Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

é

1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP

5

Egyetemi docens Vácott

Szilárd politikai szövetség k ovácsolódott hazánkban az elmúlt harminc esztendőben

KÁLLAI GYULA BESZÉDE AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS MEG ALAKULÁSÁNAK JUBILEUMÁN

Harminc évvel ezelőtt, 1944, december 21-én alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek a felszabadult országrész csaknem kétmillió lakója képviseletében 230 tagja volt. Az évforduló alkalmából szombaton ünnepséget rendeztek Debrecenben. Délelőtt az ősi református kollégiumban elhelyezett már- ványtáhlánál — amely az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának helyét jelöli —, a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni népfront-bizottság vezetői koszorút helyeztek el. Ezután az Alföldi Palota előtti szovjet emlékműnél díszelgés- sel egybekötött koszorúzási ünnepséget rendeztek.

A megyei tanács nagytermében együttes ünnepi ülést rendezett a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke is, valamint Karakas László munkaügyi miniszter, dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter, Sarlós István, a Hazafias Népr front Országos főtitkára, Si- kula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára.

Az ünnepi ülésen dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke mondott beszédet, majd Kállai Gyula szólalt fel.

— A mai ünnep fénye — hangoztatta Kállai Gyula — messze túl ragyog Debrecen határán. Három évtizeddel ezelőtt olyan fordulat következett itt be, a híres kollégium falai között, amely az egész ország sorsára, életére is kihatott. Itt alakult meg 1944. december 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A felszabadított területeken ezzel megtörtént az első lépés, az új, szabad, demokratikus magyar állam megteremtésére.

— Azok, akik a városban 30 évvel ezelőtt összegyűltek — mondotta egyebek között —, érezték, tudták, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításával valami új kezdődik a magyar nép életében: évszázadok felszabadító és osztályharcai után végre maga veszi kezébe a sorsa intézését.

Korábban Szegeden inár megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, s a Magyar Kommunista Párt javaslatára elfogadta a nemzeti megújhodás programját. Ezzel létrejött az a demokratikus szövetség, amely képes volt kezdeményezni, és helyes irányba terelni az eseményeket.

A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a kommunisták, a haladó erők és a széles néptömegek kezdeményezésére az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és Kormány egy sor történelmi jelentőségű intézkedést hozbtt, mindennapos küzdelmet vívtak a reakciónak az országban maradt és gyorsan aktivizálódó erői ellen. A dolgozó nép ekkor szerezte első tapasztalatait arról, hogyan kell a megváltozott körülmények között vezetni a politikai küzdelmeket.

Kállai Gyula végigpillantva a történelmi eseményeken megállapította, hogy 30 esztendő alatt alapvetően megváltozott az ország helyzete, történelmi jelentőségű eredményeket értünk el. Az eredmények

A MÁV felkészült az ünnepek előtti, illetve az év Végi nagy személyforgalomra, de ezenkívül el kell látniuk az ilyenkor ugrásszerűen megnövekvő áruszállítási feladatokat is, amelyek nagy része a nemzetközi forgalomban jelentkezik. December 20-ig csaknem. 126 millió tonna árut szállítottak. '

Az. elmúlt hetekben, elsősorban Záhonynál, különösen sok áru gyűlt össze, ezért a Szovjetunióba irányuló vasúti export- és tranzitszállításoknál külön intézkedéséket vezettek be. Az áruk között fontossági sorrendet állapítottak meg, s eszerint továbbították a megrendelőhöz a szállítmányokat. A magyar és

hatására változtak, alakultak közvetlen politikai céljaink. A hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulás következtében végképp eltűntek az életünkből azok a társadalmi osztályok, rétegek, amelyek három évtizeddel ezelőtt még eltorlaszolták népünk előtt a társadalmi felemelkedés útját. A munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmisé- a szocialista építőmunka éveiben szilárd politikai szövetségbe kovácsolódott. Kialakult népünk, nemzetünk erkölcsi-politikai egysége.

— Napjainkban az egész magyar nép, a párttagok és a pár- tonkívüliek szorosan együtt dolgozva a közös nagy célokért lelkesedve készülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára és a felszabadulás közelgő 30. évfordulójára — fejezte be fe’szólalását Kállai Gyula, majd Tóth Mihály, az egykori Ideiglenes Nemzet- gyűlés tagja szólalt még fel. Az együttes ünnepi ülés Faze- ■ kas Mihály zárszava után az Internacionálé hangjaival fe- i jeződött be.

a szovjet vasutasok jó együttműködésének eredményeként az átmeneti korlátozó intézkedéseket december 23-tól feloldják.

A nemzetközi szállítások sikeres lebonyolítása mellett a vasút arra törekszik, hogy zavartalanul fuvarozzák a szénás cukorrépa-szállítmányokat is. Még mintegy 100—Í50 ezer tonna cukorrépa vár elszállításra. Ezt az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, várhatóan január közepéig befejezik. A szénbányák kocsiellátását is fontos feladatnak tekintik. December 22-én vasárnap valamennyi szénbánya teljes műszakot tart, s a szükséges vasúti kocsikat a MÁV mindenütt biztosítja.

Nemrég levél érkezett Szegedről, a váci dr. Szőnyi Tibor Kórház igazgatója, dr. Kollár Lajos címére a szegedi Orvos- tudományi Egyetem borítékjában. Ez áll a levélben:

„Kedves Barátom! örömmel hozom szíves tudomásodra, hogy az Egészségügyi Minisztérium — az Egyetemi Tanács előterjesztésére — dr. Kovács Bertalan főorvosnak, az orvostudományok kandidátusának a c. docensi címet ado- rr,.. :yozta. Őszintén gratulálok, mert úgy érzem, ez egyfelől az egyetem egy régi, érdemes oktatójának — aki fenntartja a tudományos és oktatási kapcsolatot az Alma Mater-rel — a megbecsülése, másfelől annak elismerése is, hogy a vezetésed alatt álló — immár országos hírű — intézet töretlen fejlődést biztosít a szakmai munka magas színvonalon történő végzésére. Kívánom, hogy ez a kinevezés is járuljon hozzá az intézeteink közötti kapcsolat továbbfejlesztéséhez. Baráti üdvözlettel: Dr. KuTka Frigyes rektorhelyettes.’’

Gyógyítás és kutatás

— Kórházunk számára nagy megtiszteltetést jelent egyik kollégánk tudományos munkásságának ilyen magas elismerése — mondja az igazgató főorvos. — Manapság a kórházi osztályok vezetői gyógyító . tevékenységünk mellett, nem attól elvonva, sőt annak megerősítéséért, általában tudományos kutató munkát is végeznek. Ki, mennyi időt szakíthat rá, az sokszor nem is az illetőtől függ. Ezenkívül valamennyinek kötelessége kivenni a r észét az orvostovábbképzésből, tehát nem vonhatja ki magát egészen az oktató tevékenység alól sem. Hirtele- rében azonban nem r tudnám megmondani, hogy df. Kovács Bértalárióh’ kívül akáct-e még olyan gyakorló kórházi főorvos, aki rendszeresen tart előadást az egyetemen a hallgatóknak.

Jegyezzük meg, hogy egyetemeinken a docensség eléggé újkeletű, de úgyszólván minden tanszéken van egy-egy. Rangsorolása megelőzi az adjunktust, közvetlenül a professzor után következik. Eléréséhez elengedhetetlen követelmény az egyetemi oktató munkában folytatott hosszabb tevékenység és a kimagasló tudományos munkásság. A címzetes, tehát az egyetemi köteléktől- független docens pedig annál is inkább ritka, mert csak legújabban tüntetik ki vele az arra legjobban érdemeseket.

Az I. számú sebészet osztályvezető főorvosára kórházi szobájában délután várakozom. Üzente türelmet kér, még dolga van. A nővér hely- lyel kínál, de minden ülőalkalmatosság foglalt. Könyvek a székeken, a heverőn, az íróasztalon és persze a kis dohányzóasztalon is. Orvostudományi, leginkább sebészeti művek tömkelegé.

Jó néhány perc múlva belép a -főorvos és fáradtan süppeu a másik fotelbe. Annyit már tudok róla, hogy mindennap reggel fél nyolcra jár be, meghallgatja az ügyeletes orvos részletes jelentését, hogyan töltötték az elmúlt éjszakát a betegek. Aztán rövid megbeszélés a beosztott orvosokkal és már indul a műtőbe, a kezelőbe, aszerint, hogy hol van éppen szükség rá. Nagyvizit. Utána újra műtő és kezelő. Nincs megállás, azaz csak állás és járkálás van. Nem lehet sem vizsgáim, sem kötözni, sem operáim ülve.

— Napközben mennyi ideje jut pihenésre?

— Néha egyáltalán nem jut. Ha pedig mégis szakíthatok időt, itt a szobámban vagy a kórházi könyvtárban előveszek egy-egy könyvet, arról a témáról ami éppen foglalkoztat. Elfáradok-e a sok állásban? Testileg nem is annyira lenne fárasztó, de az állandó ideg- feszültség testi fáradtságot is előidéz.

— Nem látszik idegesnek.

— Nem is vagyok az, gondolja el azonban, milyen nagy a sebész felelőssége. Nemcsak a műtét alatt, előtte és utána is. S emellett a felelősség az osztály minden betegéért a főorvosé. Minden ember más, és minden eset úgy szintén, erre is állandóan figyelemmel kell lenni. Egyszóval szüntelen töprengés, gondolkodás, műtét közben sokszor hirtelen elhatározás és elsősorban minden betegért az állandó aggodalom, mindez erősen próbára teszi az idegeket...

Vágyaim szerint dolgozhattam

A kórházból többnyire késő délután, néha csak este megy el. Egyenesen haza. Otthon lefekvésig még szakkönyveket olvas, vagy valamilyen értekezésen dolgozik. Eddig hatvan tudományos publikációja jelent meg és ez annál jelentősebb teljesítmény, mert csupán húsz esztendeje avatták doktorrá

— Szerencsés ember vagyok —■. folytatja —, vágyaim szerint dolgozhattam mindig, most is. Azzal pedig, hogy a szegedi egyetem docense lettem, a szakmai kapcsolat úgy érzem, megszilárdult a váci kórház és az egyetem között.

A szegedi egyetem új docense négy év óta időnként nagyon kora reggel elindul Vác- ról Budapestre, a Nyugati pályaudvarra, hogy a reggeli gyorssal Szegedre utazzék. Ott azután előadást tart, majd a

laboratóriumban tölt el hosz- szabb-rövidebb időt és természetesen még megbeszélést is folytat arról a témáról, amelynek vizsgálatában éppen részt vesz. Késő este, már csaknem éjszaka érkezik vissza Vácra.

— Utazás közben nem foglalkozom orvosi kérdésekkel. Hogy a kikapcsolódás teij-es legyen, könyvet viszek magammal és olvasok. Mit? Nem éppen szépirodalmat, sci-fit. Sőt — teszi hozzá szinte pironkodva —- krimit is. Az ilyen olvasmány pihentet engem. Naponta este fél 11-kor fekszem le, akkor is ezeket olvasom az ágyban, mikor fél, mikor egy óra hosszat, néha tovább elalvásig.

Gyakran előfordul azonban, hogy álmából telefoncsengő riasztja fel, az osztályról telefonálnak, néha csak tanácsát kérik, többnyire azonban személyes jelenléte szükséges valamilyen sürgős nagy műtét, vagy valamelyik beteg állapota miatt.

Állandó inspekció

— Az osztályvezető főorvos nem tart sem éjszakai, sem ünnepi ügyeletet bent a kórházban — mondja —, de állandóan inspekciós. Így azután csak nagyon ritkán ruccanhatok be Budapestre egy-egy hangversenyre, pedig a zenét nagyon szeretem. Viszont a Kossuth rádió zenéi műsorát esténként többször hallgatom. Azután újabban felfedeztem, hogy Vácott, ebben a végeredményben kisvárosban milyen színvonalas a zenei élet. Voltam már néhány itteni koncerten, a zeneiskola vizsgahangversenyén is és mondhatom, nagyon érdemes volt.

Három évvel egyetemi tanulmányai befejezése után, 1957-ben megszerezte a sebész- szakorvosi képesítést. Aztán újabb tanulás árán, 1962-ben a' tüdősebészetit. Köziben is tanult , azonban, elvégezte a marxista—leninista egyetemet. 1964-ben egy évi tanulmányútra küldték az angliai Leeds híres mellkassebészeti kórházába.

— Rendkívül sokat tanultam ebben az az időtájt mellkasi sebészetben egyik legélenjá- róbb kórházban. Az orvosnak állandóan tanulnia kell, egyre fejlettebb a gyógyítás technikája.

Dr. Kovács Bertalan 1967- ben, fiatalon, mindössze 38 éves korában lett az orvostudományok kandidátusa. „A gázcsere viselkedése a tüdőben élettani és kóros állapotban” — ez volt az értekezése címe. Megmagyarázza, hogy tulajdonképpen a szervezet teherbíróképességét vizsgálta, mellkasi műtét közben. Aztán arról a nagy jelentőségű vizsgálatról beszél, amit a Dunai Cement- és Mészmű 178, a porbelégzésnek legjobban kitett dolgozón folytattak. Hogy fennáll-e ezen a váci ipartelepen a szilikózis veszélye. Ugyanakkor, ellenőrzésképpen 178, gyártól messzebb, szabad levegőn dolgozó környékbeli mezőgazdasági dolgozót is megvizsgáltak. Ebben a kettős vizsgálatban a kórház több orvosa, a tüdőgondozó vezetője és az üzemorvos is részt vett. Az eredményt most dolgozzák fel.

— Abból, hogy erről a vizsgálatról beszél, arra következtetek, hogy a tüdő, meg a mellkas szervei érdeklik a legjobban.

— Szó sincs róla. A test minden szerve összefügg, ismerni és tudni kell az egészet. Egyébként specialitásomban most kevesebbet dolgozom, annal sokkal több az egyéb műtetem.

— Éppen most húsz esztendeje került ide. Azóta ugyan hányszor operált ebben a kórházban ?

— Jóformán nincs nap, legfeljebb vasárnap, hogy ne lenne legalább egy műtétem. Ügy gondolom tehát, körülbelül 1200 műtétet hajtottam vég?e eddig Vácott. Ma is volt egy. Nemrég fejeztem be ...

Szakoly Endre

hozott nyilvánosságra az országgyűlés. Egész gazdaságpolitikánkat nagy következetességgel kell végrehajtani.

Takarékosság

NEM VAGYUNK olyan gazdagok, hogy bárhol s bármiben megengedhetnénk magunknak a pazarlást, a költekezést és a nagylábon élést. Nemcsak hogy nem vagyunk annyira gazdagok, de közismerten nyersanyagszegények vagyunk. Minden lényeges ipari alapanyagunkat külföldről, a nemzetközi piacokról szerezzük be.

Olyan nyersanyagokban gazdag országok, mint pl. Amerika vagy Kanada, szigorú takarékossági rendszerű gazdálkodást folytatunk. Nemcsak most, hogy a világpiaci nyersanyag- és energiaárak a tőkés világ gazdaságában megdrágultak, hanem azelőtt is, mint egy kimondott, vagy ki nem mondott gazdálkodási jellemző ott: a takarékosság.

Nálunk, sajnos, nem egészen olyan a szemlélet, mint az említett gazdag tőkés országokban. Ott az üveget, papírt, más hulladékot stb. szervezettebben és szisztematikusan gyűjtenek össze és használnak fel, mint ahogyan azt mi tesszük. Az USA évi papírszükségletének 25 százalékát a hulladékoapír újrafeldolgozásával biztosítja. Mert a cellulózé ott is drága és nehezen hozzáférhető alapanyag, nem engedheti meg magának a Dapírpazarlást.

Ez a példa is illusztrálja, hogy egy nép életében, napi gyakorlatában a józan takarékosság olyan elemi szabály, ami nem mellőzhető. Érthető tehát, hogy a párt és a kormány erőteljesen lépett fel, és legutóbb a parlamenti ülésen a pénzügyminiszter és a párt szónoka azért, hogy hazánkban mindenhol, minden területen az ésszerű, de a legszigorúbb takarékosságot kell alkalmazni.

Nemcsak és nem is elsősorban a külsődleges formákról van szó (azokról is természetesen), hanem a termelésben foganatosított alapvető takarékosságról, elsősorban az import nyersanyagoknál (a nyugati devizáért vásárolt anyagoknál és energiánál stb.). Ahol tehát évi százmilliárdokat fektetnek be, illetve termelnek ki. Az ipari és mező- gazdasági termelés vezetőinek kell megteremteniük a józan anyag-, energia-, munkaerő-takarékosság feltételeit és konkrét gyakorlatát. Ez nem oldható meg íróasztal mellől, és nem is csak vezetői kérdés: ez a dolgozó tömegek ügye, csakis ők tudják valóságosan és eredményesen érvényesíteni a mindennapok tevékenységében.

A JÖVŐ ÉVI TERVÜNK, és 1976-tól a következő ötéves tervünk megvalósításának ez az egyik jellegzetes, tömegtámogatást igénylő vonása. Olcsóbban, jó minőséggel, nyersanyag-, energia- és munkaerő-megtakarítással dolgozni. S nem kimutatások türelmes számadataival jelezve csupán, hanem a termékek árában, az anyag és munkaidő ráfordításának hányadosában jelentkező megtakarításról van szó.

Egyik jellegzetes terület az építőipar, a vegyipar és a gépgyártás, ahol a racionálisabb, takarékosabb termeléssel megyénkben is sok-sok tízmillió menthető meg népünk számára.

De nagy jelentőségű a kisipari termelőszövetkezeteknél (és az állami vállalatoknál is van lehetőség) a hulladék ipari anyagok hasznosítási lehetőségének lényeges bővítésére. Pest megyében ne vesszen kárba felhasználható ipari hulladékanyag. A hasznosítás lehetőségében erkölcsileg, anyagilag érdekeltté kell tenni mi.idenkit, aki akar és tud segíteni. Kis befektetéssel, vállalatokban és szövetkezetekben saját erejű invesztációval és megoldásokkal lehetőséget lehet teremteni n-agyon sok ipari hulladékanyag célszerű hasznosítására.

Érdekeltek ebben ( az egész országot érintő kérdésben természetesen a MÉH-vállalat, s annak megyei kirendeltségei és telepei is. De ehhez a hatalmas és nagy jelentőségű nemzeti igényhez jobban, ésszerűbben hozzá kellene igazítani a működésüket, és talán sürgősen vizsgálat tárgyává kellene tenni a hulladékfelvásárlási árakat, hogy azok megfalelnek-e annak, hogy érdemes legyen mindenkinek a gyűjtéssel komolyan foglalkozni. Felnőtteknek, gyerekeknek, idősebbeknek egyaránt. Vas-, színesfém-, papír- gtb. hulladékok kilónkénti átvételi árai elég ösztönzőek-e Magyarországon? Ennek eldöntése az illetékes kormányzati szervekre tartozik ugyan, de az ügy érdekében itt érdemes sürgős elhatározásokra jutni.

JELENTŐSÉGE VAN persze az észszerű felvilágosításnak is. Nevezetesen azt kall megértetni mindenkivel, hogy a magyar nép javára, tehát saját életünk könnyítésére szolgáló takarékosságról van sző. Vagyis a nép minden vagyonával úgy kell bánnunk, mint a saját személyes tulajdonunkkal. Mert voltaképpen a közvagyon is végső soron személyes tulajdon: annak bővülése, gyarapodása növeli a személyi tulajdont, míg csökkenése csökkenti a személyi tulajdon gyarapítását. Így tehát senkinek sem teszünk mi szívességet. Azt végezzük el, ami saját érdekünk, és lehetőleg úgy végezzük el, hogy abból hazánknak valóságos haszna legyen. Egy kicsit önbecsülésünkről is szó van itten. Mert szocialista értékeink őrzése, gyarapítása ily módon is önbecsülésünk kifejezése. Míg a pazarlás, a megmenthető dolgok és értékek elherdálása, rosszul kezelése, önbecsülésünk hiányának tünetei.

Ez az a terület, ahol egyaránt szükség van a felvilágosító munkára, nagyarányú szemléletformálás céljából, és a konkrét gyakorlati cselekvésre azok részéről, akiknek a kezében van kiseb’o- nagyobb egységekben a magyar nemzet vagyona.

SZÁMUNKRA ezt jelenti az egyszerű — takarékosság — szóval kifejezett nagy horderejű és sokat jelentő tevékenység. , S. JMegszűnt a korlátozás

Felkészült a MÁV az ünnepi forgalomra

Zavartalanul további ják a cukorrépa-szállítmányokat