Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-17 / 269. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1974. NOVEMBER 17., VASÁRNAP Nyolcvanegy csoport, ezerháromszáz hallgató Megkezdődött a politikai oktatás JÓL FELKÉSZÜLTEK A JÁRÁS PROPAGANDISTÁI Megtartották Cegléden a járási pártbizottság által szervezett politikai oktatási év megnyitóját. A propagandistákat Nagy Imre, az MSZMP járási bizottságának titkára köszöntötte, majd elmondotta, hogy a középtávú oktatási év utolsó esztendeje az idei, . amelyben — gondos előkészítés eredményeként — nyolcvanegy oktatási csoportban,' ezer- háromszáz hallgató bővíti politikai ismereteit. Egy korábbi járási pártvégrehajtóbizottsági ülés értékelte az utóbbi években kifejtett oktatási munkát, s megállapította, hogy a középtávú tervben kitűzött célokat sikerült elérni. A továbbiakban az ideológiai témákkal tüzetesebben foglalkoznak, behatóbban ismerkednek a társadalmi! és az állami élet, a művelődéspolitika kérdéseivel. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok politikai képzésére. Az eredményeket a párt- szervezetek egyre javuló, mind szervezettebb tevékenységével érték el. A Pest megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága sok segítséget ad a propagandisták • felkészítésében. A járási pártbizottság*' íS nagy gondot fordít a propagandisták továbbképzésére és a megfelelő utánpótlás biztosítására. Jó példa erre, hogy az elmúlt három évben ötvenhatan végezték el a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, s jelenleg kilencvenen a hallgatói. Kilencen szakosítót végeztek, tizenheten most szerzik meg a képesítést. A speciál kollégiumnak tíz járás beli hallgatója volt, napjainkban huszonket- ten tanulnak. A jövőben a nevelő jellegét kell erősíteni. A tananyag iránti érdeklődést fokozza a színes előadás, a változatos szemléltetés. Jól példázza ezt az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben kialakult gyakorlat, amely szerint a tananyag témájához kapcsolódó múzeumi kiállítások megtekintése a kulturális alap felhasználásával lehetséges. Az országjárás szintén jó alkalom a tanult anyag helyszíni élményekkeli színesítésére, bővítésére. Minden csoport programjában szerepel hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójával kapcsolatban a lakóhely, a település fejlődésének méltatása. Megfelelő anyagot találnak hozzá a propagandisták a községek most elkészített krónikáiban. A tavasszal tanulmányozzák a megyei pártértekezlet anyagát, majd behatóan foglalkoznak a párt XI. kongresszusának határozataival és az azokból adódó teendőkkel. Mind a propagandistáknak, mind a hallgatóknak elegendő segédanyag áll rendelkezésükre az eredményes munkához. A megnyitót követően a KGST szerepéről és jelentőségéről, a nemzetközi ideológiai harc kérdéseiről, az érdekeknek a szocialista társadalomban elfoglalt helyéről, szerepéről és felismeréséről, a munkásosztály helyzetéről és vezető szerepéről hangzottak el előadások. T. T. Segítenek a termelőszövetkezetek Új napközi épül Kocséron A kocséri általános iskola napközi otthonának épülete elavult, életveszélyessé vált. A kocséri Petőfi Tsz vezetősége és tagsága — 1974-re és 1975- re, két részben — egymillió forintot, valamint a régi épület'.bontásához kézi és gépi üjűnkáérőt ajánlott fel ellenszolgáltatás nélkül, s eddig már mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett el. Az új napközi otthon átadásáig a tsz helyet adott a napközis gyerekeknek a község központjában, egy jelenleg üresen ' álló szolgálati lakásában. A tsz szocialista brigádjai a közelgő XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukban vállalták, hogy egynapi munkabérükkel segítik az új napközi építését. A befizetést már meg is kezdték a községi tanács által e célra nyitott folyószámlájára. A brigádok további versenyvállalásai a minőségi munkára irányulnak. A Petőfi Tsz kezdeményezéséhez az Új Élet Tsz is csatlakozott, így remélhető, hogy az új napközi átadására a következő tanév elején sor kerülhet. Király Kálmán, a Petőfi Tsz párttitkára Az utazó fiatalok klubjában Kívánságláda és faliújság A ceglédi vasútállomáson az utazó fiatalok nemrég megnyílt klubját sokan és szívesen keresik fel. Az ott időzök számára alkalmankénti programot állít össze az állomásfőnökség KISZ-álapszervezete. Tervezik, hogy balesetvédelmi kisfilmet vetítenek, friss hírekkel faliújságot készítenek, kívánságládát helyeznek el a klubban, melybe ki-ki bedobhatja javaslattevő levelét. Előkészület a Hazai estékre Segítsünk a csapatnak A HAZAI ESTÉK játékos honismereti vetélkedőnek egyre nagyobb a „szurkoló” tábora, nemcsak az érdekelt városokban, hanem országszerte is. A nézők egyre inkább felismerik, hogy nemcsak egy-egy lelkes főiskolás csapat kutatja és viszi országvilág elé a kiválasztott városok rejtett kincseit, sajátos jellegzetességeit, nevezetes alkotásait, érdekes-értékes embereit, hanem az ismétlődő adásokon mindig bemutatkozik egy „másik csapat” is, amelyet a versengő város állít a főiskolás csapat mellé, s az sokszor láthatatlan marad, csak ötleteivel, együttérzésével, információival segíti a város szülötteiből vagy „fogadott fiaiból” alakult, látható főiskolás csapatot. Ügy mondhatjuk, hogy ezt a műsort közösen szerkesztik, és közösen, „kalákában” csinálják. Nemcsak a tévé szerkeszti, és nem is csak a város kisded főiskolás csapata, hanem ugyanúgy a másik, nagyobb csapat is, amely a város szerelmeseiből, múltjának és jelenének legjobb ismerőiből, a segítőkből, * „bedolgozókból” és „szurkolókból” — és persze, a műsorban ténylegesen közreműködőkből áll. EZ A SAJÁTOS veiíélkedő abban különbözik a korábbi, hasonló „Ki mit tud?”-októl, hogy nem a lexikális ismeretek dömpingje jellemző rá, hanem egyre inkább az egykori népi segítő munkák, a kalákában végzett házépítések, aratások, tollfosztók, ku- koricafosztók derűje. Miközben bemutatjuk és megismerjük egy-egy város rejtett kincseit, jellegzetességeit, színes alkotó egyéniségeit, s talán némiképp gondjait is, egyúttal közös szórakozásban, városi méretű nagy tábortűzön, klubesten vehetünk részt. Azt szeretnénk, ha ez december 13-án, Cegléden még jobban igazolódnék, mint a Hazái eáfék eddigi adásain. Ha új és új „cégié,dl százak” vállalnának részt abban, hogy az ország egyre jobban megismerhesse Dózsa és Kossuth városát, s vele együtt szerelmeseit, múltjának és jelenének szenvedélyes búvárlóit, a honismereti mozgalom ceglédi munkásait és közösségeit. DE HOGYAN? És mit is kellene felkutatni kalákában? Közérdekű családi hagyományok színes beszédű őrzőit. Régi népszokások egykori „tisztségviselőit” és fennmaradt kellékeit. Fiókokban, padlásokon, kamrákban, fészerekben lappangó, a város múltjára világot vető dokumentumokat, a „homok megszelídítésének” a helyi múzeumban nem található beszédes munkaeszJEGYZET Teremfoci? Az új lakótelep házfalai ablakostul érkeztek a helyszínre, előre gyártva. Hamar elkészült a többszintes épület. Valószínű, most a belső szereléseket végzik benne. A csillogó ablakszemek mögött időnkéitt sebesen cikáznak a szobában a munkások. Szobám ablakából, az alapozástól kezdve figyelem az építkezést, s lelkem mélyén örülök, hogy hamarosan ismét sok család jut korszerű, kényelmes otthonhoz az új ház falai közt. Az építkezés ablak mögötti, alkalmi színpadán piros, barha, zöld színfoltok tűnnek fel: egy-egy munkás pulóvere, inge. Érdekes műsor, szokatlan rendezés. • Mondhatnám úgy is, szokatlan munkaszervezés. Mert az új épületben, lám csak, nem vezetéket, hanem labdát „szerelnek”. Kispályás labdarúgás zajlik, néhány tagú alkalmi csapattal, az épület harmadik emeleti helyiségében, kora délután, néha később is. Nemcsak ebédidőben. A labdarúgást, mint sportot, tisztelem — a sportpályán. De más a véleményem róla, különösen játékosairól, ha a játékot építkezés területén látom, ahol más elfoglaltságot is bőven találhatnának. Az építkezés körül lakóházak állnak, a házakban családok élnek, közülük sokan szintén dolgozó emberek, szakmunkások, szocialista brigádok tagjai, fiatal szakmunkások, pályaválasztó fiatalok. Saját szemükkel látják nap mint nap, figyelemmel kísérik az építkezést. Tudják, hogy a vállalat munkáját nem ítélhetik meg néhány ember tevékenységéből; A véleményük azért megvan az emeleti „labdaszerelőkről”, s ez bizony nem kedvező a Báes megyei építők számára. e. k. Könyvvásár '4 'títoüíM: A politikai könyvnapokkal egyidőben, antikvár könyvvásárt rendezett a szegedi antikvár könyvesbolt Cegléden. A három napig tartó könyvvásáron sok könyv cserélt gazdát. Apáti-Tóth Sándor felvétele közeit, kihaló mesterségek! szerszámait, magángyűjtemények eddig még nyilvánosságot nem kapott, remek darabjait. Tudjuk, milyen szép és gazdag a Kossuth Múzeum Kossuthra és az 1848—49-es szabadságharcra vonatkozó gyűjteménye, de* Cegléden, ahol annak idején Kossuth Lajos szavára háromezer fiatal férfi állott be honvédnek, s ahol a Kossuthnál járt „Százak” unokái még ma is élnek, a leszármazottak birtokában biztosan rejtőznek még az illetékesek által számon nem tartott közérdekű levelek, feljegyzések, tárgyak — és megörökítésre érdemes történetek. Kossuth Lajos hangját, az aradi vértanúk emlékére 1849- ben elmondott és viaszhengerre vett beszédét hallottuk a rádióban, de azzal kapcsolatban még sok minden tisztázatlan. Aközött a nyolc-tíz ember , között, akik akkor a felvétel alkalmával kiutaztak Turinba, talán ceglédiek is voltak? Ki hallott erről szüleitől vagy nagyszüleitől? Vagy arról, hogy mikor mutatták be Kossuth hangját Cegléden is? Jó lenne, ha a ceglédi Hazai estén valami új, eddig ismeretlen adat kerülhetne nyilvánosságra erre vonatkozóan. Mindezek felkutatásában természetesen számítunk az „ifjúsági brigádok”, az „utánpótláscsapat”, különösen a már nevükkel is elkötelezett iskolák, a Kossuth Gimnázium, a Török János Szakkö- zépiskora, a Táncsics Mihály- ról és a Földváry Károlyról elnevezett általános iskolák tanulóinak, s persze az üzemek és tsz-ek KlSZ-fiatalsá- gánák lelkes aktivitására is. KÖZELEBBRŐL meghatározva, az alábbi kutatási feladatokat kellene megoldani: Száz éve halt meg Török _ János, Széchenyi István eg yik bizalmas tanácsadója, a cegléd-szőkehakni, európai vonatkozásban is úttörő, bentlakásos‘középfokú mezőgazdasági szakiskola megalapítója. A Kossuth Múzeum kiállításán ott láthatjuk a Török János munkásságát bemutató sarkot, azonban remélhető, hogy valamelyik olyan család ládafiából vagy padlásáról, amelynek valamelyik elődje annak idején tanult az iskolában, előkerülhet a korszerű gazdálkodásra oktató „Szőkehalmi Könyvtár” valamelyik példánya, vagy valamely más, egykorú írásos vagy fényképes dokumentum. Annak is van értéke a város múltjának megismerése szempontjából, ha a Török János ceglédi működésére vonaitkozó esetleges szájhagyományos emlékeket megörökítik a gyűjtők. Tudjuk, hogy a mai Török János Szakközépiskola fennállásának 20. évfordulóján, Irhást Sándor tanár lelkes irányításával, már folyt valamilyen kutató tevékenység. A mostani vetélkedő jó alkalmat szolgáltat arra, hogy az iskola diákjai és az általuk mozgósított családtagok megsokszorozzák korábbi kutatásuk eredményeit. O Cegléd, az egykori nagy parasztváros újabbkori történetének nevezetes lapjai szólnak a századfordulós agrárszocialista megmozdulásokról. Ezek egy részét már feltárta a kutatás. De azért bizonyára lehet találni még a városban olyan idős embereket, akik — családi hagyományként — közérdekű és érdekes emlékeket tudnak felidézni a Várkonyi István féle agrárszocialista küzdelmek, a földmunkás megmozdulások, az egykori paraszti olvasókörök, a földbérlő szövetkezetek múltjáról. Ez utóbbival kapcsolatban különösen egy ceglédi „ős termelő szövetkezet” történetére lenne érdemes fényt deríteni. A szociáldemokrata Urban Pál által 1902-ben, szegényparasztokból alakított földbérlő szövetkezetről van szó. Ahogy Hídvégi Lajosnak, Cegléd érdemes helytörténeti kutatójának közléséből tudom, 400 hold földet bérelt közösen a negyven szövetkezeti tag. A szövetkezet, melynek tagsága időközben részben kicserélődött, egészen 1945-ig fennállott. A kezdeti időszakra nézve kellene adatokat és dokumentumokat felkutatni az első bérlők családjaitól a szövetkezet alapításáról, első tagjairól és működéséről. © A Kossuth Múzeum kiállítása régi mezőgazdasági eszközökben elég szegényes. Jó lenne, ha a mostani felderítés eredményeként, ki lehetne egészíteni a kiállítást, a homoki szőlő- és gyümölcstermesztés helyi kezdeteinek munkaeszközeivel. O A Kossuth hangjára vonatkozó és a szabadság- harc emlékeinek felkutatásával kapcsolatos feladatokról fentebb már szóltam. Reméljük a ceglédi „élő 48”-nak (ahogy Hídvégi Lajos díjnyertes munkája nevezi) még több ismeretlen emlékét felszínre hozhatja a mostani nyomozás. © Amint tudjuk, a cégié cü adás éppen Luca napjára esik. Jó lenne felkutatni néhány olyan ízes beszédű idős férfit és nőt, akik elmondanák, hogy annak idején miképpen készítettek Luca-széket, s mit tudnak a Luca-napi boszorkányokról? A rivális város bizonyára ki fog rukkolná Luca-napi szokásaival, hagyomá-- nyaival, jó lenne, ha —- szükség esetén — Cegléd is érdemlegeset tudna nyújtani. O A népszokások köréből talán még a régi lakodalmak egykori gyakorlott vőfélyeit, neves szakácsasszonyaií lenne érdemes felkutatni, s számba kellene azt is venni, kinél található még a városban régi jegykendő vagy jegy- ing, vőfély pálca, vőlegény bokréta, régi szokás szerint üveg alatt megőrzött menyasszonyi koszorú, érdekes szövegű mó- ringlevél (házassági szerződés) stb. Tudjuk, a tévének a képernyőn bemutatható érdekes tárgyakra van szüksége. A JUTALOM ebben a városi méretű kutatási kampányban való sikeres közreműködésért elsősorban az lenne, hogy az eredmények egy része képernyőre kerülhetne, növelve a „ceglédi csapatok” győzelmi esélyeit — de lehetséges, hogy még egyéb kellemes meglepetés is éri majd a képernyőről a „városi csapat”, az „új ceglédi százak” legsikeresebb „magánnyomozóit”. Talán az iskolák vagy a város vezetősége is tűz ki majd pályadíjat a legbuzgóbb, legeredményesebb ifjú „helytörténészek” jutalmazására. Az sem lebecsülendő eredmény, ha a vetélkedő által inspirált kutatás melléktermékeként, új tárgyak, új értékes dokumentumok kerülnek be a Kossuth Múzeumba, illetőleg, ha a város múltjának most felfedezett új adalékai válnak széles körben ismertté. Jó három hét van még hátra a ceglédi Hazai estéig. Kezdődjék el tehát a „társadalmi előkészítés”! A Kossuth Múzeum és a Török János Szak- középiskola bizonyára szívesen látja a beérkező anyagot és adatokat. Segítsünk a csapatnak! Dr. Morvay Péter Köszöntő, virággal A népszerű novemberi Erzsébet névnapra pompás virágok kerülnek a ceglédi virágboltokba és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet virágárusító helyeire. Szegfűkkel és szokatlan formájú krizantémokkal köszönthetik az ünnepeiteket: erről jórészt a tsz virágkertészete gondoskodik. Cserepes dísznövényként megjelent a mikulásvirág is. Általános iskolások kiválasztó atlétikai versenye A járási sportfelügyelőség és a CVSE atlétikai sportiskolája november 18-án, hétfőn délután atlétikai kiválasztó seregszemlét rendez a vasutas- sporttelepen. Azoknak a diákoknak részvételét várják, akik majd az 1975-ös évtől kezdődően a sportiskolái tagozatok tagjai lehetnek. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az általános iskolák az atlétikára, mind a testnevelők, mint az iskolaigazgatók segítik a kiválasztó verseny lebonyolítását.
