Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

2 nem JB 1974. NOVEMBER 23., SZOMBAT Fock Jenő Indiában Lisszaboni FÓKUSZ Munkacsúcs küszöbén „ENYHÜLÉS” — kétségkí­vül ez a legtöbbet hallható szó ma a távol-keleti kikötővá­rosban, Vlagyivosztokban, amely a nagy esemény — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke találkozójának várakozásában él. Az enyhülés fogalma be­szédtéma a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia távol-keleti tagozatánál éppúgy, mint a város vállalatainál, s erről folytatnak eszmecserét az új­ságírók a helyszínen már mű­ködő sajtóközpontban. ANDREJ KRUSANOV, ne­ves távol-keleti szakértő, a Szovjet Tudományos Akadé­mia levelező tagja, a szovjet— amerikai enyhülésben egyebek mellett az óceánon túli kollé­gáival való együttműködéshez lát jó feltételeket. ELSIE MARY FORD hat­vanhét éves szakszervezeti funkcionárius San Franciscó- ból a következőiket mondja: „Megelégedéssel tölt el, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatai javultak, és újabb lehetőségekkel gazda­godott a béke ügye, ami oly­annyira kívánatos mindkét ország számára.” ITT, VLAGYIVOSZTOK­BAN, a munkacsúcs küszöbén talán nem érdektelen emlé­keztetni arra, hogy az enyhü­lés nem jött magától. A szov­jet—amerikai kapcsolatokban eddig elért politikai légkör­felmelegedés mögött elsősor­ban a Szovjetunió külpoliti­kai aktivitása áll, amely egy­behangolja kezdeményezéseit a szocialista közösség tagjai­val. Az utóbbi időben ugyan­erre irányul számos el nem kötelezett ország erőfeszítése iS, amelyek felismerték, mi­lyen jótékony hatással van az enyhülés gazdasági fejlődésük­re s a függetlenségükért ví­vott harcukban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok normalizálása, a tevékeny együttműködés megteremtése természetesen elképzelhetetlen lett volna az amerikai fél ré­széről tanúsított realizmus nélkül. Ez a realizmus azt is tükrözi, hogy Nyugaton is megértették, hogy a világ erő­viszonyai megváltoztak a bé­ke és a haladás javára. A KŐVETKEZŐ FELADAT, hogy az enyhülést, s ezen be­lül a szovjet—amerikai kap­csolatokat tartóssá és vissza­fordíthatatlanná tegyük. Az SZKP KB főtitkárának és az Egyesült Államok elnökének első munkatalálkozója Vla­gyivosztokban kétségkívül to­vábblépés lesz ebben az irányban. Vlagyimir Szimov, az APN politikai szemleírója W". • * • Ellopta Aman Andorn házi őrizetben? Felfegyverzett katonaság vette körül Aman Andomnak, az etiópiai katonai kormány­zat vezetőjének házát, és a Reuter úgy tudja, hogy a tá­bornok lényegében házi őrizet­ben van. A ház körül tartóz­kodó fegyveresek az Addisz Abebában állomásozó negye­dik hadosztály katonái. Az an­gol hírügynökség úgy tudja, hogy éles ellentétek vannak Aman Andorn és a 120 tagú katonatanács vezetője, Men- gisztu Hailé Mariam őrnaív között, sőt a tábornok egy hét­tel ezelőtt állítólag lemondott kormánytisztségéről is. Hiva­talos közleményt egyik értesü­léssel kapcsolatban sem adtak ki. AZ ÜJ GÖRÖG KORMÁNY pénteken délelőtt megtartotta első hivatalos ülését, s elhatá­rozta, hogy december 8-ára tűzi ki a Görögország alkot­mányos rendszeréről dönteni hivatott népszavazás időpont­ját. (Folytatás az 1. oldalról) vatalos tárgyalásoknak — In­dira Gandhi miniszterelnökkel folytatott. E megbeszélésen Fock Jenő és Indira Gandhi főként poli­tikai természetű témákat vizs­gált meg. Az indiai miniszter- elnök tájékoztatta Fock Jenőt a dél-ázsiai szubkontinensen kialakult helyzetről s ezen be­lül a szubkontinens problémái­ról. Fock Jenő miniszterelnök el­ismerően szólt az India által a szubkontinens helyzetének nor­malizálása érdekében tett erő­feszítésekről, azokról a törek­vésekről, amelyek a külvilág és India viszonya, valamint az általános politikai helyzet ja­vítását célozzák. Mint az in­diai sajtó is kiemeli, a két mi­niszterelnök nézetei e kérdé­sekben igen közel állnak egy­máshoz. Bár a két fél közötti fő tár­gyalás még hátra van, ez al­kalommal is kialakult az őszin­te és nyílt légkör. Fock Jenő a délelőtti eszme­csere után látogatást tett a Delhiben levő Nehru-emlék- múzeumban. Szívből köszönöm, polgár- mester úr, baráti érzelmek­kel áthatott beszédét. Enged­je meg, hogy átadjam a Ma­gyar Népköztársaság népe és kormánya legmelegebb üd­vözletét és jókívánságait Delhi város lakosságának. Örülök annak, hogy az önök országa fővárosának, ennek a messze földön ismert helynek vezetőivel és lako­saival találkozhatom. Ismeretes előttünk, hogy a függetlenség korszaka is szinte megszámlálhatatlanul sok megoldásra váró felada­tot. ,állított, önök elé. E fel­adatok teljesítésél>en az in­diai nép bebizonyította, hogy nemcsak függetlensége kiví­vásáért tudott küzdeni, ha­nem összpontosítani tudja erejét az új India építésére is. Népünk ismeri és becsüli az indiai nép nagy és bölcs taní­tójának, Gandhinak az útmu­tatásait. Ismerjük és becsül­jük azt a békepolitikát, ame­lyet Nehru dolgozott ki és al­Az ENSZ-közgyűlés — egy nap alatt 23 állam képviselőjét meghallgatva — csütörtökön befejezte a palesztin kérdésről folytatott feszült vitát. A rész­vevők elé két határozati ja­vaslatot terjesztettek. Az első dokumentum — amelyet 37 or­szág terjesztett a közgyűlés elé — felszólítja az ENSZ-közgyű- lést, erősítse meg a Palesztinái nép jogát az önrendelkezésre, nemzeti függetlenségre és szu­verenitásra, a szülőföldjére va­ló visszatérésre. Ismerje el azt a jogát, hogy minden — az ENSZ-alapokmány elveinek és célkitűzéseinek megfelelő — eszközzel küzdhet óhajai telje­sítéséért. Felszólítja a közgyű­lést, hogy támogassa ezt az igazságos harcot és rámutat, hogy a palesztinok a fő részve­vői a közel-keleti igazságos és tartós béke felkutatásának. A másik dokumentumot 26 ország javasolta a közgyűlés­nek vitára. Ez a határozatter­vezet indítványozza egy ál­landó ENSZ-megfigyelői stá­tus biztosítását a PFSZ-nek. Az egy hétig tartó vitában elítélték az Izrael uralkodó kö­rei által folytatott agressziós politikát. A vita demonstrálta a palesztinai arab néppel való széles körű nemzetközi szoli­daritást. A szocialista, az el nem kö­telezett, és más, a közel-keleti rendezésben őszintén érdekelt országok delegátusai felszóla­lásaikban mély meggyőződésű­ket fejezték ki, hogy a palesz­tinai nép törvényes nemzeti jogainak biztosítása és az iz­raeli csapatok kivonása az. 1967-ben megszállt összes arab területekről — nélkülözhetet­Délután a főváros nevezetes műemléke, a Vörös Erőd belső udvarában, India függetlensé­ge kikiáltásának színhelyén nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett miniszterelnökünk, valamint felesége, továbbá a hivatalos kíséret tagjai és szakértői. A nagygyűlés nyitó aktu­saként K. N. Sahani, Delhi főpolgármestere jelképes aján­dékot nyújtott át Fock Jenő­nek és feleségének, majd fel­hangzott a két ország him­nusza. Ezt követően Sahani polgármester üdvözölte a magyar miniszterelnököt. A polgármester szólt azok­ról a messzi múltba nyúló művészeti-irodalmi kapcsola­tokról, Rabindranath Tago- reról és másokról, amelyek és akik révén kialakult a magyar—indiai kulturális érintkezés, kiemelte a ma­gyar és indiai vezetők kon­taktusának folyamatosságát, és reményét fejezte ki, hogy e látogatás a közös erőfeszíté­sek új lehetőségeit nyitja majd meg. Ezután a magyar minisz­terelnök emelkedett szólásra. kalmazott a gyakorlatban a független India megalakulása után. E politika folyamatosságát biztosítja napjainkban — atyja nyomdokain haladva — India miniszterelnök-asszonya, Indi­ra Gandhi. A magyar nép nagyra értékeli India kormá­nyának jelenlegi nemzetközi tevékenységét. Az indiai nép és kormánya, Indira Gandhi miniszterelnök- asszony vezetésével, fáradha­tatlan aktivitással veszi ki ré­szét az egyetemes békéért és a népek felszabadulásáért ví­vott harcból. Az indiai nép és kormánya e nemes célok meg­valósításában való részvételé­vel nagy elismerést vívott ki az egész világon. Országaink földrajzilag távol vannak egymástól, de közel vagyunk egymáshoz abban, hogy mi is igyekszünk erőnk­höz mérten hasonló felelőssé­get vállalni a világ népei, az emberiség sorsát érintő prob­lémák megoldásában. Ezért természetes, hogy a légfonto­len feltétele az igazságos és tartós béke megteremtésének e térségben. Ismeretlen merénylők brutá­lis bombamerénylet-sorozat­tal tizenkilenc embert megöl­tek és kétszázat megsebesítet­tek csütörtökön este Birming­hamben. Magyar idő szerint este fél tíz után egy ismeretlen telefo­náló állítólag figyelmeztette a hatóságokat a készülő esemé- ríyekre, de néhány perc múlva az első, nagy erejű pokolgép már a levegőbe röpítette az ult­ramodern városközpont egyik ivóját, amelyet Mulbery Busó­nak neveznek. Néhány perc el­teltével egy másik hasonló kocsmát is szétvetett egy bom­ba : a Tavern < in the Town ne­vezetűt. Az esemény a kórhá­zakat felkészületlenül érte. Az utcákon tömegek tolongtak fejvesztve, miközben a város harmadik pontján is robbant egy pokolgép gyutacsa, ezúttal veszteségokozás nélkül, s egy­más után futottak be a ren ' ín­ségre a valódi vagy vélt pokol­gépekről szóló értesítések. A merénylőknek valószínűleg sikerült kereket oldaniuk a zűrzavarban. Olyan nagy volt a pánik, hogy az egyik csoport a jelek szerint több millió em­ber szeme li'tára menekvilhe- I tett: a BBC televízió esti hír­adójának a laboratóriumból sabb időszerű nemzetközi kér­désekben álláspontunk azonos, vagy közel áll egymáshoz. Országaink vezetőinek talál­kozói ma már nem ritka ese­mények, hanem baráti kap­csolataink rendszeres megnyil­vánulásai. örömmel mondhatom el, hogy munkám során gyakran vagyok együtt olyan magya­rokkal, akik Indiában végzett munkájuk eredményeiről tájé­koztatnak, de sokszor találko­zom a hazánkban tevékenyke­dő indiai személyiségekkel is, akik hasznos tárgyalásokat folytatnak országunkban. Jól­eső érzéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy a távöli Ma­gyarországot Indiában megle­hetősen sokan ismerik. A le­hetőségek határain belül aktív együttműködést folytatunk a kölcsönös előnyök alapján, mindkét ország javára. Biztosíthatom önöket, hogy hazám népe jól ismeri az in­diai nép mindennapi életét, fáradságos küzdelmét a termé­szeti nehézségekkel, de tisztá­ban van nemzetgazdasági ter­veiben rögzített célkitűzései­vel és szorgalmas munkája eredményeivel is. Hazánk, amely 1945-ben kapta vissza szabadságát, im­már három évtizede új életet épít. A jövő évben ünnepeljük ennek a történelmi esemény nek 30. évfordulóját. Évszáza­dokon át elnyomott népünk erejét megfeszítve, lelkesen munkálkodik, és ennek ered­ménye, hogy egy emberöltő alatt megszüntette országunk súlyos elmaradottságát. Népünk túlnyomó többségé­nek döntése alapján indult el hazánk a demokratikus fejlő­dés, a szocializmus útján. Csakúgy, mint India, Magyar- ország is ötéves tervek kereté­ben fejleszti népgazdaságát. A magyar nép egykor elérhe­tetlennek hitt álmai a szocia­lista építőmunka eredménye­ként sorra valósággá válnak. Találkozás Dange-val és Raával Fock Jenő miniszterelnök, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja a pénteki nap utolsó programjaként ha­zánk delhi nagykövetének re­zidenciáján találkozott az In­diai Kommunista Párt veze­tőivel, köztük S. A. Dange- val, a párt országos tanácsá­nak elnökével és C. R. Rao- val, a párt országos tanácsá­nak főtitkárával. A találkozón a felek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a közös érdeklődésre számot- tartó kérdésekről. A megbeszé­lés elvtársi, szívélyes légkör­ben zajlott le. frissen kikerült filmjén ma­gyar idő szerint éjféltájban vi­lágosan fel lehetett ismerni azt a jelenetet, amikor néhány ember egy világos színű gép­kocsiba ugrik, egyik társuk már-már ottragad, de sikerül felkapaszkodnia az autó tetejé­re, s ott hasal, miközben a ko­csi nagy sebességgel eltűnik az utcán. Mindez a rendőrök előtt, a csoportokba verődött járóke­lők szeme láttára történt. A Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy jövő év március 31-én rendezik meg az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. A törvény értel­mében öt és fél millió portu­gál állampolgár járulhat az ur­nák elé az ország fél évszáza­dos történelmének első demok­ratikus választásán. A Caeta- no—salazari diktatúra meg­döntésének napja, április 25-e óta kibontakozott portugáliai változás nagy fontosságú erő­próbája lesz a március végi esemény. Bár a hátralevő négy hónap­ban még sok minden történ­het, de a választásokon induló pártok között többé-kevésbé már körvonalazhatók az erővi­szonyok. Az erővonalak felvá­zolásakor három tényezőt kell figyelembe venni: a fegyveres erők mozgalmának szerepét, a baloldali csoportok összefogá­sának lehetőségét és végül, bi­zonytalansági faktorként, a la­kosság politikailag csaknem közömbös rétegeinek, elsősor­ban az elmaradott mezőgazda- sági lakosságnak az állásfogla­lását. A fegyveres erők mozgalma, mint vezetőik többször is han­goztatták, a demokratikus fej­lődés feltételeinek a biztosítá­sát tartja legfontosabb felada­tának. A hadsereg nem kíván önálló pártként beleszólni a belpolitikai életbe, ugyanak­kor nyilvánvaló, hogy márciu­sig és azt követően is döntő mértékben befolyásolja a hala­dás kibontakozását. A választás kimenetele szem­A Román Kommunista Párt hétfőn kezdődő XI. kongresz- szusával kapcsolatban loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe pénteken sajtótájékoz­tatót tartott a nagykövetségen. Elmondotta, hogy a XI. kongresszus újabb szakaszt je­löl ki Romániában a román társadalom fejlődésében. Mély­rehatóan és sokoldalúan elem­zi majd a kommunisták, az ország népének tevékenységét a X. kongresszuson és az 1972. évi országos konferencián meghatározott feladatok és célok teljesítésében, egyben megszabja majd az előrehala­dás alapvető irányait. A kong­resszus az 1976—1980-as ötéves tervre, valamint az 1981 és 1990 közötti gazdasági-társa­dalmi fejlődésre vonatkozó irányelvek mellett elfogadja a párt programját. A nagykövet elmondotta, hogy a mostani ötéves tervben számos vállalat és részleg kor­megrázkódtatás oly nagy volt, hogy mire elhatározták az em­berek üldözését, azok már messze jártak. Még az éjjel leszállítottak két gyanúsítottat a birmingha­mi repülőtérről Dublinba in­duló gépről, és országos hajtó­vadászat indult a tettesek után. Az angol kormány pénteken új radikális törvényeken és rendeleteken dolgozott, miköz­ben szerte Nagy-Britanniában nyugtalanságot és kétségbe­esést váltottak ki a csütörtök esti birminghami merényletek. „Nem hinném, hogy a hely­zetet békéltetéssel tudnánk megoldani, vagy így kellene pontjából meghatározó ténye­ző, hogy az április 25 óta eltel időszakhoz hasonlóan sikerül-c fenntartani a polgári centrum­tól balra elhelyezkedő erők — a kommunisták, a szocialisták és a közelmúltban párttá ala­kult — demokratikus mozga­lom szövetségét. A portugál kommunisták az egység erősí­tését szorgalmazzák, a polgár; pártok részéről és nagyrészt külföldről is jelentős nyomás hárul ugyanakkor a szocialis­tákra, hogy a szövetséget ne a bal oldalon, hanem a centru­mon keressék. A portugál jobboldal, amely az áprilisi fordulatot követően hosszabb ideig a háttérbe vo­nult, első ízben szeptember végén kísérelt meg reakciós fordulatot végrehajtani. A had­sereg és a haladó erők meg­akadályozták ezt, a nagytőke által támogatott jobboldal most a választásokhoz fűz reménye­ket. A centrista, illetve attól jobbra elhelyezkedő erők el­sősorban az elmaradott, vidék- lakosságra építenek, hiszen f politikailag járatlan közeg­ben nem múlt el nyomtalant! a diktatúra csaknem fél évszá­zados kommunistaellenes agi- tációja. Portugáliában most a harr új szakasza kezdődik a demok ratikus fejlődés hívei és a kon zervatív erők között. A már­cius végi választások eredmc nye, az alkotmányozó nemze' gyűlés összetétele nagymérték ben meghatározza majd, hop tartós lesz-e Lisszabonban az „áprilisi tavasz” ... szerűsítésével és újra-felszere- lésével egyidejűleg több mint 2400 új ipari és agro-, zootech- nikai termelő kapacitást he­lyeznek üzembe. Az agrárpolitikában az in­tenzív, a nagy termelékenysé­gű mezőgazdaság megvalósítá­sát helyezik előtérbe. 1976 és 1980 között mintegy 2700 termelő kapacitást he­lyeznek üzembe, a beruházá­sok volumene pedig az 1981— 1990 közötti időszakban két­szer nagyobb lesz, mint a meg­előző tíz esztendőben. Végül arról szólt, hogy az utóbbi években jelentősen bő­vültek Románia nemzetközi kapcsolatai. Románia nemzet­közi tevékenységének közép­pontjában a jövőben is a szo­cialista országokkal való kap­csolatok bővítése áll, s követ­kezetesen munkálkodik a szo­cialista országok egységének erősítésén, a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján. kezelnünk” — mondotta Roy Jenkins belügyminiszter pén­tek délelőtt az alsóház feszült hangulatú ülésén. Péntek délutáni közlemény szerint a merényleteknek, amelyek két, zsúfolásig telt belvárosi vendéglőt döntöttek romba, tizenkilenc halálos ál­dozata van, közülük öten nők. Száznyolcvannégy ember meg­sebesült, közülük soknak álla­pota válságos. A sebesültek jó része egész életére megrokkant. Soknak leszakította végtagját a robbanás, mások világtalanok lettek. Javarészük húsz éven aluli fiatal, akik fizetésnap lé­vén, a szokottnál is nagyobb számban szórakoztak a kocs­mában. A merényleteket nagy erejű plasztikbombával hajtották végre. A két szórakozóhely el­len intézett támadásban re­peszbombákat használtak, ösz- szesen hét pokolgép Vagy gyu­tacs robbant csütörtök este Birminghamben. Az IRA ideiglenes szárnya, amelyet a hatóságok és az angliai közvélemény a me­rényletek elkövetésével gyanú­sít, nem vállalt felelősséget a távirányításos mészárlásért. Ennek ellenére Birmingham­ben, ahol százezer ír állampol­gár vagy ír származású ember él, valóságos polgárháborús fe­szültséget váltottak ki az ese­mények. A birminghami bombamerénylet-sorozat egyik színhelye, a „Tavern in the Town” M. Országaink csak földrajzilag vannak távol egymástól Fock Jenő beszéde ENSZ Befejeződött a palesztin vita Birmingham Véres csütörtök Hétfőn ül össze a Romén Kommunista Párt XI. kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom