Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

1915. JANUÁR 26., VASÁRNAP %MAno 7 E HETI TUDOMÁNY-TECH- NIK A-ÖSSZEÁLLlTÁSUN K TÉMÁJA az egészségügy AZ ORVOSTUDOMÁNY LEG­ÚJABB EREDMÉNYEIVEL, üj gyógyító gépekkel ISMERTETJÜK MEG EZÚT­TAL OLVASÓINKAT. Sebgyógyítás sugárral A lézersugarat orvosi gya­korlatban eddig csak műtő­kés gyanánt használták. Újab­ban egy budapesti klinikán kísérletekkel bebizonyították, hogy nemcsak „sebokozó”, de sebgyógyító célra is felhasz­nálható. A vágásra használatos több száz Joule-nyi lézernél sok­kal kisebb erősségű sugár, már elégséges ahhoz, hogy meggyorsuljon a sebek ösz- szegyógy ulása. A súg ar azott sebek gyorsabb gyógyulását, a kontrollképen nem suga- razott sebek lényegesen las­súbb átlaggyógyulása bizonyí­totta. A jó eredményt azzal magyarázzák, hogy a mono­kromatikus fénynek ionizáló hatása, azt az enzimfolyama­tot, amely a szövetek kolla­gén szerkezetének felépítését végzi, meggyorsítja. Műtőlámpák — szerelőszalagon A korszerű, univerzális műtőlámpa a sebészeti műtök el­maradhatatlan tartozéka. A vele szemben támasztott követel­mények igen magasak, hiszen a sebészeti beavatkozás sikere függhet a műtét közbeni megfelelő viiágítástóL A képen látható műtőlámpa nem tartozik a legnagyob­bak közé, jóllehet kilenc világítótestet foglal magában. Mint­egy másfél méter átmérőjű területet világít be kb. 15 000 lux fényerővel. Jóval nagyobb méretű és teljesítményű társai 20— 25 000 lux fényerőt szolgáltatnak. Ez utóbbiak beépített tele­víziós kamerával is rendelkeznek, amely lehetővé teszi a mű­tét menetének más helyiségben való figyelését its. A tv- kamera mellett egy színszűrőkkel ellátott félautomatikus fény­képezőgép is helyet kap, amellyel — távvezérlés segítségével — felvételek készíthetők a műtét egyes fázisairól. E .minden­tudó” műtőlámpákban két, ultraibolya sugarakat kibocsátó sterilizáló lámpa (germicid-lámpa) is található, mely a kör­nyező levegő csírátlanításáról gondoskodik. A járványmegelőzés, ahogy az orvostudomány minden más ága is, jelentős előrehaladást tett az utóbbi években, de még nem érte el végső célját: valamennyi fertőző betegség okozta járvány megszünteté­sét. Vannak még a földkerek­ségen járványgócok, olyanok, ahol mifelénk már nem létező, vagy sohasem pusztító fertőző betegségek tömeges megbete­gedéseket okoznak. Leginkább a trópusokon fekvő egyes fej­lődő országokban többféle ok­ból is nehéz tökéletesíteni a megelőzést, habár az Egész­ségügyi Világszervezet és az egyes érintett államok kormá­nyai is egyre eredményeseb­ben igyekeznek gátat vetni a járványok elterjedésének. A világszervezet új módszereket keres, és azokról, valamint az azok által elért eredmények­ről nemcsak tájékoztatást ad, hanem a siker meggyorsítása érdekében időről-időre tanfo­lyamat rendez a fejlődő or­szágok járványügyi problé­máiról. Hazánkban ismeretlenek A legutóbbi ilyen tanfolyam hallgatói két hónapon át Moszkvában, másik két hóna­pon át pedig Alexandriában, mindkét helyen a járvámyügy világhírű egyetemi tanáraitól szereztek értesülést a legújabb megelőzési módszerekről, eredményekről és a közeljö­vő tennivalóiról. A tanfolyam hallgatói között három szov­jet és egyetlen magyar orvos képviselte Európát, a többiek mind a fejlődő országokban foglalkoznak a járványok kér­déseivel. A decemberben vé­Űrruha szíveseknek A texasi egyetem klinikáján .a szív- és keringési bántal- makban szenvedő betegeket eredményesen kezelnek az űröl­tözékkel, amelyet az űrrepülők mseinek az űr- és holdutazá­sok idején. Egy elektromos szivattyú bizonyos ütemben fel­fújja — leengedi az űrruhát, mint egy léggömböt. A légnyo­más a lassan keringő vért a vénákból ß szívbe préseli, amely ezzel impulzust kap, hogy erőteljesebben verjen. Fájdalomcsillapítás — gyengeárammal Egy stuttgarti orvos az elektromos erőtérben be­következő ionelmozduláson alapuló fájdalomcsillapítási eljárást dolgozott ki. Abból a megfigyelésből indult ki, hogy a gyulladásos folyama­tokat minden esetben katio­noknak a gyulladási gócban való felszaporodása kíséri. Amikor kísérletei során 0,5 milliamper intenzitású áramot vezetett a fájdalmas testrész­re, az ionfeldúsulás megszű­nése révén kb. tíz percen be­lül jelentkezett a hatás: a fájdalom megszűnt és jó ideig nem is tért vissza. Az orvos­kutatóknak a kísérleti szemé­lyek 90 százalékánál sikerült eredményt elérni. Légzsákos betegágy A huzamosan ágyhoz kötött és ezért fekvési ártalmak­nak különösen kitett betegek számára légzsákokból összeál­lított ágyat kísérleteztek ki angol kutatók. A fekvési ártal­maknak az elsődleges előidézője, hogy a hagyományos fekhe­lyek I.emény felülete hosszú ideig nyomást gyakorol a bőrfe- lülelre, s ezáltal akadályozza a vérkeringést a bőrben és az alatta levő szövetekben. Az újfajta ágyon való fekvéskor ez az ártalom nem léphet fel, mivel a légzsákok puhán támaszt­ják alá a testet, és nem is mindenütt egyformán, mert az egyes légtartó párnák találkozásánál bemélyedések vannak. A 18 db légzsákból összeállított fekvőfelületnél három-három „hurka” alkot egy önállóan szabályozható nyomású csoportot. Ezeket az ágy mellett álló kis légsűrítő tölti a beállított hő­mérsékletű levegővel. Az egyes csoportok belső nyomását idő­ről időre — általában kétóránként — fokozzák vagy csökken­tik. Az ágy alakja is változtatható, motorikus úton fekvő hely­zetbe' ülő helyzetbe lehet emelni vele a beteget. Égéssérültek fájdalommentes fektetésénél különösen hasznosnak bizonyul a légzsákos betegágy alkalmazása. ?et ért tanfolyam magyar hallgatója, dr. Straub Ilona, a Pest megyei KÖJÁL egyik ;pidemdoJógusa, nemrég érke­zett haza Egyiptomból. Meg­kértük foglalja össze a tanfo­lyam anyagának nemcsak a szakemberek, hanem minden­ki érdeklődését felkeltő né­hány részletét. Természetesen átvették a tanfolyamon a va­lamennyi járványos betegség­re vonatkozó adatokait, szá­mos olyan betegségét is, ame­lyek Európában teljesen isme­retlenek és minden valószí­nűség szerint a jövőben is azok maradnak. Viszont szóba kerültek olyan fertőző betegségek, ame­lyek Európában nagyon rit­kák, Magyarországon pedig hosszú évtizedek, vagy még több idő óta nem ütötték fel a fejüket. Ezekkel a ma élő magyar orvosok — kivéve azokat, akik hosszabb rövi- debb időt fejlődő országokban töltöttek — már nem talál­koznak. — Vegyük például a malá­riát — mondja dr. Straub Ilo­na. — Hordozója, az anophe­les szúnyog Magyarországon is fellelhető, de mert itt nem talál maláriást, akinek véré­ben lappang a kórokozó^ csí­pése sem okozhat fertőzést Itthon nagyon hosszú idő óta senki sem betegedett meg eb­ben a súlyos bajban. Amióta azonban olyan sokán utaznak tőlünk más földrészekre, ahol még pusztít a malária, közü­lük egyesek elhozzák maguk­ban ezt a betegséget. Nálunk egyszerű és biztos a védeke­zés. A beteget kórházba, tehát szúnyogmentes helyre külö­nítjük el, hogy a további fer­tőzést megelőzzük és a hatá­sos gyógyszerektől gyorsan meggyógyul. A fejlődő orszá­gokban ellenben a megelőzés, a nagy területek és a sok ma- láriás miatt szinte megoldha­tatlan. A világszervezet az 50- es években felszámolására tíz- esztendős programot dolgozott ki, az eredmény azonban el­maradt. A kórhordozó szúnyog irtószerek iránti ellenálló ké­pessége hamar kifejlődött és ugyanez történt a kórokozó élősdiben is. Most a WHO ste­rilizálással kísérletezik, vagy­is a szúnyogok szaporodó ké­pességét próbálja megszüntet­ni. Hosszú, több évtizedes program ez. A kolera új baktériuma — A himlő eredményes vé­dőoltása immár két és fél év­százados, nálunk kötelező, sok európai országban viszont nem. Azokban sem ölt azon­ban járvány jelleget, mert amint azt a legutóbbi tudo­mányos kutatás kimutatta, egy himlős beteg legfeljebb 2—i embert fertőz meg köz­vetlen környezetében, vagyis a járvány nehezen alakulhat ki. A betegséget könnyű fel­ismerni és ma már, ha egyet­len eset bárhol