Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
4 1975. FEBRUÄR 1., SZOMBAT \MMiw Kiállítás a Műcsarnokban Köztulajdon 1945-1975 Pest megye monumentális művei harminc évköztéri alkotásai között Ma, szombaton délben 12 órakor Budapesten, a Műcsarnokban ünnepélyesen nyílik meg a Kulturális Minisztérium, a Kiállítási intézmények, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus közös rendezésében a Köztulajdon IMS—1975 című képzőművészeti kiállítás. Megnyitót mond Csorba Géza, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője. ÉLETÜNK EGYIK VÍVMÁNYA, hogy a kultúra napjainkban milliók szellemi kenyere, természeti törvényeket befogadó és a társadalmi valóságot visszatükröző közös alkotás, végérvényesen ésvisz- szavonhatatlanul: köztulajdon. A Tanácsköztársaság idején nyitották meg először a tömegek előtt a múzeumok kapuit, Móricz Zsigmond elragadtatással írt az új színházi közönségről, tízezres látogatottsággal rendezték meg a szocializált műkincsek tárlatát. Ez a megszakadt folyamat teljesedett az elmúlt harminc esztendőben. A Műcsarnokban megrendezett Köztylajdon-kiállítás e harminc esztendő monumentális alkotásait gyűjti egybe. Fotókkal, vázlatokkal dokumentálja művészetünk fejlődését, mely az állam és a társadalom támogatása révén legjobb úton halad új reneszánsz irányába. Képzőművészetünk hozzákezdett a táj esztétikai átalakításához, mely maga a humánum, a szerkesztett harmónia, e jó energiák sokszorozása. A köztéri szobrok imponálóan magas száma és felfelé ívelő minősége hazaotthont épít az egész országban Nagykanizsától Vácig, Abonytól Vásárosna- ményig. Az is jó, hogy a leíró realizmustól a merész elvonatkoztatásokig széles a skála; a mű tartósságát szinte kizárólagosan úgyis a minőség dönti el. Ilyen értelemben kiemelkedő alkotás a más-más torma jegyekkel érvelő Keré- nyi, Mikus, Somogyi emlékmű, Pátzay kenyérszegője, Barcsay mozaikjai. A SZÁMADATOK LENYŰGÖZŐEN. Közel ezer művész több mint ötezer köztéri művet alkotott 30 év alatt, svoll olyan esztendő, amikor mindennap született egy monumentális méretű szobor, mozaik, gobelin, falfestmény. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus évente 20 millió forinttal járul hozzá az új művekhez, ezt egészítik ki a megyék más-más mérőszámokkal. A mecenatúrában élen jár hosz- szú idők óta Borsod, Baranya, Hajdú és legújabban Pest megye, s ami örvendetes; a legtöbb mű otthona „klasszikus ipari táj”, munkások lakta környezet. E művek térformálásuk révén a társadalmi tudat, a közösségi lelkűiét alakítói egyben, hiszen munkába menet, esti séták alkalmával a szobrászat és festészet termő sugallatokkal szólítja meg az embert szinte észrevétlenül, de tényleges hatással. Nemcsak a stílus, a téma is sokrétű; szóhoz jut a történelem, a család, a munka, a küzdelem és a békesség, konkrétan időszerű helyi elosztásban. Ami probléma, hogy az utóbbi időben megcsappant az emberábrázolás árnyalt fejlődése, a szobrok nehezen tudnak valami újat kitalálni. Az érthető, hogy a művek közvetlenül a fel- szabadulás után hősies jelleggel telítődtek, mely fokozatosan váltott bensőség-irányba a társadalmi mozgásnak és a közízlés igényeinek megfelelően, csupán az eszme- és formatár határai bővítendők a sémák elvetésével, bátrabb személyiséghullámhosszon köz- ' lekedve. HATALMAS FELVONULÁS e szobrászi seregszemle: Med- gyesi Ferenc Herman Ottó portréját, Tar István, Kisfaluéi Strobl Zsigmond, Marton László, Kovács Ferenc, Olcsai Kiss Zoltán, Korty or esik János, Varga Imre, Kiss István, Vigh Tamás művei követik, s a motívumok is folytatódnak. Mikus Sándor, Kerényi Jenő, Segesdy György szoboremberei a rosszat testesítő kígyóval, sassal és sárkánnyal küzdenek láb- és karizmaikkal, igazságtestesítő erejükkel. Gyurcsek Ferenc váci múzeumból előkerült Ekés figurája Illyés Gyula versét folytatja a szobrászat más eszközeivel, de hasonló intenzitással, az ő parasztja ül az ekén, pihen, hogy elindulhasson jó magot vetni a barázdába. FELEMELŐ, hogy a hazad és benne a Pest megyei táj minden szögletét lassan megszenteli a gondolat: szobrokkal, képekkel. Az is örvendetes, hogy a nagykőrösi születésű Csikai Márta nemcsak szülővárosát és Vácot öltözteti fel plasztikával, termő ihletéből Kaposvárra is jut szoborhímök, s a Dömsödön élő Vecsési Sándor Vásáros- naményba küldi a festészet örömteli üzenetét ugyanúgy, mint a Ráckevén megtelepedett Patay László, aki Egerben, Salgótarjánban készített monumentális méretű falfestményeket. Megyénk művészei országos határok között mozognak, hiszen a dunábog- dányi Hock Ferenc pannója Kiskunhalasra került, a Szentendrén időző Szántó Piroska gobelinja Szombathelyen látható. Követendő az a példa, hogy egyes épületekben felvonul a képzművészet valahány műfaja. Debrecen az Agrártudományi Egyetemen Vigh Tamás domborművel, Kiss István szoborcsoporttal, Eigel István mozaikjával, Hincz Gyula gobelinjével rendez állandó fogadást A Csepel Autógyár Művelődési Házának választása is rangos; itt Blaski János mozaikja lép szövetségre Kovács Margit kerámiáival és Mikus Sándor bronzba hívott Éneklő munkásaival. Nemes verseny és folytatás érzékelhető Szőnyi István, Do- manovszky Endre, Patay László, Vecsési Sándor falfestményeiben, Barcsay Jenő mozaik- művészetét Csík István és Orosz János lendíti tovább friss eszményekkel, a fadntarziában Óvári László és Gerzson Pál, Baska József eredményei ki- emélkedőek. Színházak homlokzata, házasságkötő termek belső tere, sportpályák útjai, tanácstermek emelvényei népesülnek be a szobrászat és festészet felemelő szépségeivel. Büszkén tekintünk a mi megyénket jelző táblákra, ahol Kiss István, Makrisz Zizi, Máthé János, Kovács Ferenc, Somogyi József váci, ceglédi, érdi, ráckevei monumentumai láthatók. Művészek és városok vetélkednek, — ki tud szebb teret létrehozni emberi alkotásokkal, s csak azt sajnálhatjuk, hogy a kiváló tehetségű és korán elhunyt gyömrői Pál Mihály nem kapott társadalmunktól emlékmű-megrendelésit, pedig monumentalitást hordozott magában. Igaz, minden nem sikerülhet, sem az egyénnek, sem a közösségnek. Az viszont vigasztaló, hogy Gyurcsek Ferenc Dózsája Vácott hamarosan megtalálja végleges helyét, elkészül Csíkszentmihályi Róbert szentendrei, Rózsa Péter százhalombattai, Makriosz Agamemnon ráckevei felszabadulási emlékműve. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Mizser Pál váci pannója és Baska József nagymarosi faintarziája anyagi ellenszolgáltatás nélkül, nagyfokú önzetlenséggel készült, ami többszörösen elismerést érdemel. Gyurcsek Ferenc Dózsa-szobor- terve. A MŰCSARNOK REPREZENTÁNS KIÁLLÍTÁSÁN Pest megye köztereinek szobrászi fokozódását figyelhetjük meg és pontos diagnózishoz juthatunk az összevetés alkalmával. Vác, Nagykőrös, Cegléd szoborügyelete imponáló, de Nagykáta, Dabas térségének műhiánya szintén érzékelhető. Ügy tűnik, hogy időszerű még egyenletesebbé növelni megyénk művekben is kifejeződő művelődéspolitikáját. A következő évtizedekben nemcsak a művek számát, hanem elsősorban értékrendjét indokolt emelni. A remekműszintre érkezett szobornak és képnek, ezrek és milliók válhatnak tanítványaivá. Losonci Miklós Hatékonyabb együ ttmüködés A Kulturális Minisztérium és a Magyar Rádió vezetői között megállapodás jött létre, amelynek célja a kultúrpolitikai együttműködés hatékonyabbá tétele, a feladatok ösz- szehangolása, az együttműködés fokozása. Az erről szóló jegyzőkönyvet dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár és dr. Hárs István, a rádió elnöke írta alá a Magyar Rádió székházában. MAGYARORSZÁG- DVK Kulturális egyezmény Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a DéLviet- namii Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya közötti kulturális egyezmény 1975. évi tervét. A dokumentumot magyar részről Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, délvietnami részről Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete látta el kézjegyével. Az együttműködési terv aláírásán megjelent Bényei Béla a Dél-vietnami Köztársaságban akkreditált nagykövetünk, továbbá politikai, társadalmi és kulturális életünk több képviselője; ott volt Dang Tran Ngoan, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Otthon nyolcezer óvodásnak »/ Főként társadalmi összefogással - Nem hiányoznak az alapvető taneszközök Tegnap délelőtt Nagykörösön, az Arany János gimnázium és szakközépiskola dísztermében tartotta idei első tanácskozását a Pest megyei Tanács közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága. Hogy miért éppen Nagykőröst választották a tanácskozás színhelyéül? Három esztendővel ezelőtt itt kezdődött meg a megyében először — szakközépiskolai szinten — az óvónőképzés. Jelenleg négy osztályban százhuszonöt diáklány tanulja ezt a "nagyon szép hivatást. Az iskola 1976 nyarán bacsátja útjára az első végzetteket. Az itt tanuló százhuszonöt leány a megye ötvenhat településéről érkezett ide. 91 új óvoda A bizottság ülésén meghívott vendégként jelen volt Hegedűs László, a városi pártbizottság titkára, Pintér- né dr. Torma Mária, a városi tanács vb-titkára, valamint Szabó Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Rózsás László, a gimnázium és szakközépiskola igazgatója. A tanácskozást dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke nyitotta meg, utalva annak az írásos jelentésnek néhány fontos momentumára, amelyet a megyei tanács művelődésügyi osztálya készített a megye óvodahálózatának elért eredményeiről, meglevő gondjairól. A negyedik ötéves terv eddig eltelt négy esztendeje alatt 91 új óvoda épült a megyében, ebből 41 az agglomerációs övezetben. Ezzel négyre csökkent az óvodával nem rendelkező községek — Telki, Cseni ő, Valkó, Ipolytölgyes — száma. Miként vált ez lehetségessé? A kérdés jogos, mivel a megye negyedik ötéves tervében még csak 2005 új óvodás korú gyermek elhelyezése szerepelt. Ezzel szemben már az eltelt négy eszténdő alatt 8018 gyermek elhelyezése vált lehetővé az új óvodák egész sorának a megépítésével. Hogy mi tette lehetővé a többszörös túlteljesítést? Elsősorban az a nagyarányú társadalmi összefogás, amelyből az üzemek és a termelőszövetkezetek ugyanúgy kivették a részüket, minit a helyi intézmények és a települések lakossága. Itt kell szólni arról is, hogy a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében, vagyis az idén még újabb kétezer gyermek számára épülnek új óvodák Pest megyében. Közöttük nyolc, egyenként száz-száz személyes könnyűszerkezetes is. Azaz: a tervidőszak végére a tervezett kétezer helyett tízezer gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. Pest megyei tabló a kiállításon. A képeken fent (balról jobbra): Kovács Ferenc szobra Vácott, Kiss István szoborkompozíciója az MSZMP Pest megyei Bizottságának budapesti székháza elótt; középen: Makrisz Zizi mozaikja Erden, Máté János ráckevei oromdisze; alul Paál István visegrádi és Marton László váci szobra. Jelenleg 27 ezer 656 gyermek jár már a megye óvodáiba, de még így is 4 ezer 179 gyermek felvételét — hely hiányában — el kellett utasítani szeptemberben. Ez a szám azonban a felére csökken a: esztendő végére. S hogy azok a gyerekek se szenvedjenek nagyobb hátrányt az iskola- kezdésnél, akik nem járhattak óvodába, részükre iskolára előkészítő tanfolyamokat szerveztek, amelyeken 4 ezer 88 gyermek vesz részt. Középfokon is A megye óvodahálózatának gyors ütemű fejlesztése mind több szakképzett óvónőt igényel. Ezeket az igényeket csak fokozza az a jogos igény, hogy az óvodák, elsősorban az agglomerációs övezetben, ne napi nyolc, hanem legalább tizen- egy-tizenkét órát legyenek nyitva, tekintettel a sok ezer bejáró édesanyára. Ennek az igénynek a kielégítésére eddig a megye 156 intézményében nyílt lehetőség. S a gondokat tovább növeli, hogy jelenleg 123 szakképzett óvónő van távol munkahelyétől szülési, illetve gyermekgondozási szabadságon. A megye 940 csoportjában 1736 óvónőre van szükség. Ebből 1348 állást tölt be szakképzett, 388-at pedig képesítés nélküli. Ez kétségkívül visz- szahait a nevelői munkára. Az viszont örvendetes, hogy a képesítés nélküli alkalmazottak közül az elmúlt napokig 194-en jelentkeztek, hogy szeptembertől kezdve tanulni szeretnének az óvónőképző levelező tagozatán. Ez azonban még nem oldja meg egészében a gondokat, ezért vált szükségessé már korábban a középszintű óvónőképzés megkezdése Nagykőrösön, amelyet szeptembertől újabb óvónőképző szakközépiskolai osztályok indítása követ a megye más tájegységein. Mind nagyobb az igény a nemzetiségek lakta településeken a nemzetiségi anyanyelvű óvodák létesítésére. Tíz esztendővel ezelőtt még csupán a megye négy településén működött ilyen, ma pedig már“ huszonkilenc óvodában, ösz- szesen 1520 gyermekkel foglalkoznak az óvónők német, szlovák, illetve szerb-horvát nyelven. Taneszközökre —16 millió A bizottság az írásos jelentést, amelyhez Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést, elfogadta, majd megvitatta az iskolák taneszköz-ellátásáról szóló előterjesztést. Ezen a területen is jelentős volt az előrelépés az. elmúlt két esztendőben. Ennek eredményeképpen 1974 végére — a kémiai felszerelések egy részének kivételével — megszűnt az alapvető taneszközök hiánya a megye általános iskoláiban. Az idén tovább nőtt a taneszközökre fordítható összeg. A megyei tanácstól 8 milliót, a központi alapból pedig 8,2 milliót kapnak a taneszközök gyarapítására Pest megye iskolái. Az előterjesztést a bizottság tagjai elfogadták, majd meghallgatták Nyeste Istvánnak, a testnevelési és sport-albizottság elnökének beszámolóját az elmúlt esztendő munkájáról. P. P.
