Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

1974. DECEMBER 1., VASÄRNAP 3 Hadüzenet a télnek ZAVARTALAN SZÁLLÍTÁST ÍGÉR A VOLÁN ZIMANKÓBAN IS Tegnap és ma a Volán Tröszt vállalatai megis- nfételték a két héttel ezelőtt jól sikerült rendkívüli árufuvarozási műszakot: ezúttal a mezőgazdasági ter­mények közül főként a kukorica- és a még hátralevő cukorrépa-szállítmányokra került, illetve kerül a sor. Az akció a MÁV pályaudvarokra is kiterjedt. A Vo­lán 1. sz. Vállalat szintén megszervezte a hét végi erősített műszakját, üzemképes kocsiállományánaik nagy részét bevetette, hogy tehermentesítse a MÁV-ot. Már tegnap jelentősen csökkent a Pest megyei állo­mások, vasúti csomópontok teherpályaudvarain, a ki­térő vágányokon veszteglő, áruval teli vagonok szá­ma, felgyorsult a kocsikirakás. Beszámoló taggyűlések félidején Aktivitással, felelősséggel, őszinte légkörben Előszállítások - segítség a MÁV-nak December elsejével fejező­dik be a csaknem másfél hó­napos fuvarfeladat teljesíté­se; a recsést gabonatárolókból 45 napon át szinte megállás nélkül hordták a budapesti malmokba a búzát, a rozsot — megyénk kenyerét. Ugyan­csak a vasút munkáját vál­lalták át azzal is, hogy a Sza­bad-kikötőbe érkezett uszá­lyokról a Volán 1-es ZIL-jei, Skodái, szállították az import szuperfoszfátot Pest megye ál­lami gazdaságainak. Mind­emellett a vállalat helytáll a budapest—hegyeshalmi tran­zit vasútvonal biatorbágy— bicskei szakaszának rekonst­rukciós munkáinál, továbbá a gödöllői üzemegység számos gépkocsival éjjel-nappal dol­gozik az M—3-as autópálya­építkezésnél. Vannak olyan járművek, amelyek 23 órát üzemelnek és két nap alatt megtesznek 2500 kilométert. A sokfelé ágazó fuvarozási gond között elsőként említhe­tő az előszállítások megszer­vezése, vagyis a kő, a kavics, valamint egyéb építőanyagok nagy részének szezon előtti helyszínre szállítása. A cél: megelőzni az időt! Nem vár­nak a tavaszi-nyári hónapokig, amikor a fuvaroztatók töme­gesen döngetik a Volán kapu­ját. A vállalat' vezetősége, va­lamint az Útépítő Tröszt és az érdekelt bärt'yäk között megál­lapodás jött létre az évi elő­szállításokkal kapcsolatosan: a kitermelő üzemekben az idén részlegesen oldják meg az év végi karbantartásokat, így a bányákból folyamatosan fu­varozhat a Volán, ugyanakkor Pest megyében az útépítő vál­lalatok is fogadják a szállít­mányokat. Ember, gépkocsi, telephely A Volán tehát hadat üzent a télnek, és megkezdték a fel­készülést. A szociális létesít­mények rekonstrukciós mun­káit befejezték: november 1- én átadták Gödöllőn a gépko­csivezetők és a -szerelők 220 személyes felújított öltözőjét és fürdőjét. Az idén 14 millió 400 ezer forint értékben vá­sároltak munka- és védőruhá­kat, melyek kihordási idejét a szerelőknél fél évre csökken­tették. A kocsik vezetőfülkéi fűtöttek. Évente 5—6 millió forintot költ a vállalat fagy­álló hűtőfolyadék vásárlásá­ra, minden gépkocsi késő ősz­től kora tavaszig ezzel üzemel. Így a gépkocsivezetők meg­szabadultak a mindennapi kí­nos munkától, a hűtővíz esti leengedésétől és a reggeli fel­töltéstől. A budapesti és a vidéki — ceglédi, gödöllői, aszódi, váci és másutt lévő — telepeken négy és fél ezer gépkocsival, kétezer pótkocsival és száz ra­kodógéppel felkészülten vár­ják a telet. Megalakultak a műszaki indítóbrigádok, a sze­relők minden reggel készen­létben állnak. Nem jelent majd időveszteséget a hóeltakarítás sem a telepeken: három hóto­lóberendezést vásárolt a vál­lalat, ezek közül egy Gödöllőn és Vácon dolgozik majd. Nagykőrösön, Dabason és Vácon mintegy két és fél mil­lió forint beruházási összeg­ből könnyűszerkezetes raktá­rak épülnek, amelyet decem­ber végén már használatba ve­hetnek: alkatrészeket, pony­vákat, és egyéb kényes anya­gokat tárolnak majd bennük. Nyolcmillió nyereségjutalom Az idén a vállalatnak sok fejtörést okozott a fuvarozta­tók kívánságainak teljesítése, nemegyszer kénytelenek vol­tak az elmúlt hónapok alatt a _ közületi gépkocsikat is igénybe venni. 187 jármű — köztük a dunavarsányi Május 1. Tsz 15 billenőplatós gépko­csija és a Csepel Autógyár két 5 tonnás járműve — a burgo­nyaszállítások idején segítette a Pest megyei MÉK raktárait feltölteni. A szállítási igények egyre fokozódnak, az idén januártól október végéig 12 százalékkal teljesítették túl az elmúlt év hasonló időszakának árufuva­rozási eredményeit. Nagyobb műszaki felkészülést, a gépko­csipark erősítését követelte a megye iparának és", mezőgaz­daságának kiszolgálása. A fejlesztés, a rekonstruk­ciós kiadások nagy megterhe­lést jelentenek. A vállalat jó gazdálkodását bizonyítják azonban a gyorsan növekvő eredmények, így a beruházá­sok mellett a bérfejlesztésről sem feledkeztek meg. Az idén 6 százalékkal növekedett a személyi jövedelem, s mind­ezen felül: december 1. és 10. között 8 millió forint nyere­ségjutalmat fizetnek ki a dol­gozóknak. Az MSZMP Központi Bi­*"*■ zottsága határozatának megfelelően november lö. óta folynak Pest megye pártalap- szervezeteiben is — a párt XI. kongresszusára való készülés részeként — a beszámoló tag­gyűléseik. Az eltelt két hét alatt az alapszervezetek csak­nem 70 százaléka tartotta meg taggyűlését előre meghatáro­zott terv szerint. Az eddig megtartott taggyűléseken a nyilvántartott párttagok majd­nem 85 százaléka jelenít meg, nagyon sok idős párttag is, akik egyébként korábban fel­mentést kaptak egészségi vagy egyéb okok miatt a pártren­dezvények látogatásáról. A tervszerű előkészítő mun­ka eredménye, hogy sehol nem maradt el taggyűlés a megyé­ben. A pártalapszervezetek taggyűlései kiegyensúlyozott politikai légkörben zajlanak. A párttagság aktivitása lénye­gesen nagyobb az évi beszá­moló taggyűlésekénél vagy a párt X. kongresszusát megelő­ző beszámoló tagigyűlésekénél. Eddig általában a megjelen­tek több mint 27 százaléka szólt hozzá egy-egy helyen a beszámolókhoz. Különösen ak­tív a párttagság a budai, a dabasi és a váci járásban, va­lamint a Csepel Autógyárban és Vác városban. A taggyűlések mindenütt a meghatározott napirendet tár­gyalták, vagyis a pártszerve­zet vezetősége beszámol a X. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról, számot ad a párt­tagságnak a pártvezetőség és a kommunisták négyéves te­vékenységéről. A beszámoló­kat az alapszervezetek veze­tőségei szinte kivétel nélkül kollektiv munkával készítet­ték el, s jelentős fejlődést mu­tatnak a párfcalapszervezetek munkájában. Valamennyi tag­gyűlésen a X. kongresszus ha­tározataiból eredő feladatok végrehajtásának értékeléséből indulnak ki. azt elemezve, hogy a pár talapszervezet, az ott dolgozó kommunisták mű­ködési területükön mennyiben tettek eleget a politikai, gaz­dasági és társadalmi kötele­zettségeknek. Különösen jó, hogy minden beszámoló a he­lyi■ tapasztalatokat, eredmé­nyeket és gondokat taglalja. Szinte kivétel nélkül foglalko­zik mindegyik a Központi Bi­zottság 1973 novemberi, a ká­dermunkáról szóló határoza­tával. Értékelik az elmúlt évek káder- és személyzeti munkáját, valamint terveiket. A Politikai Bizottság 1972. no- ■ vember 21-i határozata alap­ján elemzik a pártépitő mun­kát, és értékelik a- párttagság kötelezettségeinek teljesítését. Sok helyen személy szerinti bírálat éri azokat a párttago­kat, akik gazdasági kötelezett­ségüknek vagy pártmegbízatá­suknak nem vagy csak rész­ben tettek eleget. ] * észletesen elemzik a hoz- zászólók a KB 1970 má­jusi ifjúságpolitikai, valamint nőpolitikái határozata végre­hajtásának helyi tapasztala­tait, és meghatározzák a fel­adatokat. Ezekből kitűnik, hogy az üzemi, községi hiva­tali intézményi pártszerveze­tek nagyon tudatosan dolgoz­tak e határozat megvalósítá­sán. A termelőegységek pártszer­vezeti taggyűlésükön értéke­lik a kommunisták helytállá­sát a gazdasági munkában, és elemzik a Központi Bizottság üzem- és munkaszervezésire vonatkozó határozata megva­lósításának eredményeit. Szá­mos helyen éltek javaslattal a további korszerűsítésre, il­letve munkafolyamatok szer­vezésére, új termelési eljárá­sok bevezetésére. Értékelik a beszámolók a vezetőségi tagok egyéni munkáját és a vezető­ségek kollektív tevékenységét. Értékelik a pártmegbízatások teljesítését, a pártcsoportbi- zalmiak munkáját, az ideoló­giai és tőmegpolitikai munkát, és a tömegszervezetek tevé­kenységével is behatóbban foglalkoznak, mint a korábbi években. Több helyen gond­ként jelentkezik viszont, hogy a tömegszervezetek pártirá­nyítását, illetve a tömegszer­vezetek munkáját csak szer­vezeti oldalról közelítik meg, és csak néhány pártszervezet hatolt az értékelésben a poli­tikai tömegikapcsolat, a tö- megpolitikai munka mélyebb fázisaiba. Jónak tartható, hogy az eddi­gi taggyűléseken külön hatá­rozati javaslatokat fogadtak el, amelyek elsősorban a beszá­molóban felvetett hiányossá­gok alapján határozzák meg a további tennivalókat. Ezek a határozatok többségükben megfelelnek az igényeknek, kötelezettségeknek. Valameny- nyi tartalmazza, hogy decem­berben pártcsoportülésen is­mertetik meg a tagsággal a kongresszusi irányelveket, a szervezeti szabályzat módosí­tására vonatkozó javaslatot. Több ilyen határozatnál érző­dik ez a várakozás, hogy majd a XI. kongresszus határozatai alapján fogalmazzák meg a konkrétabb tennivalókat. 1/ itűnik azonban az eddigi tapasztalatokból az is, hogy a beszámoló egyik gyen­gesége: nem tükrözik kellően azt a politikai munkát, azokat az erőfeszítéseket, amelyet a pártszervezetek, az ott dolgozó kommunisták vállaltak egy- egy feladat megoldása érdeké­ben. Helyenként úgy vélik, be­fejeződött a téves nézetek el­leni korábbi vita, a helyi visz- szásságok elleni politikai fel­lépés azzal, hogy e témák az­óta megoldódtak. Ezért néhány mondattal inté­zik el — több beszámolóban — azt a jelentős fejlődést, ami a tömegpbíitlkai múnkában, a párt törriégkájícá'öTát'ában* az el­múlt négy évben bekövetke­zett. Célszerűnek látszik, hogy a hátralevő taggyűléseken, a beszámolókon és a vitákban jobban tükröződjön, hogy az alapszervezetek vezetésével, a kommunisták, az egyes pártta­gok által a párt politikájának megértéséért, elfogadtatásáért és végrehajtásáért milyen je­lentős politikai munka ment végbe. A tömegszervezetek munkájának értékelését az eddiginél bátrabban közelítsék ír. 3g abban az értelemben, hogy a politika közvetítő szerveiként mit tettek saját tagságuk kö­rében, működési területükön. Kiemelkedik az eddig meg­tartott beszámoló taggyűlések közül is a maglódi Vasipari Vállalatnál, a Csepel Autógyár járműgyára 3-as és a Pestvidé­ki Gépgyár 5-ös alapszerveze­ténél, a Kistarcsai Fésűsfonó­gyárban, a Váci Hajógyár 2-es alapszervezetében, a Csepel Autógyár motorgyárában és a Mechanikai Művek pártalap- szervezeteiben tartott taggyű­lések. A párttagság aktivitása — mint a számok jelzik — na­gyobb volt, mint az előző vá­lasztásnál. A felszólalások azt igazolják, hogy a párttagság a korábbi éveknél jobban ismeri a Központi Bizottság, illetve a megyei, járási, községi, vagy üzemi pártszervek határoza­tait. Az elhangzott vélemények nyíltak és őszinték, s arra utal­nak, hogy a korábbinál kri­tikusabb a párttagság, és aktí­vabban vállát részt a párt po­litikájának megértésében, meg­valósulásában és helyi alkal­mazásában. 'T'öbb helyen visszatértek a-*• felszólalások az októberi pártesoport-értekezletek érde­mi vitáira, hasznosították az ott élhangzott javaslatokat, észrevételeket. Szinte vala­mennyi vitában szóba került a párttagokkal szembeni köve­telmények tpvábbi növelése, a pártmegbízatások teljesítése, a példamutatás. Azt is igazolják az eddigi viták, hogy a tagság egyetért a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határoza­tával, illetve, az azóta tett in­tézkedésekkel. Több közgyűlé­sen — különösen, ahol a be­számoló gyengébb volt — bí­rálták a pártvezetőséget, hogy nem elég következetes, nem elég igényes saját munkájával szemben és ezért nem tudott megfelelő következetességet tanúsítani azokkal a pártta­gokkal szemben, akik megsér­tették a pártfegyelmet, távol maradtak több esetben a párt­rendezvényekről, vagy elha­nyagolták a pártmegbízatások teljesítését. Igényelte több he­lyen a párttagság, hogy fokoz­zák a párttagokkal szembeni követelményeket. Nagyon nyílt, fesztelen bírálatok is el­hangzottak a gazdasági veze­tőkkel szemben, a vezetők rea­gálása pedig minden esetben pártszerű és szintén nyílt volt. Számos javaslat, észrevétel is elhangzott a munkások, a dol­gozó nők további életkörülmé­nyeinek javítása érdekében. A taggyűlések vitái alapján azt tapasztaljuk, hogy a párt- szervezetekben nincs befelé fordulás, a beszámolókban és vitákban nemcsak a szűkén vett belső pártélet kérdései­vel foglalkoznak, hanem va­lamennyi olyan témával, amely az alapszervezet műkö- désf területén sajátosságának megfelelően politikai kér­désként, vagy gondként je­lentkezik. Ezt tükrözték a tagság hozzászólásai is. Más­részt a beszámoló taggyűlé­sek olyan időben zajlottak le. amikor az üzemi munkások, diákok, és a falu dolgozói ösz- szefogtak a rendkívüli időjá­rás okozta nehézségek ellen, a termékek betakarításáért, az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére. Ez az összefogás tovább erősítette a munkás-paraszt szövetséget, módot adott a kommunista példamutatás szép momentu­mainak megnyilvánulásaira. TJ est megyében is nagy ak? ^ tivitással folyik — a köz­ponti szervek értékelése sze­rint — a párt XI. kongresz­szusa tiszteletére kibontako­zott és a felszabadulás 30. év­fordulója jegyében zajló munkaverseny. Biztosítéka ez annak, hogy megyénk dolgo­zói sikerrel teljesítik éves tervüket. Fontos része a most folyó beszámoló taggyűléseknek az is, hogy a határozatnak meg­felelően megválasztja a tag­ság azokat a tisztségviselő­ket, akiknek a januári tag­gyűlésen kell megbízatásuk szerint tevékenykedniük. Va­lamennyi területen rendben lezajlott a jelölő bizottságok, a taggyűlést levezető el­nökök és a szavazatsze­dő bizottságok megválasz­tása. Most a jelölő bizottsá­gokon a sor, hogy a párt­tagság véleményét figyelembe véve. hasznosítsa a felső párt­szerv előzetes javaslatát, olyanokat jelöljön a párt- alapszervezetek és a pártve­zetőségek élére, akik értik és megvalósítani képesek á párt politikáiát. Valamennyi irányító párt­szerv elkészítette a pártalan- szervezetek négyéves mun­kájáról a minősítést. Ezek a pártalapszervezetek beszá­molóiban is hangot kapnak. A párttagság az eddigi taggyű­léseken egyetértéssel fogad­ta az irányító pártszervek ér­tékelését a munkáról. A kommunisták tanácskozá­sának olyan fórumai a most zajló beszámoló taggyűlések, melyeken őszinte légkörben a bírálatok és önbírálatok, a beszámolókban megfogalma­zott javaslatok egyaránt azt szolgálják, hogy a pártalap­szervezetek még eredménye­sebben, hatékonyabban való­sítsák meg a párt politikáját, szocializmust építő népünk to­vábbi felmelkedésének érde­kében. A megyei pártbizott­ság remélheti, hogy a megye kommunistái a januári tag­gyűlésekre, a vezetőségek megválasztására ugyanolyan felelősséggel készülnek, mint az most, a beszámoló tag­gyűlések során tapasztalható. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bi­zottsága párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője H. A. Havi 102 kilométer szövet Tatárszentgyörgyön 140 leánynak és asszonynak biztosít munkale­hetőséget a termelőszövetkezet kivarró- és noppoló melléküzeme. A nop- polóbau dolgozó S0 asszony az elmúlt hét folyamán költözőit új, világos mühelyterembe. Gárdos Katalin felvétele Á párt igazságára tanított Kilencven éve születeti Hómén Kató A hazai kommunista mozgalom 56 eszten­dős történetéből jó negyedszázad az el­lenforradalom idejére esik. Olyan kor­szakra, amelyben kommunistának lenni ál­landó életveszélyt, a fizikai megsemmisülés kockázatát jelentette. És emellett kemény, következetes harcot egy jobb, demokra­tikus és szocialista Magyarországért. Ebben a harcban a forradalom katonái közül sokan áldozták életüket. Kimagasló egyéniség volt közöttük a 90 éve, 1884. december 2-án szü­letett Hámán Kató. A MAV-alkalmazott szülőknek a nélkülö­zések árán is módjukban állt a tehet­séges és a világ dolgai iránt érdeklődő kislányt taníttatni: a polgári iskola elvég­zése után beíratták az egyik pesti tanítóképp *■ zőbe. Szülei halálakor, másodéves korában azonban ott kellett hagynia az iskolát. Há­rom testvére mellett ő lett a családfenntartó. Munkát vállalt, pénztáros lett a hatvani ál­lomáson. Mint vasúti alkalmazott bekapcso­lódott a munkásmozgalomba. 1918 elején, Pesten a Nyugati pályaudvar egyik pénztá­rosa és már meggyőződéses szocialista, a vasutas nődolgozok szervezője. Az év nyarán ott találjuk — Landler Jenő mellett — az or­szágos vasutassztrájk szervezői között. Az októberi őszirózsás forradalom idején meg­alakuló Kommunisták Magyarországi Párt­jába az elsők között lép be. A Tanácsköz­társaság idején a szocialista nőmozgalom egyik vezetője és a budapesti munkástanács tagja. A proletárdiktatúra bukása után életének végső — legtragikusabb és egyben leg­szebb — szakasza következett. Inter­nálás, elbocsátások, feketelista, börtön az egyik oldalon, a másikon pedig a vállalt forradalmi meggyőződés, a szakszervezeti munka, harc a szociáldemokrata párt jobb oldali vezetősége ellen. 1925-ben a Kom­munisták Magyarországi Pártjának legális szerveként megalakult Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt egyik vezetője lett. Ugyanakkor részt vett az illegális kommu­nista párt első (bécsi) kongresszusán is, ahol a Központi Bizottság tagjává választották. Hazatértekor letartóztatták és börtönbünte­tésre ítélték, összesen tízszer börtönözték be, utoljára 1934 júliusában. A gyötrelmeket, a kínzásokat már nem tudta kiheverni: rövid­del kiszabadulása után meghalt. A z egyik méltatója így ír életéről: „Há­mán Kató pedagógus akart lenni, az volt a célja, hogy a magyar munkás- és parasztgyerekek százai és ezrei előtt nyis­sa meg a tudáshoz vezető utat. Egy ember­telen kor urai azonban megakadályozták eb­ben. Nem lehetett pedagógus, de mégis ta­nított, mégis nevelt egész életében. A ma­gyar dolgozók nagy tömegeit tanította meg a kommunista párt igazságaira, arra, hogy a magyar dolgozó nép is csak akkor talál­hatja meg a boldogulását, felemelkedését, ha a kommunista párt mögé felsorakozva megdönti a kizsákmányoló társadalmat és a maga kezébe veszi sorsának irányítását”. G. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom