Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

é 1974. DECEMBER 22., VASÁRNAP 5 Egyetemi docens Vácott Szilárd politikai szövetség k ovácsolódott hazánkban az elmúlt harminc esztendőben KÁLLAI GYULA BESZÉDE AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS MEG ALAKULÁSÁNAK JUBILEUMÁN Harminc évvel ezelőtt, 1944, december 21-én alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek a fel­szabadult országrész csaknem kétmillió lakója képviseletében 230 tagja volt. Az évforduló alkalmából szombaton ünnep­séget rendeztek Debrecenben. Délelőtt az ősi református kol­légiumban elhelyezett már- ványtáhlánál — amely az ide­iglenes nemzetgyűlés megala­kulásának helyét jelöli —, a Hajdú-Bihar megyei és a deb­receni népfront-bizottság veze­tői koszorút helyeztek el. Ez­után az Alföldi Palota előtti szovjet emlékműnél díszelgés- sel egybekötött koszorúzási ün­nepséget rendeztek. A megyei tanács nagytermé­ben együttes ünnepi ülést ren­dezett a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke is, valamint Karakas László mun­kaügyi miniszter, dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter, Sarlós István, a Hazafias Népr front Országos főtitkára, Si- kula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első tit­kára. Az ünnepi ülésen dr. Ambrus István, a megyei tanács elnö­ke mondott beszédet, majd Kállai Gyula szólalt fel. — A mai ünnep fénye — hangoztatta Kállai Gyula — messze túl ragyog Debrecen határán. Három évtizeddel ezelőtt olyan fordulat követke­zett itt be, a híres kollégium falai között, amely az egész or­szág sorsára, életére is kiha­tott. Itt alakult meg 1944. de­cember 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A felsza­badított területeken ezzel megtörtént az első lépés, az új, szabad, demokratikus magyar állam megteremtésére. — Azok, akik a városban 30 évvel ezelőtt összegyűltek — mondotta egyebek között —, érezték, tudták, hogy az Ideig­lenes Nemzetgyűlés és az Ide­iglenes Nemzeti Kormány megalakításával valami új kez­dődik a magyar nép életében: évszázadok felszabadító és osztályharcai után végre maga veszi kezébe a sorsa intézését. Korábban Szegeden inár meg­alakult a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, s a Magyar Kommunista Párt javaslatára elfogadta a nemzeti megújho­dás programját. Ezzel létrejött az a demokratikus szövetség, amely képes volt kezdeményez­ni, és helyes irányba terelni az eseményeket. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a kommu­nisták, a haladó erők és a szé­les néptömegek kezdeménye­zésére az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és Kormány egy sor történelmi jelentőségű intézke­dést hozbtt, mindennapos küz­delmet vívtak a reakciónak az országban maradt és gyorsan aktivizálódó erői ellen. A dol­gozó nép ekkor szerezte első tapasztalatait arról, hogyan kell a megváltozott körülmé­nyek között vezetni a politikai küzdelmeket. Kállai Gyula végigpillantva a történelmi eseményeken megállapította, hogy 30 eszten­dő alatt alapvetően megválto­zott az ország helyzete, törté­nelmi jelentőségű eredménye­ket értünk el. Az eredmények A MÁV felkészült az ün­nepek előtti, illetve az év Vé­gi nagy személyforgalomra, de ezenkívül el kell látniuk az ilyenkor ugrásszerűen megnö­vekvő áruszállítási feladato­kat is, amelyek nagy része a nemzetközi forgalomban je­lentkezik. December 20-ig csaknem. 126 millió tonna árut szállítottak. ' Az. elmúlt hetekben, első­sorban Záhonynál, különösen sok áru gyűlt össze, ezért a Szovjetunióba irányuló vas­úti export- és tranzitszállítá­soknál külön intézkedéséket vezettek be. Az áruk között fontossági sorrendet állapítot­tak meg, s eszerint továbbí­tották a megrendelőhöz a szállítmányokat. A magyar és hatására változtak, alakultak közvetlen politikai céljaink. A hatalmas gazdasági és társa­dalmi átalakulás következtében végképp eltűntek az életünkből azok a társadalmi osztályok, rétegek, amelyek három évti­zeddel ezelőtt még eltorlaszol­ták népünk előtt a társadalmi felemelkedés útját. A munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmisé- a szocialista építőmunka évei­ben szilárd politikai szövetség­be kovácsolódott. Kialakult né­pünk, nemzetünk erkölcsi-po­litikai egysége. — Napjainkban az egész ma­gyar nép, a párttagok és a pár- tonkívüliek szorosan együtt dolgozva a közös nagy célokért lelkesedve készülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára és a felszaba­dulás közelgő 30. évfordulójára — fejezte be fe’szólalását Kál­lai Gyula, majd Tóth Mihály, az egykori Ideiglenes Nemzet- gyűlés tagja szólalt még fel. Az együttes ünnepi ülés Faze- ■ kas Mihály zárszava után az Internacionálé hangjaival fe- i jeződött be. a szovjet vasutasok jó együtt­működésének eredményeként az átmeneti korlátozó intéz­kedéseket december 23-tól fel­oldják. A nemzetközi szállítások si­keres lebonyolítása mellett a vasút arra törekszik, hogy za­vartalanul fuvarozzák a szén­ás cukorrépa-szállítmányokat is. Még mintegy 100—Í50 ezer tonna cukorrépa vár elszál­lításra. Ezt az eddigi tapasz­talatokat figyelembe véve, várhatóan január közepéig be­fejezik. A szénbányák kocsi­ellátását is fontos feladatnak tekintik. December 22-én va­sárnap valamennyi szénbá­nya teljes műszakot tart, s a szükséges vasúti kocsikat a MÁV mindenütt biztosítja. Nemrég levél érkezett Sze­gedről, a váci dr. Szőnyi Tibor Kórház igazgatója, dr. Kollár Lajos címére a szegedi Orvos- tudományi Egyetem boríték­jában. Ez áll a levélben: „Kedves Barátom! örömmel hozom szíves tudomásodra, hogy az Egészségügyi Minisz­térium — az Egyetemi Tanács előterjesztésére — dr. Kovács Bertalan főorvosnak, az or­vostudományok kandidátusá­nak a c. docensi címet ado- rr,.. :yozta. Őszintén gratulálok, mert úgy érzem, ez egyfelől az egyetem egy régi, érdemes ok­tatójának — aki fenntartja a tudományos és oktatási kap­csolatot az Alma Mater-rel — a megbecsülése, másfelől an­nak elismerése is, hogy a ve­zetésed alatt álló — immár országos hírű — intézet töret­len fejlődést biztosít a szak­mai munka magas színvonalon történő végzésére. Kívánom, hogy ez a kinevezés is járul­jon hozzá az intézeteink kö­zötti kapcsolat továbbfejlesz­téséhez. Baráti üdvözlettel: Dr. KuTka Frigyes rektorhe­lyettes.’’ Gyógyítás és kutatás — Kórházunk számára nagy megtiszteltetést jelent egyik kollégánk tudományos mun­kásságának ilyen magas elis­merése — mondja az igazgató főorvos. — Manapság a kór­házi osztályok vezetői gyógyí­tó . tevékenységünk mellett, nem attól elvonva, sőt annak megerősítéséért, általában tu­dományos kutató munkát is végeznek. Ki, mennyi időt sza­kíthat rá, az sokszor nem is az illetőtől függ. Ezenkívül va­lamennyinek kötelessége ki­venni a r észét az orvostovább­képzésből, tehát nem vonhatja ki magát egészen az oktató te­vékenység alól sem. Hirtele- rében azonban nem r tudnám megmondani, hogy df. Kovács Bértalárióh’ kívül akáct-e még olyan gyakorló kórházi főor­vos, aki rendszeresen tart elő­adást az egyetemen a hallga­tóknak. Jegyezzük meg, hogy egye­temeinken a docensség eléggé újkeletű, de úgyszólván min­den tanszéken van egy-egy. Rangsorolása megelőzi az ad­junktust, közvetlenül a pro­fesszor után következik. El­éréséhez elengedhetetlen köve­telmény az egyetemi oktató munkában folytatott hosszabb tevékenység és a kimagasló tu­dományos munkásság. A cím­zetes, tehát az egyetemi köte­léktől- független docens pe­dig annál is inkább ritka, mert csak legújabban tünte­tik ki vele az arra legjobban érdemeseket. Az I. számú sebészet osz­tályvezető főorvosára kórházi szobájában délután várako­zom. Üzente türelmet kér, még dolga van. A nővér hely- lyel kínál, de minden ülőal­kalmatosság foglalt. Könyvek a székeken, a heverőn, az író­asztalon és persze a kis do­hányzóasztalon is. Orvostudo­mányi, leginkább sebészeti művek tömkelegé. Jó néhány perc múlva belép a -főorvos és fáradtan süppeu a másik fotelbe. Annyit már tudok róla, hogy mindennap reggel fél nyolcra jár be, meg­hallgatja az ügyeletes orvos részletes jelentését, hogyan töltötték az elmúlt éjszakát a betegek. Aztán rövid megbe­szélés a beosztott orvosokkal és már indul a műtőbe, a ke­zelőbe, aszerint, hogy hol van éppen szükség rá. Nagyvizit. Utána újra műtő és kezelő. Nincs megállás, azaz csak állás és járkálás van. Nem le­het sem vizsgáim, sem kötözni, sem operáim ülve. — Napközben mennyi ide­je jut pihenésre? — Néha egyáltalán nem jut. Ha pedig mégis szakíthatok időt, itt a szobámban vagy a kórházi könyvtárban előveszek egy-egy könyvet, arról a té­máról ami éppen foglalkoztat. Elfáradok-e a sok állásban? Testileg nem is annyira lenne fárasztó, de az állandó ideg- feszültség testi fáradtságot is előidéz. — Nem látszik idegesnek. — Nem is vagyok az, gon­dolja el azonban, milyen nagy a sebész felelőssége. Nemcsak a műtét alatt, előtte és utána is. S emellett a felelősség az osztály minden betegéért a főorvosé. Minden ember más, és minden eset úgy szintén, erre is állandóan figyelemmel kell lenni. Egyszóval szünte­len töprengés, gondolkodás, műtét közben sokszor hirtelen elhatározás és elsősorban min­den betegért az állandó aggo­dalom, mindez erősen próbára teszi az idegeket... Vágyaim szerint dolgozhattam A kórházból többnyire késő délután, néha csak este megy el. Egyenesen haza. Otthon le­fekvésig még szakkönyveket olvas, vagy valamilyen érte­kezésen dolgozik. Eddig hat­van tudományos publikációja jelent meg és ez annál jelen­tősebb teljesítmény, mert csu­pán húsz esztendeje avatták doktorrá — Szerencsés ember vagyok —■. folytatja —, vágyaim sze­rint dolgozhattam mindig, most is. Azzal pedig, hogy a szegedi egyetem docense let­tem, a szakmai kapcsolat úgy érzem, megszilárdult a váci kórház és az egyetem között. A szegedi egyetem új docen­se négy év óta időnként na­gyon kora reggel elindul Vác- ról Budapestre, a Nyugati pá­lyaudvarra, hogy a reggeli gyorssal Szegedre utazzék. Ott azután előadást tart, majd a laboratóriumban tölt el hosz- szabb-rövidebb időt és termé­szetesen még megbeszélést is folytat arról a témáról, amely­nek vizsgálatában éppen részt vesz. Késő este, már csaknem éjszaka érkezik vissza Vácra. — Utazás közben nem fog­lalkozom orvosi kérdésekkel. Hogy a kikapcsolódás teij-es legyen, könyvet viszek ma­gammal és olvasok. Mit? Nem éppen szépirodalmat, sci-fit. Sőt — teszi hozzá szinte pi­ronkodva —- krimit is. Az ilyen olvasmány pihentet en­gem. Naponta este fél 11-kor fekszem le, akkor is ezeket olvasom az ágyban, mikor fél, mikor egy óra hosszat, néha tovább elalvásig. Gyakran előfordul azonban, hogy álmából telefoncsengő riasztja fel, az osztályról tele­fonálnak, néha csak tanácsát kérik, többnyire azonban sze­mélyes jelenléte szükséges va­lamilyen sürgős nagy műtét, vagy valamelyik beteg állapo­ta miatt. Állandó inspekció — Az osztályvezető főorvos nem tart sem éjszakai, sem ünnepi ügyeletet bent a kór­házban — mondja —, de állan­dóan inspekciós. Így azután csak nagyon ritkán ruccanha­tok be Budapestre egy-egy hangversenyre, pedig a zenét nagyon szeretem. Viszont a Kossuth rádió zenéi műsorát esténként többször hallgatom. Azután újabban felfedeztem, hogy Vácott, ebben a vég­eredményben kisvárosban mi­lyen színvonalas a zenei élet. Voltam már néhány itteni koncerten, a zeneiskola vizs­gahangversenyén is és mond­hatom, nagyon érdemes volt. Három évvel egyetemi ta­nulmányai befejezése után, 1957-ben megszerezte a sebész- szakorvosi képesítést. Aztán újabb tanulás árán, 1962-ben a' tüdősebészetit. Köziben is ta­nult , azonban, elvégezte a marxista—leninista egyetemet. 1964-ben egy évi tanulmány­útra küldték az angliai Leeds híres mellkassebészeti kórhá­zába. — Rendkívül sokat tanultam ebben az az időtájt mellkasi sebészetben egyik legélenjá- róbb kórházban. Az orvosnak állandóan tanulnia kell, egyre fejlettebb a gyógyítás techni­kája. Dr. Kovács Bertalan 1967- ben, fiatalon, mindössze 38 éves korában lett az orvostu­dományok kandidátusa. „A gázcsere viselkedése a tüdőben élettani és kóros állapotban” — ez volt az értekezése címe. Megmagyarázza, hogy tulaj­donképpen a szervezet teher­bíróképességét vizsgálta, mell­kasi műtét közben. Aztán ar­ról a nagy jelentőségű vizsgá­latról beszél, amit a Dunai Cement- és Mészmű 178, a porbelégzésnek legjobban ki­tett dolgozón folytattak. Hogy fennáll-e ezen a váci iparte­lepen a szilikózis veszélye. Ugyanakkor, ellenőrzésképpen 178, gyártól messzebb, szabad levegőn dolgozó környékbeli mezőgazdasági dolgozót is megvizsgáltak. Ebben a kettős vizsgálatban a kórház több orvosa, a tüdőgondozó vezető­je és az üzemorvos is részt vett. Az eredményt most dol­gozzák fel. — Abból, hogy erről a vizs­gálatról beszél, arra következ­tetek, hogy a tüdő, meg a mellkas szervei érdeklik a legjobban. — Szó sincs róla. A test minden szerve összefügg, is­merni és tudni kell az egé­szet. Egyébként specialitásom­ban most kevesebbet dolgo­zom, annal sokkal több az egyéb műtetem. — Éppen most húsz eszten­deje került ide. Azóta ugyan hányszor operált ebben a kór­házban ? — Jóformán nincs nap, leg­feljebb vasárnap, hogy ne len­ne legalább egy műtétem. Ügy gondolom tehát, körülbelül 1200 műtétet hajtottam vég?e eddig Vácott. Ma is volt egy. Nemrég fejeztem be ... Szakoly Endre hozott nyilvánosságra az országgyűlés. Egész gazdaságpolitikánkat nagy kö­vetkezetességgel kell végrehajtani. Takarékosság NEM VAGYUNK olyan gazdagok, hogy bárhol s bármiben megengedhet­nénk magunknak a pazarlást, a költe­kezést és a nagylábon élést. Nemcsak hogy nem vagyunk annyira gazdagok, de közismerten nyersanyagszegények vagyunk. Minden lényeges ipari alap­anyagunkat külföldről, a nemzetközi piacokról szerezzük be. Olyan nyersanyagokban gazdag or­szágok, mint pl. Amerika vagy Kana­da, szigorú takarékossági rendszerű gazdálkodást folytatunk. Nemcsak most, hogy a világpiaci nyersanyag- és ener­giaárak a tőkés világ gazdaságában megdrágultak, hanem azelőtt is, mint egy kimondott, vagy ki nem mondott gazdálkodási jellemző ott: a takarékos­ság. Nálunk, sajnos, nem egészen olyan a szemlélet, mint az említett gazdag tő­kés országokban. Ott az üveget, papírt, más hulladékot stb. szervezettebben és szisztematikusan gyűjtenek össze és használnak fel, mint ahogyan azt mi tesszük. Az USA évi papírszükségleté­nek 25 százalékát a hulladékoapír újra­feldolgozásával biztosítja. Mert a cel­lulózé ott is drága és nehezen hozzá­férhető alapanyag, nem engedheti meg magának a Dapírpazarlást. Ez a példa is illusztrálja, hogy egy nép életében, napi gyakorlatában a jó­zan takarékosság olyan elemi szabály, ami nem mellőzhető. Érthető tehát, hogy a párt és a kormány erőteljesen lépett fel, és legutóbb a parlamenti ülésen a pénzügyminiszter és a párt szónoka azért, hogy hazánkban min­denhol, minden területen az ésszerű, de a legszigorúbb takarékosságot kell al­kalmazni. Nemcsak és nem is elsősorban a kül­sődleges formákról van szó (azokról is természetesen), hanem a termelésben foganatosított alapvető takarékosság­ról, elsősorban az import nyersanya­goknál (a nyugati devizáért vásárolt anyagoknál és energiánál stb.). Ahol tehát évi százmilliárdokat fektetnek be, illetve termelnek ki. Az ipari és mező- gazdasági termelés vezetőinek kell meg­teremteniük a józan anyag-, energia-, munkaerő-takarékosság feltételeit és konkrét gyakorlatát. Ez nem oldható meg íróasztal mellől, és nem is csak vezetői kérdés: ez a dolgozó tömegek ügye, csakis ők tudják valóságosan és eredményesen érvényesíteni a minden­napok tevékenységében. A JÖVŐ ÉVI TERVÜNK, és 1976-tól a következő ötéves tervünk megvalósí­tásának ez az egyik jellegzetes, tömeg­támogatást igénylő vonása. Olcsóbban, jó minőséggel, nyersanyag-, energia- és munkaerő-megtakarítással dolgozni. S nem kimutatások türelmes számadatai­val jelezve csupán, hanem a termékek árában, az anyag és munkaidő ráfordí­tásának hányadosában jelentkező meg­takarításról van szó. Egyik jellegzetes terület az építőipar, a vegyipar és a gépgyártás, ahol a ra­cionálisabb, takarékosabb termeléssel megyénkben is sok-sok tízmillió ment­hető meg népünk számára. De nagy jelentőségű a kisipari terme­lőszövetkezeteknél (és az állami válla­latoknál is van lehetőség) a hulladék ipari anyagok hasznosítási lehetőségé­nek lényeges bővítésére. Pest megyében ne vesszen kárba felhasználható ipari hulladékanyag. A hasznosítás lehetősé­gében erkölcsileg, anyagilag érdekeltté kell tenni mi.idenkit, aki akar és tud segíteni. Kis befektetéssel, vállalatok­ban és szövetkezetekben saját erejű invesztációval és megoldásokkal lehe­tőséget lehet teremteni n-agyon sok ipari hulladékanyag célszerű hasznosí­tására. Érdekeltek ebben ( az egész országot érintő kérdésben természetesen a MÉH-vállalat, s annak megyei kiren­deltségei és telepei is. De ehhez a ha­talmas és nagy jelentőségű nemzeti igényhez jobban, ésszerűbben hozzá kellene igazítani a működésüket, és ta­lán sürgősen vizsgálat tárgyává kellene tenni a hulladékfelvásárlási árakat, hogy azok megfalelnek-e annak, hogy érdemes legyen mindenkinek a gyűj­téssel komolyan foglalkozni. Felnőt­teknek, gyerekeknek, idősebbeknek egy­aránt. Vas-, színesfém-, papír- gtb. hulladékok kilónkénti átvételi árai elég ösztönzőek-e Magyarországon? Ennek eldöntése az illetékes kormányzati szer­vekre tartozik ugyan, de az ügy érde­kében itt érdemes sürgős elhatározások­ra jutni. JELENTŐSÉGE VAN persze az ész­szerű felvilágosításnak is. Nevezetesen azt kall megértetni mindenkivel, hogy a magyar nép javára, tehát saját éle­tünk könnyítésére szolgáló takarékos­ságról van sző. Vagyis a nép minden vagyonával úgy kell bánnunk, mint a saját személyes tulajdonunkkal. Mert voltaképpen a közvagyon is végső so­ron személyes tulajdon: annak bővülé­se, gyarapodása növeli a személyi tu­lajdont, míg csökkenése csökkenti a személyi tulajdon gyarapítását. Így te­hát senkinek sem teszünk mi szívessé­get. Azt végezzük el, ami saját érde­künk, és lehetőleg úgy végezzük el, hogy abból hazánknak valóságos hasz­na legyen. Egy kicsit önbecsülésünkről is szó van itten. Mert szocialista érté­keink őrzése, gyarapítása ily módon is önbecsülésünk kifejezése. Míg a pazar­lás, a megmenthető dolgok és értékek elherdálása, rosszul kezelése, önbecsü­lésünk hiányának tünetei. Ez az a terület, ahol egyaránt szük­ség van a felvilágosító munkára, nagy­arányú szemléletformálás céljából, és a konkrét gyakorlati cselekvésre azok részéről, akiknek a kezében van kiseb’o- nagyobb egységekben a magyar nemzet vagyona. SZÁMUNKRA ezt jelenti az egyszerű — takarékosság — szóval kifejezett nagy horderejű és sokat jelentő tevé­kenység. , S. J­Megszűnt a korlátozás Felkészült a MÁV az ünnepi forgalomra Zavartalanul további ják a cukorrépa-szállítmányokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom