Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 7., SZOMBAT Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i üléséről — Az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről — Az V. ötéves terv előkészítésének helyzetéről (Lapunk 3. oldalán) Folytatódtak Brezsnyev és d'Estaing tárgyalásai Szovjet—francia gazdasági megállapodást írtak alá Meghatározták az 1975. évi népgazdasági terv feladatait Ülést tartott a Minisztertanács Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing ünnepélyesen aláírta az új, üt évre szóló szovjet—francia gazdasági együttműködési egyezm ényt. Pénteken délelőtt — rövid­del 11 óra után — Ram- bouillet-ban Leonyid Brezs­nyev az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és Gis- card d’Estaing, francia köztár­sasági elnök újabb négyszem­közti találkozón folytatta az Ez a mi dolgunk E gymillió. Naponta! Ennyi ma az ország 19 megyei lapjának példányszáma. Ez a legóvatosabb becs­lések szerint is több mint négymilliós olvasótá­bort jelent. Miközben a megyei sajtó információszolgálata átfogja az egész országot, olyan forradalom tanúi vagyunk, amely a magyar társadalom, benne a magyar sajtó tör­ténetének elmúlt esztendeit fémjelzi. Forradalom a páldányszámban — a Pest megyei Hír­lap is csak a minap köszöntötte 7000 újabb olvasóját —, a megyei lapok technikai színvonalában, az olvasottság dinamizmusában, a tartalomban. Valami eddig soha nem volt kapcsolat alakult ki napjainkra a megyei saj­tó. és az olvasók, a hallgatók között. De hát mi a megyei lapok népszerűségének titka? Miért oly jó és hasznos fegyver a megyei lap, a he­lyi párt- és állami szervek kezében, miért érzik ma­gukénak Olyannyira az olvasók? Gondolom, elsősorban és alapvetően természetesen azért, mert jól szolgálják területük pártszerveinek el­képzeléseit, tevékenységük megfelelő kapcsolatot te­remt a helyi vezetés és a lakosság, a helyi jó elképze­lések és a lakosság aktív kezdeményező készsége között. Most a felszabadulás 30. évfordulójának méltó meg­ünneplése, a párt XI. kongresszusának előkészítésével összefüggő munka oly szép és új feladatokat ró ránk, mint szembesíteni dolgozó népünket önmaga múltjával, jelenével és jövőjével. Jó katalizátornak lenni ebben a szembesítésben, hű tükörképet adni korunk és társadal­munk gondjainak, sikereinek és ellentmondásainak; ír­ni, szólni szerepünkről és helyünkről barátaink között és a világban — ez a mi dolgunk és nem is kevés. előző nap megkezdett tanács­kozásokat. A felek figyelmüket a két­oldalú politikai és gazdasági együttműködés további foko­zásának kérdéseire összponto­sították. Megvitatták a gazda­sági együttműködés öt évre szóló fejlesztésének perspektí­váit. Egyetértésre jutottak ab­ban, hogy erre vonatkozóan megállapodást írnak alá. A nemzetközi kérdések tár­gyalása során elsősorban han­goztatták, hogy az enyhülési folyamat elmélyítése céljából bővíteni kell a két ország kö­zötti együttműködés szféráját. Leonyid Brezsnyev és Gis- card d’Estaing tárgyalásai a Szovjetunió és Franciaország (Folytatás a 2. oldalon) A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ölésit tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Indira Gandhi mi­niszterelnök meghívására, no­vember 21—26 között az In­diai Köztársaságban, majd ezt követően U Ne Winnek, az államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnök meghívására november 26—29 között a Burmái Unió Szocia­lista Köztársaságban tett hi­vatalos baráti látogatásáról. Mindkét országban tárgyalá­sokat folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az indiai megbeszéléseken a mi­niszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy kapcso­lataink gyorsuló ütemben fej­lődnek. Ügy határoztak, hogy tovább kell szélesíteni az ipari együttműködést és az árucse­reforgalmat. A burmai látoga­tás során a küldöttségek megtárgyalták a két ország kapcsolatainak fejlesztési le­hetőségeit. A megbeszélése­ket mindkét országban a ba­rátság, a szívélyes és kölcsö­nös megértés jellemezte. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1975. évi népgazdasági termői és meg­határozta a végrehajtás fel­adatait. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács megtárgyalta az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, 'hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a nép­gazdasági tervben foglalt cé­lok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1975. évi hitelkontingen- sekre. A beruházási hitelke­reteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a konvertálható export-áruala­pokat növelő kapacitások lét­rehozására, a folyamatban le­vő beruházások gyors befeje­zésére összpontosítják. A kormány az előterjesztést el­fogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta a kohó- és gépipari miniszter jelentését a közúti járműgyártás helyzetéről. Megállapította, hogy az autóbuszok gyártási és értéke­sítési lehetőségei a következő ötéves tervidőszakban kedve­zőek. Az előállítás technológiá­ja korszerű, biztosítja a jó mi­nőségeit és a termelékenység növelésének lehetőségét. A termékszerkezet módosítása jó lehetőséget nyújt a szocialista integráció szélesítésére és a gépipar szelektív célkitűzései­nek megvalósítására. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előter­jesztését az anyagmozgatás gépesítésének helyzetéről és a további tennivalókról. Jelen­leg — 8 órás műszakra átszá­mítva — több mint 1 millió ember munkáját fordítják anyagmozgatásra, ami a teljes népgazdasági munkaerőalap 20 százaléka. A gépesítésben és szervezésiben tehát még je­lentős tartalékok vannak. Fi­gyelembe véve a munkaerő- helyzetet, feltétlenül szüksé­ges az anyagmozgatással le­kötött munkaerő lényeges csökkentése. A kormány ha­ji FELSZABAEULAS 30. ÉVFORDULÓJÁN jelentős beruházásokat adtak át Százhalombattán és Vácott ötvenhat évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommu­nista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, pénte­ken délelőtt koszorúzási ün­nepséget tartottak a Visegrádi utca 15. számú háznál, ahol annak idején a Vörös Üjság szerkesztősége működött. Az ünnepségen dr. Hárs Ist­ván. a Magyar Rádió elnöke, a MUOSZ elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője és Fodor László osztályvezető­helyettes; a Népszabadság szerkesztősége nevében Katona István, a Központi Bizottság tagja, főszerkesztő, és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes; a kormány Tájékoztatási Hivata­la nevében Lakatos Ernő álta­lános elnökhelyettes és Len­gyel László főosztályvezető; a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Pethő Ti­bor alelnök és Király András főtitkár, a nyomda, papíripar és a sajtó dolgozóinak szakszer­vezete nevében Gerlach Fe­renc titkár, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége képvi­seletében Kárpáti Sándor tit­kár helyezett el koszorút a ház falán lévő emléktábla alatt. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala és a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából pénteken baráti találkozót rendezett a MUOSZ székházában. A foga­dáson jelen volt Grósz Károly, továbbá a lapok és a sajtó­szervek vezető munkatársai. Ott voltak a hazánkban akkre­ditált külföldi újságírók is. A magyar sajtó napján szer­te az országban ünnepségeken emlékeztek meg a magyar új­ságírás kiemelkedő alakjai­ról. A város felszabadulásának 30. évfordulóját egyaránt teg­nap ünnepelték meg fiatal szocialista városunkban, Százha­lombattán és a 900 éves Vácott. Az ünnepi beszédekben fel­elevenítették a három évtized munkás mindennapjait és az ezek nyomán született eredményeket, megemlékeztek a fel­szabadító szovjet hősökről és az ünnepségek keretében mind­két városban új létesítményeket is felavattak. Felavatták az új fűtőművet Megkezdődött a 300 éves jubileum ünnepségsorozata Pest megye régi városa, a jövőre 900 esztendős Vác teg­nap emlékezett felszabadulásá­nak 30. évfordulójára. A Vö­rös Hadsereg 5. és 6. páncélos hadteste 1944. december 8-án rohammal szabadította fel a fasiszta uralom alól az ősi vá­rost. A jubileum alkalmából tegnap délelőtt a váci zeneis­kola nagytermében a városi pártbizottság és a városi ta­nács ünnepi ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Békési László, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese. A magyar és a szovjet him. nusz elhangzása után Bodor Tibor színművész Váci Mihály Szabadság, tégy gazdaggá min­ket című versét mondta el, majd dr Lukács Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke — idézve a kettős ünnepet, a 900. és a 30. évfordulót — megnyitotta az együttes ülést. Ünnepi beszédet Papp Jó­zsef, az MSZMP városi bizott­ságának első titkára mondott. Áttekintve a város történetét, egyebek közt rámutatott, hogy Vác az 1848-as szabadság- harcban jelentős szerepet töl­tött be, amiképpen a dicsősé­ges Tanácsköztársaság idején is. S a forradalmi láng nem aludt ki az ellenforradalmi rendszer két évtizede alatt sem. Jelentős része van ennek abban, hogy ami a felszabadu­lás idején, 30 évvel ezelőtt még csak lehetőség volt, ma már valóság. Vác az elmúlt 30 év alatt Pest megye egyik gazdasági, kereskedelmi, kul­turális és egészségügyi köz­pontjává vált. Éppen ezért a mai évfordulón mély és soha el nem múló hálával emléke­zünk a felszabadító hősökre és nemzedékről nemzedékre őrizzük emléküket Ezt követően a városi párt- bizottság első titkára részlete­sen elemezte a város felszaba­dulás utáni fejlődését, az ipari üzemek munkáját, a várospoli. tika, a lakásépítés, a kereske­delem, a közoktatás és a köz- művelődés, valamint az egész­ségügy helyzetét, fejlődését, majd befejezésül kiemelte, hogy a város lakossága soha ilyen jó körülmények között nem élhetett és dolgozhatott, mint napjainkban. Az ünnepi beszéd után dr. Békési László, az MSZMP Pest megyei bizottsága és a megyei tanács képviseletében tisztelettel és megbecsüléssel köszöntötte az együttes ülés résztvevőit és a város lakos­ságát. Vác büszke lehet ered­ményeire — mondotta többi között —, majd töretlen lendü­letet kívánt a város fejleszté­sének további munkájához. Vác Pest megyei testvérvá­rosa, Gödöllő, nevében Roz­(Folytatás a 4. oldalon) tározatot hozott a tartalékok feltárására, az üzemszervezés és a gépesítés fejlesztésére, és mindehhez az anyagmozgató gépek biztosítására a KGST- országokkal történő együtt­működés útján. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett az őszi mezőgazdasági munkákról, amelyek túlnyomó részét a gazdaságok sikeresen befejezték. A kormány a je­lentést tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium és a tanácsi kezelésben levő utak korsze­rűsítésére és fenntartására fordított eszközök felhaszná­lásának ellenőrzéséről. A je­lentés megállapítja, hogy a munka tervszerűbbé vált. Az útépítés jelentős gépesítése és az új technológiai eljárások bevezetése óta az utak állapo­ta sokat javult. Nagyobb gon­dot kell fordítani a beruhá­zások előkészítésére, a mű­szaki tervezésre és a kivitele­zésnél a technológiai fegye­lem betartására, s a települé­seken belüli útszakaszok kor­szerűsítésére. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány állami nagybe­ruházásként jóváhagyta a za­laegerszegi hűtőház létesítésé­re vonatkozó javaslatot. A hű­tőház biztosítani fogja a Nyugat-Dunántúl és a Bala- ton-part gyorsfagyasztott áru­val való ellátását, lehetőséget biztosít export-árutartalékok tárolására. A beruházás meg­valósítása 1976-ban kezdődik, a teljes üzembe helyezésre 1978-ban kerül sor. A kormány megtárgyalta a belkereskedelmi miniszter elő­terjesztését a lakosság által otthon végzett javító-karban­tartó tevékenység elterjeszté­séhez szükséges intézkedések­ről, és úgy határozott, hogy a következő években a barká­csoló tevékenység fejlesztését elsősorban a lakáskarbantar­tás, lakberendezés felújítása és korszerűsítése, a kiskert, hétvégi telek gondozása terü­letén szükséges elősegíteni és biztosítani kell az ezzel ösz- szefüggő alapvető szerszám-, kisgép-, anyag- és eszközel­látást. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. KOZELET Losonczi Pál, af Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke pénteken fogadta * Moham­mad Behnam rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Iráni Császárság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Fock Jenő miniszterelnök táviratban üdvözölte Rachid Solh libanoni miniszterelnö­köt kinevezése alkalmából. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével a közeli napokban kato­nai küldöttség utazik Algériá­ba, hivatalos baráti látogatás­ra Abdelhamid Latréche-nek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzetvé­delmi minisztériuma főtitká­rának meghívására. Rödönyi Károly közlekedés­éi; postaügyi miniszter vezeté­sével hazaérkezett az NDK- ból az a küldöttség, mely Poznanban részt vett a KGST közlekedési állandó bizottsá­gának 48. ülésén. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom