Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

1974. DECEMBER 8., VASÁRNAP ncru W \Jlmiw Új módszer rtMnm' az idegsejtek rendszerezésére Neurobiológiai kutatások az MTA Tihanyi Bioícgiai Intézetében TE C HNIKA E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN a biológiai kutatások LEGÚJABB EREDMÉNYEI­BŐL SZÁMOLUNK BE OL­VASÓINKNAK. Irányított fehérjeszintézis A genetikai kód megfejtése megnyitotta az utat a mes­terséges gének szintézise felé. Az első mesterséges génről — amely később működésképte­lennek bizonyult — 1971 júliu­sában a már korábban Nobel- díjas Khorona munkacsoport­ja számolt be. 1973 szeptem­berében az egyesült államok­beli kémiai társaság évi ülé- rén Khoronáék már a máso­dik mesterséges gén szintézi­séről számolhattak be. Ez a gé a coli-baktérium egyik aminósavának, a tirozin elő­állítását irányítja. Remény van arra, hogy ez a gén mű­ködőképes lesz, és segítségé­vel tanulmányozni lehet a mesterséges gén hatását a coli­baktériumban. A mesterséges génelőállítás az első lépés az irányított fehérjeszintézis fe- . lé, amely az élet mesterséges előállításának a kezdete lehet. A cink és az A-vitamin A cink a legújabb kutatások szerint nélkülözhetetlen nyom­elem az A-vitamin megjelelő szintjének fenntartásában a plazmában. Kísérleteket vé­geztek cink és A-vitamin hiá­nyos állatokkal, és kimutat­ták, hogy a cink szükséges az A-vitaminnak a májból a plazmába való átviteléhez. Megfelelő cinkmennyiség je­lenléte nélkül ugyanis az A- vitamin felhalmozódik a máj­ban. Pillantás a parányok világába Stresszhatások — neuraszté­nia —, feszültség gyakran em­legetett, már-már divatos ki­fejezés napjainkban. Ideg- rendszerünk, annak változá­sai, esetleges sérülései talán soha nem foglalkoztatták eny- nyit a közvéleményt és a ku­tatókat sem. A rendkívül bo­nyolult rendszer, amely tu­datos és akarattól független cselekedeteket, jelenségeket szabályozza, ma is rejt tit­kokat. Ezeket az ismeretlen faktorokat kutatják a Magyar Tudományos Akadémia Ti­hanyi Biológiai Intézetében is, e kutatások eredményei je­lentős helyet, kaptak az Aka­démia most befejeződött köz­gyűlésén, a biológiai osztály beszámolóján. Láihatailan elektródák A nyolcéves neurobiológiai kutatásokkal és azok ered­ményeivel máris nemzetközi hírnevet szerzett az intézet és sajátos vizsgálati módszeré­vel új iskolát teremtett. A kutatási módszerek kialakítá­sában összefogott a biológus a mérnökkel. A mikroszkóp alatt egyetlen sejtet „vallat­nak”, amelyből a hajszálnál is sokkal vékonyabb — sza­bad szemmel nem látható — elektródák közvetítik az in­formációt. * Az elektródának használt üvegkapilláris előállítása is nagy feladatot jelentett az in­tézet elektromérnökének. Er­re a célra speciális üveghúzó műszert kellett szerkeszteni. Ez a kis méretű, ú. n. mikro- elektróda éppen csak átszúr­ja a sejthártyát, nem zavarja annak működését és hitelesen továbbítja a működésben be­következett változások jeleit. Régóta, ismert tény, hogy á'z ídégselt^giferkezeté,'. vál,am éhtf - nyí élőlénynél azonos. Sőt megegyezik az idegsej thálózat szervezési elve is. Éppen ezért a tihanyi kutatók megkeres­hették a leghozzáférhetőbb, legnagyobb idegsejtíí állato­kat és abból választották a modellt. A csiga idegrend­szerében találhatók azok az óriási idegsejtek, amelyek 10—15-ször nagyobbak, mint például az ember idegsejtje. Különösen a Tritonia és az Aplysia elnevezésű tengeri csigákra jellemző az óriási Miből áll a kígyóméreg? Szovjet tudósok — elsősorb n is fizbég biokémikusok — intenzív kutatást folytatnak a kígyóméreg összetételének meg­állapítására. A kígyómarás ellen alkalmazott oltóanyagokai ugyanis csak az egyes kígyófajoktól nagy nehézségek árán összegyűjtött méregből lehet előállítani. Napjainkban, amikor sokféle bonyolult anyagot már szintetikus úton is elő tudnak állítani a laboratóriumokban, túl kellene lépni a méregbe- gyújtésnek e „kisipari” módján, s olcsóbbá kellene tenni a szérumgyártást. A kobra — az egyik legveszedelmesebb kígyófaj — mér­gét analizálva sikerült megállapítani, hogy az tulajdonképpen olyan fehérje, amelyet a többi fehérjétől csupán az- amino- savaknak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése különböztet meg. Miután ekként bepillantást nyertek a méreg molekulái­nak szerkezeti titkaiba, már több remény van annak mester­séges előállítására is. Egyébként azt is kiderítették, hogy miként hat a gyorsan ölő méreg a szervezetre. A kígyóméreg megbénítja az izmok és az idegek közötti kapcsolatot, így az agy jelzései nem tudják mozgásba hozni az izmokat, tehát bénulás lép fel. ami ha­lálhoz vezet. idegsejt, amelynek átmérője eléri az egy millimétert is. Az ingerületek keletkezése, továbbítása rendkívül bonyo­lult folyamat még az egyetlen sejt szintjén is. Az ingerület hatására megváltoztatja elekt­romos töltését a sejt, s ettől függően működésgátló vagy serkentő folyamat játszódik le. Gátol — és serkent. Ez azt jelenti, hogy differenciál. Ez a megkülönböztetésre való képesség sokszor áttételen keresztül az idegrendszer mű­ködésének alapja. Az, hogy miből ered a sejteknek ez a képessége, még nem pontosan felderített folyamat. A MTA Tihanyi Biológiai Intézeté­nek kutatói a tisztázatlan kérdések megoldásához tet­tek most igen nagy lépést. Dr. Salánki János igazgató irányí­tásával több mint 6 éve a fo­lyamat biokémiai hátterét vizsgálják. Eltérő kémiai érzékenység Attól függően, hogy az idegrendszerben serkentő vagy gátló hatások továbbításáról van szó, ' különféle anyagok szabadulnak fel az idegvég- ződésekben. Ezek hatására jön létre a membránon olyan változás, amely működés­növekedést, vagy -csökkenést eredményez. Ezekre a felsza­badult, úgynevezett mediátor. vagy más néven transzmitter anyagokra különbözőképpen reagálnak az idegsejtek. A ti­hanyi kutatók megállapítot­ták, hogy az azonos szerke­zetű idegsejtek sem egyfor­mán viselkednek a közvetítő kémiai anyagokkal szemben, így arra a következtetésre ju­tottak, hogy az idegsejteket nemcsak morfológiailag, ha­nem kémiai érzékenységüket tekintve is, meg kell külön­böztetni. A nagy jelentőségű megállapítás új rendszerezési módszer alapjait jelenti. A ké­miai érzékenységet alapul véve három csoportra osztották az idegsejteket. A kutatási eredmény újabb kísérleteket von maga után. Ezek során a továbbiakban megvizsgálják a sejtek kémiai érzékenységének jelentőségét, mechanizmusát, nemcsak egy sejt szintjén, hanem a rend­szerekben is. Barta Éva Az agysejtek öregedése Az egyedfejlődés korai idő­szakában kialakult idegsejtek — mint ismeretes — az élet során már nem osztódnak, s így csaknem változatlanul kí­sérik végig a szervezet egész életét. Az öregedés idegrend­szeri zavarai arra utalnak, hogy e biológiailag rendkívül fontos folyamat alapoka az idegsejtekben a kor előreha­ladtával bekövetkező minőségi változásban kereshető. Tüzetes vizsgálat,,.,, nyomán .azonban, sem a sejtmagban, sem a sejt többi alkotóelemében nem ta­pasztaltak korral járó válto­zást. A gyanú ezek után a sejt anyagcseréje szempontjából oly fontos részecskére, az ún. mitokondrium felé terelődött. A modern, elektromikroszkó- pos finom-szerkezetvizsgáló módszerek segítségével kide­rítették többek között, hogy a mitokondriumhoz kötött sa­játos sejtpigment, a lipofuscin minden idegsejt kóros elvál­tozása során előtérbe kerül. E pigment különböző típusai vannak jelen a fiatal és az idős állat, a kísérletesen E-vi- tamin hiányban szenvedő be­teg állat idegsejtjeiben. Emberi agysejtekre vonat­kozóan kiderült, hogy az öre­gedéssel párhuzamosan a pig­ment milyensége és mennyisé­gi változása valószínűleg min­den idegsejt számára más és más. Azt észlelték, hogy vi­szonylag kevésbé aktív ideg­sejtekben több ilyen pigment gyűlik össze, mint az aktívab­bakban. Ezért a felhalmozó­dott lipofuscint a kutatók korhoz kötöttnek tekintik. Még vitatott, mely sejtszer- vecske termeli a lipofuscint. Egyesek szerint a lizoszoma, mások szerint a mitokond­rium. Az idegsejtek szövette­nyészetben való vizsgálata az utóbbit támasztja alá. Súlyos idegbetegek agysejtjeiben is lipofuscin-felhalmozódást tud­tak kimutatni. Feltételezhető tehát, hogy ez a pigmentanyag az idegsejt anyagcsere-folya­matainak mellékterméke, amelynék a sejtből való eltá­volítása az öregedő idegsejt­ben egyre nehezebbé válik. Mindaddig, ainig csupán optikai úton tudták vizsgálni a parányok világát, a mikroszkópia lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak. Az elektronmikroszkóp feltalálása és használatba vétele viszont szinte határtalan perspektívákat nyitott a tudomány előtt. Többek között ennek köszönhető., hogy a biológia, a kristálytan, a kémia stb, mai fejlettségét elérhette. A képen látható nagy felbontóképességű elektronmikrosz­kóp angol gyártmányú. Kezelése egyszerű: kettős irányító be­rendezés lehetővé teszi a programozott átkapcsolást világos képmezőről sötétre; automatikus vákuumrendszere nyomó­gombos irányítású. Számos kiegészítő berendezéssel is rendel­kezik, 'amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. A gépet gyártó cég speciális preparátumkészítő berendezést is szállít az elektronmikroszkóppal. A vas szerepe a szervezetben Az egészséges felnőtt ember szervezetében 5—6000 mg vas van. Ebből csaknem 4200 mg az életműködéshez feltétlenül szükséges; ez az ún. funkcio­nális vas fehérjéhez kötötten vesz részt a szervezet műkö­désében. Kb. 2500 mg a vö- rösvértestek festékanyagához, a hemoglobinhoz kötődik, 500 mg a csontvelőben van jelen, mint a vérképzéshez szüksé­ges állandó készlet, 700 mg pedig a szövetekben (köröm, bőr, haj stb.) oszlik el. Az ún. tartalék vas nem vesz részt a szervezet életműködésében, hanem az esetleges hiányokat pótolja; mennyisége kb. 1000 mg. Ebből kb. 3 mg van a ke­ringő vér plazmájában. A felszívódás feltételei Ahhoz, hogy a szervezet a vas-anyagcserét egyensúlyban tudja tartani, állandó vasbevi­telről kell gondoskodni. Az így bejutott vas bonyolult kémiai folyamatok révén alakul át, és szívódik fel. Ahhoz, hogy a táplálékkal bejutott vas fel­Mesterséges vér A vér az élő szervezet „bel­ső környezete’’, s a gyakorló orvos számára a test biológiai állapotának, egészséges, vagy beteg voltának érzékeny mé­rőműszere. Amikor a testben keringő vér összetételében rendellenesség lép fel, és ez tartóssá váliki csak gyors és mélyreható beavatkozás segít­het. Már régóta felmerült a gondolata és igénye annak, hogy a „beteg" vért mestersé­ges vérrel helyettesítsük. Az ez irányú kutatások és kísér­letek azonban eredménytele­nek voltak, legfőképpen azért, mert a mesterséges vér nem tudta tartósan elvégezni a lét- szükségletet jelentő ~ oxigén szállítását. Az Egyesült Álla­mokban a cincinnati egyete­men kutató orvosok nemrég olyan vérpótló mesterséges anyagot állítottak elő. amely perfluor-vegyületeket és per­fluordecalint tartalmaz. Biz­tató, hogy megfelelő oxigénel­látást is biztosítani tud, sőt azoknál a kutyáknál és macs­káknál, amelyeknél a vért ez­zel a vegyiilettel cserélték ki, még nagyobb oxigénnyomást mértek, mint a kezeletlen ál­latoknál. Érdekes, hogy a kí­sérleti állatoknál a vér lecse­rélése után nyomban megin­dult a vörösvérsejtképzés és a vérfehérjeképződés. is. Egy héttel a beavatkozás után mindkét véralkotórész — a perfluor vegyületek állandó kiválasztódása mellett is — normális értékben maradt. Hátrányos, hogy a mesterséges vér alapanyaga vízben nehe­zen oldódik, és tisztázatlan még bizonyos belső szervekkel való összeférhetősége is. Ezért az embergyógyászatban való alkalmazására, ma még nem gondolhatunk. \ szívódjék, sósavra, pepszinre; C- és B-vitaminra van szük­ség. A vas a gyomorban és a vékonybél felső szakaszán szí­vódik fel, ezért érthető, hogy a gyomor idült megbetegedé­sei esetén vagy egyes gyomor­műtétek után a vasfelszívó­dásban súlyos zavarok követ­kezhetnek be, és vashiány alakulhat ki. A vizsgálatok szerint a táplálékkal bejutott vas már néhány óra múlva megjelenik a plazmában, ill. eljut rendeltetési helyére. A felszívódás mértéke mindig a pillanatnyi vasszükséglettől függ: ha nincs vashiány, ak­kor a bejutott vasnak csak 10 —15 százaléka szívódik fel, vashiánynál jóval több. Fér­fiak átlagos napi vasszükség­lete 2—3 mg, a nőké 3—5 mg. A hiány okai A vashiánynak számos oka lehet. Nőknél leggyakoribb a túl_ gyakori, elhúzódó menst­ruáció, a sorozatos terhessé­gek, szülés, a terhességmeg­szakításokkal járó vérzések. Vashiányhoz vezet az egyol­dalú táplálkozás, a túl szigorú diéta, a B- és C-vitamin hiá­nya. Felszívódási zavarokat okozhat a vashiány, a gyomor­bélrendszer betegségei (fekély, daganat, bélférgesség). A növekvő szervezetnek, a fokozottabb sejtregeneráció­nak több vasra van szüksége, ezért minden olyan időszak­ban és állapotban, amikor a szervezet erőteljes növekedés­ben vagy regenerációban van, az átlagosnál nagyobb figyel­met kell fordítani a táplálék vastartalmára. Vonatkozik , ez a csecsemőkorra, az iskolás­korra, a serdülés korára, a meginduló menstruációk idő­szakára, a terhességre, a szop­tatásra, vérzésekre, a fertőző betegségekből való felépülés időszakára. Nincs tehát semmi túlzás abban, hogy az ún. „veszé­lyeztetett korcsoportúak” he­lyes táplálkozása népegészség­ügyi érdek. A koraszülöttek, a csecsemők, kisgyermekek, az iskoláskorúak, a serdülők, a terhes- és szoptató nők és az idült betegek étrendjét úgy kell összeállítani, hogy a foko­zott fehérjebevitel mellett ele­gendő vasat is kapjanak. Sav­hiánynál, gyomorműtét után idült hasmenés és menstruá­ciós zavarok esetén nagyon könnyen alakul ki vashiány, vérszegénységgel vagy anél­kül. Kezelés és megelőzés Sokan azt hinnék, hogy a vashiány kezelése a legegy­szerűbb orvosi feladatok egyi­ke, hiszen csak a hiányzó va­sat kell pótolni. A gyakorlat­ban azonban nagyon ritka az ún. egyszerű vashiány. Gyak­ran hormonális zavarok, bél­férgesség, rejtett fertőző be­tegségek, tbc-s tüdőfolyamat vagy daganatos betegség lap­pang a háttérben. Éppen ezért a vashiány kezelését csak ak­kor szabad megkezdeni, ha körültekintő orvosi vizsgálat után már kiderült az ok. Min­denekelőtt az alapbetegség ke­zelését kell megkezdeni. Fon­tosak természetesen az étrend és a helyes diéta szabályainak megtartásai. Nem arra kell tö­rekedni elsősorban, hogy ezek a betegek sok spenótot, illetve vasban gazdag ásványi anya­gokat egyenek, mert ezekből nehezebben hasznosul a vas, mintha fehérjékhez van köt­ve. Ez elsősorban az állati bel­sőségek (máj, vese. velő, zúza, vét', mellett szól. A barna ke­nyérben is több vas van, mint a fehérben, sőt több benne a felszívódáshoz szükséges B- vitamin is. Csak ezek után ke­rülhet sor a szájon át szed­hető vastartalmú tabletták szedésére. Ha valami ok miatt a beteg nem szedhet tablettát, injekcióval is pótolható a vas­hiány. A vashiány a gyermekkor­ban ugyanolyan gyakori, mint felnőtteknél, a nőgyógyászato­kon éppoly gyakori, mint a sebészeteken. Gyakorisága miatt népbetegségnek tekint­hető. Ennél a betegségnél is érvényes az általános szabá1y: legfontosabb a megelőzés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom