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth Rádió. Hul­lámhosszán a magyar kommu­nisták npponta többször is szóltak népünkhöz. Magyaráz­ták ki az igazi ellenség, mi a teendő, és közös harcra moz­gósítottak. Az első magyar ha­difogoly-szállítmányok megér­kezése után szervezték az an­tifasiszta hadifogolyiskolákat, kiadták lapjukat az Igaz Szót. Rendszeresítették a fronton az úgynevezett frontpropagan­dát, hogy minél több — a ke­leti frontra küldött — magyar katona értse meg hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első eredmények már 1942—43-ban mutatkoztak, amikor már mind több magyar katona akadt, aki hajlandó volt együttműködni a szovjet par­tizánokkal, s mind többen vá­lasztották a partizánok nehéz, de annál felemelőbb küldeté­sét. 1943-ban a 2. magyar had­sereg voronyezsi veresége után egymás után alakultak antifa­siszta hadifogolyiskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Talicza, Zbarazs, Sztri), Sztanyislav, Darnyica, Fasztov területén működtek az ismertebbek. Kö­zülük kerültek ki azok a par­tizánok, akik már a Szovjet­unió területein bekapcsolód­tak a partizánharcba. Igen sok olyan magyar is volt, aki a magyar katonai alakulatoktól közvetlenül átállít a partizá­nokhoz. Ezért találkozunk a magyar partizánok százaival a Brjanszki-erdőkben és környé­kén, valamint Ukrajnában. A Kovpak, Szaburov, Fedorov, Naumov, Jemljutyin, Versigo­ra vezette partizánbrigádok jelentéseiben, naplójegyzetei­ben és később Íródott vissza­emlékezéseikben nagy elisme­■ központi vezetősége és tagsága nevében Méhes Lajos, a szak- szervezet főtitkára búcsúzott az elhunyttól. Hazai Jenő, az Esztergomi Marógépgyár igaz­gatója az egykori harcostár­sak, barátok nevében mondott búcsúszavakat. A sírnál Feke­te János, a XX. kerületi párt- bizottság titkára, a kerületi pártbizottság és a tanács, va­lamint Pesterzsébet tisztele­tét tolmácsolta. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért véget, majd a sírt elborították a ke­gyelet virágai. Ezután Micsuch László, a MEDOSZ titkára, a takarékos gazdálkodás jelentőségére hív­ta fel a figyelmet, és ezzel kapcsolatban új munka- verseny-felajánlásokról szá­molt be. A központi vezetőség meg­tárgyalta a MEDOSZ állás- foglalását a gazdaságok idei tervfeladatairól. Az Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatótanácsának ülésén KisUtrcsán tárgyalták meg a tavaly elért eredményeket. Fém István igazgató a tag­szövetkezetek képviselőinek beszámolt arról, hogy a ta­valy januárban társult három mezőgazdasági szövetkezet, az ikladi Galga-parti, a galga- mácsdi összefogás és a püs­pökhatvani G algavölgye tsz közös vállalata egyre nagyobb feladatokat old meg, a megye szocialista építőipara 2,8 mil­liárdos termelési értékének 46 százalékát a tizenhárom szövetkezeti társulás képvise­li, s ebből ez réssel szólnak a magyarok helytállásáról, bátorságáról. Bjelorusszia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint félszáz a partizá­nokhoz csatlakozott magyarral találkozunk. A Szovjetunióban harcolt par­tizánok helytállásáról álljon itt két emlék. Az egyiket a le­gendás hírű szovjet partizán- parancsnok, Kovpak írta ma­gyar partizánjairól: „Földerí­tő osztagaink 1943 tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobban­tották a hidakat az ellenség legfontosabb út- és vasútvo­nalain ___ A magyar elvtár­sa k a hadművelet csaknem va­lamennyi akciójában részt vettek. Bátorságukkal és me­részségükkel különösen kitűn­tek az ?lsö század magyar utászai. Az utunkat kereszte­ző folyókon ezek a magyarok nemegyszer kimondhatatlanul nehéz körülmények között, az ellenség heves tüze közepette, műszakilag gyorsan és jól biz­tosították az átkelést.” A má­sik emlék Tóth József hősi ha­lált halt magyar partizán jegy- zetfüzetei között maradt ránk: „Én büszke vagyok arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrészemül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak, Oroszországnak. Az ő ellensége — a mi ellensé­günk, Oroszországért harcolva