Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

Munkásgyűlés a PEMÜ-ben Hazai anyagból, KGST-importból Háromszázötven dolgozó gyűlt össze a Pest megyei Műanyagipari Vállalat poliu- retán üzemében, hogy meg­vitassák' az elmúlt év gazda­sági eredményeit, s az idei feladatokat. A munkásgyűié- sen a vállalat gazdasági, poli­tikai és társadalmi vezetőin kívül jelen volt Nagy Tamás, a HDVSZ megyei titkára, va­lamint Pazsal László, az MSZMP solymári bizottságá­nak titkára. Az egybegyűltek­nek Somass Béla főkönyvelő számolt be a vállalat tavalyi eredményeiről. Elmondta, hogy a tervezettnél 30 millió forinttal több műanyag­ipari terméket sikerült a vállalat kollektívájának előállítani, 103 millióval többet, mint egy | esztendővel korábban. Mindez I azt eredményezi, hogy a tava­lyinál több nyereségrészese­dést oszthatnak szét. Ezután a főkönyvelő egyenként érté­kelte a különböző üzemek munkáját. Különösen a ra­gasztó- és a szilikonüzemet dicsérte kiemelkedő teljesít­ményéért. Az idei tervekről — ame­lyek négy variációban készül­tek el — elmondta, hogy to­vábbi 100 millióval kívánják növelni termelési értéküket. Mindezt természetesen inten­zív anyagtakarékossággal kí­vánják egybekötni. Tavaly a PEMÜ teljes anyagfelhasználásának 85 szá­zaléka tőkés importból szár­mazott. Ennek jó részét hazai vagy a KGST-orszá­gokban gyártott vegyi­Közösség R iadót fújtak, menni kellett. Azután ha­mar kiderült, rémhír, vaklárma az egész. Ügy hangzott a kétségbeesett, de ugyanakkor felháboro­dott segélykérés, hogy „megszűnik az inárcsi vas­útállomásra a buszjárat, három község, Üjhartyán, Kakucs, Inárcs dolgozói közül mi lesz a bejárók­kal? Ügy látszik, a mun­kásokkal ezt is meg lehet tenni..Megszűnik a buszjárat? Néznek rám a hivatalos emberek, hon- nét veszek ilyen zöldséget? Igaz, a három települést összekötő út nem hasonlít­ható az autópályához, kes­keny is, hepehupás is, öe gond csak a végállomás autóbuszfordulójával van. Az utat az ötödik ötéves tervben sorra veszik, kor­szerűsítik, szélesítik, de hogy a buszjárat megszűn­ne ... Bejárók fáival ezek itt a dabasi járásban. Alig lelni családot; ahol valaki ne vonattal, busszal indulna kenyérért. Érthető az ije­delem. Érthető valóban? Azon tipródom, hogy egy községnyi nép — de akár városnyi ember is — mikor válik igazán közösséggé? Nem a szó közigazgatási, szociológiai, települési, ha­nem társadalmi, politikai értelmében. Mert elhihetik az újhartyániak, kakucsiak, inárcsiak, hogy szó nélkül azt mondják nekik: hol­naptól, a jövő héttől, két hónap múlva nincs busz, menjenek gyalog, kerékpá­ron, ahogy tudnak? Elhi­hetik? Elhitték. Közülük sokan előbb adtak hitelt a szóbeszédnek, mint a józan megfontoltságnak. Holott ha csöppnyi ideig gondol­koznak, rájönnek: ilyen nincs, ilyet egyszerűen nem enged meg a tanács. H a ez az egy ügy akad­na, akkor sem lenne könnyebb a tipródás, ám van elég, degeszre töm­heti velük a zsebét útköz­ben az ember. Cegléden, az Árpád utcában és környé­kén azon füstölögtek, hogy „oda a szolgáltatóház, nem lesz belőle semmi”. Dagadt a hír, színesedett, voltak, akik azt is tudni vélték, hogy „mások” kapták meg a pénzt..; Csak egyetlen ajtón kell bekopogtatni a városi tanácsnál, s máris hallja az ember a választ: idén fölépül az Árpád ut­cában a szolgáltatóház. Nos, itt álljunk meg. Mert van abban valami, hogy a hí­resztelések legjobb ellen­szere a bizonyosság, a hi­vatalos álláspont, döntés ismerete. Azaz tájékoztatni szükséges az állampolgárt, s ebben rengeteg a tenni­való. A tanácsok még nem értenek eléggé a várospoli­tikai teendők, tervek pro­pagandájához — s ebben hathatós segítséget nyújt­hatnának a városi pártbi­zottságok várospolitikai bi­zottságai —, s még inkább igaz ez a községek eseté­ben. Sőt, nehezíti a terhet, hogy fontosnak sem tart­ják ezt a dolgot, sűrűn hal­lani : majd megtudják, majd meglátják, amikor elkezdődik a munka ... Csakhogy elég-e akkor megtudni valamit, ami személyesen érint? Addig­ra ugyanis tucatnyi rém­hír, tényfacsarás tépázta az idegeket, növelte a vér­nyomást. Jobb tájékoztatást — ez az egyik alapeleme annak, hogy a közösség gondolko­dásában felnőtt, higgadt, tényeknek hívő legyen. A másik, s nem kevésbé fon­tos feltétel viszont az, hogy maga az állampolgár is birtokában legyen bizo­nyos alapvető ismeretek­nek, amikről naponta ír az újság, beszél a rádió, a te­levízió, amikről gyűlések során hallhatott. Így a töb­bi között arról, hogy a te­lepülés gazdája a tanács, a tanács tudta, beleegyezése nélkül egyetlen olyan In­tézkedés sem tehető, mely a község, a város lakossá­gának mindennapjait érin­ti. T alálkozhatunk állam­polgárokkal, akik I az ilyen és hasonló isme­reteket nem nélkülözik? Igen. Ám számuk még cse­kély, hangjukat elnyomja azoké, akik mindent min­denkinél „jobban tudnak”, holott valójában még azt sem tudják, amit illene, kellene. A műveltséghez, a tájékozottsághoz ugyanis ma máx hozzátartozik az államigazgatási, népképvi­seleti tanácsi tevékenység fő jellemzőinek ismerete. Mert rendkívül fontos, el­ismerésre méltó, hogy pél­dául a ceglédiek 1974-ben kétmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek városuk fejlesztése érdeké­ben, de elkerülhetetlen a kérdés: az áldozatkészség kellően párosul-e a tudati gyarapodással? Azzal, hogy a társadalmi munka forint­jaival egy időben szaporod­janak a közösségi gondol­kodásmód jelzői is. Mintha előbbre tarta­nánk a települési közössé­gek anyagi áldozatvállalá­sában, s hátrább állnánk a szükséges, elengedhetetlen tudati haladásban. Vannak, akik azt mondják,' mindig is így lesz, a kettő közötti összhang, egyensúly illúzió. Aligha! Hanem szívós mun­ka következményeként lét­rejövő eredmény, ma még teendő, amire sokkal na­gyobb gondot kell fordíta­ni. Nem azért, mert ez „po- litikai házi feladat”, ha­nem mert enélkül nem le­het minden tekintetben szilárdan megalapozni a szocialista állampolgári tu­datot és magatartást, nem lehet tartós eredményeket elérni a településfejlesztés­ben sem. Illetve, ami a dol­gok anyagi oldalát érinti, fölmutatható a haladás, de tudati változások, a közös­ségi gondolkodásmód erő­södése híján csiak a javak gyarapítása nem hozza meg a várt eredményt. Mészáros Ottó anyagokkal kívánják he­lyettesíteni. Az anyag raktározása és szál­lítása során várhatóan 40 ezer dollárnyi nyersanyagot, az extruder üzemben a felhasz­nált 1000 tonnányi olasz pvc hazai kiváltásával 800-ezer, a cipő fröccsüzemben pedig a szovjet és csehszlovák polisz- tirol meghonosításával 600 ezer dollár megtakarítást ér­hetnek el. A főkönyvelő szavait szá­mos hozzászólás követte. Weigert József a tank-részleg nevében hívta fel a vállalat vezetőinek figyelmét a szer­vezettebb üzemanyag-szállí­tásra, ugyanis néhányszor elő­fordult, hogy egy-egy gép üzemanyaga elfogyott, és emiatt 24 órát állt a berende­zés. Beszélt a továbbialtban arról is, hogy a korábbi olaj­kezeléssel kapcsolatos újítás­hoz most egy újabbat is csa­toltak, melynek segítségével megszüntették az olajszeny- nyeződést. Az elfogadott újítást ha­marosan bevezetik, s évi 250 ezer forintot takarít­hatnak meg segítségével. Egy másik felszólaló az ext­ruder üzemből — Bergendi Mihályné — elmondta, hogy az olasz importanyagok ki­váltása hazaival csak úgy le­hetséges, ha néhány gépet és szerszámot minimálisan, mó­dosítanak. Ennek megoldására a főkönyvelő javasolta, hogy létesítsenek egy komplex bri­gádot, a szerszámkészítők és a hegesztők bevonásával. Mások azt tették szóvá, hogy a munkahelyeken a szo­cialista brigádok mindent megtesznek a legkisebb meny- nyiségű anyag megtakarítása érdekében is, de a szállító­eszközökről gyakran leszóródik a drága import vegyianyag. így nem­egyszer 10 tonnából 9 jut az üzemekbe. Tehát nagyobb gondot kell fordítani az anyagkezelésre és -szállításra is. László End­re villanyszerelő az anyagbe­szerzésről és annak jobb meg­szervezéséről szólva elmondta, hogy sokszor drága gépek filléres csavarok, alkatrészek hiánya miatt kénytelenek áll­ni. Sokak egyetértését vívta ki az a • hozzászólás, amely a Solymár környékéről bejáró dolgozók utazási lehetőségeit ecsetelte. Erre, valamint több más kérdésre is azonnal vá­laszoltak, de a speciális üze­mi problémáikat 8 napon be­lül üzemi röpgyűléseken vi­tatják meg. Czibor Valéria PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARÁ 80 FILLER 1975. JANUÁR 29., SZERDA BERLIN SZVSZ-ülésszak Kedden megnyílt Berlinben a Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Irodájának rendkívüli ülésszaika. A há­romnapos tanácskozás fő na pirendi pontja a kapitalista or­szágokban tapasztalható vál­ság éleződése, és e válság ha­tása a dolgozók életkörülmé­nyeire. Az ülésszakot megnyitó Enrique Pastorino, az SZVSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kapitalista rend ellentmondá­sainak éleződése és a tőkés országok válsága a dolgozók és a szakszervezetek eddigi­nél sóikkal egységesebb fellé­pését tajszi szükségessé. Pierre Gensous főtitkár re­ferátumában megállapította, hogy a szocialista közösség lé­tezése, továbbá a Szovjetunió­nak és a többi szocialista or­szágnak a békés egymás mel­lett élést hirdető politikája a nemzetközi erőviszonyokat alapvetően a béke erőinek ja­vára változtatta meg. Ennek ellenére szükség van arra, hogy a béke erői a legna­gyobb éberséget tanúsítsák az imperializmus agresszív meg­nyilvánulásaival szemben. Gensous az Egyesült Államo­kat, amiért katonai interven­cióval fenyegette meg az arab olajtermelőket, elítélte továb­bá és a szovjet belügyekbe va­ló beavatkozásnak minősítette az új amerikai külkereskedel­mi törvényt. A rendkívüli ülésszak keddi napján felszólalt még Herbert Warnke, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Szabad Német Szakszervezetek Szö­vetségének elnöke, az SZVSZ főtanács elnökségének tagja Alekszandr Selepin, az SZKP PB tagja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke felszólalá­sában megállapította: a fel­adat most az, hogy erőteljes nemzetközi választ adjanak a dolgozók és szakszerveze­tek létérdekeit és jogait sér­tő monopóliumoknak. Latin-amerikai válasz az USA-diszkriminációra Elmarad a márciusi Buenos Aires-i találkozó Alberto Vignes argentin kül­ügyminiszter hétfőn bejelen­tette, hogy „meghatározatlan időre” elhalasztották a latin- amerikai országok külügymi­nisztereinek és Kissinger ame­rikai külügyminiszternek már­ciusra Buenos Airesben terve­zett találkozóját A nagy jelentőségű döntést a latin-amerikai államok azért hozták — mondta a minisz­ter —, mert az amerikai ke­reskedelmi törvény diszkrimi­nációs intézkedéseket tartal­maz a földrész nyersanyag- termelő országaival szemben. A •konferencia elleni kam­pányt Venezuela és Ecuador vezette, ez a két ország ugyanis tagja az Olajexpor­táló Országok Szervezetének (OPEC) és ezért az új ame­rikai törvény értelmében nem részesülhet kereskedelmi kedvezményekben. Mint Vignes közölte, Kissin­ger a döntés ellenére február­ban Latin-Amerikába látogat, hogy párbeszédet folytasson az egyes kormányok képvise­lőivel. Washington hivatalosan saj­nálkozását fejezte ki a kon­ferencia elhalasztása miatt. (Kommentárunk a 2. olda­lon). UBTELEX A SZALJUT-4-EN Teljes terheléssel működnek a távközlési csatornák A moszkvai rádió kedden kora délután a Szál jut—1 szov­jet tudományos űrállomás te­vékenységéről beszámolva kö­zölte: Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósok ed­dig 17 napot töltöttek a világ­űrben. Jói érzik magúikat. A fedélzeti rendszerek kifogás­talanul működnek. A kozmo­nauták kedden magyar idő sze­rint éjfél után egy óraikor fe­jezték be munkanapjukat, majd aludni tértek. Magyar idő szerint déüitájban ébresz­tették fel őket, amikor az űr­állomás az 526. kört tette meg a Föld körűik Az űrhajósokat leedden ismét tájékoztatták a Földön zajló eseményekről, ugyanis egy íz­ben fölpanaszolták, hogy telje­sen „elszakadtak” a Föld lük­tető életétőL Az űrrepülés ve­zetői egyetértettek velük és felkérték a szovjet hírügynök­ségnek a földi űrközpontból Dunaharaszti Tároló — eqvütt a MÉK-kel A dunaharaszti Aranykalász Termelőszövetkezetben 1700 hektáron gazdálkodnak. Éven­te jelentős mennyiségű, mintegy 500 vagon zöld­ségfélét, burgonyát, papri­kát, káposztát termelnek, elsősorban a főváros ellátásá­ra. A közös gazdaság ezenkí­vül a Pest megyei MÉK ré­széire évente mintegy 400 va­gon zöldségféle bértárolását, prizmázását végzi. Ebből a leg­jelentősebb tétel 250 vagonnyi burgonya. A. jelenlegi tárolási mód azonban már kevésbé felél meg a követelményeknek, ezért a Pest megyei MÉK és a termelőszövetkezet közösen 300 vagonos táro­lót épít. A szegedi tervező intézet ké­szíti a terveket. Előrelátható­lag már az ősz folyamán, hasz­nálatba tudják venni a táro­lót, mivel saját részlegükkel végeztetik az építkezést. A termelőszövetkezet központi majorjában 5 millió forintért elkészült az új ipari üzemi csarnok, ahová a nagyközségből kitelepülő három különböző ipari részleget helyezik el. A termelőszövetkezet éves ter­melési értékének 39 százalékát a különböző ipari részlegeik ál­lítják elő. A szarvasmarha-telepen rövidesen megkezdődik egy 300 férőhelyes híztó- szarvasmarha-istálló épí­tése is. A kertészetük számára a zöldségfélék palántázásához a kecskeméti AGROKER-től 3 ezer négyzetméter alapterüle­tű fóliasátrait vásároltak. A kertészetben már serény mun­ka folyik: hegesztők a palás- tokait, felállítják az alagutakait. K. Gy. Januári pillanatgép a dunaharaszti Aranykalászban. tudósító újságíróit, hogy ké­szítsék el rendszeresen az űr­hajósok számára a Szovjet­unióban és a világban történő események rövid szemléjét így teljes megterheléssel mű­ködnek az űrállomás és a földi űrközpont között létesített távközlési csatornák. Gubarev és Grecslko rádión, telexen és televízión keresztül egyaránt érintkezhet a földi űrközpont­tal A Szál jut—4 űrállomáson felszerelt „úrtelex” teljesen új berendezésnek számít. Az eddigi űrállomásokon ugyanis távírót alkalmaztak. A kozmonauták hétfőn este su­gárzott újabb tv-riportjuk so­rán működés közben mutatták be az űrtelexet a szovjet tv nézőinek. A berendezés rádió­telexre hasonlít Az űrállomással akkor sem szakad meg a rádióösszekötte­tés, amikor kívül esik az űr­központ rádióinak hatósuga­rán. Amikor a Szál jut—4 az Atlanti-óceán fölött repül, a Szargej Koroljov akadémikus nevű tudományos kutatóhajó veszi át a stafétabotot. A több nagy hatósugarú antennával rendelkező hajót bekapcsolták az Orbita egységes távközlési rendszerbe, ámelyet Molnyija típusú távközlési műholdakból hoztak létre. KOZELET Miso Misevnek, a Bolgár Szakszervezetek Központi Ta­nácsa elnökének vezetésével január 23—27. között szak­szervezeti küldöttség tartózko­dott Magyarországon, és ta­nácskozásokat • folytatott a SZOT küldöttségével, melyet Gáspár Sándor főtitkár veze­tett. A bolgár küldöttséget fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra is. Miso Misev meghívta a magyar szakszervezetek kül­döttségét bulgáriai látogatás­ra. A meghívást a SZOT kül­döttsége elfogadta. A bolgár delegáció kedden elutazott ha­zánkból. Francois le Dauarecnek, a Francia Köztársaság nemzet- gyűlése alelnökónek vezetésé­vel kedden — a magyar or­szággyűlés meghívására — francia parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. Még aznap az Országházban megkezdőd­tek a magyar—francia parla­menti tárgyalások. A magyar delegációt Péter János alel- nök, a francia küldöttséget Francois le Douarec alelnök vezette. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom