Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

1974. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A magyar lenipar jól hasznosíthatja a szovjet tapasztalatokat A GOSZPLAN KÜLDÖTTSÉGE BUDAKALÁSZON Az Országos Tervhivatal meghívására hazánkban (tar­tózkodik a Szovjetunió Ál­lami Tervhivatalának, a GOSZPLAN -nak küldöttsége: N. N. Mirotvorcev, a GOSZPLAN elnökhelyettese, A. G. Asztasev, a GOSZPLAN könnyűipari főosztályának ve­zetője, A. Ginzburg főosz­tályvezető-helyettes, A. Sz. Kocsetov, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alosz­tályvezetője. Magyarországi programjuk keretében — Döme Jánosnak, a moszkvai magyar nagykövetség tanácsosának, Mosóczi Róbertnak, az Orszá­gos Tervhivatal osztályvezető- helyettesének, Kádár Béláné- nak, az OT osztályvezetőjének, Thuna Jenőnek, a Hungatrotex főosztályvezetőjének, Tóth Győzőnek, a Hungarotex ál­landó moszkvai kiküldöttjének kíséretében — felkeresték Bu- dakalászon a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalatot. Beck Ta­más, az LSZV vezérigazgatója, dr. Nagy Oszkár kereskedelmi főosztályvezető és Losonczi Róbert marketing osztályveze­tő fogadta őket, és folytatott tárgyalást. Hagyományosan jó partnerkapcsolatok Az egész magyar lenipart egyetlen zárt vertikumban tö­mörítő Lenfonó és Szövőipari Vállalatot hagyományosan jó kapcsolatok fűzik a Szovjet­unióhoz. Szovjet piacról szerzi be a vállalat tiloltlen-szükség- letének jelentős hányadát, és a textilipari rekonstrukció első szakaszában felállított szövő­gépeket is a szovjet partner szállította. A magyar lenipar évi 1,3 millió négyzetméter ponyvát exportál a szovjet piacra. Szeretné növelni szov­jet exportját 1975—1980. évek­ben. 1980-ban már 4—4,5 mil­lió méter szovjet exportot ter­vez az LSZV. A mostani láto­gatásnak az volt a célja, hogy a következő ötéves tervidő­szakban tovább mélyüljenek és szélesedjenek a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok. A szívélyes légkörben foly­tatott megbeszélésen Beck Ta­más átfogó értékelést adott a magyar lenipar helyzetéről és munkájáról. Rámutatott arra, hogy a magyar lenipar hazai alapanyagbázisának kiszélesí­téséhez a fajtanemesítés, a korszerű agrotechnika alkal­mazása, a termelés gazdasá­gossága, a mezőgazdasági mű­velés gépesítése és a feltárási technológia terén számos fel­adat — egymással szorosan összefüggő — komplex megol­dására van szükség. Ezeknek a feladatoknak megoldásában a szovjet ipar sokoldalú segít­ségét nem nélkülözheti a ma­gyar lenipar. A Szovjetunió — amely a világ legnagyobb len­termelő gazdasága — számos területen (fajtanemesítés, me­zőgazdasági gépesítés stb.) igen gazdag tapasztalatokkal és jó eredményekkel rendelkezik. Ezeket az eredményeket a ma­gyar lenipar hasznosítani igyekszik. A közelmúltban a Lenfonó és Szövőipari Válla­lattól küldöttség járt a Szov­jetunióban mezőgazdasági gé­pek beszerzése céljából. Ennek megvalósulása gazdaságosabbá teszi a hazai rostlen termesz­tését, és elősegíti a hazai ter­mőterület növekedését. A szovjet fajtanemesítési ered­ményeket a magyar szakembe­rek folyamatosan figyelemmel kísérik és az együttműködés elmélyítésére a magyar éghaj­lati viszonyoknak megfelelő rostlenmag beszerzésével is esetleg kedvező lehetőség kí­nálkozik. Élénk érdeklődéssel A vállalat — mint arról hírt is adtunk — az idén október­ben sikeres, önálló kiállítást éé bemutatót rendezett Moszkvá­ban, hogy szovjet vevőivel kö­zelebbi kapcsolatba kerülhes­sen. A látogatás alkalmával a szovjet és magyar küldöttség között igen értékes, sokoldalú véleménycsere alakult ki, kü­lönösen a lenipar gazdaságos­ságát, a rostkikészítést, az al­kalmazott gyártási — szövet- kikészítési technológiát és a dolgozók munkakörülményeit érintő kérdésekben. A vendégeknek most bemu­tatták a Lenfonó és Szövőipari Vállalat termékeit, amelyek nagy tetszést arattak a szovjet emberek körében. Élénk érdek­lődést váltott ki a gyár legújabb terméke, a BNV-díjat nyert 100 százalékos poliakrilnitril- ből készített napvédő ponyva. A tarkánszőtt és darabfestett kivitelben, impregnálva előál­lított termék műszaki adatai: hőmérséklet ingadozással szembeni eilenállósága, fény­állandósága, színtartóssága és légáteresztő tulajdonsága fe­lülmúlja a hasonló célra hasz­nált áruk hasonló mutatóit. A budakalászi baráti beszél- betés végén N. N. Mirotvorcev, a GOSZPLAN elnökhelyettese, sokoldalú támogatásáról és or­szágaink közötti együttműkö­dés kiszélesítéséről biztosította a részvevőket. Elmondotta, hogy igen jó benyomásokkal távozik a vállalattól. A megbeszélést követően a vendégek megtekintették a budakalászi gyár kikészítő és filmnyomó üzeméi. Itt Borzák István gyárigazgató kalauzolta a vendégeket és adott; választ kérdéseikre. ' Látogatás a Könnyűipari Minisztériumban Az N. N. Mirotvorcev vezette szovjet delegáció felkereste a Budapesti Finomkötöttárugyá­rat is, majd a Könnyűipari Pályaválasztó fiatalok Minisztériumba látogattak, ahol Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszterrel folytattak megbeszélést. A szívélyes lég­körű baráti eszmecserén a ven­dégek elismeréssel szóltak a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában tapasz­taltakról is. Itt is elmondották, hogy különösen a jó minőségű magyar lenszövőtek és a gyár­ban újszerű eljárással készülő poliakrdlnitril alapanyagú nap­védő ponyvák nyerték meg tet­szésüket. Szó esett a lenipar rekonstrukciójához szükséges gépekről, valamjnt a lenter­mesztés fokozásának esetleges lehetőségeiről is. A delegáció ma ismét Pest megyébe utazik, ezúttal a Nagykőrösi Konzervgyár mun­kájával ismerkednek. Felavatták Mihályfi Ernő síremlékét • A Mező Imre úti nemzetközi sírkert művészparcellájában felavatták dr. Mihályfi Ernő­nek, a Magyar Nemzet két éve elhunyt főszerkesztőjének sír­emlékét. A síremléket Somo­gyi József Kossuth-díjas szob­rászművész készítette, s a Hazafias Népfront, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az MSZBT állíttatta fel Mi­hályfi Ernő egykori országgyű­lési képviselő, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a HNF Országos Elnökségének tagja, az MSZBT alelnöke emléké­re. Az emlékmű avatásán dr. Ortutay Gyula akadémikus mondott beszédet, majd elhe­lyezték *a kegyelet koszorúit. A családtagokon kívül ott volt politikai, társadalmi életünk számos ismert személyiségé, részt vettek a kegyeletes ün­nepségen Mihályfi Ernő tiszte­lői, egykori barátai, munkatár­sai. Hasiam /avaslatokkal segítik a tanács munkáját a bizottságok A megyei tanács-vb elismerését fejezte ki A Pest megyei Tanács vb tegnapi ülésén a városi taná­csok bizottságainak munkájá­ról tárgyaltak. A lakosságot a tanácsokkal sokféle szál fűzi össze. A jó kapcsolat elmé­lyítéséért, a zavartalan munka biztosításáért a tanácstörvény alapján a tanácsok a ko­rábbinál nagyobb szerepet szántak a különböző bi­zottságoknak, amelyek a ta­nácsok alá, a végrehajtó bi­zottságok mellé rendelt szerv­ként tevékenykednek. A lakosság és a tanács kapcsolatáért Néhány bizottságot — így pél­dául az ügyrendi-, a számvizs­gáló, megyei szinten a terv- gazdasági bizottságot — a tör­vény szerint kötelező létre­hozni. Ugyanakkor azonban a tanácsok saját hatáskörükben, sajátosságuknak megfelelően több bizottságot is alakíthat­nak. így a többi között minden városban működik egészség- ügyi és szociálpolitikai, gyer­mek és ifjúságvédelmi, mű­szaki (vagy építési) és kom­munális bizottság. Dolgoznak művelődésügyi, városfejleszté­si, lakosságellátási, ipari és élelmiszer-gazdasági, kereske­delmi bizottságok is. Vácott az említetteken kí­vül négy albizottság (pályavá­lasztási, népművelési, műem­lékvédelmi, a cigányügyekkel foglalkozó), Szentendrén kettő. Cegléden, Százhalombattán egy-egy albizottság is tevé­kenykedik Összesen harminchat bizott­ság (104 taggal) működik. Kö­zöttük számos az értelmiségi: foglalkozású: orvos, gyógysze­rész, tanár, jogász, akik segí­tenek tudásukkal, aktivitásuk­kal a feladatok megoldásában. Ha számuk a kívántnál keve­sebb is — jelentős segítséget adnak a munkások, a mező- gazdasági dolgozók is, akik élettapasztalatukkal, dolgozó társaik igényeinek, szemléleté- i nek ismeretében hasznosan já­rulnak, a bizottságok eredmé­nyes munkájához. A tanács vb tagjai megálla­pították, hogy a bizottságok ülések, a végrehajtó bizottsá­gi ülések napirendjeinek elő­készítésében, minden fonto­sabb ügyben véleményt nyil­vánítanak, javaslatokat tesz­nek, a lakosság érdekében el­lenőrző munkát is folytatnák. Eddig különösen a vélemé­nye», a javaslattevő, napirend előkészítő tennivalóiknak fe­leltek meg, nem vált vala­mennyi bizottság sajátjává a kezdeményezés, az ellenőrzés, az öntevékenység. Akad olyan bizottság, amely csak a vb fel­kérésére dolgozik. Ez sem von le természetesen semmit mun­kájuk értékéből, de tudásuk­ból, rátermettségükből többre isr telne. A vizsgált időszakban, az el­múlt másfél évben, a 36 váro­si tanácsi bizottság mintegy kétszáz javaslattal élt, s a végrehajtó bizottságok, a szak- igazgatási szervek a javasla­toknak hetven százalékát rö­vid időn belül, 25 százalékát hosszabb távon megvalósítot­ták és csupán öt százalék az, amit pénz — vagy más eszkö­zök hiányában, vagy idősze­rűtlenségük miatt — nem va­lósítottak meg. A bizottságok tevékenységé­ről, munkájuk fontosságáról, keveset tud a lakosság, pedig mind a városrendezési tervek elkészítésében, megvalósításá­ban nagy a szerepük. Részük van az utak, a járdák, a víz­hálózatok fejlesztésében, bőví­tésében. A területfejlesztésből is részt vállalnak. Szerepük van az általános iskolák kör­zethatárainak módosításában, napközi otthonok létrehozásá­ban, új művelődési autók biz­tosításában, könyvtárfiókok lé­tesítésében, a veszélyeztetett gyermekek istápolásában, a bölcsődék bővítésében, a kör­zeti orvosi éjszakai ügyeletek­nek megszervezésében. Vá­cott például nagy szerep jutott a városfejlesztési és kommu­nális bizottság számára a la­kosság társadalmi munkába való bevonásában, a tisztasági és szépítési feladatok végre­hajtásában. Gödöllőn a műve­lődésügyi bizottság a Mátyás király úti iskola felújításában szerzett érdemeket, valamint a Szabadság téri iskolai színpad rendbehozatalában. Nincs olyan pénzügyi, közlekedés- fejlesztési, út- és hídépítési fel­adat, amelyben a tanácsok ne kérnék bizottságaik vélemé­nyét, közreműködését. Űj üze­mek telepítésénél, bővítésénél stb. is hallatják szavukat. A tanácsok számítanak a bi­zottságok munkájára, hiszen az jelentős része az össztaná- esi munkának. Szervesen épül a tanácstagok tevékenységébe a bizottságok aktivitása, szak­értelme, támogatására. Szálai, fontos kötelékei a lakossággal való kapcsolatának. Béremelések a határozat szerint Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1972. novemberi hatá­rozata alapját) 1973. március 1-től az állami ipar és álla­mi kivitelező építőipar mun­kásainak és művezetőinek fel­jól végzik sokoldalú feladatú- emelték a bérét. A megyei ta- kat. Részt vesznek a tanács- 1 nács végrehajtó bizottsága tá­Árbevéts/töhhlet: 2f százalék A fejlődés az ésszerű jövedelemelosztás Előadás sorozat a megyei tsz-ek főkönyvelőinek A dunakeszi József Attila Művelődési Házban megnyílt pályaválasz­tási kiállítás nagy érdeklődést váltott ki a fiatalok körében. A 3. sz. du­nakeszi általános iskola 7. osztályos tanulói megtekintik a kiállítást. Nagy Iván felvétele Immár hagyomány, hogy a Pest megyei mezőgazdasági szövetkezetek főkönyvelői még az irodai csúcs, az év végi mérlegkészítés előtt tovább­képző előadássorozaton vesz­nek részt. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya és a három tsz- szövetség által szervezett szak­ember-találkozó első turnusá­ra — amelyet még kettő kö­vet — e héten kerül sor. A hatnapos rendezvényen — színhelye az Eötvös Loránd Tudományegyetem visegrádi üdülője — a gazdaságok szám­viteli szakemberei gazdaság- politikai, számviteli, pénzügyi, jövedelemelosztási, árképzési és revíziós kérdésekkel, ta­pasztalatokkal ismerkednek. Az előadásokat az országos főhatóságok és a megye veze­tői tartják. Az eddig megvita­tott témák közül különösen nagy figyelem kísérte Lakatos Tibornak, a megyei tanács el­nökhelyettesének a termelő­szövetkezeti gazdálkodás idő­szerű kérdéseit elemző előadá­sát, kiváltképp annak a jöve­delemelosztás arányairól, a tervszerű fejlesztésről és a biz­tonságos gazdálkodás anyagi megalapozásáról szóló részle­teit. Az előadó elmondotta, hogy a Pest megyei gazdaságok ál­tal képzett fejlesztési alap az országos átlag alatt marad, a részesedési alap pedig lénye­gesen nagyobb az átlagosnál. Ez kedvezőtlen a termelőszö­vetkezeti eszközellátás növelé­se, magyarán a fejlődés meg­alapozása szempontjából, ugyanakkor társadalmi feszült­séghez is vezet. S hogy az el­mondottakat adatokkal igazol­juk, jegyezzük ide: 1973-ban a részesedés és a fejlesztés ará­nya 80—20 százalékos volt Pest megye termelőszövetke­zeteiben, az ésszerű 75—25 szá­zalékos arány helyett. Mi várható az idén? A ter­melőszövetkezetek által össze­állított háromnegyed évi gyors- jelentés szerint az eredmények biztatóak — az árbevétel 21 százalékkal haladja meg a ta­valyi hasonló időszakban el- könyveltet —, de a jövedelem­felosztás terén semmit sem változott a helyzet. A számok­ból kitűnik, hogy az idén a ré­szesedés várhatóan nyolc szá­zalékkal lesz több, mint tavaly volt. (A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak jöve­delmének emelkedése tavaly országosan négyszázalékos volt, Pest megyében már ak­kor is túllépte a kívánatos mértéket, nyolc százalékos volt.) A tárgyilagosság úgy kí­vánja, hogy megemlítsük: az idei rendkívüli időjárás, a munka torlódása s a betakarí­tásban részt vevők nagy • szá­ma némiképp indokolja a munkadíj összegének növeke­dését, de nem ilyen mérték­ben. A fejlesztésre az idén töb­bet szándékoznak fordítani Pest, megye közös gazdaságai, ám — újabb elgondolkodtató adalék — a tervek szerint a biztonsági alap még a tavalyi­tól is elmarad, annak csupán 54 százaléka. Éppen az idei szeszélyes időjárás okozta gon­dok intő például szolgálnak: a terméskiesés pótlására, illetve a betakarítási költségek növe­kedésének ellensúlyozására mennyire szükséges, hogy a biztonsági alap ne csak nevé­ben legyen gazdálkodási té­nyező. Lakatos Tibor a termelőszö­vetkezeti főkönyvelők figyel­mébe ajánlotta, hogy gondos­kodjanak olyan fejlesztési tar­talékról, amilyet a termelés bővítése megkíván, és gondos­kodjanak az idevágó jogsza­bály szerint arról, hogy a fel­osztható jövedelmek? egyhar- madát kitevő biztonsági alap­pal rendelkezzék mielőbb min­den gazdaság. Szólt a megyei tanács elnök- helyettese a termelőszövetke­zeti pénzgazdálkodás helyen­ként tapasztalható hiányossá­gairól is, megemlítette, hogy több gazdaságban a vezetők jövedelme aránytalanul magas, prémiumot vesznek föl anél­kül, hogy arra rászolgálnának Előfordul az is, hogy jogtala­nul fizetnek ki újítási, üzlet­kötői, gépkocsi-használati díja­kat, a kívánatosnál gavalléro- sabban reprezentálnak. Laka­tos Tibor felhívta a főkönyve­lők figyelmét arra, hogy fe­gyelmezett számviteli-bizony­lati munkájukkal segítsék hoz­zá termelőszövetkezetüket a mind fejlettebb, eredménye­sebb gazdálkodáshoz. A. Z. jékoztató jelentést hallgatott meg arról, hogy a tanácsi váir tálatoknál és 'e költségvetési üzemeknél azóta mi a tapasz­talat? A rendelkezésre álló bérke­ret húsz százalékát a vállala­tok az iparban foglalkoztatott nők, a több műszakban dolgo­zók és a nehéz fizikai munkát végzők között differenciáltan bontották fel, míg a nyolcvan százalékot a megadott száza­lékarányban osztották szét. A bérpolitikai keretek válla­lati felosztását a tanács vb és az SZMT elnöksége közösen kiadott irányelve segítette. A béremelés elveit, módjait a vezetők megvitatták az érin­tett munkás-vezető kollektí­vákkal, üzemi, műhelyi, épí­tésvezetőségi gárdával. Sza­bálytalan bérkeretképzéssel, túlzott mértékű túlóra, éjsza­kai pótlék fedezetére történő tartalékolással csupán a sütő­iparban találkoztak, de a ta­nács időben intézkedett a bé­rek célszerű felhasználására. A tizennégy ipari és négy kivitelező építőipari tanácsi vállalatnál 9800 munkás és közvetlen termelést irányító részesült központi béremelés­ben. A tanács vb megállapította, hogy a párt- és kormányhatá­rozatnak megfelelően osz­tották el & béreket á vállala­tok. Az átlagot meghaladó mértékű béremelésben része­sültek a nők, a több műszak­ban dolgozók és a nehéz fizi­kai munkát végzők. A tanácsi ipar munkásainak éves átlag­bére 1973-ban 11,9 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. A vb tagjai azonban bírálták azokat a vállalatokat, amelyek a béremelést követően a saját bérfejlesztésből rendelkezésre álló összegből elsősorban al­kalmazottaiknak juttattak na­gyobb összeget, így igyekezvén pótolni az adódott különbsé­get. Bírálták azt is, hogy a nők bére minden igyekezet el­lenére több helyen ma is el­marad a hasonló munkakörben dolgozó férfiak bérétől. A vb utasította munkaügyi osztályát arra. hogy kritiku­sabban, elemzőbben tárja fal a vállalatoknál meglevő hely­zetet. azt, ahol 1973 óta meg­feledkeztek a KB határozatá­ról és nem annak szellemében tevékenykednek. S. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom