Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

uiciEt 'éjjPjP fl sJTmím 1974. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A címjegyzék első kötete Kísérletezésre, kutat ösztönözni Elismerés és elismertetés A Pedagógusok Szakszerve­zete Pest megyei Bizottsága a Pest megyei Tanács művelő­désügyi osztályának támogatá­sával megjelentette a Pest megyei alkotó pedagógusok munkái címjegyzékének első kötetét. A könyv mintegy más­fél száz pedagógus — óvónő, tanító, általános iskolai és kö­zépiskolai tanár, közművelődé­si szakember — körülbelül négyezer publikált, a megyei tottak tovább, a november 23-i döntőbe pedig 9-en, közöttük két Pest megyei tanuló. A ma­ximális 60 pontot Bihari Enikő tápiógyörgyei 7. osztályos kis­lány kapta, tökéletes feleletei­ért, holtversenyben a salgótar­jáni Gérecz Istvánnal. A má­sik megyénkbe!! Niegreisz Mária, nagymarosi 7-es álta­lános iskolai tanuló. November 23-án, a délután 2 órakor kezdődő döntőben, háromszor hármas csapatok mérik össze tudásukat, a tét nem kisebb, mint egy jövő nyári finnországi jutalomuta­zás. Képünkön Bihari Enikő a döntőre készül. Koppány György felvétele TAPIÓSZELE, 1944—1974 Vendégkönyv a tárlóban Néhány napja a múlt száza dók nemesi pompáját vagyont érő képző- és iparművészeti alkotásokban tükröző tápió- szelei Blaskovich Múzeum egyik helyiségében kiállítás nyílt: Tápiószele 1944—1974, ez a címe. A kiállított tárgyak külsőleg tulajdonképpen na­gyon szerények, különösen a többi terem látványosságaihoz mérten, de belső tartalomra mégis túlnőnek a kastélyszobák értékein, aranyon, ezüstön, drágaköveken. Tablók és gra­fikonok, fényképek és számok beszélnek a község utolsó har­minc esztendejéről, tussal raj­zolt írásjelek a legújabb kor történetéről. A fejlődés dokumentumai Az egyik tablón az olvasha­tó, hogy 1944-ben Tápiószele területe 15 599 katasztrális hold, lakossága pedig 12 ezer 420 fő volt. 1947-ben Tápiósző- lős, 1950-ben Üjszilvás község alakult területéből. Ezek után területe 7614 holdra, lakossága 7530 főre csökkent. Foglalko­zási rétegződése is erősen meg­változott a lakosságnak. Fő- foglalkozás szerint akkor 1820 ember kereste kenyerét az iparban, ma 2394, míg a me­zőgazdaságban 1864 főről 632- re csökkent a számuk. Nőtt vi­szont az egyéb foglalkozásoké, éspedig 742-ről 1070-re. Az 1959-ben alakult Agro- botanikai Kutatóintézet tabló­járól megtudhatjuk, hogy ed­dig 14 kultúrnövényfajtát ne­mesített és adott át a termelés­nek. Ott vannak kis tubusok­ban a magjaik. A Pannónia 10 szójababé, a pocsolai piros- paprikáé, a táplányi tavaszi sörarpáé, hogy csak néhányat felemlítsünk. Jelvények tarkasága virít a következő tablón. Az Állami Pénzverő jelvényüzeme mutat­ja be legszebb munkáit. Aztán a Kohászati Gyárépítő Válla­lat vasszerkezeti gyáregységé­ről, épülő üzemcsarnokáról és gyártmányairól készült fény­képek következnek. Mellette a takarékszövetkezet grafikon­nal mutatja be, hogy 1958-ban 17 ezer részjeggyel alakult, most 825 ezer részjeggyel ren­delkeznek tagjai. Az alakulás évében 23 ezer, ma 8 milliónál is több forint a kölcsönállomá- nya. A betétállománya pedig 18 ezer forintról 23,9 millióra növekedett. Mindez nemcsak helyzetkép, de történelmi adat is egyúttal. Kifejezetten történelmi“ doku­mentum sem hiányzik a kiál- litási helyiség faláról. Először 1945. február 3-án osztottak Tápiószeién L.Jet, március 2- ig mintegy ezer holdat adtak át 2—5 holdas parcellákban nincsteleneknek, törpebirto­kosoknak. Két eredeti birtok­levél szól erről a tablón: Lacz- kó Jánosé és Dabis Károlyé, mindkettőnek két-két holdat juttatott a földosztó bizottság. Cirillbetűs bejegyzés A helyiség közepén asztal­szerű tárlóban különböző tár­gyi emlékek. Például két ku­lacs, amit peleiek hoztak ha­za a hadifogságból. Aztán egy nyitott füzetecske, lapjain más-más kéztől származó, ci­rill betűkkel írt sűrű sorok. Ez az akkor még a két Blaskovich fivér magánmúzeumának leg­első vendégkönyve. A felszaba­dító szovjet sereg tisztjei és katonái írtak bele meleg soro­kat, köszönetét a látottakért. Az első bejegyzés kelte: 1944. november 17. Aznap szabadult fel Tápiószele. A harcosok az előnyomulás rövid szünetében időt szakítot­tak múzeumlátogatásra. Gyö­nyörködtek a gyönyörű festmé­nyekben, bútorokban, a szép díszfegyverekben, II. Rákóczi Ferenc díszkardjában például. Aztán beírták a vendégkönyv­be a véleményüket, nevüket, és indultak tovább Budapest irányába. Szokoly Endre bizonyíték arra, hogy a falu, a vidéki pedagógusálet nem von­ja törvényszerűen maga után a világtól, a szakma, a szaktu­dományoktól való elszakadást, elzárkózást. Egy állomás A Pest megyei alkotó peda­gógusok munkái címjegyzéké­nek első kötete egy állomás azon az úton, amelyet a szak- szervezet megyei bizottsága, a megyei tanács művelődési osz­tálya és a Pest megyei Peda­gógus Továbbképző Kabinet évekkel ezelőtt elkezdett az al­kotó pedagógusok megismer­tetése és elismertetése, az al­kotók körének kiszélesítése, a tanulmányok közkinccsé tétele érdekében. Ennek a folyamat­nak olyan állomásai voltak már, mint a megyei alkotó pe­dagógusok ankétja tavaly ápri­lisban az Országos Pedagógiai Intézetben, a szakszervezet megyei bizottságának tavaly júniusi ráckevei tanácskozása, a Továbbképző Kabinét és a Pest megyei Levéltár kereté­ben folyó, érdeklődési körök szerinti szekciómunka; és olyan állomásai lesznek az el­következő hónapokban, mint a címjegyzék második kötete, a Pedagógiai Társaság megyei tagozatának megalakítása, ja­nuárban Ráckevén a megyei alkotó rajzpedagógusok tárla­ta, vagy tavasszal a felszaba­dulás 30. évfordulója tisztele téré rendezendő előadóművész­pedagógusok bemutatója. A címjegyzék második köte­tének anyagát most gyűjti ösz- sze a szerkesztő-összeállító, dr. Mikulási Béla, az óesai Bolyai János Gimnázium tanára, me­gyei szakfelügyelő. Az első kö­tet megjelenése ótá újabb negyven alkotó pedagógus adott hírt magáról; a második kötet a már ismert szerzők 1972 utáni műveinek, az újon­nan jelentkezettek műveinek és a képző-, a zeneművészet­ben, valamint a más művészeti ágakban tevékenykedők mű­veinek címét és lelőhelyét tün­teti majd fel. Folytatás és kezdet A jelenlegi állomás a kitű­zött célok valóraváltásában folytatás és kezdet. Mind több tantestületben, politikai és szakmai fórumon méltányol­ják azt a többletmunkát, amit az alkotó pedagógus munka­köri kötelezettségén túl végez, mind több helyütt, de nem mindenütt. Tevékenységük megismertetése az eddigi ta­pasztalatok szerint is, kedvező változást hoz. S ez mind több pedagógusban ébresztheti fel a szunnyadó szándékot, a ked­vet munkája kiteljesítéséhez. A végső eredményhez, a meg­levő értékek valóban közkincs- csé tételéhez azonban a cím­jegyzékek csupán első lépés­nek tekinthetők; a távlati el­képzelésekben szerepel nem csupán a címek, hanem foko­zatosan maguknak a művek nek is a kötetbe gyűjtése. Az alkotó pedagógusok tévé kenységének a felkarolása egyik, országosan is csupán néhány megyében tapasztalt megvalósítási formája az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 15-i, az állami ok­tatás helyzetéről és fejleszté­sének feladatairól hozotf*hatá- rozatának. D. G. Modern falu - korszerű háztartás A Keszthelyi Agrártudomány Egyetem településfejlesztési intézete „Modern falu — kor­szerű háztartás” címmel kiad­ványsorozatot jelentetett <meg, amelyben a községek lakossá­gának kívánnak tanácsokat adni a praktikus falusi ottho nők, települések kialakításá­hoz. A rajzokkal illusztrált fü­zetekben a kutatók többek kö­zött a tájjellegű építészettel, a korszerű falusi lakóházak és a gazdasági épületek összhang­jával, a sor- és láncházak ki­alakításának lehetőségeivel, valamint a modern faluköz- oontok célszerű formáival fog­lalkoznak. HETI FILMJEGYZET Váltságdíj egy halottért Lee Grant, a Váltságdíj egy halottért című amerikai film főszereplője. Egy bűnügyi film akkor is izgalmas lehet, ha az első pil­lanattól tudjuk, ki, hol és mikor követte el a tettet, Eb­ben az esetben ugyanis a tett okainak kiderítése, s a tettes leleplezése képezi a cselekmény tárgyát, s ha a forgatókönyv és a rendező elég ügyes, ebből is kicsihol­hatja azt a feszültséget, amely nélkül nem létezhet krimi. Richard Irving rendező filmje ilyen típusú alkotás: első kockáin megtörténik a gyilkosság, s a továbbiakban azt követjük nyomon — nem kis érdeklődéssel és izgalom­mal —, hogy a tettes, a síké­it rés és intelligens, csinos ügy­védnő, miképp lepleződik le, miként derül fény a férje életét kioltó tett indítékaira. Mindehhez társul a filmben égy bumfordi, kissé ban­dzsító, rosszul öltözött és né­miképp ügyefogyottnak lát­szó detektív, Columbo ravasz ténfergése a tettes és a tett körül. Mi sem természetesebb, hogy ő leplezi le végül a csi­nos ügyvédnőt. Mégpedig ab­ból a közismert tételből ki­indulva, hogy tökéletes bűn­tény nincs, még a legeszesebb bűnöző is hagy valamilyen nyomot, elkövet valamiféle hibát. Makra Igazából ez az új magyar film is egy nyomozás törté­nete kellene hogy legyen. Azt kellene kiderítenie, hogy Makra Ferenc, ez a tehetsé­ges, értelmes, kitűnő külső és belső adottságokkal ren­delkező lemezlakatos miért ül le egy hétköznap I délelőtt társbérlete kopott konyhá­jában a gáztűzhely elé, hogy nagyobb mennyiségű pálinka elfogyasztása után a kinyitott gázsütőből áramló gázban előre megfontolt szándékkal öngyilkos legyen. Kertész Ákos, a film for­gatókönyvének írója, a har­madik változatot készítette el ezúttal a Makra-témából. Az első a nagy sikerű könyv volt, amelyben Kertész — mintegy Fejes Rozsdateme­tőjének folytatásaként — a munkásosztály egy tehetsé­ges tagjának tragikussá váló sorsát úgy mesélte el, hogy egyben figyelmeztetett is: Makra és a makrák hibája többek között abban rejlik, hogy rosszul, hamis értékfo­galmak, morális és emberi normák szerint élnek egy olyan társadalmi rendszerben, amelyben pedig a felemel­kedés, a korszerű emberi kapcsolatok, értékek megte­remtésének minden lehető­sége biztosított. Más szóval: Kertész a tudat és a lét vi­szonyának tisztázatlanságaira, a túdatnak bizonyos elmara­dottságára, s az ebből eredő ellentmondásokra irányította figyelmünket. Ilyen megkö­zelítésben Makra Ferenc sor­sának alakulása világos, kel­lően indokolt és kielemzett volt. Tettét érthetővé, ha nem is elfogadhatóvá moti­válta egész életútja, az a szinte fogcsikorgató küzde­lem, hogy ne legyen más, mint a nagy szürke átlag, hogy észrevétlenül éljen, egy idejétmúlt munkás- és csa­ládideál szerint. A nagy sikerű regényből ké­sőbb színpadi változat is ké­szült, de az már halvá­nyabbra sikerült az eredeti­nél. A hangsúly eltolódott a krimi felé, a látleletből nyo­mozás lett, itt-ott felvillant­va a tett okait. Most pedig itt a filmváltozat, amely még tovább variálja a témát, de nem előpyére. Az kevésbé lé­nyteges, hogy a film és a re­gény szerkezeti felépítése eltér egymástól. Az azonban lényegbevágó, hogy a filmen Makra sorsának alakító té­nyezői átrendeződnek, más hangsúlyokat kapnak. Így a Vali-epizód túlságosan elter­peszkedik a film első felében, s ezzel aránytalanul nagy szerepe lesz Makra sor­sában. Makra képzőművé­szeti tehetségének kibontako­zását sem kapjuk vissza a film igazán nagy lehetősége­ket nyújtó kereteiben. Gyári környezete leszűkül néhány nem éppen rokonszenves fi­gurára, akik azt a benyo­mást keltik a nézőben, hogy „ilyen a melós” — ami már csak azért is hibás megfogal­mazás, mert Rényi Tamás rendező jól látja és érti ezt a munkásmiliőt, s nem rajta múlik, ha hősei mégsem tudnak hiteles képet for­málni a munkásokról (nem az egyénről, hanem — az osz­tályról). Számos felületesen megfogalmazott részlet, hang­súlyeltolódás okozza, hogy a filmváltozat távol kerül a re­génytől. Nem betű szerinti cselekményétől, hanem gon­dolati koncepciójától, írói mondanivalójától. Itt Makra tragédiája inkább érthetetlen és indokolatlan, egyedi, tanul­ságok nélkül való, nem pe­dig egy rossz életfelfogás, a „makraizmus” szomorú, de fi­gyelmeztető következménye. Hiába játszik kitűnően a Makra figuráját igen jól fedő Juhász Jácint, vagy Vali pol­gári környezetből jött, min­dent túlkompenzálóan „for­radalmár” figurájának ala­kítója, Csomós Mari, hiába hozza pompás vérbőséggel a szexuális szempontból Mak­rához ideálisan illő Sztaneket Bánsági Ildikó — a film nem ér fel a regénnyel, s ez a fő hibája. Nem kevesebb annál, hanem más lett. Nem ugyan­azt mondja. Talán jobb lett volna, ha a Makra megmarad kitűnő re­génynek, és nem készül be­lőle gyenge színpadi mű és vitatható mondanivalójú film. Vannak alkotások, amelyek­nek nem tesz jót, ha minden műfaj metamorfózisán át­mennek. Ügy tűnik, a Makra is ilyen könyv volt. Rejtett forrás Naiv történet a középkor vi­lágából, az alkimisták, pénz- sóvár városi urak és céh­mesterek, szépasszonyok és vándor fafaragó legények kö­réből ez a csehszlovák film Értéke csupán a sok szép kosztüm és faszobor. Ezek viszont inkább egy ismeretter­jesztő filmbe illenének. S miután teljesen nyilvánvaló, hogy a történet Lőcsén ját­szódik, nem értjük, miért emlegetik a film magyar szö­vegében mégis Lévát? Takács István Együttműködési munkaterv Szerdán a Belgrád rakparti Népfront székházban két évre szóló magyar—kubai társadal­mi és kulturális együttműkö­dési munkatervet írták alá. A mun'katervet a Hazafias Nép­front képviseletében dr. Möl- nár Béla, az országos elnökség tagja, az OT titkára, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek képviseletében Demeter Sándor elnökhelyettes, kubai részről pedig a Népek Barát­sága Intézet (IPAC) képvise­letében Eladio Aguiar Rodri­guez vezérigazgató-helyettes látta el kézjegyével [tanács pályázatain díjat nyert, I illetve figyelmet érdemlő kéz- ! iratos tanulmányának, dolgo- ! zatának, cikkének címét és le­lőhelyét tartalmazza. Mint Kiss Béláné, a szakszervezet me; gyei titkára előszavában írja’: az összeállítás nem teljes, csak azon alkotók műveit tartal­mazza, akik a korábbi felhí­vásra kitöltötték a nyilvántar­tó lapot és előfordulhatott, hogy a felhívásról nem érte­sült minden alkotó pedagógus. Az 1972 után, készült munkák címei sem szerepelnek a könyv­ben. Értékeink tudatosítása A könyv élő cáfolata a köz­vélemény egyes rétegeiben még meglevő téves nézetnek, amely szerint a pedagógusok „letanít­ják azt a napi néhány óráju­kat és azon túl vajmi keveset cselekszenek az oktatásügy fejlesztéséért, megújításáért.” A könyv élő bizonyítéka an­nak, hogy napjainkban sem is­meretlen — és nem is ritka — a nagy tudású, a tudományo­kat nem csupán közvetítő, ha­nem gazdagító pedagógus. Leg­feljebb nem mindenkit tarta­nak számon, s így azok erköl­csi, anyagi megbecsülése vá­rat magára. A címjegyzék még azoknak is számos meglepetéssel szol­gál, akik úgy vélik, jól isme­rik a megye pedagógustársa­dalmát. Nem valószínű, hógy minden érdeklődő pedagógus, és még inkább a szülőik, a la­kóhely tudja, hogy például a törökbálinti általános iskolá­ban tevékenykedő dr. Abrud- bányay János szakfelügyelő a napközi otthoni oktatás-neve­lés országos szakfórumokon is sokat publikáló szakértője; hogy a gödöllői, Imre úti álta­lános iskola pedagógusa, Ger­gely Péter vezető szakfelügye­lő a többi között számos fizi­kai oktatófilm, s hogy Páhán István nagykőrösi megyei kö­zépiskolai szakfelügyelő az Is­kolatelevízió több filmjének forgatókönyvszerzője. Sok, la­punkban is több-kevesebb rendszerességgel publikáló al­kotó pedagógus nevével is ta­lálkozunk a címjegyzékben, Ágh Biró Béla váci gimnáziu­mi igazgató, Etelvári Sándor kosdi tanár, Fehér Jánosné abonyi tanár, Géczy Etelka gö­döllői tanítónő, Kardos Győző aszódi gimnáziumi igazgató, dfT. Losonczi Miklós ráckevei gimnáziumi igazgató, Molnár Bertalan szentmártonkátai ta­nár, Palotai Sándor gyömrői tanár nevével. A címjegyzék A Magyar Rádió a Művelő-' désügyi Minisztériummal és a Hazafias Népfronttal közösen pályázatot hirdetett az álta­lános iskolák 5—6—7 osztályos tanulói részére Ki tud többet rokonainkról? címmel. A gye­rekeknek minden oldalról be kellett mutatni Finnországot. Zene, sport, történelem, nép­művészet, nyelvrokonság és természetvilág témakörök sze­repeltek a kérdésekben. Az első fordulóban 456 diák küldte be jelentkezési lapját, a bíráló bizottság a rádióbeli el­ső fordulóba — a selejtező után — 241-et hívott meg. A második fordulóba 25-en ju­Ki tud többet rokonunkról? Két Pest megyei iskolás a döntőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom