Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

■ % h » "'-S A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ . ct >. *.*.'*■X.. .••.tri'- -V. ■ . . %*¥?..Mi • ■S4­II, ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1975. JANUÁR 25., SZOMBAT A társadalmi munkát értékelte a végrehajtó bizottság Hozzáadtak jó hárommilliót Tavaly márciusban és áp­rilisban o lakóbizottsági vá­lasztások alkalmával, a ta­nácstagok összesen 599 közér­dekű bejelentést gyűjtöttek össze Gödöllőn. Ezek, a város egészét' tekintve valójában ap­ró, ám egy-egy szűkebb kör­nyezet számára mégis nagyon fontos panaszok hamar orvos­lásra találtak egy nagy remé­nyeket keltő, és merőben új kezdeményezés folytán. Az or­vosság: a tavaly tavasszal lét­rehozott tanácstagi alap. Sokat ér! Gödöllőnek összesen hatvan tanácstagi körzete van, ezek között felosztottak 1,2 millió forintot, így egy-egy körzetre 20 ezer forint jutott. Ezzel a kerettel mindenütt a tanács­tagok rendelkeztek, viszont a felhasználásról nem egyedül döntöttek A panaszok közül a körzeti négyszög, tehát a tanácstag, a városi pártbizott­ság valamint a városi nép­frontbizottság körzeti megbí­zottja és a lakóbizottság elnö­ke szűrte ki az orvoslásra ér­demeseket. Természetesen ehhez meg­felelő környezetismeretre is szükség volt, hiszen a legap­róbb beruházásnál is figye­lembe kell vennie az általá­nos városfejlesztési elképzelé­seket. Persze ennek az ellen­pólusa is igaz, s talán éppen ez adja a tanácstagi alap fel- használásának egyik lényegét. Más városokban is így van ez, Gödöllőn is, a központi városfejlesztési feladatokból o külső kerületek általában ki­maradnak, s a tanács is — erejéhez mérten — elsősorban azokat a teendőket igyekszik elvégezni, amelyek a város egészének érdekeit szolgálják. A húszezer forint persze nem nagy pénz, egyetlen ta­nácstagi körzetet sem lehet felvirágoztatni belőle, ám, ha okosan gazdálkodnak vele, bi­zony nagyon sokat ér. Hogy csak a legkézenfekvőbb lehe­tőségeket említsem: a „határos” munkákra, tehát akár a két tanácstagi körzeten áthúzódó járdaszakasz megépítésére a két körzet tud kooperálni; a másik lehetőség pedig, hogy a 20 ezer forint ki tudja hány­szorosára növelhető társadal­mi munkával! A bejelentések alapján Hogy az idén hányszorosára növelték, azt már tudjuk. Ja­nuár 23-án, csütörtökön dél­után a városi tanács végre­hajtó bizottsága kihelyezett ülést tartott a gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezetnél. Az egyik napirendi pont során vitatta meg a végrehajtó bi­zottság a tavalyi társadalmi munka eredményeit, s beszélte meg az idei feladatokat. A beszámolót Jakus lAszlóné, a városi tanács szervezési fő­előadója készítette el. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága, valamint a Hazafias Népfront Pest me­gyei elnöksége tavaly is meg­hirdette a településfejlesztést segítő társadalmi versenyt, amelynek célja a lakosság életkörülményeinek javítása, a települések kulturáltabbá és szebbé tétele, az anyagi és szellemi javak gyarapítása és megóvása, valamint a közös­ségi szemlélet és a közéleti aktivitás növelése. Nos, főképpen ennek jegyé­ben hozta létre a városi ta­nács a már említett tanács­tagi alapot, amely immár bi­zonyítottan alkalmas az egyes körzetek sürgős és lényeges problémáinak részbeni, avagy teljes megoldására. A körzeti négyszög tagjai elsősorban a lakossági bejelentések feltét­len figyelembevételével hoz­ták meg döntéseiket, majd fordultak a körzet polgárai­hoz társadalmi munkát „gyűj­teni”. Tulajdonképpen ekkor kezdődött a tanácstagi munka erkölcsi-politikai része, ame­lyet a végrehajtó bizottság igen eredményesnek ítélt meg. Természetesen azok a körze­tek rukkoltak ki nagyszerű teljesítménnyel, ahol a lakos­ság megfelelő aktivitással együtt dolgozott a tamácstag- gal. Összefogás a gyermek- intézményekért Az elmúlt esztendőre a vá­ros tanácstagi körzeteinek la­kossága és az intézmények összesen 1 millió 500 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát vállaltak, s ez nem látszott csekélységnek. Az összesítés után derült ki, hogy a telje­sítés 227 százalékos, vagyis a tavaly végzett társadalmi munka értéke végülis 3 mil­lió 400 ezer forintra rúgott. Tovább bontva, e kimagasló eredményből 1 millió 680 ezer forint o tanácstagi körzeteket, s 1 millió 720 ezer forint az intézményeket, vállalatokat di­cséri. Ez utóbbiak közül — a tel­jesség igénye nélkül — fel­sorolnánk néhányat. A Gödöl­lői Gépgyár segédkezett a há­rom besnyői iskola tatarozá­sánál, karbantartotta az alsó­parki kandelábereket. A Kö­zépmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat részt vett a Mátyás király úti iskola bő­vítésénél, s fürdő lebontásá­nál. Az Építőipari Szövetkezet a Légszesz utcai iskolánál, a HUMÁN az Imre utcai óvo­dánál segített. Az Agrártudo­mányi Egyetem ifjúkommu­nistái a város parkosításáért tettek sokat, míg a Ganz Árammérőgyár az Imre utcai iskolánál és a Dózsa György úti gyermekélelmezési kony­hánál szerzett érdemeket, s ki­tett magáért az MGI is... Hangsúlyozom, a példákat hosszan lehetne folytatni, hi­szen valamennyi üzem, intéz­mény tett valamit, a fentieket csak a péida miatt idéztük, bemutatandó, hogy az intéz­mények, vállalatok főképpen a gyermekintézményeket tá­mogatták, ám nemcsak mun­kával, pénzzel is. Ugyancsak a példa kedvéért: az ikladi Ipa­ri Műszergyár 190, az egyete­mi tangazdaság 70, a Gyógy- ért Vállalat 25, a Volán 20 ezer forintot utalt át a város óvodáinak és bölcsődéinek tá­mogatására ... Egy méter: 70 forint A tanácstagi körzetek a 20 ezer forintos alapot különbö­ző építőanyagok — főként jár­dalapok — vásárlására, fu­vardíjak kifizetésére használ­ták fel, s a járdaépítés már társadalmi munkában történt. Ily módon tavaly csaknem 6 kilométernyi járda épült a vá­rosban, amely valóban nagy­szerű ereamény. KimutatcáK hogy I méter járda elkészíté­se ezzel a módszerrel átlago­san 70 forintba került. Ha vállalat csinálja, legkevesebb a duplájába került volna! A tanácstagi alap megte­remtése és a társadalmi mun kával való összekapcsolása nagyon gyümölcsöző akciónak bizonyult — állapította meg a végrehajtó bizottság ülésén Benedek János, a városi ta­nács elnöke. Meggyorsult egyes gondok megoldása, módszerek pedig a jövőben még csiszolódhatnak, hiszen a tanácstagok immár tapaszta­latokkal is rendelkeznek, fő­ként a szervezés terén. A la­kosság is látja hasznát, ered­ményét e kezdeményezésnek, s ebben az esztendőben bizo­nyára még aktívabban igyek­szik összefogni a tanáccsal. A végrehajtó bizottság ki­emelte és elismerésben része­sítette a társadalmi munká­ban élenjáró öt körzetet. Az alábbiakban a tanácstag neve és a körzetben végzett társa­dalmi munka értéke szerepel Kosztolányi Imre 105 ezer 401 Keller Sándor 84 ezer, Bér. náth Józsefné 73 ezer, Illés Ferenc 72 ezer és Tamási Má­tyás 64 ezer 941 forint. A tanácstagi alapot létre­hozzák ebben az esztendőben is — döntötték el az ülésen, jó lenne, ha a körzetek sokol­dalúan igyekeznének felhasz­nálni a ,pénzt, s gondolnának a köztisztaság javítására, parkok rendezésére vagy ép­penséggel fásításra is. Fehér Béla 1100 LITER VER Minden eddiginél eredmé­nyesebb évet zárt 1974-ben a Vöröskereszt gödöllői járási szervezete. Tavaly a járás köz­ségeiben 134 előadáson 5115- en vetlek részt, a 76 egészség- ügyi és szaktanfolyamnak pe­dig 2068 résztvevője volt. Ösz- szel háromnapos titkári tanfo­lyamon ismertették meg az aktivistákat a népesedéspoliti­kai határozatokból adódó szer­vezeti feladatokkal. Táblás házak A szervezet egészségvédel­mi oktató-nevelő munkájának alapja 1974-ben is a csoportos agitáció volt. Ezeken külön­féle kiadványok, kiállítások és filmvetítések útján, változatos módon és a helyi igények fi­gyelembevételével igyekezték egészséges életmódra nevelni a hallgatóságot. Több klub is alakult az elmúlt hónapokban. Pécelen, a Háziipari Szövetke­zetben például a korszerű táp­lálkozásról és a fogyókúrázás- nak az egészségre ártalmatlan módozatairól hallhattak elő­adásokat az érdeklődők. A szervezet, közegészségügyi feladatai mellett, tavaly is nagy gondot fordított a köz­tisztasági, községszépítési ak­cióra. A járás valamennyi községe benyújtotta nevezését a versenybe, amelynek során az összes lakóház — 25 ezer 751 — 82 százalékát: szám szerint 21 ezer 273-at értékel­tek. Közülük 16 ezer 178-at találtak „rendes”-n-ek a mi­nősítő aktivisták és jutalmaz­ták táblácskával. Gyarapodó taglétszámmal zárták az 1974-es évet az üze­mi .vöröskeresztes alapszerve- zatek. Ezek száma az év végé­re hétre növekedett, s a tag­könyvvel rendelkezők száma meghaladta az 1100-at. Ugyan­csak hét a kisipari szövetkeze­tekben létrejött szervezetek száma. Ezek 450 aktív taggal rendelkeznek. Sokan érdeklődnek a polgári védelmi feladatok iránit is. A járás területén négy század és 28 önálló szakasz működik 1194 fős létszámmal, közülük 1082-en vettek részrt; eddig szakkiképzésben. A szakasz­parancsnokok és a körzeti or­vosok bevonásával tavaly egy­napos továbbképzést tartot­tak, amelyen mentési és men­tesítési előadásokat hallhattak a meghívottak. A szervezet tavalyi munká­jának eredményességét legjob­Új felvevőhelyek Az aszódi Vegyesipari Szö­vetkezet modern szolgáltató­házának földszintjén találha­tó a vegytisztító szalon, aho­vá az elmúlt esztendő végén érkezett meg két nagy telje­sítményű olasz vegytisztító­gép. Az egyik már üzemel, s 25 perc alatt nyolc kiló ru­Gárdos Katalin (elvétele hát képes kitisztítani. A má­sik üzembe állítása éppen fo­lyamatban van. A szövetkezet azt tervezi, hogy a környező községekben hamarosan felvevőhelyeket létesít, s a szennyest gépko­csival szállítják be az aszódi tisztítóba. ban a véradómozgalom fellen­dülése fémjelzi. A járás terü­letén működő üzemek, kisipa­ri szövetkezetek és termelő- szövetkezetek vezetőivel ki­épített jó kapcsolat révén tö­megméretűvé sikerült fejlesz­teni a véradómozgalmat. Ezzel magyarázható, hogy az egyen­letes vérellátás biztosítása mellett ma már speciális vér­igények kielégítésére is vállal­kozhat a gödöllői járás. A te­rület legnagyobb üzeme, a 3700 dolgozót foglalkoztató ikladi Ipari Műszergyár dolgozói kö­zül tavaly 700-an adtak vért és a gyártól 7 alkalommal szállították be a Gödöllői Vér­ellátóba az önkéntes donoro­kat. Ezenkívül még három alkalommal járt a vérellátó Ikladon. Mindhárom esetben rendkívüli segítséget kért és kapott a gyáriaktól. A véradó fonalat kap A gödöllői járás tavalyi vér­adási terve 1100 liter vér volt. Alaposabb szervezéssel és az­zal, hogy tavaly már véradó- naptárt szerkesztettek a vér­ellátás folyamatosságának biz­tosítására — sikerült teljesí­teniük a tervet. Nem maradt el a véradók társadalmi, mun­kahelyi megbecsülése sem. Az Ipari Műszergyárban, Mogyo­ródon, Pécelen, Kartalon és Bagón meghívott művészek fellépésével szerveztek ün­nepségeket és műsoros este­ket a helyi vöröskeresztes szervezetek. Kistarcsán a Ha­zai Fésűsfonó és Szövőgyár üzemében fonalat és szövete­ket sorsoltak ki a legönzetle­nebb véradók között. Fiatalok a mozgalomban Az ifjúságpolitikai és népe­sedéspolitikai határozatok új munkaterületeket nyitottak meg a szervezet előtt. Az aktí­vák az utóbbi időben mind nagyobb gondot fordítanak ar­ra, hogy az egészséges élet­mód, a helyes egészségügyi szokások kialakítását már az iskolában megtanítsák a fia­taloknak. A járás általános és középiskoláiban harminc vö­röskeresztes csoport működik és ezek tagjainak száma az év végére már 1253-ra nőtt. Minden általános iskolában megtartották az ifjú egészség­őr tanfolyamokat, ezenkívül egyes helyeken sikerrel szer­vezték meg a csecsemőápolási előadásokat és a nagylányok iskolája foglalkozásait. Az ifjú egészségőrök felada­tai azonban túlnyúlnak az is­kolakapukon. Többségük aktí­van veszi ki részét a helyi vö­röskeresztes szervezetek mun­kájából. Magukra maradit öre­gekről gondoskodnak a fiata­lok és segítenek a véradások és tüdőszűrések szervezésénél, lebonyolításánál. Az alkoholizmus elleni küz­delmet az aktivisták felvilágo­sító és utógondozó munkájuk­kal segítették. Tavaly 21 ilyen előadás volt a járásban, a halgatóság száma megközelí­tette a hatszázat. A gödöllői járásban 1974- ben 31-en önként vállalkoztak alkoholelvonó kúrára, öt la­kost pedig kényszerelvonó kú­rára utaltak be a Vöröskereszt javaslatára. A rendszeresen látogatott, ivócimborákitál vé­dett, gyógyult alkoholisták száma huszonnégy volt. B. P. Iklad, Domony Véradó hétvége Vasárnap önkéntes, térítés- mentes véradási akciót szervez Ikladon és Domonyban a Vö­röskereszt. A hétvégi munka­szüneti napon a Gödöllői Vér­ellátó Központ speciális gép­kocsija száll ki a két község­be, hogy életmentő folyadék­kal töltsék meg az üvegcséket. A Vöröskereszt járási vezető­sége a két községből mintegy 120 önkéntes véradóra számít. Hatvannégyből huszonketten Tanácskozó krónikások HAMAROSAN LEVELET KAPNAK Csütörtökön délután 5 óra­kor a gödöllői moziiskola egyik termében tartották meg alakuló gyűlésüket a város krónikaírói. A tanácskozást megelőző napokban hatvan­négy városi üzem és intéz­mény kapott meghívást Gö­döllő leendő történetíróinak patrónusaitól. A címzettek kö­zül 22-en küldték el képvise­lőiket a csütörtöki megbeszé­lésre. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, mennyi­re fontos kötelessége a má­nak, hogy hű képet, doku­mentum hitelességű feljegy­zéseket hagyjon az utókorra városunk életéről. A tanács­kozás résztvevői megalakítot­ták azt a kilenctagú — főként pedagógusokból álló — szakértő bizottságot, amelynek feladata a króni­kások által összegyűjtött anyag rendszerezése, feldolgo­zása és szűrése lesz, hogy a legjobb írások később a Gö­döllői Krónika köteteiben lás­sanak napvilágot. Felmerült egyébként az az ötlet is, hogy a város idővel évköny­vet jelentetne meg a rango­sabb események dokumentá­lására. A krónikaírók szerkesztősé­gének alakuló gyűlésén többek között megjelent Hámori György, a városi pártbizottság munkatársa, Dékány Antal, a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, Bu­dai Zoltán, a HUMÁN képvi­selője, Lengyel Lajos, a vá­rosi tanács anyakönyvi hiva­talának vezetője, dr. Kónya Kálmánná, a Hazafias Nép­front városi bizottságának képviselője, Heltai Miklós Gá­bor, a Török Ignác Gimná­zium igazgatója, dr. Mund- ruczó Jánosné, a Petőfi álta­lános iskola képviselője, dr. Moór Terézia, a városi könyv­tár munkatársa, Gyulai Sán­dor, a galgamácsai művelődési ház vezetője, Borbély Mihály, a Gödöllői Gépgyár képvise­lője, dr. Pecze Ferenc, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem munkatársa, az egyetem múzeumbarát körének képvi­seletében Györkös István egyetemi hallgató és a ven­déglátó: Heltai Miklós, a helytörténeti szoba vezetője. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a jövőben félévenként talál­koznak és ezeken a találko­zókon rendszerezik az ösz- szegyűlt anyagot, hogy ab­ból válasszon majd a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága: mit tart érdemesnek közzétenni? A krónikások feladata addig az lesz, hogy naplószerűen összeírják szű­kebb környezetük esemé­nyeit. fényképeket gyűjtse­nek és megjelöljék a fonto­sabb adatforrásokat. Az alakuló gyűlés este fél hét tájban ért véget. A kró­nikaírók a közeli napok­ban kapják meg a sokszo­rosított munkaterv egy-egy példányát egy módszertani levél kíséretében. B. P. Ülésezett a NEB A Gödöllői Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken délelőtt ülést tartott Gödöllőn, a járási hivatal épü­letében. A bizottsági ülésen a NEB tagjai beszámoló jelen­tést hallgattak meg a bizottság 1974-ben végzett munkájáról, a bejelentések és panaszok számának alakulásáról és ezek elintézéséről, majd Kormos Zoltán, a NEB elnöke előter­jesztette az idei év első félévé­nek járási és városi munkatér- vét. Élni — egészségesen Előadások, filmek, a rikítók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom