Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

Városunk kisiparosai Elégedettek munkájukkal- de kevés a cipész, a fodrász és a kádár A városban működő gyárak s üzemek mellett a lakosság ellátásában fqntos feladat jut az itt tevékenykedő kisiparo­soknak. Javító-szolgáltató te­vékenységük jól egészíti ki az állami és szövetkezeti egysé­gek munkáját. Nem véletlen tehát, hogy egy korábbi kor­mányhatározat a kisipari szol­gáltatások bővítését szorgal­mazta. Az eredmény nem is ma­radt el: Nagykőrösön jelenleg a lakossági szol­gáltatásoknak több mint felét a kisiparosok látják el. összesen 283-an vállalnak megrendeléseket, közülük leg­többen, 84-en az építőiparban dolgoznak. A különféle fém- ff ’dolgozó ágazatokban 36kis- ijhros tevékenykedik, szemé­lyi szolgáltatásokat pedig 21-en végeznek. Több mestere akad a városban a bőr- és szőrme­iparnak, a műszeriparnak, az élelmiszeriparnak és a fentie­ken kívül még nyolc szakmá­nak. Kevesen vannak viszont a rádió-tévé szerelők, cipészek, női-férfi szabók, fodrászok, bádogosok, bognárok és kádá­rok. A cél most az, hogy a la­kossági szolgáltatóigények mind jobb kielégítése érdeké­ben egyre több, jól képzett, munkaviszonyban levő szak­ember is váltson ki iparenge­délyt. Indokolt ez annál is in­kább, mivel az új lakótelepeken, vi­szonylag távol a város központjától, alaposan megnőtt az igény a kis­iparosok munkájára, mellyel egyébként a megren­delők általában elégedettek. Gondjaik azonban nem egy esetben azonosak az állami üzemekével: alkatrész- és anyaghiány késlelteti felada­taik teljesítését. Szükséges lenne ezért a helyi ÁFÉSZ- szel kialakított kapcsolat so­rán pontosabban felmérni a kisiparosok igényeit, ennek alapján pedig gondosabban tájékoztatni az alkatrészvásár­lás lehetőségeiről a különböző szakmák mestereit. A kisiparosok városi szerve­zete gondoskodik arról, hogy hozzá nem értő vagy enge­déllyel nem rendelkező kon­tárok ne akadályozzák a kis­iparosok munkáját. Eddig nyolc személyt szólítottak fel, hogy hagyják abba tevékeny­ségüket. Közülük ketten az­óta iparengedélyt váltottak, a többiek ellen pedig, akik to­vábbra is jogosulatlanul vál­lalnak munkát, szabálysértési feljelentést tesznek. A kontárok elleni intéz­kedések nemcsak azért in­dokoltak. mert akadálvoz- zák a kisiparosok tevé­kenységét, hanem azért is, mert azok megrendelőiket is megkárosítják. A kisiparosok számának nö­velését célozza az a rendelet, amely szerint a javító-szolgál­tató műhelyek gépi felszerelé­sére fordított összeget 30 ezer forintig termelési költségként lehet elszámolni. Számottevő növekedésre azonban csak a nyugdíjasok bevonásával lehet számítani, mivel a kisiparosoknál dolgo­zó alkalmazottak száma ugyan az elmúlt tíz hónapban némi­leg nőtt, a foglalkoztatott ipari tanulók száma viszont évről évre csökken. Míg például ta­valy az év elején összesen 32 fiatal tanulta a különféle szakmákat, addig jelenleg már csak 30 ipa­ri tanuló foglalatoskodik a kisiparosok műhelyei­ben. Különösen az építőiparban tevékenykedő szakemberek hiányolják az utánpótlást, másutt viszont éppen a mes­terek tartózkodnak a tanu­lók képzésétől, mivel, mint mondják, nem is indokolat­lanul, a heti hétórás munka­idő alatt mesterségüket nem lehet alaposan elsajátítani. Nem beszélve azokról a ked­vezményekről, melyekben az üzemeknél dolgozó fiatalok részesülnek, és amelyet a kis­iparosok helyzetüknél fogva nem tudnak nyújtani. A kisiparosok jövedelem- adóját két év óta a KIOSZ helyi szervezete állapítja meg. Az e célból létrehozott bi­zottságok a korábbinál már pontosabban veszik figye­lembe a jövedelemarányo­kat, melyekhez az adók nagysága így jobban al­kalmazkodik. A körültekintő fenti munka ellenére azonban még tapasz­talhatók aránytalanságok, fő­leg a kezdő és régi, valamint a főállású és az egyéb munka mellett tevékenykedő iparosok jövedelme és adója között. Nem megfelelőek az ará­nyok minden esetben az egye­dül, és az alkalmazottakkal dolgozó kisiparosok adója kö­zött sem. Egy egyedül dolgo­zó szobafestő jelenleg például ugyanannyi adót fizet, mint az, aki egy szakmunkással, egy ipari tanulóval és egyik családtagjával együtt végzi el a vállalt munkát. A cél most tehát az, hogy megszüntessék ezeket az eltéréseket. Mint említettük, a kisiparo­sok munkájával megrendelőik elégedettek. Többségük tevé­kenységét elismerés, megbe­csülés illeti. Mind többen kap­csolódnak be közülük a köz­életbe is, közösségi tevé­kenységüknek számos szép példája akad. Sokan szorgoskodnak pél­dául a Kazinczi utcai óvoda felújításán, de nem kevés társadalmi munkát végeztek a városi könyv­tárban és a központi óvodában is. Szakmai ismereteik bőví­tésére az őszi-téli hónapok­ban előadásokat szerveznek, a TIT városi előadói pedig a nagyvilág tudományos, mű­vészeti újdonságainak híreit viszik el hozzá. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának tiszteletére elhatározták, hogy munkáju­kat az eddigieknél még ponto­sabban végzik. Augusztusban negyvenkilenc kisiparos „Ilyen volt — ilyen lett” cím­mel kiállításon mutatta be tevékenységét, melyre a város­ból csaknem ezren voltak kí­váncsiak. Khlm Antal Orvosi ügyelet I. körzet helyettese: dr. Mi- kó Miklós; II. körzet: dr. Len­gyel György; III. körzet: dr. Mikó Miklós; IV. körzet: dr. Kulin Sándor; V. körzet he­lyettese: dr. Somlyai Károly; VI. körzet: dr. Somlyai Ká­roly; VII. körzet helyettese: dr. Lengyel György; VIII. kör­zet: dr. Pap Gyula. A központi ügyelet novem­ber 23-án délután 14 órától 25-én reggel 7 óráig a Ma­gyar utca 2. sz. alatti rende­lőintézetben lesz. Hozzák rendbe a kutat A Váczi Ferenc utca lakói panaszolják, hogy elhanyagolt állapotban levő közkútjuk ak­nafedője nincs lezárva, melyet a gyerekek gyakran felnyit­nak. A múlt héten is belelé­pett és majdnem lábát törte egy idős asszony. A baleset- veszélyes kút ügyében eddig hiába fordultak az illetéke­sekhez. A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN K.I A DA SA XVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1974. NOVEMBER 19., KEDD November 20-án délután 3 órakor az Arany János Mű­velődési Központ emeleti ta­nácstermében tartják az ok­tatásügyi dolgozók törzsgárda- ünnepsógét. Az összejövetelt Szabó Sán­dor, a városi tanács vb mű­velődési osztályának vezetője nyitja meg, ünnepi beszédet mond: Tóth Tibor, a Pedagó­gus Szakszervezet városi bi­zottságának titkára, majd át­adják a törzsgárda-oklevele- ket. * Az ünnepi műsorban közre­működik : Harsányt Gábor, Mi­kes Lilla, Hajdú Júlia. Hetipiac Kocséron Olcsó a választási malac Kocséron hetenként egyszer tartanak piacot, s ez a nap, mely szinte ünnepnek számít. A piacra eljön több körösi, kecskeméti bazáros, sőt gyak­ran Pestről is érkeznek áru­sok. A gyalogpiacon gyümölcs, zöldség, a virág és sok egyéb kapható. Körösi fokhagyma- és hagymaárusokkal is talál­koztunk, Tiszakécskéről pedig almát hoztak a kiskereskedők. A jószágpiac szezoncikke a malac, melyet a télre nemigen vásárolnak, így nagyon lement az ára. Farkas István 8 hetes, szép választási malacainak párját csak 500 forintért vet­ték meg. A gyengébb malacok páron­ként 400 forintjával keltek, s volt, aki egy rossz bőrben levő lemaradt jószágot, száz forin. tért adott oda.. * Feltűnést keltett a piacon egy kecske, melyet egy idős tanyai ember, Hajdú Balázs árult: 500 forintra tartotta, de csak 150-et ígértek érte. Tanácstagi beszámolók Tóth Mária, a 14-es válasz­tókerület tanácstagja és Antal László, a 15-ös választókerület tanácstagja november 21-én, csütörtökön délután 6 órakor az írodagéptechnika Vállalat ebédlőjében (Örkényi u. 44— 46) tanácstagi beszámolót tart. Inkei István, a 25-ös vá­lasztókerület tanácstagja no­vember 21-én, csütörtökön dél­után 6 órakor a Kossuth álta­lános Iskola Rákóczi út felőli tantermében (bejárat a Rákó­czi utcáról) tanácstagi beszá­molót tart. Marton István, a 43-as vá­lasztókerület tanácstagja no­vember 22-én, pénteken dél­után 5 órakor az alszegi tsz- klub helyiségében (Szolnoki u. tanácstagi beszámolót 63.) tart. Daru Ambrus, a 44-es vá­lasztókerület tanácstagja no­vember 22-én, pénteken dél­után 5 órakor a Szabadság Tsz klubhelyiségében (Szolnoki u. 63.) tanácstagi beszámolót tart. Előadás és film az asszonyklubban Ma este 6 órakor a Petőfi is­kolában előadást rendez a Ha­zafias Népfront nőbizottsága. Az asszonyklub előadássoroza­ta keretében Patay Dezsőné, a nőbizottság titkára számol be az NDK-ban tett tapasztalat- csere látogatásáról. Az elő­adást filmvetítéssel színesíti. Anyakönyvi hírek Született: Koraknai Ambrus és Győri Terézia: Péter; Ra­masz András és Vígh Kata­lin: Katalin; Kőházi-Kis Dé­nes és Biczó Rozália: Andrea; Csaba Flórián és Demeter Mária: Flórián; Horváth Ba­lázs és Pozsonyi Klóra: And­rea; Granyák József és Ka- szala Anna: Csaba; Bodrogi István és Zsilka Erzsébet: Ist­ván nevű gyermeke. Névadót tartott: Honti Mik­lós és Karaus Katalin: Irén: Tarczali Sándor és Kecskemé­ti Zsuzsanna: Sándor; Székely Magdolna: Viktor nevű gyer­mekének. 'Házasságot kötött: Fajka János és Pintér Erzsébet; Gu­lyás Károly és Udvardi Má­ria; Barta László és Hegedűs Mária; Bársony László és Csá­szár Mária; Győri Pál és Sze­merei Margit; Tóth Albert és Popper Anna. Meghalt: Szathmári Imréné Csete Mária (Arany J. 10.), Eszenyi István (Balaton u. 1.), Becser Istvánná Tóth Eszter (Eper u. 5.). SPORT Megérdemelt győzelem — idegenben Törökbálinton szervezett já­tékkal értékes, megérdemelt megyebajnoki két pontot szer­zett a Kinizsi labdarúgó csa­pata vasárnap. A látszólag si­ma, agyagos talajú pályán, me­lyen a labda könnyen elpat­tant a játékosoktól, együtte­sünk a következő összeállítás­ban küzdötte végig a 90 per­cet : Kocza — Suba, Juhász, Fa­ragó, Orbán, Bari, Cavalloni, Kovács Z., Kecskés III., Szabó, Kovács T. A 3. percben lendületes tá­madás végén Szabó nagy lövé­sét a kapus kiütötte és Kecs­kés III. fejjel helyezte a lab­dát a hosszú sarokba. 1:0. Okos gól volt. Juhász szerelt jól, majd Kocza szép vetődéssel védett egy erős, lapos lövést. A 22. percben jó hazai táma­dás után csak nehezen szaba­dult fel a ‘körösi kapu. A 26. percben egy beívelésnél Ju­hász kibillent az egyen­súlyából, önkéntelen moz­dulattal a labdába ütött, 11-es. A büntetőt a törökbálin­A temetők népművészete Kiállítás az Arany János Múzeumban Az idei múzeumi hónap keretében a nagykőrösi Arany János Múzeumban vasárnap megnyílt a sok gonddal, szakértelemmel és utánjárással összehozott: „Temetők népművészete" című kiállítás, mely Nagykőrös, Albert- irsa, Pilis, Cegléd—Monor, Kiskunság és Duna-mellék csoportosításban a Duna—Tisza közi temetőkből, jelleg­zetes fejfagyűjteményt állít a látogatók elé. A kiállítás' Novák László néprajzkutató, múzeum­igazgató előadásával nyitotta meg kapuját. „A népi társadalmi élet sa­játos tárgyi megnyilatkozási formáinak, legfőbb tulajdonsá­ga a személyes vonatkozás és az, hogy minden ik »-mondani akar« valamit. Többségük az életkor jelentős eseményeihez kapcsolódik. A hímes guzsaly, mángorló, sulyok és kapatisz­tító az ifjú legény komoly szándékáról »beszél«... A ha­lottat a rokon asszonyok »ma­daras« szövésű halottas ab­roszba csavarják, a kortárs férfiak pedig a halott nemét, életkorát, társadalmi helyzetét jelző cifra fejfát faragnak sírjára” — idézte bevezetőül Novák László, Kos Károly etnográfus, a Szilágyság nép­jelentéstartalommal is lénye- gítettek. A fejfák szerepét te­kintve, az élők sorából kimúlt ember nyugvóhelyének jelö­lésére szolgálnak bár, a díszí­tőelem-rendszerük ennél töb­bet mond, a halott személyé­ről nyújt ismereteket — han­goztatta az előadó. t z erdélyi „kopjafák”, a Ti­szántúlon általános „csónak alakú” fejfák mellett igen jel­legzetes csoportot képeznek a Duna—Tisza közén fellelhető fejfák is, amelyekből népmű­vészeti kiállításunk fog össze egy csokorra valót. E fejfák általános jellemzője is, hogy az embert jelképezik, antro- pomorf jellegűek. Ezek között sorakoznak a ceglédi reformá­tusok „gombos” fejfái, vala­mint az ezeknél dúsabban fa­ragott, több díszítőelemből a népművészet kiemelkedő összeálló albertirsai „cifra fej- • képviselői a területünkön fák”. Utóbbiak törzse — a megtalálható, oszlop alakú fej- szövegmező felett — szinte fák is, amelyek — túlmenően minden esetben „virágtartó- a népművészet esztétikai meg- val” kezdődik, amelyből kü- nyilvánulásán — szimbólum lönböző gombos díszek, túli­művészetét vizsgáló tanulmá­nyából. A fa ilyen célú megmunká­lása kiváló lehetőséget nyúj­tott mindenkor a díszítő fara­gásra, amely révén, a díszítő­elemek műves kimunkálásával éppen az eredeti, közösségi tö­rekvés valósult meg. A fejfák igen változatos darabjait ta­láljuk meg a Duna—Tisza kö­zén. Páratlan szépségűek a fa­munkáló őstehetségét repre­zentáló, domborúan vésett, tábla alakú fejfák. Ugyancsak pán, csillag motívumok emel­kednek ki, s a csúcsán korona zárja le. Az egyes díszítőele­mek jelentéstartalma külön-. külön is kapcsolódik az élet­szimbólumhoz (például a. „vi­rágtartó”, a fényt, meleget jel­képező csillag, illetve gömb) azonban legkifejezőbbek a fej­fák csúcsdíszei. Ezek a sírban nyugvóról is tudósítanak: leg­elterjedtebb a nőt jelző motí­vum, a „gomb”, „kiscsillag”, „nagykorona” stb., míg a fér­fiakat szimbolizáló díszítőele­mek között a „kis- és nagy­kalap”, „kiscsillag”, „gömb” stb. a leggyakoribbak, összes­ségében a különböző díszítő­motívumokból összetevődő fejfa mint „életfa” jelenik meg tehát, még akkor is, mi­kor méretei tekintetében a vagyoni állapotot tükrözi. Mind a fa megmunkálása. mind a fejfák jelentéstartal­ma tekintetében magas mér­cével értékelhetők egyes kis­kunsági helységek fejfái is (Ordas, Fülöpszállás, Harta), amelyek népművészeti kin­csünk becses darabjai. Ezek motívumrendszeréhez sokban hasonlítanak az albertirsaiak, a csillag- és egyes gombmotí­vumok révén. Egyéni jellegze­tességüket hangsúlyozza né­hány motívumvariáció, mint például az ordast fejfák eseté­ben a „fonatok”. A fejfák készítésével — mondotta befejezésül Novák László — ácsok, ügyes kezű faragó parasztemberek foglal­koztak, s faragó munkájuk révén — a helyi szokásoknak megfelelően — keltették életre népművészetünk, népi kultúr- kincsünk felbecsülhetetlen ér­tékű becses darabjait. A megnyitó előadás után a szép számban megjelent közönség megtekintette a kiállítást. A nagykőrösi fejfák az ezerkilencszázas évek elejéről valók, felírásuk azon- ba már nehezen olvasható. Az egyik Máté Józsefné sír­ján állt, aki 82 évet élt. A régi időkben kevesen csinál­tattak sírkövet, megelégedtek gombosfával. A városban speciális gombosfaqsinálók éltek, s voltak idős emberek, akik a téli erdővágáskor maguk választották ki a leg­szebb szálfát — gombosfának. A mostani bemutató egyik öreg fejfája Nagykőrös egykori Pótharaszí-pusztájának régi temetőjéből való. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg. K. L. tiak értékesítették. 1:1. A 34. percben Kecskés III. jó átadá­sából Szabó higgadtan lőtt a hálóba, 2:1, A félidő befejezne előtt nehéz helyzetben tisztá­zott a körösi védelem. Fordulás után főleg mezőny­játék folyt, a körösiek igye­kezték lelassítani a hazaiak len­dületes támadásait. A 65. perc­ben Kecskés III.—Szabó ado­gatás után Orbán nagy lövése alig kerülte el a kapuit. A ha­zaiak erősen rohamozták, két ízben is parázs jelenet alakult ki a körösi kapu előtt, de a védelem biztosan állt a lábán. Kocza jól védett. A hátvéd­hármas szinte hibátlanul ját­szott és a középpályások tel­jesítményét is dicséret illeti. Elől Kecskés III.—Szabó kombinatív játéka jelentette a gólveszólyt, a szélsőket többet kellett volna foglalkoztatni. Surman játékvezető precízen, kifogástalanul bíráskodott. Törökbálinti ifi—Nk. Kinizsi ifi 5:2 (1:1) Kinizsi ifi: Szabó — Godány (Várkonyi), Labancz, Kurgyis, Tóth, Bélteki, Kaszap, Benkó, Ruttner (Torma), Szalai. Ba­nyán A körösi csapat jól kezdett, vezetett, de a hazaiak védelmi hibából egyenlítettek, fordu­lás után pedig még nagyobb hibából a vezetést is megsze­rezték. Ezután a körösi csa­pat idegesen, rosszul játszott. Góllövő: Banyár, Kurgyis. Keddi sportműsor Asztalitenisz. Orosháza: O. Kinizsi—Nk. Kinizsi NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 13,30: Nk. Gimnázium— Ceglédi Mezőgazdasági Szak- középiskola, középiskolás ku­pamérkőzés. P. S. Mit látunk ma a moziban Édes szó: Szabadság I—II. Izgalmas, színes szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Előjáték. Ma­gyar híradó. Előadás kezdete: 5 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBÖZI ISKOLÁBAN Modern idők. Amerikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Szerdán Törzsgárdaiinnepség

Next

/
Oldalképek
Tartalom