Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
utcVei A K/uiitm 1975. JAÍTÜÁR 22., SZERDA á kiváló dm, kiváló munkával párosul Szocialista szerződés Albertirsán, a könyvtár és az iskolák között Albertirsát a távlati tervek szerint kiemelt alsófokú központtá fejlesztik. Lakossága 1985 végére várhatóan meghaladja a 15 ezret. Ennek megfelelően alakul a lakossági ellátás, alakulnak a kulturálódási, művelődési lehetőségek is, támogatással és önerőből. Ez utóbbira máris van dó példa; tavaly kiváló lett a ♦község könyvtára. Létével is nevel Pest megyében a tanácsi könyvtárak közül < o pilisvö- rösvári után az aIbertirsai nyerte el másodiknak a megtisztelő címeit. Pál Ernő, a Pest megyei Könyvtár munkatársa mondja: Ez a könyvtár már létével, megjelenésével is nevel. A belépő, legyen az felnőtt vagy gyermek, akaratlanul is halkabbra fogja hangját és egy kicsit megilletődve tekint a könyvekkel megrakott polcokra. A megye legnagyobb alapterületű, kimondottan erre a célra átépített könyvtárában jár, ahol külön gyermekrészleg is van és iroda, meg raktár is segíti a korszerű könyvtári szolgáltatást. A saját tervezésű bútorok, könyvtári berendezések, a képzőművészeti alkotások szakértelemről és jó ízlésről árulkodnak. A rend, a tisztaság, a gazdag állomány, a célszerű elrendezés otthonos légkörrel párosul, és ennek köszönhető, hogy az egyszeri látogatók többségéből hamarosan rendszeres olvasó lesz. A község lakosságának 18 százaléka beírt olvasóként látogatja a könyvtárat. Közöttük kevés a 15—19 és a 20—24 év közötti olvasó, a könyvtár tagjainak majd a fele a 14 éven aluliak köréből kerül ki. A 16 ezer kötetből egy lakosra átlagosan 1,5 könyv jut. Az állomány megoszlása kedvezőnek mondható: két-két ötödé szépirodalom és ismeret- terjesztő mű, egyötöde ifjúsági és gyermekirodalom. Ez utóbbi arányán javít az évi 60 ezer forintos könyvvásárlási keret. A könyvtárba 66 féle sajtótermék jár. Tartalommal telíteni Előnyös feltételekkel rendelkezik tehát az albertirsai könyvtár. Figyelemre méltó a tartalmi munka is. A könyvtárosak arra törekszenek, hogy a könyvbarátokból rendszeres olvasók legyenek. Főleg az ifjú könyvbarátokból, a jövő felnőttéiből. — Rendszeresen szervezünk csoportos foglalkozásokat — mondja Megyeri Erzsébet gyermekkönyvtáros, — annak érdekében, hogy minden községbeli fiatal betérjen hozzánk, megismerje a könyv birodalmát. Többségük ezután már eljön magától is. Ä légkört is ennek megfelelően alakítjuk. Nyugodt lelkiisme- rettel mondhatom, hogy a gyerekek jól érzik itt magukat. Minden korosztálynak megvan a maga könywálasz- téka és a diafilmvetítés, a képzőművészettel és a zenével való ismerkedés lehetősége is. CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKÖRÖS SZENTENDRF ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŰT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA 1 PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS JANUAR 23-TÖI, JANUAR 29-IG 23—24: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 25—29: A dunai hajós 23—26: Ketten egy lányért 27— 29: Szép maszk 22— 26: A Lopakodó Hold 27: Elektra 28— 30: A briliánskirálynő bukása 23— 26: Tibbs és a szervezet 27: Elfelejtett ősök árnyai 28—29: Tibbs és a szervezet 23—24: Felügyelő életveszélyben 25-26: Halló, itt Iván cár! 27—29: A Lopakodó Hold 23— 26: Az édes szó: szabadság I—P 27—31: Váltságdíj egy halottért 24— 26: Az ördög bájitala 27—29: Koncert szólópisztolyra 23—24: Kard és kereszt 25— 26: Ámokfutás 27—28: Halló, itt Iván cár! 23—26: Az ördög bájitala 27—29: Üvegház** 23: Ámokfutás 25— 27: Folytassa külföldön 29—30: Buszián és Ludmilla 23—26: A gejzírvölgy titka 27—28: Hószakadás 23-25: Ne hagyd magad, Pitkin! 26— 27: Alfredo, Alfredo 23—24: Hé barátom, itt van Sabata! 25—26: Hószakadás 27— 28: Az édes szó: szabadság I—II. 23—26: Ulzana 27—28: Ámokfutás 29: Elektra 23— 24: Csata a havasokban 25—26: A szarvassá vált fiúk 27—29: A mostohaanya 24— 26: A Pendragon legenda 2*7—29: Balszerencsés Alfred 23—24: Hószakadás 25— 26: A briliánskirálynő bukása 27—28: A bostoni fojtogató** 23—26: Játszd újra, Sam! 27—28: Kard és kereszt 23—26: Váltságdíj egy halottért 27—28: Vágtass lovam! 23—26: Bekötött szemmel 27—29: Napszűrás ••18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT A könyvtárban három klub működik: helytörténeti, irodalmi és zenebarát. Rendszeresen tartanak előadásokat nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is. Az évenkénti 20—30 rendezvény látogatott, az előcsarnokban például tárló hívja fel a figyelmet ezekre és az ajánlott irodalmi művekre. A kölcsön- zőhelyiságben gyakran látható grafikai és tematikai könyvkiállítás, a gyermekrészleget rajzápályázatunk legszebb alkotásai díszítik. Most éppen egy modern textilművészeti kiállításra és politikai témájú irodalmi est megtartására készülnek. Közös erővel — Mit tart a legfontosabbnak a könyvtár munkájában? — kérdeztük Szántó Józsefet, a könyvtár vezetőjét. — Azt, hogy minden gyermeket rendszeres olvasóvá tudjunk nevelni. Eat a célt szolgálják a könyvtárban tartott irodalom- és földrajzórák. Ennek jegyében zajlik a kisdiákok körében az író—olvasó találkozó és a rendezvények nagy része, örömünkre szolgál, hogy a községben tevékenykedő pedagógusok is velünk egy véleményen vannak, ők is részesei annak — szocialista szerződésünk van a két általános iskolával —, hogy a diákok 85 százaléka könyvtári tag. • A könyvtár nemcsak a község két iskolájával, hanem a település más művelődési intézményeivel — elsősorban a művelődési házzal — is. jó kapcsolatot tart fenn. Hasonlóan a két termelőszövetkezettel, ahol támogatásukkal két fiókkönyvtárat nyitottak. ' A község párt- és állami vezetőinek gondoskodása, a könyvtárosak lelkes és hozzáértő munkája biztosíték. arra, hogy a fejlődés nem áll meg. A könyvtár még eredményesebben fogja szolgálni a község művelődésének ügyét. Korompay János Színházi esték Történelem alulnézetben a Thália Színházban A legnagyobb könyvsikerek egyike von tavaly László-Ben- csik Sándor szociográfiai kötete, a Történelem alulnézetben. A siker okát terjedelmes cikkek, tanulmányok elemezték, de a lényege akár egyetlen mondatban is megfogalmazható: ez a könyv páratlan hitelességgel és őszinteséggel tárta fel egy fizikai munkás- — exportcsomagoló — brigád életét, munkáját, szokásait, hétköznapjait, örömeit, bánatait, erényeit és hibáit. A szerző maga is évekig a brigád tagjaként dolgozott, élményanyaga így átélt, megszenvedett életforma, is volt egyben. Talán ettől is lett olyan leíegy- verzően hitelessé a könyv. Hogy ebből a hatalmas, esztendőkön át szorgalmasan és módszeresen gyűjtött anyagból megfelelő írói megközelítéssel színpadi mű is formálható, az szinte bizonyos voit. A Thália Színházé az-érdem, hogy ez az ötlet eszükbe jutott, s hogy László-Bencsik Sándorral elkészítették a Történelem alulnézetben drámai változatát. Író és színház kitűnő érzékét dicséri, hogy nem a terjedelmes és roppant gazdag anyagú könyvet akarták színre vinni, hanem a könyv hőseit, a brigád tagjait helyezték előtérbe, azaz drámai figurákat formáltak, akik köré és mögé igazi drámai hősökhöz illő konfliktusokat, belső, egyéni és külső, társadalmi összeütközéseket is tudtak állítani. Nem a könyv anyagát, hanem témáját, alkotói szemléletét és mondanivalóit tartották szem előtt, amikor a színpadi változat elkészítéséhez fogtak, s így jöhetett létre egy sajátos dramaturgiójú, Szongokkal összefűzött jelenetek sorából álló színpadi alkotás, amelyben a mozaikszerű szerkesztési mód, az epizódodban elmesélt történet végül is kerek egésszé áll össze. Ez íl kerek e^CSZ pedig hallatlanul érdekes és izgalmas élelanyagot nyújt. S nem kevésbé érdekes és izgalmas az a mélyebb, mögöttes tartalom sem, amely ebből a néha anekdotázva, néha harsány humorral, néha drámai súllyal elmondott életanyagból kirajzolódik. A fehér hollónál is Új művészlemezek Bacher Mihály produkcióit mindig a zenei mondanivaló világos és egyértelmű megfogalmazása, külsőségektől mentes, igaz, őszimíe tolmácsolás és átütő drámai erő jellemzi. Beethoven művei különösen közel állnak egyéniségéhez, koncertjei, lemezfelvételei, zenekari, szóló-, és kamaraestjei egyaránt erről tanúskodnak. Üj lemezén három Bee- thoven-zongoraszonátát hallhatunk, ihletett tolmácsolásban. A népszerű Op. 57-es f-moll „Appassionata” szonáta drámai erejével, a 14-es opusszámot viselő G-dúr szonáta önfeledt örömével, Beethoven ritka, derűs pillanatainak felidézésével, az Op. 49-es G-dúr szonáta pedig szép hangzáskultúrájával tűnik ki. A régebbi évszázadok közkedvelt hangszere volt a blockflőte (hozzávetőleges magyar fordításban: furulya). Századunkban kezd ismét népszerűvé válni, különösen a régi zene stílusos megszólaltatására törekvő együttesek, szólisták indították el a hangszer újjáéledését. A blockflőte virágkorában a mai fuvolához hasonlóan elterjedt volt, s gyakran a szerzők sem jelölték meg pontosan, melyik fajta fuvolára írták műveiket. Ily módon mindkét hangszeren játszva növekedett a darab néoszerűsége, terjedése. Kiváló fiatal blockflöteművé- szünk. Czidra László, az új Vivaldi-lemez szólistája, o’yan darabokat is játszik a felvételen, amelyeket eredetileg harántfuvolán előadva ismertünk meg. Czidra László nagyszerű stílusérzékét, virtuozitását és muzikalitását i eddig három felvétel tanúsítja. "Az általa vezetett Camerata Hungarica együttes lemezei a régi magyar muzsika stílusos megszólaltatásával ajándékozták meg a hallgatót. Most a Liszt Ferenc kamarazenekar szólistájaként is kitűnően megállja a helyét, s művészetének új oldalairól, színeiről tanúsko- koddk. A zenekar Sándor Frigyes vezényletével a tőle megszokott árnyalt hangzással, plasztikusan kiséri a szólistát. A miskolci Szimfonikus Zenekar Mura Péter vezényletével Mozart-műveket szólaltat meg. Lemezfelvételük arra törekszik, hogy közelebb hozza egymáshoz a főváros és a vidéki várpsok hangversenyéletét. Mura Péter több mint tízéves nevelőmunkájának eredményeként az együttes kitűnő hangzással és stüusér- zéssel szólaltatja meg a műveket. Mozart ldomeneo című operájának két zenekari részlete hangzik el — a nyitány és a balettzene — valamint a K. 134-es A-dúr szimfónia. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével három Lisztművet játszik; az Orfeusz, a Mefiszrtó-keringő és a Mazept pa szerepel á lemez programján. Liszt szimfonikus költeményben dolgozta fel az Or- feusz-mondát. A Mefisztó-ke- ringő irodalmi ihletője nem Goethe Faustja, hanem Lenau Faust költeménye. A mű eredeti zenekari formájában és később elkészült zongoraváltozatában egyaránt népszerű. A Mazeppa szimfonikus költemény hőse a kalandos sorsú, csaknem halálra kínzott, majd fejedelemmé emelt kozák vezér. A műveket Ferencsik János utolérhetetlen drámai erővel tolmácsolja. Korda Ágnes ritkább színpadjainkon a mai magyar munkásfigura. Nem az íróasztal mellett, dramaturgiai patikamériegen kimilli- grammozva előállított, kötelező „a munkás”, hanem az élő, ténylegesen felismerhető, munkásosztályunk mai helyzetéről, problémáiról valós képet megmutató fizikai dolgozó. Nos, a Thália Színház színpadán most olyan munkásfigurák jelentek meg, akiket magunk közül való, reális hősökként ismerhetünk el, akiknek cseppet sem idealizált, vagy „szempontók” szerint élt életük van, s akik esendő emberek, de egyben a hétköznapi hőstettek észrevétlen bajnokai is. A rendező, Kazimir Károly, annyi különleges ötlet, szertelen színpadi tobzódás után most új arcát mutatta meg ebben az előadásban. Nyilván a drámai anyag erőteljes valóságízei késztették a túlzott látványosság mellőzésére, s ezért koncentrált elsősorban az egyes figurák pontos megrajzolására. így jöhetett létre pompás alakítások egész sora, mint különösen Szabó Gyula sokoldalúén megrajzolt, bölcs, lírai, mélyen humánus Asztalos brigádvezetője, Nagy Attila józan fejű, jóindulatú, becsületes Pázmánja, Bitskey Tibor kitűnően eltalált „bum- burnyák” Vidróczkyja, Ráto- nyi Róbert szeszkazán Török Vilije, Mécs Károly okos és önérzetes Kántor Lacija, Buss Gyula paraszti bölcsességű és nyugalmú Kábái ja, Kozák András félszeg, nyers, sodródó Mirkója, s a nyilvánvalóan az író brigádtagot megjelenítő „kis Lenkei”, Harsányt Gábor játékában. De nemcsak a brigád tagjai nyújtanak kiemelkedőt ebben a humorban, harsány színekben és megindító drámai pillanatokban egyaránt gazdag színpadi játékban. Esztergályos Cecília, Horváth Teri, Drahota Andrea, Kautzky József, György László, Kollár Béla, Verebes Károly, Sáfár Anikó, Gálvöl. gyi János egy-egy kisebb figurában is meg tudja teremteni a kerek drámai egyéniség rajzát. lieg hiányolt hősöket áiut színpadra a Történelem alulnézetben, rég hiányolt egyszerű, sallangmentes, gondolatilag is pontosan tisztázott előadásban. Minden bizonnyal' vetekedni fog az előadás sikere az eredeti mű, a könyv sikerével. Takács István Növekvő igények A TIT időszerű közművelődési feladatai Pest megyében Amikor az MSZMP Központi Bizottságának közművelődési határozatát folyamatosan tanulmányozzuk, okkor Pest megyében a TIT előadóit két alapvető tény foglalkoztatja. Az egyik az élmény problematikája. Nyilvánvaló, hogy az előadás akkor éri el célját,, ha hallgatóira maradéktalan hatást gyakorol. Ez az általános gyakorlat megszerkeszthető, mégpedig a közönség szemléletének, tudatállapotának előzetes felmérésével, az együttesen megismerendő élményanyagba való fokozatos bekapcsolásával. Koncepció és élmény Két példát mondanék a korszerű TIT-munka szerkesztett, tudományos tervezéssel, lélektani figyelemmel előkészített sikeréhez. Kiskunlac- házán a Munkácsy Mihály iskola működik a Munkácsy téren. Nyilvánvaló, hogy egy eredeti Munkácsy-kép érkezése eleve ünnepet jelentett, gyorsított élményt, hatékonyabb tudatformálást. Hiába hasonlóan nagy festő Szinyei Merse Pál, ezen a helyen hatása kisebb, ezért a témakijelölés nem lehet itt vele kapcsolatos, függetlenül maradéktalan értékeitől. Egy másik körűségben Hunyadi László hősi alakja hozta lendületbe a közvéleményt. A csoport megtekintette Erkel operáját a fővárosban, megszemlélte Madarász Viktor és Benczúr Gyula mesterműveit, elolvasta Arany és Petőfi Hunyadi-körhöz csatolt verseit. Tetőzésként a hallgatóság maga szerkesztett Hunyadi-műsort. Az eredetiség többlete Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az örvendetes tényt, hogy a társadalmi fejlődés eredményeként hallgatóságunk nem statikus közeg, igénye fokról fokra nő. Ami tegnap elegendő volt, ma kevésnek bizonyulhat. Ezért kötelező a TIT-munka módszertanának időnkénti felülvizsgálata a gyakorlatban. Régebben a szónak örültek az emberek, ma már a kellő szemléltetés sem jelenti sokszor az élményszínvonalat, csak akkor, ha eredetiség csatlakozik a kérdésekre építő, sokszor vitákat eredményező előadáshoz. Nem vonzó a magnószemléltetés, otthon bárki lemezről meghallgathatja Somlay Arthurt. de ha Bánffy György eredetiben szól gödöllői, aszódi, ráckevei hallgatóihoz a magyar nyelvről összeállított műsorával, az élmény valóban gondolatébresztő erővé növekedik. A megyei, járási, városi TIT-munka hivatása: ezt, a csak ilyen közegben érvényesülő közművelődési hatást megszerkeszteni. Ami Dabason jó, nem mindig használható ■Zebegényben, ezt a tényt is szükséges számbavennünk. Hernádon ünneplőbe öltöznek az emberek egy kiállítás alkalmával, Vácott énekre, közös daltanulásra szervezhető a zenehallgató közönség, Verőcére szívesen kirándulnak az abonyiak. Ilyen megyei kí- vánságtériképezés előzheti meg a további teendőket. Ebből kiderül, hogy fokozódik az igény erejdeti műtárgyak szemrevételezésére, ezért a múzeumok ilyen irányú tájolásaira van szükség városokban és tanyákon neves műtörténészek bevonásával, közös elemzés figyelembevételével. Van, ahol Lehr Edit éneklése, másutt Zelinka Tamás hangversenykalauzolása jelenti az önképzés kezdetét, sok helyen éppen az építkezések lendületéből adódóan lakás- kultúráról szóló előadásokat igényelnek, szólva vagy kimondatlanul is. A változásoknak megfelelően gyorsan kell változni a TIT-előadások témáinak és szerkezetének, mert az alkalmazkodás e téren a közművelődés stratégiája. Egyetemes nézőpontból Még egy különös Pest megyei szempontot és lehetőséget indokolt figyelemmel kísérnünk, azt, hogy sok színésznövendék, képzőművész- jelölt éppen a mi községeinkben találhatna első közönségére. Számukra ezen első fellépések, kiállítások az induláshoz fontos önbizalmat jelenthetik, számunkra pedig eddig fel nem használt művelődési tényezőt. Művelődési házainknak, TIT-előadóink- nak meg kell ragadni az alkalmat, hogy kulturális munkájuk szövetségesének hívják meg Budapest tennivágyó fiatal íróit, festőit, színészeit, ahogy ezt oly sok sikerrel eddig is tették. A TIT-munka sarkalatos pontja a folyamatos önvizsgálat, mely a társadalom várakozását és kulturális rendeléseit gyors alapossággal érzékeli, és megvalósítja a meghívók szolidáris együttműködésével. Ha ezt az egyetemes nézőpontú korrekciót fáradhatatlanul végezzük, akkor válhat TIT-tevé-' kenységünk a közművelődési párthatározat tudatfejlesztést és közboldogságot sürgető részévé, a kultúra életté. Losonci Miklós L á
