Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
6 %/űrian 1971. DECEMBER 8., VASÁRNAP Több mint öt hektár — ezer vagon hulladék Nem halnak m Bontótelep Alsónémedin Adók, jövedelmek, félreértések Több elvonás a „ vá kedvezmény a szövetkezeti tagoknak Ez'erkilencszázötvanegy első | hónapjaiban született meg a MÉH, a Népgazdasági Tanács határozata alapján. Abban az esztendőben az összegyűjtött anyagok értéke alig haladta meg a 110 millió forintot... Akkor még hulladéknak nevezték azt, ami a MÉH Tröszt profiljába tartozott, s ez a tévhit még ma is tartja magát. Melléktermékeket, másodnyersanyagokat gyűjtenek, azokat dolgozzák föl újra felhasználósra. Simor Endre, a vezérigazgató-helyettes még emlékszik az ószeres-világra, a szamár húzta kocsikra, melyeken beszállították a vasat, a papírt, a rongyot telepeikre. Ma tröszt és 6 ezer embernek ad kenyeret. Gépkocsik, gumiabroncsok — Tevékenységünknek csak első fokozata a még hasznosítható hulladékanyagok összegyűjtése — mondja a vezérigazgató-helyettes. — Profilunkhoz tartozik ezen mellék- termékeknek előkészítése az újra felhasználásra, sőt telepeinken mind nagyobb meny- nyiségben készülnek olyan haszonáruk, amelyeket a nagy- közönségnek kínálhatunk. Így egyik vállalatunk, a Temaforg már a második üzletét nyitja meg a fővárosban, s rövidesen nyit vidéken is, ahol a textilhulladékokból gyártott cikkeit kínálja — fonalat, paplant, matracot... És épül a legkorszerűbb bontótelep is, Budapesttől karnyújtásnyira, Alsónémedin. 1967 előtt rét, legelő húzódott itt, ahol ma mintegy öt és fél hektáron terül el az úgynevezett bontótelep. Az első elképzelések szerint csak a hagyományos MÉH-tevékenység lett volna az itt dolgozó tíz ember dolga: a környező községekből összegyűjteni az ócskavasat, a papírt, a rongyot és egyéb hasznosítható hulladékanva- gokat. Ma használt gépkocsik, villanymotorok, tíz- és tízezer gumiabroncs, hordó halmozódik fel a telepen, s ki gondolná — termelési tervvel, s több mint száz embernek kenyeret adó üzemet tudhat magáénak Alsónémedin a MÉH Tröszt. Mossák a hordót A telepvezető. Be ke József kalauzol végig a bontótelepen. — Itt nem halnak meg a tárgyak... — mondja. — Itt újjászületnek, hogy újra hasznunkra legyenek... A telep autóbontó, és villanymotorbon- tó egységként indult... Ma már — a nagy selejtezés következtében nincs szükség a régi, elaggott kocsik alkatrészeire sem, így nemcsak a budapesti üzem, jövőre itt is lesz egy nagyteljesítményű prés, mely majdnem dobozzá „tömöríti” a furgonokat. Villanymotorok szétszerelésével ma is foglalkozunk, de a többi üzemrész teljesítménye mögött eltörpül ez a tevékenységünk is ... — Mivel foglalkoznak hát? — Elsősorban fémgöngyöleg-felújítással. Hordók, műanyagkannák, különböző edényf éleségek ^kerülnek hozzánk, melyekét egy bizonyos célra már fölhasználtak. Mi ezeket kimossuk, újra festjük és ismét eladjuk ... 1970-től foglalkozunk ezzel a munkával. Akkor még ezer-másfél- ezer hordót, s vagy tizenötezer kannát, tartályt tisztítottunk meg, bizony elég „kisipari” módszerrel. Ma ez a munka 25 millió forintot hoz a konyhára. Csak hordóból több mint húszezret teszünk alkalmassá ismét a használatra. A lehetőségekhez mérten gépesítettük is a tisztítást, mosósorokat építettünk, a cikkeket előgőzöljük, majd lúggal és vízzel öblítjük, aztán a szárítóba kerülnek a hordók. Még bérmunkaként is végzünk hordófelújítást, — például az ÁFOR-nak. Itt, Alsónémedin épült fel a MÉH Tröszt autó- és erőgépjavítója, ahol a MÉH-kocsik, berendezések valamennyi javítását elvégezhetik, fölkészíthetik a járműveket — önköltségi áron — a műszaki szemlékre. Törőtorony — Ma már a bontott gépkocsikat leginkább kohászati alapanyagként használják. A villanymotorokból pedig a rezet igyekszünk kivenni, mert az drága fém. Üj profilunk — a gumiabroncs-feldolgozás. Nemcsak tehergépkocsik abroncsait, hanem személygépkocsik gumijait is ideszállít- ják — kihúzzuk belőle a drót- peremet, ledörzsöljük az Ausztriából származó gépekkel a futófelületet és földarabolva szállítjuk az anyagot, szinte gumilisztet — az osztrák vevőnek. Az úgynevezett gumihulladékból körülbelül ezerötszáz tonnát dolgozunk fel. Fölfelé ível ez a munka, hiszen csak ez év tavaszán kezdtünk vele foglalkozni. A jövő szintén a profilé, 1975- ben újabb gépek könnyítik majd meg ezt a munkát, s minden valószínűség szerint még több abroncsot dolgozunk majd fel a telepen — mondja a telepvezető, majd odavezet egy toronyhoz, aminek neve is különleges: törőtorony. — A villanymotorok vastag pajzsával, nagy darab öntvényeivel így bánunk el — PÁLYÁZATI FELHÍVÁS % Vezető beosztásba keresünk legalább ötéves gyakorlattal rendelkező, közlekedési szakot végzett mérnököt vagy üzemmérnököt Budapesttől 30 km-re levő telephelyünkre. A pályázatokat részletes önéletrajzzal, „Karbantartó” jeligére, a kiadóba kérjük. hangzik az információ. — Tenyérnyi darabokra törjük szét. Az öntvénybe kampós láncot tesznek, behúzzák a torony belsejébe, az automata bezárja az ajtót, s egy 950 kilogrammos acélgolyó emelkedik föl a torony nyolc méter magas tetejébe. Onnan zúdul le a motor valamikori armatúrájára. Hídmérlegek, daruk mellett visz az út. Az alsónémedi bontóíelep termelési értéke már megközelíti a 35 millió forintot. A jövő: tovább szélesíteni a feldolgozandó másod- nyersanyagok körét. — A gumifeldolgozás is további fázisokkal bővül: itt fogják osztályozni a gumiszemcséket úgynevezett lebegtető berendezések segítségével. — Mivel foglalkoznak még a telepen? Újra érték lesz belőle — Természetesen vétellel- eladással. Venni csak közüle- tektől veszünk, eladni a nm- gánosoknak is lehet... Az áruforgalmunk is kitesz egy esztendőben ötmillió forintot. Öt és fél hektáron körülbelül ezer vagon hulladék, kidobandó — vélnék sokan. Pedig itt újra érték lesz belőle. A MÉH négyszáz felvásárló egysége szedi össze a sokak által még mindig szemétnek tartott hulladékot. így aztán adódik az értékes és érdekes adat. A MÉH-tröszt minden dolgozójára 140 ezer forint nemzeti jövedelem megtermelése esik. Évente mintegy hárommilliárd forint értékben vesznek, dolgoznak fel hulladékot, s tesznek használatra Ismét alkalmassá. T. E.. Jártunkban-keltünkben sok- .■ szór meghökkentő hírekkel, I balhiedelmekkel találkozha-, tunk. Mostanában például itt is, ott is hallani faluhelyen, hogy kár túlságosan sok ve- sződséget invesztálni a háztájiba, hiszen kivetnek majd rá akkora adót, csak győzze kinyögni a gazda. Nos, ha négyen-öten beszélnek erről, akkor nyilván többeket is foglalkoztat a kérdés, amely nem is rosszindulatú híresztelés, hanem félreértés szüleménye. Az idén több adóügyi intézkedés lépett hatályba, amely a magas jövedelmek fokozottabb elvonását írja elő, érinti tehát azokat is, akik a mezőgazdaságból tesznek szert nagy jövedelemre. Községenként különböző A háztáji és kiegészítő gazdaságok adóztatásának szabályai nem változtak, ez a mező- gazdasági lakosság jövedelem- adójával és az általános jövedelemadóval történik. A mező- gazdasági lakosság jövedelem-, adójának alapja a földhasználatból — a földterület nagysága, minősége és művelési ága alapján/— elérhető átlagjövedelem. Egy kataszteri holdra országos átlagban 475 forint jut a háztáji gazdaságok esetében, más földhasználók 607 forintot fizetnek. Az adó megyénként, illetőleg községenként különböző, aszerint, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai milyen eltérést tartanak indokoltnak a kormány- rendeletben meghatározott határokon belül. A háztáji és a kiegészítő gazdaságok termelése és jövedelme azonban elsősorban azokban a mezőgazdasági ágazatokban számottevőek, amelyeket ösztönözni szükséges, ezért az állattartásból és SzéntÓ- föláP'ZölSségterfnélésből1 származó jövedelmet néih terheli külön -7- tehát a földterülettől függetlenül — adófizetési kötelezettség. Csakhogy! A rendelkezések megkülönböztetik a vállalkozás jellegű tevékenységet, amelyből lényegesen magasabb Jövedelem származik az átlagosnál. Mikor vállalkozás jellegű a mezőgazdasági tevékenység? A határ 50 ezer forint A határ 50 ezer forint tiszta jövedelemnél kezdődik, amely 83 ezer forint árbevételnek felel meg, ugyanis 40 százalékos termelési költség elszámolható minden igazolás nélkül. Sőt, igazoltan ennél több is. Az ilyen vállalkozás jellegű tevékenység adóztatásánál a tiszta jövedelem szerint prog- resszíven határozzák meg a jövedelemelvonás mértékét, anélkül azonban, hogy a termelést visszavetnék. Hogy világosan lásson az olvasó, aki maga is háztájiban gazdálkodik: az említett mértékű tiszta jövedelem eléréséhez például mintegy 34 sertés értékesítése szükséges. Azonban a paraszti gazdaságban segítő családtagonként, a feleség és a gyermekek után 10—10 ezer forinttal csökken az adóalap. Ha például két 16 éven felüli gyermek és a feleség munkáját is figyelembe vesz- szük, több mint 130 ezer forint árbevétel szükséges ahhoz, hogy az adót a tiszta jövedelem alapján az átlagosnál magasai30 jövedelműekre megállapított progresszív' adókulccsal vessék ki. Fölvetődhet a kérdés, hogy mennyi ez utóbbi esetben az adó. A válasz: ötvenezer forint tiszta jövedelem esetén 7 ezer 500 forint. Aki az átlagosnál magasabb jövedelmű, minden, mezőgazdáságból — állattartásból, növénytermelésből, szőlőből — Az új rendelet szellemében Nemcsak jog, kötelesség is A közelmúltban jelent meg az Elnöki Tanács állam- és közbiztonságról szóló 17. számú törvényerejű rendelete, valamint a Minisztertanács rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) számú rendelete. A minisztertanácsi rendelet egyebek közt rögzíti azokat a kényszerintézkedési lehetőségeket, amelyek a rendőrt hivatása jogszerű gyakorlásában megilletik. Ez a lehetőség nyilvánvalóan nem ellentétes, sőt éppen összefügg azzal a ténnyel, hogy a rendőrség a törvényes rendet tiszteletben tartó állampolgárok biztonságának védelmezője, és esetenként, amikor — a közrendközbiztonság érdeke megkívánja, kényszerintézkedéseket alkalmaz azokkal szemben, akik megbontják a törvényes rendet, vagy nem tartják tiszteletben a szocialista együttélés szabályait. A kényszerintézkedések sorába tartozik a testi kényszer, a bilincs, a szolgálati kutya, a gumibot, végső esetben pedig a fegyver. A mogyoródi eset November 3-án Mogyoródon történt, hogy Hopka Lajos és sógora. Kosztin Sándor otthon poharazott. Körülbelül másfél liter bort fogyaszthattak el fejenként. amikor az erősen kapatos Hopka összeszólalkozott a feleségével. A vita tettleges- ségig fajult. Pofonok csattantak, és nemcsak az asszonynak, de az ijedt, félelmében hangos sírásra fakadó kisgyereknek is jutott az ütlegekből. A riadt feleség rendőri segítséget kért. A helyszínre érkező rendőröket a Csikvölgyi utcában várta az asszony. Nem mert ígyanis visszatérni a házba 1dig, míg nem kapott, nem '■rze+t masa mellett erős támaszt, védelmet. Már beléptek az udvarba, haladtak az épület felé, amikor valahonnan a sötétből durva kiáltás harsant. Hopka üvöltözött. A rendőrök csitítani akarták; — Nyugalom, a rendőrség van itt... A férfi most már egyenesen a rendőrségnek címezte az előbb még a levegőbe szórt szitkokat, azután váratlanul a rendőröknek támadt. Hiába védekeztek, nyilvánvalóvá vált, hogy kénytelenek erélyesebben fellépni. Az egyik karperec már kattant, amikor Hopka rántott egyet magán, és megbilincselt kezével körözve, mindenkit eltávolított a közeléből. Aztán a sógorát hívta; — Gyere Sanyi, üsd agyon őket! Koszti Sándor, mintha csak ezt várta volna, mintegy tigrisugrással vetette magát a rendőrökre. Hopka biztatta: — Ne félj, nem mernek, nem szabad nekik lőni, üssük agyon őket. Hopka véleményére rövidesen rácáfolt egy riasztólövés, majd egy újabb, amit kény-, szerűségből a combra céloztak ... Ebben az esetben sajnos csakis ez hatott. Vannak olyan esetek is, amikor a szolgálaton kívüli rendőrök intézkedési jogát vonják kétségbe. Ez történt nemrégiben Gödöllő határában. Egy ott sétálgató, polgári ruhás rendőr hangos segélykiáltásra figyelt fel. Egy álló gépkocsiban egy fiatal nő kért segítséget. Szolgálaton kívül? A férfi felfedte, hogy rendőr, így — szaknyelven — szolgálatba helyezte magát —, és igazoltatni akarta a kocsiban ülő férfiakat. Ketten ki is szálltak, de nem azért, hogy eleget tegyenek a felszólításnak, hanem hogy szembeszegüljenek a „civillel”, akiről különben — ismételjük — már tudták, hogy rendőr. Riasztólövés hangzott el. A részeg Túrái Lajos, mogyoródi lakos beleöklözött a rendőr arcába, kiütötte kéből a pisztolyt, majd egy jókora kődarabbal úgy arcul csapta, hogy csonttörést szenvedett. Közben Seres Ist- . ván, többszörösen büntetett előéletű személy a lehullott fegyvert felkapta és a rendőrre fogta: — Az első golyó a tied, ha közeledsz! — kiáltotta. Akik kezet emelnek Mindkét ügy elkövetői ellen természetesen folyik az eljárás. De ezen túl is pontosan arra példák ezek az eseték, amelyeket az üj miniszter- tanácsi rendelet kifejezetten és határozottan aláhúz: az állampolgárok biztonságának védelmére. Az első esetben anyát és gyereket óvtak erélyes fellépésükkel a rendőrök, 'utóbb pedig azért vállalta a durva támadás veszélyét is a rendőr, hogy egy kiszolgál tatott nőt megoltalmazzon. Életüket, testi épségüket kockáztatták. Következésképpen, a rendőrség fegyverhasználata nemcsak jog, de egyben kötelesség olyan esetekben, amikor például súlyos bűntett megakadályozására nincs megfelelőbb, hatásosabb eszköz. És ha a rendőr ezt a számára törvényszerű kötelezettséget netalán elmulasztaná, nem lépne közbe erélyesen ott. ahol végül is elengedhetetlen, ugyanúgy bíróság előtt felelne, ahogy valóban felelnek majd Hopka és társai meg mindazok. akik keze' emelnek a törr^-yes rend vé delmezőire. Pless Zsuzsa származó jövedelme után eszerint adózik. Említsük meg, hogy a magas jövedelmekre kivetett ná- gyobb adó ellentételeként vált lehetővé, hogy 1974-től bővítsék a szövetkezeti tagok adó- kedvezményeinek körét. Így például a termelőszövetkezeti járadékosok teljes adómentességet élvezhetnek, az idős korúak pedig az eddigi 35 százalékos adókedvezmény helyett ötven százalékos kedvezményben részesülnek. Akik kevesebbet fizetnek Az adórendszer által nyújtott kedvezmények egyébként termelési érdekeket is szolgálnak: négy évig adómentes például az újtelepítésű szőlő, 2— 10 évig a gyümölcsös. Más kérdés, hogy aki földterület használata nélkül vagy kellő nagyságú föld híján folytat üzletszerű állattartást, hizlalást, keltetést, továbbá az, aki üvegházi, melegházi kertészetből, faiskolából, virágkertészetből szerez jövedelmet, az nem a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját, hanem általános jövedelemadót fizet. A tsz-tag által folytatott kertészkedés, állattartás azonban — a megengedett mértéken belül — nem adóztatható általános jövedelemadóval. A rendelkezések tehát nem érintik kedvezőtlenül a kisjövedelmű állattartókat és növénytermelőket, akik továbbra is — írjuk ide mégegyszer — földterületük nagysága, művelési ága, kataszteri tiszta jövedelme alapján fizetik adójukat, A. Z. Hármas jubileum Hármas jubileumra készül Tápióbicske.' ’A’ jövő évben a felszabadulás évfordulójával eg/ŰítJTMréplf' a község fennállásának 700. évfordulóját, s megemlékeznek az 1848-as szabadságharc egyik jelentős győzelméről, a tápióbicskei csatáról. Az évfordulókra ünnepség- sorozattal készülnek. Kiállításokat, kulturális eseményeket rendeznek, s könyvben megjelentetik a község történetét. Import rádiók Az Elektroimpex 1975-ben tovább kívánja bővíteni a hazai választékot rádiókból és lemezjátszókból, elsősorban csehszlovák és bolgár importból. A külkereskedelmi vállalat a napokban két jelentős szerződést kötött partnereivel, az Artia Prága és a bolgár Elektroimpex céggel. Eszerint jövőre több mint 30 ezer csehszlovák gyártmányú mono- és sztereó-lemezjátszót és tartozékokat, valamint 1 millió 200 ezer rubelért mintegy 20 ezer bolgár gyártmányú Akkord 102 és 104, valamint Lira 68 típusú rádiót vásárolunk. A Vállalat (Bp. Vili., Ollói út 32.) FELVESZ az alábbi nagykereskedelmi raktáraiba: Bp. Vili., üllői út 32. Bp. XV., Rákospalota, Sípos Dénes u. 13. Bp. XVIII., Lőrinc, Gubacsi dűlő Bp. Vili., Kisfuvaros u. 13. kereskedősegédeket és segédmunkásokat tovóbbó Bp. Vili., üllői út 32. Bp. V., Pesti Barnabás u. 4. Bp. VI., Szt. István tér 15. sz. alatt levő irodáiba gyors, és gépírókat Jelentkezés: a vállalat Munkaügyi Osztályán Budapest Vili., üllői út 32., 8-tól 16 óráig.
