Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

4 1974. DECEMBER i., VASÁRNAP xMiap S egít-e az év végi hajrá? címmel november 10-én beszélgetést közöltünk Ungvári Jánossal, a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat termelési főosztályvezetőjével, az általuk kivite­lezett megyei célcsoportos lakásépítkezések helyzetéről, a tapasztal­ható lemaradás okairól. Az elhangzottak indokolták, hogy a felme­rült kérdésekre tovább keressük a választ. Dr. Bánfalvy Barnabást. a Pest megyei Tanács tervosztályvezetőjét és Jankó Zoltánt, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatóját kértük meg, foglaljanak he­lyet kerékasztalunknál. A PÁÉV meghívott képviselője nem jelent meg a beszélgetésen. Lapunkat Mészáros Ottó és Pacsay Vilmos képviselte. < Kerekaszta l- készé Igetés a lakásépítés helyzetéről Tervek és szervezés PEST MEG VEI IIIRLAP (a továb­biakban Pmtl): — Hány tanácsi la­kás építését tervezték a megyében a negyedik ötéves terv időszakára? DU. BÁNFALVY BARNABÁS: — Eredetileg 6330-at, de ezt az időköz­beni áremelkedések és egyéb okok miatt módosítani kellett. A végrehaj.- tó bizottságot folyamatosan tájékoz­tatva, irányításával, és a megyei be­ruházási vállalattal, valamint a vá­rosok, járások és a kisebb települé­sek helyzetét is figyelembe véve, időnként átcsoportosításokat hajtunk végre. Ezzel is minden lehetőség ki­használására törekszünk. Érdre pél­dául a közelmúltban irányoztunk elő .9 millió forintot, hogy — elsősorban nagy családosoknak —, a tanács jö­vőre harminc lakást a helybeli ktsz- szel és a költségvetési üzemmel fel­építtessen. Annak ellenére, hogy a Pest megyei építőipari kapacitást nem lehet más megyékéhez hasonlí­tani, azoknál kedvezőtlenebb. Pél­dául a beruházási vállalat mintegy 45 generál kivitelezővel kénytelen dolgozni, amelyeknek túlnyomó ré­sze nem is megyei székhelyű. PmH: — A kivitelezők szerint vol­tak előkészítési hibák is. A pénzügyi fedezet késései; vagy nem állt ren­delkezésre időben a terület, mert pél­dául adott helyen késtek a szanálá­sok stb. t JANKÓ ZOLTÁN: — A lakását­adásokban jelentős késedelem ilyen okok miatt nem volt.- Az előfordult, hogy szanálási nehézségeket okoztak organizációs problémák. Vácott pél­dául, az Erdős Bernát utcasoron elő­ször olyan helyre akarták tenni az építők a darupályát, ahol szabad te­rület volt. Később máshová helyez­ték a pályát, ott ázánban élőbb sza­nálni kellett, s aztán azt állították, hogy mi vagyunk az okai a késésnek. Összefogás helyett jogviták PmH: — Gyakoriak az olyan vi­ták, hogy kinek mi a kötelessége, vagy hogy a kialakult helyzetért ki a felelős? JANKÓ ZOLT-N: — Sajnos elég gyakoriak, sőt a vitákat követő jogi eljárások szintén, a közös érdemi munka helyett. Mindez és még sok más gond szemléleti hibákra vezet­hető vissza. Dunakeszin például 258 lakáshoz eredetileg olajtüzelésre ké­szültek a tervek. Időközben a közis­mert olajhelyzet miatt, jogosan kor­rigálásra került sor. Ráadásul Duna­keszin ott a gáz. A lap novemberi cikkében ezt a tényt helytállóan köz­li, de nyilatkozattevője a folytatást már tévesen mondta. A gázüzemű tüzelésre ugyanis nem a PÁÉV, ha­nem megyei vezetők hívták fel a fi­gyelmünket. Mi aztán négy hónap alatt átterveztettük a gázprogramot, a PÁÉV azonban nem vállalta a mó­dosított munkát azzal, hogy nincse­nek hozzá szakemberei. PmH: — Vannak úgynevezett ap­ró dolgok, amelyeknek a rendbehoza­tala hónapokig tart. Gödöllőn pél­dául hibás padlóburkolatokhoz szak­értők kirendelése, szemlék, viták, le­velezések. Nem lehetne az ilyen ügyeket is rövidebben intézni? JANKÓ ZOLTÁN: — Nemcsak, hogy lehetne, hanem úgy is kellene. A műszaki ellenőrök észrevételei nyomán, záros határidőn belül ki kellene a hibákat javítani. Gödöllőn rossz volt az aljzatbeton, tele volt göcsörtökkel, nem volt megfelelő a padlóburkolat minősége, és egyéb hi­bák is akadtak. Ezért nem vettük át az épületet, illetve a hiánypótlás iga­zolását nem adtuk ki mindaddig, amíg a kivitelező vállalat mind a 26 helyiségben nem szüntette meg a hi­bákat. Ez azonban több mint hat hó­napig tartott. PmH: — A megyei tanács hogyan érvényesítheti a területi lakáspoliti­kai érdekeket, a legnagyobb megyei építőipari vállalat munkájában? DR. BÁNFALVY BARNABÄS: — A megyei tanács beszámoltathatja a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalatot, de egyébként az irányítás nem tartozik a hatáskörébe. Sok bába között... PmH: — Az eddig említett hibák is jelentősek, de viszonylag egysze- rűob a megítélésük azoknál, amelyek több vállalat bonyolult együttműkö­dése során keletkeztek. JANKÓ ZOLTÁN: — Ez azért van így, mert nem érvényesül a generál- eiv, vagyis hogy egy fővállalkozóval kössünk szerződést, amely aztán va­lamennyi partner munkájáért felelős. Jelenleg sajnos e tekintetben is ked­vezőtlenek a tapasztalataink. Vácott például, az aisóváron lakásépítkezé­sen a PAÉV a generál vállalkozó, de a hang Gépgyár, amely a hőközpon­tot készítette, szintén generál vállal­kozó volt. Ennek az alvállalkozója volt a CSŐSZER, annak a VILATI, annak a KIPSZER. A hőközpontból elágazó fővezetékeket viszont ismét a PÁÉV szereltette fővállalkozóként, és ott a szerelői alvállalkozója a TXGAZ volt. PmH: — Így természetesen bonyo­lult a munkák irányítása, ellenőrzé­se és egyeztetése. DR. BÁNFALVY BARNABÁS: — Mindez közvetve megnehezíti a terü­leti szervek, főleg a tanácsok mun­káját, de a közművek fenntartóiét is. JANKÓ ZOLTÁN: — Pedig annak a vállalatnak, amelyik ötszázmilliós megbízást kap a megyétől, s a gene­rál vállalkozói díjat is felveszi, tehát a legjobban érdekelt anyagilag és er­kölcsileg, a koordináló tevékenységet is vállalnia kell. Annak a vállalat­nak. amelyik több százmilliós építési tevékenységet folytat, vállalkoznia keli á 10—15 milliós értékű technoló­giái berendezések felszereltetéséré is. Ezt a kötelességet a jövőben a leg­határozottabban érvényesíteni sze­retnénk, hogy némely, a múltban ta­pasztalt nehézséget elkerüljük. Er­re megfelelő példát tudok fnondani Szentendréről, ahol még tavaly jú­niusban szocialista szerződést akar­tunk kötni a Prométheusszal, és a Prométheusz alvállalkozójával, a KXPSZER-rel, amelyek a kazánházat és a hozzá tartozó automatikát sze­relték, hogy szeptember 30-án üzem­be helyezhessük a kazánházat. Tehát az üzemeltetés feltételeit e tekintet­ben biztosíthassuk. A PÁÉV azon­ban nem volt hajlandó részt venni a szocialista szerződésben, s a kazán­ház csak most kezdett üzemelni. Ez a kis példa is bizonyítja, hogy mind a tanácsok, mind a beruházási válla­lat sok- tekintetben kiszolgáltatottja a kivitelezőnek. Költségek és gazdaságosság PmH: — Hallottunk olyan véle-' ményeket, nem egy, hanem több épí­tőipari vállalatnál is, hogy a laká­sok építése nem eléggé gazdaságos, nem kifizetődő számukra. DR. BÁNFALVY BARNABÁS: — Talán nem igényéi részletesebb ma­gyarázatot a következő tény: 1971- ben a lakásokat négyzetméterenként átlagosan 5200 forintért, 1974-ben pedig 6200—6500' forintért építették. Jól szervezett és jól koordinált te­vékenységgel a lakásépítés igenis hozhat jelentős gazdasági eredmé­nyeket. Erre vannak megyei és me­gyén kívüli példák is. A szerelő jel­legű murik^toál a gyorsabb átfutási idő révén — kevesebb élőmunka-rá­fordítással, szervezéssel, épületgépé­szeti előregyártással és például szak- ■ ipari kisgépesítéssel — lehet nyere­séget elérni és tisztességes haszon­hoz jutni. PmH: — És a nem tisztességes haszon, a szakmai zsargonnal élve, „homok”, a jogosulatlan többletkölt­ségek? JANKÓ ZOLTÁN: — Ilyenek is vannak, de ezeket a költségvetések és a számlák ellenőrzésénél igyekszünk kiszűrni. Éppen ezért az ellenőrzé- seinkneik a többi között az is a cél­ja. hogy meggátoljuk: ne a költség- vetési tételek _s a számlázási össze­gek növelésével jussanak haszonhoz, hanem hogy a nagyobb szervezett­ség révén csökkentsék az önköltsé­get és így érjenek el több nyeresé­get. Egyébként erre kitűnő példa a dunaújvárosi 26. számú Állami Épí­tőipari Vállalat, amely ugyanolyan árban építi Százhalombattán a laká­sokat, mint két-három évvel ezelőtt. PmH: — Elő tudja segíteni a me­gyei tanács, illetve a beruházási vál­lalat az eddig hallottakon, tehát pél­dául a generálelv érvényesítésén vagy a jobb előkészítésen kívül a kivitelezői költségek csökkentését? DR. BÄNFALVY BARNABÁS: — Igen, és ezt meg is tette. A tanács adott anyagi támogatást, hogy a me­gyei munkák technikailag korsze­rűbben és gyorsabban valósuljanak meg. JANKÓ ZOLTÁN: — Adott se­gítséget az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium is az úgyneve­zett STHEM alagútzsaluzatos beren­dezés üzemeltetéséhez. Ezzel a jól bevált francia szerkezettel dolgoz­nak Gödöllőn, Vácott és Szentend­rén. Ezután Szigetszentmiklósra ke­rülnek, mert ott 250 lakás épül majd velük. Ekkor elméletileg edhászná- lódnak, tehát bekövetkezik teljes er­kölcsi kopásuk. Nekem azonban az a véleményem, hogy az alagútszalu- zókat még továbbra is lehet hasz­nálni. Láttam alkalmazásukat ki­sebb lakóépületekhez vagy foghíjak beépítéséhez is. Szervezettebb beruházói munka PmlI: — Számos új követelmény­ről vagy legalábbis — helyesen — az eddigi gyakorlathoz képest szigo­rúbb elbírálásról hallottunk a kivi­telezők munkáját illetően, amik azonban feltételezik, hogy a beruhá­zó is nagyon jól dolgozzon. A terv­osztály hogyan ítéli meg a Pest me­gyei Beruházási Vállalat tevékeny­ségét és felkészültségét? DR. BÁNFALVY BARNABÁS: — Munkájuk kiindulópontja, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága keretszerződéssel meghatározza a célcsoportos lakásépítési — és te­gyük hozzá — az egyéb feladatokat a települések és a beruházási válla­lat számára. Ezután a beruházási vállalat konkrét szerződéseket köt a tanácsokkal. Ebből is következik, hogy tevékenysége területileg és építményekben is rendkívül szerte­ágazó, sokféle. PmH: — Munkájuk melyik részét kell a legjobban erősíteni ahhoz, hogy a kivitelezőír nehézségei, hibái, szervezetlensége és a késések csök­kenjenek? DR. BÁNFALVY BARNABÁS: — Az eddiginél is körültekintőbben kell a beruházásokat gazdaságilag és műszakilag előkészíteni, majd töre­kedni kell a szerződések következe­tes megvalósítására. Szükséges a ki­vitelezések pontosabb ellenőrzése, átvenni pedig csak a jó minőségben, teljesen elkészült épületeket szabad. Még akkor is, ha — az átvétel meg­tagadása esetén — valahol, esetleg több helyen, úgynevezett pénzügyi maradvány keletkezik. Minderre a megyei vezetők a beruházási válla­latot külön is utasították. Nagyon nehéz munkájához egyébként az utóbbi időben javultak a személyi feltételek, helyi kirendeltségeit meg­erősítette, minőségi személyi cserék­re is sor került a vállalatnál. PmH: — Mire alapozza a tervosz­tály vezető a véleményét? DR. BÁNFALVY BARNABÁS: — Az idei felügyeleti vizsgálatra, ame­lyet a pénzügyi osztállyal együtt tartottunk, és természetesen más ta­pasztalatokra is. Próbaüzem Szentendrén PmH: — Legutóbbi cikkünk óta, értesülésünk szerint, jelentős az elő­rehaladás egyes építkezéseken. Elő­ször Szentendréről kérünk tájékoz­tatót, hiszen lakásszámiban és idő­ben is ott a legnagyobb az elmara­dás. JANKÓ ZOLTÁN: — a Pest me­gyei Közúti Építő Vállalat saját költségén kicserélte az általa fekte­tett vízfőnyomó vezetékeket, ame­lyeket mi annak idején szabálysze­rűen átveíiuna. Álltáik a nyomás­próbát, ezért engedélyt is aaíunk az árkok visszatemetésere, ami nagyon gyorsan, de szakszerűtlenül, nem a műszaki követelményeknek megfele­lően történt. A csövek csatlakozásá­nál a simplex és a gibault, kötések­nél nem volt úgynevezett fejluk, a vezetékekre hatalmas kődarabokat nyomtak vissza, és így amikor újra nyomás alá helyezték azokat, egy­más után eltörtek. Amint azt már más tekintetben említettem, a kivi­telező a csöveket kicserélte, a mű­szaki átadás és átvétel mind a mi, mind az üzemeltető: a Dunakanyar Regionális Vízmű Vállalat részéről megtörtént. Legfrissebb értesülésem szerint a szentendrei lakótelep egész első építési szakaszánál megkezdő­dött a vízellátás és a kazánházak próbaüzeme. PmH: — A lakók mikor költöz­hetnek be az épületekbe? JANKÓ ZOLTÁN: — Az első épí­tési szakasz lakásaiba szám szerint 268-ba még az idén. Ezenkívül be­fejezés előtt áll a G és a H jelű épület mintegy 130 lakása, a máso­dik építési szakasz részei. Ezzel kap­csolatban is vitánk volt a PÁÉV- vel, mert mi a műszaki átadás-átvé­telre nem vagyunk hajlandók ad­dig, amíg a lakásokba a beköltözhe- tőség nem biztosított. A második építési szakasz vízellátása és fűtése ugyanis még nem készült el. A PÁÉV vezetői azonban azt javasol­tál!. hogy , ők áthidaló megoldással biztosítják — saját költségükön — az energiát, a vizet és a fűtést, hogy a lakások ne maradjanak üresen, és a tél ne okozzon kárt a tapétában, a szőnyegpadlóban és egyebekben. PmH: — És akkor le is számláz­hatják ... JANKÓ ZOLTÁN: — Csal! ha át­vesszük, de alihoz, ismétlem, a laká­soknak teljesen készen kell lenniük, és az áthidaló' megoldásoknak is biztositaniuk kell a zavartalan üze­meltethetőséget. Ezzel a megoldás­sal egyébként a PÁÉV erkölcsi kö­telezettséget teljesítene. Lakásátadá­si számokat tekintve, s ami nagyon jelentős, a két épület 20—25 millió értékű, amit mi átvétel esetén ki is fizetünk. Helyzetkép Yácról és Gödöllőről PmH: — Cikkünkben azt is fesze­gettük, hogy a PÁÉV Vácott 16 at- moszférás elzárók helyett 10 atmosz- férásakat szerelt a fővezetékbe és emiatt nem lehet az alsóvárosi új lakások egy részét fűteni. Kicserél­ték már az elzárókat? JANKÓ ZOLTÁN: — Még nem. Az a megegyezés jött létre, hogy csökkentett műszaki mutatókkal ugyan, de erre az idényre a fűtési lehetőséget biztosítjuk. Itt ismét alá­húzom, hogy áltálában sem lenne szükség jogvitákra, vagy ilyen ese­tekben mindig magas szintű dönté­sekre. A váci példa is mutatja, hogy a cél érdekében meg lehet egyezni. A hőközpont üzemelése pedig azért örvendetes, mert már nemcsak a negyedik ötéves tervben, hanem az ötödikben épülő lakások fűtését is ellátja majd. PmH: — Gödöllőn mi a helyzet? JANKÓ ZOLTÁN: — Ismét a jó együttműködés lehetőségeire utalok. Tavaly ott négy napot töltöttünk szinte éjjel-nappal a város pártbi­zottságának titkárával, tanácselnö­kével és a Prométheusz illetékeseivel, hogy a fűtési energia biztosításánál, amiben tudunk, segítsünk. Sajnos, az idén az úgynevezett A 5-ös épület 44 lakását nem* adjuk át. A kivitelező PÁÉV arra hivatkozik, hogy nem szállítottak neki ajtókat és különféle egyéb anyagokat. Emiatt jövőre az eredetinél nagyobb a gödöllői fel­adat, a PAÉV-nak hat ^épületet kel­lene átadni mintegy 250 lakással. Az előkészítésekről PmH: — A negyedik ötéves terv utolsó esztendeje lakásépítési prog­ramjának teljesítése nagymértékben attól függ, hogy az idén hány lakást tudnak átadni a kivitelezők, de attól is, hogy hol tart az 1975. évi mun­kák előkészítése. JANKÓ ZOLTÁN: — Szentendrén a második építési szakasz mintegy 350 lakásából idén a már említett áthidaló megoldásokkal adott eset­ben átvett 130 lakás után még mint­egy 220-at kell felépíteni és átadni. Az úgynevezett M jelű épületre azonban még nincs nálunk a kivite­lezői szerződés. Hasonló a helyzet Vácott, ahol az M 1-es és M 2-es épületekre nincs szerződés és Gö­döllőn, ahol még öt épületre szin­tén nem kaptuk még meg azokat a PAÉV-től. így hogyan lehet tervsze­rűséget biztosítani a gazdálkodásban, ha nem ismerjük a partnerek aján­latát és azt nem egyeztetjük a pénz- .ügyi lehetőségekkel? PmH: — Mivél nemcsak egy part­nerről van szó, hallhatnánk jó pél­dákat is? JANKÓ ZOLTÁN: Vannak ilye­nek. Százhalombattán, a dunaújváro­si 26-os Állami Építőipari Vállalat vezetőivel tavaly év végén csak egy­szer kellett találkozni, megkötöttük a szerződést, amelyet túlteljesítenek és az 1975. évit is előreláthatólag túlteljesítik. S ami szintén nagyon fontos: egy 170 lakásos épületnek — amint azt már más tekintetben em­lítettem — a költségei 1974—75-ben ugyanakkorák, mint amennyit 1972— 73-ban megajánlottak. A Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalattal is rendszeres, jó a kapcsolat. Tervek és jó szándékok PmH: — Mi a tervosztály véle­ménye az egyéb építőipari szerveze­tekről ? DR. BÄNFALVY BARNABAS: — Az, hogy a szerepük nagy, s tevé­kenységük és eredményeik számotte­vőek, és emellett, mivel a mi hatás­körünkbe tartozó vállalatok, bizo­nyos megyei erőfeszítésekre jobban irányíthatók. Persze változatlanul szükséges, hogy legyen- egy Jobban a megyére koncentrálható kivitelező, s amellett szükséges a tanácsi vállala­tok és a szövetkezeti cégek erősítése. JANKÓ ZOLTÁN: — A beruházá­si vállalat részéről ehhez azt fűzöm hozzá, hogy valamennyi megyei építőipari szervezetet jobban kell támogatni, anyagilag és jogilag elő kell készíteni, megnövekedett fel­adataikra. Hiszen nyilvánvaló, hogy az ötödik ötéves tervben is központi helyet foglal el a lakásépítés. PmH: — A PÁÉV nem tartozik ugyan a megyei tanács irányítása alá, mégis mit tehetnek a megyei vállalat hathatósabb befolyásolá­sáért? DR. BÄNFALVY BARNABAS: — A megyei vezetés bizonyára megke­resi az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy a PÁÉV-et fo­kozottabban támogassa gazdaságilag, szervezetileg és elviekben. így felte­hetően elérhető lesz, hogy a vállalat jobban koncentráljon a megyei fel­adatokra s a talán kevésbé jól fize­tő, de legfontosabb munkára, a la­kásépítésre, s növelje gazdaságossá­gát a jobb üzemszervezéssel, a ha­táridők betartásával is. Az ÉVM se­gítségével — Pest megyében való- baji úgy működhet egy ipari bázis, hogy a többi megyei vállalattal és szövetkezettel együtt hiánytalanul megfeleljen a követelményeknek. — S még egy megjegyzés. A cikk­nek, amelyre hivatkoztunk, az volt a címe, hogy „Segít-e az évvégi hajrá?’’ Szerintem nemcsak és főleg nem idei évvégi hajráról van szó, hanem a lakásépítési ötéves terv egész hajrájáról, amely már tart, de amely teljes egészében a jövő évben bontakozik ki. Mi bízunk abban, hogy az összesített teljesítményekben kézzelfoghatóak lesznek a közös erőfeszítések és a viták eredményei. PmH: — Köszönjük a beszélgetést, amit azzal zárhatunk, hogy ebből és a hivatkozott cikkünkből egyaránt kiderül: az építőmunka minden te­rületén dolgozók a saját maguk és egymás hibáinak kölcsönös feltárá­sával is törekednek a nehézségek megoldására. Kitűnt: nagyon sok embert foglalkoztatnak a problé­mák, főképpen az, hogy miként le­hetne gyorsabban és jobban élni a réndelkezésre álló lehetőségekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom