Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KlíilS^KÍÁiíÁSA . ________,____________________lapmM___ A CEGLÉDI JAR AS ES CFSGt-éD VA^OS í 3 ESZE RE XIX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Alig két hónapja nyílt meg a ceglédi Dózsa György Ifjú­sági Klub, máris híre ment színvonalas programjainak. Legutóbb Pécsi Ildikót, a kecskeméti Katona József Színház tagját látták vendé­gül. A művésznő önálló estjé­nek számaiból állította össze a műsort, majd beszélgetett a klub tagjaival. — Érdeklődő, figyelmes kö­zönséget találtam. Ez szá­momra nagyon fontos. A jó közönség jobbá teheti az elő­adót, szívesebben adja át gondolatait verseken keresz­tül, ha érzi a keaves fogan ta­tást, ha érzőn, értőn hallgat­ják. Nagyon jónak tartom a klubmozgaimat. Ha a lehető­ségeket megfelelően ' kihasz­nálják a fiatalok, nagyon so­kat kaphatnak egymástól, so­kat tehetnek egymásért. Pécsi Ildikó elégedett volt a ceglédi közönséggel, de va­jon a klubtagok eiegeueuek-e magukkal? — Tulajdonképpen nem a műsor miatt jöttem ma a klubba — vallotta ivemencet János műszerész —, de annyi­ra tetszett, hogy ezentúl fel­figyelek jó előre az ilyen és ehhez hasonló programokra. — Vidéken ritka ilyen ben­sőséges hangulatú, művészi élményt nyújtó estét eltölteni — mondja Vári Kati admi­nisztrátor. — Nagyon jó, hogy ez a klub lehetőséget ad erre is. — Nemcsak a Pécsi Ildikót és a művészetét dicsérek tábo­ra szaporodott ma este — folytatja Ungvári Sándor vil­lanyszerelő. — A fiatalok olyan irodalmi élménnyel let­tek gazdagabbak, ami ösztö­nözheti őket arra, hogy tartal­masán, okosan töltsék el sza­bad idejüket. — A lehetőség adott — ve­szi át a szót Lakatos László erdésztechnikus —, csak él­nünk kell vele. Száznyolcvan klubtagunk közül közel száz­ötvenen voltak itt ezen az es­ten. Ezzel is bizonyítva, hogy nemcsak a tánc, a könnyű szórakozás érdekli őiket. r;A — Sorozatot indítottunk ez­zel az esttel — tájékoztat Ko­vács István, a klub vezetője. Új gazdára talált a föld A FÖLD SZÉTMÉRÉSENEK ; A REFORM MEGSZÜNTET ­első szakaszát a Földoszíó Bi- j TE 1 a föld által való kizsák- zottság végezte. Második sza- j mányolást, de nem szüntette koszként mérnöki munka kö- j meg a mezőgazdasági termelés vetkezett, mely ellenőrizte a I elmaradottságát. Sőt a nagybir- f el osztási tervet, és kijavította I tok felosztásával korlátozódott az-esetleges mérési hibákat. A 1 a nagyüzemi gazdálkodás. A földek kiosztásával egy idő- j kialakult kisüzemi keretek ben az FB irodájában készül- ! nem lehettek alkalmasak a tek a birtoklevelek, melyek ta- modern technika, technológia másították, hogy a tulajdonos j befogadására. A földbirtokre- hol, mennyi földet kapott, és ] form az adott gazdasági és a tulajdonos birtokszerző jo- j politikai _ helyzetben csak így gát, hogy a nemzet által adott j jöhetett létre, de éppen adott­ingatlant háborítatlanul birío- \ ságai már magukban rejtették koija. A birtokleveleket má- I a jövendő társulásokat, a jus 1-én ünnepélyesen osztcit- j nagyüzemi gazdálkodás csí- ,ák ki. I ráit. . , . , , .. , Már 1945 őszén a Szovjet­Az abonyi hatarban uj gaz- j hazatérő hadifoglyok dára talált a föld, és megkez- ; a Harkányi és az Akadémia tanyán rokonokkal, jó bará­tokkal összefogva táblásitva dődött a hősi küzdelem: meg­birkózni a földdel, a létért. Ma már szinte elérzékenyülve em­lékeznek vissza az emberek erőfeszítéseikre. Gép és jószág nem volt. Sokan maguk húz­ták az ekét, úgy szántottak. Mások szántás híján, ásónyom­ba vetették a kukoricáit. Nem maradt vetetten terület sehol. Csapadék egész nyáron alig hullott, az első termés gyen­gén sikerült. Mégis, az embe­rek bizakodtak. Pedig a ter­més betakarításának gondján túl ott égetett a másik kérdés: urai maradhatnak-e a földnek a következő esztendőben ? Mert késett a földek telekkönyvezé­si, és országszerte megindul­tak a birtokperek. — Az új földhöz juittatottak 1945 szep­temberében tartották első kon­ferenciájukat Budapesten, ahol megszületett a jelszó: „Földet vissza nem adunk!” A VOLT CSELÉDEK, NINCSTELENEK, napszámo­sok' a Magyar Kommunista Pártba és Nemzeti Paraszt Pártba tömörülitek, mert az támogatta harcukat. Persze Abonyban is megjelentek a volt földtulajdonosok, perelték a földjüket, de itt az erőviszo­nyok szilárdak voltak. A bi­zottság egy percig sem gondolt arra, hogy visszaad a földből. Végül is 5 tulajdonos kapott vissza 81 hold területet. A kiosztott földterület telek - könyvezáse 1947-ben indult meg. A kiosztási földkönyv adatai alapján kiosztottak 6532 kaías'ztráli'S holdat 1660 személy közöut. Ha ezt a szá­mot beszorozzuk a családtagok számával, átlagul négyet véve — igen magas számot kapunk. 1630 család és 6640 személy politikai, társadalmi és gazda­sági életében történt gyökeres változás a földreform követ­keztében. A község lakóinak több mint 40 százaléka indult el a felemelkedés útján. — A juttatások átlaga Pest megyé­ben 5,1 hold, Abonyban 3,9 hold volt, pedig minden föl­det kiosztottak. kérték a földet, ígj^ 460 hold szövetkezeti birtok lett. A gaz­dasági, politikai, társadalmi változással egy időben jelent­kezett a nép tanulási vágya. Soha nem látott erővel, lelke­sedéssel arany- és ezüstkalá­szos gazdatanfolyamok, a nők részére főző-, varrótanfolya­mok indultak, dalárdák és színjátszó csoportok jöttek létre. Mindenki szebben, job­ban akart élni, ‘szebbet, job­bat akart termelni, alkotni. Az élet új fordulatot vett, és lassan elindult tovább. Nehe­zen, verítékezve haladt min­denki a megkezdett úton, de hitte, hogy érdemes. Bízott erejében, sorsában. Fehér Jánosné (Vége) AZ ÁTIGAZOLÁSOK HÍREI Bársonyban járhatnak Eredményes volt az elmúlt év a lókkal túlteljesítették. A képen: ács NÍVÖ Ruházati Ktsz-nél. Éves tervüket tíz száza- ’édi 2. számú üzem varrodájában férfiak számár^ Budavári, Sárosi és Karsai CegléJcn A sportfelügyelőség és a sporlegyesületek munkájában izgalmas időszak az átigazolá­sok ideje. A ceglédi és a járá­si tapasztalatokról Magyar László járási sportfelügyelőtől érdeklődtünk. — 1974. december lttől 1975. január 15-ig sok átigazolási üggyel foglalkoztunk, a járás­ból, városból eltávozókkai és érkezőkkel egyaránt. A klub­cserékben, a sportolók egyéni életkörülményei mellett, fon­tos szerepet kap az egyesületi szakosztályok erősítése is. — Melyek voltak az érdeke­sebb átigazolások? — A legnagyobb mozgás at­létikában volt, érthetően, hi­szen ez összefügg a CVSE bá­zis szakosztállyá alakításával. Többek között Ceglédre került a válogatott gerelyhajító, pu- davári Éva, rajta, kívül mint­egy húsz tehetséges, fiatal, közöttük több arany- és ezüstjelvényes sportoló. Érde­kesség még, hogy Nagykőrös­ről az Ü. Dózsába igazolt a l maratoni futó, Bozán Károly. I bársonyzakókat gyárt a Kossuth szocialista brigád. Apáthi-Tóth Sándor felvétele — Nagy izgalmak után ke­rült a CVSE NB I-es asztali­tenisz-csapatához Nagykálió- ról Karsai Ferenc, akit egye­sülete az átigazolási időszak­nak szinte utolsó percében adott ki. A ceglédi csapat erőssége, dr. Rétin Albert be­| jelentette leállását. Reméljük, a ceglédi sportközvélemény kérésére megváltoztatja szán­dékát. Az abonyi NB I-es női asztalitenisz-csapat erősítése még nem tisztázódott. — A birkózókhoz Sárosi Ti­bor felnőtt I. osztályú verseny­ző került a Vasutashoz. — A labdarúgásban mi a helyzet? —. Meglepő, hogy a legnép­szerűbb sportágban alig ke­rült sor átigazolásra. — A Bem SE ifjúsági válo­gatott tekézőjének, Szúnyogh Lászlónak, nem érkezett be átigazolási kérelme — előző­leg bejelentette távozási szán­dékát — így továbbra is a | ceglédiek játékosa maradt. U. L. Eredményes évet zártak Tizennyolc pontot szereztek az ökö.vivók A Ceglédi VSE ökölvívó­szakosztálya az elmúlt évben februárban a Szolnoki MÁV ellen vívta első barátságos csapatmérkőzését. Megnyerte csakúgy, mint az ezt követő hét összecsapást. Valameny- nyien — serdülők, ifjúságiak és felnőttek léptek szorítóba. A találkozók közül hatra Ceg­léden, kettőre idegenben ke­rült sor. Sikeres évet zártak az ökölvívók, az egyesületek közötti pontversenyben 18 pontot gyűjtöttek (11-et a ser­dülők, 7-et az ifjúságiak). Ez az utóbbi évek legjobb ered­ménye. A megszerzett pontok is mutatják, a szakosztály tel­jesítette célját, az utánpótlás nevelését. Munkájukhoz jelentős támo­gatást kaptak a PENOMAH ceglédi gyárától (itt dolgozik a versenyzők többsége), az igazgatótól, Kiskorényi János­tól s a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz elnökétől, Skultéty, Józseftől. A ceglédiek az országos baj­nokságokon az alábbi eredmé­nyeket érték el: Ifjúságiak: A Dél-Kelet te­rület versenyéről egyenes ágon senkinek sem sikerült továbbjutni, de ezt a Tiszán­túl bajnokságán már négyen — Károly Sándor, Abonyi Ist­ván, Szlovák István és Or- szágh József — harcolták ki. Az országos vidéki bajnoksá­gon Abonyi ezüstérmet szer­zett, de Országh harmadik he­lye is értékes. Az országos döntőn, Miskolcon Abonyi új­ra a második helyen végzett, Szlovák pedig 5. lett. Serdülők: Már az előcsatá- rozások is eredményesek vol­tak, hiszen a Tiszántúl baj­nokságról heten, a vidék leg­jobbjainak találkozójáról öten Iterációs részleg 26 millió 33C ezer forintra teljesítette. Kürti András tanácselnök köszöntő beszédében elisme­réssel állapította meg, hogy a talajjavító vállalat sokat tesz a város fejlődéséért is. Ha társadalmi munkáról van szó, ha társadalmi, politikai ünnep közeledik, nagy szám­ban vesznek részt az előké­születekben, szervezetten je­lennek meg az ünnepségeken. Amatőr finnesek nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a vá­rosról egyre több dokumen- tumiilm készül a jövő számá­ra. Dr. Gyetvai István, a kór­házi vériransz-úziós állomás főorvosa azért az önzetlen se­gítségért mondott köszönetét, melyet a talajjavító vállalat ceglédi dolgozói a térítésmen­tes véradonapok alkalmával tanúsítanak. A jubiláló válla­latnak ajándékot adott át a Vöröskereszt és a vérellátó ál­lomás nevében. Ezután dr. Pesta László át­adta az t^rvosi rendelőt és a vöröskeresztes elsősegély- nyújtó helyet. A vendégek megtekintették azt a kultútko- csjt, melyet a ceglédiek készí­tettek a vidéken dolgozók szá­mára. A kocsit mindig a leg­jobb munkát végző csoport veheti igénybe. Szabad idejükben könyve­ket olvashatnak, sakkoz­hatnak, rádiót hallgathat­nak, televíziót nézhetnek. A kultúrkocsit Bársony Ferenc szb-íitkár adta át Szmkx Já­nos építésvezetőnek. Az ezt követő üzemlátoga­táson Détári István művezető kalauzolta a vendégeket a forgácsolóban, a lakatosüzem­ben, majd a tavaly átadott korszerű szerelőcsarnokban. A vállalat életéről Ferenczi Ist­ván és Bánkúti László készí­tett fényképes, rajzos kiállí­tást. Bemutatták Ferenczi Ist­ván kisíilmjeit is, melyeket az üzemben folyó munkáról és a ceglédi ünnepségekről forga­tott. E. K. A vendég: Pécsi Ildikó Sikeres kiutast Elősdás, kiállítás, művészi műsor — Legközelebb Dunai Péter, a Népszabadság munkatársa tart külpolitikai előadást, majd Dévényi Istvánnal, a Szépművészeti Múzeum fő­munkatársával beszélgethe­tünk a művészetről és a giccsről. Kiállítást rendezünk a ceglédi Kossuth Múzeum kerámiagyűjteiményéből, és le­hetőséget adunk az alkotó fia­talok bemutatkozására. — Klubunk tagja csal: olyan fiatal lehet —, hangsú­lyozta Kovács István — ak: már eddig • is bizonyította munkájával, hogy aktívan te­vékenykedik a közösségben Nem a klub taglétszámánál növelésére törekszünk, hanerr arra, hogy minél színvonala­sabb, hasznosabb programoka' szervezzünk. Opauszky Irén Sokat tesznek a városért Haszonét éves a Ui Jf Átadták az orvosi rendelőt A napokban megalakulása neg/cuszazados évfordulóját köszöntötte a Dunántúli Ta­lajjavító és Talajvédelmi Vál­lalat ceglédi megyei irodája. A kormány nagy gondot for­dít, anyagi áldozatot sem kí­mélve a talajjavításra. Ennek a munkának jelentős része hárul a vállalat kilenc megyei irodájára. Eredményeikben je­lentős részé van a ceglédiek­nek. Nekik is köszönhető, hogy a vállalat a múlt évi ter­vét o vártnál eredményeseb­ben tudta teljesíteni. A ceglédi ünnepségre eljött dr. Pesta László’ országgyűlési képviselő, a parlament egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottságának vezetője, dr. Ten­gelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője, Kürti András, a városi tanács elnöke. Részt vette.c a szocialista brigádok vezetői, a törzsgárda tagjai, a Vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetői. Az egybegyűl­teket Száraz Mihály, a ceglé­di megyei iroda vezetője kö­szöntette, majd Eitér Sándor, a vállalat párttitkára mondott ünnepi beszédet. A meliorációs feladatokat végző vállalat ceglédi irodá­jánál a' munkában éten járnak a szocialista brigádok. Nem­csak azok értek el példás eredményeket, akik a ceglédi üzemrészekben dolgoznak, ha­nem azok is, akiket a munka otthonuktól messze szólít el. Valamennjü szocialista és a címért küzdő brigád részt vesz a felszabadulá­si munkaversenyben, is­merve és magáénak vallva a közelgő, XI. pártkong­resszus irányelveit, őmelyek, a többi között, a mezőgazdaság fejlődését szol­gálják. A tíz szocialista bri­gád közül kettő már arany-, egy ezüst- és egy bronzérmes. A munkások átlagbére a múlt évben, 31 485 forint volt. Ár­bevételi tervét a gépüzem 21 millió 832 ezer forintra, a me­kerültek tovább. Ezt követően a magyar bajnokságon négyen szereztek pontot: Vajda Sán­dor második, Abonyi Ferenc harmadik, Erős Béla és Pata­ki Sándor ötödik lett. A Vasutas versenyzői több egyéni versenyen is indultak, de csak olyanokon, amelyek a minősítésbe beszámítottak. Az ezeken elért jobb eredmények: A Helikon Kupán, Keszthe­lyen: 2. Pál, 3. Szabó és Erős. A Bornemissza-emlékverse­nyen, Egerben: 1. Abonyi Ist­ván, 2. Országh és Szlovák. A Kőrös Kupán, Gyulán: 1. Szel­lő, Abonyi István, Abonyi Fe­renc, Országh, csapatban: 2. Ceglédi VSE. A Vasutas-baj­nokságon, Hatvanban: 1. Abo­nyi Ferenc és Országh, csa­patban: 3. CVSE. A „Petőfi Népe” Kupán, Kecskeméten: 1. Höröimpő József, Abonyi Ist­ván és Abonyi Ferenc, csapat­ban: 4. CVSE Debrecenben, a város bajnokságán: 1. Abonyi Ferenc, 2. Abonyi István. A Volán Kupán, Budapesten: 1. Szlovák. Á Kochiha-emlékver- senyen, Gyulán: 1. Abonyi Fe­renc és Országh. A szakosztály ez évi tervei­ről Dávid Ferenc edzőtől ér­deklődtünk. — Ebben az évben is az utánpótlás nevelése a fő cé­lunk. Január 7-én már elkezd­tük a munkát, sürget az idő, hiszen már februárban ver­senyre kerül sor, a Dél-Kelel területi III. osztályú felnőtt­bajnokságra. Már erre, a kez­deti időszakra is tervezzük ba­rátságos csapa tmérkőzések rendezését, összesen harmin­cán készülünk az idényre, sze­retnénk az idén is eredmé­nyesen szerepelni, sikeres évet zárni. U. L. ' / Harminc éve történt (in.) Földosztás. Aboil) ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom