Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

MEGYEI 1975. FEBRUAR 12., SZERDA 2 E K JELENTÉS A genfi párbeszédről és a KGST-ről A Közel-Kelet „puskaporos hordója" f(5]kuS2 Április 12. LISSZABONBÓL olyan hírt röpítettek a távíró gépek ás az éter hullámai, amelyet a földkerekség szinte minden, politikával foglalkozó újság­ja vezető helyen Ismertetett. Pedig a hír lényege „csak” egy dátum. Francisco da Cos­ta Gomes, a Portugál Köz­társaság elnöke hivatalosan : bejelentette, hogy az ország­ban 1975. április 12-én meg­tartják a nemzetgyűlési vá­lasztásokat. Csaknem fél év­század után először vonulhat úgy az urnák elé a portugál nemzet, hogy szavazata nem formális, hogy véleményét nem a fasiszta elnyomó gé­pezettől való rettegés szabja meg MILYEN VOLT a bukott rendszer? Arra nemcsak az jellemző, hogy a titkosrend­őrség, a PIDE tisztjeit annak­idején a Gestapónál képez­ték ki. Legalább annyira ki­fejezi a rezsim lényegét, hogy fél évszázad alatt egyetlen olyan ellenelnökjelöltet állí­tottak — Delgado tengernagy személyében —, aki komolyan vette szerepét és ennek az egynek is • az életével kellett fizetnie becsületességéért. 1974. Április 25-töl, a fordulat történelmi napjától a választások napjáig, 1975. április 12-ig nem egészen egy esztendő telik el. S e rendkívül rövid idő alatt megkezdődött a régi sebek begyógyítása, az új vezetés végre levonta az idők válto­zásával járó kérlelhetetlen következtetést és megszün­tette a Mundo Portuguese, a „portugál világ”, vagyis a gyarmatbirodalom roskadozó i légvárát. A BELPOLITIKÁBAN az örökség ennél is sokkal sú­lyosabb volt. A Salazar-Cae- tano-korszak mérhetetlen ke­serűséget és szétzilált gazda­ságot jelentett — olyan or­szágot, amely nemcsak föld­rajzi értelemben van Európa szélén... EZ AZ ÖRÖKSÉG azt is je­lenti, hogy a politikai poron­don sok a robbanóanyag és nem vitás, hogy ezt mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb meg is próbálja majd £el- lobbantani. A Portugál Kom­munista Párt a Fegyveres Erők Mozgalmával szilárd szövetségben munkálkodik a választások előkészítésén. Igyekszik megértetni a balol­dal minden csoportjával — sajnos, ez nem megy mindig könnyen —, hogy a jobboldal a haladás táborában keletke­ző minden résbe „beleáll”. ALVARO CUNHAL, a Por­tugál KP vezetője Evorá- ban, a mezőgazdasági dolgo­zók konferenciáján kinyil­vánította, hogy a kommunis­ták szerint a földreform az ország jövőjének egyik kulcs­kérdése. A jelek szerint mind több paraszt érti meg ugyan­ezt. Abban az országban, ahol egy esztendeje kommunis­tákról és földreformról be­szélni is — börtönt jelen­tett. Malgas Köztársaság Merénylet az új állam ás kormányfő ellen A Malgas Köztársaságban rendkívüli állapotot vezettek be: gyülekezési tilalmat és 19 órától reggel 6 óráig terjedő kijárási tilalmat rendeltek el — jelentette be a tananarivei rádió. Az adó egyidejűleg azt is közölte, hogy merényletet követtek el Richard Ratsi- mandrava. a február 5-én hi­vatalba lépett új állam- és kormányfő ellen. Arról egyelőre nincs hír, hogy az államfő megsebe­sült-e. A merénylet színhelyét a biztonsági erők lezárták. A rendőrség páncélautói járőröz- nek Tananarivében. A polgári lakosságot fel­szólították a birtokában levő fegyverek beszolgáltatására. Az elmúlt esztendő igen nehéz év volt az Európai Gazdasági Közösség számára — állapítja meg az európai közösségek bizottságának ked­den közzétett évi jelentése a Közös Piac helyzetéről. A nemzetközi kapcsolatok külön terjedelmes fejezetet kapnak a beszámolóban, s a bizottság ennek keretében foglalkozik az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferenciával is, amely „fontos eleme az EGK és az állami Georgiosz Mavrosz volt kül­ügyminiszter az ellenzéki Centrum Üj Erők Pártjának vezetője hétfőn a görög par­lamentben ismertette annak a tervezetnek hét pontját, amelyben a ciprusi görögök a szigetország jövőjével kapcso­latos elgondolásokat foglalják össze és amelyet Glafkosz Kleridesz — az ENSZ közve­títésével — hétfőn juttatott el a török cipriótákhoz. A ciprusi válságról folyó parlamenti vita során ismer­tetett javaslatok a következők; — Ciprus maradjon függet­len, szuverén, egységes állam; — valamennyi menekült tér­jen vissza otthonába, a sziget váljék demilitarizált területté; Az Eritreai Felszabadítási Front szóvivője kedden Bejrut­ban elutasította Gaafar Ni­meri szudáni elnöknek az etióp kormánycsapatok és az eritreai tartomány szeparatis- tái közötti tűzszünetre vonat­kozó közvetítő javaslatait. A szervezet szóvivője kijelen­tette, hogy addig nem lehet szó fegyverszünetről vagy tár­gyalásokról, amíg az etióp kormányzótanács nem ismeri el Eritrea függetlenségét és önrendelkezési jogát Nimeri szudáni elnök vi­szont Karthoumban úgy nyi­latkozott, hogy az eritreai sze­paratista vezetők pozitívan reagáltak békekonferencia­javaslatára. Szadat egyiptomi elnök is kereskedelmet folytató orszá­gok (értsd az európai szocia­lista országok) párbeszédének, különösen akkor, amikor kapcsolataik új szakaszhoz ér­keznek”. Ezzel kapcsolatban a bizottsági jelentés összefog­lalja a KGST és az EGK kap­csolatainak alakulását, válto­zatlanul kiemelve azt a néze­tét, hogy a szocialista orszá- goknfk, a Közös Piac megíté­lése szerint, az EGK egészé­vel kell kétoldalú megállapo­dásokat kötniük. — alakítsanak központi kor­mányt, amely a megfelelő ha­talommal rendelkezne a kan­tonális rendszerű föderáció felett; — a török és görög ciprióták együttélését az egyes kanto­nokon belül az alkotmány sza­bályozza; — a török igazgatási kanto­nok összterülete egyezzék meg a sziget összlakosságán belüli számaránnyal, ami 18 száza­lék; — a görögök és törökök kap­janak szabad mozgási lehető­séget egymás körzeteiben; — alkotmányosan biztosít­sák mindkét közösség állam- polgári jogait. üzenetet intézett az etiópjai ideiglenes katonai kormányzó- tanácshoz, és felkérte annak vezetőit, hogy azonnal tegye­nek lépéseket az eritreai el­lenségeskedések beszüntetésé­re. Szadat is a tárgyalásos rendezés mellett szállt síkra. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a kormány­csapatok kedden megnyitot­tak a forgalom számára egy Aszmarából az ország déli ré­sze felé vezető országutat, amelyen ezt követően több ezer menekült hagyta el a tartományi központot. A Reu­ter és az AFP azt jelentette, hogy keddre virradó éjszaka Aszmara külvárosában újabb fegyveres összecsapások zaj­lottak le. DÉL-VIETNAM A hold újév első csatái A vietnami holdújév első csatája hetvenöt perccel hét­főn éjfél után zajlott le a Mekong folyó deltájának sű­rűn lakott vidékén. A Reu­ter tudósítása szerint a dél­vietnami népi erők és a sai- goni rezsim gyalogsági ala­kulatai An Xuyen tartomány­ban csaptak össze. A tudósí­tásból az is kitűnik, hogy a felszabadító erők az elmúlt 24 órában Saigontól 120 ki­lométerrel délre, a daltavi- déki Ngu Lac faluban kiver­ték állásából a Thieu-kor- mányzat helyőrségét. MADRID Ők, tizen A spanyol legfelsőbb bíró­ság kedden megkezdte az 1973. december 20-án elítélt Marceli- no Camacho és kilenc társa védőügyvédéi által beterjesz­tett fellebbezés tárgyalását. Marcelino Camachot és társait 12-től 20 évig terjedő, össze­sen 162 évi börtönbüntetésre ítélték azzal a váddal, hogy a munkásbizottságok tagjaiként sztrájkokat szerveztek. A Perzsa-öböl országainak fegyverraktárai roskadoznak a legmodernebb fegyverektől. Már most felülmúlják a legta­pasztaltabb katonai szakértők legmerészebb elképzeléseit. Van ott minden: harckocsi, optikai irányzékú tankelhárí­tó rakéta, rakétahordozó re­pülőgép és lézerirányzó-rend- szerű bombákkal felszerelt vadászbombázó egyaránt. Egyelőre talán csak az atom­fegyver „hiányzik”. De ez is — a szakemberek véleménye szerint — csak idő kérdése. A fegyverszállítmányok to­vábbra is érkeznek a Perzsa­öbölbe. Feladóik: az Egyesült Államok és néhány más nyu­gati ország. A szállítások az egyezményeknek megfelelően történnek. Az utolsót nem is olyan régen kötötték meg. Aláírói: James Schlesinger, az Egyesült Államok hadügymi­nisztere és Kabusz ben-Szaid szultán, Omán uralkodója. A Perzsa-öbölben levő feje­delemségek voltak azok az or­szágok az arab világban, ame­lyeket az angol gyarmatosí­tók uralmuk alá hajtottak, és az utolsók, ahonnan az ango­lok eltávoztak. Ezek a fejede­lemségek hosszú éveken ke resztül a hihetetlenül olcsó nyersanyagforrásul szolgáltak a Nyugat számára. A Perzsa-öböl egyelőre messze van még attól, hogy ott béke honoljon és stabilizá­lódjék a helyzet. Még nem rendezték az időnként fegyveres konf­liktusokhoz vezető terüle­ti követeléseket. Az Irak és Irán, Irak és Ku­wait közötti feszültség, a per- zsa-öböli vezető szerepért fo­lyó versengés Szaúd-Arábia és Irán között — szüli a fegyve­rek iránti keresletet. A nyuga­ti országok és elsősorban az Egyesült Államok mindent megtesznek azért, hogy to­vább mélyítsék az ellentéte­ket, ösztökélik, a vetélytársa- kat egymás eiien, s bőkezűen ellátják e körzetet korszerű fegyverekkel. Ezzel a térséget puskaporos hordóvá változtat­ták. Az 1973—74-es pénzügyi év­ben az Egyesült Államok 8,5 milliárd dollár értékű fegy­vert adott el a világ számos országa kormányának. Nag;. részüket — 7 milliárd doha. értékben — a közel-keleti és í perzsa-öbölbeli országokna. adta el (nem számolva az el­lenszolgáltatás nélküli szállít­mányokat). Egyedül Irán 1974- ben 3,5 millió dollár értékű amerikai fegyvert vásárolt. A iráni sah a közeli jövőben t milliárd dollárt akar erre a célra fordítani. A hadiszállítások egyrészt fedezhetik a Nyugat kőolaj­import-kiadásainak egy ré­szét, másrészt ezek a szállítá­sok növelik a politikai-katonai feszültséget. A Pentagon és az amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselőinek kijelentései sze­rint a Perzsa-öbölbe irányuló amerikai fegyverszállítmá­nyok állítólag „e körzet védel­mét” és „az ottani helyzei stabilitásának megszilárdulá­sát” segítik. A valóságban azonban a fegyverszállítmányok e körzet nemzeti, felszaba­dító mozgalma elleni har­cot szolgálják. E tekintetben jellemző az említett Schlesinger—Kabusz- féle egyezmény. Az omán. szultán ugyanis nem volt ké­pes megbirkózni a Dojar tar­tományi nemzeti felszabadító mozgalommal. Az Egyesüli Államok ezért aláírta Kabusz- szal az egyezményt az ameri­kai fegyverszállításokról és katonai tanácsadók Ománba küldéséről. A Pentagon cseré­ben megnyerte a szultán be­leegyezését ahhoz, hogy ame­rikai katonai támaszpontot lé­tesítsenek Maszira-szigeten, ahonnan gyakorlatilag ellen­őrizhető a Perzsa-öböl bejára­ta. A Pentagonnak ez a maga­tartása különösen annak a már ismert fenyegetésnek a fényében válik vészjóslóvá, amely szerint a fegyveres erőket bizo­nyos körülmények között felhasználják a közel-ke­leti kőolajtermelő orszá­gok ellen. A drámaírás íratlan törvé­nyei szerint az első felvonás­ban a falon függő puskának az utolsóban el kell sülnie. A Pentagon a Közel-Keletnek szánt színdarabjában persze nem puskáról van szó, hanem a legkorszerűbb fegyverekről. A Pentagon arra számít, hogy ezeket a fegyvereket az ara­bok arabok elleni harcában használják majd fel. Közel- és Közép-Kelet né­peinek érdekei sürgetően kö­vetelik közös biztonsági intéz­kedések foganatosítását. Ez biztosítja a békét és a nyu­galmat a föld eme körzetében, nem pedig a fegyverkezési hajsza és a pusztító eszközök felhalmozásáért folyó versen­gés. Nyikoláj ObotoV, az APN hírmagyarázója A Szaljut-program Mint 3 SzOjUZ 17-es jelzésű szovjet űrha­jó leszállása utáni első moszkvai kommentá­rok hangoztatják, az egyhónapos szovjet űr­kísérlet fontos állomásnak tekinthető a Szov­jetunió hosszú távú kozmikus kutatási prog­ramjának megvalósításában. A szakértői nyi­latkozatokból ítélve két területen Is történt előrelépés: egyfelől a tartós világűrben mun­ka feltételeinek biztosításában, másfelől az ehhez szükséges technikai feltételek javításá­ban. Az első szovjet orbitális (Föld körüli pá­lyán mozgó) űrállomást, a Szál jut—1-et 1971 áprilisában bocsátották fel, s közel fél évig keringett az űrben, miközben két Szojuz- típusú űrhajó legénysége is dolgozott rajta. A Szojuz—10 háromtagú legénysége még csak néhány órát töltött a fedélzeten, a Szojuz— Ír három űrhajósa azonban már mintegy 23 napon át végzett fontos kísérletsorozatot a kozmikus laboratóriumban. Mint ismeretes, a Szojuz—11 űrhajósai leszállásikor, az űrhajó kabinjának dehermetizálódása következtében, életüket vesztették. Az 1973. április 3-án felbocsátott Szaljut —2 űrállomás csupán néhány napig keringett Föld körüli pályán. A továbblépést a Szaljut- programban az 1974 júniusában felbocsátott Szaljut—3 jelentette, mely Pavel Popovics és Jurij Artyuihin űrhajósokat fogadta vendé­gül. Popovics és Artyuhin 15 napos kemény munkát végeztek ennék a tökéletesített konstrukciójú űrhajónak a „bejáratására”. A tökéletesítések különösen a fedélzeti beren­dezések és irányító-tájoló rendszerek auto­matizálásában mutatkoztak meg, ugyanis ezeknek a műveleteknek a leegyszerűsítése teszi lehetővé, hogy a személyzet nagyobb időt szentelhessen a tulajdonképpeni tudo­mányos kutatásokra. Ilyen előzmények után került sor a Szal­jut—4 űrállomás felbocsátására, melynek au­tomatizálási foka, műszerekkel és tudomá­nyos berendezésekkel való felszereltsége minden eddiginél magasabb volt. Ennek megfelelően az űrállomás személyzete, a Szojuz—17 szállítóűrhajóval odaérkezett Gu­barev és Grecsíkó is minden eddiginél hosz- szabb időt tölthetett fedélzetén, s kozmikus munkahónapjuk alatt rendkívül sokrétű kí­sérletsorozatot hajthattak végre. A Pravda keddi száma e kísérletsorozat egyik fontos részét, a biológiai kísérleteket- értékelve meg­állapítja, hogy ezek elsődleges és legfonto­sabb célja „közvetlenül összefügg a jövő, még hosszabb időtartamú űrrepülések biztosí­tásával”. A Szaljut—j4 fedélzetén összesen hat különböző biológiai kísérletkomplexumot vé­geztek el, közülük kettőt mikroorganizmu­sokkal. Mint a Pravda cikkírója rámutat, ezek segítségével nemcsak az élő szerveze­teknek a súlytalanság állapotában való vi­selkedését, fejlődését, s ezek törvényszerűsé­geit tudták jobban megismerni, hanem az adatok tüzetes tanulmányozása után lényeges következtetések levonására számítanak az élet eredetére vonatkozó tudományos kutatá­sok szempontjából is. A Szaljut—4 teljesítményének értékelé­se még folyamatban van. Maga az űrállo­más közben folytatja reoülését a Föld körüli pályán, méghozzá jóval magasabb pályán, mint elődei, ami egyben azt is jelenti, hogy üzemképessége előreláthatólag még hosszú ideig megőrizhető. Petrov szovjet akadémikus szerint az űrállomások fejlesztésének további útja a több egységből — blokkokból — álló nagy és komplex űrállomások összeállítása a világűr­ben. Ezek — változó legénységgel és szükség szerint változó programmal és berendezések­kel — huzamos időn át képesek biztosítani a különböző földi tudományágak világűrkuta­tási vagy népgazdasági célú terveinek reali­zálását. Borisz Petrov hangsúlyozza, hogy ehhez számos bonyolult probléma megoldása szükséges, de a „Szaljut-program” eddigi eredményei alapján várható, hogy a való­ság hamarosan a legmerészebb terveket- is megelőzi. IRA-BOSSZÚ Ulster! tűzszünet Húsz órával azután, hogy életbe lépett az Észak-lror- szágra és Nagy-Britanniára egyaránt érvényes tűzszünet, már három embert gyilkol­tak meg Ulster falvaiban. A ] vétlen férfiak leöldözését fel­tehetőleg protestáns terror­különítmények kezdték, s er­CSAK RÖVIDEN... VENEZUELA befogad hu­szonhét chilei politikai fog­lyot — jelentette be kedden az ország santiagói nagyköve­te. Mind a huszonheten csü­törtökön utazhatnak el Chilé­ből. Köztük' van Jaime Toha, az Allende-kormány volt me- zőgazdafeágügyi minisztere, to­vábbá három parlamenti kép­viselő és Carlos Jorquera új­ságíró, Allende egykori saj­tótitkára is. GÖRÖGORSZÁG elfogadta azt a török javaslatot, hogy a két kormány külügyminiszteri re azután az IRA bosszút állt, úgyszintén vétlen embereken. Ettől egyelőre nem borult fel az IRA ideiglenes szár­nya és a brit kormányszer­vek között létrejött fegyver­nyugvás, de nőtt a borúlá­tók tábora, s ebbe beletar­tozik az Ír Köztársaság kor­mánya is. szinten tárgyaljon az ßgei- tenger mélyén rejlő olaj kin­csek kiaknázásának jogáról, még mielőtt a kérdés a hágai nemzetközi bíróság elé kerül­ne. HENRY KISSINGER ame­rikai külügyminiszter ked­den Jeruzsálemben másfél órás négyszemközti megbe­szélést folytatott Rabin izrae­li kormányfővel. HILDA MARGARET THATCHER lett az angol konzervatív párt új vezére. A KORMÁNYALAKÍTÁS szándékáról való lemondását jelentette be Poul Härtling dán ügyvezető miniszterel­nök kedden délután az új­ságírók előtt, akik eredeti­leg azért sereglettek egybe, hogy az új kormány összeté­teléről értesüljenek. VI. PÁL PÁPA kedden ma­gánkihallgatáson fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, aki kétnapos látogatáson tartózko­dott az olasz fővárosban. KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár — az eredetileg ter­vezett programon felül — Libanonban is tesz rövid lá­togatást most kezdődő közel- keleti útja során. TOKIÓBAN bejelentették, hogy február 14-én megkez­dődik a japán—kínai béke- és barátsági szerződés meg­kötésére irányuló tárgyalá­sok újabb fordulója. LÍBIA ÉS MAROKKÓ négyéves szünet után ismét teljes értékű diplomáciai kap­csolatba áll egymással. A KŐOLAJEXPORTÁLÓ országok szervezete (OPEC) tagországainak államfői már­cius 4-én Algírban kétna­pos csúcsértekezletre ülnek össze. A MARA MEGHIRDETETT dél-koreai népszavazásban 17 millió választópolgár vehet részt. A megválaszolandó kér­dés: „Támogatja-e ön Pák politikáját?” Pák Csöng Hi elnök jóelőre közölte, hogy a népszavazást személye irán­ti bizalmi szavazásnak te­kinti. KEDDEN BRÜSSZELBEN folytatódott a közös piaci külügyminiszterek tanácsko­zása. Ciprissi liéí pont Ellentmondó nyilatkozatok Eritreáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom