Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Harmadik helyen: a körösi munkásőrök A ceglédi munkásőr zászló­alj felszabadulási járőrverse­nyét a Cegléd határában levő Budai út környékén rendezték meg tizennégy, egyenként nyolc személyből álló raj rész­vételével. A gyakorlati fel­adatok fegyverismeret, kézi­gránátdobás. távolságbecslés és azimutmenet szerepelt. El­méletből a lakóhelyük felsza­badulásának történetével kap­csolatos kérdésekre kellett a vetélkedőknek válaszoknak. A versenyben jól helytálltak a munkásőrök. Külön öröm, hogy a nagykőrösi század első szakaszának első raja. a har­madik helyen végzett, melyért tagjai megyeparancsinoki di­csérő oklevelet is kaptak. TÍT-program Január 6-án, 18 árakor a Szabadság Tsz-ben, Szabó Ká­roly: A nagyüzemi szőlőter­melésről; 7-én, 14 órakor, a tanyai kollégiumban. Kis Ist­ván: Grúzia népe és élete; 8-án, 15 órakor, a szociális otthonban, Kucsara Erzsébet: Tisztaság, fél egészség; 9-én, 17 órakor, a Hunyadi Tsz-ben, Szabó Károly: Borszőlő met­szése; 8-án, 18 órakor, a bá­nom! iskolában: Kis István: Grúzia népe és élete címmel tart előadást. Kis István ezt az előadását megismétli 9-én, 18 órakor, a Csongrádi úti is­kolában és 10-én, 18 órakor, a Lencsési iskolában. A PESTME&YEI HÍRLAP Külön ki a da s a XIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1975. JANUÁR 4., SZOMBAT Kertbarátok közgyűlése A lakosság zöldségellátását segítik Nyár végén: kiállítás Nagykörösön A kertbarátok klubjával együttműködő ÁFÉSZ-kert- társulás most tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Csikai Pál elnök beszámolt a kertbarátok klubja és a kert­társulás 1974. évi működésé­ről. A közös szervezet haté­konyan segítette a háztáji földön, zárt-, hobby- és kiskertekben, gyümölcs- és zöldségféléket termesztő ta­gok, termelési és értékesítési munkáját a szakelőadásokkal, tanulmányi és tapasztalatcse­re-kirándulásokkal. Az ÁFÉSZ támogatást nyújtott részükre. A Tázerdőben mintakertet létesített, segítette a tagokat a fóliás zöldségtermesztésben, a talajmunkáit végző gépek hiz­H ad járat a Pál fáján Gyerekek a könyvtárban Meseposztó, meseláda — Mint látja — mondja Gorócz Ágnes könyvtáros —, nálunk mindig nagy a forga­lom. Az óvodás kortól 14—15 éves korig vannak olvasóink. Minden korú gyermek megta­lálja az őt érdeklő könyveket. Szinte minden fiatal szemé­lyes ismerősöm, tudom, ki milyen könyvet szeretne el­olvasni. Van, aki képes-verses kötetet akar, mások a klasz- szikus mesék birodalmában szeretnek barangolni. Az isko­lásoknak, kinek melyik a kedvenc tantárgya, aszerint ajánlok olvasnivalót. A felfedezés élménye Ahány gyermek, annyi egyéniség. Van, aki tanulni jár a könyvtárba, mert itt csönd van, s ami felkelti ér­deklődését, annak itt utána is nézhet. A kutatóteremben ké­zikönyvek, lexikonok, újságok, folyóiratok várják a gyereke­ket. Van, aki határozott céllal jön; az otthon vagy az iskolá­ban megadott irodalmat bön­gészi, és elkapja a vadász­szenvedély: mi van még, amit a másik gyerek nem tud, de ő már igen. A felfedezés örö­me! Sokan vannak azok is, akik a másik teremben (az a gyermekkönyvtár) válogat­nak a könyvek között. Egy­másnak olvasnivalót ajánla­nak és megindul a keresés. Beleolvasni egy-egy leszedett könyvbe — ez se utolsó szó­rakozás. A gyerekek érdeklődési kö­re koruktól és nemüktől függ. Az alsó tagozatosok inkább a meséket kedvelik. Az 5—6—7. osztályos fiúk az indiántör­téneteket, a kalandos olvas­nivalót viszik. A lányok a Pöttyös könyveket kedvelik. Azután 14—15 éves korban összetalálkoznak az érdeklő­dési körök Jókainál. Mert ki ne szeretne fedhetetlen hős és nagy jellem lenni? Olvasó népért verseny — Legkedvesebb könyvek? — Azok is vannak — folytatja Gorócz Ágnes —, a Cooper- sorozatot állandóan keresik, Traves: Csudálatos Märy. So­mogyi Tóth Sándor: A gyere­kek kétszer születnek. A ki­csik Mici-Mackóért lelkesed­nek. A legkisebbek szívesen hallgatják Lázár Ervin meséit, népszerűségnek örvend — a tv-ben is bemutatott — Csu­kás István: Keménykalap és krumpliorr című munkája. — Olvasó közönségünk, az óvodásokat is ide számítva, az általános iskoláikból verbu­válódik. 1971-ban meghirdet­tük: Tanulók, az olvasó népért versenyt. Legtöbb olvasónk jelenleg az Arany János álta­lános iskola növendékei közül való. Azután a Rákóczi Fe­renc általános iskola, majd a Kossuth és a Petőfi iskola tanulod járdáik hozzánk. A ver- senymoagiaimat év végén érté­keljük és a jutalom: ezer fo­rint az iskolai ifjúsági könyv­tár gyarapítására és egy ván­dorserleg. Amelyik iskola há- romsizor egymásután megnye­ri, annál marad. Regényhősök jelmeze — A gyermekkönyvtár és az iskolák kapcsolata: jó. Van­nak intézmények, melyek egy- egy magyar órát itt, a könyv­tárban tartanak meg. vagy anyagot gyűjtenek egy-egy té­mához. A 12 ezer könyviből lehet válogatni. Tavaly 1460 beiratkozott gyerek olvasónk volt. Bízunk benne: az idén több lesz. — A múlt év eseményei kö­zül kettőt említek, a hadjárat Pálfáján vetélkedőt, az erdő életéről és a februári álarcos karnevált, egy-egy irodalmi hős jelmezét jutalmaztuk. A legsikerültebb volt Szakáll László Robinsonja. — Az idén — most vezet­jük be —!, a meseposztós me- sélést. A mintát Miskolcról kapjuk, még ebben a hónap­ban. A mesélő — aki rend­szerint én vagyok —, mondja a könyvtárosnő — illusztrálja a történetet, s a posztóra fel­kerülnek a történet hősei, és nevezetesebb mozzanatai. Olyan, majdnem bábszínház­féle lesz ez. Az alsó tagozato­soknak vasárnapokon isimét tartunk mesedélelőttöikat. A 30—40 gyerek részére kicsi ez a helyiség, azt mondani sem kell. Találkozó a szerzővel — Az idén író-olvasó talál­kozót tervezünk. Bálint Ág­nest hívjuk meg. A gyerekek jól ismerik Mazsola történe­teit és Frakk, a macskák ré­me című munkáját. A talál­kozó megszervezése ?a mi dol­gunk. — Decemberben könyvtá­runk új bútorzatot kaipott, áll­ványokat, folyóirattartót, és egy meseládát a nagyméretű könyvek tárolására. Nagy Ju­dit kolléganőmmel — aki érettségi után került hozzánk — együtt dolgozunk. Engem azzal a feltétellel vettek fel annak idején, hogy elvégzem a könyvtáros szakot. Most harmadéves hallgató vagyok. Az idén végzek, szakma lesz a kezemben. Sz. F. tosításában, és 100 mázsa kedvezményes árú műtrágyát juttatott az igénylő tagok­nak. A Pest megyei Növényvé­delmi Felügyelőség, Szabó Dé­nes főfelügyelő közbenjárásá­ra, az elmúlt év folyamán rendszeresen közölte a kertbarátok szervezetével a növényvédelmi előrejel­zéseket, melyek útmutatást nyújtottak a permetezésiek időben való elvégzéséhez. Ezeket az előre­jelzéseket az idén is megkül­dik, s hogy minél hamarabb a termelők tudomására jussa­nak, a Kálvin téri és a Csoko­nai úti ÁFÉSZ-átvevőhelyek- nél, táblákat állítanak fel, me­lyekre kifüggesztik. A körösi kertbarátszervezet eredményes munkájára felfi­gyelt a Hazafias Népfront me­gyei kertbarát-egyesülete, s első vidéki tapasztalatcseré­jüket a nyáron Nagykőrösön tartották, melyen hangsúlyoz­ták, hogy nagyon fontos az or­szág kiskert-tulajdonosainak termelési munkája. A hazai zöldség- és gyü­mölcs mennyisége 54 szá­zalékát ők termelik. Csikai Pál elnök felhívta a tagok figyelmét, hogy a kis­kertekben, a kukorica és bur­gonya helyett, igyekezzenek elsősorban jól jövedelmező meggyet, cseresznyét és kaj­szit, csemegeszőlőt és primőr zöldségféléket termeszteni. Bejelentette, hogy az idén, nyár végén, nagy kertészeti kiállítást rendeznek Nagykő­rösön. Papp László, Kustár Ba­lázs, B. Tóth József és mások hozzászólásai után az elnök kegyelettel emlékezett meg ár. Hanny Vilmos intéző bi­zottsági tag elhalálozásáról, aki sokat fáradozott a szerve­zet érdekében. Helyébe Hajdú Jánost választották meg bi­zottsági tagnak. — a — o. Víztornyot alapoztak Eredményes évet zárt a Kőröséri Vízgazdálkodási Társulat Kollár Lajos, a Kőröséri Vízgazdálkodási Társulat mű­szaki vezetője elégedetten be­szélt a társulat tavalyi mun­kálkodásáról és eredményeiről: — Mérlegünk most készül, de előreláthatólag a 6 millió 675 ezer forintos éves tervünket 110—120 százalékra teljesítjük. — Mi volt a múlt évben a legnagyobb munkájuk? — A készülő városi víztorony betonalapjának megépítése. A hatalmas munkát, egymillió 500 ezer forint értékben, rend­ben elvégeztük. — Min dolgoztak még Nagy­kőrösön? — Huszonegy utcában 3,7 kilométer hosszú beton gya­logjárdát készítettünk, mely­nek vállalási díja 500 ezer fo­rint volt. Emellett a városban több kisebb munkát is be­fejeztünk, köztük a Csokonai és Schwei­Emlékezés a neves lakatosmesterre Az öntözőberendezések tették ismertté Városszerte ismert ember­től búcsúztak a nagykőrö­siek: 77 éves korában, hosz- szas betegeskedés után meg­halt . Papp Gyula lakatos­mester, akit nagy részvéttel temettek el. A kiváló szakem­bert nemcsak mesterségbeli tudásáért becsülték, hanem a kertészkedés föllendítését szolgáló tevékenységéért is. A jeles lakatosmester az első világháború utáni években vasöntödét állított föl szülő­városában, s öntöző kutakat, később a lagcsöves nagyüze­mi öntözőműveket készített. Ezeket a berendezéseket nem­egyszer hitelben adta s sze­relte föl a körösi és a kör­nyékbeli kisparasztoknak, de eljutottak gyártmányai kül­országba, például még In­diába is. A felszabadulás után a Kalocsai Állami Gaz­daságban, a nagykőrösi Pe­tőfi Termelőszövetkezet gyü­mölcsösében s több más nagyüzemi gazdaságban is al­kalmazták találmányait, föl­szerelték az általa készített korszerű öntözőberendezése­ket. Papp Gyula lakatosmester számos szakmunkást nevelt, tanított a szakma rejtelmei­re, akik szeretettel emlékez­nek rá. Az elhunytat felesége, gyer­mekei, unokái és dédunokái gyászolják. K. L. Mit látunk ma a moziban? A dunai hajós. Verne regé­nyének, színes magyar film­változata. Kísérőműsor: Világmagazin. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás: Én nem látok, te nem be­szélsz, ő nem hall. Előadás kezdete: 21 órakor. del utcai belvízlevezető csator­na építését. — Mekkora a társulat mű­ködési területe? —A bekapcsolt nagyüzemi gazdaságok területe 50 ezer hektár, s ebbe Nagykőrös mel­lett Kőcser, Csemő, Jászkara- jenő, Várkony és Tiszajenő tartozik, de másutt is vállal­tunk munkát. Így például a Szikrai Állami Gazdaság terü­letén egymillió 700 ezer forin­tos belvízrendezést hajtottunk végre. — A nagyobb munkák sorá­ban Jászkarajenőnél megépí­tettük a 9 kilométeres tetétle- ni csatornát, a jászkarajenöi Lenin, és a kocséri Űj Élet Tsz-ben jelentős belvízrende­zést végeztünk. — Az idén milyen munká­kat terveznek? — 1975-re 8 millió forin­tos munkatervet állítunk össze. Az eddigi tervekben szerepel­nek a Dózsa Gyógy utcai lakó­telep ljözművesítési munkái, a Zalán utcai vízvezeték építése, a jászkarajenöi belterületi bel­vízrendezés, valamint a Tör­teti úti csatornázás. — Hány dolgozója van a társulatnak, és mennyi az át­lagkeresetük? — Hatvannégyen vagyunk, az évi átlagfizetés 29 ezer 800 forint. — Oltvány Dánszentmik- lósról. A tervek szerint a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet 1975-től évente 300 ezer almaoltványt bocsát a kereskedelem, /Jet-, ve a gazdaságok rendelkezé­sére. A gazdaság, a szakem­berei által megteremtett gyümölcstermesztési rend­szer gazdájaként, számos tsz-t lát el szaktanáccsal, beszerzi taggazdaságainak a műtrágyát, növényvédő szert, gondoskodik a termés érté­kesítéséről, illetve részben a földolgozásról. Piaci szemle Olcsóbb a tojás Az új év első piaca pénte­ken kis felhozatal mellett, lanyha forgalmú volt. A terménypiacon csöves ku­koricát csak néhányan hoztak s mázsája 220 forintért kelt el, a búza literjét 4,50; a mor­zsolt kukoricáét 3 forintért mérték. A baromfipiacon kevés apró­jószág volt. Jó tyúk párját 120“—130, a jércéét 70—80 fo­rintért adták. Tojás sok volt. Az enyhe télben tojnak a tyú­kok, és 1,50—1,60 forintra csökkent a tojás ára. A zöldség- és gyümölcspia­con, főlgg a kiskereskedőik biztosítottak nagy választékot. Az alma ára 3—9, a karfiol 20, a kel- és fejeskáposzta 2,50—4, a savanyított 6, a burgonya 2,50—4, a száraz bab 16—20, a sárgarépa 2—3, a gyökér 6 —8, a vöröshagyma 4,80—6, ä fokhagyma 18—20 forint volt. A sült tök darabját 3—4 fo­rintért árulták, fél kilónyi sző­lőt 8 forintért adtak. A termelők a túró kilóját 26, a tejföl literjét 35 forintért mérték. Az alpári halászati szövetke­zet a busa kilóját 20, a pon­tyét 25 forintért árusította. SPORT Megyei felnőtt asztalitenisz-bainokság Februárban az indiai Cal­cuttában kerül sor az asztali­teniszezők világbajnokságára, ezért előbbre hozták az 1975. évi Pest megyei felnőtt aszta­litenisz-bajnokság időpontját is. A kedvezőtlen napon a Gödöllői Ganz Árammérőgyár kultúrtermében öt kategóriá­ban vetélkedett 10 sportkör 47 elindult férfi- és 11 női ver­senyzője. A Nagykőrösi Kini­zsit két ifjúsági korú játékos képviselte. Számukra az erős, NB-s játékosokkal teli me­zőnyben a tapasztalatszerzés volt az elsődleges cél. A körö­si fiatalok két kategóriában indultak az egyenes kieséses rendszerű viadalon. Férfi egyéniben Szabó Tibor a legjobb 32-ig jutott, s ott egy váci NB III-astól, Perlaki Mihály az első fordulóban egy gödöllői NB III-as (mind­kettő jóval rutinosabb volt) játékostól szenvedett veresé­get. Férfi párosban 32-es tábla Indulás előtt Nagykörös közlekedésében jelentős szerepe van a MAVAUT-pályaudvarnak. Helyi és helyközi Jára­tok indulnak a Szabadság térről. A képen: indulás előtt Zsoldos Albert gépkocsivezető még egyszer fe­lülvizsgálja az autóbusz műszaki állapotát, majd a vasútállomásra indul. Apátí-Tóth Sándor felvétele volt. A Szabó T.—Perlaki kettős már az 1. fordulóban búcsúzott az erős mezőnyből. Mindkét körösi fiatal dicsé­retet érdemel viszont azért, hogy az év végi ünnepek kö­zötti vasárnapon is vállalták a távoli szereplést. A bevételt növelni kell A Nagykőrösi Kinizsi Sport­kör 1974. évi utolsó elnökségi ülésén részt vettek a hat szakosztály (asztalitenisz, bir­kózás, kézilabda, labdarúgás, modellezés, természetjárás) vezetői is. Nyikos József elnök vezetésével az 1974-es tény- számok alapján, a szók osztá­ly ok tervezésének figyelembe­vételével beszélték meg az 1975-ös költségvetési terveket. A javuló eredmények után in­dokolt és reális, hogy a költ­ségvetést emelni lehessen. A megyei ^estnevelési és sport- hivatal, valamint a konzerv­gyár támogatási összege még nem ismert, de a bevételek növelését több más rendez­vény közbeiktatásával hang­súlyozottan javasolta az elnök. Reszeli Soós Ambrus több, változatosabb rendezvényt, Juhász Pál pedig egy neves élvonalbeli labdarúgócsapat nagykőrösi vendégszereplését javasolta a bevételek növelé­sére. A többség véleménye alap­ján 1975-ben ismét három­hetenként, de az eddigiektől eltérően, keddi napokon lesz­nek az elnökségi ülések, az el­ső: január 14-én. A sportköri küldöttközgyűlésre január 20 és 25 között kerül sor. Ezután az 1975-ös első félévi munka- tervtervezetet beszélték meg az elnökségi tagok, majd a sportköri elnök arra kérte a szakosztályok vezetőit, hogy az edzői minősítéseket — az OTSH-határozat alapján — minél előbb adják le a sport- otthoni irodában, az edzői bé­rek megállapításához. SZOMBATI MŰSOR Birkózás. Zalaegerszeg: a X téli úttörő-olimpia országos döntője. S. Z. > 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom