Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

1975. JANUAR 18., SZOMBAT A megye 1974 es gazdaságpolitikai munkája megfelelt a X. kongresszus követelményeinek Dr. Bíró Ferenc előadói beszédéből az MSZMP Pest megyei Bizottságának ülésén Mint lapunk első oldalán közöljük, tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottsága értékelte a megye gazdaságpolitikai helyzetét. Az alábbiakban ismer­tetjük dr. Bíró Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának előadói beszédét. Az MSZMP Közpoiiti Bi­zottsága 1974 decemberi ülé­sén elemezte a népgazdasági terv főbb céljainak teljesítését. Megállapította, hogy gazdasá­gi fejlődésünk összhangban van azokkal a követelmények­kel, amelyeket a X. kongresz- ßzus meghatározott. Elemezte az objektív és szubjektív oko­kait, amelyek egyes területeken elmaradást idéztek elő. Beha­tóan foglalkozott a tőkés pia­cokon lejátszódó folyamatok következményeivel, a külke­reskedelmi cserearány romlá­sából származó gondokkal, az egyensúly lényeges problé­máival, az 1975. évi népgazda­sági terv feladataival. Mindezek a megyére is je­lentős jeladatokat rónak, ame­lyeket 1975-ben kell megolda­nunk. A tavalyi munka érté­kelésénél megállapíthatjuk, hogy gongjaink mellett is fi­gyelemre méltó eredményeket értünk el. A megye gazdasága dinamikusan fejlődött. Az országos átlagnál nagyobb a termelés növekedésének üteme a rekonstrukciók eredmé­nyeként valamelyest javult a termékszerkezet. így a többi között a Csepel Autógyárbfln az önjáró padlóvázak, a szer­vokormány, a Mechanikai Mű­vekben a különböző típusú kondenzátorok, háztartási készülékek, az ÍSG-ben kü­lönböző porkohászati termé­kek, korszerű szerelvények, járműalkatrészek, az IMI-ben a magasabb követelményeket is kielégítő motortípusok, ház­tartási készülékek, a Váci Iz­zóban a fénycső, a váci Kö­töttárugyárban a „szabad idő” ruházati cikkek skálája, a PEVDI irótollai és divatcik­kei, a PEMtl műanyag kész­termékei és így tovább, fém­jelzik azt a változást, amit ezen a fronton elértünk. A jó tapasztalatok ellenére A tervezettnél több cukorrépát vetnek Tudomásul kell azonban azt is venni, hogy a termék- szerkezet korszerűsítése, a korszerűtlenné vált termékek gyártásának megszüntetése, a dolgozók esetleges átcsopor­tosítása nemcsak szűk szak­mai, gazdasági munkát igé­nyel, hanem törődést az em­berekkel, a munkásokkal, mert mindez fontos politikai kérdés is. Biztosítani kell a zavartalan, a szubjektív felté­teleket figyelembe vevő meg­oldásokat. Fontos megfigyeléseink van­nak arról, hogy hosszú távon azok a profilok tartósak, ame­lyek termékei a bel- és a külföldi piacon is egyaránt vevőre találnak, amelyek konvertálhatók egyik piacról a másikra. Biztonságos, hosz- szú távú piacot, igazi nagy exportlehetőséget a KGST- országok, elsősorban a Szov­jetunió jelent számunkta. Egyúttal azonban azt is fon­tos hangsúlyozni, hogy mindemellett nem mondha­tunk le a tőkés piacról, sőt fejleszteni kell a tőkés export- lehetőségeket is, ez is része gazdasági fejlődésünknek. Belső tartalékok Hasonlóan nagy feladat a belső tartalékok feltárása és az anyaggal való jobb gazdál­kodás. Vállalataink, szövet­kezeteink gazdasági és párt­vezetői eddig is számos in­tézkedést hoztak az energiá­val, az anyaggal, a munka- időalappal, a pénzzel való ta­karékosabb gazdálkodásra. Már eddig is pénzben kife­jezhető, statisztikailag mérhe­tő eredményei vannak. így például a DHV-ban a villamosenergia-termelés ön­magában is energiaigényes fo­lyamat. Tervszerűbb munká­val, gondoskodással már ta­valy sikerült elérniök, hogy az összfogyasztás jelentős csökkentésével 30 millió fo­rintot, a tüzelőanyag faj­lagos felhasználásának csök­kentésével pedig újabb tíz millió forintot takarítottak meg. A Mechanikai Művek­ben a szocialista brigádok a 22 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítási válla­lásukat elsősorban a kohászati és az egyéb import anyagok takarékosabb felhasználásával 23 millió forintra teljesítették. Említésre érdemes az IMI 12 százalékos anyagigény-csök­kentése, a Csepel Autógyár 25 millió forint értékű energia- és anyagmegtakarítása. A takarékos gazdálkodás lehetőségei azonban ezzel még nem merültek ki. Nem­csak millió forintokban lehel takarékoskodni, de takarékos­ság az a sok lehetőség kihasz­nálása is, amelyekkel jártunk- ban-keltünkben találkozunk éí közömbösen elmegyünk mel­lettük. A kis, de a nagyobt takarékossági lehetőségekre számos példa van, s arra is hogy a vezetők ezt nem kam­pányfeladatnak tekintik. Százhalombattán az olajvá­ros fölött megszokott szép lát­vány a biztosító lángok égése Lakás, ivóvá, út, villany, óvoda Gondoskodás a dolgozókról A megyei pártbizottság felhívja valamennyi párt- és gazdasági vezető figyelmét arra, hogy az 1975-ös feladatok megkövetelik a termékszerkezetek további javítását, kor­szerűsítését, a belső tartalékok feltárását, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, a beruházási tevékenység haté­konyságának növelését, a dolgozók életkörülményeinek ja­vítását, a gazdasági irányító és szervező munka színvo­nalának emelését, fegyelmének erősítését. A dolgozókra tá­maszkodva, javaslataikat meghallgatva, közös erővel bizto­síthatják nagy terveink megvalósítását. További lehetőségek a termékszerkezet javításában Munkánk közben azonban akadnak gondok is, amelyek­nek megoldása 1975. évre vár. A gazdaságpolitikai felada­tok közül kiemelkedő szere­pe van a gazdálkodás haté­konysága fokozásának. Ezt csak sokrétű, összetett felada­tok megvalósításával lehet el­érni. A vállalatok, a szövetkeze­tek anyagi forrásaik jelentős részét a műszaki fejlesztésre fordították. A fejlesztések és Tavaszra készülnek Inárcson, a Március 21. Tsz melegházában már a tavasz­ra készülődnek. Javítják az üvegablakokat, a belső berende­zést, készítik a magágyat a jövő héten megkezdődő vetéshez. Már most földbe kerülnek a paprikamagvak, mert április ele­jétől fóliasátor alá ültetik ki a palántákat. A szövetkezet egy hektárnyi területen termeszti a korai paprikát fólia alatt. i i á A termelés folyamatában mindenekelőtt a fegyelmezet­len és hanyag munka, a nem­törődömség következménye miatt sok, esetenként 20—40 százalékos selejt keletkezik. Ez legtöbbször csak a vég­termék elkészültekor derül ki. Népgazdaságilag kárba vész így az anyag, az energia, a munkaidő, a lekötött álló- és forgóeszközök értéke. Az anyagpazarlás egyik látvá­nyos, szembetűnő területe az építkezés. Az előregyártott elemek gondatlan szállításából eredő károk, a cement, a zsa­luzó1, az állványozó anyagok pazarlása, szétszórása, gondat­lan tárolása óriási károkat okoz. S ezeknek az anyagok­nak jó részét sokszor import­ból biztosítjuk. Néhány megvalósult rekonst­rukció, több milliárd forint felhasználásával korszerűsített termelőkapacitás esetenként nem hozza a várt eredményt. Sok az állásidő, indokolatla­nul alacsony a műszakszám, gyenge az eszközkihasználás. Hasonló problémák mutat­koznak a mezőgazdaságban is. A megye talaj- és domborzati viszonyai lehetővé teszik min­den földterület hasznosítását Mégis szinte évről évre tíz­tizenöt ezer hektár terület ma­rad parlagon. A föld nemzeti kincs, mindenfajta tulajdon- formán kötelesség a földek korszerű megműveléséről, hasznosításáról gondoskodni. A termelés folyamán jelentős mennyiségű, több mint félmil­lió tonna melléktermék (kuko­ricaszár, cukorrépafej stb.) képződik. Ahelyett, hogy az állatok etetéséhez ezeket fel­használnák, elégetik, vagy be­szántják a földbe. Ugyanak­kor takarmányozás céljára 20 ezer hektárt kötünk le. A mezőgazdaságban is ta­pasztaljuk az energiapazar­lást. Ott is mesterséges szárí­tást alkalmaznak például, ahol ezt a természetes, hagyomá­nyos szárítással is megoldhat­nák. Nem kell mindenütt a korszerű energiahordozót használni. Az állattenyésztés korszerűsítését is örömmel üd­vözöljük, de van ahol mégis mértéktartásra kell inteni, mert nem mindenütt biztosítja a korszerűsítés a várt ered­ményt. így például a sertés meghálálja az egyszerűbb, a természetének jól megfelelő tartáskörülményeket. Mégis a korszerűsítési kampányban minderről megfeledkezünk és drága beruházásokkal, ener­giaigényes megoldásokkal pró­bálkozunk. A Kiskun (kiskun- lacházi) Termelőszövetkezet­ben a 2850 férőhelyes, tömbö­sített, szakosított sertéshizlaló­telepén több mint 100 villany­motor működik. Az egy kilo­gramm sertéshús-előállítás költségének egyötöde energia- költség. A lehetőségek feltárása mind az ipar, mind a mező- gazdasági üzemekben fontos gazdasági feladat. A beruházások hatékonysága az utóbbi időben javult. Meg­alapozottabbá váltak a beru­házási döntések, jobb a terve­zői és beruházói, kivitelezői munka. Ennek ellenére sok a határidőre el nem készült be­ruházás. A határidők elhúzó­dása természetesen együtt jár a költségek növekedésével s a károkkal, melyeket a terme­lési kiesés okoz. Gya­koribbak voltak a jó példák, de akadtak gondok is. így a solymári automata téglagyár beruházási határideje 1972. március volt, és csak tavaly került sor az átadásra. A 157 millió forint káron túl (az épí­tési költség egyharmada) száz­millió téglával készült el ke­vesebb. A megyei pártvezetés már eddig is következetesen ra­gaszkodott ahhoz, hogy terven felüli új beruházások indítá­sához — kivéve a gyermek és szociális intézményeket — nem járult hozzá. Ezt a gya­korlatot követi a jövőben is. is a műszaki fejlesztéssélnem áll arányban a termelésszer­kezet olyan átalakítása, ami lehetőd teszi egyrészt a gyár­tás, a termelés egyszerűsíté­sét, a nagyobb széria előállí­tását, a hatékonyság nagy­méretű növelését, az önkölt­ség jelentős csökkenését, a gazdaságtalan termelés egy­idejű kiszorítását. Sok esetben a vállalatok ve­zetői előtt sem tisztázott, hogy a vállalat számára vesztesége­sen termelhető termékek kö­zül melyek szükségesek nép­gazdaságii ag. A profilváltást esetenként késlelteti a tárgya­lások elhúzódása is. Kibontakozóban van a me­gye legnagyobb vállalata, a Csepel Autógyár korszerű ter­mékstruktúrája, ami megfele­lő perspektívát nyújt a gyár kollektívájának. A kormány korlátozta az olajkályha for­galmazását. Ez kedvezőtlenül érintette a Mechanikai Mű­vek munkáját. A gyors intéz­kedés azonban azért nem oko­zott nagyobb gondot, mert a gyár vezetői más gyártmá­nyok előállítását időközben kifejlesztették. A hosszútá­vú megoldásra természetesen további intézkedések szüksé­gesek. Bizonyos fokig javult a köz­lekedés is. A fő vasútvonalak villamosításával, az egyéb vo­nalakon a Diesel-vontatás ki- szélesítésével csökkent a me­netidő, a korszerűbb kocsik beállításával kisebb a zsúfolt­ság. Az országos főközlekedési közutak korszerűsítése befeje­ződött. Megkezdődött az M— 3~as autópálya Budapest—Gö- dö'lő szakaszának kiépítése. Ezzel együtt további feladat az elővárosi közlekedés felté­teleinek javítása, különösen az agglomerációs övezetből na­ponta a fővárosba járó dolgo­zók kulturáltabban, rövidebb ideig utazzanak. Jelentős intézkedésekkel korszerűsödött az áruszállítás. Csökkent a rakodási idő, ja­vult a kocsdkihasználás is. Mégis különösen az őszi szál­lítási csúcs idején erőfeszítése­ket kellett tenni a nagy fenn­akadások elkerülésére. Prob­lémák voltak a vagonok ki­ás berakásával. S szinte egyál­talán nem összehangolt a köz­úti szállítás a járművek ki­használásával. Az amúgy is zsúfolt közutakon sok az üre­sen járatott tehergépkocsi, ez­zel a drága üzemanyagot fe­leslegesen pocsékolják. zettséget, és 3167 hektár he­lyett 4856 hektáron vetnek cu­korrépát. Az őszi nehéz betakarítást több mint 35 ezren segítették, 150 ezer munkanapot dolgoz­tak azért, hogy minél keve­sebb termék menjen veszendő­be. Felért egy népszavazással, ahogyan a társadalom közös ügyünkért összefogott, kiállt a párt politikája mellett. Köszö­net jár mindazoknak, akik ebből kivették részüket. A mezőgazdasági üzemek konkréten intézkedtek 1974- •ben is azért, hoigy a kormány által meghirdetett húsprogra­mot teljesítsék. Eredménye­ként nőtt az állatállomány és az állatitermék-termelés. A megye szarvasmarha-állomá­nya például 3 százalékkal, a tsz-ek közös gazdaságainak te­hénállománya 9 százalékkal nőtt. A sertésállomány vala­melyest elmaradt a rekordnak számító 1973-as év mögött, a felvásárolt hízósertés mennyi­sége viszont harminc száza­lékkal meghaladta azt. A vá­góbaromfi felvásárlása tíz szá­zalékkal nőtt, meghaladta a 17 200 tonnát. A vágómarha-termelés is je­lentősen nőtt, de a Közös Piac diszkriminációja miatt az át­vételekkel gondjaink voltak. A nagyobb katasztrófától a Szov­jetunió mentett meg bennün­ket, mert nagyobb mennyiségű sertést és vágómarhát Sírven felül megvásárolt tőlünk. A mezőgazdaság is kedve­zően zárta az évet. Javult az üzemekben a szervezettség, a legfontosabb ágazatokban nőtt a terméseredmény, így búzá­ból, kukoricából és burgonyá­ból is. A felvásárolt kenyér- gabona a negyedik ötéves terv utolsó évére tervezett 11 ezer vagon mennnyiségével szem­ben csaknem 20 ezer vagont tett ki. A szántóföldi terme­lésben az iparszerű termelés volt a meghatározó. A kukori­ca-vetésterület 45 százalékán alkalmazták ezt a technoló­giát. Több termelőszövetkezet és állami gazdaság szövetke­zett a burgonya iparszerű ter­melésének megoldására. Ha­sonlóan biztatóak a paradi­csom és a cukorrépa iparszerű termelésére irányuló kezdemé­nyezések sikered is. A cukorrépa-termelés a me­gyében is ' visszaesett, igaz, hogy ennek részben oka az a korábbi törekvés, miszerint a cukorellátást kubai importból akartuk megol.dani. A külgaz­daság helyzete azonban meg­változott, és ennek következté­ben gazdaságosabb korszerű termeléssel idehaza biztosítani a szükségletet. A Kiskunsági Állami Gazdaság és más gaz­daságok példája Is igazolja, hogy iparszerű termeléssel jó eredménnyel, gazdaságosan le­het termelni a cukorrépát. A mezőgazdasági üzemek veze­tői, értve gondjainkat, vállal­ták, hogy már 1975-ben telje­sítik a megyére háruló kötele­a munkafegyelem, nőtt a munkatermelékenység. Ezt bi­zonyítja az is, hogy a terme­lésnövekedésnek több mint nyolcvan százaléka termelé­kenységemelkedésből szárma­zott. Az eredményeket kedvezően befolyásolta az igényekhez jobban alkalmazkodó vállalati magatartás, a korszerűbb gyártási eljárások bevezetése, a termékszerkezet javulása, egyes területeken az export- lehetőségek bővülése és a szo­cialista munkaverseny kiszéle­sedése. A munkások bérének rendezése, a szakmai bértáb­lázat alkalmazása, szociálpoli­tikai intézkedések hatására csökkent a fluktuáció, javult Kedvező változás a szemléletben Különösen figyelemre mélitó az eredmények között a me­gye szocialista ipara, amely 8,5—9 százalékkal növelte ter­melését. A növekedés üteme nemcsak meghaladta az előző évekét és nagyobb volt az or­szágos átlagnál, hanem olyan ágazatokban valósult meg, amelyek össztársadalmi szem­pontból kiemelt jelentőségűek. A Dunai Kőolajipari Vállalat a beruházás második üteme jelentős részének termelésbe állításával megkétszerezte ter­melését és a kőolaj feldolgozá­sa 1974-ben meghaladta a 6,2 millió tonnát. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat villamos­energia-termelő kapacitása pe­dig két új gépegység üzembe állításával meghaladta az 1200 megawatt teljesítményt. Példa a Csepel Autógyár is, amely 21,5 százalékkal növelte ter­melését, s az Országos autó­buszgyártási program igényei­nek megfelelően 1974-ben má,r több mint kilencezer önjáró autóbuszalvázat szerelt össze. Az ISG 18, a Híradástechnikai Anyagok Gyára 15,8, az ikladi Ipari Műszergyár 12,6 száza­lékkal növelte termelését. A megye könnyűipari üze­mei a rekonstrukció miatt rö­vid időre visszaestek, de már ismét nő a termelésük. A ta­nácsi ipar pedig 14,5 százalék­kal növelte termelését, a szö­vetkezeti ipar a korábbihoz hasonlóan dolgozott. Az építő­ipar valamelyest ugyan növel­te termelését, de 1974-ben sem tudta kielégíteni az igényeket A korábbi elmaradásokat ugyan már nem tudja pótolni, de az utóbpi időben meggyor­sult a lakásépítés. Továbbra sem kielégítő azonban a taná­csi építőipari vállalatok és a TÖVÁLL-ok munkája. A Tö- VÁLL-ok tevékenységére to­vábbra is nagy szükség van, de az alacsony technikai szín­vonaluk, decentralizáltságuk, ötletszerű vezetésük nehezíti a hatékonyabb munka feltéte­leinek kialakítását. Az egyéni és a csoportérdekek előtérbe helyezésével mind többször tapasztalhatók a szocialista mo­rált és' az érvényes jogszabá­lyokat egyaránt sértő jelensé­gek. Az építőanyag-iparban első­sorban a DCM termelését ér­demes kiemelni. Évi teljesít­ménye nemcsak tartósan meg­haladja az egymillió tonnát, hanem jelentősen túlteljesítet­te kongresszusi felajánlását is. A megye lakosságának emelkedett az életszínvonala, meghaladta a tervezettet. A lakosság pénzbevétele 8 szá­zalékkal volt több az előző évinél. Mintegy nyolcezer la­kás felépült, mintegy 21 kilo­méter ivóvízhálózattal bővült a vezeték, 35 kilométeren fek­tettek le csatornát, 30 kilomé­ter közút épült meg, s mint­egy 80—90 ezer négyzetméter járda, száz kilométer villany- hálózat. Fejlődött a szolgáltatás is, különösen jelentős a tartós háztartási cikkek szervizháló­zata, de javult a sze­mélygépkocsiké is. A megyei ellátás iavitására minte^v 52 élelmiszerboltot, ÁBC-kisáru- tiázat, a gödöllői és a ceglédi bútoráruházakat adták át. Az iskolák 53 tanteremmel, az óvodák 1957 hellyel bővültek. A váci és a ceglédi kórházak bővítéseként épült elmepavi­lonok átadásával, a pomázi in­tézet fejlesztésével tovább ja­vult a fekvőbeteg-ellátás, új körzeti rendelők segítik a be­tegellátást. Társadalmi méretű megmoz­dulássá vált a hazánk felsza­badításának 30. évfordulójára meghirdetett munkaverseny. Eredményeként további belső tartalékokat sikerült feltárni, javult a termékek minősége. Ezt a kőolaj-feldolgozás mel­lékterméke; a propán-bután gáz táplálja. Az üzem tartá­lyok hiánya miatt nem tudja tárolni és megfelelően hasz­nosítani, üzembiztonsági okok miatt kénytelen elégetni, Évenként mintegy ötezer ton­na ég így el. Közismert, hogy a vezetékes gázzal nem ren­delkező háztartásokban milyen értéket jelentene az így elve­szett gáz: megközelitöleß százezer család épi szükségle­tét biztosíthatná. Szigorúbb mércével Ne csak a gazdasági szempontok...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom