Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

\ ixMtm 1975. JANUÁR 29., SZERDA V FÓKUSZ Dialógus-torpedó SOKASODNAK az ütközési pontok az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok között. Az amerikai kereske­delmi törvény diszkriminációs kitételei miatt kialakult új helyzet felszínre hozta az ed­dig lappangó ellentéteket, el­érkezett az ideje, hogy a tér­ség országai ellenintézkedése­ket tegyenek természeti erő­forrásaik, jogaik védelmében. A perui külügyminiszter az elmúlt napokban a Juumaüik világ egységes fellépését sür­gette az Egyesült Anamok „ön- Kényeskeaesei ellen”. A mexi­kói kongresszus n^ilatnozat^an ítélte el és „gazdasági agresz- sziónak” minősítette az ameri­kai kereskeueimi törvényt. A mexikói kormány felhívással fordult a világ Kavétermem or­szágaihoz, hogy a „K«vevLág- piac összeesettének elke.ü.ese végett függesszék fel export.u- kat és vizsgálják felül az Egye­sült Államokba irányuló szállít­mányaikat”. Hétfőn kormányközi tárgya­lások kezdődtek az Egyesült Államok és Venezuela között, hogy megvizsgálják a két or­szág közötti kapcsolatok jelen­legi állását. Mint ismeretes, Venezuela előbbrehozta olaj­ipar-államosítási tervének meg­valósítását, ez pedijj érzéke­nyen érinti az Egyesült Álla­mokat. Panama latin-amerikai konfe­rencia megtartását javasolta a multinacionális vállalatok tény­kedésének kivizsgálására és a velük szembeni intézkedések meghozatalának összehangolá­sára. Hasonló célt kíván szol­gálni az is, hogy márciusban Mexikóvárosban találkoznak a kontinens országai állami bankjainak és pénzintézeteinek vezetői, a kereskedelmi törvény nyomán kialakult új helyzet pénzügyi politikájának kidolgo­zására. MINDEZEK UTÄN nem meglepetés, hogy elmaradt a márciusi amerikai külügymi­niszteri értekezlet Buenos Ai­resben. A Clarin című argen­tin napilap szerint: a Wa­shington által kezdeményezett „új dialógust” maga az Egye­sült Államok torpedózta meg. Még az argentin külügymi­niszter is beismerte, hogy a „jelenlegi helyzet nem alkal­mas vitákra. Tettekre van szükség, nem szép szavak­ra ...” AZ „ÜJ PÁRBESZÉD” FORMULÁT az USA és a földrész országai között egy évvel ezelőtt Kissinger java­solta. Kissingerre — aki a tervek szerint, a történtek el­lenére, február közepén öt la­tin-amerikai országba mégis ellátogat — nem vár könnyű feladat. A 300 milliós földrész kormányainak nagy többsége egységes abban, hogy elutasít­ja a kereskedelmi törvényt és támogatja azt a gondolatot, hogy sürgősen létre kell hoz­ni egy USA nélküli latin­amerikai gazdasági szerveze­tet. A latin-amerikai országok­nak az űj törvény elítélésében tanúsított szolidaritása meg­növekedett politikai érettség­ről tanúskodik. „MÁJUS ELŐTT megkezd­heti működését az USA nélkü­li latin-amerikai gazdasági szervezet, a SELA (Sistema Economico Latinoamericano)” — jelentette ki Francisco Ja­vier Alejo mexikói nemzet- gazdasági miniszter egy hete. Mint ismeretes, Venezuela és Mexikó elnöke volt a kezde­ményezője a SELA létrehozá­sának, amely rendkívül ked­vező visszhangra talált a tér­ség országaiban. A latin-amerikai szolidari­tás, amely a Venezuela és Ecuador, mint OPEC-tagok el­leni diszkriminációk eredmé­nyeként született: erősíti a SELA körüli egységet is. Alacs B. Tamás Kissinger sajtóértekezlete „Nagyon jó haladás történt az európai biztonsági és együttműködési értekezleten abban az irányban, hogy kor­mányfői csúcstalálkozón fejez­zék be a tárgyalásokat” — je­lentette ki Kissinger külügy­miniszter kedden tartott sajtó- értekezletén. Jelezte, hogy a szovjet—amerikai kereskede­lem kérdésében a kormány a közeljövőben ismét a kongresz- szushoz szándékozik fordulni, de „előzetes megértés” kialakí­tására törekszik a törvényho­zással, mielőtt ebben az ügy­ben érdemi javaslatot terjesz­tene elő. Beszámolók az Indiai KP X. kongresszusán Küzdelem a baloldali és demokratikus erők egységéért Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa kedden foly­tatta munkáját. Előző nap a küldöttek meghallgatták Rad- zsesvara Raónak, a párt or­szágé« tanácsa főtitkárának beszámolóját az ország bel­politikai helyzetéről. A beszámoló rámutatott, hogy az IKP 1971-ben meg­tartott IX. kongresszusa óta eltelt időszakban a nemzetkö­zi életben radikális változá­sok történtek a béke és a haladás erőinek javára, ame­lyek hozzájárultak az indiai baloldali és demokratikus erők harcának sikeréhez. A párt állandó küzdelmet folytatott a marxizmus—le- ninizmus támadói, a maois­ták, a jobboldali revizionis­ták és a baloldali opportu­nisták aknamunkája ellen. A maoista vezetés — muta­tott rá Radasesvara Rao — mind jobban leleplezi magát az imperializmus és a nem­zetközi reakció nyílt támo­gatójaként. Ezzel szemben, Indiának a hatalmas Szov­jetunióval és más szocialis­ta országokkal való baráti kapcsolatai óriási támoga­tást jelentenek az indiai bal­oldali és demokratikus erők számára. A beszámoló külön foglal­kozott az IKP-nek az ország baloldali és demokratikus erői egységéért vívott küz­delmével. A kongresszuson elhang­zott a szervezeti kérdések­kel foglalkozó beszámoló is. Ebből kiderül, hogy az In­diai Kommunista Pártba leg­utóbbi kongresszus óta eltelt időben szervezetileg meg­szilárdult és növelte az or­szág politikai életére gyako­rolt befolyását. A IX. kong­resszus óta a párt sorai 125 ezer új taggal gyarapodtak. Az Indiai Kommunista Párt­nak jelenleg több mint 355 ezer tagja van. Prága • Elhunyt Antonin Novotny Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga megrendüléssel jelentette he, hogy Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának volt első titkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság volt elnöke, kedden, rövid, sú­lyos betegség után, szívinfark­tus következtében a prágai ál­lami szanatóriumban 70 éves korában elhunyt. KEDD ESTE Párizsban be­fejeződtek Anvar Szadat egyiptomi és Valery Giscard d’Estaing francia elnök két­napos hivatalos tárgyalásai. GÖRÖG KOMMUNISTA PÁRT KÖVETELÉSE Konkrét intézkedésekkel fokozni kell a nép egységét Nikosz Kaludisz, a Görög Kommunista Párt első titkárá­nak helyettese és Jiannou, a Politikai Bizottság tagja, par­lamenti képviselő — a párt hi­vatalos küldöttségének minő­ségében — látogatást tett Georgisz Rallisznál, a minisz­terelnökségi ügyek miniszteré­nél és kifejtette a párt állás­pontját néhány nemzetközi kérdésről, valamint az ország PORTUGÁLIA Dokumentum és állásfoglalás az egységről Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hétfőn sajtóértekezletet tar­tott Lisszabonban. A belpolitikai helyzettel foglalkozva megállapította, hogy a demokrácia a kommu­nisták nélkül, vagy éppenség­gel ellenükben nem valósítha­tó meg. Aki a kommunista pártot el akarja szigetelni, önmagát szigeteli el a mun­kásosztálytól a széles néptö­megektől. Cunhal üdvözölte Mario Soaresnek, a Szocialista Párt vezetőjének azt a hétfő dél­előtti kijelentését, amelyben készségét fejezte ki egy jövő­re vonatkozó politikai plat­form kialakítására a kor­mánykoalíció három pártjá­nak és a fegyveres erők moz­galmának részvételével. Mint mondotta, a kommunisták semmilyen nehézséget nem látnak ebben, soha sem kér­dőjelezték meg a koalíciót. A KP főtitkára emlékeztetett ar­ra, hogy már a Soares-nyilat- kozatot megelőzően a kommu­nista párt javaslatot terjesz­tett elő ebben az értelemben. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi plénumán dokumentumot ha­gyott jóvá, és ezt hétfőn a saj­tó rendelkezésére bocsátotta. Ebben a demokratikus for­radalom számára oly döntő pillanatban a Portugál Kom­munista Párt egységre hiv fel és felszólítja az ország politi­kai erőit, hogy világosan nyi­latkozzanak azonnali és kö­zéptávú céljaikról, szövetsé­geseikről, az alkotmányozó nemzetgyűlési választások ál­taluk tervezett formájáról, va­lamint a választások utáni időszakra vonatkozó politikai elképzeléseikről. A jelen nagy problémái kBzül a Portugál Kommunista Párt, meg­erősítve a kommunisták állásfogla­lását, négy pontot emel ki: A demokratikus állam meg­szilárdítása lényeges feladat marad a már kinarcolt de­mokratikus vívmányok megvédése és a forradalmi folyamat vissza­fordíthatatlanná tétele érdekében. A dekolonizáció« folyamatot határozottan folytatni kell, egyidejűleg megerősítve a már elért történelmi eredményeket. Az ország súlyos gazdasági és pénzügyi helyzete azonnali és jpcratlv Intézkedéseket köve­tel meg. Elengedhetetlen a reakciós erők feltartóztatása, amelyek továbbra is rendkívül aktívak és amelyek a demokratikus forra­dalom fékezésére és szétrombolá- sára törekszenek. A Portugáliai Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) ismét állást foglalit az MFA és a néptömegek szövetségének megszilárdítása mellett.. ....... Az MFA hivatalos lapjának kedden nyilvánosságra hozott számában közölte, hogy ezt a szövetséget ki kell terjeszteni minden olyan erőre, amely ér­dekelt a forradalmi folyama­tok előmozdításában. A nép­tömegekkel fenntartott szövet­ség a politikai és a társadalmi élet demokratikus építésének hajtóereje, létfontosságú az egységbontó, szakadár törek­vésekkel szemben — áll a fegyveres erők mozgalmának lapjában. helyzetéről — közli a GKP Központi Bizottságának sajtó­irodája. A közlemény szerint a Gö­rög Kommunista Párt küldött­sége nyugtalanságának adott hangot a Földközi-tenger kele­ti térségében kialakult helyzet miatt. Teljesen világossá vált egy olyan terv létezése, amely­nek az a célja, hogy a cipru­si kérdést az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának határozatával ellentétes módon, az Egyesült Államok és a NATO érdekei­vel összhangban rendezzék. A küldöttség követelte, hogy Gö­rögország teljes egészében vál­jon ki a NATO-ból. A GKP delegációja felszólí­totta a kormányt, hogy konk­rét intézkedésekkel támogassa a ciprusi kérdéssel kapcsola­tos nemzetközi értekezlet ösz- szehívására előterjesztett szov­jet javaslatot. A közlemény szerint a GKP küldöttsége hangsúlyozta an­nak sürgős szükségességét, hogy tegyenek eleget a dolgo­zók és az egész nép gazdasá­gi követeléseinek. A Görög Kommunista Párt megérti az ország előtt álló nehézsége­ket, de úgy véli: a helyzet to­vábbi demokratizálását szolgá­ló konkrét intézkedések meg­hozatala elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy ebben a felelősségteljes időszakban fo­kozzák a nép egységét. Felelősség Európa békéjéért működés szabályainak meg­fogalmazásával, a család egy e­sítés, valamint a kulturális együttműködés elveivel és módszereivel összefüggő egész sor problémát. Kedvező jelek mutatkoznak tehát ezen a legnehezebb te­rületen is, hiszen itt számolni kel1 a különböző társadalmi rendszerekkel, életformákkal és nemzeti szokásokkal. A kol­lektív eszmecsere meggyőzte a részvevőket, hogy a kölcsönö­sen elfogadható javaslatokból és megfogalmazásokból kell kiindulni. Nem vált be az a politika, hogy a békés egymás mel­lett élés szabályaival és a belügyekbe való be nem avatkozás elveivel össze­egyeztethetetlen feltétele­ket szabjanak. Sokkal jobb lenne, ha azok a nyugati képviselőik, akik még mindig nem mondtak le az egyöntetűséget követelő prob­lémák egyoldalú megközelíté­séről, figyelembe vennék a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett éléséből következő sa­játosságokat. Természetesen nagyon ne­héz összehangolni 35 or­szág nézetét. Egyes nyugati sajtóorgánu­mok reagálásából viszont ki­derül, hogy vannak még, akik egyoldalúan igyekszenek na­pirenden tartani a „súlyos ne­hézségeket” azzal a céllal, hogy nyomást gyakorolhassa­nak a másik félre. Ez ellent­mond a kialakult genfi lég­körnek. Moszkvai politikai megfi­gyelők és a szovjet társada­lom képviselői teljes mérték­ben osztják más országok köz­véleményének a nézetét; az értekezlet magas szintű befe­jezése Helsinkiben végül is méltó összegezése lesz az eu­rópai jószándék történelmi erőfeszítéseinek. Szpartak Beglov Szovjet -japán kerefegyezmény Szabóimról Kedden Tokióban keret­egyezmény aláírásával sikere­sen befejeződtek a szahalini kőolaj és földgáz felkutatásá­ban és kitermelésében való szovjet—japán együttműködés­ről folytatott tárgyalások. PINTER ISTVÁN: A magyar antifasiszta ellenállás történetéből VAN-E KIÚT CSAK NYUGAT FELE? 1942—43 telén Sztálingrád­nál Hitler elszenvedte leg­nagyobb vereségét. Megfordult a kocka. Ettől kezdve a Vörös Hadsereg győzelmet győzelem­re halmozott De nemcsak Hit­lert, hanem „szövetségeseit” is kiheverhetetlen csapás érte a Volga és a Don partján. Köz­tük volt Magyarország is, hisz a Don-kanyarban, Voronyezs térségében elpusztult a 2. ma­gyar hadsereg. A súlyos vérveszteség, a fronton „a magyar nép önér­zetét vérig sértő német maga­tartás” ismertté válása, a nö­vekvő német igények miatt az ország gazdasági helyzetének gyors romlása mindenekelőtt a háború elleni és a társadal­mi elégedetlenség erőteljes je­lentkezésében mutatkozott meg. A kormány szembetalálta magát az „oktalan béke utáni vágyakozással”, „a fertőző kis­hitűséggel”, az államférfiak szavainak „kéltségbevonásá­val”, s főként a nácik oldalán várható vereség, a győzelem­ben való kételkedés növekedé­sével. A csendőri, rendőri je­lentések egész sora a munká­sok nyugtalanságáról, aiz ál­landó bérkövetelésekről, elé­gedetlenségről, „a baloldali eszmék”, „a kommunista ta­nok” gyors terjedéséről, a ..robbanás” veszélyeiről írnak. 1918—1919, a forradalmak li- dérce egyre gyakrabban jele­nik meg a magyar uralkodó osztályok előtt. A fronton és atz országban végbement változások az ural­kodó osztály körében is, fő­ként ellentéteik kiéleződésé­ben éreztették hatásukat. A nácik feltétlen hivei, az im- rédysták és nyilasok újabb ka­tonai és gazdasági segítséget követeitek, mindent a front­nak meggyőződést hangoztat­tak. A helyzettel reálisan szá­molók — ide tartozott maga a miniszterelnök Kállay Miklós is —, belátták, ha nyíltan nem mondták ki, hogy Hitler el­vesztette a háborút. Ezért ők olyan „hazardírozó” politikába kezdtek, amelynek lényegét a következőkben foglalhatnánk össze: Anglia és Amerika nem engedheti meg, hogy a szovjet csaoatok a szovjet területek után, Közép- és Délkelet-Eu- rópát is felszabadítsák. Mi mást célozna Churchill azon terve, hogy a Balkánon nyitja meg a 2. frontot. Ha ez igaz, márpedig Kállayék elképzel­hetetlennek tartottak mást, a kormány feladata a következő: változatlanul harcolni a szov­jetek ellen, miközben Nyugat felé meg kell kezdeni a külön- béke-tapogaíódzásokat, és ab­ban a pillanatban, amikor az angolszász csapatok partra- szállnak a Balkánon és elérik Magyarország határait, kilépni a háborúból. Kállay külpolitikai elképze­léseinek volt egy belpolitikái változata is. Ennek lényege: mindenáron megakadályozni, hogy a háború végén Magyar- országon 1918 és 1919-hez ha­sonló szituáció alakuljon ki, hogy a tulajdonviszonyokban forradalmi változásokra ke­rüljön sor. Ez utóbbi érdeké­ben a kormány változatlan he­vességgel üldözte a kommu­nistákat és velük szimpatizá­lókat, hogy megakadályozza az antifasiszta harc legkövetkeze­tesebb erejének talpraállását S még inkább, hogy megaka­dályozza az országban társa­dalmi méreteket öltő elégedet­lenség és azt tudatos cselek­véssé kovácsolni akaró KMP- vel való találkozást. Sajnos, az SZDP, a szakszervezetek jobb­oldali vezetői és a Kisgazda- párt jobbszámya is jórészt el­fogadta a Kállay-féle alterna­tívát és rajtuk keresztül e po­litika jelentős tömegeket tu­dott befolyásolni. A hinta- politika nemcsak befolyásolta, hanem távol is tartotta a dol­gozókat az aktív, eredményre is vezető háborúellenes harc­tól, a tömegmegmozdulásoktól, Éppen e politika miatt „az antifasiszta szövetségnek kü­lönleges nehézségei adódtak”, állapította meg Kádár János, aki ebben az időben is a párt vezetője volt. Ugyanis nem kevesebbről volt szó részük­ről, mint olyan nemzeti ösz­Az európai biztonsági , ér­tekezlet második, genfi sza­kasza befejező fázisának rész­vevői, mint arról már hírt adtunk, felújították munkáju­kat abban a reményben, hogy rövidesen kedvező eredmé­nyeket érnek el. Számos európai ország ve­zető tisztségviselője a na­pokban meggyőződését fe­jezte ki, hogy megvannak a kedvező feltételek az ér­tekezlet mielőbbi és sike­res befejezéséhez. Ezzel ellentétben a pekingi maoista vezetőség 1975 leg­elején ismét olyan nyilatkoza­tot tett, hogy a „világháború elkerülhetetlen”. Csou En-laj január 13-án a kínai parla­ment előtt képviselői beszé­dében ilyen értelemben nyi­latkozott. És ebben nincs sem­mi különös. Teng Hsziao-ping tavaly azt magyarázta a nyu­gatnémet parlamenti delegá­ció tagjainak, hogy „minden nemzedéknek megvan a maga háborúja”. Csou En-laj idei újabb célzásai a háború elke­rülhetetlenségére éppen arra az időpontra estek, amikor Strauss, a nyugatnémet ellen­zék jobbszárnyának vezetője Pekingben tartózkodott. A kí­nai sajtó is megerősítette, hogy Strauss és Peking egy­öntetűen „veszélyesnek tart­ják az európai enyhülést”. Most, amikor fontos európai döntések előtt állunk, a genfi értekezlet részvevőinek külö­nösen nagy a felelőssége azért, hogy munkájuk végeztével olyan eredményeket érjenek el, amelyek szavatolnák kon­tinensünkön a békés kapcso­latok és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés tartós alapjainak lerakását. A részvevők lényegesen előbbre jutottak a kölcsö­nös kapcsolatok általános elveinek megfogalmazá­sában ; ide sorolható a határok sért­hetetlenségének elve, a viták békés rendezése, a belügyek­be való be nem avatkozás. Főbb tételeiben lényegében kész a széles körű és hosszú távú gazdasági együttműködés alapjait meghatározó záróok­mány tervezete. A harmadik bizottság, amely a humanitárius kérdé­sek összeegyeztetésével fog­lalkozik, szintén reális maga­tartást tanúsított a fontos té­telek többségének összeegyez­tetésében. Már a karácsonyi szünet előtt sikerült megol­daniuk a tájékoztatási együtt­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom