Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
1974. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A magyar lenipar jól hasznosíthatja a szovjet tapasztalatokat A GOSZPLAN KÜLDÖTTSÉGE BUDAKALÁSZON Az Országos Tervhivatal meghívására hazánkban (tartózkodik a Szovjetunió Állami Tervhivatalának, a GOSZPLAN -nak küldöttsége: N. N. Mirotvorcev, a GOSZPLAN elnökhelyettese, A. G. Asztasev, a GOSZPLAN könnyűipari főosztályának vezetője, A. Ginzburg főosztályvezető-helyettes, A. Sz. Kocsetov, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alosztályvezetője. Magyarországi programjuk keretében — Döme Jánosnak, a moszkvai magyar nagykövetség tanácsosának, Mosóczi Róbertnak, az Országos Tervhivatal osztályvezető- helyettesének, Kádár Béláné- nak, az OT osztályvezetőjének, Thuna Jenőnek, a Hungatrotex főosztályvezetőjének, Tóth Győzőnek, a Hungarotex állandó moszkvai kiküldöttjének kíséretében — felkeresték Bu- dakalászon a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatot. Beck Tamás, az LSZV vezérigazgatója, dr. Nagy Oszkár kereskedelmi főosztályvezető és Losonczi Róbert marketing osztályvezető fogadta őket, és folytatott tárgyalást. Hagyományosan jó partnerkapcsolatok Az egész magyar lenipart egyetlen zárt vertikumban tömörítő Lenfonó és Szövőipari Vállalatot hagyományosan jó kapcsolatok fűzik a Szovjetunióhoz. Szovjet piacról szerzi be a vállalat tiloltlen-szükség- letének jelentős hányadát, és a textilipari rekonstrukció első szakaszában felállított szövőgépeket is a szovjet partner szállította. A magyar lenipar évi 1,3 millió négyzetméter ponyvát exportál a szovjet piacra. Szeretné növelni szovjet exportját 1975—1980. években. 1980-ban már 4—4,5 millió méter szovjet exportot tervez az LSZV. A mostani látogatásnak az volt a célja, hogy a következő ötéves tervidőszakban tovább mélyüljenek és szélesedjenek a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok. A szívélyes légkörben folytatott megbeszélésen Beck Tamás átfogó értékelést adott a magyar lenipar helyzetéről és munkájáról. Rámutatott arra, hogy a magyar lenipar hazai alapanyagbázisának kiszélesítéséhez a fajtanemesítés, a korszerű agrotechnika alkalmazása, a termelés gazdaságossága, a mezőgazdasági művelés gépesítése és a feltárási technológia terén számos feladat — egymással szorosan összefüggő — komplex megoldására van szükség. Ezeknek a feladatoknak megoldásában a szovjet ipar sokoldalú segítségét nem nélkülözheti a magyar lenipar. A Szovjetunió — amely a világ legnagyobb lentermelő gazdasága — számos területen (fajtanemesítés, mezőgazdasági gépesítés stb.) igen gazdag tapasztalatokkal és jó eredményekkel rendelkezik. Ezeket az eredményeket a magyar lenipar hasznosítani igyekszik. A közelmúltban a Lenfonó és Szövőipari Vállalattól küldöttség járt a Szovjetunióban mezőgazdasági gépek beszerzése céljából. Ennek megvalósulása gazdaságosabbá teszi a hazai rostlen termesztését, és elősegíti a hazai termőterület növekedését. A szovjet fajtanemesítési eredményeket a magyar szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik és az együttműködés elmélyítésére a magyar éghajlati viszonyoknak megfelelő rostlenmag beszerzésével is esetleg kedvező lehetőség kínálkozik. Élénk érdeklődéssel A vállalat — mint arról hírt is adtunk — az idén októberben sikeres, önálló kiállítást éé bemutatót rendezett Moszkvában, hogy szovjet vevőivel közelebbi kapcsolatba kerülhessen. A látogatás alkalmával a szovjet és magyar küldöttség között igen értékes, sokoldalú véleménycsere alakult ki, különösen a lenipar gazdaságosságát, a rostkikészítést, az alkalmazott gyártási — szövet- kikészítési technológiát és a dolgozók munkakörülményeit érintő kérdésekben. A vendégeknek most bemutatták a Lenfonó és Szövőipari Vállalat termékeit, amelyek nagy tetszést arattak a szovjet emberek körében. Élénk érdeklődést váltott ki a gyár legújabb terméke, a BNV-díjat nyert 100 százalékos poliakrilnitril- ből készített napvédő ponyva. A tarkánszőtt és darabfestett kivitelben, impregnálva előállított termék műszaki adatai: hőmérséklet ingadozással szembeni eilenállósága, fényállandósága, színtartóssága és légáteresztő tulajdonsága felülmúlja a hasonló célra használt áruk hasonló mutatóit. A budakalászi baráti beszél- betés végén N. N. Mirotvorcev, a GOSZPLAN elnökhelyettese, sokoldalú támogatásáról és országaink közötti együttműködés kiszélesítéséről biztosította a részvevőket. Elmondotta, hogy igen jó benyomásokkal távozik a vállalattól. A megbeszélést követően a vendégek megtekintették a budakalászi gyár kikészítő és filmnyomó üzeméi. Itt Borzák István gyárigazgató kalauzolta a vendégeket és adott; választ kérdéseikre. ' Látogatás a Könnyűipari Minisztériumban Az N. N. Mirotvorcev vezette szovjet delegáció felkereste a Budapesti Finomkötöttárugyárat is, majd a Könnyűipari Pályaválasztó fiatalok Minisztériumba látogattak, ahol Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel folytattak megbeszélést. A szívélyes légkörű baráti eszmecserén a vendégek elismeréssel szóltak a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában tapasztaltakról is. Itt is elmondották, hogy különösen a jó minőségű magyar lenszövőtek és a gyárban újszerű eljárással készülő poliakrdlnitril alapanyagú napvédő ponyvák nyerték meg tetszésüket. Szó esett a lenipar rekonstrukciójához szükséges gépekről, valamjnt a lentermesztés fokozásának esetleges lehetőségeiről is. A delegáció ma ismét Pest megyébe utazik, ezúttal a Nagykőrösi Konzervgyár munkájával ismerkednek. Felavatták Mihályfi Ernő síremlékét • A Mező Imre úti nemzetközi sírkert művészparcellájában felavatták dr. Mihályfi Ernőnek, a Magyar Nemzet két éve elhunyt főszerkesztőjének síremlékét. A síremléket Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész készítette, s a Hazafias Népfront, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az MSZBT állíttatta fel Mihályfi Ernő egykori országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a HNF Országos Elnökségének tagja, az MSZBT alelnöke emlékére. Az emlékmű avatásán dr. Ortutay Gyula akadémikus mondott beszédet, majd elhelyezték *a kegyelet koszorúit. A családtagokon kívül ott volt politikai, társadalmi életünk számos ismert személyiségé, részt vettek a kegyeletes ünnepségen Mihályfi Ernő tisztelői, egykori barátai, munkatársai. Hasiam /avaslatokkal segítik a tanács munkáját a bizottságok A megyei tanács-vb elismerését fejezte ki A Pest megyei Tanács vb tegnapi ülésén a városi tanácsok bizottságainak munkájáról tárgyaltak. A lakosságot a tanácsokkal sokféle szál fűzi össze. A jó kapcsolat elmélyítéséért, a zavartalan munka biztosításáért a tanácstörvény alapján a tanácsok a korábbinál nagyobb szerepet szántak a különböző bizottságoknak, amelyek a tanácsok alá, a végrehajtó bizottságok mellé rendelt szervként tevékenykednek. A lakosság és a tanács kapcsolatáért Néhány bizottságot — így például az ügyrendi-, a számvizsgáló, megyei szinten a terv- gazdasági bizottságot — a törvény szerint kötelező létrehozni. Ugyanakkor azonban a tanácsok saját hatáskörükben, sajátosságuknak megfelelően több bizottságot is alakíthatnak. így a többi között minden városban működik egészség- ügyi és szociálpolitikai, gyermek és ifjúságvédelmi, műszaki (vagy építési) és kommunális bizottság. Dolgoznak művelődésügyi, városfejlesztési, lakosságellátási, ipari és élelmiszer-gazdasági, kereskedelmi bizottságok is. Vácott az említetteken kívül négy albizottság (pályaválasztási, népművelési, műemlékvédelmi, a cigányügyekkel foglalkozó), Szentendrén kettő. Cegléden, Százhalombattán egy-egy albizottság is tevékenykedik Összesen harminchat bizottság (104 taggal) működik. Közöttük számos az értelmiségi: foglalkozású: orvos, gyógyszerész, tanár, jogász, akik segítenek tudásukkal, aktivitásukkal a feladatok megoldásában. Ha számuk a kívántnál kevesebb is — jelentős segítséget adnak a munkások, a mező- gazdasági dolgozók is, akik élettapasztalatukkal, dolgozó társaik igényeinek, szemléleté- i nek ismeretében hasznosan járulnak, a bizottságok eredményes munkájához. A tanács vb tagjai megállapították, hogy a bizottságok ülések, a végrehajtó bizottsági ülések napirendjeinek előkészítésében, minden fontosabb ügyben véleményt nyilvánítanak, javaslatokat tesznek, a lakosság érdekében ellenőrző munkát is folytatnák. Eddig különösen a véleménye», a javaslattevő, napirend előkészítő tennivalóiknak feleltek meg, nem vált valamennyi bizottság sajátjává a kezdeményezés, az ellenőrzés, az öntevékenység. Akad olyan bizottság, amely csak a vb felkérésére dolgozik. Ez sem von le természetesen semmit munkájuk értékéből, de tudásukból, rátermettségükből többre isr telne. A vizsgált időszakban, az elmúlt másfél évben, a 36 városi tanácsi bizottság mintegy kétszáz javaslattal élt, s a végrehajtó bizottságok, a szak- igazgatási szervek a javaslatoknak hetven százalékát rövid időn belül, 25 százalékát hosszabb távon megvalósították és csupán öt százalék az, amit pénz — vagy más eszközök hiányában, vagy időszerűtlenségük miatt — nem valósítottak meg. A bizottságok tevékenységéről, munkájuk fontosságáról, keveset tud a lakosság, pedig mind a városrendezési tervek elkészítésében, megvalósításában nagy a szerepük. Részük van az utak, a járdák, a vízhálózatok fejlesztésében, bővítésében. A területfejlesztésből is részt vállalnak. Szerepük van az általános iskolák körzethatárainak módosításában, napközi otthonok létrehozásában, új művelődési autók biztosításában, könyvtárfiókok létesítésében, a veszélyeztetett gyermekek istápolásában, a bölcsődék bővítésében, a körzeti orvosi éjszakai ügyeleteknek megszervezésében. Vácott például nagy szerep jutott a városfejlesztési és kommunális bizottság számára a lakosság társadalmi munkába való bevonásában, a tisztasági és szépítési feladatok végrehajtásában. Gödöllőn a művelődésügyi bizottság a Mátyás király úti iskola felújításában szerzett érdemeket, valamint a Szabadság téri iskolai színpad rendbehozatalában. Nincs olyan pénzügyi, közlekedés- fejlesztési, út- és hídépítési feladat, amelyben a tanácsok ne kérnék bizottságaik véleményét, közreműködését. Űj üzemek telepítésénél, bővítésénél stb. is hallatják szavukat. A tanácsok számítanak a bizottságok munkájára, hiszen az jelentős része az össztaná- esi munkának. Szervesen épül a tanácstagok tevékenységébe a bizottságok aktivitása, szakértelme, támogatására. Szálai, fontos kötelékei a lakossággal való kapcsolatának. Béremelések a határozat szerint Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata alapját) 1973. március 1-től az állami ipar és állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek feljól végzik sokoldalú feladatú- emelték a bérét. A megyei ta- kat. Részt vesznek a tanács- 1 nács végrehajtó bizottsága táÁrbevéts/töhhlet: 2f százalék A fejlődés az ésszerű jövedelemelosztás Előadás sorozat a megyei tsz-ek főkönyvelőinek A dunakeszi József Attila Művelődési Házban megnyílt pályaválasztási kiállítás nagy érdeklődést váltott ki a fiatalok körében. A 3. sz. dunakeszi általános iskola 7. osztályos tanulói megtekintik a kiállítást. Nagy Iván felvétele Immár hagyomány, hogy a Pest megyei mezőgazdasági szövetkezetek főkönyvelői még az irodai csúcs, az év végi mérlegkészítés előtt továbbképző előadássorozaton vesznek részt. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya és a három tsz- szövetség által szervezett szakember-találkozó első turnusára — amelyet még kettő követ — e héten kerül sor. A hatnapos rendezvényen — színhelye az Eötvös Loránd Tudományegyetem visegrádi üdülője — a gazdaságok számviteli szakemberei gazdaság- politikai, számviteli, pénzügyi, jövedelemelosztási, árképzési és revíziós kérdésekkel, tapasztalatokkal ismerkednek. Az előadásokat az országos főhatóságok és a megye vezetői tartják. Az eddig megvitatott témák közül különösen nagy figyelem kísérte Lakatos Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének a termelőszövetkezeti gazdálkodás időszerű kérdéseit elemző előadását, kiváltképp annak a jövedelemelosztás arányairól, a tervszerű fejlesztésről és a biztonságos gazdálkodás anyagi megalapozásáról szóló részleteit. Az előadó elmondotta, hogy a Pest megyei gazdaságok által képzett fejlesztési alap az országos átlag alatt marad, a részesedési alap pedig lényegesen nagyobb az átlagosnál. Ez kedvezőtlen a termelőszövetkezeti eszközellátás növelése, magyarán a fejlődés megalapozása szempontjából, ugyanakkor társadalmi feszültséghez is vezet. S hogy az elmondottakat adatokkal igazoljuk, jegyezzük ide: 1973-ban a részesedés és a fejlesztés aránya 80—20 százalékos volt Pest megye termelőszövetkezeteiben, az ésszerű 75—25 százalékos arány helyett. Mi várható az idén? A termelőszövetkezetek által összeállított háromnegyed évi gyors- jelentés szerint az eredmények biztatóak — az árbevétel 21 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakban el- könyveltet —, de a jövedelemfelosztás terén semmit sem változott a helyzet. A számokból kitűnik, hogy az idén a részesedés várhatóan nyolc százalékkal lesz több, mint tavaly volt. (A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak jövedelmének emelkedése tavaly országosan négyszázalékos volt, Pest megyében már akkor is túllépte a kívánatos mértéket, nyolc százalékos volt.) A tárgyilagosság úgy kívánja, hogy megemlítsük: az idei rendkívüli időjárás, a munka torlódása s a betakarításban részt vevők nagy • száma némiképp indokolja a munkadíj összegének növekedését, de nem ilyen mértékben. A fejlesztésre az idén többet szándékoznak fordítani Pest, megye közös gazdaságai, ám — újabb elgondolkodtató adalék — a tervek szerint a biztonsági alap még a tavalyitól is elmarad, annak csupán 54 százaléka. Éppen az idei szeszélyes időjárás okozta gondok intő például szolgálnak: a terméskiesés pótlására, illetve a betakarítási költségek növekedésének ellensúlyozására mennyire szükséges, hogy a biztonsági alap ne csak nevében legyen gazdálkodási tényező. Lakatos Tibor a termelőszövetkezeti főkönyvelők figyelmébe ajánlotta, hogy gondoskodjanak olyan fejlesztési tartalékról, amilyet a termelés bővítése megkíván, és gondoskodjanak az idevágó jogszabály szerint arról, hogy a felosztható jövedelmek? egyhar- madát kitevő biztonsági alappal rendelkezzék mielőbb minden gazdaság. Szólt a megyei tanács elnök- helyettese a termelőszövetkezeti pénzgazdálkodás helyenként tapasztalható hiányosságairól is, megemlítette, hogy több gazdaságban a vezetők jövedelme aránytalanul magas, prémiumot vesznek föl anélkül, hogy arra rászolgálnának Előfordul az is, hogy jogtalanul fizetnek ki újítási, üzletkötői, gépkocsi-használati díjakat, a kívánatosnál gavalléro- sabban reprezentálnak. Lakatos Tibor felhívta a főkönyvelők figyelmét arra, hogy fegyelmezett számviteli-bizonylati munkájukkal segítsék hozzá termelőszövetkezetüket a mind fejlettebb, eredményesebb gazdálkodáshoz. A. Z. jékoztató jelentést hallgatott meg arról, hogy a tanácsi váir tálatoknál és 'e költségvetési üzemeknél azóta mi a tapasztalat? A rendelkezésre álló bérkeret húsz százalékát a vállalatok az iparban foglalkoztatott nők, a több műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők között differenciáltan bontották fel, míg a nyolcvan százalékot a megadott százalékarányban osztották szét. A bérpolitikai keretek vállalati felosztását a tanács vb és az SZMT elnöksége közösen kiadott irányelve segítette. A béremelés elveit, módjait a vezetők megvitatták az érintett munkás-vezető kollektívákkal, üzemi, műhelyi, építésvezetőségi gárdával. Szabálytalan bérkeretképzéssel, túlzott mértékű túlóra, éjszakai pótlék fedezetére történő tartalékolással csupán a sütőiparban találkoztak, de a tanács időben intézkedett a bérek célszerű felhasználására. A tizennégy ipari és négy kivitelező építőipari tanácsi vállalatnál 9800 munkás és közvetlen termelést irányító részesült központi béremelésben. A tanács vb megállapította, hogy a párt- és kormányhatározatnak megfelelően osztották el & béreket á vállalatok. Az átlagot meghaladó mértékű béremelésben részesültek a nők, a több műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők. A tanácsi ipar munkásainak éves átlagbére 1973-ban 11,9 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. A vb tagjai azonban bírálták azokat a vállalatokat, amelyek a béremelést követően a saját bérfejlesztésből rendelkezésre álló összegből elsősorban alkalmazottaiknak juttattak nagyobb összeget, így igyekezvén pótolni az adódott különbséget. Bírálták azt is, hogy a nők bére minden igyekezet ellenére több helyen ma is elmarad a hasonló munkakörben dolgozó férfiak bérétől. A vb utasította munkaügyi osztályát arra. hogy kritikusabban, elemzőbben tárja fal a vállalatoknál meglevő helyzetet. azt, ahol 1973 óta megfeledkeztek a KB határozatáról és nem annak szellemében tevékenykednek. S. A.