közelebb hozom a magyar nép felszabadulásának napját. Mi­lyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg ... eljön az idő. hogy megértik: Oroszország nélkül Magyaror­szág szabaddá válása lehetet­len” — fejezte ki mélyen in­ternacionalista és egyben lát­noki szavait a hős magyar partizán. A magyar partizánok egy része szovjet földről eljutott Ülésezett a KNEB Segítenek-e a vállalatok? A Központi Népi Ellenői’zé- si Bizottság pénteki ülésén há­rom vizsgálat programját tár­gyalta meg az első félévi munkatervében előirányzott feladatok közül. A népesedés­politikai feladatokról 1973-ban hozott minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtását a taná­csoknál, valamint a gyermek­ellátási cikkeket gyártó ipar­ban, továbbá a nagy- és kiske­reskedelemben vizsgálják a népi ellenőrök. Választ keres­nek arra is, hogy a munkálta­tó szervek milyen segítséget nyújtanak a gyermekek neve­lését vállaló családok anyagi terheinek könnyítéséhez, élet- és munkakörülményeik javítá­sához. Ugyancsak most készítik elő a felsőoktatási intéztnények szerződéses tevékenységének és a kivitelezési munkák hasz­nosításának vizsgálatát, továb- há a ve tőm agterm elés-forgal­mazás és -ellátás helyzetének ellenőrzését a vállalat 80 millió 800 ezerrel részesedik. Megtudtuk, hogy tavaly 233 építési szerződést kötöttek s döntő többségét jó minőség­ben és határidőre teljesítet­ték. A garanciális idő alatti javítási költség az összbevé­tel négy ezrelékét jelentette 28 ezer forint értékben. Áz elvégzett munkák kö­zül megemlítette — a gödöllői vérellátót, a kistarcsßi fogor­vosi rendelőt és óvodát, vala­mint tizenkilenc lakást, Gal- gamácsán két istállót és Z sámbékon a szakosított szarvasmarha-telepet. Egyik jelentős munkájuk volt a százhalombattai Dunai Kő­lengyel területekre is. Rácz Gyula csoportja Stanovszki lengyel ezredes partizánjai kö­zött harcolt. Köztük töltött ne­héz, de felejthetetlen napok emlékét őrizte meg az ezred lapjában a később hősi halált halt Szőnyi Márton: „Köszö­nettel fordulunk felétek, lengyel barátaink, mivel nagyon sokat tanultunk tőletek a nehézsé­gek és harcok idején. Hálásak vagyunk nektek azért is, hogy közelieknek éreztetek bennün­ket nemcsak a nehéz időkben, hanem az öröm perceiben is.” Külön említésre méltó, hogy 1914 augusztusában a varsói felkelés idején e térségben ál­lomásozó magyar katonai ala­kulatok antifasiszta érzelmű katonái együttérezve a felke­lőkkel, fegyverrel támogatták őket, a menekülőket és üldö­zötteket pedig elrejtették. A német hadvezetés ezért még a felkelés alatt leváltotta és elszállíttatta a Varsó körül el­helyezett magyar katonai egy­ségeket. 1944 tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szovjet­unióban harcoló magyar par­tizánok életében. Egy részüket a kijev—szvjatasinói partizán- képző táborba vonták össze és megkezdődött annak a mintegy 300 — részben a partizánhar­cokban részt vett, részben az antifasiszta iskolákról közvet­lenül érkezett — magyámak a felkészítése, akik a kiképzés után magyarországi bevetésre indultak. A kiképzés 1944. augusztusára jórészt befeje­ződött és megkezdődött a ve­gyes állományú, szovjet és magyar partizánokból álló szervező csoportok magyaror­szági, illetve vele szomszédos országokban, történő bevetése. (Folytatjuk) Tegnap délelőtt a MOM Szakasdts Árpád Művelődési Központjában a belkereskede­lem vezető szakemberei or­szágos tanácskozáson össze­gezték a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakának ered­ményeit és megvitatták az idei feladatokat. A tanácsko­záson részt vett és felszólialt Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi minisztériumi ál­lamtitkár megnyitója után Szurdi István belkereskedel­mi miniszter tartott tájékoz­tatót. Elmondotta: az elmúlt négy év alatt a belkereskedelem egé­szében sikeresen teljesí­tette feladatait. A kiskereskedelmi áruforga­lom növekedése túlhaladta a negyedik ötéves tervidőszakra előírt mértéket, a növekedés üteme évi átlagban mintegy hat százalék. Javult a fogyasz­tási cikkek áruválasztéka, mi­olajipari Vállalatnál végzett szerelés, a hőszigetelés és kor­rózióvédelem. Három szocialista brigád vett részta MÁV villamosí­tási programjában önálló építési főnökséggel, hat­van munkással. Az idén tovább bővítik pro­filjukat: vásároltak egy ma­gyar szabadalmat a NÓVEX Találmányfejlesztési és Érté­kesítési Külkereskedelmi Részvénytársaságtól, amelyet a kikísérletezés után kizáró­lagos joggal csak ők alkal­mazhatnak hazánkban. Ez a gép hőszigetelési és tűzbiz­tonsági célokat szolgál. A fel­szórásra kerülő massza, amit szórópisztoly visz a felületre, hazai alapanyagból is előállít­ható. Sághelyi Nándor főkönyve­lő számokkal, adatokkal egé­szítette ki az idei eredmé­nyekről vázolt képet. Mint mondta az utóbbi években hi­telt nem vettek fel, sőt 11 mil­lió 901 ezer forint van a bank­számlájukon biztonsági tarta­lékként, s az állóeszközök ér­téke jelenleg mintegy 6 mil­lió 100 ezer forint. Fejlődés tapasztalható a munkásellátásban is. Szállót építettek 48 dolgo­zónak és a változó munkahelyeken is televíziót, rádiót, újságokat biztosítanak számukra. Kifi­zettek 65 ezer forint segélyt eb­ből 25 ezret a nagycsaládosok­nak a szeptemberi iskolakez­déskor. Ezenkívül 52 ezret kul­turális, 32 ezret sport, s 50 ez­ret pedig üdülési célokra for­dítottak. A munkaversenyben 17 szo­cialista brigád vett részt 253 munkással. Tizenegyen kap­ták meg a MÉM, illetve az Építőipar Kiváló Dolgozója, huszonnyolcán a vállalat kivá­ló dolgozója címet. A kongresszusi felajánlá­sokat 4500 társadalmi munkaórában teljesítet­ték. Négyszázhetven dolgozójuk munkájának megkönnyíté­sére és munkavédelmi célok­ra 813 ezer forintot terveztek, de ennek két és félszeresét használták fel. Ennek is kö­szönhető, hogy az üzemi bal­eset miatt kiesett munkaórák száma csak 147 volt. Az igazgatótanács tagjai el­fogadták, illetve jóváhagyták az idei költségvetést és a nye­reség felosztására tett javas­latot. Ügy értékelték a válla­lat tevékenységét, hogy az jól szolgálja az alapító szövetke­zetek érdekeit, összhangban a megyei célokkal. H. U & nősége, korszerűsége és kul­turáltabb az értékesítés is. A kiskereskedelmi forgalom kü­lönösen 1974-ben emelkedett. Szurdi István tájékoztatójához megjegyezzük: érvényes ez a megállapítás Pest megyére is. A megyei kereskedelmi for­galom tavaly mintegy 12 szá­zalékkal haladta meg az előző évit. Szurdi István a továbbialt­ban szólt az importnak az áruválaszték gazdagításában betöltött szerepéről. A kiske­reskedelemben aiz importáruk részaránya az utóbbi években elérte a 16—17 százalékot, s bár a hazai termelők, elsősor­ban a ruházati és az élelmi­szeripar, erőteljesen bővítette termékeinek választékát, a még jobb kínálat érdekében továbbra is szükség van az importra, főleg a szocialista országokból. A negyedik ötéves tervben Ugrásszerűen fejlődött — köz­ponti támogatással — az or­szág kereskedelmi hálózata, több száz új üzlet, ven­déglátóhely és néhány szálloda is épült. — Az élelmiszer-ellátás évek óta kiegyensúlyozott — hang­súlyozta Szurdi István —, ja­vult a korszerű, egészségesebb táplálkozáshoz szükséges élel­miszerek kínálata is. A tej és tejtermék fogyasztása az utób­bi négy év alatt 10—11 szá­zalékkal nőtt. Több fogy kom- zervből is, tavaly 40 százalék­kal többet vásároltak, mint 1970-ben. A ruházati termékek kiske­reskedelmi értékesítése a ter­vezettnél kisebb ütemben emelkedett, a 37 százalék he­lyeit, alig 21—22 százalékos volt o növekedés. Szurdi István a továbbiak­ban elmondotta: a ruházati kereskedeleminek fontos és ör­vendetes feladata az, hogy a növekvő népszaporulatnak megfelelően jobb kínálatot te­remtsen a csecsemő- és gyer­mekruházati, valamint a kis­mamák számára készült ruhá­zati cikkekből. A vártnál nagyobb ütem­ben növekedett a lakosság el­látása az elmúlt négy év alatt tartós fogyasztási cikkekből. Ezt a fejlődést néhány beszé­des számadattal érzékeltette a miniszter. Míg például 1970- ben ezer lakosra 23, addig 1975-ben várhatóan már 51 személyautó jut. Hűtőszek­rényből 1970-ben 103, 1975­bem 210—220, televízióból a 170-nel szemben várhatóan 230 jut ezer lakosra. Szólt Szurdi István a keres­kedelmi ellátáson belül a szö­vetkezeti kereskedelem szere­péről. Tavaly a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgal­mának több mint 34 százalé­kát bonyolították le. Érdemes itt is megemlíteni egy Pest megyei adatot, a megyében gyakorlatilag mintegy fele-fele arányban részesül a kiskeres­kedelmi forgalomból az állami és a szövetkezeti kereskede­lem. Tavaly a megyében az állami kis­kereskedelem forgalma némiképpen meghaladta a szövetkezetiét. Az 1975-ös évi vállalati üz­letpolitika kialakításánál a Az MSZMP Pest megyei bi­zottsága pártiskolájának bu­dapesti székházában pénte­ken, ünnepélyesen befejező­dött az öthónapos pártiskolai tanfolyam, amelyen a megye minden részéből 48 hallgató vett részt. A sikeres beszámolók után, a pénteki záróünnepségen biztonságos áruellátás feltéte­leinek megteremtésére törek­szenek a vállalatok. Kiemelt feladat, hogy folyamatos, ki­egyensúlyozott áruellátást biz­tosítsanak valamennyi cse­csemő- és gyermekellátási cikkből. Az idén és a követke­ző években a műszaki fejlesz­tésben az eddigieknél is gyor­sabban kell haladni, ez ugyan­is alapvető feltétele a növekvő forgalom zökkenőmentes lebo­nyolításának és a kulturáltabb kiszolgálásnak. A miniszteri tájékoztató után Huszár István a kormány ne­vében köszönetét mondott a belkereskedelem dolgozóinak tavalyi eredményes munkáju­kért és az idei sikeres évkez­déséért. Hangsúlyozta: az 1974- es év gazdasági, társadalmi fejlődése túlhaladta a terve­zett mértéket, a lakosság reál­bére a tervezettnél nagyobb ütemben növekedett, s az en­nek nyomán változó, megnövekedett feladatai­hoz a belkereskedelem jól igazodott, tevékenységével jelentősen elősegítette az általános fejlő­dést. A továbbiakban arról szolt, hogy most dolgozzák ki az 1976—80-as évi terveket, s eh­hez gondosan mérlegelni kell a fejlesztési, az áruéllátási, a munkakörülmények javítását felölelő és az életszínvonal emelkedéséhez kapcsolódó más kérdéseket is. A tervek kidol­gozása során figyelembe kell venni, hogy az elmúlt év — főként a világpiaci árak emelkedése miatt — az ered­mények ellenére is a fizetési mérleg jelentős passzívumával zárult. Ehhez hozzájárult az is, hogy sok helyen a haté­konyság, a szervezés nem volt megfelelő, amivel pedig rész­ben ellensúlyozni lehet a vi­lágpiaci árváltozások hátrá­nyos, káros következményeit Éppen ezért — hangsúlyozta Huszár István — az idén fokozottan kell ügyelni a belső tartalékok hatékonyabb feltárására. Ebben nagy szerepe van a XI. pártkongresszus és a felszaba­dulás 30. évfordulója tisztele­tére kibontakozott munkaver­senynek, amelynek lendületé­re és sikereire a népgazdaság­nak a továbbiakban is nagy szüksége van. D. G. Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai Pénteken befejeződött az a négynapos országos tanácsko­zás, amelyet az Állami Ifjú­sági Bizottság rendezett a me­gyei tanácsok ifjúsági titkárai, valamint a minisztériumok if­júsági felelősei részére. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bi­zottság titkára tartott vitain­dító előadást az ifjúsági parla­mentek tapasztalatairól, s az ifjúságpolitikai munka idei teendőiről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél, György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. értékelte a munkát, az elért tanulmányi, eredményeket, s elismeréssel szólt a résztvevők tevékenységéről. A tanfolyam hallgatói nevében Gyebnár Já­nos, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat alapszervi párttitkára mondott köszöne­tét. Az új öthónapos tanfolyam kezdődik, ezúttal 50 Göndics Zoltán, a megyei ok­hétfőn tatáéi igazgatóság igazgatója 1 hallgatóval. Többet adnak az állami gazdaságok Összhangban a lehetőségekkel Zárszámadó beszámoló után Kisfa rcsán Elégedettek a szövetkezetek közös vállalatuk munkájával Záróünnepély az öthánapos pártiskolán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom