Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

2 1974. DECEMBER 7., SZOMBAT Njáttiw FÓKUSZ Urnák és beszédek Vasárnap több mint hatmil­lió görög választópolgár járul az urnákhoz, hogy döntsön — három héttel a parlamenti választások után — az állam­forma kérdésében. A mo­narchiát még 1973 júniusában a katonai junta törölte el a haditengerészet sikertelen ki­rálybarát puccskísérletét kö­vetően. A GÖRÖG KOMMUNISTA PÁRT nyilatkozatban szólítot­ta fel a lakosságot, hogy a köztársaságra szavazzon, és ez­zel „nyerje meg a demokrá­ciáért vívott harc újabb csa­táját”. A kommunista párt rá­mutatott, hogy a monarchia mindig is a reakciós, kommu­nistaellenes erők és a puccsis­ták gyülekezőhelye volt. FLORAKISZ, a Görög Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára egyik leg­utóbbi interjújában — miköz­ben hangsúlyozta, hogy az or­szágban a jelenlegi politikai erőviszonyok nem állandósul­nak, a helyzet szüntelenül vál­tozik, -s épp ezért a kommu­nistáknak minden erejüket mozgósítani kell az előrehala­dásért, a tényleges demokrácia irányába — a monarchiára vo­natkozóan leszögezte: „Soha nem felejtjük el, hogy törté­netesen a monarchia volt a reakció legfőbb támasza, mely megnyitotta az utat a diktatú­ra előtt. A monarchia hagyta, hogy az ország az amerikai és a NATO-szoldateszka ellenőr­zése alá kerüljön. Görögor­szágnak egyszer és minden­korra meg kell szabadulnia a monarchiától.” AZ EGYESÜLT BALOL­DAL más csoportosulásai, va­lamint a Pán-Hellén Szocia­lista Mozgalom, sőt a Polgári Centrum Unió is arra szólí­totta fel híveit, hogy a de­mokráciáért, a monarchia el­len szánjanak síkra A legnagyobb parlamenti el­lenzéki párt, a Centrum Unió — Uj Erők vezetője, Georgiosz Mavrosz eképpen foglalt állást a királyság helyreállításával szemben: „A királyság tévedé­seit — miként a múltban is be­igazolódott — nem lehet válasz­tások útján helyreigazítani, ezért fokozott mértékben fenn­áll a puccsok, ellenpuccsok és lázadások veszélye. A monar­chia elutasításával a görögök véglegesen kikapcsolhatják hazájuk jövőjéből az egyik legsúlyosabb bizonytalansági tényezőt.” A KARAMANLISZ VEZET­ÍE Üj Demokrácia kormány­párt a választási kampány so­rán látszólag tartózkodott min­den hivatalos állásfoglalástól, de valójában az államgépezet a monarchia javára dolgozott. Lehetővé tették, hogy Kons­tantin exkirály az állami te­levízió képernyőjén megjelen­hessen, és „hazafiként”, „el­lenállóként” tüntethesse fel magát, sőt a választási kam­pány befejezéseként tegnap es­te ismét tízperces beszédet in­tézhetett a görög néphez lon­doni száműzetéséből. MINDEZEK ELLENÉRE a görög nagyvárosokban a han­gulat erőteljesen királyellenes, a monarchia hívei elsősorban a lényegesen konzervatívabb vidéki körzetekben jelentkez­nek nagyobb számban. A köz­véleménykutatási adatok sze­rint valószínű, hogy a nép a köztársasági államformát erő­síti meg. A NÉPSZAVAZÁS ERED­MÉNYE valószínűleg már va­sárnap éjfélkor ismeretessé válik. Ha a görögök a köztár­sasági államforma mellett döntenek, a parlament már hétfőn összeül és ideiglenes elnököt választ: Gizikisz tá­bornok, az eddigi elnök vár­hatólag nyomban a népszava­zás után lemond. Karamanlisz valószínűleg két út között vá­laszt: vagy arra törekszik, hogy — a franciára emlékez­tető — elnöki típusú köztársa­sági rendszert hoz létre, és az első államfő maga lesz, vagy pedig névleges hatalommal rendelkező államfőt neveztet ki, és a tényleges hatalmat miniszterelnökként összponto­sítja a saját kezében. , NYILVÁNVALÓ viszont, hogy az ilyen köztársasági tí­pusú Görögországban a poli­tikai erőviszonyok továbbra sem állandósulnak, noha a népszavazás kétségtelenül tör­téneti változás lehetőségét nyitja meg. Alacs B. Tamás Ma fejeződnek be a ramb tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) között kialakult kapcsolatok szellemének megfelelő baráti és konstruktív légkörben foly­tak. Közeledés az európai kérdésben Zamjatyin, a szovjet kül­döttség szóvivője, pénteken reggel újságírók előtt kijelen­tette, hogy a csütörtöki meg­beszélések „nagyon gyümöl­csözőek és igen szívélyesek voltak”. A szóvivő hozzátet­te, hogy az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let kérdésében „a francia és szovjet álláspontok közeledtek egymáshoz”, ami az értekez­let zárószakaszának csúcs­szinten való megtartását il­leti. A csütörtöki napon az SZKP KB főtitkára és a fran­cia elnök közel nyolc óra hosszat folytattak eszmecse­rét, s a vacsora után, a ké­ső éjjeli órákban még egy négyszemközti megbeszélésre került sor, amely 45 percig tartott. Leonyid Brezsnyev és Gis- card d’Esitaing a pénteken délelőtti négyszemközti esz­mecsere befejeztével 14 óra 35 perckor aláírta Rambouil- let-ben az ötéves szovjet— francia gazdasági együttmű­ködési szerződést, amely a két ország gazdasági kapcsolatai­| ritkábban, mint évente egyszer találkoznak — felváltva Pá- ! rizsban és Moszkvában, i A szerződés 1975. január 1- , én lép hatályba, érvénye 1979. december 31-én jár le. I A felek fenntartották ma­guknak a jogot, hogy nemzet­közi kötelezettségeikkel össz­hangban esetleges konzultáció­kat folytassanak, de úgy, hogy ezek a konzultációk ne ve­szélyeztessék jelen megállapo­dás alapvető célkitűzéseit. Az aláírás után... A szerződés aláírása után Leonyid Brezsnyev kijelentet­te: „Megbeszéléseink nagyon nak újabb nagy arányú és di­namikus továbbfejlesztését irá­nyozza elő. A nyolc cikkelyből álló szerződés értelmében a két ország közötti árucsere- forgalom értékét 1975. és 1979 között évi hatmilliárd frank­ról 12 milliárd frankra eme­lik. A felek a jövőben is erőfe­szítéseket tesznek a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés feljesztésére és meg­erősítésére. Az együttműködést minde­nekelőtt azokban a gazdasági ágazatokban valósítják meg, amelyekben a legkedvezőbb lehetőségek kínálkoznak fej­lesztésére. A felék meghoznak minden ehhez szükséges intéz­kedést. A felek különösen azoknak a terveknek a megvalósítását fogják előmozdítani, amelyek kölcsönös érdekeket képvisel­nek és amelyeket az együtt­működés elmélyítéséről szóló 1973. július 10-á program is élőirányoz. Megfelelő szerző­déseket fognak kötni a világ­piaciakkal azonos feltételek mellett. A felek kötelezték magu­kat, hogy minden rendelkezé­sükre álló eszközzel előmoz­dítják a kölcsönös érdekű, nagyarányú tervek megvalósí­tását, a két ország szervezetei és vállalatai között kötendő szerződések feltételeivel össz­hangban, ideértve azokat a terveket is, amelyeket kom­penzációs alapon lehet majd realizálni. A felek ösztönözni fogják a két ország illetékes vállalatai és szervezetei közötti ipari kooperáció fejlesztésére irá­nyuló kezdeményezéseket, be­leértve a közös termelést. E célból illetékességi körükben intézkedéseket hoznak, hogy egyszerűsítsék a kooperáció megvalósításának feltételeit. Elismerve a finanszírozás kérdéseinek fontosságát a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tése szempontjából, a felek törvényhozásuk keretei között erőfeszítéseket fognak tenni arra, hogy a lehető legkedve­zőbb feltételek mellett nyújt­hassanak hiteleket. Az illetékes szovjet és fran­cia szervek az országaikban érvényes törvények keretei között megfelelő támogatást fognak nyújtani francia cégek szovjetunióbeli képviseletei­nek akkreditálásában, illetve szovjet—francia vegyes válla­latok Franciaországban törté­nő alapításához. Az együttműködés fejleszté­sének a szerződésben előirány­zott céljai érdekében a felek kötelezték magukat, hogy tá­mogatják a másik ország szer­vezeteit, vállalatait és cégeit, valamint azok alkalmazottait a megfelelő hivatali és lakóhe­lyiségek vételében vagy bér­letében, a szükséges irodabe­rendezések és hivatali tarto­zékok bevitelében, munkatár­sak felvételében, vízumok ki­adásában — beleértve a több­szöri utazásra érvényes enge­délyeket —; az ilyen szerve­zetek, vállalatok és cégek il­letékes tisztségviselői és kép­viselői, valamint családtagjaik számára, továbbá az említett személyek üzleti útjait az ál­lomáshelyül szolgáló ország te­rületén. A két ország képviselői nem gyümölcsözőek és hasznosak voltak s azok az okmányok, amelyeket most aláírtunk, na­gyon fontosak mindkét ország számára.” Giscard d’Estaing elnök ki­jelentette, hogy az eddig foly­tatott megbeszélések nagyon nyílt és pozitív jellegűek vol­tak. Lehetővé tették mindkét felet érdeklő valamennyi kér­dés alapos áttekintését és azt, hogy minden lényeges pont­ban megegyezésre jussanak. Az elnök hozzátette, . hogy szombaton délelőtt még to­vábbi megbeszélést tart Leo­nyid Brezsnyewel s a csúcs- találkozó keretében folytatott tárgyalásokról közös közle­ményt adnak majd ki. Leonyid Zamjatyin és Xa- card d’Estaing a szerződés aláírása után kezet szorított a két delegáció tagjainak tapsa közepette, majd Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és Fourcade francia gazdasági és pénzügyminiszter pénzügyi megállapodást írt alá, amely megszabja az öt­éves együttműködési terv ke­retében nyújtandó hitelek ősz- szegét. A két miniszter továb­bá aláírta ,az 1973-ban kötött tízéves szerződést kiegészítő megállapodást, amely külön­böző konkrét gazdasági tervek megvalósítására vonatkozik. Sajtóértekezlet Szilárd alap a gazdasági együttműködés to vábbfejlesztéséhez Leonyid Zamjatyin szovjet és Xavier Gouyou-Beau- champs francia szóvivő pén­teken, a szovjet—francia gazdasá'gi együttműködési megállapodás aláírása után sajtóértekezletet tartott a rambouíllet-i sajtóközpontban. A szovjet és francia szóvi­vők bejelentették, hogy Gis­card d’Estaing elnök elfo­gadta Leonyid Brezshyev meghívását s hivatalos látoga­tást tesz majd a Szovjetunió­ban, előreláthatólag 1975 má­sodik felében. Leonyid Zamjatyin tájékoz­tatta az újságírókat Leonyid Brezsnyev és Giscard D’Es­taing pénteki tárgyalásainak tartalmáról. Hansúlyozta, hogy a szovjet—francia tárgyalások részvevői nagy figyelmet szen­telnek a két ország közötti po­litikai együttműködés elmélyí­tésével összefüggő kérdések­nek. A Szovjetunió és Francia- ország — mondotta — kez­dettől fogva részt vett a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok átépítésében. Emlékeztetett a szovjet—francia együttműkö­dés 1971-ben Párizsban aláírt alapelveinek nagy jelentőségé­re és hangsúlyozta, hogy a ké­sőbbiekben ezek váltak a Szovjetunió és a többi nyugati ország közötti kapcsolatok alapjává is. A Szovjetunió és Francia- ország azzal, hogy fejleszti és elmélyíti az együttműködést és kiterjeszti a kölcsönhatások szféráját, az eddiginél is töb­bet tehet az európai és az Európán kívüli enyhülés érde­kében. Xavier Gouyou-Beauchamps, az Elysée-palota szóvivője kö­zölte az újságírókkal, hogy Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing pénteken különösen az európai bizton­ság kérdéseinek szentelt nagy figyelmet. Megerősítette, hogy a francia köztársasági elnök 1975-ben hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Leonyid Jezsov, a Szovjet­unió franciaországi kereske­delmi képviselője a pénteken aláírt gazdasági megállapo­dásokról adott tájékoztatást. Eszmecserét folytattunk — mondotta — a dokumentumok jelentőségéről francia kollé­gáinkkal, és arra az egyönte­tű következtetésre jutottunk, hogy ezek az okmányok a leg­nagyobb szabású gazdasági megállapodások a két ország kapcsolatainak történetében. A tárgyalásokon — fűzte hoz­zá —, a felek gondosan meg­vizsgálták a gazdasági együtt­működés fejlesztésének kérdé­seit. A pénteken aláírt megállapodások szilárd alapot biztosítanak a Szovjetunió és Franciaország gazdasági együttműködésének továbbfej­lesztéséhez. Leonyid Zamjatyin és Xa­vier Goüyou-Beauchámps ez­után az újságírók kérdéseire válaszolt A francia elnök tv-nyilatkozata Giscard d’Estaing köztársa­sági elnök pénteken este a francia televízió által sugár­zott nyilatkozatában hangsú­lyozta: nagy jelentőséget tu­lajdonít a pénteken aláírt szerződéseknek, annál is in­kább, mert már 12 év óta út­törője a két ország közötti gazdasági együttműködésnek. Az elnök a továbbiakban kijelentette, hogy megvitatták a nagy nemzetközi problémá­kat és különösen részletesen és elmélyülten vizsgálták meg szovjet vendégével együtt az európai biztonság kérdését és a közép-keleti helyzetet. „A szombaton 11 óra 30-kor ki­adandó közlemény meg fogja mutatni a nézetek konvergen­ciáját a Szovjetunió és Fran­ciaország között ezekben a nagy fontosságú kérdésekben” — mondotta az elnök. ★ Leonyid Brezsnyev pénte­ken este a párizsi szovjet nagykövetségen vacsorán lát­ta vendégül Georges Mar- chais-t, az FKP főtitkárát. SZOJUZ—16 Újból kipróbálták a kapcsolószerkszetet „CSOMAGOLÁS" ELŐTTI ÓRÁK­A Szojuz—16 szovjet űr­hajó, melyet hétfőn, magyar idő szerint 10 óra 40 perc­kor bocsátottak fel a világ­űrbe, folytatja repülését. Az űrhajósok, Anatoli j Filip­csenko és Nyikolaj Ruka­visnyikov már a repülés má­sodik felére kijelölt progra­mot teljesítik. A reggeli elköltése után az űrhajósok újabb kísérleteket végeztek. Ezek során újból kipróbálták a kapcsolószerke­zetet. Ismét megállapították, hogy az 1975-ös szovjet— amerikai űrkísérlet során felhasználásra kerülő uni­verzális összekapcsoló szerkezet kifogástalanul működik. Az űrhajósok pénteken foly­tatták a mikroorganizmusok növekedésének és a zónakép­ző gombák gyűrűi kialakulá­sának megfigyelését is. Péntek délután a moszkvai rádió újabb riportot közvetí­tett az űrhajó fedélzetéről. A Szojuz—16 ekkor a 66. fordu­latot tette a Föld körül. Ana­toli] Filipcsenko űrhajópa­rancsnok közölte, hogy a Szo­juz—16 fedélzetén a tudomá­nyos kísérletsorozat sikerrel folytatódik és az űrhajósok lassan megkezdik a felkészü­lést a Földre való visszaté­réshez. Hamarosan hozzáfognak a „csomagoláshoz’’ ami azt jelenti, hogy a Földre visszaszállítandó műsze­reket, filmeket, feljegy­zéseket és kísérleti anya­gokat átviszik az űrhajó leszálló egységébe és ott raktározzák el. Filip­csenko szerint a fedélzeten minden a legnagyobb rend­ben van. Mint mondta, jó eredménnyel zárultak az űr­hajó irányításával és tájolá­sával kapcsolatos újabb gya­korlatok. A földi irányítóközpont köz­lése szerint Anatolij Filip­csenko pulzusszáma percen­ként 64, Nyikolaj Rukavis- nyikové 62 volt pénteken. A lélegzetvétel szaporasága Fi- lipcsenkónál 18, Rukavisnyi- kovnál 20 volt percenként. Közérzetük kifogástalan. ATHEN Makariosz búcsúlátogatása A ciprusi elnök ma tér vissza a szigetországba Makariosz érsek, Ciprus tör­vényes elnöke pénteken Athénban búcsúlátogatást tett Karamanlisz görög miniszter- elnöknél. Makariosz szóvivőjének köz­lése szerint minden szükséges intézkedést megtettek, hogy a ciprusi elnök szombaton reg­gel a szigetországba utazhas­son. Az AFP nicosiai tudósító­ja úgy értesült, hogy Maka­riosz gépe az egyik ciprusi brit katonai támaszponton száll le, és az elnök onnan helikopte­ren utazik Nicosiába. Bizton­sági okokból a helikopter le­szállásának helyet titokban tartják. Makariosz elnök szombaton délben az érseki palota erkélyéről beszédet in­téz a ciprusi néphez. Rauf Denktas ciprusi alel- nök. a török közösség vezető­je pénteken Nicosiában újság­íróknak adott nyilatkozatában kijelentette: Makariosz haza­térése miatt nem látja sok ér­telmét annak, hogy tovább folytassa tanácskozásait Kle- ridesszel, a ciprusi görög kö­zösség vezetőjével. Nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy a Cipruson állomásozó török csapatok nem terveznek kato­nai akciót Makariosz visszaté­rése miatt. Az AFP tudósítója a sziget­ország török övezetében ezzel ellentétben pénteken olyan ér­tesülést szerzett, hogy Maka­riosz hazatérése miatt riadó­készültségbe helyezték a cip­rusi törökök alakulatait, és be­hívták a tartalékosok egy ré­szét, a Cipruson állomásozó török csapatok pedig készen­létben vannak. Az Agon című ciprusi gö­rög napilap pénteki számában hírül adta, hogy Kleridesz és Denktas, a két közösség veze­tője csütörtökön este Luis Weckman-Munoznak, az ENSZ ciprusi megbízottjának rezi­denciáján találkozott egymás­sal. A lap értesülése szerint Denktas a találkozón közölte Kleridesszel, hogy csak Maka­riosz érsek szándékainak is­meretében hajlandó folytatni az emberiességi kérdésekkel foglalkozó tanácskozássoroza­tot. Glavkosz Kleridesz ciprusi ügyvezető elnök pénteken es­te rádió- és tv-beszédben je­lentette be, hogy átadja a ha­talmat a szombaton haza­térő Makariosz érseknek, cip­rus törvényes elnökének. Az ügyvezető elnök felszólította a ciprusi népet, hogy Maka­riosz támogatásával tegye le­hetővé a kormány számára a nehézségek leküzdését. PORTUGÁLIA Az MFA első plenáris ülése Lisszabonban a felsőfokú hadtudományi intézet épületé­ben pénteken reggel megkez­dődött a fasiszta rezsimet megdöntő portugál Fegyveres Prága Megkezdődött a nemzeti békemozgalmak képviselőinek első értekezlete Pénteken a prágai Interna­tional Szállóban megkezdődött a nemzeti békemozgalmak képviselőinek első értekezlete. Az értekezletnek különös je­lentőséget kölcsönöz, hogy résztvevői összegezhetik a bé­keerők tavaly októberben Moszkvában megtartott világ- kongresszusa óta eltelt egy esztendő békemozgalmi ered­ményeit. A tanácskozás résztvevői az értekezlet megnyitása után ke­gyelettel emlékeztek meg Krisna Menőn és Louis Sail- lant kiemelkedő békeharco­sokról, akik a közelmúltban hunytak el. Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára és a bé­ke világmozgalom több más vezetője pénteken megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona sírját és Klement Gottwald emlékművét a prágai Vitkov- hegyen. A nemzetközi békemozgal­mak képviselőinek prágai ér­tekezletén Matej Lucan cseh­szlovák miniszterelnök-helyet­tes mondott beszédet. Ezt követően Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára tartott beszámolót. Erők Mozgalmának * (MFA) plenáris ülése, vagy más né­ven az MFA küldötteinek köz­gyűlése. Ez a mozgalom első plenáris tanácskozása, mivel először ülnek össze a mozga­lom képviselői az MFA intéz­ményesítése óta. Az MFA plenáris ülésén, amelynek fő témája a Meló Antunes őrnagy, tárcanélküli miniszter vezetésével készülő gazdasági szükségterv, továbbá a Fegyveres Erők Mozgalmá­nak viszonya a választásokon létrehozandó alkotmányozó gyűléshez, végül pedig a fegy­veres erők átszervezése az új körülményeknek megfelelően, Ami az általános irányvo­nalat illeti, Meló Antunes ki­jelentette: „Nem másolunk senkit. Saját társadalmi mo­dellünket építjük, politikailag és gazdaságilag demokratizál, va azt. Olyan úton1 haladunk, amely nyilvánvalóan szociali­záló irányba mutat, s amely­ben mind az állami, mind a magánszektorra fontos szerep vár. A gazdasági tervet az MFA közgyűlésének elvi jóváhagyá­sa után a jövő héten terjesztik a Minisztertanács elé. M Öt év alatt kétszeresére emelik az árucsere-forgalom értékét

Next

/
Oldalképek
Tartalom