Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
Új típusok a dunakeszi házgyárban Egy hónap múlva elkészül a húszezredik „A- lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalom- politikai, szociális feladatnak tekinti. Biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön.” — olvashatjuk a XI. pártkongresszus irányelveiben. Az V. ötéves terv idején az építőipari termelés 35—37 százalékkal növekszik, s ebben nagy szerep jut majd a házgyáraknak is. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat négy házgyára közül a dunakeszi a legnagyobb kapacitású, mely mindössze pár éves múltra tekinthet vissza. A gyors fejlődés nemcsak a termelésnövekedésben mérhető le, hanem a típusválaszték bővülésében és a minőség változásában is. Eddig 8—9 típusú lakás látott itt napvilágot. 1970-ben két lakást állított elő a gyár, ma 15—17 lakást bocsát ki naponta automatizált hajóiból a hatalmas csarnok. Túlteljesítették itavaiyi terÜ lök a városi tanács ülésén, s hallgatom, amint a tanács elnöke különösebb hangsúly, öröm nélkül sorolja, ezt és az építettük 1974-ben, erre és arra vonatkoznak idei terveink. A felszólalók szót sem ejtenek arról, ami történt, ami gyarapította a várost. Arról beszélnek, hogy ez is, meg az is kellene, nagy szükség lenne... Ha csak itt, ezen az ’ egyetlen ülésen tapasztalnám, nem tenném szóvá, nem aggódnék. De majd’ mindenütt hasonló a helyzet. Elfelejtettünk örülni! Köszöntse rigmus, vastaps az új áruházat, orvosi rendelőt, iskolát, s azt a seregnyi mást, amivel 1974-ben a megye települései gazdagodtak? Ki kívánná a hangos ünnepel- getést, a formális-feszélyes, semmitmondó avatgatáso- kat, az ilyenkor még mindig meglevő eszem-iszo- mot? örülni azonban nem lenne szégyen. Mégis, mintha az lenne. Jó, rendben van, örüljenek csak az abonyi téglagyár munkásai annak, hogy . befejeződött az évekig lehetetlen körülmények közötti szorgoskodás, s a rekonstrukció :— melyért lapunk is hadakozott a maga eszközeivel — első szakasza befejeződött. Rendben van, örüljenek csak azok a négy kilométernyi betonjárdának, akik háza előtt visz el, s akiknek 1974 ezt adta. Ám csöndes örömmel nem töltheti el valamennyi abonyi polgárt az, hogy egy esztendei társadalmi munkájuk értéke egy lakosra számítva kétszáz forint? Vagy — lépve egyet — nem lehet öröm forrása, hogy Vácott eddig több tanácsi rendelkezésű lakás készült el a negyedik ötéves tervre meghatározott mennyiségből, mint amennyire időarányosan számíthattak? Hallgassuk rezzenéstelen arccal, hogy 1974-ben a megyében sikerült 1957 újabb hellyel bővíteni az óvodákat? Ne gondoljunk arra, hogy mindezekben — s sokszor „leltárinak” csúfolt számadatokban, tényekben — kemény munka fekszik, tanács és lakosság összefogása, intézmények, vállalatok, szövetkezetek segítsége, pénze, dolgozóik társadalmi munkája? B a nem tudunk örülni — önmagunkat becsüljük le. Ennek az önbecsülésnek mintha túl sok híve, gyakorlója lenne! Már-már ott tartunk, hogy az elért eredményekről beszélünk kényszerű, kelletlen hangsúllyal, s a gondokat, a teendőket taglaljuk lelkesen, részletesen, minden apró mozzanaton elidőzve. Furcsa helyzet. A fordítottja lenne jó? Aligha. Nincs Szükség arra, hogy a község, nagyközség, vagy akár a város tanácsa győzelmi jelentéseket tegyen közzé, magamutoga- tóan részletezze, mi mindent értek el egy esztendő alatt. Ám elfogadható, helyeselhető az eredmények sorolása úgy, ahogy a bemagolt leckét mondja el a rossz diák, nem titkolva, neki ez kötelesség? Nincs értelme annak, hogy a fejlődés forrásait, összetevőit, részleteit megmutassuk? Például úgy, hogy a városi tanács elnöke megemlít néhány nevet, akik a legtöbbet fáradoztak a társadalmi munka szervezésében, néhány vállalatot, melyek a legtöbb segítséget adták? Nézőpontunk vagy gondolkodásmódunk változott? Ügy hiszem, mindkettő. Ami már megvan, az kevésbé izgat, idegesít bennünket, ami előttünk áll, az lényegesebbnek látszik. Talán ebből táplálkozik, hogy a hivatalos előterjesztések némelyikében is száraz fölsorolás az, ami történt, s oldalakra terjedő részletezésben olvashatók a gondok, a nehézségek. Nem az a baj, hogy ekkora figyelmet kapnak a teendők, a kívánalmak és igények, hanem a megtett út közömbös elkönyvelése az, ami meghökkent. Hiszen mi másra alapozhatjuk terveinket, ha nem arra, ami már megvan? S lehet-e másra hivatkozni biztatásul, újabb serkentésként, mint arra, ami megtörtént, ami végbement a/ településen? D icsérem kísérőmnek, Üllő nagyközség ismert közéleti emberének a Gyöngyvirág téri óvodáit, milyen szépen korszerűsítették, bővítették egy füst alatt, mire ő: „hagyja már, inkább beszéljünk arról, mi lesz a tizenhat tantermes iskolával ..öt már nem érdekli az óvoda, szinte idegesíti az említése. Az iskola az más. Az még csak lesz. Tisztelem hevületét, de nem osztom önlebecsülését. Mert hadakozott ő az óvodáért, s most mégsem örül. Miért? Azt válaszolja: „természetes, hogy egy községnek fejlődnie kell’’. Igaz. Fölfoghatjuk-e azonban úgy a fejlődést, mint öröm nélküli folyamatot? Mint hivatali, építési, szervezési teendők sorozatát ? Pusztán ennyi lenne, s nem több? Veszélyes út ez, mert ki- elégítetlenséget kelt, az egészséges türelmetlenséget türelmetlenkedéssé változtatja. Az ember, aki örül egy új bútordarabnak, mutatós cipőnek, hosszan szemlélgeti elkészült házát, legyint csak, amikor átadják a korszerű orvosi rendelőt ... amikor elér házáig a vízvezeték, amikor gyermeke olyan iskolában kezd tanulni, amilyet addig csak a televízióban látott. Ha nem becsüljük eredményeinket — haladásunkat értékeljük le. Holott — vállalva most némelyek sziszegését —, aki ma legyint az új orvosi rendelőre, tizenöt esztendeje akkor sem ment orvoshoz, ha nagyon beteg volt, mert nem járt az „eszté- ká” ... Elsiklani az eredmények fölött — a tények kicsinyítése. Ahol a van összezsugorodik, ott a kellene aránytalanul megnő. Ahol nem hallatszik hang arról, ami létrejött, ott felerősödik a követelődzés ricsaja, s már-már nem lehet kiszűrni belőle, mi a jogos, s mi az alaptalan. Az öröm a jövendő cselekedetek legjobb, legegészségesebb táplálója. Mészáros Ottó vüket: a gyár 42 brigádja kongresszusi verseny felajánlásában 200 lakással többet vállalt terven felül, azonban a vállalati érdek úgy kívánta, hogy a negyedik negyedévben átadásra kerülő lakások befejezéséhez a 3. számú Házgyár nyújtson segítséget: így az építőipari finisbe a dunakeszi dolgozók közül is százan bekapcsolódtak. Eredmény: kétszeresen helytálltak a lakás- program teljesítésében, terven felül a gyári kollektíva száz lakást állított elő — így összesen 4300-at —, s még az óbudai, csepeli és újpalotai lakótelep-építkezéseken is jelentős segítséget nyújtottak. Tavalyi munkájuk nyomán, összesen 36 lakóházra számítható az az épületelem-mennyiség, melyet a dunakeszi Házgyár adott. Három új terméktípust készítettek elő, illetve vezettek be: az F 90-est, a K 30-ast, és az M 1-est. Jellemzőik, hogy nagyobb a lakások alapterülete, megszűntek a szűk szobák, 3,6 méternél nincs keskenyebb, s valamennyi lakásnak világos, ablakos a konyhája. A típusváltás nagy erőfeszítéseket követelt: át kellett alakítani a vas- és acélsablonokait a tervdokumentációk szerinti új formákra. Mindez a tmk-részlegük feladata volt. Egy lakástípus- hoz nyolcvan sahíont alakítottak át, 30-at pedig újonnan szereztek be. ötszáz sablonnal rendelkezik a gyár, értékük egyenként 100—200 ezer forintra itehető. Tehát fontos, hogy kihasználásuk ésszerűen történjen: a technológiai szabályok betartásán kívül a berendezések élettartamának meghosszabbítása is gazdasági érdek. Anyag- és energiaitakarékos- sággal kapcsoiaitos intézkedési tervükben — melyet most dolgoznak ki — szintén szerepel a sablonok ésszerű használata. Folyamatos* állandó ellenőrzést vezetnek be a cementgyártásban, a keverési arányoknál komoly megtakarítást érhetnek el, ha tisztább szem- szerkezetű anyag kerül ki az osztályozóbál. Egy év alatt 140 ezer köbméter betonból készülnek a lakáselemek, a betongyártás jobb megszervezésével szintén jelentős mennyiségű anyagot nyerhetnek az ütemesebb, s a tervhez szigorúan igazodó termeléssel. A nyolcszáz dolgozót foglalkoztató Házgyárban — annak ellenére, hogy a tervezettnél 60 dolgozóval kisebb a létszámuk — jelentősen növekedett a termelés, elsősorban a termelékenység javulásából: a gyártásban közvetlenül részt vevők számához viszonyítva tavaly dolgozónként csaknem 10 lakásnak megfelelő termelési értéket hoztak létre. Idei tervük megegyezik az elmúlt évivel. A gyári életben egy hónap múlva nevezetes eseményt ünnepelnek: számításaik szerint még tavasz előtt elkészül a dunakeszi Házgyár húszezredik lakása. H. A. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! H t AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1975. JANUÁR 28., KEDD Megkezdődött az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa ' Január 27-től február 2-ig az Andhra Pradesh Állambeli Vijayawadában tartja X. kongresszusát az Indiai Kommunista Párt. A kongresszus munkájában több mint 1500 küldött vesz részt. Az Indiai Kommunista Fárt X. kongresszusának megnyitását megelőzően január 23- én és 26-án Vijayawadában plenáris ülést tartott a párt országos tanácsa. Résztvevői meghallgatták és egyhangúlag jóváhagyták a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót, amelyet Bhupes Gupta, az országos tanács titkára terjesztett elő. Az IKP nevében Gupta felhívta az indiai kormányt a békeszerető külpolitika folytatására. Az IKP támogatja a Szovjetuniónak az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló kezdeményezését — mondotta még az indiai kommunista vezető. Az SZKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusát. Az Indiai Kommunista Párt ma jelentős erőként lép fel a politikai porondon — állapítja meg az SZKP KB üzenete. fi téli szünet utón - Becsben Csütörtökön: az ötödik forduló első plenáris ülése Sorban érkeznek a küldöttségek Becsbe, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentésétől tárgyaló 19 nemzet képviselőiből álló fórum munkájának folytatására. Mint emlékezetes, a karácsony előtt befejezett negyedik forduló után a 'résztvevők téli szünetben állapodtak meg és elhatározták, munkájukat január végén újítják fel. A tárgyalások ötödik fordulójára készülődve a téli szünetben is folytatták konzultációikat, és ezek alapján elhatározták, hogy az első idei plenáris ülést még ezen a héten megtartják. Hétőn délután a Hofburg sajtóközpontja bejelentette, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót tartanak. Ezúttal dr. Ingo Oeser nagykövet, a Német Demokratikus Köztársaság delegációjának vezetője nyilatkozik a sajtónak. Folytatjuk a békés egymás mellett élés politikáját Ülést tartott az európai biztonság magyar nemzeti bizottsága Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöksége hétfőn Kállai Gyulának, az MSZMP PB tagjának, a bizottság elnökének vezetésével megtárgyalta az európai biztonság és együttműködés társadalmi elősegítésének feladatait. Kállai Gyula bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a hidegháborús erők fókozódó akA görög testvérpárt képviselőinek látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására január 21—26. között látogatást tett hazánkban Harilaosz Flo- rakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Grigorisz Fa- rakosz, a Politikai Bizottság tagja. A görög testvérpárt képviselőivel megbeszélést folytattak Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Közpotni Bizottság titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint a Központi Bizottság más képviselői. A görög testvérpárt képviselőinek magyarországi látogatása tovább erősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Görög Kommunista Párt baráti, a kölcsönös szolidaritás elvein nyugvó kapcsolatait. Két község közösen épít felszabadulási parkot Üröm és Pilisborosjenő közös tanácsú községek. Amikor 1970-ben azzá lettek, Pilisbo- rosjenőről az ürömi tanácsházáig jókora kerülővel több kilométeres út vezetett. Most Sólyapályán a FOKA óriása ÉÍ|Ét ■■ - - V « * A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat angyalföldi köznonti műhelyében a sólyapályán áll az FK 129-es úszó kotróhajó. A Petőfi Sándor szocialista brigád gyorsan elvégzi a téli nagyjavítást, is a hajó rövid időn belül ismét folytatja Visegrád térségében a folyam kotrását; már az azóta megépült új úton alig egy kilométer a távolság a két község széle között. Ezen a területen, az új út egyik oldalán tavaly nyílt meg a két társközség közös sporttelepe, másik oldalán pedig idén április 4-én megnyílik közös fel- szabadulási parkjuk. ' Padokkal, kőasztalokkal felszerelt pihenőjellegű park lesz nemcsak az ürömiek és a pilisbo- rosjenőiek, hanem az ezt a kies vidéket sűrűn felkereső turisták, kirándulók részére is, A parkhoz egyébként az erdőgazdaság ad csemetéket, a munkálatokat pedig a két község lakossága végzi társadalmi munkában a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. tivitása növekvő erőfeszítése-r két követel kontinensünk népedtől is a feszültség csökkentése és az enyhülés folyamatának erősítése érdekében. Földrészünk biztonsága és a társadalmi haladás ügye szempontjából jelentős hozzájárulásnak minősítette az európai kommunista és munkáspártok közelmúltban lezajlott budapesti konferenciáját és állásfoglalását Európa összes békeszerető erőinek együttműködése mellett, majd a bizottság támogató egyetértését fejezte ki az európai népek II. közgyűlésének tervével és előkészítésével. Az elnökség ezt követően meghallgatta Csaba Ferenc titkár tájékoztatóját a bizottság munkájáról és további feladatairól. A vitában felszólalt dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Várkonyi Imre c. prépost, kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója, Závori László, az MSZMP budapesti bizottságának osztályvezetője, Búza Márton, a SZOT Elméleti Kutató Intézetének igazgatója, Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi Intézet vezetője, dr. Percnyi Imre, a Budapesti Műszáki Egyetem rektora, dr. Bartha Tibor református püspök, a bizottság alelnöke, és Nagy Miklós, a KKI elnök- helyettese. Az elnökség ezt követően Csaba Ferencet — más fontos megbízatása miatt — felmentette a bizottság titkári tisztsége alól, és Papp Annát, az MSZMP KB külügyi osztályának alosztályvezetőjét kooptálta az elnökségbe, s megbízta a titkári teendők ellátásával. Végül az elnökség kijelölte az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának brüsszeli ülésén részt vevő magyar küldöttséget. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Johannes Kneppelhoutot, a Holland Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint Fernando Delfim Maria Lopes Vieirát, a Portugál Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere fogadta Nguyen Manh Camot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, és Nguyen Phu Soait, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetét. Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke hétfőn fogadta Szabó Ferencet, hazánk új nagykövetét a KNDK-ban, aki átadta megbízólevelét.
