Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Február 5-én ül össze uz Arab Liga Védelmi Tanácsa Rendkívüli tanácskozásra hívták össze február 5-re az Arab Liga Védelmi Tanácsá­nak tagjait, a külügyminiszte­reket és a hadügyminisztere­ket — közölte hétfőn a szer­vezet szóvivője Kairóban. A közlés szerint Mahmud Riad főtitkár a szervezet húsz tag­államának, továbbá a Palesz­tinái Felszabadítás! Szervezet­nek küldött táviratot, és fel­szólította őket, hogy Libanon kérésére tárgyaljanak azútób- bi ellen intézett sorozatos iz­raeli agressziókról. Genf: a mds intik sankass Folytatta munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Géniben, a téli szünet után, hétfőn felújította munkáját az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet második szakasza. Résztvevői — 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada — foly­tatják az értekezlet harmadik, záró szakaszán majd elfoga­dásra kerülő dokumentumok tervezésének szövegezését. A küldöttek többségének meg­győződése, hogy a második szakasz munkája hamarosan befejeződik. Az értekezlet titkárságának svájci vezetője újságíróknak PÉLDA B árom gyár tíz munká­sát kérdeztem arról, mi a véleménye az ún. állásidőpénzről, azaz azokról a forintokról, me­lyet munka nélkül kap, lé­vén, hogy ilyen meg olyan okok miatt nincs munka. Csupán egy felelet hang­zott úgy, hogy neki mind­egy. Kilencen azt válaszol­ták, hogy őket idegesíti az így elszámolt pénz — s persze, maga az ok, a kényszerű tétlenség is —, mert azért jönnek a gyár­ba, hogy dolgozzanak. S ha ténylegesen - dolgozhatnak is, akkor természetesen a pénzük több, mintha le­csíp a keresetből az állás­idő, s az érte járó mini­mális fizetség. Amit a jó munkás rossznak tart, az a gyárnak, a vállalatnak sem lehet kedvére való. Csak­hogy a közhely rejtette igazság érvényesítése ko­rántsem egyszerű. Vannak, akik berzenked­nek miatta, vannak, akik szeretik; Gödöllőn, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában nem egységes a szerelőszalag melletti munka megítélése. A szalag kötelező tempót diktál, itt csak úgy állhat fel valaki, ha a fregoli — mit tegyek, így nevezik — beül a helyére. Nincs séta, ráérős itrafikálás. Akadnak, akiket ez nyomaszt. Az érem másik oldala; a sza­lag csak szervezetten mű­ködhet, itt nem kell anyag, eszköz után futkosni, min­dennek kéz alatt a helye, s gondoskodni róla nem a munkás dolga. Sokaknak ez biztonságérzetet ad, mert a munkás, termelés közben, semmit nem érez olyan zavarónak, mint a váratlan helyzeteket, már­pedig az anyag- vagy szer­számhiány ilyen váratlan helyzetet teremt. A gyár egyébként maradéktalanul teljesítette éves tervét, a nyereség meghaladja a 40 millió forintot, de — s ez dicséri a vezetés tisztánlá­tását — korántsem érzik úgy, hogy tökéletes min­den. Sőt, fölismerve azt az igazságot, hogy az emberi fegyelmezetlenségek a szer­vezet tökéletlenségére ve­zethetők vissza, lényeges fejlesztéseket hajtottak végre. Így például mintegy 30 millió forintos költség­gel a közelmúltban készült el a festőüzem. Ez megint tempót diktál majd — kor­szerű szervezettségével, termelékeny berendezései­vel —, s megszűnik a régi festőüzem okozta sokféle zavar, fennakadás. F öntebb már utaltunk arra, hogy egy-egy termelői közösségben az emberi fegyelmezetlen­ségek túlnyomó része a ^szervezet tökéletlenségére J- hívja fel a figyelmet. Bő­vítsük ezt a gondolatot, s köntörfalazás nélkül mond­juk ki: a rosszul szervezett gyár, vállalat a fogyatékos­ságokat a laza munkaer­kölccsel takarja! Ilyen he­lyeken nem azon van a hangsúly, hpgy miért u nincs munka, miért nincs anyag, szerszám stb., ha­nem azon, hogy a dolgozó­kat nem éri kár, „hiszen megkapják az állásidőre is a bérüket”. Nos, nincs ve­szélyesebb út ennél. Ott, ahoi a vezetés saját hibáit engedékenységével palás­tolja, ahol nem számít az idő értéke, ahol hivatalo­san lehet álldogálni, be­szélgetni, elsétálni vásárol­ni, egy idő után a dolgo­zók jelentős részének az a képzete támad, hogy ez a természetes. S akkor is élt­hez tartja magát, amikor van munka, amikor len­ne mit csinálni, de már megszokta a laza tempót. Lehet, az ilyen munka­helyet sokan jónak tartják, úgy vélik, a „megértő” ve­zetés csakis népszerű a dolgozók körében. Valójá­ban ezek a munkahelyek mind a társadalmi, mind a tényleges csoportérdekek­nek ellentmondanak, gyen­gítik az általános és a munkaerkölcsöt, a hivata­losság látszatát kölcsönzik annak a tűrhetetlen okos­kodásnak, hogy a fegyel­mezett, szigorú szervezett­ség közepette zajló munka, s a jó légkör, a munkahelyi demokratizmus nem fér meg egy gyékényen. S zívós küzdelmet kellett folytatni jó néhány megyebeli üzemnek, míg új telephelyein meg­értette: a szervezet a dol­gozó számára példával szolgál. Ha rosszul, akkor rosszal, ha jóval, akitor jó­val. Ez történt például a Csepel Autógyár szeghalmi telepe esetében — ahol még szilárd magra sem tá­maszkodhattak a közösség formálásában —, s az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai üzeménél. Ne­héz időszak volt, míg mindkét helyen elfogadás­ra talált, hogy nem lehet jó munkára biztatni az em­bereket, ha e jó munka fel­tételeit a szervezet nem teremti meg. Amihez per­sze, az is szükségeltetett, hogy mindkét üzem törzs­gyárában, központi válla­latvezetésében másként menjen néhány dolog, másként lássák a magúit kötelességeit is. Túlzás ugyan, de lénye­gében elfogadhatjuk azt a véleményt, hogy rossz munlcás nincsen, csak rossz szervezet. Igaz, akad­nak emberek, akik gyó­gyíthatatlan munkaundor­ban szenvednek, de két­ségtelenül kevesen. A dön­tő többség jó szándéka, igyekezete vitathatatlan. Mégis lesz, aki lógóssá vá­lik? Igen, ha a szervezet módot ad arra, ha kapko­dással, máskor sétáltatás- sal azt sugallja, hogy nincs értelme az igyekezet­nek, a ritmusnak, az egyenletességnek. Mert holnapra fölborul minden, a vezetés mást tart fontos­nak, mint tegnap, újabb lyukakat kell betömnie a hánykolódó hajó testén, holott az lenne az első­rendű kérdés: miért hány­kolódik a hajó? Napjainkban sok szó esik a tartalékok feltárásáról és hasznosításáról. Jogos követelmény ez. Csakhogy tapasztalható hajlam a fél­oldalasságra; csakis a munkások körében vélik felfedezni a tartalékokat. Pedig a legfontosabb for­rások nem itt rejlenek. Hanem a szervezetben. Ab­ban a szervezettségben, mely nem takarója, hanem leleplezője a fegyelmezet­lenségeknek, a mulasztá­soknak, elkövetőjük legyen akár betanított munkás, akár igazgató. Mészáros Ottó kifejezte arra vonatkozó meg­győződését, hogy „a genfi sza­kasznak a mostani az utolsó fázisa” és hogy ez a fázis le­hetővé teszi a záróokmányok aláírásra való előkészítését. Genfben hangsúlyozzák, hogy az értekezlet második szakasza már eddig is jelen­tős sikereket hozott. Az alap­vető politikai dokumentum vonatkozásában egyetértés született a helsinki ajánlások által meghatározott tíz alap­elv közül hétről; ezeket elő­zetesen rögzítették. Csaknem teljesen befejeződött a nyolca- di'". alapetv rögzítése és a kül­döttek hozzákezdtek a hátra­levő két alapelv kidolgozásá­hoz is. A befejezéshez közel áll a gazdasági, tudományos, tech­nikai és környezetvédelmi együttműködésről szóló doku­mentumok megszövegezése. A küldöttek szerint nagy haladás történt a napirend harmadik pontjánál, a huma­nitárius területen létrehozan­dó együttműködésnél is. Az értekezlet résztvevői folytatják a napirend negye­dik pontjára, az európai érte­kezlet céljainak és határoza­tainak megvalósítására vonat­kozó dokumentum kidolgozá­sát. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Csehszlovák párt­ós kormányküldöttség Bulgáriában Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára vezetésével hétfőn délben csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség érkezett né­hány napos hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába. Gustav Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt főtit­kára hazánk fölött átrepülve, útban a Bolgár Népköztársa­ság felé, táviratban üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát. Szaljut-4 A kilencedik munkanap Hétfőn reggel Alekszej Gu­barev és Gregorij Grecsko szovjet űrhajósok befejezték kilencedik munkanapjukat a Szaljut—i jelzésű tudományos űrállomáson. Az űrhajósok e munkanapjuk folyamán a röntgensugarak egyik legna­gyobb kozmikus forrásának jellegét tanulmányozták. Gu­barev maga irányította az űr­állomást, míg Grecsko a spe­ciális teleszkóppal dolgozott. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ- MSZMP PEST ÁAEGYEf BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM ÁRA 8« I'll.I.ÉR 1975. JANXJÄR 81., KEDD A közös munka fórumai a falugyűlések A községek kilencven százalékában rendezik meg Pest megyében A tanácstörvény a közös ta­nácsú községek számára írja elő kötelezően az évenkénti fa­lugyűlések összehívását, más községeknek ezt csupán lehe­tővé teszi, illetve javasolja. Pest megye községeinek túl­nyomó többsége él ezzel a lehe­tőséggel. Az elmúlt évek ta­pasztalatai egyértelműen be­bizonyították a falugyűlések hasznosságát, a községek vezetői felis­merték ennek a széles kö­rű fórumnak a politikai, társadalmi jelentőségét. Bebizonyosodott, hogy az ered­mények mellett legyen bár szó a gondokról is, a lakosság meg­érti az őszinte szót, s az együtt gondolkodás, a közösség fel­adataiból való részt vállalás igazi lendítő erő lehet. Az idén Pest megye közsé­geinek kilencven százalékában tartanak falugyűlést. Néhány községben már december utol­só napjaiban és az új év első heteiben összegezték a taná­csok vezetői a lakossággal kö­zösen, a tavalyi gazdálkodás eredményeit és az idei felada­tokat. Tegnap estig harminchá­rom községben tartották meg a falugyűlést. A legtöbb helyen nem csupán egy év eredményeiről esett szó, hanem áttekintették a negye­dik ötéves terv eddig eltelt idő­szakát is. Értékelték, hogy a terv teljesítésében meddig ju­tott el a lakóhely, s milyen le­hetőségek és feladatok várnak a községre az idén. Már az elmúlt években is ér­zékelni lehetett, hogy bár a la­kosság — érthetően — elsősor­ban az őt közvetlenül érintő községfejlesztési problémákat teszi szóvá, de figyelemre méltó észrevé­teleket tesz a községpoliti­kával és a hatósági mun­kával kapcsolatban is. Ezek az észrevételek, elismeré­sek, javaslatok, az idén, az ed­dig lezajlott falugyűléseken megsokasodtak. A helyi konk­rét tapasztalatokhoz kapcso­lódva vitatják meg a kongresz- szusi irányelveknek azokat a megállapításait, amelyek a szo­cialista demokráciáról, a ható­sági munka egyszerűsítéséről, a lakóhely gondjainak még szé­lesebb körű megvitatásáról szólnak. A lakóhelyi közélet jellem­zője, hogy a népfrontbizottsá­gok o nagyközségek és a vá­rosok jelentős részében rétegtalálkozókat és úgy­nevezett lakóterületi gyű­léseket szerveznek. A Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságához a tegnapi napig 27 rétegtalálkozó szerve­zéséről érkezett hír. Rétegtalál­kozót tartanak a többi között Cegléden, az EVIG-ben, a Má­jus 1. Ruhagyár telepén és a KÖZGÉP üzemében, Gödön, a Ramona Ktsz, valamint a Fő­városi Kézműipari Vállalat te­lephelyén, Gyálon a termelő- szövetkezetben és a Vasipari Ktsz-ben, Budakeszin az ISG- ben és a Pevdi üzemében; de másutt is. A lakóterületi gyűlések szer­vezésébe az idén először kap­csolódtak be a tavaly megvá­lasztott és a népfront keretében működő lakóbizottságok. Pest megyében 309 lakóbizottság te­vékenykedik, mintegy másfél ezer taggal. D. G. A természet korai ébredése okozhat csak zavart KEDVEZ AZ IDŐJÁRÁS A MEZŐGAZDASÁGNAK Márciustól termel az apaji takarmánykeverő ÚJ TEHENÉSZETI TELEP ÉPÜL A napok óta tavaszias eny­he időjárás általában kedvez a mezőgazdaságnak. Az agro- nómusok csak ott fogadták vegyes érzelmekkel a 10 fok feletti hőmérsékletet és a nap­sütést, ahol nagyobb gyümöl­csösök és szőlőskertek vannak. A januári tavasz ugyanis kedvez az ősszel elvetett növények fejlődésének és a még hátralevő talajmun­káknak, azonban esetleg elő­rehozhatja a növények, gyü­mölcsfák tavaszi ébredését, a rügyek megduzzadását, ami viszont a január végi, februá­ri fagyok idején károkat okoz­hat. Január eddig eltelt idősza­kában csapadékot jóformán alig kapott a talaj. A hónap elején is egészen elenyésző havazásokat jelentettek csak. A hónap közepén azonban napokon át jóformán fel­hő sem volt az égen és a napfény zavartalanul ér­te az őszi vetéseket. A szak­emberek szerint az ősszel el­vetett gabonák szépen meg­erősödtek, annak ellenére, hogy az átlagosnál valamivel később került a földbe a vető­mag. A vetést követő időszak­ban ugyanis megfelelő ned­vességhez jutottak a magvak. A zsenge növényeknek jól jött a napsütés. Meggyorsultak a tavaszi vetéseket megelőző mély­szántási munkák is, a traktorosok a kijelölt terü­let 85 százalékán elkészültek a talaj forgatásával. A januári hőmérséklet túl­ságosan magas volt ahhoz, hogy a talaj a mélyebb réte­gekben is átfagyjon. Az agro- meteorológusok mérései sze­rint a fagy a legtöbb helyen csak 2—5 centiméteres mély­ségig hatolt be. A kedvező időjárás lehetővé tette a kerti munkák megkez­dését. A gazdaságokban a gyümölcsfák úgynevezett ko­ronaalakító metszésén dolgoz­nak, és a szőlőskertekben is hoz­záláttak a metszéshez. A határba vonultak a műtrá­gyázó gépek és a növényvé­delmi szakemberek is lehető­séget kaptak, hogy a szoká­sosnál 2—3 héttel korábban szezonnyitót tartsanak. A Kiskunsági Állami Gaz­daságban most két jelentős beruházás van folyamatban. Befejezéséhez közeledik és márciusban kezdi meg üzeme­lését az évi 3500 vagon kapa­citású takarmánykeverő üzem, amelyben sertés, baromfi és szarvas­marha-takarmányt állí­tanak elő. A gazdaság a Pest megyei Ga­bonafelvásárló Vállalattal kö­zösen építi a 15 millió forint értékű üzemet. A takarmány­keverő termékéből évente 1000 vagonnal a Kiskunsági Állami Gazdaság, 500 vagonnal a la­kosság, 2000 vagonnal pedig termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok részesülnek. A berendezés teljesen automati­zált. Másik nagy építkezésük az új, szakosított 830 fé­rőhelyes szarvasmarha­telep, amelyet az apajpusztai köz­pontban jövő nyáron adnak át rendeltetésének. Ide telepí­tik majd a gazdaság jelenlegi Holstein-Friz fajta szarvas- marháit. Koppány György felvétele KOZELET Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap a Csepel Vas- és Fémművek­be látogatott, ahol részt vett és felszólalt a nagyvállalat pártbizottságának ülésén. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára fogadta a portugál Intereindioal három­tagú küldöttségét, amely né­hány napos látogatást tett ha­zánkban. A vendégek tegnap utaztak el Budapestről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap Moszkvába érkezett a KGST végrehajtó bizottságának 70. ülésszakára. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Leopold Lér, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminiszte­re. Dr. Orbán László kulturális miniszter Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterének meghívására hétfőn reggel Moszkvába utazott. Dr. Polinszky Károly oJcta- tási miniszter meghívására tegnap Jerzy Kubersky len­gyel közoktatási miniszter ve­zetésével kulturális küldöttség érkezett Budapestre. Baczoni Jenő külkereske­delmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkeres­kedelmi miniszterhelyettese tegnap aláírta Budapesten a magyar—NDK árucsere-for­galmi megállapodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom