Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

1975. JANUAR 14., KEDD Bővül az együttműködés Megkezdődött a magyar-csehszlovák együttműködési vegyesbizottság XII. ülésszaka A magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizatit- ság XII. ülésszakára hétfőn delegáció érkezett Budapestre Rudolf Rohliceknek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya elnökhelyettesé­nek, a vegyesbizottság cseh­szlovák tagozata elnökének ve­zetésével. Huszár István, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke hiva­talában fogadta a vendégeket, majd délután a Parlament de­legálás termében plenáris üléssel megkezdődött az együttműködési vegyeshizott- ság ülésszaka. Huszár István üdvözlő be­szédében rámutatott, hogy a vegyesbizottság valamennyi eddigi ülésén figyelemre méltó eredmények születtek. A mos­tam ülésnek különös jelentő­séget ad, hogy mindkét ország az idén ünnepli felszabadulá­sának 30. évfordulóját. A je­lenlegi ülésszak jelentőségét az is fokozza, hogy Magyaror­szág és Csehszlovákia gazdasá­ga az 1971—75-ös tervidőszak befejező szakaszába érkezett és mindkét országban megkezdő­dött a következő tervidőszak előkészítése. A tanácskozás megállapodásai hatékonyan se­gíthetik ezeket a munkákat. Rudolf Rohlicek válaszbeszé­dében reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi ülésszak hoz­zájárul majd a Magyarország és Csehszlovákia közötti együttműködés további elmé­lyítéséhez. Mint hangoztatta; a mostani tárgyalást jól előké­szítették, s különösen a koope­ráció elmélyítését, az ipari együttműködés kiterjesztését segítheti elő az ülésszak. Ezután a bizottsági titká­rok beszámoltak a legutóbbi ülésszak óta eltelt időszak munkájáról. A feliek tájékoz­tatták egymást az 1976—80. évi népgazdasági tervek koor­dinációjának menetéről, a vegyipari együttműködés hely­zetéről, a kölcsönös áruforga­lomról és a határvizek tisz­tasága védelmének kérdései­ről. Hétfő este Huszár István a Parlamentben vacsorát adott a csehszlovák küldöttség tisz­teletére. Gazdasági céljaink szervezett, széles körű társadalmi támogatására van szükség — hangsúlyom állásfoglalásában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a HNF OT elnökének vezeté­sével hétfőn a Parlament Va­dász-termében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai — a párt XI. kongresszusának irányelveit elemezték s meghatározták azokat a feladatokat, amelyek a népfrontmozgalamra várnak a IV. ötéves terv megvalósítá­sában. Sarlós István, az orszá­gos tanács főtitkára mon­dott vitaindítót. A népfront feladatairól szólva egyebek között rámutatott: a szocialis­ta nemzeti egység arra is. kö­telez, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adott­ságok miatt niás és más érdek­lődésű és érdekeltségű embe­rek gondjaival, sorsával is fog­lalkozzunk. Az egységben ter­mészetesen mindenki érdekelt, fő bázisa a munkásosztály ve­Hazai gyártás - kétszeres megtakarítás Importanyag-gazdálkodás a HAGY-ban Az MSZMP XI. kongresszu­sának irányelvei szerint:„Leg­fontosabb feladatunk a nép­gazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása... Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén.” Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának vezetői már tavaly- is sokat tettek a felső tartalékok feltárása és a takarékosabb anyagfelhaszná­lás érdekében, ugyanis ily módon kívánták fokozni a ter­melés jövedelmezőségét. A megközelítően 700 millió fo­rint értékű terméket előállító vállalat a felhasznált, igen drá­ga híradástechnikai alkatré­szek gyártására alkalmas alap­anyagoknak mintegy 30 száza­lékát tőkésországokból szerez­teti be. Érthető tehát, ha a ve­zetők elsősorban az import­anyagokkal való takarékosko­dást szorgalmaztak, illetve szorgalmazzák, s különféle in­tézkedésekkel erre buzdítják a dolgozókat is. Rozsda, 140 ezer dollárért . Olvasóink bizonyára nem is sejtik, hogy a rozsdaként ismert vasoxid milyen drága, kilójáért 13—15 forintot is el­kérnek az árusításával foglal­kozó NSZK-beli és francia cé­gek. És e borsos árú alap­anyagból évente csaknem 900 tonnányit (900 ezer kilo­grammnyit!) dolgoznak fel Vá­cott. A vasoxid csupán egyike a HAGY által felhasznált több százféle alapanyagnak, mégis ennek az egynek a beszerzése évi 120—140 ezer dollár devi- zaterhet jelent a népgazdaság­nak. Azaz jelentett, mert a vállalat gazdasági szakembe­rei hónapokig tartó kutatással megtalálták a módját, miként csökkenthetnék a vasoxidim- portot. Az NDK-ban és Cseh­szlovákiában tett tanulmány­utakon felfigyeltek egy oszt­rák pácolóberendezésre, amely az acéllemezeket tisztítja, fe­lületükről lemarja az oxidréte- get. Ez a berendezés a korábbi s hazánkban ma is általánosan alkalmazott technológiával el­lentétben nem kénsavat, ha­nem sósavat használ a mara­táshoz, mégpedig úgy, hogy a művelet befejezése után rege­nerálja a sósavat, mellékter­mékként pedig vasoxidot állít elő. Fő a melléktermék Nos, a váciakat elsősorban a melléktermék érdekelte. Szá­mításokat végeztek, s megálla­pították: melléktermékként oly mennyiségű vasoxidot nyerhet­nek, hogy egy-másfél év alatt megtérülne a berendezés ára. Már csak partnert kellett ke­resnünk, aki a gépet eredeti rendeltetésének megfelelően üzemelteti. Nagyobb acélmű­veinkben még viszonylag új kénsavas pácolók működnek, a December 4. Drótművek vi­szont éppen rekonstrukció előtt állt, s mivel a miskolci vállalat korábban is sósavat használt a maratáshoz, köny- nyű volt megegyezni az együttműködésben. A Híradás- technikai Anyagok Gyára vá­sárolta meg a berendezést a gyártástechnológiával egye­temben az osztrák Ruthner cégtől, a December 4. Drótmű­vekben pedig felépült a páco- lót befogadó 5 emeletnyi ma­gas épület. A beruházás, amelyhez az állam jelentős támogatást nyújtott, tavaly az év második felében már pró­baüzemeit, s hamarosan meg­kezdi a folyamatos termelést. Segítségével szinte teljesen megszűnik a miskolciak sósav­vásárlása, ugyanis egyszeri fel­töltés után 1 százalékos vesz­teséggel visszaalakítja a hidro- génkloridot (Ha figyelembe vesszük, hogy a feltöltéshez 2500 köbméter sósav kell, ami­nek évente sokszorosát hasz­nálták fel korábban, nem be­szélve arról, hogy az elhasz­nált, vaskloriddal telt vegy­szert a szabadba engedték, szennyezve a környező pata­kok vizét, máris látszik, mi­lyen óriási a berendezés elő­nye.) S a váciak hasznáról még nem is beszéltünk. Haszon a revéből is Várhatóan évi 500 .tonna vas­oxidot kapnak a világpiaci ár ötöd részéért. A gyár vezetői most arról tárgyalnak a mis­kolciakkal, hogy a lehetőségek szerint fokozzák a vasoxidter- melést oly módon, hogy a drót- kötegekről pácolás előtt le­pattogtatott révét és más oxi­dálódott dróthulladékot is oldjanak fel a páclében, ter­mészetesen ügyelve az anyag tisztaságára. Az osztrák gyárt­mányú pácolóberendezés jelen­leg 99 százalék vasoxid tartal­mú anyagot produkál. Kis mennyiségben ugyan, de ennél nagyobb tisztaságú alapanyag­ra is szüksége van a HAGY- nak, ezért körülbelül 80—100 tonnányit továbbra is vásárol­nak az NSZK-beli Bayer cég­től, 100—150 tonnányit pedig Franciaországból. Az önköltségcsökkentés többféle módszerével próbál­koztak a nyomtatottáramkör- üzemben, amelyet másfél éve az NSZK-beli Wiederhold cég rendezett be, s a technológiá­hoz a nyomdafestéktől a gal­vanizáló vegyszerekig mintegy 350-féle import- (mégpedig tő­kés eredetű) anyagot írt elő. A váci szakemberek első lé­pésként a Chemodimpex és a Vegyterv segítségével tőkés piacon kerestek olyan cégeket, amelyek olcsóbban kínálták az alapanyagokat. Második lépés­ként megpróbálták demokrati­kus országokból megvásárolni a különböző felületkezelő anyagokat. Ösztönözni a termelést A Híradástechnikai Kutató- intézeten keresztül pedig — s ez volt a harmadik lépés — olyan hazai vállalatokat ’ ke­restek fel, amelyek vállalnák kisebb tételek előállítását is. A Villamosszigetelő és Mű­anyag Gyár próbálkozik pél­dáid. a vörösrézzel borított ré­tegelt lemez gyártásával, az Erdőkémia pedig fenyőgyanta alapanyagú szórólakkot ké­szít. A piackutatás eredmé­nyének könyvelhető el, hogy más gyártótól 69 helyett 49 fo­rintért vásárolják ma már az ammóniumperszulfátot, 640 fo­rint helyett pedig 190-ért a forrasztólakkot. Csupán a nyomtatott áramkörű üzemben több mint 200 ezer forintnyi megtakarítást értek el 1974- ben a piackutatás eredménye­ként. A csaknem 700 millió forint értékű terméket előállító vál­lalat belső tartalékait kiaknáz­va, a tavalyi piackutatás és egyéb szervezési intézkedések eredményeként az idén várha­tóan 7—8 millió forintot taka­rít meg az importanyagok ha­zai helyettesítésével, illetve olcsóbb anyagok felhasználá­sával. Czibor Valéria zette munkás-paraszt szövet­ség. A Hazafias Népfrontnak arra kell törekednie, hogy a szövetségi politika helyes ér­telmezése révén elősegítse az osztályok és a rétegek harmo­nikus együttműködésének fej­lődését. A nyilvánosságra ho­zott kongresszusi irányelveket — hangsúlyozta a főtitkár — nagy figyelemmel olvasták a közügyek iránt érdeklődő ál­lampolgárok. Saját munkájuk elismerését látják abban, amit a Központi Bizottság így fo­galmazott meg: a párt politi­kája kiállta a gyakorlat pró­báját, cselekvő támogatásra ta­lált a munkásosztályban, a termelőszövetkezeti paraszt­ságban, az értelmiségben, az egész népben. A vitaindítót követően sok­rétű véleménycsere bontako­zott ki. A vitában felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Ortutay Gyula akadémi­kus, egyetemi tanár, dr. Pes ta László, az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizott­ságának elnöke és még hu szonöten. Sok észrevétel é javaslat hangzott el az irány­elveknek úgyszólván, minden fejezetével kapcsolatban. A véleménycsere tanulsá­gait Sarlós István foglalta össze. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa állásfogla­lásában leszögezte: egyetért a párt irányelveivel, a bennük meghatározott bel- és külpo­litikai, szociális és kulturális célokkal, feladatokkal, s a vita során elhangzott észre­vételeket, javaslatokat el­juttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bi­zottságához Az országos tanács hétfői ülésén megvitatta és elfo­gadta azokat a feladatokat, amelyek a népfrontmoz­galomra várnak a IV. ötéves terv megvalósításában. A do­kumentum hangsúlyozza: szo­cialista építésünk eredmé­nyeinek megszilárdítása, újabb sikerek elérése mind­nyájunkat arra kötelez, hogy megvalósítsuk 1975. évi ter­vünket Kitér arra, hogy ehhez fegyelmezettebb mun­kára, a népgazdasági érde­kek szigorú érvényesítésére, takarékosságra, a terv gazda sági céljainak szervezett, széles körű társadalmi támo­gatására van szükség. Az or­szágos tanács a népfront- mozgalom egyik legfonto sabb feladatának tartja a tervgazdálkodás társadalmi támogatását. Javasolta, hogy a népfrontbizottságok fordít­sanak megkülönböztetett fi­gyelmet az idei népgazda­sági, illetve helyi tervek megvitatására. A most folyó téli politi­kai tanfolyamok témái közé illesszék be az időszerű gaz­dasági .kérdések elemzését, s a szakszervezetekkel, KISZ- szel együttműködve támo­gassák, fejlesszék tovább a XI. pártkongresszus tisztele­tére, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára kibon­takozott szocialista munka­versenyt. Teremtsenek ked­vező és hatásos társadalmi bázist a takarékossági tö­rekvések megvalósítására, ha­tározottan bírálják a közös­ségi vagyonnal könnyelműen bánó pazarlókat, népszerű­sítsék a gazdasági erőinket gyarapító takarékos gazdál­kodási módszereket. Az or­szágos tanács véleménye sze­rint társadalmi munka szer­vezésével is célszerű növel­ni a helyi tanácsok lakóhely- fejlesztési beruházásait — ez a tevékenység mindenekelőtt a gyermekintézmények, a szociális, művelődési, ellátási létesítmények fejlesztésére irányuljon. Az országos tanács ülése Kállai Gyula zárszavával ért véget Pest megyei tanfolyam Négy napon keresztül ta­nácskoznak Pest megye közös gazdaságainak vezetőd azon a továbbképző tanfolyamon, amelyet ma reggel nyitnak meg a Kertészeti Egyetemen. A tsz-elnökök előadást hali- hatnak az időszerű gazdaság­politikai kérdésekről, a párt gazdaságirányító és ellenőrző munkájának tapasztalatairól^ az élelmiszer-gazdaság ered­ményeiről, feladatairól, pénz­ügyi, hitelpolitikai, árképzési, ügyvitelszervezési kérdések! ről. Napirendre kerülnek a középtávú fejlesztési tervek. Egy-egy előadást követően konzultációra kerül sor, s ren­deznek majd közérdekű fó­rumot is, amelyen a megye párt- és tanácsi vezetőivel, s a különböző intézmények, vál­lalatok képviselőivel vitatják meg a teendőket. A fényosSfojtó-tekercselő Özemben korszerű gépeken dolgoznak a munkásnak. Koppány György felvétele A politika alakítói £ t párttagság egésze, valamennyi pánttag kifejthesse nézeteit PÁRTUNKBAN, mint e marxista—leninista pántokba! általában, a kongresszusok hi­vatottak a politika irányvona­lának meghatározására. Ezer a párttagság egészét átfogc eszmecserére is ebben az idő­szakban kerül sor. Aí MSZMF-ben immár hagyo­mánnyá válit, hogy kongresz- szus előtt a Központi Bizott­ság közzé teszi elgondolásain arról, milyen politikai voná elfogadását ajánlja majd i pánt legfőbb szervének. Dt nemcsak közzéteszi állásfogla­lásának irányelveit, hanem meg is szervezi az egész párt­ra kiterjedő eszmecserét ezek­ről a tézisekről. Gondoskodik annak feltételeiről, hogy — s lenini követelményeknek meg­felelően ^kivétel nélkül va­lamennyi párttag alaposan megismerkedhessen az irány­elvekkel és pántszervezete fó­rumán kifejezésre juttathass*: véleményét. Pártunk vezetése a pártde­mokráciából adódó kötelezett­ségének tekinti az eszmecsere feltételeinek, az érdemi vitt lehetőségének biztosítását Nem formális véleménycseréi kíván ezúttal sem, hanem olyan vitát, amely gazdagítj*. az állásfoglalás tervezetéit, nem zárva ki a módosulás, változ­tatás lehetőségét sem. A MOSTANI IDŐSZAK te­hát kiemelkedő jelentőségű e párttagságnak a politika ala­kításában való részvétek szempontjából. Ám ez a rész­vétel — ha nem is ilyen mó­don — voltaképpen érvénye­sül a pártélet hétköznapjaiban is. Érvényesül az országos po­litikában, a központi dönté­sekben is, hiszen jól kiépített csatornákon áramlik rendsze­resen a kommunisták vélemé­nye a vezető pártszervekhez, amelyek ezt nagy figyelemmé kísérik és hasznosítják, Érvé­nyesül abban, hogy a válasz­tott pártszervek döntéseikben, s az azokat megelőző vitákban figyelembe veszik a párttagon, álláspontját: gyakran előzete­sen tanácskoznak is a kommu­nisták kisebb-nagyobb cso­portjaival, esetileg tudomá­nyos-szociológiai módszerek­kel felmérik és elemzik véle­ményüket. De érvényesül, mégpedig közvetlenül az or­szágos politika helyi alkalma­zását célzó elhatározásokban, hiszen ezeket jórészt maguk a párttagok hozzák pártszerveze­tük taggyűlésein. S ez sem le­becsülhető formája a részvé­telnek, hiszen a politikát nem­csak a központi szervek ala­kítják, nemcsak országos horderejű határozatokban öh testet, hanem a helyi tevé­kenységnek irányt szabó dön­tések is részét alkotják. A PÁRTTAGSÁG tehát — közvetve és közvetlenül is — alakítója a párt politikájának a hétköznapokon is. De még- inkább az ilyenkor, kongresz- szus előtt, amikor a párt irányvonaláról, politikájának alapvető vonásairól fejű k felelősségteljes véleményét. Gvenes László A DEMOKRATIKUS CENT­RALIZMUS elvének alapvető fontosságú eleme, hogy a párt­tagok egyaránt részt vesznek a párt politikájának kialakításá­ban és végrehajtásában. A kettő el nem választható, s még kevésbé álilíthaitó szembe egymással. Pártunktól mélységesen ide­gen az a felfogás, amely a mozgalom harcosaiban nem lát egyebet, mint a végrehaj­tás gépezetének kerekeit, csa­varjait. Az MSZMP igényli tagjaitól a megvalósításban való közreműködést, a politi­ka képviseletét, de ugyanúgy igényt tart véleményükre, el­gondolásaikra, javaslataikra is. Úgy fogja fel, hogy a politikai vonal kialakítása, a határoza­tok, állásfoglalások kimunká­lása - nemcsak a vezető testű-, let ek ügye és dolga, hanem az egész párté, az egész párttag­ságé. A politika alakításában való részvételnek többféle módja, formája van. Nem szűkíthető ez le csupán a közvetlen rész­vételire, hiszen a képviselet közvetett formái is csatornái a vélemények közvetítésének, a döntésre hivatott testületekhez való továbbításuknak. Ha a párttagok választott küldöttei, a kommunisták véleményének ismeretében mérlegerk az el­döntésre kerülő kérdéseket, ezáltal szintén érvényre jut a párttagság kollektív akarata. A RÉSZVÉTEL e közvetett módjának azonban feltétlenül ki kell egészülnie a közvetlen formákkal is. Lenin vélemé­nyét követjük e kérdésben, aki csaknem hét évtizeddél ezelőtt a következőket írta: „Elenged­hetetlen, hogy a szervezet va­lamennyi tagja, amikor képvi­selőt választ, egyszersmind ön­állóan és külön-külön állást foglaljon az egész szervezetet érdeklő vitás kérdésekben. De­mokratikusan szervezett pár­tok és egyesületek elvi meg­fontolásokból nem mondhat­nak le arról, hogy ily módon kikérjék kivétel nélkül vala­mennyi párttag véleményét — legalább a legfontosabb ese­tekben.” Lenin ehhez azonnal hozzá­teszi : . arra nincs mód, hogy minden politikai kérdést az összes párttag véleményé­nek kikérésével döntsünk el: ez örökös, kimerítő, meddő szavazásokra vezetne”. A leg­fontosabb kérdések eldöntésé­ről azonban, amelyek közvet­lenül összefüggnek a tömegek tevékenységével, szükséges va­lamennyi párttag véleményét kikérni. Hatalmon levő, kormányzó párt esetében még fokozottab­ban igaz, hogy egyszerűen le­hetetlen lenne minden elha­tározás, döntés előtt általános vitát rendezni a párton belül. Ez megbénítaná a oselekvést, megakadályozná, hogy a párt gyorsan reagáljon a felmerült kérdésekre és Idejében meg­adja azokat. Arra azonban mód van — és szükség is van •á —, hogy a politikai irány­vonalat meghatározó állásfog­lalások megszületése előtt a Gazdaságpolitika - tsz-elnököknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom