Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP 7 »era TB K/timw c E H N K ISMERT TÉNY: ENERGIA­GONDOKKAL KÜZD A VI­LÁG. EBBŐL EREDŐEN EGYRE INTENZIVEBBEN FOLYIK VILÁGSZERTE A KUTATÁS újabb energiaforrások ÉS ENERGIABÁZISOK FEL­FEDEZÉSÉÉRT. ERRŐL SZÁ­MOLUNK BE OLVASÓINK­NAK E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN. Szupernagy fényforrás Szupernagy teljesítményű, egymillió kilowattos fényfor­rást hoztak létre a Moszkvai Egyetem diákjai és aspiránsai. Fényereje ezerszer több a Na­pénál. A két kondenzátort nagyfeszültségű áramforrás tölti fel. Az így tárolt energia különleges kisütőszerkezeteken át alumínium húrokat éget el. A fellobbanás mindössze a má­sodperc kétszázezred részéig tart, ami óriási fényteljesít- ményt eredményez. Divatba jön a szélmalom Az Egyesült Államokban az energiaválság óta egyre többet foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy a jó öreg szélmal­mot újra be kellene fogni energiatermelésre — ennél ol­csóbb energiaforrás nincsi is a világán. Az újszerű szélmal­mok lapátjait valamilyen na­gyon könnyű anyagból akar­ják elkészíteni. A NASA, az Országos Űrkutatási Szervezet már sok százezer dollárt köl­tött egy kísérleti szélmalom ten>ezésére: a szélmalom azt Erie-tónál épül, 100 kilowattos energiatermelésre. Ismét a napenergia Vízsótalanítás, légkondicic nálás Az iszlám világ egyik za­rándokhelye Mauritániában a Chinguetti-oázis. Itt immár egy esztendeje napenergiával hajtott vízemelő szivattyú mű­ködik. A vizpumpa naponta 5—6 órán át üzemei, és 20 li­ter vizet szolgáltat az oázis minden lakójának. Igen érde­kes és szellemes megoldást választottak a tervezők, ami­kor a vízszivattyú házát, il­letve tornyát iskolaépülettel építették össze. Az iskola tete­jét napenergiát felfogó recep­torokkal borították be. Ezek biztosítják a szivattyú műkö­déséhez szükséges energiát, másrészről légkondicionálják az iskola tantermeit. Az egész rendszer évente mindössze egy ellenőrzést kíván. Vízpumpa az oázisban Az afrikai országok számá­ra a napenergiával működő vízpumpákat Masson profesz- szor, a dakari egyetem mun­katársa kísérletezte ki a hat­vanas években(- Dakarban, a Niger Köztársaságban, Nia­mey mellett és Felső-Voltá­ban, Ougadougouban műkö­dik napenergiás vízpumpa. A Chinguetti-rendszer mását épí­tik meg a Csád Köztársaság területén is a közeljövőben. A tervező reméli, hogy ezek a szivattyúk a terület vízellá­tási gondján enyhítenek, egy­szersmind egy szociális léte­sítmény légkondicionálását biztosítják. H. M. Már az ókorban is tudták, hogy a napenergiát fel lehet használni melegítésre.. Ehhez képest a napenergia felhaszná­lásával kapcsolatos intenzív kutatások elég későn indultak meg. Az ember néhány évtized óta próbálkozik, hogy a ter­mészet adta „ingyen energiát” a szolgálatába állítsa. Nap­jainkban szívesebben kutatnak uránérc-lelőhelyek, és olyan nyersanyagforrások után, amelyeknek tartalékai Földünkön korántsem kimeríthetetlenek. A Nap pedig elméletben kime­ríthetetlen energiaforrás. 2000-ben ennek a mennyiségnek csu­pán 6 százalékával biztosítani lehetne az egész emberiség energiaigényét. Fény vagy hő formájában naptűzhelyeket és édesvizet előállító berendezéseket kísér­letezett ki. Egyik konstruk­ciójánál a naptűzhely mele­gét egy parabolatükör bizto­sítja, 1,2 méteres átmérővel. Derült időben egy 800 W-os elektromos tűzhelynek felel meg a naptűzhely teljesítmé­nye. 1974 elején egyébként Bu- harában megkezdték a helio- technikai háztartási készülé­kek sorozatgyártását. Évente 25 ezer darab vízmelegítőt, tűzhelyet és vízsótalanító ké­szüléket gyártanak. A nap­energiával működő sótalanító súlya 3 kg. A berendezés tar­tályába 2 liter sós vizet lehet betölteni. A Szovjetunióban az építé­szet területén is megkezdték a napenergia hasznosítását Türkméniában négyszintes, modern épületekben a ter­mészetadta energiát általában 3 formában hasznosítják: a lakások légkondicionálására, melegvízszolgáltatásra és fű­tésre. A napenergia hasznosításá­nak technikai berendezései napjainkban gyermekcipőben járnak. A közvetlen cél ezen a téren a napsugárzás ener­giáját fény vagy hő formájá­ban hasznosítani. Az előző esetben fotovillamos generá­torokról van szó. Számos országban végeznek intenzív kísérleteket a nap­energiával kapcsolatban, sőt már a gyakorlatban is hasz­nosítják az ingyenenergiát. Földrajzi szempontból most két helyet emelünk ki a ku­tatás és felhasználás jellegé­nek, szintjének értékelése cél­jából. A Szovjetunióban az Ener­getikai és Villamosítási Ta­nács irányítja a napenergiával kapcsolatos kutatásokat, ame­lyek a hatalmas kiterjedésű ország különböző vidékein folynak. A szovjet kutatók el­sősorban a déli, a napsütötte és a hagyományos energia­centrumoktól távolabb fekvő országrészeken látnak fantá­ziát a napenergia felhaszná­lásában. A szovjet módszer általánosságban a kisebb, praktikusabb generátorok al­kalmazása, háztartási célokra, vízsótalanításra, fűtésre, lég­kondicionálásra stb. Tűzhely — parabolatükörrel Üzbegisztánban az egyik szovhozban — ahol asztrahán juhokat tenyésztenek — igen jó szolgálatot tesz egy nap­energiával működő, édesvizet előállító berendezés, amely 24 óránként 2 rubelért 4 tonna főzővizet állít elő. Umarcv mérnök, az Üzbég Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja Kétszeres fúrási sebesség Távirányítású mérőműszer A hidrogén színtelen, szag­talan és valamennyi gáz kö­zött a legkönnyebb. Igen jó hővezető, egyben a legkisebb atomsúlyú kémiai elem. Atom­szerkezete egyszerű, mert egy protonból és egy elektronból áll. Meggyújitva vízzé ég el, a levegővel robbanóelegyet , al­kot. A hidrogén alkotórésze a városi gáznak. Előállítására többféle módszert alkalmaz­nak. Laboratóriumi szinten a legegyszerűbb, ha savakból állítják elő, de alkálifémek se­gítségével a vízből is fel lehet szabadítani. Az iparban víz­gőznek izzó kokszon történő átvezetésével is kinyerhető. Új forrás? Földünk energiaforrásai nem kimeríthetetlenek, bele­értve az atomenergiát is. Van­nak bizonyos természet adta energiaforrások, így a nap­es a szénenergia. Ezeknek az elosztása egyenlőtlen, kiakná­zásuk viszont elég bonyolult berendezéseket igényel, amennyiben elektromos ener­giává akarja az ember átala­kítani. Érthető, hogy nap­jainkban, az emberiség ener- giaéhségánek növekedésével új és új energiaforrások után kénytelenek nézni a szakem­berek. így kerül szóba a hid­rogén, mint energiaforrás. Je­len pillanatban felhasználása melle":! és ellene egyaránt le­het érveket felhozni. Az el­lenzői rendszerint azzal állnak elő, hogy a hidrogén robba­násveszélyes. Ez tény, de a vá­rosi gáz is robbanékony, mégis világszerte elterjedt az alkal­mazása. Bizonyos azonban, hogy a hidrogén bevonása az energiaszolgáltatásba új tech­nológia alkalmazását és foko­zott biztonsági intézkedéseket kíván. A hidrogén jelenlegi fel- használásánál az a legnagyobb probléma, hogy nagyüzemi előállítása drága, és ma még nem állja a versenyt más energiahordozókkal. Igaz, folynak a kutatások a hidro­gén olcsó és egyszerű techno­lógiát igénylő előállításával kaocsolatban. Sajnos, ameny- nyiben közvetlenül a hőből indulnak ki, ez az ellenőrzött fúziós módszer csak igen ma­gas hőfokon (2500—3000 C°) mehet végbe. Ez az út ma még nem járható. A vízdisszociá- ciós módszer viszont túl drá­ga, így gazdaságtalansága miatt, a hidrogénnek, mint el­terjedt energiahordozónak az alkalmazásáról egyelőre le kell mondani. A hidrogén olcsó nagyüzemi előállításáig még további kí­sérletekre van szükség. Szállí­tása viszont már a könnyebb feladatok közé tartozik. A Ruhr-vidéken például 204 ki­lométer hosszú hidrogénveze­téket építettek ki, és Texasban is üzemel egy hidrogénveze- ték-hálózat. A hidrogén gépjárműveken is szállítható. Napjainkban a hidrogén szállítása hozzávető­leg 30 százalékkal drágább, mint a metáné, de még mindig olcsóbb, mint az elektromos áramé. Alkalmazás a háztartásokban Az előrejelzések szerint mi­lyen területeken várható a hidrogénnek, mint energiahor­dozónak alkalmazása a közeli vagy távolabbi jövőben? A kutatók elsősorban a háztar­tásokkal számolnak. A tűzhe­lyeknél, melegítőknél és más fogyasztóknál csak az égőfeje­ket kellene kicserélni, tehát az átállás a hidrogéngázra nem igényelne különösebb beavat­kozásit. A hidrogént villanyerőmű­vek fűtésére is fel lehet hasz­nálni. A szakértők úgy Válik, hogy . az első hidrogén-villany- erőműveknél vegyes tüzelésű technikát alkalmaznak, tehát hidrogént és olajat egyaránt lehet égetni ezekben. A jövő közlekedésének területén szin­tén nagy szerep vár a hidro­génre. Az oklahomai egyetem (USA) kutatói jelenleg egy hidrogén-tüzelésű motor kí­sérletein dolgoznak. Technikai szempontból különösebb prob­lémát nem jelent az ilyen mo­torok kifejlesztése. Olaszor­szágban és Franciaországban sok tízezer gépjárművet haj­tanak metánnal. Átmenetileg Az egyre nagyobb mélységeket ostromló kőolaj- és föld­gázbányászat az ún. rotary fúróberendezések használatával éri el eredményeit. E furóberenddezések motorhajtásúak, Die­sel-villamos, vagy turbi-villamos hajtásúak lehetnek. A turbofúrógépek családját újabb taggal gyarapítóik'; a Szovjetunióban. Elkészült a gömbcsuklós, bolygóorsós, nyo­máscsökkentő TR—2S típusú turbofúrógép. A korábbi be­rendezésekkel szemben az új szerkezet sokkal egyszerűbben gyártható, felépítése korszerűbb. Segítségével a fúrási sebes­ség kétszeresére emelhető, ami nagy előrelépésnek számít a kőolaj- és földgázfeltárás technikájában. Az energetikai ipar eseménye A Leningrádi Fémművek sza­badalmaztatta egytengelyes, 1,2 millió kilowatt teljesítmié- nyű gőzturbinájának tervéit. Ez a C orrad alom előtti Orosz­ország összes erőműve együt­tes teljesítményének felel meg. A közel kétezer tonina súlyú turbinát a Kosztromai Állami Körzeti Hőerőműben szerelik feL Egy ilyen gépmonstrum megalkotása nagy esemény a világ energetikai iparában. Nem véletlen,. hogy éppen a leningrádi gyár vállalkozott a feladat végrehajtására. 1907- ben itt készült el az első ha­zai, 200 kilowatt teljesítményű turbina, 1924-ben az első szov­jet 2000 kilowattos és 1938- ban az akkor világrekorder 100 000 kilowattos, majd eze­ket követték a 200, 300 és 800 ezer kilowattos turbinák. A turbinalapátok titánötvö­zet nyersdarabjait a Kazán és Turbina Kutatóintézet, a ma­gas- és középnyomású henge­reket a Szverdlovszki Nehéz­gépgyár, az öntvényeket a Kramatorszki Öntöde, egyéb alkatrészeket más leningrádi gyárak szállítják kooperáció keretében. A Fémművek turbinája rendszerint az Eiekfcrosziía Egyesülés generátorával dol­gozik párban. Szakembereik a határidő előtt két hónappal elkészítették a szerkezem egy­ségek kivitelezési rajzait. A berendezés fajlagos teljesít­ménye elődeinél nagyobb lesz, ugyanakkor 20 százalékkal ke­vesebb fűtőanyagot igényel. Szovjet tudósok cs kutatók „Tajga” elnevezéssel újfajta, hordozható, rádió távirányítással működő készüléket szer­kesztettek a földkéreg titkainak felderítésére. A műszer 10 ezer méteres mélységig használható. A megfelelő — rendszerint nehezen megközelíthető — helyre kitelepített „Tajga” automatikusan felfogja a föld mé­lyéből érkező szeizmikus hullámokat, azokat magnetofonsza­lagra rögzíti, majd központi távutasításra a diszpécserköz­pontba továbbítja a tárolt információkat. Geotermikus erőművek A világméretű energiaválság egyik következménye, hogy fo­kozódott az érdeklődés a föld belső melege mint energiafor­rás iránt. A geotermikus erő­művekben a földkéregben ta­lálható vízgőzt és túlhevített vizet használják fel villamos generátorok meghajtására. Olaszországiban Larderellóban már 70 éve működik egy geo­termikus erőmű. A Szovjet-' unióban és Űj-Zélandban is üzemelnek geotermikus erő­művek. Az enargi álgondok hatására Amerikában is nagyarányú geológiai kutatásokra készül­nek a geotermikus energiafor­rás lehetőségeinek tisztázására. Azt remélik, hogy az ezred­forduló idején Amerika ener­giaszükségletének már jelen­tékeny részét geotermikus energiából lehet előállítani. A szerényebb becslések arról szólnak, hogy az összes fo­gyasztás 1 százalékát sikerül így fedezni, az optimisták azonban mór 20 százalékot is lehetségesnek tartanak. Olcsó szállítás, vezetéken A hidrogén — a jövő ígérete célszerűnek mutatkozik az olyan hidrogénjárművek ki- fejlesztése, amelyek az ország­úton benzinnel, a városok te­rületén hidrogénnel üzemel­nének. Légi járművekben A közlekedésben azonban a repülés az a terület, ahol a hidrogén a legnagyobb esély- lyel startolhat. Azonos súlyú folyékony hidrogénnek 2,5- szer nagyobb a hajtóereje, mint a kerozénnek. Hidrogén­üzem esetén azonban a repü­lőgépek alapos áttervezést igé­nyelnek. Ez mindenekelőtt' a tüzelőkamrákra és az üzem­anyagtartályokra vonatkozik. A módosítások természetesen a repülőgépek aerodinamikai formáit is megváltoztatnák. A NASA kutatói több olyan té­mán dolgoznak, amelyek a hidrogánmeghajtású légi jár­művek kialakításával foglal­koznak. Lehetségesnek tart­ják, hogy a hidrogén mint üzemanyag a jövőben betör a légi közlekedés területére. Napjainkban egyre több szó esik környezetünk szennye­zéséről. Ebben a benzinmoto­rok kipufogógázai jelentős szerspet játszanak. Bizonyos, hogy a hagyományos tüzelő­anyagoknál tisztább hidrogén nemcsak a környezetet óvhat­ja meg, de jelentős energia- forrásként is számításba jöhet az emberiség szolgálatában. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom