Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

6 1915. JANUAR 26., VASÁRNAP "kMüod Község - föld alatti üregek felett Süllyedő házak, omladozó pincék Buda jenén Pécs és Eger nagy gondja — | az évszázados pincék beomlá- | sa következtében beszakadó úttestek, süllyedő házak — egy kis Pest megyei község- I ben, Budajenőn is felmerült | és arányában a község szá­mára sem kisebb a városo­kénál. Habár egyelőre csak néhány házat sodort közvet­len veszélybe az alatta tá­tongó, bomladozó, régesrégi borospince, a községi közös tanács (Budajenő társközsége. Telki) a veszély továbbter­jedésének megelőzésére igyek­szik minden tőle telhetőt megtenni. Emlékőrző lakatok Budajenő főutcáján, a Bu­dapest felől Budakeszin át Perbálra vezető útvonalon, a Kossuth Lajos utca egy ré­szén három sorban építkeztek. Páros és páratlan házoldala között összesen 27 borospin­cét vájtak az ott emelkedő dombba, s ezek felett fut az utca második kocsiútja. A lelakatolt ajtajú pincék a budajenői egykor jelentős szőlőkultúra emlékét őrzik. Már a felszabadulás előtt is egyre fogytak ugyan a ' sző­lőskertek, utána pedig jó­formán teljesen megszűnt a bortermelés. Magánkézben je­lenleg összesen ha kétholdnyi szőlő van még a határban és talán tíz, talán még több a gazdája annak. A toki Egyet­értés Tsz vagy 70 hold szőlőt művel még a határban. A legöregebb sem tudja Mikor épültek a pincék? Senki sem tudja. Megkérdez­ték a falu legidősebb lakó­ját, a kilencven esztendős özv. Reisznel Mátyásnét, aki csak annyit mondott, hogy egészen kisgyermek korában is már ugyanott sorakoztak ezek a pincék és már akkor is na­gyon öregnek látszottak. Ügy 150—200 évesek lehetnek, annyira becsülik általában. Hosszan nyúlnak a domb alá, az úttest alatt azután néhol udvarok, sőt lakóépületek alatt érnek véget. Ele j ükét, bejáratuk mögött többnyire kővel, táglával boltozták, s ott nincs is baj. Hátrább azonban csak a nyers föld a pincék boltozata, ami idők fo­lyamán meglazult, omladozni kezdett. Eredeti rendeltetését, egy-két kivétellel egyébként már egyik pince sem szolgálja. Néhányban azon­ban krumplit, marharépát tá­rolnak télen. Megmozdult az úttest Tavaly tavasszal egy ta­nácstagi beszámolón vetette föl több felszólaló is, hogy baj van a pincékkel, így szerzett a veszélyről tudo­mást és intézkedett nyom­ban a tanács. Szakértői szem­lét, meg tervet rendelt a ve­szély elhárítására. Számára túlságosan nagy összeget, 60 ezer forintot kértek ezért, a megyei tanács azonban az életveszélyre való tekintettel helyt adott a tanács póthi­telkérelmének. Készült a szakvélemény, meg a mentési terv kidolgo­zása, amihez persze idő kel­lett, de közben a pincék to­vább omladoztak. Néhány hete a Kossuth Lajos utca út­teste egy helyen be is szakadt. Szerencsére sem ember, sem jármű nem járt arra, a tanács ugyanis le­záratta. Tábla hirdeti: „Az út elzárva, életveszély!” Eltűnnek a járatok Most készült el az elhárí­tási terv, amely szerint a pincék boltozattal ki nem kép­zett részét fel kell tölteni, ami természetesen nem jár kevés költséggel. Ki fedezze? A háztulajdonosok? A borospin­cék egyike sem az övék. A pincetulajdonosok? Anyagi ereje vajon mindegyiknek elégséges-e hozzá, hogy a számára tulajdonképpen szük­ségtelen pincét rendbehozas­sa? A községi tanács ■«sel- je a költségeket? Ezekre a kérdésekre a napokban kapunk választ. Annyi azonban máris bizo­nyos, hogy a pinceomlások veszedelmét Budajenőn végle­gesen elhárítják és a szüksé­ges munkálatok rövidesen meg is kezdődnek. Sz. E. Vácrdtóti törpebanán A Magyar Tu­dományos Akadé­mia vácrátótí bo­tanikus kertjében öt földrész több mint tizenötezer növénye található meg. Tavaly ün­nepelte húsz éves fennállását a kert, s több mint 110 ezren látogatták meg. A bemuta­tókért jelenlegi szenzációja a kö­zép-ázsiai törpe­banán. Az idén először sikerült beérnie, eddig ugyanis évente tönkretették a látogatók. Koppány György felvétele MZ okleveles első adatok Nagykőrösről Róbert Károly ke rából szólnak: a király egy 1317-ben kelt levelében sa ját birtokaként említi a települést, amelyről később budai káptalan ír az 1368 októberi határ járó levelében, mir az óbudai apácák ceglédi birtokával határos községről. A ki rályi birtokot ezután Mária királynő Serkei Dezső mesteme adományozta, szigorúan meghagyva, hogy az ott lakóktól földesúri adót pontosan iker je számon. A település urai későb gyakran változtak. Egy 1467-ben kelt oklevél tanúsága szeriti Nagykörösnek már városi kiváltságai voltak. A mohácsi vés után errefelé is gyorsan terjedt a reformált hit, s a XVII. szá zad közepén a városi tanács tagjai már ■ valamennyien refor mátus polgárok voltak. Szakállt viseltek, és hosszú, fehér kö pönyegben jártak a tanácsba. A varos gyarapodott, gaz­dagodott, a török időkben, sem fosztogatták népét, jószágát, marháját, mert a szultán tu­lajdonában volt, egyszóval bé­késen teltek napjai. Számos, igen. értékes, fennmaradt ere­deti dokumentum vall é kor­ból az egykori mezőváros éle­téről, mindennapjairól. Több mint 400, a feudalizmus korá­ból való okirat, levél, jegy­zőkönyv sorakozik a városi le­véltár polcain. Lapjaik ma is pontosan őrzik hajdani nótá­riusok keze nyomán a több száz év előtti események his­tóriáját. Az 1654-es esztendő különö­sen forró nyarat hozott. A le­gelők felégtek, a lábas mar­hák, s más jószágok a^zottan kószáltak a mezőn, s még a pusztázó emberek is elpilled­ve kerestek menedéket a tűző sugarak elől. Július havának 29. napján azonban példátlan esemény híre rázta föl a vá­rost: Kecskemétről, Cegléd­ről, Abonyból, Kécskéről, SzenfMihályról, Szent-Lőrinc­ről és Nyárs-Apátiból erre a napra hívta egybe Sziwos János, a város főbírája Kő­rösre a „nömös” fogadott bí­rákat, hogy b oszorkányégető törvényszéket üljenek. Nagy jelentőségű volt az ügy, hiszen addig csak a há­rom szomszédos város bírái disputáltak a „kriminális” pö- rökben, most meg egyszerre tizenhét törvénytevő bölcses­ségére volt szükség. Súlyos okuk volt érré: Pánczél Ist- vánné Eörsebet és Nagy Mi- hályné Susanna nevű asszo­nyokat a pandúrok ördöngős dolgokkal vádoltatván kísér­ték föl a tanács elé. A szalkas betűkkel írt krónika szerint az ellenük sze­dett szigorú tanúbizonyságok Igazolták is a nagy vádat, sőt ......nem tagadván azt ezen Pá nczélné az mi igazságh sze­rető Törvényszékünk előtt, Baranyában tanulta Eördöghy Tudományát, úgy hogy az Le- anzo Gyermeket, Férfi Gyer­meket igen könnyen megh Fakó papírok históriákat idéznek tudgya változtatni, és az med­dő Asszonyoknak a méheket meghnitván Szülőkké teheti az ő tanulta eördöghy csele­kedetei által...” Hasonló­képpen a Nagy Mihályné el­len beszerzett több igaz tanú- bizonyságot is megfontolván, s a két asszonyt bűnösnek ta­lálván, a nömös törvénytevő tanács tekintetes tagjai az ör­dögi tudományokkal bíró bű­vös boszorkányokat és ördö­gi jövendőmondókat még az­nap „érdemek szerént tüzes Halálra méltónak” ítélte. A körösi boszorkánypör te­hát egy nap alatt véget ért De hogy a városlakók, s a környékbeliek nagy szörnyül­ködésére pontosan mikor lelte a máglyán, halálát a két sze­rencsétlen — arról már nem szól a fáma. Még egy másik híres skan­dalum is esett az 1654-es esz­tendőben: Posghay Gergelyt paráznaság miatt a bírói ta­nács fej vesztésre ítélte. Pe­dig Posghay uram „ennek előtte való felső esztendőkben is Hlyen faytalan életben fog- lalatos lévén”, egy ízben már állt a törvény előtt, ám akkor írásban fogadta, hogy felhagy erkölcstelen életével. Mint­hogy azonban a saját keze • • Összeférhetetlen ember ne üljön volánhoz Egy pszichológus tanácsai a közlekedés irányítóinak Gyulalejlesztés A két gyár több mint 700 dolgozója három műszakban termel, hogy elláthassa gyu­fával az országot. Mind Buda­fokon, mind pedig Szegeden igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a gyufaipari vál­lalat már túlkoros 'lecserélés­re meglehetősen érett gép­parkját. Tavaly jól előrehaladd a bu­dafoki és a szegedi új üzem­csarnok építése, megkötötték a szerződéseket a csehszlovák, svéd és nyugatnémet gépek szállítására is. Mindezek nyo­mán, a tavalyi 580 millióval szemben évente 700—720 mil­lió doboz gyufa készülhet majd. Számos intézkedés tör­tént a minőség javítására is. Reumagyógyszer Új gyógyszer készítését kezd­ték meg a Biogál gyógyszer- gyárban. Az Arbhfluor néven forgalomba kerülő új kenőcs igen hatásosnak bizonyult a kí­sérletek során a reumás be­tegségek gyógyítására. Nem­csak enyhíti a fájdalmakat, hanem bizonyos esetekben meg is szünteti azokat Közúti közlekedésünk mu­tatószámai rohamosan emel­kednek. Ma már csaknem két­millió gépkocsi, hárommillió segédmotoros kerékpár és bi­cikli, valamint körülbelül százezer fogatolt jármű növe­li a forgalmat. Mindehhez még hozzájön a külföldről ér­kező autósok, motorosok két­milliós tábora. Az ország forgalmának nagy része éppen Pest megyén keresztül bonyo­lódik, * hiszen a fővárosba vezető autópályák, utak épp a fővá­ros környékén a legzsúfoltab­bak. A gyors ütemű fejlődés­sel azonban koránt sincs arányban közlekedésünk biz­tonsága. Ennek okairól dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Alkal­masságvizsgáló Intézetének igazgatója mondja: — Intézetünk eddig egymil­lió sofőrjelöltet vizsgált meg, s 80 százalékukat alkalmasnak minősítette. A jelentkezők zö­me egyénileg megfelel a kö­vetelményeknek, oktatási rendszerünk azonban nem egy­séges. I Az előírásoknak megfele­lő állami és magánkikép­zés színvonala között je­lentős a különbség. A maszek oktatók sokszor ma­guk sem ismerik eléggé a sza­bályokat, vagy rosszul alkal­mazzák, tehát nem vezetnek kifogástalanul. Tanítványaik a vizsga rövidsége miatt mégis sokszor megkapják a jogosít­ványt. Hiba az is, hogy a kü­lönböző kategóriába tartozó jelöltekkel szemben nem egy­formák a követelmények. Rendelkezéseink előnyben ré­szesítik az úrvezetőket. — A gépjárművezető-jelöl­tek biztonságos kiválasztásá­nak megkönnyítésére csoport- vizsgálati módszert dolgoz­tunk ki, és segítségével meg­vizsgáltuk a jó és rossz gép­kocsivezetők személyiségje­gyeit. Megállapítottuk, hogy a forgalmi bajkeverők többsége összeférhetetlen, agresszív, ön­ző, nem egyszer alkoholista. Az ilyen magatartású, ember­társaik biztonságát veszélyez­tető gépkocsivezetőket ki kell zárni a forgalomból. Nem ismerte, mégis gyomron szúrta Hat év szigorított börtön, szándékos emberölésért Tavaly augusztusban a pi- lisvörösvári Autós csárdában Bernáth László 31 éves ideig­lenesen pilisvörösvári lakos hasba szúrta a 29 éves Mirk Mátyást, aki négy nap múlva belehalt sérüléseibe. A rend­őrségi és ügyészségi vizsgála­tok után a Pest megyei Bí­róság Bernáth Lászlót szándé­kos emberölésért hatévi szi­gorított börtönre és a köz­ügyektől 5 évi eltiltásra ítél­te. ..iTIi-i.-., ■/: .1. A., JD C. Pofonok tévedésből Bemát, a Pest megyei Köz­úti Építő Vállalat segédmun­kása azon a szombaton ren­des munkaideje után Ürömön többedmagával egy garázs alapjait ásta, majd egyik tár­sával a helybeli vendéglőben sörözött, és békésen nézte a televízió délutáni sportműso­rát. Utána Pilisvörösvárra, az írásával megerősített szavát nem tartotta meg, s Baraczy János özvegyével, örzsébettel újabb „fertelmet” követett el, így Posghay Gergelyt, mint „nyilvánvaló paráznát, s fo­gadhassa megh szegte latrott, érdeme szerént méltónak az feő vételre” ítélte a Nömös Ghergely uram vezette szigo­rú bíróság. A városi törvénykezési könyv harminckét pontja szi­gorúan büntette a rendbontó­kat is. Az egyik a verekedők és perlekedők ellen szól, s úgy rendelkezik, hogy ha két ember ölre kapván „egyik a másikat megverné, száraz ve­reségért hat Forintra, vérbír­ságért pedig tizenkét forintra büntettetik. Az ilyen perleke­désnek és veszekedésnek al­kalmatosságával szokott az is történni, kiváltképp asszony Nép között, hogy egymást to­pónak, kurvának mások halla­tára szokták kikiáltani. Az ilyen húsz forintra büntette­tik (ha pedig meg nem fizet­né, a férfiak 50 pálezát, az asszonyok ötven korbátsot fognak szenvedni...)”. Több napos utazás után ér­kezett meg Kőrös városába tekintetes Nádacskai András az 1751-es esztendő tavaszán. Poros ügyben jött, s először hihetőleg kvártélyt fogadott, majd a tanácsba tartott. Ott azonban nem adtak a szavára, ezért nagy indulattal a város főterére ment, s ott a köznép előtt, a nömös urak nagy megrökönyödésére „a nemze- tes főbíró úr és betsületes ne­mes tanáts ellen másoknak hallatára sok mocskos és bet- sületet sértő szókat szólott, s átkozódott, azért, hogy Ipa Varga János testamentumát helybenhagyták, s az ü felesé­Autós csárdába mentek és to­vább italoztak. Mirk Mátyás és társasága ugyanott szórakozott. A ven­déglő helységeiben, teraszán és szűkre szabott udvarán so­kan zsúfolódtak össze. Mirk egyik barátja, Horváth Béla az emberektől zsúfolt udvaron úgy vélte, hogy valaki a lá­bára taposott, vagy megrúgta, fel is kiáltott fájdalmában. Mirk nem sokkal ezután több­ször felpofozta Bernáth Lászlót. Társai lecsitították’ azzal, hogy nem Bernáth rúg­ta meg barátját. Mirket és Bernáthot ki is békítették. Bernáth ekkor elhagyta a szó­rakozóhelyet. Hazugsággal védekezett Ügy látszott, hogy a csárda élete visszatér a rendes ké­pinek többet annál nem jut­tattak”. A vendég Nádacskai András becstelenkedésé t a városatyák igen zokon vet­ték: pandúrokkal a bírák elé vezették, akik őt jó ötven pálcára ítélték, s hosszú uta­zása után Nádacskai uramat a hajdúk Nagykőrös városában, március havában szégyen­szemre alaposan elpáholták.., — „Kinek hínak? — Szalai Tamásnak. — Micsoda Ember vagy? — Papp István úr bérese. — Honnan való vagy? — Szinya-Bányai. — Mennyi ideje, hogy itten vagy? — Az elmúlt tavasztól fog­va. — Igaz-é, hogy juhibőröket loptál a pince padlásról? — Igaz. — Mennyit? — Kilencet. — Igaz-é, hogy amit pajtá­sod, Árvái András vallott,- azok mind úgy lettek légyen? — Igaz.” E párbeszéd 1752 őszén hangzott el a körösi város­házán a tógás bírák előtt, s azzal végződött, hogy a tolvaj Szalai Tamást és pajtását vét­kes cselekedetükért szigorú áristomba vetették, a króni­kás, az egykori nótárius fel­jegyzése szerint a vármegye nehéz tömlöcébe. Peregtek a napok, múltak az évek, az emlékeket elmos­ta az idő. Már csak az öre­gek szóltak néha az egykori, cégéres skandalumokról, de lassan ők is elhaltak, s velük együtt a régi dolgok emléke­zete. A fakó papírok azonban még ma is hűen vallanak a hajdani napokról, idézve az itt lakó emberek históriáját. Khim Antal rékvágásba. Mirk Mátyás öcs- cse, József az épület előtt be­szélgetett Horváth Bélával, amikor Pilisvörösvár központ­ja, a Közúti Építő Vállalat szálláshelye felől ismét meg­jelent Bernáth László. Nyi­tott kést mutatott és a tanúk vallomása szerint azt mondta: „Ezt még ma belenyomom a Matyiba.” Ezután az ivóba ment. Mirk Mátyás a pultnál állt. Bernáth odalépett hozzá é3 hasba szúrta. A tárgyaláson a vádlott azt állította, hogy nem távozott el a csárdából. Mirk Mátyás po­fonjaitól annyira elkábult, hogy egy ideig nem is tudott volna. Védekezése szerint, csak miután jobban lett ment oda Mirk Mátyáshoz megkér­dezni, hogy miért ütötte meg öt. Amikor Mirk ismét táma­dó mozdulatokat tett, akkor nyitotta ki a kését és védeke­zésből szúrta meg Mirk Má­tyást. A tanúk viszont egybehang­zóan állítják, hogy Bernáth a pofonok után nem maradt a helyszínen. Az orvosszakértői vélemény szerint a szúrás irá­nya sem védekező, hanem tá­madó volt és rendkívül erős. Gyors intézkedés A tett után Bernáth kését a padlóra dobta és elmene­kült, aztán jelentkezett a he­lyi rendőrőrsön. Elmondta, hogy megszúrt valakit, akiről csak azt tudja, hogy Matyinak hívják. Az Autós csárdában a rend­őrök meghallgatták a jelen­levőket a történtekről, majd Mirk Mátyás lakására men­tek és az egyik budapesti kór­házba szállították a sérültet. Az események után 36 óra el­teltével súlyos hashártya gyul­ladás tünetei mutatkoztak, majd Mirk Mátyás meghalt. A vádlott belenyugodott A megyei bíróság ítéletének kiszabásánál figyelembe vet­te, hogy a vádlott büntetlen előéletű, négy gyermek apja, továbbá, hogy a tett elköveté­se után önként jelentkezett a rendőrségen és ezzel a gyors intézkedést elősegítette. A vádlott és védője az ítéletben megnyugodott ezért — ha az ügyész a törvényes határidőn belül nem jelent be fellebe- zést, az ítélet jogerőre emel­kedik. P. V. Cdéc^éveS skandalumok ^J^őröóön

Next

/
Oldalképek
Tartalom