Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

4 >**«» W xJuntm 1975. JANUAR 23., CSÜTÖRTÖK Pest megye az élen Befejeződött a kórusok országos minősítése 1964-től létezik az énekka­rok országos minősítő rend­szere; azóta kétévenként hangversenyeken szerzik meg minősítésüket a legjobb nyil­vántartott amatőr kórusok. Pest megye kórusai eddig hat alkalommal vettek részt mi­nősítő hangversenyeken, s fő­leg az 1974-es év volt párat­lanul gazdag tapasztalatok­ban. A fejlődés nemcsak a legelső alkalomhoz viszonyít­va, de az előző, az 1972-ben lezajlott minősítésekhez ké­pest is szembetűnő volt. Az első alkalommal a megyében mindössze négy-öt kórus mi­nősült, 1972-ben már két hangversenyen — Százhalom­battán és Nagykőrösön — vo­részt a minősítőn, amit je­lentős feladataik — külföldi turnék, budapesti és vidéki filharmóniai rendezvények, közös szereplések élvonalbeli, rangos, hivatásos együttesek­kel és szólista művészekkel — indokolnak. Kiemelkedésük az amatőr kórusok szintjéből, a beolvadás a hivatásos hang­versenyéletbe mégsem jár arisztokratikus elzárkózással; egyúttal megőrzik az amatőr kórusok alapvető funkcióját is, jelentékeny részt vállalva a város népművelő munkájából, elsősorban az Éneklő Vác ha­vonta ismétlődő rendezvé­nyein. Nagyobb feladatvállalás nultak fel a megye kórusai, legutóbb pedig három hang­verseny sem volt elég vala­mennyi együttes elbírálására. Heten — először Az év befejeztével huszon­négy együttes szerzett minősí­tést a megyében, ebből hét kórus először bronzkoszorú helyezést kapott a csömöri művelődési ház férfikara Kasznár Józsefné vezetésével. Az együttes először minősült. Bronzkoszorú diplomával he­lyezést négy kórus ért el: a szintén első alkalommal mi­nősülő ráckevei művelődési ház Vox Pacis vegyes kara Jávor Ernő vezetésével, a fel­sőgödi Munkás Dalkör Sza­káll László vezetésével, a gyömrői művelődési ház férfi­kara Bánki Tamás vezetésével és a taksonyi ÁFÉSZ férfi­kara Kreisz Ferenc vezetésé­vel. Ezüstkoszorút kilenc együttes kapott: a ceglédber- celi művelődési ház férfikara Remete József vezetésével, a nagykőrösi művelődési ház férfikara Kis István vezetésé­vel, a vasutas-szakszervezet ceglédi vegyes kara, szintén Kis István vezetésével, a bogi művelődési központ vegyes kara Bagó József vezetésével, a biatorbágyi férfikar Szakály Mátyás vezetésével, az elő­ször minősülő budaörsi Tex­Az év folyamán a megye összesen hét minősítő hang­versenynek adott otthont; a rendezők Nagykörös, Érd, Cegléd, Nagymaros, Vác, Du­nakeszi és Szigethalom voltak. Ugyanakkor az országnak olyan megyéje is van, ahol egyetlen minősítőt sem vállal­tak. Nálunk Nagykőrös, Érd és Cegléd vendéglátóként ren­dezte meg a minősítőt, össze­sen huszonkét kórus részvéte­lével — Cegléden két ven­dégkórus is szerepelt, a szom­szédos megyékből. A többi négy községben saját ének­karuk önálló hangversenyen minősült. Ezek az együttesek nagyszabású feladatra vállal­koztak, amikor a közös minő­sítőkön megszabott kisebb ter­jedelmű műsor helyett, ön­álló, egész estét betöltő prog­rammal álltak a zsűri elé. A Csepel Autógyár férfikarának szereplését az önálló esten kí­vül még egy jelentős ese­mény avatta emlékezetessé; fennállásuk negyedszázados jubileumát ünnepelték a mi­nősítővel egyidőben. A nagy­marosi férfikar szövetkezeti kórustalálkozóval színesítet­te a minősítő programját. A legtöbb községben az énekkar szinte az egyetlen eszköze a zenei műveltség ter­jesztésének. Az együttesek számának és színvonalának fejlődése ezért olyan fontos és örvendetes esemény. Szintén figyelemre méltó a minősítők szerepe az új kórusok alaku­lásában és a meglevők fenn­maradásában. Az idén: Pávakörök, parasztkórusok A minősítő hangversenyek a kórusok művészi szintje és népművelő tevékenysége mel­lett több gondolatot is felve­tettek. A karnagyok legna­gyobb gondja többnyire nem is a művészi vezetés, hanem a sokféle szintű, elfoglaltságú dalosok összefogása, a testü­let fenntartása. És itt jelentős szerepet játszik a községi ta­nácsok támogatása és a fenn­tartó szervek gondoskodása. Az egyik minősítő után — tré­fás formában ugyan — han­got kapott az a gondolat, hogy a kórusok minősítése mellett be kellene vezetni a fenntartó szervek minősítését is. Sok helyütt a kórusok di­cséretes támogatást kapnak a helyi vezetőiktől, s érdeklődés­sel, figyelemmel kísérik mun­kájukat, de ez, sajnos, nem mindenütt van így. A tavaly tapasztalt nagy­méretű fejlődés méltatásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a Népművelési Tanács­adó és a KÖTA megyei szer­vezetének segítését sem; a részvételi dijak biztosítása, a karnagyok továbbképzése és számos egyéb tevékenységük is hozzájárult az év sikeré­hez. A rendezvények csak az úgynevezett .Általános” kó­rusok számára zárultak le; az idén kezdődik a Pávakörök és parasztkórusok országos mi­nősítése. A következő, 1976-os minősítőn pedig szeretnénk üdvözölni az egyelőre távol­maradó ifjúmunkások és szak­munkástanulók kórusait is. Korda Agnes KÖZMŰVELŐDÉS A minap történt, az egyik elektro leánykara szintén Sza­kály Mátyás vezetésével, a ve- csési művelődési ház vegyes kara Valentsik István veze­tésével, a nagykőrösi Arany János gimnázium leánykollé­giumának kórusa Szabó Irén vezetésével és a szigetszent- mártoni férfikar Tóth Béla vezetésév eL Ezüstkoszorú diplomával helyezést négy együttes ka­pott: a péceli szövetkezetek Petőfi Sándor férfikara, Ba­konyi Árpád vezetésével, a Hazafias Népfront solymári bizottságának férfikara Kele­men Istvánné vezetésével, a törökbálinti művelődési ház férfikara Szakály Mátyás ve­zetésével. valamint az első íz­ben minősülő gödöllői városi kamarakórus Újváry Géza ve­zetésével. Két aranykoszorú helyezés született: a dunakeszi művelődési ház férfikara Tóth Béla vezetésével kapta az egyiket, a másikat a solymári ifjúsági kórus Kelemen Ist­vánná vezetésével, amely ez alkalommal rendkívüli fejlő­désről tanúskodott, hiszen elő­ző helyezésénél két fokozattal lépett előre. Fesztivál — diplomával Aranykoszorú diplomával helyezést is két együttes ka­pott: a Csepel Autógyár fér­fikara Tóth Béla vezetésével és a nagymarosi szövetkezeti férfikar Kismartoni Ferenc vezetésével. S végül az idei minősítő két legszebb ered­ménye: a decemberi ceglédi hangversenyen a nemrég ki­váló együttes címmel kitünte­tett szentendrei városi ka­marakórus Kovács Lajos és Wolfné Kovács Zsuzsa veze­tésével elnyerte a fesztiválkó­rus helyezést, a Vác városi KISZ-kórus Bogányi Tibor vezetésével pedig fesztivál­diplomával minősítést kapott. Pest megyének jelenleg két fesztivál-diplomás együttese van a váci Vox Humana kó­russal együtt. Ezzel a legma­gasabb helyezéssel jelenleg az országban összesen nyolc kó­rus rendelkezik. A Vox Hu­mana ugyan az idén nem vett januári szombat délelőttön. Beszélni szerettem volna az egyik Pest közeli művelődési központ igazgatójával vagy művészeti előadójával, de csak a takarítónőt találtam a sok millióért épített épület­ben, aki közölte: csak késő délután nyitnak. Nesze neked, szabad szombat, gondoltam. Hiába érnek rá ma már szom­batonként egyre többen, a művelődési központba még csak beszélgetni sem mehet­nek be. Mint a jól szervezett gyár Nem tettem volna szóvá a dolgot, ha csupán itt és csak ezen az egy napon történt volna meg ez velem. Az igaz­ság az, hogy a megye száznál is több művelődési házának többségében csak a késő dél­utáni vagy a kora esti órák­ban nyílnak meg a kapuk az érdeklődők előtt. Van, ahol naponta, van, ahol csak a hét bizonyos napjain. Elgondolkoztató. Milliókat érő épületek állnak a nap leg­nagyobb részében zárt kapuk­kal falvaink többségében. Ugyanakkor az iskolák zsú­foltak, legtöbbjükben a két műszak ma még természetes, tornaterem a legtöbben nincs, s a szakköröknek, úttörő-fog­lalkozásoknak sem mindig jut hely e szűkös körülmények között. Ma még ritka, mint a fe­hér holló, az olyan művelődé­si ház — ilyen például a tá- piószentmártoni —, ahol reg­gel nyolctól este tízig élet köl­tözik a falak közé. Délelőtt az öregek veszik birtokukba, délután a gyerekek, este pe­dig a felnőttek. Ebben az épü­letben nincs szabad óra, a ter­mekben egymást váltják a klubok, szakkörök, tanfolya­mok részvevői, hallgatói. Olyan ez a ház, mint a jól szervezett gyár, ahol három műszakban, megállás nélkül zakatolnak a gépek, csak az emberek váltják egymást mellettük. Kevés példa van még arra is — ebben Bag jár az élen —, hogy az iskolai szakkörök szinte kivétel nélkül a műve­lődési központban működné­nek, ahol nemcsak a hely több, mint az iskolában, ha­nem a szemléltetőeszközök­nek is sokkal gazdagabb a választéka, a diavetítőtől a filmfelvevőig, a barkácsmű- helytől a fotólaboratóriumig minden megtalálható, ami vonzóbbá, cselekményesebbé teszi ezeket a foglalkozásokat. Függöny mögött bordásfal A napokban Boros András, a dabasi járási hivatal elnö­ke újságolta: a járás több művelődési házának nagyter­mében bordásfalakat szerel­nek fel, s délelőttönként tor­natermeknek használják majd ezeket a helyiségeket. S hogy a tornaszerek ne tegyék ri­deggé a délutáni, esti kulturá­lis programok színhelyét, el­húzható függönyt szerelnek eléjük, amelyek elfedik a ter­mek délelőtti rendeltetését a zenét vagy színházat hallgat­ni érkezők elől. Így nemcsak az épületek válnak „gazdasá­gosabbá”, mivel reggeltől es­tig üzemelnek ezután, de a testnevelési gondok megoldá­sában is sikerül előbbre lép­niük, ami szintén nem lehet közömbös senki számára sem. Jóleső érzés volt hallani azt is, amiről Boros István, Pomáz nagyközség tanácsának elnöke számolt be a közel­múltban egy értekezletén. El­mondotta, hogy egy olyan művelődési ház építését ter­Élénk érdeklődés Nemzetközi tv-s kapcsolatok 1975-ben tovább bővülnek, gazdagodnak a Magyar Tele­vízió nemzetközi kapcsolatai A következő hetekben, hóna­pokban számos ország tv-pro- dukcióit, filmjeit láthatjuk majd a képernyőn, s ugyan- ( akkor jó néhány magyar al­kotást is bemutatnak külföl­dön. Mint Csók Pál, a televí­zió nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője elmond­ta az MTI munkatársának, különösen most, felszabadulá­sunk 30. évfordulójának köze­ledtével vált élénkebbé Ma­gyarország iránt a nemzetkö­zi érdeklődés. Valamennyi szocialista or­szág televíziója megemlékezik az évfordulóról, de műsort kéritek tőlünk jó néhány ka­pitalista államból és a har­madik világ országaiból is. Többek között Venezuela, Svédország, Irak, Algéria, Svájc, Finnország vetít majd április 4. táján hazánkról, ipa­ri, gazdasági fejlődésünkről, művészeti életünkről készített produkciókat. — Különösen harmonikus az együttműködés a szovjet televízióval. Éves szerződés alapján fejlődik a kapcsolat a szovjet APN hírügynökséggel is. A baráti közös munka egyik bizonyítékának ígérkezik az a tervezett fórum adás is, ame­lyet teljes egészében a Szov­jetuniónak szentelünk. — A következő időszakban hat országgal írunk alá egy, illetve két évre szóló munka­tervet. Köztük szerepel Len­gyelország, Csehszlovákia, Mongólia és Algéria, de ter­vezzük a kapcsolatok felvéte­lét olyan államokkal is, mint Portugália, illetve Mexikó. Utóbbiban hamarosan magyar tv-s stáb kezdi meg egy hat­részes tv-film forgatását az ország természeti szépségeiről, kultúrájáról, ősi művészeté­ről, forgatócsoportot várunk Kubából. — Az idén több .jelentős nemzetközi televíziós értekez­let színtere lesz Budapest. vezik, amelyben helyet kap­na az iskoláit tornaterme, s otthont nyújtanak az iskolai szakköröknek csakúgy, mint a kisdobos- és úttörő-foglal­kozásoknak. S az már csak természetes, mondta, hogy itt kapna helyet a község könyv­tára is. Vagyis ismét egy olyan kulturális épülettel gaz­dagodik majd megyénk, amely már reggel szélesre tárja ka­puit, s a késő esti órákig biz­tosít barátságos otthont a mű­velődni, olvasni, szórakozni és felüdülni vágyó fiataloknak, felnőtteknek s öregeknek egyaránt. Mi az olcsóbb? Persze, tudom, hogy a mű­velődési házak reggeltől estig való üzemeltetésének ma még nincs meg mindenütt a felté­tele. Elsősorban a személyi feltétel hiánya az, ami még gátolja az előbbrelépást ebben a kérdésben. Egy tiszteletdíjas népművelőtől — akinek ezen­kívül még más állása is van —, senki sem kívánhatja meg, hogy reggeltől estig ott tartózkodjon a művelődési házban, szervezze, irányítsa annak életét. És ugyanez nem kívánható meg attól a függet­lenített népművelőtől sem, akire egyedül hárul minden gond, a gazdasági ügyek in­tézésétől kezdve a kulturális programok összeállításáig és megrendezéséig. A kérdés az, vajon mi az olcsóbb: még egy népművelő szerződtetése vagy az, ha a több milliót érő épület á nap néhány órájában áll csak a település lakosságának a ren­delkezésére? Azt hiszem, az előző sokkal kifizetődőbb, nemcsak anyagi vonatkozás­ban, sokkal inkább az épület­ben „létrehozható” szellemi értékek tekintetében. 1 Prukner Pál HETI FILMJEGYZET Szerelmem, Elektra Jelenet a Szerelmem, Elektra című filmből, Jancsó Miklós mintha évek óta ugyanazt a filmet készí­tené, újra meg újra. Adva van egy hatalom, amely erő­szakos, zsarnoki, elnyomó, s adr>a van egy vele szemben álló erő (vagy személy), amely (vagy aki) küzd e hatalom el­len. Hogy ez a konfliktus né­ha 1945 után (Fényes szelek) vagy 1919 táján (Még kér a nép) jelenik-e meg az időben, Jancsó számára úgyszólván mellékes, hiszen a zsarnok­ság és a szabadságvágy, a ha­talom és a hatalom elleni küzdelem kérdését olyan alaptémának tekinti, amely bizonyos mértékben koro­kon, téren és időn kívülivé emelkedik, s modellé (vagy, a Jancsó filmjei esetében elő­szeretettel használt kifeje­zéssel élve: parabolává) absztrahálódik. Messzire vezetne ennek a koncepciónak a boncolgatása, annak kutatása, mennyire vág egybe ez a nézet a dia­lektikus történelmi materia­lizmussal, mennyi benne a vulgárisán megfogalmazott (értelmezett?) marxizmus, és mennyi a romantikus anti- kapitalizmus, mennyi a la­pos közhelyek dús képi esz­közökkel történő „feldobása”, s "mennyi a tág értétmeiési lehetőségeknek tápot adó, szándékosan előidézett bo­nyolultság, az így is és úgy is magyarázható jelkép, jel­zés, utalás, asszociáció; Egy valami azonban biztos: Jan­csó az évek során kialakított egy olyan tematikát és ehhez egy _ olyan formanyelvet (a kettő között az elsőbbséget eldönteni nem lenne könnyű feladat), amely egyedül és kizárólag az ő stílusa, Ebben a szigorúan egyéni, zárt rendszerben csaknem mellékes, ki a szerzője egy- egy Jancsó-íilm forgatóköny­vének. A sajátos jegyeket úgyis a rendező adja meg, s e jegyek oly erősek, hogy minden mást átformálnak. Talán ez is okozza, ha a né- 'zők úgy érzik: kis változta­tással ugyanazt a Jancsó- filmet látják (többnyire még a szereplők is ugyanazok). A legújabb alkotás, a Sze­relmem, Elektra, Gyurkó Lászlót és Hernádi Gyulát jegyzi ugyan a forgatókönyv szerzőiként, de ez nem sokat jelent. Talán a korábbi fil­meknél több szövegben érez­zük az erősebb írói jelen­létet, de miután ezek a szö­vegek is inkább csak infor­matívak, közölnek, kijelen­tenek, s többnyire a közhe­lyek határát súroló eviden­ciákat tartalmaznak, szinte a film egészének sérelme nél­kül nyugodtan elhagyhatók lennének. Jancsót ugyanis ebben az ókori görög drá­maírók óta annyiszor elő­vett, fel- és átdolgozott té­mában nem annyira a konk­rét dialógusok izgatják, mint inkább az ősi mondában is az ő kedvelt alapkonfliktusá­ra redukálható gondolati mag, valamint azok a látvá­nyos képi eszközök, amelyek­kel ez a gondolati mag ki­fejezhető. Tegyük hozzá: az alapgondolat, a közölni kí­vánt mondanivaló cseppet sem bonyolult vagy nehezen felfogható. Hiszen hogy a zsarnok Egisztosz elleni en­gesztelhetetlen gyűlöletében Elektra, az Egisztosz által megölt király lánya már-már eszelősen bosszúra vágyik, s ehhez a segítséget távol élő, majd váratlanul megjelenő fivére, Oresztész nyújtja, az teljesen világosan kiderül a filmből. A zsarnok elleni lá­zadás, a bűn emlékének éb­ren tartása, majd a megtor­lás, a bosszú véghezvitele népköltészeti egyszerűséggel megfogalmazott. Hogy eköz­ben megjelennek Jancsó már régtől fogva kedvelt és al­kalmazott, s ezért nem isme­retlen vagy új eszközei, a keringélő lovasok, a körtán­cot lejtő férfiak és nők, a felröppenő galambok, a foly­ton mozgó alakok, a bámula­tosan precíz, „lekottázott” módon keringő-emelkedő- süllyedő kameramozgások, a meztelen emberi testek, a zászlók, szalagok, véres ke­zek, virágok, s a többi motí­vum, az szinte már fel sem tűnik. A lényeg ugyanis nem ezekben a jól ismert formai megoldásokban rejlik, bár az úgynevezett „jancsóizmusok” könnyen megtéveszthetik a gyakorlatlanabb nézőt. A lé­nyeg itt egy öntörvényűén megfogalmazott ősi monda meglehetősen egyszerű gon­dolati üzenete: a zsarnoknak el kell pusztulnia, éljen a sza­badság. Csakhogy ezt már a romantika költői is tudták, Petőfi vagy Ady pedig tár­sadalmilag is konkrétan meg­fogalmazták. Mindezt egy népmeséi vonásokat eszünk­be juttató filmben újra el­mondani — kevesebb, mint amit Jancsótól elvárnánk. Rá­adásul az sem segíti elő a film gondolati hatásosságát, hogy az Elektra-téma lezá­rása után valósággal egy újabb film kezdődik el, amelynek Bartók- és Kodály- zenét, Ady-venset, látványos­nak szánt, méíyértelműnek elképzelt, de végül is önis­métlőre és átlátszó jelképi- ségűre sikerült jeleneteke* egymásra hömpölygető kép­soraiban eszmeileg is vita*- ható mondanivalók jelennek meg. A szereplőkről — akiknek a Jancsó-filmekben nem ala kítaniuk szükséges, hanen egy bizonyos magatartást kel tanúsítaniuk — csak army mondható el, hogy ismer személyiségüket adták a fi gurák külsejéhez. Kivétel ta Ián Töröcsik Mari, aki Elek! raként kíváncsivá tett ben nünket, vajon milyen lenn- ha színpadon játszaná monc" juk Szophoklész Elektráját Kende János, Jancsó töbl filmben sikeres operatőr, társa már készségként i- meri ezt a stílust. Munkr" mosf is precíz és látvány'.’ , Hány csillag van az égen? Olyan ez az NDK-film, mintha egy ifjúságvédelmi osztályon felvett, részletes és pontos jegyzőkönyvet filme- sítettek volna meg. A jegyző­könyvben egy fiatal, hányó­dó sorsú lányról, Betty Lie- nauról van. szó, akinek ré­szeges apját elhagyta az any­ja egy pincér kedvéért, s et­től fogva nem leli a helyét sem otthon, a továbbra is ré­szeges apa mellett, sem ab­ban a gyárban, ahol munkát kap. Mígnem aztán a bri­gádtagok elkezdik megnevel­ni, és megismerkedik a nagy ö-vel is, de az újabb bonyo­dalmak ismét beborítják az eget. Megnyugtatásul közöl­jük: a felhők fölött azért kék az ég és süt a nap, meg min­den. Takács István / Reggeltől estig

Next

/
Oldalképek
Tartalom