Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

1975. JANUAR 22., SZERDA %täiUn> Községgé alakult: 1950-ben Eltűnt a „születési bizonyítvány" — Gyors fejlődés Hét-, nyolc-, kilencszáz éves jubileumukat ünneplő váro­sok, községek sokasága mel­lett egy község 25 esztendeje elég keveset számít. 1949—50- ben ugyanis nem egy lakott helyet, falunyira népesült ta­nyaközpontot nyilvánítottak önálló községgé. Például Szi­gethalmot is a Csepel-szige- ten. Tudvalevő, hogy a települé­sek keletkezésük idejét attól a dátumtól számítják, amikor a nevük először fordul elő va­lamely réges-régi1 iratban. Persze, a legtöbb lakott hely volt már ezelőtt is, földjük­ből, ha ásóval megvallatják, elő-előkerül őskori ember nyoma, használati tárgya, vagy éppen a sírja. Nos, a mai Szigethalom határában, nem sokkal a felszabadulás után, későbronzkori agyagtá­lat és hat csészét leltek a föld­ben, ami a Nemzeti Múzeum­ba került, és a múzeum most, a 25. évfordulójára készülő községnek azok fényképét megküldötte. Szóval Szigetha­lom, ha területén nem is ál­lott falu, az őskorban sem volt lakatlan hely. Emberek költöznek a legelőre Az lett azonban később év­századokon át, csak időnként járt ember a gyér füvű ho­mokján. Tököl község be nem települt külterülete volt, még­pedig védőlegelő. A tököli úr­béres gazdák, ha a Nagy-Du­na menti legelőket elöntötte az ár, amíg a víz nem tért vissza medrébe, ide terelték jószágaikat, erre a sovány le­gelőre. Nincs fellelhető nyo­ma azonban, hogy abban az időben bármiféle maradandó épület állott volna errefelé, csak az egyik dűlő máig fenn­maradt neve, Torina sejteti, hogy aklot tákolhattak össze itt a juhoknak. A többi dűlőt is a maguk nyelvén nevezték Tököl délszlávjai. Nepojiste (Itató), Bredina (Bucka) dűlő­nek példáid. Tóth Ferenc, a fiatal köz­ség múltjában búvárkodó ál­talános iskolai igazgató el­mondja, hogy a tököli gazdák a múlt század utolsó harma­dában sorra eladogatták le­gelőparcelláikat, mégpedig a talaj gyenge minősége miatt nagyon olcsón. Néhány ember, többek között egy színésznő, meg egy főszolgabíró is, több száz holdat vásároltak össze. A főszolgabírót Szilágyi La­josnak hívták, s mivel nem ta­lálta kifizetődőnek a gazdál­kodást, a századforduló táján házhelynek áruba bocsátotta birtokát. A gyorsan fejlődő fő­város közelében volt érdeklő­dés iránta, a vevők pedig építkezni kezdtek. Az első ház épült: 1891-ben Mindenesetre a Szilágyi-te­lep lakossága folyton növeke­dett. 1891-ben épült az első lakóház, de nem tellett bele tíz év és már érdemes volt feltételes megállót tenni a te­lephez a HEV-nék. 1910-ben kéttantermes állami iskolát kapott a telep, a húszas évek­ben templomot építettek, kez­dett a faluforma kialakulni. A lakosság ügyes-bajos dol­gait azonban a teleptől eléggé messze, Tökölön intézték. Többnyire gyalog jártak oda, orvost is onnan kellett hívni szükség esetén. És egyre töb­ben költöztek a telepre. Ma már azonban senki sem tud­ja, a lakosság sürgette-e, vagy a felsőbbség látta szükséges­nek, mindenesetre az akkor erre illetékes hadügyminisz­térium községgé nyilvánította. — De a pontos dátumát en­nek a határozatnak nem lehet megállapítani — közli a hely- történet ismerője, az iskola- igazgató. — Az iskola irattá­rában találtam egy iratmáso­latot 1950-ből, az akkori isko­laigazgató jelenti a tanfel­ügyelőnek, hogy Szilágyi-telep önálló község lett. Hogy me­lyik hónapban, azt azonban nem írja meg. — Mi pedig Mit a tanácsnál szintén csak azt tudtuk, hogy 1950-ben alakult meg a község — halljuk Somodi Gyula ta­nácselnöktől —, pontos dátu­mát azonban nem ismerjük, és azt sem tudjuk, mikor leit Szi­lágyi-telepből Szigethalom, annyi azonban bizonyos, hogy már ugyanennek az esztendő­nek őszén így nevezték. Iratokat mutat a tanácsel­nök, 1973-ban keltek, október­ben az első, a Statisztikai Hi­vatal válasza a tanács megke­resésére. Tudatja, hogy mivel a hivatalnak közlönyök nem állnak rendelkezésére, részle­tes információt nem tud adni, Szigethalom községgé alakulá­sáról. A következő iratot dr. End­rényi Ferenc, a Pest megyei Levéltár igazgatóhelyettese küldte és azt közli benne, hogy 1950. július elsején a Ma­gyar Közlöny szerkezetválto­záson ment keresztül, a ko­A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ Budapesten vagy környékén lakó fiúkat szakmunkástanulói gyakorlati képzésre Az elméleti oktatás a kijelölt szakmunkásképző intézetben történik, míg a gyakorlati képzést a tanulóidő első évében jól felszerelt tanműhelyeinkben, utána üzemeinkben nyújtjuk, ahol a tanulók elsajátítják a következő szakmák valamelyikét: gépi forgácsoló, vasútijármű-szerelő, villa mos jármű-szerelő, villanyszerelő, karosszérialakatos, autószerelő, fényező-mázoló. asztalos, szobafestő és mázoló, tapétázó, kárpitos, csőhálózat- és berendezésszerelő. A vállalatunknál gyakorlati oktatásban részesülő fiataloknak ösztöndíjat, társadalmi ösztöndíjat, munkaruhát, napi 1 forintért ebédet, fevábbá az autóbuszra, a villamosra, a metróra és a HÉV-re érvényes, díjtalan utazási iqazolványt adunk. Az általános iskolát az idén elvégző fiúk jelentkezését várjuk Személyzeti és Oktatási Főosztályunkon: Budapest VII., Akácfa u. 15. II. emelet 211. Telefon: 422—130, 1297-es mellék, valamint 221—440, 1614-es mellék. rábbi gyakorlattól eltérően nem tette közzé a községne­vekben tontént változást, sem az új községek megalakulását. Ezek szerint Szilágyi-telet község 19ö,0. július elseje uitái, alakulhatott és néhány hónap múlva változtatta nevét Szi- gethalomra. A községgé alaku­lás valami nyomának mégis­csak, kellene lenni, megkereste hát a tanács a Belügyminiszté­rium titkárságát. Annak 1973. december 13-án kelt válasza szerint a községekre vonatkozó iratokat átadták az Országos Levéltárnak, ahol azok 1956- ban elégtek. TAunkástelepülés A község születési bizonyít­ványa és a névváltoztatásról szóló igazolás teháit eltűnt. Et­től függetlenül azonban hihe­tetlen gyorsasággal növekszik. 1960-ban még csak 2830 lakót számolt, de tíz év múltán már 6192 ember élt benne. És most? Nyolcezernél hiziíosan jóval itöbb, de meglehet, hogy már elérte, talán meg is ha­ladja számuk a kilencezreit. A lakosság 95 százaléka ipari munkás. Legtöbben a Csepel Autóban, a Pestvidéki Gépgyárban, a Csepel Vas- és Fénmüveknél, mások a Csepeli Papírgyárban, vagy a szom­szédos Halásztelken, a Szer- számfejlesztőben dolgoznák. Tehát ingázók lakják a hely­beli ipari munkáiehalőséget nélkülöző Szigethalmot és így községiéj 1-eszi esi alapja ala­csony. Ma is rohamosain épülnek a házak. Már a kiadott engedé­lyek alapján jelenleg 617 épít­kezés van folyamaitban. Csak ebben az esztendőben mosta­náig 189 építési engedélyit adott a tanács. Áldozatkészen Sok az albérlő Szigethalmon, de a családok túlnyomó több­sége saját házában lakik, tehát ha nem is milliomosok, nem is szegények. Fejlődött a köz­ség is, s az idei évre a tanács 300 ezer forintot tervez a gya­rapodásra. Sok a teendő. Az új, most beépülő utcákig még nem ér el a villanydrót, a legtöbb utca útiteste kövezetlen, nincs művelődési ház, kicsi lett idő­közben az iskola, az óvoda. Űj iskola és óvoda építéséhez a terveket még tavaly megren­delték, az óvodáé már el is készült. A gyors növekedés nehézsé­geit nem könnyű leküzdeni. A szigethalmiak azonban biza­kodva tekintenek a jövő elé és visszapillantva negyedszázados községük múltjára, most elége­detlenek a tervezett májusi szerény ünnepséggel. Hajlan­dók lennének akár anyagiak­kal is hozzájárulni a pompá- zatosabb jubileumhoz. Áldo­zatkészségüket azonban helye­sebb lenne az óvoda- és az is­kolaépítéshez felhasználni, no­ha társadalmi munkát, ahogy eddig a közért, abban is vál­lalnának. Szokoly Endre ii lí • „ Wnn m Itt lesz a főtér és a szolgáltatóház is. Százhalombatta leendő főterén földgyaluk alakítják a terepet. Itt lesz a város majdani centruma: a köz- intézmények, a tömegszervezeti székház, az áruház Gárdos Katalin (elvétele. Második helyen a járások között Ünnepélyes munkásór-egységgyülés Nagykátán A héten folytatódtak Pest megyében a munkásőrök ün­nepélyes egységgyűlései, ame­lyeken értékelik az előző évi munkát, és meghatározzák az idei feladatokat. Az ünnepsé­geken a leszerelő — tartalék- állományba vonuló — idős munkásőrök átadják fegyve­rüket a helyükbe lépő fiata­labb társaiknak, akik a csa­patzászló előtt esküt tesznek. Kedden a nagykátai járás Damjanich János önálló szá­zadának munkásőrei gyűltek össze a nagykátai művelődési központban. Az. elnökségben helyet foglalt dr. Faragó Elek, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának tagja, a munkás­őrség Pest megyei parancsno­ka, Pataki Márton, a járási pártbizottság első titkára, dr. Vámosi Erzsébet járási főor­vos, Pest megye 5. számú vá­lasztókerületének országgyű­lési képviselője, Kiss Tibor, a járási hivatal elnökhelyettese, továbbá a járás üzemeinek, gazdaságainak, intézményei­nek vezetői és a társ fegyve­res erők helybeli parancsno­kai. A járás munkásőreinek ta­valyi munkáját értékelve Lő- rincz János parancsnok el­mondotta, hogy a többségük­ben a mezőgazdaságban dol­gozó munkásőrök a járások közötti versenyben második helyezést értek el. Az elisme­rést jelentő oklevelet dr. Fa­ragó Elek és Pataki Márton nyújtotta át az egységnek. Ezt követően a század leg­jobb szakasza címet a szent- lőrinckátai szakasznak, a szá­zad legjobb raja címet az ál­lami gazdaság rajának nyúj­tották át. A felszabadulás 30. évfordulója és a párt XI. kongresszusa tiszteletére indí­tott versenyben p legjobbnak a tápiószentmártoni Rákóczi Tsz raja bizonyult, amelyet szintén oklevéllel tüntettek ki. Többen kiváló parancsnok, ki­váló munkásőr, szolgálati ér­demérem és munkásőr emlék­érem kitüntetésiben részesül­tek! Az egységgyűlésen esküt tettek az új munkásőrök, majd id. Varga Antal a szentlőrinc- kátai tsz nyugdíjasa, leszerelő munkásőr ünnepélyesen át­adta fegyverét Bozó Sándor­nak, a Kohászati Gyáráoítő Vállalat tán’ószelei üzeme fia­tal munkásának. P. V. * A KICSINYEKNEK Kétmilliárd értékű szövetkezeti termék Az idén előreláthatólag mintegy 2 milliárd forint ér­tékű gyermekellátási' cikk ké­szül az ipari szövetkezetek­ben. Az egyre korszerűsödő kis- és középüzemekben különösen sok gyermekruházati cikket állítanak elő, ez adja a ter­mékcsoportban a szocialista ipar termelésének mintegy 40 —50 százalékát. 113 szövetke­zetben szabják, varrják az íz­léses gyermekruhákat, a gyer­mekholmik 70 százalékát bel­földön értékesítik. Tizenhárom szövetkezet készít gyermekci­pőket, ezekből az 1970. évi 270 ezer pár­ral szemben az idén már 1,2 millió párat gyárta­nak. A hazai gyártmányú gyer­mekkocsik' 82 százalékát ugyancsak ipari szövetkezetek készítik. Az utóbbi időbein választé­kosabb a szövetkezeti gyer- mekbútorok kínálata. Terme­lésük négy év alatt megnégy­szereződött, s különösen ke­lendőek a különféle típusú, fából készült szekrénysorok, heverők, gyermekgarndtúrék, íróasztalok, mind-fotelek. Az ipari szövetkezetek nemrégi­ben több olyan új terméket mutattak be a kereskedelem­nek, amelyek sorozatgyártását már meg is kezdték. Az óvo­dák, bölcsődék korszerű be­rendezését szolgálja a kalocsai Asztalos- és Építőipari Szö­vetkezet Katty-patt elnevezé­sű garnitúrája, amely 139 va­riálható alkatrészből áll. E típusból a szövetkezet az idén 140—150 garnitúrát készít, s gyártásának bővítésbe új üzemrész kialakítását határoz­ta el. Az ipari szövetkezeteikben készülő gyermekjátékok érté­ke tavaly megközelítette a 180 millió forintot, s a hazai já- tókáru-termelés 50—60 száza­lékát tette ki. Termelésüket az idén to­vábbi 20 százalékkal nö­velik, s különösen sok mű­anyagjátékot készítenek, amelyek viszonylagos olcsósá­guk mellett változatos formá­juk, szép színeik, higiénikus tulajdonságaik miatt egyre kedveltebbek. • • • • FELVESZÜNK SZÖVETKEZETI TAGNAK: — betanított munkára nőket és férfiakat. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest XIII., Reitter Ferenc u. 13. — magasnyomású kazánfűtői vizsgával rendelkező munkaerőt. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest XIII., Reitter Ferenc u. 13. — képesített könyvelőket, gyakorlott bérelszámolókat, gyors- és gépírót — titkárnői munkakörbe. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest VI., Csengery u. 35. — kezdő és gyakorlott lakatos és kőműves szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest X.. Kőbányai út 43/c. — betanított munkára és segédmunkára férfiakat. , Jelentkezés: Budapest X., Kőbányai út 43/f ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető és gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat fs), rakodókat és kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom