Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
A fülke nem üt vissza Újabb telefonállomások Két hónap múlva új nyilvános telefonállomások „állnak munkába” Gödöllőn. Március közepére a posta telefonfülkéket telepít a máriabesnyői általános iskola mellé, a Munkácsy úti lakótelepre — a Kobzi János utca és a Bethlen utca sarkára — a Kazinczy lakótelepre, a MÁV-állomás várótermébe és a Semmelweis utca és Április 4. utca kereszteződésébe. Most még csak hét nyilvános távbeszélő-állomása van a városnak, három ezek közül is olyan, amelyik nem áll éjjel-nappal a lakosság rendelkezésére. Az egyetemi kollégium telefonját csak a bentlakók használhatják, a Nyisztor téri ABC-áruházból és az Agrár eszpresszóból telefonálni szándékozó környékbelieket pedig sürgeti a záróra. A Blahán, Máriabesnyőn és a Kossuth Lajos utcában a postahivatal előtt felállított fülkék nem ismerik a zárórát. Ezekből bármikor lehet telefonálni. Ilyen volt az alsóparki Stromfeld Aurél sétányon felállított fülke is, amelyet azonban két hónappal ezelőtt letarolt egy ámokfutó gépkocsivezető ... A tönkrement kényes berendezést megjavítani már nem lehet. Kicserélése valóságos kis vagyonba kerül. Nagy István, a gödöllői 1. számú postahivatal vezetője elmondotta, hogy — szemben a lakosságban élő tévhittel — ezeknek a nyilvános .telefon- állomásoknak az üzemeltetése nem kifejezetten gazdaságos. Egy átlagos hónap telefonér- me-bevétele alig haladja meg a kétezer forintot. A fülkék között a csúcsot a posta előtti állomás tartja havi 963 beszélgetéssel, a sort pedig a blahai fülke zárja 44 hívással. Több tehát a gond a nyilvános állomásokkal, mint a haszon. Egy-egy ilyen „mesz- szehangzó” bódé ára, a szerelési költségekkel együtt 30 ezer forint körül van és jókora 'összeget jelentenek a javítási, tatarozási költségek is. Van olyan fülke, amelyből havonta tűnik el a kézibeszélő A március közepéig felállítandó fülkék nem érmével, hanem új egyforintosokkal működnek majd. Érzékeny automaták lesznek, amelyek nem szeretik, ha siettetik őket és a forintost semmilyen más valutában — gombban, vagy egypengősben — sem hajlandók elfogadni. így apróban sem. A pofonokat pedig némán tűrik. Olykor hetekig is némán. Lassú a pótalkatrész-ellátás ... P. B. Ma szerelik a telefont Két brigád segít Fiatal házaspár tűnik fel Gödöllőn reggelente, a munkába sietők között. Fehér boltjukkal tapogatják maguk előtt az utat. Kiss János és felesége Gödöllőin, az Árpád utca 25. szám alatt laknak. Kora ifjúságukban mindketten láttak, szemük világát egy későbbi betegség folytán vesztették el. így vakon vállaltak munkát: a város két' üzemének telefonközpontosai. E két embernek régi óhaja volt, hogy lakásukban is legyen telefon, s a világ így közelebb kerüljön hozzájuk. Kérelmük a kezdeti kedvezőtlen válaszok után, a postaműszakiak két szocialista brigádjának felajánlása folytán, napokon belül a megvalósuláshoz érkezik: ezen a héten, ma szerelik fel a készüléket. Vasárnap Kissékhez megérkezett a telefonosok Puskás Tivadarról és Petőfi Sándorról elnevezett szocialista brigádjának 11 tagú csapata. Ködő Miklós vonal felvigyázó, Kuskó Mihály műszerész bni- gádvezető, aki egyben szak- szervezeti bizalmi is, Bácskai Elemér, Sárközi János, Szeny- nyes József és a többiek csakhamar serény munkához láttak. Ástak kétszáz méternyi árkot, amelybe kábelt fektettek, hogy Kissék számára megoldják a költséges telefonbevezetést. A postán dolgozók e valóban nemes gesztusa méltán érdemel elismerést. Itt említjük meg, hogy Kiss János jelenleg a Török Ignác gimnázium levelező tagozatán tanul, s a második évfolyamot végzi. A tanulásban a gimnázium KISZ-esei adnak neki sok segítséget. Az iskolai tananyagot magnetofonszalagra olvassák, s erről tanulja meg a 22 éves, hét esztendeje vakon élő ember. Költő — magnetofonszalagról A függöny mögül ismerős lépett elő. A nézőtéri széksor rákban' ezúttal lényegesen többen foglaltak helyet, mint legutóbb. Érthető: Keres Emil Kossuth-díjas színművész tolmácsolta Váci Mihály költeményeit. Kezdte a Nyírfáról című költeménnyel, s befejezte a Mohos vödör cíművel. Közben egy órán át mondta Váci Mihály gyönyörű verseit. Később előkerült a magnetofon, s a szalagról megszólalt maga Váci Mihály is. „Nemcsak költő vagyok, de kora ifjúságom óta az emberi szerencsétlenség felfedezője”. Keres Emil, aki bejáratos volt Váci Mfhályékhoz, több élményét is elmesélte. Műsora végén nagy tapsot kapott a gödöllői Petőfi Művelődési Ház hálós közönségétől. Az öltözőben már várták a Török Ignác gimnázium „riporterei”, Vári József és Barabás András. Sok-sok kérdést tettek fel a fiatalok, a művész pedig válaszolgatott; barátsággal és közvetlenséggel. Elmondta, hogy Váci Mihállyal az országjárásokon kívül több külföldi úton is részt vett. A költenek sok barátja volt, és ahol egyszer megfordult, ott másodszor már otthon volt. < Gödöllő alagótja (3.) Tanmese a kacsáról A három ágat egyesítjük, így olcsóbb. Hiszen Besnyőn át is mehetünk Babaira. Kicsit nyirkos lesz az út! Először a hattyútavak, illetve a Rákos. Aztán a vízválasztó homokkőrétege, majd a vadkörtési patak. Átkelve, a babati völgybe, még a Pap Miska-forrás ’vízgyűjtő rétege! látogatás az ezüstkannában Az alagútépítés szabálya többi közt: vagy végig egyenletes lejtés a víz és a gázok elvezetése végett, vagy középen legyen magasabb. .Íme: alagútunk pont o mocsárban a legmélyebb! Ezek után lássuk a falazóanyagot. Tégla és mész. Tehát nulla. Anyagkiszállítás mocsár alatt, fülig vízben. Ha magasabban vezetik, minden gyökér feszíti mint nem egy történelmi pincénket, városunk közepén. De, ha mégis elkészült volna, folytatása a horribilis összegű karbantartás. Különben volt egy csodás alagút a kastélyból Besnyőre: a 200 éves sziliasor. Felét elnyelte a vasút, nagyobb és szebb felét kivágták 1946-ban. Két méter átmérőjű (nem kerületű), facsodpk voltak ma már csak néhány fotóm van ról ük. Maradjunk mégis az alagút- nál. 1918-ban mutatták meg nekem az ezüstkamrát, ahonnan „alagút megy a makadámút alá”. Nem ment! Később 1945 után Dümmerling Ödön régész remekül leírja a kastélyt. Az alagútról ő sem tud. Pedig a műemlékesek elsősorban a pincéket ássák fel. így például — az érdekelheti a gödöllőieket — a nagyiccéi gyár melletti < szép, 200 éves Festetich-kastély pincéje középkori. Ilyet a szakírók mindig hangsúlyoznék! Török pénzek a pincében Még a GÖFÉM-pince három ágáról és a benne lelt török pénzekről valamit. Úgy vélem ez lehet az igazság: sokáig vitás volt, hol volt falunk a török időben és ai kastély építése előtt? Talár/ erre a válasz az a két gyönyörű, színes kézitérkép, melyek levéltáramból kerültek elő. Dátutnuk nincs, egyik 1780-as, a másik 1800-as lehet. A kastély korai élete ez. Ezeken látunk a kastély homlokzatával szember két sor jobbágyházat amelyeket később, a herceg áttelepített a mai város területére. Ahogy a református templomot is áttelepítette a mai várkápolna helyéről. (Ez írásos tény, azonban csak Heltai Miklós fedte fel, hogy a sekrestyében álló, talán reneszánsz oszlopok nagyon érdekeset sejtetnek az ősi egyházról.) Nos, a GÖFÉM pincéje jobbágy pince lehetett. A benne talált török pénzek — amelyekből illenék egyet visszakapnunk — maguk is bizonyítják, hogy ez nem a híres alagút. Hiszen már 100 éve nincs itt török ekk;or, a pénzek az alagútásáskor eltűntek volna! Sőt biztosra veszem, hogy az alagút — hiszen csak térképeink idején jöhetett létre — a jobbágypincéken át kincskeresés áldozata lett volna. Így kelnek a babonás hitek. És az emberek mindig azt szeretik elhinni, ami nem reális. Suttogták 1944-ben, hogy a makadámút alatt iszonyú pince van, tele páncélöklökkel. Nem igaz, ám van, aki ma is hiszi. Mostanában bontották ki a mozi-iskola évszázados emésztőgödrét. A szörnyű üreg ismét alagutat sejtetett! A HÉV alatt a csatorna — ez is alagút! A Rákos forrását csövön a Kálváriába vitték 200 éve, megint új hit! vlábszárcsont, ólomgolyó, vaslámpás Sokak kérése, hogy írjam meg a besnyői-szárítói barlangot. Kereken ötven éve, az an- talhegyi Mikszáth-udvarház II. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1975. JANTJÄR 22., SZERDA Taggyűlés a Szila smenti Tsz-ben Hatékonyabban, iparszerükben Létrehozzák a szakszervezeti bizottságot Tavaly körültekintő munkát kívánt a gödöllői Petőfi és a kerepest Szilasmenti termelőszövetkeze}, egyesítése. Először Gödöllőn, majd Kerepesen adta le voksát a tagság, végül közös közgyűlésen választották meg az egyesült termelőszövetkezet vezetőségét. Az. új gazdaság a Szilasmenti nevet viseli, s január 1. óta immár 3000 hektár föld gazdája. A nők helyzete sérelmes A napokban Kerepesen, a gazdaság irodaépületében gyűltek össze vezetőség- és fc üldöttválasztó taggyűlésre az egyesült gazdaság két alapszervezeténeü kommunistái. Az értekezlet levezető elnöke, Varga Tibor üdvözölte a megjelenteket, közöttük Oravecz Józsefet, a gödöllői járási pártbizottság munkatársát. A vitaindítót Kovács László tartotta, aki 1969 óta tölti be a párttitkári funkciót. Vitaindítójában kitért a szövetkezeti élet sajátossá-- gaira, beszélt a személyi tulajdon növekedéséről', az élet- színvonal emelkedéséről. Ecsetelte a korábban külön-kü- lön gazdálkodó két szövetkezet sajátos helyzetét. Gödöllőn fizettek nyereségrészesedést, Kerepesen pedig 100 százalékos volt a bérfizetés. A párttitkár kiemelte, hogy közéli és fontos cél a szak- szervezeti bizottság létrehozása; továbbá érvényt kell szerezni az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvének. A nők helyzete e gazdaságban is sérelmes. Bontakozó munkaverseny Az előterjesztett határozati javaslat hét pontban rögzíti tehenésze egy liter borért elvitt bennünket a csodaszép, Csurgóvölgybe, s magasan, az oldalban mutatta az „alagutat”. Rögtön láttam, hogy délnek megy, tehát semmi köze a kastélyhoz. De remek kalandnak tűnt, öten egyetemisták nekiestünk. Előttünk pár évvel Gógl Dezső minorita tanár ásott benne diákjaival. A mi felszerelésünk modernebb volt. Csináltam egy csillét, ez két hengere,n futott. Egyikünk bent megtöltötte homokkal, a többi kötéllel kihúzta. Leltünk egy lábszárcsontot —tán az isaszegi csataidőkből való — egy nagy ólomgolyót és egy vaslámpást. De a barlang 15 méter után elfogyott. (1959-ben az erdészet feldúlta a völgyet.) ★ Így kelnek a legendák. Régi kertünkben voltak kéken világító gombák, és ha üvegbe mocsárgázt gyűjtöttünk, az is kéken égett. Tehát igenis van lidérc, legalább is „lidi- ke”. Igenis vannak alagutak lidércvilágítással: Jókainál, Mikszáthnál, Vernénél. És a valóságban: Regéc vára tövén él egy 90 éves tanító, aki mindenkinek meséli, hogy gyerekkorában a vár kútjába dobott kacsa vígan kiúszott a vár oldalán, a patakban. Mivel sem kút, sem patak nincs, mindebből egy szó sem igaz. Azaz valami mégis: a kacsai Végezetül: alagútügyben az esetleges ellenvetésekre szívesen válaszolok, ha tévednék, beismerem. * Hegedűs László a tennivalókat: így például a szocialista munkaverseny ki- szélesítését, az általános műveltség növelését. A marxista—leninista oktatásba minél több szövetkezeti tagot be kell vonni. A határozati javaslat tartalrhazza, hogy továbbra is napirenden keil tartani a pártmegbízatások és a nők helyzetének kérdését is. Az alapos vitaindító elhangzása után többen is szót kértek. Tihanyi Lajos, volt megbízott párttitkár elmondta: sérelmesnek tartja, hogy az időjárás viszontagságainak kitett termelőszövetkezeti dolgozót károsodás éri, ameny- nyiben nem tudja teljesíteni az előirt napok számát. Hiszen vannak esztendők — mint például a tavalyi is ilyen volt —, amikor az időjárás miatt a kötelező 250 munkanapot sem tudják ledolgozni. Ilyen esetekre úgynevezett bázisalapot kellene képezni — a dolgozók számára. Márkus László elmondta: a munkaverseny-mozgalom kibontakozott a gödöllői gazdaság műanyagüzémében, s a bevételi tervet túlteljesítettek. A két szövetkezet egyesülése új távlatolcat nyit, de ehhez elengedhetetlenül szükséges a jobb munkaszervezés, a gépek előnyösebb kihasználása és az energiatakarékosság is. Igen hasznosnak tartotta a hozzászóló a Vedd észre, tedd szóvá mozgalom elterjesztését, amely komoly gazdasági eredményeket hozhat. Milliós kiadások Murvai Zoltán arról szólt, hogy a közös ügyek megtárgyalására, a szövetkezeti par- j lamenten elhangzottak megbeszélésére a brigádértekezletek a legalkalmasabbak. Javasolta, hogy a gazdasági vezetés által kidolgozott koncepciókat ismertessék meg minél hamarabb a dolgozókkal is/ Kérte, hogy adjanak lehetőséget az Tegnap fekete-fehér nap volt Gödöllőn, a Járási és Városi Testnevelési és Sporthivatal Kossuth Lajos utcai nagytermében, ahol a járás legügyesebben sakkozó úttörői és kisdobosai mérték össze tudásukat. A találkozón az általános iskolákban már november közepe óta folyó házibajnokságok győztesei ültek a sakktáblákhoz, hogy azután közülük is a legjobbak legyenek azok, akik február 9-én, a Mo- noron megrendezésre kerülő megyei döntőn a gödöllői járás színeiben versenyeznek. Ágai Emil, az Általános Iskolák Sportbizottságának elnöke, a csömöri általános iskola testnevelő tanára, a verseny elnöke elmondotta, hogy négy csoportban — kisdobos- és úttörő korcsoportban, fiú- és lányversenyzők között — folyik a verseny a legjobb helyezéseként. Az öt — egyenként harminc perces — forduújítási mozgalom kiszélesítésé-, re. A taggyűlésen felszólalt Oravecz Zoltán is, aki tolmácsolta a járási pártbizottság üdvözletei, majd elmondta, hogy a két gazdaság egyesülését a hatékonyabb, az ipar- szerűbb nagyüzemi gazdálkodás tette szükségessé. A gépsorok megfelelő kihasználása biztosítja a termelékenység növelését is. Sárossy János, a közös gazdaság elnöke elmondja, hogy az egyesülés, a korszerűsítés milliós kiadásokat jelent. Ám a lehetőségek már adottak, s jól megszervezett munkával, a teljesítmények növekedésével mutathatja meg a gazdaság, hogy az eredmények sem maradnak el. Irányítás — jó kezekben Ezután dr. Káldi Tibor, a jelölőbizottság elnöke ismertette a két jelölőbizottság munkáját. Végül a jelölőbizottság által javasolt 9 tagú vezetőséget — Kovács László párttitkárral az élen — és a 9 küldöttet választották meg. A küldöttek február 3-án folytatják munkájú-' kát, akkor kerül sor a kistar- csai községi pártszervezet küldöttértekezletére a fésűsfonóban. összefoglalóul: a kívülálló, aki részt vett Kerepesen a Szilasmenti Termelőszövetkezet pártszervezetének vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésén, azt tapasztalhatta, hogy jó kezekben van az irányítás, a szövetkezet kommunistái őr-^ ködnek a rájuk bízott vagyon ■felett. Az ajánlásoknál olyan hozzászólások hangzottak el, amelyekből kiderül, mindenki ismeri a másikat, a laboratóriumvezető a kavicsbánya gépkezelőjét, a gyógynövényekkel foglalkozó munkás a portást. Az új úton haladva minden bizonnyal meg tudják oldani a rájuk bízott feladatokat. Csiba József ló végén az előző játékban azonos pontszámot elért versenyzők találkoznak. Ezt a mérkőzésformát a szakirodalom „svájci rendszer” néven ismeri. A délelőtt megkezdett versenyen 12 község általános iskoláinak 39*pajtása vett részt A találkozó tegnap délután megtartott eredményhirdetéséről holnapi lapunkban számolunk be. Helyesen! Tegnapi lapunkban Helyesbítések címmel jelent meg egy rövid helyreigazítás, egy névvel kapcsolatban. (A nevet nem írjuk le újra, nehogy megint rosszul jelenjen meg.) Ezzel szemben a helyesbítésben tévesen jelent meg egy másik név. Helyesen: a járásbíróság Debrei Jánosné és társai ügyében hozott ítéletetj-' SPORT + SPORT + SPORT + SPORT m Kis stratégák versenye * ÖTFORDULÓS SVÁJCI MÓDSZER Pódiumon: Keres Emil
