Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

PEST MEGYEI VILÁ6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÁf; XIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1975. JANUAR 14., KEDD Tanuk a Russel-bíróság elült Almeyda és Tapia Bukarestben Vasárnap délután Bukarest­be érkezeit dodcxmiro Alxney- da, az Allende-kormány kül­ügyminisztere, Jorge Ta pi a volt igazságügyi és oktatási miniszter és három másik chilei menekült. Vasárnap és hétfőn meg­döbbentő adatokat tártak a chilei tenrorróil a Russel-bíró- ság brüsszeli ülésszaka elé a meghallgatott chilei tanúk. (Kommentárunk a 2. olda­lon) Ausztrália miniszterelnöke a Szovjetunióban Gough Whithanma érkezik LeningrádbólMoszkvába Ütőn Moszkva felé, vasár­nap Jugoszláviából Lenin- grádba érkezett Gough Whit- lam ausztráliai miniszterel­nök. Gough Whitlam hétfőn Le­ningrá-dban a város látnivalói­val ismerkedett, koszorút he­lyezett el a piszkarjovói em­ALLNAK léktemetőben, és megtekintet­te az ottani múzeumot A kormányfő és kísérete a koszorúzás után ellátogatott a Leningrádban működő híres Északi- és Déli-sark kutató tudományos intézetbe. Az ausztráliai delegáció a moszkvai rádió közlése sze­rint, kedden érkezik a szov­jet fővárosba. Sikeresen „kézzel” dokkolt a Szojuz—17 és a Szaljut—4 A kozmonauták üzembe helyezték az űrállomást Vasárnap összekapcsolták a Szojuz—17. szovjet szállító űr­hajót a Szaljwt—4 űrállomás­sal. Miután Alekszej Gubarev űrhajóparancsnok és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök át­szállt a Föld körüli pályán ke­ringő Szaljut—4 kabinjába, emberi irányítással kezdett működni a tudományos űrállo­más. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolását két szakasz­ban hajtották végre. A közele­dés úgynevezett távolabbi sza­kaszán a Szojuz—17 űrhajót fedélzeti automatika vezérelte. Amikor az űrhajó és az űrál­lomás közötti távolság mind­össze lt'O méterre csökkent, a közeledés és a dokkolás továb­bi műveleteit már az űrhajó­sok maguk irányították. A koz­monauták az összekapcsolás után megvizsgálták az állomás fedélzeti rendszereinek műkö­dését, kinyitották az átszálló- nyílás ajtaját, és átszálltak az űrállomásra. Az űrhajósok a pólyamanő­verek és az összekapcso­lás műveletének elvégzése után jól érzik magukat, a fedélzeti I A SzaZjuí-űrállomás legény- rendszerek pedig kifogástala- sége hozzáfogott a kitűzött nul működnek. I program végrehajtásához. Harmadik munkanap a világűrben A Szaljut—4 űrállomáson magyar idő szerint hétfő reg­gel 8 órakor ért véget a má­sodik munkanap. A kozmo­nauták ezalatt folytatva a ki­jelölt program végrehajtását, az űrállomás újabb műszereit és berendezéseit helyezték üzembe, illetve csomagolták ki és helyezték üzembe. To­vábbá újból megvizsgálták a fedélzeti rendszerek és tudo­mányos berendezések működé­sét. Lapzártakor már végéhez közeledik Gubarev és Grecsko szovjet űrhajósok harmadik munkanapja is a világűrben. E nap folyamán befejezték az űrállomás üzembe helyezését, mindent kifogástalanul elvé­geztek, ami nem volt könnyű feladat. Ezért a negyedik, most kezdődő munkanapra köny- nyebb programot, afféle orvosi Előadás, tanulmányút, pályázat Terjednek a korszerű gazdálkodási módszerek Elkészült a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Pest me­gyei szervezetének idei mun­katerve: a kilenc szakosztály­ban, két helyi csoportban — Nagykőrösön és Cegléden — s a Gödöllőd Agrártudományi Egyetem három ifjúsági cso­portjában az esztendő végéig negyvennyolc előadást vita- délutánt tartanak. Ezenkívül továbbképző tanfolyamokat is szerveznek az agrár-, kertész- és mezőgazdasági gépészmér­nökök, állatorvosok számára. A programról Pancsovai Nándor agrármérnökitől, a szervezet titkárától kértünk tájékozta­tásit — Szakembereink, csakúgy, mint a korábbi években — el­sősorban a napi munkájuk so­rán fölvetődött kérdéseket, a gazdálkodás időszerű kérdéseit tárják a szakmai közvélemény elé. Az agráregyesület kezde­ményezte közfejtörés nyomán már eddig is számos új módszer, tapasztalat vált általánossá, ami végső soron a népgazda­ság haszna, s a termelőszövet­kezetek gyarapodását szolgál­ja. Növénytermesztőink a Mo- noron, Nagykörösön, Cegléden s Nagykátán rendezendő talál­kozón megvitatják a burgo­nya-, zöldség-, gyümölcs- és cukorrépa-termesztés tenniva­lóit, termesztési, értékesítési gondjait Az állattenyésztők és az állatorvosok a szakosított szarvasmarhatelepek üzemel­tetéséről, a baromfitenyésztés és a sertéstenyésztés korszerű nagyüzemi módszereiről hall­hatnak majd előadásokat Az üzemi növényvédelem haté­konyságáról, a növényvédelmi prognózis szerepéről — külö­nösen az iparszerű termelési rendszerekben —, továbbá a növényvédelem és a környe­zetvédelem kívánalmainak összehangolásáról s az agrokémiai centrumok megteremtésének távlatai­ról tájékozódhatnak a gazdaságok e témában érde­kelt szakemberei. A termelési rendszerek gépsorait, alkalma­zásuk tapasztalatait a gépé­szek teszik mérlegre. Ok tűz­ték napirendre az energiaellá­tás és energiagazdálkodás kér­déseit, s vitadélutánt rendez­nek az üzemanyag-takarékos­ságról is. A szervezet titkára beszá­molt arról is, hogy több tanul­mányutat szerveznek, az or­szág legjobb állami gazdasá­gaiban, termelőszövetkezetei­ben ismerkednek a mezőgaz­daság különböző teendőivel. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. kong­resszus tiszteletére az agrár- egyesület megyei elnöksége pályázatot hirdetett a me­zőgazdasági termesztés- technológia továbbfejlesz­tését, az üzem- cs munka- szervezés módszereit, az ügyvitel-gépesítés és a ter­melés kapcsolatát s egyéb köz­hasznú témát földolgozó tanul­mányokra. A. Z. nagyvizitet irányoztak elő számukra, s különböző orvosi vizsgálatoknak vetik alá őket. így Gubarev és Grecsko egy­úttal kipihenhetik magukat A szovjet űrkutatás önálló útja Az új szovjet űrkísérlet szak: értők véleménye szerint félre­érthetetlenül tükrözi, hogy t szovjet űrkutatás, az ameri­kaiakkal való együttműködéc mellett, folytatja saját, önálló útját. Az ember részvételéve] végzett szovjet kozmikus ku­tatások fő iránya pedig — mint ezit a közelmúltban adott saj­tónyilatkozatában Vlagyimir Satalov űrhajós vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok kiképzési fő­nöke kifejtette — „a tartósan működő orbitális állomásokon folytatott munka volt és ma­rad”. Idézett nyilatkozatában Satalov nem zárta ki annak le­hetőségét sem, hogy a jövő nyárra tervezett szovjet—ame­rikai közös űrrepülésig esetleg több önálló szovjet űrkísérle­tet is végrehajtanak. Közülük az első végrehajtása tehát már folyik. Konsztantyin Busujev pro­fesszor, a Szojuz—Apolló program szovjet műszaki igaz­gatója egy sajtókonferencián szántén óvta az újságírókat an­nak feltételezésétől, hogy a közös kísérlettel teljesen egy­beolvadna a szovjet és ame­rikai űrprogram, és rámuta­tott, hogy az együttműködéstől függetlenül megmaradnak a szovjet űrkutatás önálló célki­tűzései és feladatai. Zajcsökkentő jemez — egyelőre csak az Ikarus gyárnak Lökésgátlók - buszprogramhoz Albertirsán a Szabadság Tsz ipari üzeme is bekapcsolódott az Idén az Ikarus-programba. Évente mintegy 25 ezer alkatrészt gyárt és szál­lít a Gépelemgyárnak, ahol ezeket az alkatrészeket a buszok lökésgát­lóiba szerelik be. Nagy Iván felvétele — Mint koraibban már hí­rül adtuk, a Pest megyei Mű­anyagipart Vállalat bővíti a cső- és össaekötőelemek ter­mékskáláját — Ezeket nem tekinthetjük új terméknek — mondja Ko­vács Károly megbízott főmér­nök —, hiszen már tavaly is gyártottuk. — Arról van szó, az idén az eddiginél nagyobb méretű fittingek — így neve­zik szakmai zsargonban az összekötóelemieket — gyártá­sát kezdjük mag az építő-, ve­1 gyi és élelmiszeri párnáik, az öntözőrendszerékhez és a gáz­vezetékekhez. — Lesz azonban új termé­künk is, mégpedig február­tól: ekkor kezdjük meg — nyugatnémet kooperációban — a zajcsökkentő lemezek gyár­tását. A nyugatnémet Stamikie- wicz-oéggel kötött megállapo­dás értelmében granulátumot kapunk az NSZK-bői, ezt ha­zai alapanyagokkal keverjük és a pvc-padlóhoz hasonló le- mezeket gyártunk belőle. — Kinek? — Egyelőre csak az IkaniSr gyárnak, amely ezeket a zaj­csökkentő lemezeket eddig devizáért importálta külföld­ről. Később, amint a terme­lés felfutása lehetővé teszi, ellátjuk ilyen lemezekkel a hajózást, s az építőipart is. — Mennyit gyártanak belő­le az idén? — Százezer négyzetmétert. Ezzel a mennyiséggel az Ika- rus-gyár évente 700 ezer nyu­gatnémet márka megtakarítá­sát érd el; devizaforintban számítva ugyanis az import alapanyag éppen feleannyiba kerül, mintha készárut keilen* vásárolni. Ny. E. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke búcsú- látogatáson fogadta Alberto Rodriguez Nin-t, az Uruguay Keleti Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki január 13-án végleg elutazott Budapestről. Huszár István, miniszterel­nök-helyettes, Púja Frigyes külügyminiszter és Csórni Ká­roly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár is fogadta az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi képvise­lőinek egy csoportját, mely Charles N. Wilson demokrata párti képviselő vezetésével rövid látogatást tett Budapes­ten. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter búcsúztatta a Fe­rihegyi repülőtéren Kuwait állam hazánkban tartóz­kodott gazdasági és pénz­ügyi küldöttségét, amely Abdel Rahman Al-Atiki pénz­ügyi és olaj ügyi miniszter ve­zetésével vasárnap elutazott BudapestrőL Rödönyi Károly közlekedés ­és postaügyi miniszter meghí­vására vasárnap Magyaror­szágra érkezett Pekka Tar­jaimé finn közlekedési mi­niszter, hogy tárgyalásokat folytasson a két felet kölcsö­nösen érintő közlekedési prob­lémákról. Timmer József, a SZOT tit­kára fogadta a Ferihegyi re­pülőtéren azt a portugál szak- szervezeti küldöttséget, mely a SZOT meghívására, Jose L. Judas-nak, az Intersindical titkárának vezetésével érke­zett Budapestre. Marjai József külügyi ál­lamtitkár meghívására ha­zánkban tartózkodott Hans- Jürgen Wischnewsfci, az NSZK külügyi álLamminisztere va­sárnap elutazott Budapestről. N. Faggyejev, a KGST tit­kára hétfőn hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett. a gépek jobb kihasználásá­nak egyik feltétele a folto­zott gépesítés. Ezt tették az Ikladi Ipari Műszergyár­ban, amikor egyebek között az anyagmozgatás gépesíté­sével szabadítottak fel há­zon belül létszámot, s he­lyezték a volt anyagmozga­tókat termelőberendezések mellé. A fél- és teljes auto­matizálás lehetővé teszi, hogy a textilipar után a gépiparban is kiterjedtebb legyen az ún. több gépes rendszer, azaz amikor a dolgozó egyszerre több be­rendezést kezel, berende­zésre felügyel. Ezek a mu­tatóba említett törekvések, sok mással társulva, azt bi­zonyítják, hogy nem fogy­nak el a lehetőségek, sőt né­mely üzemben még meg sem kezdték azok hasznosí­tását. Pusztán a vezetőket kárhoztassuk ezért? S zónoki kérdés? Alig­ha egyetlen hely jel­lemzője az, amit a Monori Kefegyárról mond­hatunk el. Itt, a munka ter­mészetéből adódóan, bizo­nyos berendezéséknél nem lehet más működtetési ren­det megszabni, mint a fo­lyamatosságot, a huszon- négyórázást. A technológiai követelmény — s nem ke­vésbé a berendezésék jó kihasználása — azonban szembetalálkozik a dolgo­zók ellenállásával. Fölmentenénk a gazdasá­gi vezetést a nyomós társa­dalmi érdek s a még súlyo­sabb gazdasági szükségsze­rűség érvényesítése alól? Semmi más szándékunk nincsen, mint az, hogy meg­értessük: a termelőberen­dezések kihasználása nem elhatározások függvénye. Igaz, akadhat egy-két gyár, ahol a rossz vezetés, a fele­lőtlenség következménye­ként áll a gép, de nem ez az általánosan jellemző. Az már inkább, hogy az ala­csony színvonalú szerve­zettség, a gépesítettség el­maradottsága miatt túl sok ember dolgozik puszta fi­zikai erejére hagyatkozva, viszonylag gyorsam, gépesít­hető munkát végezve, mi­közben termelőberendezé- sek állnak. A helyzet meg­változtatásához átgondolt szervezési intézkedések is kellenek, de pénz is a fej­lesztések anyagi fedezete­ként. S ami szintén nem mellékes: az egyéni és cso­portérdekek ellenében a társadalmi érdeké az el­sőbbség. Nem könnyű be­láttatni, hogy a több mű­szakra szükség van, s hogy hosszabb távon egyéni bol­dogulásuk is függ az eszkö­zök jobb hasznosításától Mert nem megy az, hogy termelőként mindenki ma­kacsul ragaszkodik a vál­tást nem ismerő egyetlen műszakhoz, de fogyasztó­ként olyan igényeket táp­lál, melyek „két műszakra" terjednek. Mészáros Ottó H ozzávetőleg egy tel­jes műszakot kitevő gép áll a megye tex­tilüzemeiben létszámhiány miatt. Egyszerűbben fogal­mazva ez annyi, mintha a három műszakban dolgozó üzemek csupán két mű­szakban termelnének, de akkor teljes kapacitással. Meghökkentő ? Rögvest eszünkbe juttatja, hogy — a sematikus gondolatmenet roppant gyors — miért nem tesznek meg mindent a gyárak vezetői a terme- löberendezések jobb ki­használásáért? Éppen eszünkbe juthat ez is, de az is, hogy valóban csak a gyárak vezetőin múlna az eszközök ésszerűbb működ­tetése? Évek teltek el a kínló­dással, a próbálkozással a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában, míg végre sikerült rendezni a három műszak ügyét Úgy, hogy önkéntes jelent­kezőkből, tisztes éjszakai pótlékot fizetve, állandó gárdát alakítottak ki. A gond csak az volt, hogy az öreg, elavult berendezések nehezen viselték el a nagy igénybevételt. A most meg­kezdett s 1977-ben befeje­ződő rekonstrukció ezen is segít. A korszerű technoló­gia csökkenti az élőmunka­igényt, azaz viszonylag könnyebb lesz gazdálkodni a meglevő létszámmal. Ha­csak közben nem apad ez a létszám. A gyárnak ugyanis komoly gondot okoz, hogy sokféle és sok- felől érkező csábításnak vannak dolgozói kitéve. Egy műszak, könnyű munka, tiszta munkakörülmények... ezt ígérgetik más üzemek. A gyárban sok a betanított munkásnő; szülési szabad­ságra mennek, igénybe ve­szik a gyermekgondozási se­gélyt ... S ez csak töredéke annak, ami közrejátszik az eszközök kihasználásának sorsában. L ehet-e akkor egyál­talán bízni a ma ál­ló gépek jövőbeni megmozgatásában? A Pest megyei Vegyi és Divatcikk­ipari Vállalat azt az utat járja, hogy a viszonylag könnyen gépesíthető mun­kakörökből szabadít fel lét­számot, s az embereket oda irányítja, ahol áhítozva vár­ják őket a nem teljesen kihasznált gépek, berende­zések. Ez történt például a szentendrei írószer-gyár­egységben, ahol két, nagy teljesítményű automata üzembe állítása után nem kevesebb mint ötven fővel gyarapodott az átcsoporto­sítható létszám. Nyereség? De még mekkora! Hol van olyan gyár, vállalat, üzem, ahol egyszerre ötven jelent­kező keresne munkát? Furcsán hangzik ugyan, de előbbi gondolatmene­tünk is, több más hasonló példa is azt igazolja, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom