Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

Lovaskocsi helyett teherautó A társközségek fejlődése is biztosított Falugyűlés Aszódon értékes javaslatokkal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1975. JANUAR 14., KEDD Januártól áprilisig Szabadegyetem tsz-vezetőknek Még ebben a hónapban megtartják a járási termelő- szövetkezetek vezetői számára a mezőgazdasági szabadegye­tem első előadását. A járási hivatal, az Agrártudományi Egyetem, a tsz-szövetség és a járási-városi TIT-szervezet kezdeményezéseként tizenkét előadásból álló sorozat kezdő­dik számunkra. A minap tar­tott megbeszélést a szabad- egyetem előkészítő bizottsága. Megtárgyalták az előadások témáit. Dr. Villányi László, az egye­tem agrárgazdaságtani tanszé­kének aspiránsa, aki egyúttal a TIT-einökség tagja is, készí­tette el a tematikát. A terme­lőszövetkezetek fejlesztésével, további útjával, belső gondjai­val foglalkoznak majd az elő­adások. Többek között szó lesz a mezőgazdasági termelés te­rületi problémáiról, különös tekintettel a nagyvárosok el­látásáról. Az üzem- és munka­szervezésről, a műszaki fej­lesztésről, a beruházásról is hallhatnak előadást a résztve­vők. Egy másik programon a termelőszövetkezetek termé­nyeivel összefüggő bel- és kül­kereskedelmi forgalomról be­szél majd az előadó. A szabadegyetem hallgatói ötleteket, tanácsokat kaphat­nak sajátos gondjaik megoldá­sára. Például az üzemi de­mokráciában fontos szerepet játszó belső információs rend­szerről, az elméleti kutatások eredményeinek gyakorlati al­kalmazásáról. A tervek szerint hetente egy előadást tartanak; a sza­badegyetem áprilisban fejező­dik be. Egy-egy termelőszö­vetkezetitől hat-hét résztvevőt várnak, előreláthatóan hatvan- hetven hallgatója lesz az egye­temnek. Az előadások témáját tár­gyaló előkészítő bizottság a kezdeményezés folytatását ter­vezi. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a további so­rozatok programját a téeszek speciális, a hedyi sajátosságok­nak megfelelő kívánságaik alapján állítják össze. BALESETEK Ittasan, gyorsan, szobáiytaLnul Járdán gázolt Bevezetőül annyit, hogy az i alig történtek elmúlt hónapok szó szoros ér- | balesetek, tőimében ködös hétvégein járásunkban Az Ipari Műszergyár, Iklad pénzügyi, könyvelői és bérelszámolói gyakorlattal rendelkező, közgazdasági technikumban érettségizett, továbbá műszaki rajzolói, valamint gyors- és gépírói végzettségű munkaerőket keres. A jelentkezéseket írásban vagy személyesen kérjük leadni az Ipari Műszergyár Személyzeti Osztályár (Iklad). Vasárnap délután Kerepe­sen, a 3-as számú főközleke­dési útvonalon, a Szabadság útja 102-es számú ház előtt szabálytalan előzésbe kezdett CP 31-99-es forgalmi rend­számú gépkocsijával ifj. Zok József budapesti lakos. A gép­kocsi a manőver következté­ben felborult; ám ennek oka nem egyedül a szabálytalan előzés volt, hanem ifj. Zok József a megengedettnél gyor­sabban és ittas állapotban ve­zette járművét. A baleset kö­vetkeztében az autó utasa, id. Zok József könnyű sérülése­ket szenvedett. Az anyagi kár mintegy 10 ezer forint. Vasárnap este Domonyban, a Deák körúton vezetői enge­dély nélkül ült az SE 47-98-as forgalmi rendszámú gépkocsi volánja mögé Sima Péter he­lyi lakos, s a gyalogjárón el­gázolta Balogh János helyi lakost. A gyalogost könnyű sérülésekkel szállították kór­házba. átadnak új üzleteket. A do- monyi tervekről például 8-iki számunkban írtunk.) Természetesen jelentkeznek a gondok is. Így például még mindig megoldatlan a tü­zelő szállítás, mert mint isme­retes, lovas fogatok nem hajt­hatnak ki a 3-as számú fő­közlekedési útvonalra. A tanács azt tervezi, hogy a költségvetési üzem egyik te­hergépkocsiját fogná be erre a célra. Kiss Károly végeze­tül beszámolt a nagyközség villanyházózatának fejlődésé­ről és a további fejlesztás^tar- veiről. Tavaly a nagyközségi közös tanács a három településen összesen 15 millió forintot költött fejlesztésre. Ami pedig ez évet illeti... Változatlanul folytatódik Aszódon a közművesítés, a szennyvízelvezetés további kiépítése. Ebben az évbeli várható a víztisztító berende­zés elkészülte is. A nagyköz­ségben szeretnének felépíteni egy ! 14 lakásit magába fog­laló épületet. Tervbe vet­ték a piac rendezését, § a parkírozóhelyek bővítését, il­letve újak létesítéséit. Szeret­nénk villanyhálózattal ellátni, azokat a területeikéit, ahpl új házhelyeket parcelláztak. Bizonyosnak látszik, hogy az idén bővítik a Benedek utcai óvodát. Közös érlékek megóvása Elkészült a Petőfi Sándor, gimnázium és szakközépiskola politechnikai műhelye. A mintegy 12 millió forintos épület minden bizonnyal szep­tembertől már fogadhatja a tanulókat. Egyelőre hiányzik még a felszerelés, ezek be­szerzése további 6—8 millió forintba kerül. A tanácselnök beszámolóját kilenc hozzászólás követte. Szóvá tették, hogy sokan nem becsülik a sok társadalmi munkával elkészült létesítmé­nyeket, nagyabb gondot kel­lene fordítani tehát a kö­zös értékek megóvására. Egy másik hozzászólás is csatla­kozott e véleményhez, s el­mondta, hogy egy-egy utca közösen próbálkozhatna pél­dául a közvilágítás megvédé­sével. Sajnos, sokszor for­dul elő, hogy ismeretlen tet­tesek kilövik az utcai égő­ket. Szóba került az új ben­zintöltő állomás. Javaslat hangzott el, hogy a kutak fö­lé műanyag tetőt szereljenek, Szóba került, hogy a csa­tornázó Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat földszállító tehergépkocsijai — a KRESZ előírását megszegve — összesározzák az utakat, esetenként még a járdákat is. Kiss Károly tanácselnök ak­tívnak és hasznosnak ítélte a falugyűlést. F. B. Az emberek munkahelyükről, az utcáról, a gép­kocsik zajától fá­radtan térnek ha­za otthonukba, s már ezért sem mindegy, hogy milyen környezet fogadja őket oda­haza. Mindenki vágyik a szépre. Manap­ság a búcsúkban, vásárokban, céllö­völdék bazárjai­ban igen gyakran találkozunk a di­vatos, népies gics- csel. Sokan nem tudják ezeket megkülönböztet­ni az igazi népi értékektől. A sípoló kakast, a futtatott, ara­nyozott, nagykö­ves láncot, a tük­rös mézeskalács­figurát, az ölelke­ző galaimbpárt rakják ki laká­sukba az ágy fölé, az ablakok mellé, az előszoba fa­laira. A műanyag- figurák ízléstelen variációiról, s a tükrös színész- fényképekről nem is beszélve. Több esetben találkoz­tam ezekkel a tárgyakkal a szo­bák kombinált szekrényeinek vit­rinjeiben, vagy a dohányzóaszta­lon elhelyezve. A habtyús műselyem díszpámák, a pa­mutgombolyító kiscicák a giccs elburjánzott pél­dái a ma élő em­berek környezeté­ben. Az ifjúság a pitykés mel­lényt, a 'buggyos nadrágot, a do­hánytartót hordja. mert divat. Az elébb emlí­tett vásári termé­kek rombolják az ízlést, nevelőmun­kánkat megnehe­zítik, mert gyer­mekeink sok he­lyen éppen ilyen miliőben élnek. A népművészeti alkotások az iro­dalomórán a szép mesegyű j tömé­nyekben, a nép­költészetben, a magyar írók falu- és parasztábrázo- lásaibam, a cserép­edényekben, s a történelem- vagy a rajzórán mindig megtalálhatók. Az otthont is változa­tossá teszi a könyvespolcon, vagy aiz előszoba valamelyik részé­ben elhelyezett eredeti korsó, kö­csög, tányér, mán­gorló, vagy akár fakanál. A népi szőtte­sek változatossá teszik a lakást, színesebbé, szebbé környezetünket. Természetesen ke­rüljük a tárgyak zsúfoltságát, mert így a mondanivaló elvész. A vásári vagy a búcsúból szerzett tárgyak nem valók a la­kásba, értéktelen­ségükkel, ízléste­lenségükkel le­rontják a meglevő szépet is. László Lilla hoz. Beszélt arról, hogy mi­lyen fontos a megfelelő vers­választás. Mert vannak ugyan nagyon szép költemények, de tartalmukat a versmondó élet­kora miatt nem érezheti át kellően. Az ilyen rossz vers­választások következménye az esetek többségében a hamis előadás, a vers lényegének félreértelmezése. Könyv nélkül Volt néhány szavaló, aki könyvvel a kezében lépetc a pódiumra. Merényi Judit- vé­leménye szerint a versolva­sást csak igen nagy művészek engedhetik meg maguknak. A versmondás első követelmé­nye a pontos és biztos szöveg- tudás. Sőt, ajánlotta a szava­toknak, hogy versenyeken csak olyan költeménnyel lép­jenek fel, amit már elmond­tak másutt is, ünnepségeken, iskolai órákon, vagy akár a művelődési ház színpadán. Sorolhatnánk tovább az elő­adóművész tanácsait, ötleteit, amelyeknek alig akart vége szakadni. A zsűri értékelése után a szavalok valamennyien Merényi Judithoz mentek, hogy mindegyiküknek elmond­ja mi volt rossz az előadás­ban és mi az amit jól csinált. A gödöllői járás és a város szavalóversenyének talán leg­több haszna az volt, hogy a Versmondók produkcióikról szakmai véleményt kaptak, s a zsűri tanácsai alapján javí­tani tudják versmondásukat. ö. E. Vásár a városszélen Gödöllőn vasárnap állat- és kirakodó vásárt tartottak. A melengető téli napsütésnek volt köszönhető, hogy nagy volt a forgalom. Az árusok és a vevők ma már n©m szekérrel érkeznek, s nem rá­csos kutricában, hanem a személyautó csomagtartójában szállítják még a malacot is. Sok volt az érdeklődő, annál kevesebb a vásárló. Akadtak azért» akik lóra alkudoztak, s a képen látható két férfi közül, ki tudja, me­lyik csinálta a szerencsésebb vásárt. Szigeti Péter felvételei A sípoló kakas és a többiek Az országos József Attila szavaloverseny első megyei elődöntőjére g>ülekez.ek a gödöllői járási hivatal nagy­termében a járás és a város versmondói — mint a 4. oida- don is jelentjük. — Ásza való­kat és az érdeklődő hallgató­ságot Földiák András, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának művészeti főelő­adója köszöntötte. Elmondta, hogy a többi járásból jelent­kező szavalok elődöntőjére csak ezután kerül sor és va­lamennyi megyei szavalat meghallgatása után dönt csak a zsűri arról, hogy ki szere­pelhet a megyei döntőn és az azt követő megyék közötti te­rületi döntőn. Legtöbben Domonyból A megyei versenyeken ugyanazon zsűri bírálja el a szavalatokat, hogy összehason­lítást tudjon tenni a külön­böző járásokból jelentkezett szavalok produkciói között. Az állandó zsűri tagjai a követ­kezők: elnök: Burányi Ferenc költő, tagjai: Merényi Judit előadóművésznő és dr. Ko­vács Gyula dramaturg. A ver­senykiírás szerint egy-egy sza­vaidnak tíz József Attila ver­set és a mai magyar költők al­kotásaiból szintén tíz verset kell ismernie. A gödöllői járásban és a vá­rosban élénk az irodalmi szín­padi mozgalom, ennek kö­szönhető, hogy erről a vidék­ről sok szavaló vesz részt ver­senyeken. A január 11-i szom­bati elődöntőn nem jelent meg minden, járásunkban jól ismert szavaló, hiányos volt a mezőny. A legtöbben Domony­ból érkeztek, a Napsugár iro­dalmi színpad tagjai. Valenti­ni László József Attila Leve­gő című versével, Bertók Má­ria a költő Magyarország messzire van című, míg Zden- kó Ferenc Elégia című költe­ményével. Pódiumra lépett még többek között a bagi Ka­tona Magdolna, a péceli Fe­hér Jánosné, a veresegyházi Sturcz Zoltánná is, verset mondott három gimnazista a gödöllői középiskolából. Né-' hány produkció jobb megíté­lése érdekében a zsűri az el­mondott versen kívül más költemények előadását is kér­te: például ráadásként Ladá­nyi Mihály és Kutassy József műveket hallhattunk. Új ismeretség A versek meghallgatása után — rangsorolás nélkül — a zsűri értékelte az elhang­zott szavalatokat. Baranyi Fe­renc arról beszélt, hogy szin­te valamennyi szavaló vers- felfogását jónak érezte. József Attila nehéz költőnek számít, verseinek filozófiai, gondolati tartalmát nem mindenki érti és érzi. A versimondpk elő­adása, ha nem is volt kifo­gástalan, de mindegyik száva­ion látszott, s a hangsúlyozá­son érződött, hogy megértet­ték a költő mondanivalóját. Dr. Kovács Gyűld már több alkalommal hallotta a járás és a város szavaiéinak vers- mondását. Elmondta, hogy so­kukat versenyekről már név szerint ismeri, s ezért nem meglepő számára a mostani verseny jó színvonala, ör­vendetes, hogy a szavalóver­seny kiírásának hatására a szavalok repertoárja bővült, több új verset ismerhettek és tanulhattak meg. Hasznos kényszernek mondható, hogy a ma élő lírikusok költészetével közelségbe kerültek. Merényi Judit előadómű­vésznő a versek mondása köz­ben főként az előadásmód technikai részét elemezte. Megfigyeléseit elmondta a sza­vainknak, s ezzel segítséget adott további versmondások­Gödöllői elődöntő Versmondók találkozója Javaiban tart a falugyűlések időszaka. Legutóbb, Aszódon, a Fegyveres Erők klubjában találkoztak a nagyközség vezetői az érdeklődő lakosság­gal, A klubban mintegy 250- en. gyűlitek össze; többek kö­zött megjelenít dr. Baskay- Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest me­gyei elnökségének tagja, Ben- kó Mihály, a ■ nagyközségi pártbizottság titkára és Zá- dor László, a Hazafias Nép­front aszódi bizottságának ei- ».öke is. Ingázó gyerekorvos A falugyűlés Kiss Károly­inak, a nagyközségi közös tanács elnökének beszámo­lójával kezdődött. Ismer­tette a negyedik ötéves terv eddig elért eredményeit. Szólt a közművesítés nagyarányú fejlődéséről, a szennyvíz- csatorna megvalósulásáról, s a település fejlődését elő­segítő létesítmények felépí­téséről. Kiemelte: már bizonyosnak látszik, hogy a következő esz­tendő végére a tervezett 20 lakással szemben — beleértve Ikiadót és Domonyt is — öt- | ven épül fel. Tizenhalt már . el is készült. Nagyot lépett ! előre a nagyközség aiz ok­tatás területén is. Megvalósult a szakközépiskola, s a nagy- | község iskolái ssf. elmúlt idő­szakban számos nélkülözhe­tetlen toldaléképítménnyel bővültek. A tanácselnök be­jelentette, hogy új iskola is épül Aszódon, a Csengery utcában, amely 12 tantermes lesz. Az új iskola kiviteli tervei már el is készültek. Kiss Károly kiemelte, hogy a nagyközségi rendelőintézet nem tartozik a tanács hatás­körébe, ennek elleniére hatá­roztak e fontos intézmény bő- vítéséről. Hamarosan elkészül a bővítés-korszerűsítés ta­nulmányterve, majd kiviteli terve is. A nagyközségi közös tanács meghirdetett egy gyer- mekszakorvosi állást. Ha sike­rül ezit is betölteni, akkor az Aszódihoz tartozó két te­lepülés, Iklad és Domony is nagy hasznát látja majd. A gyermekszakorvos ugyanis a három község között ingázna, s helyben látná el a betegeket. Elkészül a víztisztító Nagy fejlődés tapasztalható a kereskedelem terén is. Az elmúlt esztendőkben új ABC- éleimiseer-áruházat, autóalkat- rész-szaiküzletet kapott. Aszód, s az igen rossz állapoban levő Galga étterem korszerűsítését már megkezdték. (Természete­sen a csatolt községiekben is adtak át, és hamarosan ismét

Next

/
Oldalképek
Tartalom