Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1975. JANUÁR 4., SZOMBAT Ellenőrizték az óvodákat Az élelmezés elfogadható, a karbantartás kifogásolható Társadalmi munkával A Káptalan négyökrös ekéi kínlódtak, szenvedtek ezen a mocsaras, kákát, nádat termő területen, ahol a fekete frakkos bibicek bujkáltak, vijjogtak a tó­csák fodrozó vize felett a századforduló első évtize­dében. Az 1308 holdas Káptalan birtoknak Üllőn ez volt a leghaszontalanabb terüle­te. A mindig várt nyári esőik itt nem a termést fo­kozták, inkább vitték, pusztítatták. Szaladta, fu­totta a víz, kákát, szúnyo­got nevelt csak. A huszas évek elején a község bejáró dolgozói kö­zött egyre nőtt, szinte kö­vetelővé vált a házhelyek iránti igény. Mit tett a Káptalan? A cigánygödrön túl, az ökröket nyúzó területet méretni, parcellázni kezd­te. 1922-ben a 250—300 négyszögöles telkek sorra keltek el. A kertek szögle­tében, sarkában ásott göd­rök biztosították az „épí­tési anyagot”. Agyagból verték, döngölték a falakat. A gödrök aztán lassan feltöltődtek házi szeméttel. Amikor Gomba dombjai­ról csurgó vízzel megtelik Monoron keresztül a vas­útárok — Üllőn már verik félre a harangokat. Viszi a zúduló víz a kerítést, ólat, roskadoznak a házak dön­gölt falai is. És ez elég gyakran megtörténik. A sár pedig a gyalogjárókon a mai napig feneketlen maradt. A több mint két­ezer lelket számláló telepü­lés lakói szinte teljes egé­szében budapesti munka­helyeken keresik a kenye­ret, s amíg a hosszú úton a vasútállomásra érnek, bizony eszi, rongálja a ru­hát a sár, mállik, válik a cipőtalp. Az utóbbi években né­hány utca gyalogjárójának betonozását, bitumenezését végeztette el a tanács. Szi­lárd, sár nélküli a burko­lat a Biksza, Dózsa György, Ady, Kistemető utcákban. A fejlesztési alap azonban évente alig éri el a 450 eaer forintot. S más, költsége­sebb feladatok megvalósí­tását is megkövetelik a la­kosság egyre növekvő igé­nyei — újabb gyalogjárók szilárd burkolattal való el­látása tanácsi anyag biz­tosításával csak társadalmi munkával valósítható meg. A társadalmi összefogás a telep újabb utcájában szüntette meg a sár ful- lasztó uralmát. Völgyesi Lajosné tanácstag vezeté­sével összefogott az utca népe, s a 220 méter hosszú Szegfű utcából száműzték a sarat. Idős Varga Pál 30, Varga Géza 30, Koblencz József és Józsefné 24—24, ifjú Varga Pál, idős Dobos László, ifjú Dobos László, Kovács Mihályné és Ko­vács Mihály szintén 24—24 órán át dolgoztak. Az utca lakói egymást múlták felül szorgalomban, igyekezet­ben, hogy a cipőket ne lep­je a feneketlen sár. Kiss Sándor Hat nagyközség és egy kis­község 22 óvodájában, egy bölcsődéjében és hat konyhá­jában vizsgálták meg a gyer­mekek ellátását, élelmezését. A megállapításokat a járási népi ellenőrzési bizottság leg­utóbbi ülésén összegezte. A kisgyermekek napi há­romszori étkezése minden egyes helyen biztosított. Az ét­lapokat általában egy hétre előre elkészítik, sőt Pilisen az illetékes körzeti orvossal is láttamoztatják. A konyhák tisztasága kifogástalan. Lát­szik, hogy a KÖJÁL rendsze­resen ellenőriz. Hűtőszekrényt csak a pilisi 2. sz. óvodában nem találtak, tehát egy hely kivételével az ételek, illetve i romlandó alapanyagok megfe­lelő tárolása biztosított. A saját konyhával nem ren delkező óvodákat a központi konyhák látják el, úgy, hogy az ételt odaszállítják. Amint a vizsgáló népi ellenőrök meg­állapították, az ételeket megfelelő idő­ben és higiénikusan szál­lítják. A kerékpár — utcanyelven — bicikli, strapabíró eszköz, de azért néha elromlik. Ilyen­kor, ha tudjuk, megjavítjuk, ha nem, elvisszük valamelyik mesterhez. A vecsési Andrássy telepieknek már természetes, hogy az elromlott „cajglit, bi­cajt stb,” Keresztes József re- perálja meg. — Hét éves voltam, amikor megismerkedtem vele — mondja a most 77 éves Józsi bácsi. — Akkor még különle­gesség volt, és Kispesten, ahol laktam, csak egy műszerész foglalkozott javításukkal. Itt lestem el a szakma fortélyait. Segítettem és jutalomból va­sárnaponként kaptam egy köl- csönbiciklit. — Mégis géplakatos lett? — Sose volt igazi kedvem hozzá, azonban minden érde­kelt. Ezt is kitanultam, miként az asztalos szakmát is. Húsz évet töltöttem el ebben is — s már áradnak is belőle a régmúlt kedves történetek. Kitűnő mesélő és bár a kora nemigen látszik meg rajta, Egyedül a monori Jászai téri óvoda vezetője panaszkodott, kérve, hogy a tízórait ne 9 órakor, hanem már 8-kor szál­lítsák le. A reggel 7 órától gyülekező gyerekeket így idő­ben meg tudják majd kínálni- vele. Általános tapasztalatként állapították meg, hogy a kicsik kevés gyümölcsöt kapnak. Erre fel is hívták az élelmezésvezetők fi­gyelmét. A térítési díjak ellenőrzése­kor csak a monori Toldi úti óvodában találtak hiányossá­got, de ott is csak két testvér esetében. Ezzel szemben vi­szont. szinte minden egyes he­lyen azt tapasztalták, hogy az óvodák helyiségei ki­csik és korszerűtlenek. Az újonnan épült óvodák­nál igen sok műszaki hiányos­ságot is megállapítottak. Pél­dául a maglódnyaralói új óvo­da raktára konstrukciós hibák legfeljebb a hallása kopott meg, jókedvűen és frissen me­séli, miképp történt, hogy a fél vállalatot ellátta játékok­kal. Nyugdíjba a telefongyárból ment 1962-ben. Azóta is vé­gigdolgozza a napokat. — Remélem, még sokáig dolgozhatom. Nem lehet ettől elszakadni. 1924-ben jöttem Vecsésre és azóta javítgatom a beteg bicikliket. A nyugdí­jamhoz is jól jön, bár az az igazság, hogy megszerettem ezt a szakmát. Hetven év nagy idő. Amíg dolgozom, addig em­lékezek fiatalságomra és ma­gam is fiatal maradok. Valóban, nem a pénzért dol­gozik. Nem ritka eset, hogy a kért összeg kétszeresét kapja kézhez. Egy ilyen kuncsaft mondta: „Ritka becsületes és lelkiismeretes ember. Megér­demli.” Szalontai János folytán penészes és nedves. Hideg is, mivel fűtésre nincs lehetőség. Ugyanennél az óvo­dánál a mellékhelyiségek is erősen kifogásolhatók. Nem találták különb állapotban a községben a központi konyhát sem. Nemcsak kicsi, de a be­rendezése is hiányos. Az áruk egy részét a földön tárolják. Mendén javasolták az 1-es számú óvoda sürgős felújítá­sát, mivel ez az épület baleset- veszélyes. A 2-es számú óvo­dában nem megfelelő az ivó­víz-ellátás. Monoron a Toldi és a Vásár téri óvodákban nincs biztosítva a hideg- melegvizes mosogatás és kézmosás, sőt ez utóbbinak a padlózata is élet- veszélyes. Több észrevételt tettek a vecsési óvodákra is. A 4-es számú óvodát például tatarozni kellene, az 5-ösben meg kellene javítani a vízve­zeték csövét, amely állandóan szivárog. Ettől átnedvesednek a falak. A 3-as számú új óvo­da mellékhelyiségei szűkek, öltöző nincs. Mindezekből következik az összegezés:- nem elég az óvo­dai helyek szakadatlan növe­lése, a meglévők karbantartá­sáról is gondoskodni kell. Kovács György MŰSOR MOZIK Gomba: Hárman a kincs nyomában. Gyömrő: A tö­rökfejes kopja. Maglód: Csa­ta a havasokban. Mende: Kettős bűntény Hamburgban. Monor: Kard és kereszt. Éj­szakai előadás: A titkok há­za. Pilis: Apacsok. Tápiósáp: Lóháton, ágyútűzben. Üllő: Ö, maga rettenetes. Vecsés: Az ördög atamánja. Éjszakai előadás: Betörés. ÜTTÖRÖHAZ Gyömrőn, 9-től 14 óráig já­rási ifiklubok vetélkedője, 10-től 12-ig és 14-től 17-ig játéknap, 15-től 17-ig kür­tös-, dobosfoglalkozás, 15.30- tól 17.30-ig asztalitenisz, hala­dóknak. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn az elmúlt évi slágerek bemutatása, gép­kocsivezetői tanfolyam fog­lalkozása, Monoron, 17 órá­tól disc jockey az ifjúsági klubban. Amikor megismerte, még különlegesség volt „Hetven év alatt megszerettem a biciklit” V Tartsuk rendben az állomás környékét Aranyos Lajosné tanácstag a legutóbbi sülysápi tanács­ülésen interpellációja során többek között elmondotta, hogy a napokban Budapest felé a 7 óra kétperces vonat­tal utazott- Ezen a napon ál­landóan sűrű köd permetezett, s azonnal ráfagyott a talajra. Az állomásra érkező és távozó autóbuszok mindenütt tükör­simára csiszolták az utakat és járdákat. Az állomáshoz igyekvő utasok csak nagy üggyel-bajjal tudtak közle­kedni. Egyik-másik el is csú­1973-ban a monori járásban csak a TIT járási csoportja tevékenykedett, ellátva vala­mennyi község ilyen irányú kérését. 1973-ban Vecsésen is és az 1974-es évben még to­szott, s csak nagy szerencse, hogy komolyabb sérülés nem fordult elő. Sajnos, a vasutasok közül senki sem tett semmit annak érdekében, hogy ezt a roppant csuszamlós útszakaszt homok­kal vagy sóval behintse. — Az illetékes személyek figyelmét fel kell hívni arra — mondta a tanácstag felszólalá­sa végén —, hogy a jövőben hasonló mostoha időjárás ese­tén az állomás környéki utak karbantartásáról a megfelelő módon gondoskodjanak. (—ky) vábbi két nagyközségben ala­kult TIT-csoport, hét község­ben pedig nemrégen fejeződ­tek be a megalakulást elő­készítő munkálatok. Még beszédtéma a televízió szilveszteri műsora, még fü­lünkbe haMik az újévi pohár­koccintás csengése, de már tu­domásul vesszük: vége az ün­nepeknek, az új esztendő dol­gos, „szürke” napjai köszön­töttek ránk. Hogyan telt el Gyömrő első hétköznapja, munkanapja? A kérdésre választ keresve in­dultunk el rövid körsétára a községbe. o Néhány perccel múlt ne­gyed hét... Vevőre várva! — summáz­hatnánk a Táncsics Mihály úti élelmiszerboltban helyzetje­lentésünket. — Az év utolsó munkanap­ján feltöltöttük üzletünket áruval — jöhetnek a vásár­lók! De. hát ünnepek után pangás van — fogad Nyitrai Miklós üzletvezető: — 900 ezer forintos forgalommal na­gyon erős volt a decemberi hónap. Csak pezsgőből 1200 palackkal adtunk el. Szabó Albertné eladó meg­jegyzi: — A mai napon kicsit ké­sőbb kelnek az emberek. De az biztos: ma és az elkövetke­ző napokban az üveg vissza­váltása okoz komoly gondo­kat. Vevő nem lévén, jut időnk csevegésire: hol töltötték a szilvesztert a bolt dolgozói? — Otthon, tévé előtt, csa­ládi körben — válaszol Sza­bómé. © Bár a tanácsnál csak 8 óra­kor kezdődik a hivatal, Papp Miklósné vb-titkárt már fél 8-kor hivatali helyiségében ta­láljuk. — Ma hétkor jöttem be. Az ünnepek alatt ugyanis rájöt­tem, hogy az egyik összesítő kimutatásom egyik része mintha nem lenne egészen egyértelmű. Nos, ezt az anya­got átnézni jöttem be a szo­kottnál korábban. — Ezenfelül mi lesz a mai1 feladata? — Csütörtök a vezetői meg­beszélések napja. A mai ülé­sünkön az elmúlt év tanácsi munkáját értékeljük, de főbb vonásokban ez évi feladata­inkról is szó esik. A titkárságról nyílik az aj­tó: TIT-csoportok a községekben Nyugdíjban Január J-vel nyuga- ! lomba vonult a járási hivatal két dolgozója: Lehóczky József, a pénz­ügyi osztály adócsoport­jának vezetője és dr. Szilágyi Gábor, az igaz­gatási osztály gyámügyi főelőadója. Tizenöt éves volt Lehóczky József, amikor 1930. augusztus 1-én munkára jelentkezett a nyáregyházi községi elöljáró­ságon. Öt évág dolgozott itt gyakornokként. Erre az időre még fizetést sem kapott. A katonai szolgálat után fo­gyasztási adóellenőrként al­kalmazták tovább majd 1939- től a pilisi elöljárósághoz ke­rült, községi irodatisztnek. A tanácsok megalakulása után aiz adócsoport vezetőjének ne­vezték ki. Jó munkájával érdemelte ki, hogy 1952-ben a járási tanács­hoz hívták dolgozni. Néhány hónapig könyvelő volt, majd a költségvetési csoportnál dolgozott tovább. 1959-ben ki- j nevezték a pénzügyi osztály csoportvezetőjének, s itt ma­radt egészen 1974. december 31-ig. nyugdíjba vonulásáig. Lehóczky József nagyon szerette a pénzügyi munkát. A községi tanácsoknál min­dig jó szívvel fogadták, ment segítőkész embernek ismerték meg. Sok szakembert nevelt, s akii mellette dolgozott, ha­mar megkedvelte a pénzügyi munkát. Kétszer kapta meg a Kivá- ló Pénzügyi Dolgozó kitünte­tést, egyszer pedig a Tanácsi Munkáért Érdemérem arany fokozatát. Mindig a köz érdekében te­vékenykedett, szerette az em­bereket. Egy évvel túlhaladta a nyugdíjkort, s most elfá­radt. Munkatársad nehezen váltak el tőle. Nem unatkozik szabad ide­jében ezután sem. Szereti a barkácsolást, a kertet, lesz hol eltölteni az idejét. De nem elképzelhetetlen az sem, hogy kisegítőként ezután is dolgo­zik majd pénzügyi vonalon. Mert aki eljegyezte magát a pénzügyi munkával, nehezen tud elszakadni attól. ★ Dr. Szilágyi Gábor, az ál­lamigazgatás egyik legszebb területén, a gyámügyi vonalon dolgozott a járási hivataliban. Budapestről járt ki naponta Monorra, s itt nehéz munka várt rá. A gyerekek állami gondozásba vétele, a szülők elválása után az elhelyezés, és a többi, mind komoly fél- készültségiét igényelt. ) Szorgalmasam járta a közsé­gieket, ellenőrizte, segítette a tanácsok gyámügyi, igazgatási munkáját. Szerették őt közvet­lenségéért, emberi magatartá­sáért, jó tulajdonságaiért. Munkatársait szinte észrevét­lenül vezette rá a gyámügyi munka rejtelmedre. ★ Két idős. becsületes tanácsi dolgozó nyugalomba vonult a járási hivataltól. Azzal váltak el munkahelyüktől, a munka­társaktól, ha csak tehetik, j ezentúl is felkeresik őket. s 1 ha kell, segítenek is. 1 G. 3. Előtérben a klubok Nemcsak az agglomerációs övezetbe tartozás, hanem az életritmus, a szokások meg­változása is okozta, hogy a monori járásban, az egy idő­ben oly közkedvelt nagy­termi rendezvények— főleg a színelőadások — egyre jobban háttérbe szorultak. Helyü­ket a kis csoport-, illetve klubtevékenység váltotta fel. Ezek száma az utóbbi évek­ben emelkedőben van. 1972- ben 17, a következő évben már 19 és az 1974-es évben húsznál is több klub tevé­kenykedett, illetve tevékeny­kedik a monori járásban. A tagok, illetve a rendszeres résztvevők száma már elérte az ezret. Az ifjúsági klubok száma — ellentétben a többiekkel —, csökkent. De nem a részt­vevőké. Ez főleg annak tulaj­donítható, hogy a megmaradt és életképes klubok program­jai változatosabbak, színvo­nalasabbak. Az ifjúsági klubok közül a gyömrői, a kétszeres kiváló 1 ifjúsági klub viszi a pálmát, Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn és Péte­riben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapi­tány u. 12., telefon: 26), Mo­noron és Monori-erdőn: köz­ponti ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30., telefon: 207), Mag­lódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Illanicz Ele­mér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon és Űriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. — Elnézést, már elkezdő­dött a megbeszélés — szólítják el a vb-titkárt, de még ma­rad időnk egy utolsó kérdés­re. — Mit kíván ez évre? — Az apró, de gyakori szomszéd perpatvarok, tyúk­perek megszűnésével nemcsak a mi munkánk válna köny- nyebbé. A „békés egymás mellett élés” valamennyiünk örömére szolgálna. 0 Simon Józsefet, a Vas- és Fémipari Szövetkezet elnökét a műhelyben találjuk. — Hagyományosan az év első munkanapja a leltározá­sé. Ennek elvégzése éppen elég lesz a mai napra. — Hallhatnánk az elmúlt év eredményeiről? — Kedvezően zártuk az évet: termelési tervünket tel­jesítettük. Nyereségünk mégis valamelyest kevesebb lesz, mint korábban. Ennek oka: az elmúlt évben bennünket is érintett bizc.nyo szerszám és anyag áremelkedése. — Az ez évi kilátások? — A közúti járműprogram keretében szövetkezetünk al­katrészeket, pótalkatrészeket gyárt. Legnagyobb megrende­lőnk az AUTŐKER. Megren­Koncz Lajos, Vecsésen, a Halmy- és Andrássy-telepen: dr. Fekete Károly, a falusi és felsőtelepi részen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletét az influenzajárvány ideje alatt. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­baton 12-től 19 óráig és va­sárnap reggel 8-tól 13-ig, dél­után 15itől 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. dőlésünk egész évre biztosí­tott. — Az ünnepi „csúcs” után sincs holtszezon a vasútnál. Állomásunkra is több vagon érkezett áruval megrakva — válaszol kérdésünkre Bodrogi János állomásfőnök, miközben az üres vagonok mellett ban­dukolunk. Az új év első munkanapján teljes erőbevetéssel láttak hozzá a rakodáshoz a kü-a- kók. — Az új év havas, jeges időjárással köszöntött ránk, s ráadásként sűrű köd is eresz­kedik alá. A vasút legna­gyobb ellensége ez. De mégis jól kezdődik ez az év! A MÁV-nál is bevezetésre ke­rül a csökkentett munkaidő. A mai az első olyan nap, amikor már ennek jegyében dolgozunk. — És milyen az utasforga­lom? — Kurta hét ez a mostani Csak négy napból áll. Sok üzemben a leltározás miatt nem dolgoznak, szabadságon is vannak még, meg hát a vá­sárlói, vendégjárói utazások­nak is vége már... Sokkal kevesebb az utas, mint más hétköznapokon. Jandó István * I Az első napok

Next

/
Oldalképek
Tartalom