előfordul, mindenütt felkutatják, kivel érintkezhetett otthonában, munkahelyén vagy az iskolá­ban a beteg. Mindezeket nyomban beoltják és az oltás a beteggel való érintkezést követő tíz napon belül hatá­sos. Megkeresik természetesen a fertőzés forrását is, vagyis azt, akitől a himlőt elkapta a beteg. így a járvány elterje­dését sikerül megakadályozni, annál is inkább, mert ma már a legtöbb országban beoltják az iskolás gyermekeket. Ennek ellenére négy országban, In­diában, Pakisztánban, Bangla- desben és Etiópiában állandó a himlőjárvány. Mégis, az el­lenintézkedésekkel remélhető­leg néhány éven belül ezek­ben az országokban is min­denütt megszűnik a himlőve­szély. — Az utóbbi években a vi­lág több helyén jelentkezett kolerajárvány. Hozzánk sze­rencsére nem hurcoltál? be, de más Európai országokban szintén előfordult. Kórokozója most különbözik eddig ismert baktériumától, EL—TOR a ne­ve ennek a változatának. Jellemzője, hogy az általa fer­tőzötteknek mindössze négy százalékán mutatkoznak csak tipikus koleratünetek, 18 szá­Tranzisztoros lázmérő Svájci kutatók újfajta, rendkívül gyorsan működő, a be­teg hőmérsékletét számjegyekkel mutató elektronikus lázmé­rőt fejlesztettek ki, amelynek mérési pontossága 0.1 fokon be­lül van. A kisméretű műszerben parányi motor forgatja a Számjegyeket a 32—42 fokos hőmérsékleti tartományban. A motor azonnal megáll, ha forgás közben a számérték eléri a beteg hőmérsékletét. A kikapcsolást egy Wheatstone-híd ve­zérli. A mérési érték leolvasása után egy gomb megnyomásá­val újra indítható a motor, s máris sor kerülhet az újabb mé­résre, miután a szájba kerülő érzékelőn is megtörtént a rátét­csere. A kis méretű, hordozható tranzisztoros készülék szá­razelemek áramával működik. k t 1 zalékuknál a betegség lefolyá­sa enyhe, a többiek pedig tü­netmentesek, de továbbadják a fertőzést. A fejlődő orszá­gokban azért okoz ez nagy problémát, mert csak bakteo- rológiai vizsgálat mutatja ki tünetmentes esetekben a kór­okozót. A kolera elleni védő­oltás hatása rövid ideig tart, viszont a betegség antibioti­kumokkal jól gyógyítható. A leprosoriumban — A leprát Egyiptomban már időszámításunk előtt 1560 évvel leírták, II. Ramszesz fá­raó halálát is ez okozta és ma is elő-előfordul. Mint orvos­nak nagy élményem volt, hogy meglátogathattunk egy lepro- soriumot, ahol a betegeket nemcsak elkülönítik, hanem a legtöbb esetben ki is gyógyít­ják, miután ennek a szörnyű betegségnek már van orvos­szere. Egyiptomban különben kitűnő közegészségügyi szerve­zet működik a lepra ellen. Aki­nél a legkisebb gyanú felme­rül, azonnal tüzetes vizsgálat alá vetik, és ha az eredmény pozitív, nyomban a leprakór­házba viszik. Környezete pe­dig BCG-oltásit kap, miután ezt a betegséget a tuberku­lózis bacilus közeli rokona okozza. Az oltást nagyon hatá­sosnak tartják. Szokoly Endre Világküzdelem a járványok ellen Orvos a WHO tanfolyamán Pest megyéből KÍSÉRLETEZŐ ORVOSOK Az élet mozgató rugóját kutatva A gyakorló orvosnak, akivel mindennapi életünk­ben nap mint nap találkozunk, az a feladata, hogy megóvja az ember egészségét, megelőzze a bajt, vagy ha az bekövetkezett, meggyógyítsa a beteget. Ahhoz, hogy a betegnél tapasztalt elváltozásokból következ­tetni tudjon a baj okára, a lehető legtökéletesebben kell ismernie az emberi szervezet normális funkcióit. Az emberi szervezet működésének mindeft részletét, mozgató rugóját azonban még ma sem ismerjük tö­kéletesen. történik az idegrendszerben a hormonok termelésének szabályozása. Nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a központi idegrendszer ho­gyan szabályozza az agyalapi mirigy működését — ami p®j- sze önmagában is nagyon fon­tos kérdés —, hanem például arra is, mi az oka annak, hogy a hormontermelő mi­rigyek sejtjei mindig bizo­nyos meghatározott műkö­dést végeznek: vannak olyan sejtek, amelyek csak osztód­nak, szaporodnak, mások pe­dig specifikus munkát végez­nek — hormonokat termel­nek. — Egy kisebb munkacso­portunkat a bioreguláció problémakörén belül az fog­lalkoztatja, hogyan alakul ki patkányokban a heveny has­nyálmirigy-gyulladás. Ennek a kérdésnek a vizsgálata ta­lán közelebb visz bennünket a betegség gyógyításához. In­tézetünkben foglalkozunk a biológiailag aktív vegyüle- tek kutatásával is, s ezen be­lül gyógyszervegyészeti ku­tatómunka is folyik. — A gyógyító Intézményei? közül melyekkel állnak köz­vetlen kapcsolatban? — Az intézet megalakulása óta feladatának tekinti, hogy módszertani segítséget nyújt­son a hazai intézeteknek. Tu­dományos témák kidolgozá­sában is együttműködünk ha­zai és külföldi kutatóhelyek­kel. Az elmúlt három év so­rán a korábbinál elmélyül­tebb kapcsolataink alakultak ki a magyar gyógyszeripar­ral is. Az általuk felve­tett kérdések megoldásában együttműködési szerződések alapján dolgozunk együtt. A munkánk során feltárt szá­mos új összefüggés így vá­lik a gyakorlati orvostudo­mány hasznára. Varga Zsuzsa fontosabb jellemzője a belső szervek működésének állan­dósága. A szükségletekhez, a változó körülményekhez rend­kívül gyorsan és zökkenő- mentesen tudunk alkalmaz­kodni. Például olyankor, ha húsz fok hőmérsékletű szo­bából kilépünk az utcára, ahol mínusz tíz fok van, vagy olyan esetben, ha hirte­len rossz hír „kólint fejbe” bennünket. Ilyen esetekben idegrendszerünk, vérkeringé­sünk, belső elválasztású mi­rigyeink és egy sor más szer­vünk működése a szükségle­tek szerint változik. Mindez számos, hihetetlenül ponto­san és összehangoltan mű­ködő szabályozó mechaniz­mus munkájának az ered­ménye. E mechanizmusok egyike a hormonális úton megvalósuló szabályozás. Ku­tatásaink egyik fő kérdése: a hormonális szabályozás mechanizmusának megértése. — Milyen kísérletekkel teeres- nek választ ezekre a kérdé­sekre? — A hormontermelés sza­bályozó mechanizmusait nem­csak a szervezetben, mint egészben, hanem a szervek, a sejtek szintjén, sőt a sejt alatti szinten is kutatjuk. Er­re szükség van az alapvető törvényszerűségek megérté­séhez. Már régen megállapí­tották, hogy a szervezet gyors alkalmazkodóképességében döntő szerepet játszanak a mellékvesekéreg hormonjai. Most azt vizsgáljuk, hogyan A szervezet rendkívül bo­nyolult működésének megér­téséért dolgoznak a kísér­letező orvosok. Számuk jóval kevesebb, mint a gyógyítóké, s ez így is van rendjén. Ma­gas szintű kutatómunkájuk nélkül azonban el sem kép­zelhető a korszerű orvostu­domány. Tevékenységük az alapkutatásokhoz tartozik ugyan, tehát hatásukkal a hétköznapi életben nem ta­lálkozunk közvetlenül, de kí­sérleti eredményeik elenged­hetetlen segítséget nyújta­nak a gyógyító orvosok mun­kájához. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvos- tudományi Kutató Intézeté­ben dr. Stark Ervin igaz­gatóval beszélgettünk az in­tézet munkájáról. — Kísérleteiket ____állatokon vé gzik. Miért? — Az emlős állatok alap­vető életfunkciói megegyez­nek az emberével — vála­szolta dr. Stark Ervin. — Ez az egyik oka, hogy céljaink­nak az állatkísérletek is meg­felelnek. A másik ok szintén kézenfekvő: a kísérletek so­rán a kutatónak arra van szüksége, hogy a jelensége­ket tetszés szerinti feltéte­lek között vizsgálja, és hogy azok azonos körülmények kö­zött többször is megismétel- hetők legyenek. Emberen ilyen módon csak igen rit­kán, korlátozott mértékben, sőt bizonyos problémák fel­tárására egyáltalán nem vé­gezhetők kísérletek. Ezért munkánk jellegét így hatá­roznám meg: emberközpon­tú kutatást végzünk, kísér­leti alanyaink mégis állatok. — Milyen főbb területen vég- zik kutatásaikat? — A tudománypolitikai irányelvek intézetünk mun­káját is alapvetően megha­tározzák. Kutatási kapaci­tásunk mintegy 60—70 szá­zalékát a bioreguláció ku­tatási programjában való részvétel köti le. — Mi az a bioreguláciő? — Az életfolyamatok sza­bályozásának mechanizmusa. Az élő szervezet egyik leg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom