Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
4 >**«» W xJuntm 1975. JANUAR 23., CSÜTÖRTÖK Pest megye az élen Befejeződött a kórusok országos minősítése 1964-től létezik az énekkarok országos minősítő rendszere; azóta kétévenként hangversenyeken szerzik meg minősítésüket a legjobb nyilvántartott amatőr kórusok. Pest megye kórusai eddig hat alkalommal vettek részt minősítő hangversenyeken, s főleg az 1974-es év volt páratlanul gazdag tapasztalatokban. A fejlődés nemcsak a legelső alkalomhoz viszonyítva, de az előző, az 1972-ben lezajlott minősítésekhez képest is szembetűnő volt. Az első alkalommal a megyében mindössze négy-öt kórus minősült, 1972-ben már két hangversenyen — Százhalombattán és Nagykőrösön — vorészt a minősítőn, amit jelentős feladataik — külföldi turnék, budapesti és vidéki filharmóniai rendezvények, közös szereplések élvonalbeli, rangos, hivatásos együttesekkel és szólista művészekkel — indokolnak. Kiemelkedésük az amatőr kórusok szintjéből, a beolvadás a hivatásos hangversenyéletbe mégsem jár arisztokratikus elzárkózással; egyúttal megőrzik az amatőr kórusok alapvető funkcióját is, jelentékeny részt vállalva a város népművelő munkájából, elsősorban az Éneklő Vác havonta ismétlődő rendezvényein. Nagyobb feladatvállalás nultak fel a megye kórusai, legutóbb pedig három hangverseny sem volt elég valamennyi együttes elbírálására. Heten — először Az év befejeztével huszonnégy együttes szerzett minősítést a megyében, ebből hét kórus először bronzkoszorú helyezést kapott a csömöri művelődési ház férfikara Kasznár Józsefné vezetésével. Az együttes először minősült. Bronzkoszorú diplomával helyezést négy kórus ért el: a szintén első alkalommal minősülő ráckevei művelődési ház Vox Pacis vegyes kara Jávor Ernő vezetésével, a felsőgödi Munkás Dalkör Szakáll László vezetésével, a gyömrői művelődési ház férfikara Bánki Tamás vezetésével és a taksonyi ÁFÉSZ férfikara Kreisz Ferenc vezetésével. Ezüstkoszorút kilenc együttes kapott: a ceglédber- celi művelődési ház férfikara Remete József vezetésével, a nagykőrösi művelődési ház férfikara Kis István vezetésével, a vasutas-szakszervezet ceglédi vegyes kara, szintén Kis István vezetésével, a bogi művelődési központ vegyes kara Bagó József vezetésével, a biatorbágyi férfikar Szakály Mátyás vezetésével, az először minősülő budaörsi TexAz év folyamán a megye összesen hét minősítő hangversenynek adott otthont; a rendezők Nagykörös, Érd, Cegléd, Nagymaros, Vác, Dunakeszi és Szigethalom voltak. Ugyanakkor az országnak olyan megyéje is van, ahol egyetlen minősítőt sem vállaltak. Nálunk Nagykőrös, Érd és Cegléd vendéglátóként rendezte meg a minősítőt, összesen huszonkét kórus részvételével — Cegléden két vendégkórus is szerepelt, a szomszédos megyékből. A többi négy községben saját énekkaruk önálló hangversenyen minősült. Ezek az együttesek nagyszabású feladatra vállalkoztak, amikor a közös minősítőkön megszabott kisebb terjedelmű műsor helyett, önálló, egész estét betöltő programmal álltak a zsűri elé. A Csepel Autógyár férfikarának szereplését az önálló esten kívül még egy jelentős esemény avatta emlékezetessé; fennállásuk negyedszázados jubileumát ünnepelték a minősítővel egyidőben. A nagymarosi férfikar szövetkezeti kórustalálkozóval színesítette a minősítő programját. A legtöbb községben az énekkar szinte az egyetlen eszköze a zenei műveltség terjesztésének. Az együttesek számának és színvonalának fejlődése ezért olyan fontos és örvendetes esemény. Szintén figyelemre méltó a minősítők szerepe az új kórusok alakulásában és a meglevők fennmaradásában. Az idén: Pávakörök, parasztkórusok A minősítő hangversenyek a kórusok művészi szintje és népművelő tevékenysége mellett több gondolatot is felvetettek. A karnagyok legnagyobb gondja többnyire nem is a művészi vezetés, hanem a sokféle szintű, elfoglaltságú dalosok összefogása, a testület fenntartása. És itt jelentős szerepet játszik a községi tanácsok támogatása és a fenntartó szervek gondoskodása. Az egyik minősítő után — tréfás formában ugyan — hangot kapott az a gondolat, hogy a kórusok minősítése mellett be kellene vezetni a fenntartó szervek minősítését is. Sok helyütt a kórusok dicséretes támogatást kapnak a helyi vezetőiktől, s érdeklődéssel, figyelemmel kísérik munkájukat, de ez, sajnos, nem mindenütt van így. A tavaly tapasztalt nagyméretű fejlődés méltatásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a Népművelési Tanácsadó és a KÖTA megyei szervezetének segítését sem; a részvételi dijak biztosítása, a karnagyok továbbképzése és számos egyéb tevékenységük is hozzájárult az év sikeréhez. A rendezvények csak az úgynevezett .Általános” kórusok számára zárultak le; az idén kezdődik a Pávakörök és parasztkórusok országos minősítése. A következő, 1976-os minősítőn pedig szeretnénk üdvözölni az egyelőre távolmaradó ifjúmunkások és szakmunkástanulók kórusait is. Korda Agnes KÖZMŰVELŐDÉS A minap történt, az egyik elektro leánykara szintén Szakály Mátyás vezetésével, a ve- csési művelődési ház vegyes kara Valentsik István vezetésével, a nagykőrösi Arany János gimnázium leánykollégiumának kórusa Szabó Irén vezetésével és a szigetszent- mártoni férfikar Tóth Béla vezetésév eL Ezüstkoszorú diplomával helyezést négy együttes kapott: a péceli szövetkezetek Petőfi Sándor férfikara, Bakonyi Árpád vezetésével, a Hazafias Népfront solymári bizottságának férfikara Kelemen Istvánné vezetésével, a törökbálinti művelődési ház férfikara Szakály Mátyás vezetésével. valamint az első ízben minősülő gödöllői városi kamarakórus Újváry Géza vezetésével. Két aranykoszorú helyezés született: a dunakeszi művelődési ház férfikara Tóth Béla vezetésével kapta az egyiket, a másikat a solymári ifjúsági kórus Kelemen Istvánná vezetésével, amely ez alkalommal rendkívüli fejlődésről tanúskodott, hiszen előző helyezésénél két fokozattal lépett előre. Fesztivál — diplomával Aranykoszorú diplomával helyezést is két együttes kapott: a Csepel Autógyár férfikara Tóth Béla vezetésével és a nagymarosi szövetkezeti férfikar Kismartoni Ferenc vezetésével. S végül az idei minősítő két legszebb eredménye: a decemberi ceglédi hangversenyen a nemrég kiváló együttes címmel kitüntetett szentendrei városi kamarakórus Kovács Lajos és Wolfné Kovács Zsuzsa vezetésével elnyerte a fesztiválkórus helyezést, a Vác városi KISZ-kórus Bogányi Tibor vezetésével pedig fesztiváldiplomával minősítést kapott. Pest megyének jelenleg két fesztivál-diplomás együttese van a váci Vox Humana kórussal együtt. Ezzel a legmagasabb helyezéssel jelenleg az országban összesen nyolc kórus rendelkezik. A Vox Humana ugyan az idén nem vett januári szombat délelőttön. Beszélni szerettem volna az egyik Pest közeli művelődési központ igazgatójával vagy művészeti előadójával, de csak a takarítónőt találtam a sok millióért épített épületben, aki közölte: csak késő délután nyitnak. Nesze neked, szabad szombat, gondoltam. Hiába érnek rá ma már szombatonként egyre többen, a művelődési központba még csak beszélgetni sem mehetnek be. Mint a jól szervezett gyár Nem tettem volna szóvá a dolgot, ha csupán itt és csak ezen az egy napon történt volna meg ez velem. Az igazság az, hogy a megye száznál is több művelődési házának többségében csak a késő délutáni vagy a kora esti órákban nyílnak meg a kapuk az érdeklődők előtt. Van, ahol naponta, van, ahol csak a hét bizonyos napjain. Elgondolkoztató. Milliókat érő épületek állnak a nap legnagyobb részében zárt kapukkal falvaink többségében. Ugyanakkor az iskolák zsúfoltak, legtöbbjükben a két műszak ma még természetes, tornaterem a legtöbben nincs, s a szakköröknek, úttörő-foglalkozásoknak sem mindig jut hely e szűkös körülmények között. Ma még ritka, mint a fehér holló, az olyan művelődési ház — ilyen például a tá- piószentmártoni —, ahol reggel nyolctól este tízig élet költözik a falak közé. Délelőtt az öregek veszik birtokukba, délután a gyerekek, este pedig a felnőttek. Ebben az épületben nincs szabad óra, a termekben egymást váltják a klubok, szakkörök, tanfolyamok részvevői, hallgatói. Olyan ez a ház, mint a jól szervezett gyár, ahol három műszakban, megállás nélkül zakatolnak a gépek, csak az emberek váltják egymást mellettük. Kevés példa van még arra is — ebben Bag jár az élen —, hogy az iskolai szakkörök szinte kivétel nélkül a művelődési központban működnének, ahol nemcsak a hely több, mint az iskolában, hanem a szemléltetőeszközöknek is sokkal gazdagabb a választéka, a diavetítőtől a filmfelvevőig, a barkácsmű- helytől a fotólaboratóriumig minden megtalálható, ami vonzóbbá, cselekményesebbé teszi ezeket a foglalkozásokat. Függöny mögött bordásfal A napokban Boros András, a dabasi járási hivatal elnöke újságolta: a járás több művelődési házának nagytermében bordásfalakat szerelnek fel, s délelőttönként tornatermeknek használják majd ezeket a helyiségeket. S hogy a tornaszerek ne tegyék rideggé a délutáni, esti kulturális programok színhelyét, elhúzható függönyt szerelnek eléjük, amelyek elfedik a termek délelőtti rendeltetését a zenét vagy színházat hallgatni érkezők elől. Így nemcsak az épületek válnak „gazdaságosabbá”, mivel reggeltől estig üzemelnek ezután, de a testnevelési gondok megoldásában is sikerül előbbre lépniük, ami szintén nem lehet közömbös senki számára sem. Jóleső érzés volt hallani azt is, amiről Boros István, Pomáz nagyközség tanácsának elnöke számolt be a közelmúltban egy értekezletén. Elmondotta, hogy egy olyan művelődési ház építését terÉlénk érdeklődés Nemzetközi tv-s kapcsolatok 1975-ben tovább bővülnek, gazdagodnak a Magyar Televízió nemzetközi kapcsolatai A következő hetekben, hónapokban számos ország tv-pro- dukcióit, filmjeit láthatjuk majd a képernyőn, s ugyan- ( akkor jó néhány magyar alkotást is bemutatnak külföldön. Mint Csók Pál, a televízió nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője elmondta az MTI munkatársának, különösen most, felszabadulásunk 30. évfordulójának közeledtével vált élénkebbé Magyarország iránt a nemzetközi érdeklődés. Valamennyi szocialista ország televíziója megemlékezik az évfordulóról, de műsort kéritek tőlünk jó néhány kapitalista államból és a harmadik világ országaiból is. Többek között Venezuela, Svédország, Irak, Algéria, Svájc, Finnország vetít majd április 4. táján hazánkról, ipari, gazdasági fejlődésünkről, művészeti életünkről készített produkciókat. — Különösen harmonikus az együttműködés a szovjet televízióval. Éves szerződés alapján fejlődik a kapcsolat a szovjet APN hírügynökséggel is. A baráti közös munka egyik bizonyítékának ígérkezik az a tervezett fórum adás is, amelyet teljes egészében a Szovjetuniónak szentelünk. — A következő időszakban hat országgal írunk alá egy, illetve két évre szóló munkatervet. Köztük szerepel Lengyelország, Csehszlovákia, Mongólia és Algéria, de tervezzük a kapcsolatok felvételét olyan államokkal is, mint Portugália, illetve Mexikó. Utóbbiban hamarosan magyar tv-s stáb kezdi meg egy hatrészes tv-film forgatását az ország természeti szépségeiről, kultúrájáról, ősi művészetéről, forgatócsoportot várunk Kubából. — Az idén több .jelentős nemzetközi televíziós értekezlet színtere lesz Budapest. vezik, amelyben helyet kapna az iskoláit tornaterme, s otthont nyújtanak az iskolai szakköröknek csakúgy, mint a kisdobos- és úttörő-foglalkozásoknak. S az már csak természetes, mondta, hogy itt kapna helyet a község könyvtára is. Vagyis ismét egy olyan kulturális épülettel gazdagodik majd megyénk, amely már reggel szélesre tárja kapuit, s a késő esti órákig biztosít barátságos otthont a művelődni, olvasni, szórakozni és felüdülni vágyó fiataloknak, felnőtteknek s öregeknek egyaránt. Mi az olcsóbb? Persze, tudom, hogy a művelődési házak reggeltől estig való üzemeltetésének ma még nincs meg mindenütt a feltétele. Elsősorban a személyi feltétel hiánya az, ami még gátolja az előbbrelépást ebben a kérdésben. Egy tiszteletdíjas népművelőtől — akinek ezenkívül még más állása is van —, senki sem kívánhatja meg, hogy reggeltől estig ott tartózkodjon a művelődési házban, szervezze, irányítsa annak életét. És ugyanez nem kívánható meg attól a függetlenített népművelőtől sem, akire egyedül hárul minden gond, a gazdasági ügyek intézésétől kezdve a kulturális programok összeállításáig és megrendezéséig. A kérdés az, vajon mi az olcsóbb: még egy népművelő szerződtetése vagy az, ha a több milliót érő épület á nap néhány órájában áll csak a település lakosságának a rendelkezésére? Azt hiszem, az előző sokkal kifizetődőbb, nemcsak anyagi vonatkozásban, sokkal inkább az épületben „létrehozható” szellemi értékek tekintetében. 1 Prukner Pál HETI FILMJEGYZET Szerelmem, Elektra Jelenet a Szerelmem, Elektra című filmből, Jancsó Miklós mintha évek óta ugyanazt a filmet készítené, újra meg újra. Adva van egy hatalom, amely erőszakos, zsarnoki, elnyomó, s adr>a van egy vele szemben álló erő (vagy személy), amely (vagy aki) küzd e hatalom ellen. Hogy ez a konfliktus néha 1945 után (Fényes szelek) vagy 1919 táján (Még kér a nép) jelenik-e meg az időben, Jancsó számára úgyszólván mellékes, hiszen a zsarnokság és a szabadságvágy, a hatalom és a hatalom elleni küzdelem kérdését olyan alaptémának tekinti, amely bizonyos mértékben korokon, téren és időn kívülivé emelkedik, s modellé (vagy, a Jancsó filmjei esetében előszeretettel használt kifejezéssel élve: parabolává) absztrahálódik. Messzire vezetne ennek a koncepciónak a boncolgatása, annak kutatása, mennyire vág egybe ez a nézet a dialektikus történelmi materializmussal, mennyi benne a vulgárisán megfogalmazott (értelmezett?) marxizmus, és mennyi a romantikus anti- kapitalizmus, mennyi a lapos közhelyek dús képi eszközökkel történő „feldobása”, s "mennyi a tág értétmeiési lehetőségeknek tápot adó, szándékosan előidézett bonyolultság, az így is és úgy is magyarázható jelkép, jelzés, utalás, asszociáció; Egy valami azonban biztos: Jancsó az évek során kialakított egy olyan tematikát és ehhez egy _ olyan formanyelvet (a kettő között az elsőbbséget eldönteni nem lenne könnyű feladat), amely egyedül és kizárólag az ő stílusa, Ebben a szigorúan egyéni, zárt rendszerben csaknem mellékes, ki a szerzője egy- egy Jancsó-íilm forgatókönyvének. A sajátos jegyeket úgyis a rendező adja meg, s e jegyek oly erősek, hogy minden mást átformálnak. Talán ez is okozza, ha a né- 'zők úgy érzik: kis változtatással ugyanazt a Jancsó- filmet látják (többnyire még a szereplők is ugyanazok). A legújabb alkotás, a Szerelmem, Elektra, Gyurkó Lászlót és Hernádi Gyulát jegyzi ugyan a forgatókönyv szerzőiként, de ez nem sokat jelent. Talán a korábbi filmeknél több szövegben érezzük az erősebb írói jelenlétet, de miután ezek a szövegek is inkább csak informatívak, közölnek, kijelentenek, s többnyire a közhelyek határát súroló evidenciákat tartalmaznak, szinte a film egészének sérelme nélkül nyugodtan elhagyhatók lennének. Jancsót ugyanis ebben az ókori görög drámaírók óta annyiszor elővett, fel- és átdolgozott témában nem annyira a konkrét dialógusok izgatják, mint inkább az ősi mondában is az ő kedvelt alapkonfliktusára redukálható gondolati mag, valamint azok a látványos képi eszközök, amelyekkel ez a gondolati mag kifejezhető. Tegyük hozzá: az alapgondolat, a közölni kívánt mondanivaló cseppet sem bonyolult vagy nehezen felfogható. Hiszen hogy a zsarnok Egisztosz elleni engesztelhetetlen gyűlöletében Elektra, az Egisztosz által megölt király lánya már-már eszelősen bosszúra vágyik, s ehhez a segítséget távol élő, majd váratlanul megjelenő fivére, Oresztész nyújtja, az teljesen világosan kiderül a filmből. A zsarnok elleni lázadás, a bűn emlékének ébren tartása, majd a megtorlás, a bosszú véghezvitele népköltészeti egyszerűséggel megfogalmazott. Hogy eközben megjelennek Jancsó már régtől fogva kedvelt és alkalmazott, s ezért nem ismeretlen vagy új eszközei, a keringélő lovasok, a körtáncot lejtő férfiak és nők, a felröppenő galambok, a folyton mozgó alakok, a bámulatosan precíz, „lekottázott” módon keringő-emelkedő- süllyedő kameramozgások, a meztelen emberi testek, a zászlók, szalagok, véres kezek, virágok, s a többi motívum, az szinte már fel sem tűnik. A lényeg ugyanis nem ezekben a jól ismert formai megoldásokban rejlik, bár az úgynevezett „jancsóizmusok” könnyen megtéveszthetik a gyakorlatlanabb nézőt. A lényeg itt egy öntörvényűén megfogalmazott ősi monda meglehetősen egyszerű gondolati üzenete: a zsarnoknak el kell pusztulnia, éljen a szabadság. Csakhogy ezt már a romantika költői is tudták, Petőfi vagy Ady pedig társadalmilag is konkrétan megfogalmazták. Mindezt egy népmeséi vonásokat eszünkbe juttató filmben újra elmondani — kevesebb, mint amit Jancsótól elvárnánk. Ráadásul az sem segíti elő a film gondolati hatásosságát, hogy az Elektra-téma lezárása után valósággal egy újabb film kezdődik el, amelynek Bartók- és Kodály- zenét, Ady-venset, látványosnak szánt, méíyértelműnek elképzelt, de végül is önismétlőre és átlátszó jelképi- ségűre sikerült jeleneteke* egymásra hömpölygető képsoraiban eszmeileg is vita*- ható mondanivalók jelennek meg. A szereplőkről — akiknek a Jancsó-filmekben nem ala kítaniuk szükséges, hanen egy bizonyos magatartást kel tanúsítaniuk — csak army mondható el, hogy ismer személyiségüket adták a fi gurák külsejéhez. Kivétel ta Ián Töröcsik Mari, aki Elek! raként kíváncsivá tett ben nünket, vajon milyen lenn- ha színpadon játszaná monc" juk Szophoklész Elektráját Kende János, Jancsó töbl filmben sikeres operatőr, társa már készségként i- meri ezt a stílust. Munkr" mosf is precíz és látvány'.’ , Hány csillag van az égen? Olyan ez az NDK-film, mintha egy ifjúságvédelmi osztályon felvett, részletes és pontos jegyzőkönyvet filme- sítettek volna meg. A jegyzőkönyvben egy fiatal, hányódó sorsú lányról, Betty Lie- nauról van. szó, akinek részeges apját elhagyta az anyja egy pincér kedvéért, s ettől fogva nem leli a helyét sem otthon, a továbbra is részeges apa mellett, sem abban a gyárban, ahol munkát kap. Mígnem aztán a brigádtagok elkezdik megnevelni, és megismerkedik a nagy ö-vel is, de az újabb bonyodalmak ismét beborítják az eget. Megnyugtatásul közöljük: a felhők fölött azért kék az ég és süt a nap, meg minden. Takács István / Reggeltől estig
