Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Kádár János fogadta a bolgár szakszervezeti Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton az MSZMP székházában fogadta a Miso Misev elnök vezetésével ha­zánkban tartózkodó bolgár szakszervezeti küldöttséget. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Timmer József, a SZOT titkára. A küldöttség délután láto­gatást tett a környez állami gazdaságban. Cromiko Egyiptomba látogat Mint Moszkvában nyilvá­nosságra hozták, Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter február 3-a és 5-e között — az erre vonatkozó megállapodás értelmében — baráti látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaság­ban. Feloszlatták a politikai pártokat Elnöki kormányzás Bangladesien Ideiglenesen Mudisibur Rchman vette át a t; Ijhatrlmat A Banglades Népi Köztársa­ság nemzetgyűlése szombaton törvényt hozott az elnöki kor­mányzás bevezetéséről. Mos­tantól fogva a végrehajtó ha­Á sóikat emlegetett „egy­szerű” állampolgár külkereskedelmi, pon­tosabban és szakszerűbben fogalmazva külgazdasági kérdésekkel foglalkozik az utóbbi hónapokban. Hol hiteles, hol megbízhatatlan híreket latolgat, megpró­bálja tények sorából kikö­vetkeztetni, hogy a sűrűn hallott cserearány, annak romlása érinti-e őt szemé­lyesen, s ha igen, mennyi­ben. Az így kiokoskodott választ nem tudhatjuk, azt azonban teljes bizonyos­sággal állíthatjuk, hogy érinti mindennapjait a cse­rearányok romlása, mind termelői, mind fogyasztói minőségében. Most már az lenne hátra, hogy megha­tározzuk, milyen mértékű ez a hatás? Mielőtt azonban a jóslá­sok ingoványtalajára té­vednénk, célszerűbb és főként hasznosabb, ha azt vizsgáljuk, mit tehetünk a számunkra kedvezőtlen külkereskedelmi változá­sok ellenében, ellensúly­ként a mérleg serpenyőjé­be? Tehetünk-e egyálta­lán? Vannak, akik hajlanak a tehetetlen szemlélődésre. Szerencsére az ölbe tett kéz nem jellemzője a vál­lalati magatartásnak, bár azt sem állíthatjuk, hogy mindenütt kutatnák az el­lensúlyokat, a vállalati külkereskedelmi munka javításának lehetőségeit. Amit döntőnek tarthatunk: a kivitelben érdekelt leg­jelentősebb megyei gyárak, vállalatok nem torpantak meg a nehézségek tapasz­taltán. Az export dina­mikus növekedésének le­hetünk tanúi például az lkladi Ipari Műszergyár­nál, ahol egy esztendő alatt sikerült több mint a másfélszeresére bővíteni a tőkés kivitelt, s ez bankók­ban nem kevesebb, mint egymillió dollárt tesz ki. Igaz, a tény mögött nehéz erőfeszítések állnak, s ezek egyaránt dicsérik a gyárvezetést és a szalagok mellett dolgozó betanított munkásnőket. Olyan erőfe­szítések, mint új piacok felkutatása, kooperációk lé­tesítése — s az ott megkö­vetelt szigorú minőségi előírások teljesítése —, új gyártmányok kínálata. P éldánk feltehetően ér­zékelteti, lejárt az egyetlen látványos tettre szorítkozó piachódí­tás ideje. Ma csak az ké­pes növelni eladásait — sőt sűrűn egyáltalán a piacon maradni — aki különböző cselekvéssorok eredmé­nyét vonultatja fel, aki sok húron játszik egyszerre. E sokoldalúságnak köszönheti a Nagykőrösi Konzervgyár, hogy a mostoha időjárás, a zöldségfélék termesztésé­nek ismert nehézségei el­lenére is 1974-ben folytat­hatta a tőkés kivitel évek óta tartó gyarapítását, ti­zenkét hónap alatt 26 szá­zalékkal toldva meg az előző esztendő eladásait. Itt sincs kizárólagos érté­kű felelet arra, hogy ez vagy az volt a siker forrá­sa. Ez is, az is, amaz ugyancsak. Látszatra apró, önmagukban esetleg jelen­téktelennek tűnő dolgok összegeződése a külföldi eladások növekedése — így például az, hogy a gyárban a szó igaz értel­mében kozgondolkozasi té­nyező az 'előírt minőség szigorú megtartása —, s végül az évi mérleg mutat­ja meg, hogy a sok kicsi sokra megy. Ezt hiányoljuk a gyárak, vállalatok némelyikénél, az apró tettek becsületét, azt a közösségi gondolkodást, mely minden cselekedet­nek megadja a miaga rang­ját, mely nem ismer a termelés menetében mellé­kes kérdéseket. Sajnos, a dolgozók keveset vagy semmit sem tudnak arról, mi a szerepük a kivitel­ben, annak lehetséges nö­velésében. Előttük az ex­port elvont valami, amit a „vezérkar” meg a külke­reskedelmi vállalat Intéz, ami „fontos” — mert ezt hallották a termelési érte­kezleten —, amiért „sokat kell tenni”, ám senki nem kérdi őket, mit tudnának ők javasolni, tenni az ügy érdekében. K ár lenne vitatni, hogy a külkereskedelmi te­vékenység vállalati részének jó néhány jel­lemzőjét csupán a szak­emberek értik, taglalják. A munkás nem tud miit kezdeni a devizaszorzók­kal, a különböző elvonási és támogatási kulcsokkal, de — s ezen a hangsúly — nem is ebben kell kérni a véleményét, álláspontját. A munkás ugyan tehet ja­vaslatot az új gyártmány­ra, de lássuk be, nem ez a dolga. Dolga és joga vi­szont, ; hogy rámutasson, rámutathasson a termelés akadályaira, az egyes rész­műveletekben rejlő bukta­tókra, mindazokra a hi­bákra, mulasztásokra, té­vedésekre, amik veszélyez­tetik a termék előállítását, akár mennyiségi, akár mi­nőségi szempontból. Nagy szükség van arra, hogy a gyárak, a vállalatok miinél több ellensúlyt lelje­nek, azaz minél több olyan terméket állítsanak elő, mely bárhol értékesíthető. Sok árucikk ma is megfe­lelne a nemzetközi köve­telményeknek, ha kicsivel több figyelmet kapna gyártása, összeszerelése, néhány gyengébb alkat­részének fejlesztése. Ebben nagy segítséget adhatnak azok, akik napról napra a termékkel, annak darab­jaival foglalatoskodnak. Akik olyan tapasztalatok birtokában vannak, ami­lyenekre mások nem te­hetnek szert, helyzetüknél, a termelési szervezetben betöltött tisztségüknél fog­va. Azt remélnénk, hogy majd a munkásak megold­ják az exportnövelés nagy gondját? Csupán az egész­séges munkamegosztás szükségességét húzzuk alá, azt, hogy a kereső, kutató, megoldásokat latolgató ve­zetők ne feledkezzenek meg azokról, akik csak egy részletet látnak, ám azt rendkívül éles megvi­lágításban! Mert igaz, az ellensúly egymagában is megtalálhatja a vezetést, de hogy abból tényleges súly legyen — mind a vál­lalat, mind a népgazdaság mérlegében —, elengedhe­tetlenek azok segítsége, akik napról napra két ke­zükkel e súly darabkáit összerakják. Mészáros Ottó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI XIX. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM ASIA 1 FOHBNT 1975- JANUÁR 26., VASÁRNAP Dél-Pest megye és Vác jelenti Újabb vállalások a kongresszusi munkaversenyben Értékelik az első szakasz eredményeit Járjunk bármerre megyeszerte, nincs a minden­napi életnek úgyszólván olyan területe, ahol ne érez­nénk, hogy -az MSZMP XI. kongresszusára és a fel­szabadulás 30. évfordulója megünneplésére készülünk. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknél, vállalatoknál, in­tézményeknél a kongresszusi munika-verseny lendületet adott a mindennapi munkához. Ezekben a napokban értékelik a kollektívák a tavalyi eredményeket, a kongresszusi munkaverseny első szakaszát. Üzemen­ként megtartott értekezleteken, termelési tanácskozá­sokon, brigádmegbeszéléseken összegezik vállalásaik eredményeit. Általános jellemzői ezeknek a tanácsko­zásoknak az, hogy a résztvevők újabb vállalásokat tesznek. Teljes műszak a földek felett FELSZÁLLT A MEZEI REPÜLŐFLOTTA A téli javítások után visz- szatértek állomáshelyükre a budaörsi repülőgépes nö­vényvédő állomás brigádjai már teljes műszakban dolgoz­nak. Megkezdődött a repülő- flotta idei fő szezonja. Mindenütt műtrágyát szór­nak az őszi kalászosokra. A gazdaságok bérbe vették — helyenként több termelőszö­vetkezet közösen — a gépe­ket. Elsőnek azokra a víz­járta táblákra irányítják, amelyekre földi gépekkel nem tudnak rámenni. A másik cél az, hogy a gyöngébb minő­ségű, kései vetésű kalászo­sok kapják meg mielőbb a ha­tóanyagot. Az időjárásra nem panasz­kodhatnak a pilóták. A ma­gasabb fekvésű területeken kijelölt startolóhelyek felszikkadtak. A ködképződés sem olyan gyakori, mint más esztendők hasonló időszakában. A re­pülés egyik feltétele ugyanis, hogy két kilométerre el lehes­sen látni. A gépek 40-szer— 50-szer is levegőbe emelked­nek naponta. Mindenütt meg­szervezték a gyors gépesített rakodást. A báziskörzetben már hat nagy teljesítményű szovjet, illetve lengyel gyárt­mányú növényvédő repülő­gép dolgozik, ezek egyenként 15 mázsa műtrágyát visz­nek minden útjukon. meltetésénél mintegy 30 tonna tüzelőolajat takarítanak meg. A nyomtatott áramkör-üzem kollektívája és fejlesztési cso­portja félmillió forint értékű, tőkés importból származó ve­gyianyag megtakarítását aján­lotta fel. A ferritüzem mun­kásai 5 százalékkal növelik a termelékenységet, a tmk cső­szerelő szocialista brigádja a központi fűtés szabályozására, ellenőrzésére fűtési őrhálóza­tot szervez. A fejlesztési fő­mérnökség felajánlotta, hogy április 30-ig felülvizsgálja a gyár belső anyagnorma^előírá- sait és az anyag- és energia­takarékosság jegyében elké­szíti az új szabályzatot. Hatszáz óra társadalmi munka A Dél-Pest megyei Tsz-szö- vetséghez tartozó 52 ceglédi, monori és nagykátai járásbeli tagszövetkezetben tavaly 401 brigád összesen mintegy 4700 tagja versenyzett a szocialista címért. Jó részük, 283 brigád több éves eredményes múltra tekinthet vissza, s olyan or­szágos hírű kollektíva is akad közöttük, mint az abonyi Ság- vári Tsz Kilián szocialista bri­gádja. Ez a maroknyi traktoros- csapat bő egy esztendeje ki­érdemelte a szakma kiváló brigádja címet, akkor ilyen el­ismerésben az országban mindössze négy brigád része­sült. Példájukkal sokakat ősz. tönöztek a versengésre. A kongresszusi versenyben hat­száz óra társadalmi munkát ajánlottak fel és vállalásuk­nak végül is — a rendkívüli időjárás, a nehéz ősz közbe­jöttével — állandó munkahe­lyükön, a határban tettek ele­get. Pihenőnapjaikat, éjszakái­kat a gép nyergében töltötték, Háromfajta — 24 ezer pár A Szolidaritás Háziipari Szövetkezet albertirsai kesztyű­részlegében tavaly 24 ezer pár kesztyűt varrtak. A részleg 30 dolgozója háromfajta kesztyűt állít össze kézzel-géppel. Az itt készített darabokkal a lakosság a hazai boltokban találkoz­hat. Képünkön a Kállai Éva szocialista brigád dolgozói munka közben. Gárdos Katalin (elvétele hogy időben végezzenek a gaz­daságban a betakarítással, a vetéssel, az őszi mélyszántás­sal. Sikerült. A területi szövetségben a munkaverseny eddigi ered­ményeit ezekben a napokban összesítik és a számvetéssel egyidejűleg az új versenyszá­mok közül is kidolgoznak né­hányat. Bizonyos, hogy ta­vasszal a kongresszusi készü­lődés jegyépen több szakmai vetélkedőt rendeznek. Ezeken a résztvevőknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a me­zőgazdaság mai magas köve­telményeinek. A szövetség a zárszámadásokat követően, február közepe táján össze­hívja a hatókörébe tartozó kö­zös gazdaságok szocialista bri­gádjainak vezetőit, megvitatni az addigi eredményeket és meghatározni az esedékes te­endőket Teljssítették az első követe' m ínyt A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat dolgozóinak 37 százalé­kát jelentő 12 szocialista bri­gád úgynevezett összetett ver­senyt indított. Első követel­ményként azt szabták maguk és a csatlakozó kollektívák elé, hogy boltjaikban 11 héten keresztül átlagosan 2 százalék­kal emelik a forgalmat. Csak ennek a feltételnek a teljesí­tése jogosította a brigádokat a második fordulóban való részvételre. Ezt a feltételt azonban valamennyi bolt tel­jesítette és a 2 százalékos for­galomnövekedés a kereskedel­mi vállalatnak 2 millió forint többletjövedelmet jelent. A további versenyben leg­jobb eredményt elérő első hat brigád februárban kongresszu­si vetélkedőn vesz részt. A po­litikai, szakmai kérdéseket tartalmazó vetélkedő első két helyezett brigádja szovjet­unióbeli jutalomutat kap díjul. A központi irodák szocia­lista brigádtagjai vállalták — miután a forgalomnövelésben közvetlenül nem tudnak részt venni — hogy csúcsidőszak­ban saját munkájukon tűi se- gítenek az üzletek áruval tör­ténő ellátásában és a csoma­golásban. Ugyancsak ők vál­lalták, hogy a nagykőrösi új lakótelepen megszervezik a reggeli házhoz szállítását. Ed­dig 300 meglátogatott család közül 100 bekapcsolódott az akcióba. A karbantartó részleg szo­cialista brigádja újítással egy könnyű és olcsó eljárást dol­gozott ki a kiskonténeres áru- mozgatásra. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezeti azt a szakszervezeti küldöttséget, amely tegnap Berlinbe utazott, hogy részt vegyen a Szakszer­vezeti Világszövetség Végre­hajtó Irodájának rendkívüli ülésén. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője áll an­nak az MSZMP-küldöttségnek az élén, amely az Indiai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának meghívására tegnap a párt X. kongresszusára In­diába utazott. » A Híradástechnikai Anya­gok váci gyárában a tavalyi termelési tervet a rohamosan növekedő hazai és külföldi igények figyelembevételével 690 millió forintban határoz­ták meg. Ezt az értéket a nagyrészt tőkés importból származó alapanyag-ellátás zavartalansága esetén is csak szervezett, teljes erőfeszítést igénylő munka mellett lehetett volna előteremteni. Éreztette azonban hatását a Nyugaton bekövetkezett gazdasági vál­ság és az alapanyaghiány. Vácott, a gyárban vezetők — munkások egyöntetűen vall­ják: ha nem bontakozott vol­na ki széles körűen a kong­resszusi munkaverseny, ha nem támaszkodhattak volna a vállalat 48 szocialista brigád­jára, nem tudták volna telje­síteni a tervet és legkevesebb 30 millió forint termelési ér­ték elmaradással számolhat­tak volna. A kollektívák újí­tásokkal is segítették a mun­kát, az elfogadott 17 újítás mintegy 2,5 millió forint hasz­not hozott. A most folyó brigádértekez­leteken sorra születnek az újabb vállalások. A horgany­gyártó üzem dolgozói például vállalták, hogy a kazánok üze­Harminc tonna megtakarítás talmat és a törvényhozó ha­talmat is jelentős részben a nép által választott elnök gya­korolja. A leközelebbi orszá­gos választásokig Mudzsbur Rahman tölti be az elnöki tisztet. Mudzsibur Rahman, Bang­lades teljhatalommal felruhá­zott új elnöke szombaton le­tette a hivatali esküt. Beik­tatása alkalmából mondott beszédében kijelentette, hogy azért vette át a teljhatalmat, mert „véget akar vetni a nép szenvedéseinek”. Szükséges­nek mondotta az intézkedést ahhoz, hogy sikeresen meg­vívják a harcot a társadalmat bomlasztó elemekkel, eltöröl­jék a korrupciót és a törvény- itelenséget Felosztatták azösz- szes politikai pártokat és az elnök jogot kapott arra, hogy helyettük egy új országos po­litikai pártot hozzon létre. Rahman az alkotmányos változtatásokat Banglades má­sodik forradalmának nevezte. A saigoni legier« felszabadított teriibléet Mázott A saigoni légierő gépei pén­tek éjszaka és szombaton haj­nalban folytatták Tay Ninh tartomány felszabadított terü­leteinek bombázását. Különö­sen heves támadások érték az azonos nevű tartományi szék­hely közelében, a „Fekete Szűz” hegyen létesített álláso­kat. A saigoni légierő Hűétől dél­nyugatra és a központi fennsí­kon is bombázott felszabadí­tott területeket. Az Egyesült Államoknak ka­tonai pótsegély folyósítása he­lyett a diplomáciai erőfeszíté­seket kellene megújítania és a dél-vietnami politikai rende­zést kellene ösztönöznie — ál­lapítja meg az amerikai sze­nátus jogügyi bizottságának szombaton nyilvánosságra ho­zott jelentése, amely élesen bí­rálja Ford elnöknek azt a ter­vét, hogy újabb 300 millió dol­lárnyi katonai segélyben ré­szesíti a saigoni rendszert ELLENSÚLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom