Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-17 / 269. szám
\ Galga menti népművészeti találkozó Nyitány Vácszentlászlón Harminc év eredményei a kiállításon A harmadik Galga menti népművészeti találkozó bemutatóit az idén az eddigi hagyományoktól eltérően a j<trás községeinek felszabadulása napján rendezik meg. Ezeken a községi bemutatókon szinte az egész lakosság és valamennyi intézmény megmozdul a faluban, hiszen nemcsak a népművészeti hagyományok felelevenítése a cél, hanem egyúttal a község életének rö- videbb szakaszát, az elmúlt harminc évet is bemutatják. Az ünnepségek előkészítésére járásszerte operatív bizottságok alakultak, melyeknek nemcsak népművelők, hanem a község politikai és gazdasági életének vezetői is tagjai voltak. Hónapok hosszú munkája során alakult ki az az ünnepi összeállítás, ünnepi megemlékezés, amivel falvaink lakód a felszabadulásuk és a népművészet ünnepére készültek. A rendezvénysorozat ma, vasárnap délután kezdődik a vácszentlászlói művelődési házban. Elsőként egy kiállítás megnyitására kerül sor, amelyet a művelődési ház előcsarnokában és egyik klubszobájában állítottak fel. Ez a tárlat bemutatja Valkó, Vácszent- lászló és Zsámbok község, valamint az Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet felszabadulás utáni hétköznapjait. A kiállítást Nyíri Tibor, az MSZMP járási bizottságának munkatársa nyitja meg. Évente 45 millió A felszabadulás óta jelentős változás következett be a községek lakóinak életében. Nagy részük Budapestre járt dolgozni, többnyire kerékpárral. Kicsi volt a falu megélhetésére a határ, például Vácszentlász- lónak 1680 holdja volt, ma 3400 van. Hasonló volt a helyzet a két társközségben: Zsámbolcon és Valkón. A falvakban három-öt-hát holdas kisgazdák éltek, de igen sokan eljártak dolgozni az urasághoz, mások summásnak mentek a Dunántúlra. Mint Furit- lyás János, az Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke elmondta, ma már a három falu lakosságának legnagyobb jövedelemforrását a termelőszövetkezet jelenti. Évente 44—45 millió forintot fizetnek ki. Hosszú volt az út, s a harminc év alatt komoly eredmények születtek. A földosztás után jelentős területtel gazdagodott a falu. At. első közös gazdaságot, a termelőszövetkezeti csoportot 1950-ben alakították meg a százholdas volt papi birtokon. A valkói és a zsámboki termelőszövetkezet 1958- ban, a vácszentlászlói 1959- ben alakult. A falvak életében 1957 után indult meg az erőteljes fejlődés. Ekkor kezdett növekedni az életszínvonal és gyarapodtak a művelődési lehetőségek. A felszabadulás után csak mozi volt a három községben, ma már könyvtár és művelődési ház is van. Tablók * 'az előcsarnokban A lakosság életszínvonalának növekedése legjobban a termelőszövetkezetek gyarapodásán mérhető le. A tsz és a községek történetét bemutató kiállítás tanúskodik a fejlődésről. Az egyesült tsz-nek ma 1240 tagja van, alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal, járadékosokkal együtt 2000. A tsz-tör- téneti kiállítás az 1964—1974 közötti időszakot mutatja be. A szövetkezet bruttó jövedelme 10 évvel ezelőtt 27, ma 60 millió, álló- és forgóeszközeinek értéke 46 millió forint értékű volt, ma 175 millió. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés is jelentős mértékben nőtt: 1964- ben több, mint 14 ezer, 1974- ben meghaladja a 34 ezret. A művelődési ház előcsarnokában tablókon mutatják be a szövetkezet fejlődését dokumentáló grafikonokat, a munka körülményeket színes fény- képfelvételek érzékeltetik. A három község fejlődéséről ugyanitt látható fotókiállítás is. Skoda -göm bcsap A kiállítás rendezője Tóth Imre vácszentlászlói pedagógus, az anyag gyűjtésében és rendezésében Sánta Miklós, művelődési ház igazgató, Basa János és Karcagi János KISZ- titkárok segítettek. A klubszobában mutatják be az Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet termékeit. Található itt egy erdészeti rész is, ahol régi eszközöket, szerszámokat állítottak ki. A termelőszövetkezetek széles körű tevékenységét érzékeltetik a különböző üzemágak termékei is. Van itt a tsz 1970- ben alakult forgácsolóüzemében készült Skoda-gömb- csap. és Ikarusz-csapszeg, és Csepel persely is. Vácszentlászlón 1969-ben jött létre a gumiüzem. Termékei közül többek között láthatunk itt rezgéscsillapítókat, porvédőket. Ugyanúgy az 1972-ben alakult valkói gumiüzem Taurusz-radírjait, kengyeles gumiköteleit, kukta- és kávéfőző-gumigyűrűit. Kis- tepsikben láthatók a kiállításon a Zsámbokon 1972-től működő MGF—OG szárítóüzemének termékei, a lucerna, szója, pellet, a lucernaluiszt, a borsó- liszt. A szárítóüzemben az idén miteigy kétszáz vagonnyi szá- rítmányt állítottak elő. Ezek nagy része exportra megy. Ugyanebben a teremben mutatják be az 1969-ben alakult Galga-tej feldolgozó üzem termékeit is: a Galga-tej 1970- ben csaknem kétmillió litert, 1974-ben már több mint hatmillió liter tejet dolgoz fel. Faragóit agancs A termékek között két zsámboki népviseletes bábu áll, s ugyanitt mutatják be a valkói Tóth József szarvasagancs- és fafaragásait, valamint a szintén valkói Hortobágyi Imre kovácsoltvas munkáit. A három község felszabadulása tiszteletére ma délután ünnnepi nagygyűlést tartanak, amelyet dr. Cseri László, csúcsvezetőségi párttitkár nyit meg. Az ünnepi beszédet Fu- rulyás János, a járási pártvégrehajtóbizottság tagja, a szövetkezet elnöke tartja. Az ünnepi műsorban a három község iskolái közös irodalmi műsort mutatnak be a harmincadik évforduló tiszteletére. Ezután lépnek színpadra a Galga-menti népművészeti találkozóra benevezett egyéni szereplők és csoportok: énekesek, citerások, néptáncegyüttesek, asszonykórusok, egy xilofonegyüttes és még sokan mások. A községek felszabadulási ünnepének és a népművészeti találkozóinak sorában Vác- szentlászló—Valkó—Zsámbo- kot november 19-én Galgahé- viz és Túra követi. Örszigethy Erzsébet Harminc éve történt Egy levelezőlap; ceruza val írva Keleti irányból már hallatszott a felszabadító szovjet csapatok ágyúinak dörgése. Éjjelente látszottak a távoli tor- kolattüzek. Sokakban élt a remény, hogy a német és nyilas uralom már nem tart soká. Egy november eleji reggelen németeket szállásoltak be Gödöllőn. Az Árpád és a Mátyás király utca sarkán lévő házban lakó Dregonyáékhoz is került A Magyar Néphadsereg Híradó Technikai Üzem 1975. január 2-ától felvételre keres erkölcsileg, politikailag megbízható rádió-, ródiórelé- és géptávíró- műszerészeket, optikus, fénytechnikai szakmunkásokat, tehergépkocsiszerelőket és vezetőket, festő, fényező és esztergályos szakmunkásokat, betanított (elektromos) munkásokat ' és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen, az alábbi címen: MN.HTO. Gödöllő. Dózsa György u. 63/a. Telefon: Gödöllő 531, 104-es mellék. egy német katona. Dregonya József feleségével és édesöccse hitvesével, Harmat Rózsikával, valamint édesanyjával, özv. Dregonya József névéi lakott itt. Naponta vigasztalta őket, hogy nem tart már soká a megszállás. Többször eltűnt otthonról. Ez nem volt újdonság, mert 1939 óta, tehát amióta Gödöllőre költözött, rendszeresen utazott, ilyenkor az illegális mozgalom küldötteként tevékenykedett, ha pedig otthon volt, akkor az apjától örökölt cipészasztal mellett dolgozott. Este, amikor a család nyugovóra tért, mindig meghagyta: ha valami neszt hallanak, vagy bajt éreznek, csak kopogtassák meg a falat. Arra intette a családot, hogy el ne hagyják e'gymást. 1944. november 2-árói 3-ára virradó éjjel anyja ajtaján kopogtattak. Azt gondolták a német akar valamit. A többszöri kopogtatásra ajtót nyitottak, csendőrök álltak kint. Dregonya József szeméből a rémület sugárzott, utolsó szavai ezek voltak: „Nagyon vigyázzatok magatokra, a lakást el ne hagyjátok, mert földönfutók lesztek.’’ Ezután az ablakhoz lépett és kinyitotta. Odakint megvillant a csendőrszurony. Ö hátralépett és az udvar felé távozott a lakásból. Elfogták és elhurcolták. Felesége és sógornője reggel a csendőrségre mentek érdeklődni. Az ügyelő csendőr csak annyit mondott, majd megtudják miért hozták be Dregonya Józsefet; hosszas várakozás után meg is kapták a végzést. Dr. Nits István főszolgabíró 17 500/1944. kig. véghatározatával Dregonya József gödöllői lakost őrizetbe vette. A véghatározat többek között ezt tartalmazza: Jelen véghatározatomat fellebbezésre való tekintet nélkül az 1929. évi XX. te. 56. §-áruuk l./bek b. pontja alapján azonnal végrehajtan- dónak mondom ki. Felhívom a gödöllői m. kir. csendőrőrsöt, hogy a nevezettet kíséret mellett szállítsa be a m. kir. Rendőrség Főkapitányságának Fogház és Toloncügyosztályá- hoz. Megkeresem egyben a m. kir. Rendőrség Budapesti Fő- kapitányság Fogház és To- loncügyosztályát, hogy az internáltat szállítsa tovább internálótáborba. Nits István főszolgabíró indoklásának véghatározatában kitér arra, hogy Dregonya József nem kívánatos személy, aki a közrendre káros. Nem sok időt töltött a gödöllői csendőrség fogságában, társaival együtt a Gödöllő és Veresegyház között közlekedő vonathoz kísérték őket, a Besnyői úti megállónál szálltak fel és indultak Vác felé. Két nap múlva ceruzával írott levelezőlapot hozott a posta — utolsó élet jele volt —, amelyben tudatta, hogy Komárom felé szállítják őket. Hozzátartozói azonnal utánáeredtek és viszontagságos út után érkeztek Komáromba. Ott megtudták, hogy valóban jártak foglyok ott, az öreg komáromi várban I. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1974. NOVEMBER 17., VASÁRNAP A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Mindenki képesített A város a pedagógusokért A városban 39 óvónő, 60 tanítónő, 68 általános iskolai, 22 zeneiskolai, 12 gyógypedagógiai tanár tanít és nevel összesen 685 óvodást, 2188 általános iskolást, 165 zeneiskolást, és 164 kisegítő iskolást. Gödöllő minden tekintetben sokat változott várossá nyilvánítása óta. E változásnak részé a szélesebb körű művelődési-oktatási hálózatt kialakítása, amelyben tevékenyen vettek részt a pedagógusok is. Ök munkaköri feladataikon túl segítik például a KISZ- és az úttörőmozgalom, vagy éppenséggel a Pedagógus Szak- szervezet munkáját, s több aktív pedagógus tagja a városi pártbizottságnak, a városi tanácsnak. Életés munkakörülmények Nem lehet közömbös, hogy milyenek a pedagógusok élet- és munkakörülményei. Ezek javításával a városi tanács és a városi pártbizottság következetesen foglalkozik, s eredményes munkájuknak köszönhető, hogy városunkban jelenleg nincs képesítés nélküli pedagógus, s nincs egyetlen betöltetlen álláshely seírt,: ami jócskán csökkentette a nevelők túlterhelését. A pedagógusok többsége jő lakáskörülmények között él, effajta gondjai egyedül a fiatal pedagógusoknak vannak, ezért a városi tanács sokuk számára biztosít szolgálati lakásokat, természetesen alacsony bérleti díjért. Azok, akik telekkel rendelkeznek, avagy lehetőségük van társas- ház-építkezésben részt venni, voltak összegyűjtve, de továbbvitték őket Németország felé. Ezzel a fonál megszakadt. Az utolsó hír 1944. november 14-éről maradt. Valószínű, hogy még Magyarország területén végeztek a foglyokkal. A Gödöllői Gépgyár kommunista fiataljai 1958. március 15- én zászlót avattak, ezzel egyidejűleg a KISZ-alapszervezet Dregonya József nevét vette fel. Az ünnepségre elvitték Dregonya József idős édesanyját is, aki ekkor már 72 esztendős volt. Az idős asszony részese lehetett annak a megható ünnepségnek, amelyen méltatták fia érdemeit, alapszervezetet neveztek el róla és tiszteletére zászlót bontottak. Idézet az ünnepi beszédből: „Dregonya elvtárs már 1922- ben tántoríthatatlan, tudatos osztályharcos volt. Tagja a Vörös Segélynek, segített a be- börtönzötteken és hozzátartozóikon. Minden tavasszal részt vett a sztrájkok szervezésében és részt is vett azokban. Ott volt 1930-ban a szeptemberi nagy tüntetésen, s a többiekkel együtt tiltakozott Sallay és Fürst kivégzése ellen és aláírta a tiltakozó jegyzéket, amelyben Dimitrov kivégzését akarták megakadályozni.” Egyik munkatársa elmondta azt is, hogy 1929. nyarán Budapestén az Izabella utcában, egy kis üzemben ő is közötte volt annak a 20—25 kommunistának, akiket Dregonya József tanított arra, hogy helyesen ismerjék fel a kapitalizmus mérhetetlen kizsákmányolását. Dregonya József a horthysta rémuralom áldozata volt, 30 éve hurcolták el. Ha most élne, 70 éves volna. Cs. J. azoknak kedvezményes lakás- építési 1 kölcsönt folyósítanak, az idén eddig ketten kaptak. Jelenleg hét pedagógusnak van a városi tanácsnál lakáskérelme, a többi között olyan zenetanároké is, akik más településekről járnak Gödöllőre. Az ő letelepítésük ugyancsak kívánatos lenne. Korszerűsített tantermek, új iskola A pedagógusok munkahelye az iskola, s közérzetüket meghatározóan befolyásolja, hogy milyen körülmények között végezhetik munkájukat. Sajnos Gödöllőn még 32 szükség- tanteremben folyik munka. A tanács úgy próbált valameny- nyire is enyhíteni ezen a helyzeten, hogy e tantermekben korszerűsítették a világítást és a fűtést. Ezzel párhuzamosan állandóan igyekszenek új, vagy felújított iskolákat adni a városnak. Tavaly teljesen felújították a Királytelepi és a Szabadság úti alsó iskolát, az idén nagy társadalmi összefogással kezdték újjávarázsolni és bővíteni a Mátyás király úti és a Szőlő úti iskolát, s ERDÓKERTESI TÁRLAT ne feledkezzünk meg arról sem, hogy felépült a város egyik legtetszetősebb objektuma, a Légszesz utcai könnyű- szerkezetes általános iskola. Több szabad idő a kisgyermekeseknek Minden iskolaépületben igyekeztek otthonossá és kényelmessé tenni a tanári szobákat, a konyhai dolgozók számára öltözők és mosdók készültek. A nevelők — beleértve a nyugdíjasokat is — számára lehetővé tették, hogy a napközi otthonokban étkezzenek. Nem elhanyagolható szempont, hogy a kisgyermekes pedagógusoknak évről évre több szabadnapot igyekszenek adni, a technikai dolgozók pedig már áttértek a 44 órás munkahétre. Értelmiségi klub A gödöllői értelmiségi klubban a jövő héten élménybeszámolóra kerül sor. Laczkó Jenő idegenvezető tart vetítettképes bemutatót Svájcról, Gazdátlan „falumúzeum'’ Barcza Zsolt felvétele Névtelen alkotóművészek és az ismeretlenség ködébe burko- lódzó szervezők rendezésében sajátos tárlatnak ad otthont Erdőkertesen a Felszabadulás útja mellett elterülő üres telek. Kimustrált, hagyományos tüzelésű konyhai tűzhelyek, üres festékesdobozok, rozsdás mosógépházak alkotják a hevenyészve készített kiállítás értékesebb műremekeit, no és egy ritkaság: egy, a század negyvenes éveiből származó Skoda kibelezett korosszériája. Értéktelennek tűnő, de a felszabadulás előtti évek hangulatát őrző lukas lavórok mellett akad itt rossz fazék, csorba pléhbigyó és rozsdás kanna is, amelyekre egykori tulajdonosaik — úgy tűnik — már nem tartottak igényt. Nem tudni mi volt a „gondosan” összeállított használt- cikk-kiállítás szervezőinek elképzelése. Lehet, hogy a községszéli tárlat azt lett volna hivatott bemutatni az Erdőkertesre érkező idegeneknek: hogyan változik, gyarapszik a község? Lehetséges. De nem árt elgondolkozni egy kissé azon sem, vajon ez lenne az egyetlen mód arra, hogy a falu gazdagodó háztartásaiban feleslegessé vált használati tárgyakat közszemlére tegyék ki. Mert ez az ódivatú roncstelep falumúzeumnak — sajnos — szegényes'. Hulladéktelepnek pedig gazdátlan. — berku — ÚTRA KELT A SZABADSÁG TÜZE Október 19-én érkezett Nagykőrösről Dányba a korábban Battonyáról elindult szabadság tüze. A dányi pajtások egészen tegnapig őrizték. Szombaton délelőtt a dányi általános iskolában búcsúztatták — filmvetítéssel és veterántalálkozóval — felszabadulásunk e jelképét, amely egy szovjet katonai kétéltű kíséretében érkezett Zsámbokra a szovjet hősi emlékműhöz. A szabadság tüzét itt ünnepélyes fogadtatásban részesítették, a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. A szabadság tüze ezután Vác- szentlászlóra, majd délben Valkóra érkezett. Az itteni pajtások 18-ig őrzik, majd küldik tovább Túrára.
