Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

Galga menti népművészeti találkozó Elkészült a forgatókönyv Díszbemutató Bagón Mint korábban hírt adtunk róla, a napokban tartott meg­beszélést a Galga menti nép- művészeti találkozó járási operatív bizottsága. Az össze­jövetelen Polonyi Péter nép­művelési felügyelő értékelte az eddigi bemutatókat, melyek­nek teljes műsorideje körül­belül hatvannégy órát tett ki. A népművelési felügyelő el­mondta, hogy a bemutatókat a végletek jellemezték. Mint köztudott, a műsorokat a köz­ségek felszabadulásának nap­ján tartották. Ennek megfele­lően a műsoroknak a népmű­vészeti jelleg mellett a felsza­badulás óta eltelt harminc évet is kifejezésre kellett jut­tatni. Ezt a kettős célt nem mindenhol sikerült megvaló­sítani. Méltó ünnep legyen A műsoridő is végletesen alakult ki. Egyes községekben harmincperces tömör összeál­lításokat vittek színpadra, de olyan is volt, ahol három­négy óra hosszat egymást kö­vették az unalmas, bő lére eresztett műsorszámok. Ter­mészetesen olyan is volt, ahol hosszú, de egyben tartalmas műsort sikerült összeállítani. Jósvai hajós, a járási hiva­tal elnökhelyettese elmondta, hogy a díszbemutató műsor- összeállításánál az operatív bizottságnak arra kell töre­kednie, hogy felszabadulásunk harmincadik évfordulójának méltó ünnepe legyen az ápri­lis 4-i bagi bemutató. Az operatív bizottság elké­szítette a szakági bemutatók forgatókönyvét. Eszerint már­cius 1-én Veresegyházon nyit­ják a képzőművészeti és nép- művészeti alkotások kiállítá­sát. Ugyanitt egy nappal ké­sőbb kerül sor a népi együt­tesek és tánccsoportok bemu­tatójára. Túrán tartják már­cius 9-én az ének-zenei bemu­tatót. Március 16-án Versegen az „egyéb” kategóriában in­duló csoportok versenyeznek egymással. A szomszédos járás Galga menti községei — az eddigi hagyományoknak meg­felelően — szintén részt vesz­nek a találkozón. Március 23-án Püspökhatvanban a A zisámbokiak saját maguk készítette, hímezte ruhákban mutatták be lakodalmasukat. A szinpompás viselet nemcsak a régi, hanem a ma élő ügyes kezű asszonyokat is dicsérte. Czangár Gyula felvétele népművészeti találkozó nem­zetiségi csoportjának műsorát rendezik meg. Filmvetítés, diva tbemuta tó A Galga menti népművé­szeti találkozó díszbemutatója már április 3-án megkezdődik Bagón. Kiállítást nyitnak a régi és mai népi alkotók mun­kájából, valamint divatbemu­tatón vonultatják fel azokat a ruhákat, amelyek mai viselet­re régi motívumok felhaszná­lásával készültek. Ugyanezen a napon tart előadást a Sebő— Halmos együttes, bagi táncfel- dolgozásolzat mutatnak be. Ezután levetítik Rényi Tamás: Húsvéthétfő Galgamácsán, 1974 című filmjét, valamint Bagó Józsefnek a Galga men­téről forgatott alkotását. Hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója nap­ján, április 4-én a tánccsopor­tok és énekkarok felvonulásá­val kezdődik az ünnepség. Ezután kerül sor a nagy ese­ményt méltató ünnepi beszéd­re, majd a felszabadulási ün­nepre összeállított irodalmi színpadi műsor bemutatására. Az úttörők népi gyerekjáté­kokat adnak elő. Az ünnepség második részében tartják a Galga menti népművészeti találkozó díszbemutatóját, amelyen az eddigi fellépések alapján legjobbnak bizonyult együttesek és szólisták adnak műsort. A járási operatív bizottság valamennyi tagja részfelada­tot vállal, annak érdekében, hogy a Galga menti népmű­vészeti találkozó hátralevő eseményei a terveknek megfe­lelően alakuljanak. ö. E. n. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1975. JANUÁR 12., VASÁRNAP KÉT MEGYEI RENDEZVÉNY GÖDÖLLŐN Legnépszerűbbek a tsz akadémiák Hajnal Irén, a járási-városi TIT-szervezet titkára másfél év óta irányítja és szervezi vidékünkön az ismeretterjesz­tő munkát. — A járásban és a város­ban az ismeretterjesztő elő­adásokat százhatvan lelkes TIT-tagunk és megyei előadók tartják. Munkaidejük után szállnak autóbuszra vagy vo­natba, hogy előadásokat tart­hassanak esténként a községi művelődési házakban, tsz-ek- ben. Az MGI bemutat — A terület mezőgazdasági jellegének köszönhető, hogy a legnépszerűbbek és a leggya­koribbak a tsz-akadémiák. A mezőgazdasági dolgozók fog­lalkozásának megfelelően ál­lattenyésztési, növénytermesz­tési és gépesítési kérdésekről Sztár a Fehér Gyöngy Ikladi macskajáték Ha majd az új megnyílik... — Mi van a vasaj’ó mögött? I A tarka macska kényes, elnyújtott lépésekkel sétált ki a konyhából. Egy házaspár asztala alatt megállt és a feleség lá­bához üörgölózve halkan dorombolni kezdett. A szakács mér­gesen szaladt utána, megcsippentette hátán a bőrt, s a cicát visszalopta a konyhába. Az ikladi 7-es számú falatozó vendégei nyugodtan folytathatták ebédjüket. Nem volt könnyű kivá­lasztani, hogy milyen ételt rendeljenek. A falatozónak ugyanis hiányzott az étlapja. A készséges pincér bevihar- zott a konyhába, hogy meg­kérdezze mit és mennyiért le­het enni? A vendégek sört is ittak volna. Két tucat Bak­sör volt a készlet, de sajnos valamennyi tartalma ihatat­lannak bizonyult, mindnek le­járt a szavatossági ideje még tavaly. A falatozóban ugyan azt mondták, hogy tudomásuk szerint a barna sört hat hó­napig lehet tartani, de az üvegen levő címkék egyhóna­pos szavatosságot jelöltek. Már többször hírt adtunk iróla, hogy az Aszód és Vidé­ke ÁFÉSZ új élelmiszer üz­letet nyit Domonyban. Az épü­let már készen van, de el­adó-, vezetőhiány miatt még nem tudták megnyitni. A la­kosság jobb ellátása érdeké­ben szükség lenne a mielőbbi nyitásra, már azért is. mert a megszüntetésre váró élelmi­szerboltban áldatlan állapo­tok uralkodnak. Penészesen és üresen áll a hűtőszekrény, szemétkupac domborodik a raktárban. A polcok üresek és porosak, s az üzlet kis árukészletén is ott van az idő nyoma. Nin­csen választék az üzletben, aminek fő oka az, hogy a Váoi FŰSZERT csak havon­ta egyszer szállít árut. Domonyban egy épületben kapott helyet az italbolt, az élelmiszerüzlet és a húsbolt. Mindegyikből hiányzik az el­igazító tábla, s a vásárló csak a gyakorlatból tudhatja meg, hogy melyik mikor tart nyit­va, s azt is, ki az üzletek ve­zetője. Persze elég lenne, ha az élelmiszerüzletre írnák ki a vezető nevét, mert ő árusít — szabálytalanul! — a hús­boltban is. Hogy mikor? Mint elmondta, hetente egy napon, amikor szállítmány érkezik. Még aznap mindent elad, ad­dig a cukrot, lisztet a felesé­ge méri az élelmiszerüzletben A kereskedelmi ellenőrök lá­togatásakor a nagy, rejtélyes vasajtó, ami mögött a hús- bolt működik, zárva volt. Remélhetőleg Domony köz­ségben ezek a mostoha álla­potok csak átmenetiek, ennek köszönhető tán az is, hogy az üzlet ellenőrző könyve már decemberben betelt. A kor­szerű, húsárusítással is foglal­kozó élelmiszerüzlet megnyi­tása biztosíték arra, hogy ja­vul a falu ellátása, s javulnak a kereskedelem higiéniai kö­rülményei is. Örszigethy I Az aszódi ÁFÉSZ kereskedelemfejlesztési előadója, Jászéi Béla elmondta, hogy az ÉMASZ sürgős Cv végi munkái miatt csak most tudott hozzákezdeni az üzletben a munkákhoz, be­kötik a villanyt és a hűtőgépeket. A tervek szerint két-három hét múlva nyitják meg a lakosságnak a domonyi élelmiszer üzletet. A Gödöllő melletti Kisál­lattenyésztési Kutatóintézet egyik dolga, hogy teljesítse a baromfi-, nyúl- és a méhte- nyésztésben kitűzött országos kutatási feladatokat. Az in­tézet tenyésztette ki a Fehér Gyöngy elnevezésű nyúlfajtát, amely igen jó paraméterekkel rendelkezik. Tizenkét hetes korára eléri a 2,5 kilós átlag­súlyt, s egy kiló hús előállí­tásához 3,2 kiló takarmány­ra van szüksége. Az anyák évente minimálisan ötször el­lenek, s így évente 30—32 utódot nevelnek. Képünk az intézet egyik „nyúlházában” készült. Móger László felvétele esik szó. Akadémiákat tarta­nak a valkói, a túrái, a gal- gahévízi, a galgamácsai, a vérségi, a mogyoródi és a dá,- nyi szövetkezetekben — mond­ta Hajnal Irén. — Ezeket az előadásokat ál­talában télen rendezik, no­vembertől márciusig tart egy- egy tíz előadásból álló tsz- akadémia. A témák közül ta­lán a legnépszerűbb az ipar­szerű növénytermesztéssel fog­lalkozó előadás. — Nagyon jó összetételű az előadógárdánk. Mindig szá­míthatunk a járási pártbizott­ság munkatársaira, az egye­tem oktatóira és az MGI dol­gozóira. Az MGI-ből érkezett előadók foglalkozásai talán a legváltozatosabbak, ugyanis szöveges tájékoztatójukat gyakran színesítik bemutatók­kal. A TIT-tifckár számítása sze­rint egy-egy időszakban há­romezernél is több tsz-tag vesz részt az akadémiákon. A hall­gatóság létszáma a témának megfelelően változékony. Van olyan, ahol húszán, de olyan is akad, ahol százan ülnek a széksorokban. A tsz-akadé­miák programját az egyetemi oktatók TIT-csoportjának ja­vaslata alapján állítják össze: a csoport vezetője: dr. Mé­száros Ferenc. Több előadó az üzemekben — Az előadások megszerve­zése természetesen nem prob­lémamentes. Nagy bajban va­gyunk például egészségügyi témákban. A falvak és az in­tézmények gyakran szeretné­nek hallani egészségügyi kér­désekről, de sajnos, az e te­rületen tevékenykedők a kel­leténél ritkábban vállalkoznak egészségügyi felvilágosításra! Sajnos, olyan is előfordult hogy az ígéret megvolt, de az előadás elmaradt! Egy-egy TIT-évad október­től októberig tart. Ennek megfelelően készülnek el a tervek és a szerződések. A munkásművelődéssel kapcsola­tos párthatározat megjelenése Munkában a gödöllői vadász Első zsákmány: egy óriáskígyó Tudósítás a vadonból Lapunkban már korábban is hírt adtunk arról, hogy december 15-én keit útra, s in­dult ei Afrikába Ignácz Ferenc gödöllői ku­tatóvadász. Ezúttal a Magyar Természettudo­mányi Múzeum megbízatásának tesz eleget, szőrmés apróvadakat ejt el s ezek bőrét, kopo­nyáját küldi Budapestre, a múzeumnak. Ütiélményeiről, vadászkalandjairól naplót vezet. Légipostával érkezett meg első le­vele, amelyben tájékoztatja a Gödöllő és Vidékét a szudáni első napok néhány érde­kes epizódjáról. „Már harmadik napja vagyok úton kísé­rőmmel. Ahmeddel, egy környékbeli benn­szülöttel. Az útszakasz félelmetes, sűrű bo­zót, majd nyílt, mocsaras, lápos terület váltja egymást. Kis folyóhoz értünk, átgá­zoltunk rajta. Sokat olvastam a szudáni va­donokról, de sohasem gondoltam, hogy egy­szer én is megszenvedem az európai ember számára oly félelmetes területet. Amikor a kis folyón átkeltünk, akkor jött az első igazi meglepetés. Óriáskígyóval találkoztunk. Ahmed int — a fejét célozzam meg. Lövés. Kísérőm szakavatott kézzel látott a nyúzás nem éppen hálás feladatához, jómagam pe­dig Zorkij fotomasinámmal kísértem végig a fejleményeket. Sok idő persze nem volt csodálkozásra, igyekezni kellett, hogy még sötétedés előtt biztonságosabb helyre érjünk. Másnap .szárazabb terület felé haladunk. Ez a napom sikeres volt, három csitát — ge­párdot — terítettem le, elég nehéz körülmé­nyek között. Élelmem és vizem fogytán, nem tudom mikor lehet pótolni!? Az ötödik napon fordulunk vissza éhesen, és kimerültén, s érkezünk meg Szudán fővá­rosába, Karthumba. Eddigi legnehezebb utamon voltam túl, Szudán déli területén már elég sokan rajtavesztettek. Most per­sze már könnyen beszélek, mert már a vá­rosban vagyok. 0 'A szálláshelyen letisztálkodtam, ekkor tűntek elő testemen a veszedelmes szúnyog- csípések első jelei. Több órát aludtam, azután mentem el az itteni magyar követ­ségre. Amikor becsengettem, meghallottam az első magyar szót: rögtön jövök — mondta valaki. — Szívélyesen fogadtak, s amikor elmondtam merre jártam, ráadásul egyedül, illetve egy itteni kísérővel, a szó szoros ér­telmében elszörnyedtek. A hírre bejött nagy- fcoreítmk is s elmondta, nem egy kutatócsa­patot (!) kellett már hazairányítani, mert nem volt útjuk kellően biztosítva, vagy hiá­nyos volt a felszerelésük. Most meg itt egy magyar, aki egyedül bebarangolta a veszedel­mes vidéket! (No, ez persze nem dicsekvés, inkább büszkeség.) A nagykövet elmondta, hogy honi vadonkutatóval most találkozott először. Ügy éreztem, hogy megbízatásomnak ele­get fogok tudni tenni. Itt távol a hazámtól és otthonomtól is 87 éves anyámra gondo­lok, akitől ezt az akaraterőt örököltem; s ennek segítségével tudtam leküzdeni az ed­digi nehézségeket. De mi van még hátra? Szudán után Etiópiába visz az utam.” Mi pedig várjuk a rettenthetetlen gödöllői vadász és kutató következő naplófeljegyzé­seit. után — az évad közben a gyárak vezetői is jelentkez­tek igényeikkel. Több helyen önálló munkakörű kultúrfele- lősöket alkalmaztak, akik az ismeretterjesztő előadások számát igyekeznek gyarapíta­ni ; 1975-ben az üzemekbe több előadó jut majd el, a gyárak költségvetéseikbe már az is­meretterjesztő programok anyagi fedezetét is beépítik. — Sok színvonalas előadást tartanak a járási-városi bíró­ság és ügyészség dolgozói. Lelkes vezetőjük dr. Varga Zoltán bírósági elnök, aki mindig gondoskodik az egyes témákhoz megfelelő előadók­ról. Az ő tevékenységüknek köszönhető az alapos, lakos­ságnak szóló törvény- és a rendeletmagyarázat, vala­mint a jogi ügyekben adott számtalan tanács. Módszertani viták Szeretnének minél színesebb ismeretterjesztő programokat rendezni. A kerekasztal-be- szélgetések, az énekkarok és az irodalmi színpadok szem­léltető bemutatói, a mozgó­film- és diavetítések teszik érdekesebbé, népszerűbbé . a tudományos ismeretterjesz­tést. A közeljövőben a TIT országjáró túrákat is kíván szervezni. A járási-városi TlT-szerve- zet 1975-beri kiemelkedő, me­gyei TlT-rendezvényeknelc ad helyet. Itt tartják meg a me­gyei mezőgazdasági ismeret- terjesztő előadók ankétját, a megyei pedagógiai és magyar irodalmi előadók találkozóját. A járási TIT-tagok részére is rendeznek központi progra­mot, melyen a harmincéves fejlődésünkről szóló előadások módszertani kérdéseit vitatják meg. Örszigethy Erzsébet A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet Fényképészete FELVESZ gyakorlattal rendelkező általános fényképészt Cím: Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet Fényképészete, Gödöllő, Dózsa Gy. út 6. Az Ipari lőszergyár, Ikiad pénzügyi, könyvelői és bérelszámolói gyakorlattal rendelkező, közgazdasági technikumban érettségizett, továbbá műszaki rajzolói, valamint gyors- és gépírói végzettségű munkaerőket keres. A jelentkezéseket írásban vagy személyesen kérjük leadni az Ipari Műszergyár Személyzeti Osztályán (Ikiad).

Next

/
Oldalképek
Tartalom