Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

6 1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP yjtírian Fejlődött a megyei gyógyszertárhálózat Háromszázhannminillió forint értékű gyógyszert fogyaszt Pest megye lakossága Harmincöt vagon „vitamin” Ködről A gödi Egyesült Dunamenli Tsz kertészetéből az idén 100 hektárról takarítottak be különböző zöldségféléket. A szövet­kezet sa'át tartósító üzemében ebből 35 vagonnal tartósíta­nak, legtöbbet — 25 vagonnal — káposztát savanyítanak. Ezenkívül paprikát és uborkát 5—5 vagonnal tesznek el. Képünkön: káposzta tisztítása szeletelés előtt. Koppány György felvétele Szentendre a járműprogramban 1950 derekán, tehát rövide­sen negyed százada államosí­tották a gyógyszertáraikat és megalakult Pest megyében a tanács gyógyszertári központ­ja. Buzsik Sándor igazgató összeállíttalta a kimutatást a megye gyógyszer', alhálózatá­nak fejlődéséről az államosí­tás óta. Majdnem mindenki biztosított Az első évben 22 millió 643 ezer forint értékű gyógyszert fogyasztott a megye lakossá­ga. Attól kezdve minden esz­tendőben nőtt a gyógyszerfor­galom. 1964-ben például már valamivel magihaladta a 129 milliót. Akkor hatmillió orvo­si vényt váltottak be a gyógy­szertárak, tavaly viszont tíz és negyed millió vényre 299 millió 863 ezer forintnyi gyógyszert adtak át a rászo­rultaknak. Az idei gyógyszer- forgalom pedig mór december közepén megközelíti a 330 mil­liót, de a vények száma alig emelkedik 11 millió fölé. A forgalom növekedése nem a gyógyszerárak emelkedéséből, hanem részben a biztosítottak és általában a lakosság szá­mának gyarapodásából, vala- piint abból adódik, hogy az orvosok gyakrabban írnak fel némileg költségesebb gyógy­szert is, ha a hatásosabb ke­zelés megkívánja. A gyógyszereket kiadó gyógyszertárak száma az álla­mosításkor 110 volt Pest me­gyében, és azóta mindössze eggyel lett több. Csakhogy né­hány kisebb községben meg­szűnt a gyógyszertár, áttelepí­tették olyan nagyobbá, ahol addig nem volt. Több ilyen községben teljesen újonnan emelt épületben helyezték el az új gyógyszertárat. Érdemes visszapillantást vál­ni. milyen épületekben mű­ködtek államosítás előtt a pa­tikák. Vályogépületben akkor huszonhat volt. most pedig már csak öt. Vegyes falazatú­ban helyezte el a gyógyszer- tárát tíz tulajdonos. Most ti­zenhat működik ilyen épület­ben. Téglából, néhol kőből épült annak idején 74 gyógy­szertár, ma pedig az ilyenek száma kilencven. Megjegyzen­dő azonban, hogy a gyógyszer­tár-tulajdonosok többsége nem nagyon gondoskodott az álla­mosításig a tatarozásról. En­nek következtében a Gyógy­szertári Központnak kellett hatvan gyógyszertár korszerű­sítéséről, bővítéséről és több esetben újjáépítéséről gondos­kodnia Hozzájá u'.ás a vízműhöz Az államosításkor mindössze huszonhat gyógyszertárban akadt folyó víz, most viszont a megyében már csak ötben nincsen. Még mindig sok gyógyszertár azonban ásott icútból nyeri a szükséges nagy mennyiségű vizet, és ez is problémát jelent. Olyat azon­ban, ami rövidesen megszű­nik. hiszen ahol még nincs, abban a községben is éveken belül megépül a törpevízmű. Ehhez pedig a Gyógyszertári Központ anyagilag is hozzájá­rul, mostanáig negyvennégy községben lépett be az ivóvíz- társulatba. A hálózat szükséges fejlesz­tését meggyorsíthatják a köz­ségi tanácsok. Nem egy jó példa akad erre, több új gyógyszertár épült a községi tanács és a Gyógyszertári Köz­pont közös költségén. A ne­gyedik ötéves terv időszakának utolsó esztendejére 8,6 millió forint a fejlesztési alap. Ter­mészetesen ez az összeg teljes egészében nem használható fel új épületek, raktárterületek építésére, korszerűsítésére. ■ Szükség van sok egyébre, pél­I dáuL a fejlesztési alapot ter­heli nemcsak a vízművekhez, de a csatornaművekhez való hozzájárulás és a gyógyszertá­ri dolgozóknak nyújtott lakás- építési kölcsön. Az agglomeráció igényei Az 1976-tól 80-ig terjedő kö­vetkező ötéves tervidőszakra összeállított fejlesztési prog­ram kidolgozásánál messze­menően figyelembe vették a lehetőségeket, de magától ér­tetődik, a szükségleteket is. Ilyen alapon tizenkilenc új gyógyszertári épület emelése jöhet számításba abban az esetben, ha a községi tanácsok is hozzájárulnak a költségek­hez. Szükséges azonban továb­bi kilenc korszerűsítése és bő­vítése. A tervprogram részle­ges kidolgozásánál, amennyi­re csak lehetséges, figyelembe veszi a Gyógyszertári Központ a budapesti agglomerációs övezet igényeit. Sz. E. A TECHNOIMPEX vezetői a napokban 6,7 millió dolláros szerződést írtak alá a Szíriái Unichen Gép- és Vegyipari Beruházó Tröszttel huzal- és kábelgyártó kombináthoz szük­séges gépi berendezések szál­lítására. A megállapodás ér­telmében a -magyar gyárak több mint 200 különböző gépi berendezést szállítanak szíriai partnereiknek a következő há­Megyei húsipar: 102 százalék Az Állatforgalmi és a Hús­ipari Tröszt vállalatai az 1974. évi tervüket már de­cember 6-án 100 százalékra teljesítették, ekkorra 5 mil­lió 380 ezer 400 darab sertést vágtak le a vágóhidakon. Ez az eredmény egyben az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatok kongresszusi munka- versenyének sikerét is fém­jelzi. December 6-tól kezdő­dően — fokozódó versenylen­dülettel — az Ipar dolgozói az éves terv túlteljesítésén fára­doznak. Ennek eredményekép­pen Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád, valamint a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 110 szá­zalékkal, a Pest-Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat 102 százalékkal teljesítette túl éves vágá­si tervét. Kongresszusi versenyben vállalt teljesítésének hatása­ként a termelékenység is igen kedvezően alakult. Eddig az egy főre jutó termelé­si érték 8.3 százalékkal növekedett a tavalyihoz viszonyítva. Az év végéig újabban tett vállalásokat is valóra váltják, így a húsipar várhatóan ösz- szességében 8 százalékkal túl­teljesíti idei tervét. rom évben Aleppóba. Itt épül fel magyar közreműködéssel a Közel-Kelet legnagyobb hu­zal- és kábelgyártó vállalata. A TECHNOIMPEX Külke­reskedelmi Vállalatnak ez az első ilyen nagyszabású üzlet­kötése, jelenleg tárgyalnak újabb kábelgyártó gépsorok exportjáról, többek között ku- waiti és algériai cégekkel is. A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat több termék gyártásával is részt vesz közvetetten a köz­úti járműprogramban. Gyárta­nak tartalékalkarészt, generá­torházat, és tengelykapcsolót. Utóbbi termékükből a Csepel Autógyár teljes igényét kielé­gítik. Az autóbuszokba szerelt alkatrészek így a világ sok országába eljutnák, de a 110 éves szentendrei gyár, hírne­vét, öregjei ti ka kéziszerszámok is, amelyekből belga, holland, NSZK-beli, török és görög cé­gek is vásárolnak. A Ferunianon keresztül há­romféle terméket: gyorscső- fogót, harapófogót és gömb- vasvágót exportálnak. A válla­lat termelése gyors ütemben nő, az 1972. évi 24 millióval szemben, tavaly 36, idén 41, jövőre pedig várhatóan 50 millió forint értékű terméket gyártanak. - ■ Gépi berendezések - Közel Keletre ■#** KELLEMES KARÁCSONYI SZÓRAKOZÁST KLVÄN a-p ABONY BUDAÖRS CEGLÉD DUNAHARASZTI FÓT KISTARCSA MONOR PILISVÜRÖSVÁR POMAZ RÁCKEVE SZIGET­SZENTMIKLÓS SZENTENDRE TAPIÓSZELE 4 24: BEN WADE ÉS A FARMER 25-26: BREDOW LOVAG NADRÁGJA 24: ÉJFÉLKOR 25: PAR LÉPÉS A HATÁR 26: MACKENNA ARANYA (SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ) 24: ULZANA 25-26: TIBBS ÉS A SZERVEZET 24: EMÍR KINCSE 25-26: ROBINSON CRUSOE 24: VARUNK, FIÚ! 25-26: KONCERT SZÓLÖPISZTOLYRA 24: NAGYEZSDA 25-26: AZ OLSEN BANDA NAGY FOGASA 24-25: AZ ARANYEMBER 26: JATSZD ÚJRA, SAM! 24-26: FOLYTASSA KÜLFÖLDÖN! 24-25: NE HAGYD MAGAD PITKIN! 26: FIÚK A TÉRRŐL 24: A PENDRAGON LEGENDA c vf 25-26: ALFREDO, ALFREDO 24: A MESTERDETEKTIV 25-26: A GEJZIRVOLGY TITKA 24-25: NEMO KAPITÁNY ÉS A VIZALATTI VÁROS 26: ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR! 24- 25: JATSZD ÚJRA, SAM! 26: NAGYEZSDA 24: váltságdíj egy halottért 25- 26: A DUNAI HAJÓS -I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom