Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
1974., NOVEMBER 16., SZOMBAT A népességpolitikai határozat szellemében Vasasüzem — nőkkel Elismerésre méltóak, azok az intézkedések is, amelyek a fiatalok, a terhesanyák és a családanyák védelmét szolgálják, egyrészt az egészségvédelem, másrészt a munkafeltételek oldaláról. A gyárban helyi nőgyógyászati rendelést tartanak, a Vöröskereszttel összefogva orvosi tanácsadást adnak a kismamáknak, kismamatanfolyamokat is tartanak, előadásokat a csecsemők gondozásáról, a kisbabák helyes táplálásáról. Az utóbbi két évben ezen felül a munkásakadémia sorozat keretében a férfiak számára is oktatják a tudnivalókat, azonkívül szilárd kapcsolatot építettek ki a váci Szőnyi Tibor kórház nővédelmi tanácsadó szolgálatával. Ami pedig a munkafeltételek javítását illeti, legfontosabb eredménynek tartják a háromműszakos munkahelyeken történt munkabeosztást. Sok töprengés, tanácskozás után találták meg a jelenlegi, személyekhez alkalmazkodó beosztást, amely a többgyermekes anyáknak is megfelel. Más vállalatokkal összefogva Mindez nem jelenti, hogy a váci gyárban már mindent megtettek a dolgozó családanyák érdekében. A közelmúltig az óvodai elhelyezés szinte kulcskérdés volt, ' sok anya amiatt nem tudott ismét munkába állni, mert nem tudta kire hagyni a kisgyermekét, Előbbrelépést jelentett, amikor tavaly az Egyesült Izzó központi vezetősége gyermekenként háromezer forintos hozzájárulást adott a városi tanácsnak. Ez lehetővé tette, hogy a legsürgősebb kérelmeket teljesítsék. Szeptemberben pedig ötven hellyel — saját erőből — bővítették a gyár mellett a Kertész utcai óvodát. A gyermekintézmények gondja mégsem szűnt meg. A hároméves gyermekgondozási segélyt általában a fizikai dolgozók veszik igénybe, az alkalmazottak közül már kevesebben. így ők bölcsődében szeretnék elhelyezni kisgyermekeiket. Bölcsődebővítésre más vállalatokkal összefogva lehetne gondolni, esetleg a kommunista szombatok segítségével. A népességpolitikai határozatok megvalósításának még csak a kezdetén tartunk, s így nem csoda, ha gondok-bajok még bőven akadnak. Mégis, a váci Izzó szakszervezeti bizottsága figyelemre méltó eredményekről adhatott számot, bizonyítván, hogy a család,, az anyaság, a gyermeknevelés gondjai mindinkább közüggyé válnak. K. M. Pest megye három nagyüzemében lesz szakszervezeti jogsegély-szolgálat Üj érdekképviseletet vezetnek be idén év végéig az ország ötven üzemében. Helyt jogsegélyszolgálati szervezeteket hoznak létre, amelyek gondoskodnak a dolgozók jogi védelméről, tájékoztatást, tanácsokat adnak a munkahelyi /vitákban, az államigazgatási szerveknél intézendő ügyekben, és szükség esetén ellátják a dolgozók jogi képviseletét. A szakszervezeti tevékenység körében kialakuló jogsegélyszolgálat szervezeti, politikai és jogpolitikai hátteréről tájékoztatta a sajtó jogi tudósítóit pénteken az Igazságügyi Minisztériumban dr. Szép György, a törvény-előkészítő főosztály helyettes vezetője, minisztériumi főtanácsos. Az 50 kijelölt üzem között van a Dunai Cement- és Mészmű, a Nagykőrösi Konzervgyár és a Váci Kötöttáru- gyár. Az országos vállalatok közül is jó néhány olyan került fel a listára,, amelynek Pest megyében is van üzemegysége. Ilyen például a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára, a diósdl Csapágygyár, az Egyesült Izzó Váci telepe és a Hazai FéTalálkozas a képviselővel Amiben tud, segít Pomázon is, mint a megye többi nagyközségében — elsősorban az agglomeráció övezetében — sok a gond. Közel a főváros, az emberek többsége Budapesten dolgozik, s hozzák haza magukkal a városi ember igényeit. Jogos igényeket, amelyek kielégítéséhez azonban a helyi tanács anyagi ereje — minden jószándék és tenniakarás ellenére is — nagyon kevés. Pedig Pomáz még azon kevés település közé tartozik, ahol az átlagosnál több jut fejlesztésre. A nagyközség tanácsa az idén húszmillió forinttal rendelkezett, mégis, valamennyi jogos igény kielégítésére az az összeg is kevés. A helyzet ismeretében Alig egy hete jártam utoljára Pomázon, amikor az új orvosi rendelőintézet ünnepélyes felavatására szólt az invitálás. A hárommillió forintba kerülő épületben kapott helyet négy körzeti orvosi és egy fogorvosi rendelő, a laboratórium, a röntgen- és az orvosi ügyeleti szoba. Az épület emeletén pedig két körzeti orvos: dr. Tarcsay Imre és dr. Juhár János kapott három-há- ramszobák szolgálati lakást. A hárommilliós költségből a nagyközségi tanács kétmillió- hétszázezer forintot vállalt magára, a megye mindössze a két lakáshoz járult hozzá száz- ötven-százötvenezer forinttal. A helyi lakosság elsősorban a bontási és tereprendezési munkákból vette ki a részét s végzett mintegy háromszázezer forint értékű társadalmi munkát. Mindezek ismeretében érkezett csütörtökön délután Po- mázra S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a megye 24. választókerületének országgyűlési képviselője, hogy a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi gyáregységének kultúrtermében találkozzon választóival. Mint a beszélgetés során kiderült, nem egészen egy hete járt utoljára a nagyközségben, így aztán jól ismerte a gondokat, amelyekről választói beszéltek az ország- gyűlés idei munkájáról szóló tájékoztatás után. Sürgető kérések Policzer György, a gyáregység osztályvezetője s egyben párttitkára indította az előadást követő beszélgetést, méghozzá sürgető kéréssel. Elkészült a hatvan lakásos új lakótelep, mondotta, ott lakik maga is. A házak jók, városias életmódot biztosítanának, ha... S a ha után kezdődtek a gondok: hiába az emeletes, városias igénnyel készült lakások, ha a lakók az utcáról, nyomókutakból hordják a vizet. Hiába készült el a szenny- vízderítő-teiep, ha nincs csatornahálózat, amelybe bekössék azt. S hogy ne csupán a helyi gondokat tegye szóvá, elmondotta: sokan keresik fel olyan közérdekű kérdésekkel, hogy miért drágább vidéken a villany, a falun élő kismamák miért nem kapnak csecsemő- tejet. Somodi Iászlóné, a 2. számú általános iskola igazgatója volt a következő felszólaló. Munkaköréből következően arról beszélt, ha már felépült volna is a régóta ígért tizenhat tantermes iskola, akikor sem biztos, hogy megoldaná minden gondjukat. A meglévő iskolák szűkek, korszerűtlenek, s Pomázon is — a családvédelmi intézkedések bevezetése óta — mind több gyermek születik. Az ifjúsági ház ügye A nagyközség iskolai gondjaival kezdte véleményét Pálos Mihály nyugdíjas , is. Elmondotta, hogy az iskola részére a telket a tanács már 1964-ben biztosította, ennél többre azonban máig sem jutottak. S gond az is, mondotta: hiába épült meg a községben a tizenhét kilométeres ivóvízhálózat, ha hiányzanak hozzá a kutak, amelyek vizet is adnának a vezetékbe. Pálos Mihály beszélt arról is — bár rajta kívül többen felvetették —, milyen nagy szükség lenne a régóta tervezett ifjúsági házra, amelyben nemcsak a jelenleg nagyon szűkös körülmények között működő klubok és szakkörök kapnának helyet, hanem ide kerülhetne a könyvtár — amely pillanatnyilag egy lakásban talált otthonra —, nagyterme pedig délelőttönként tornaterme lehetne az iskoláknak. Előzetes számítások szerint hétmillióba kerülne az épület. Erre a célra a tanács már kétmilliót tartalékolt, s ugyanennyit adott össze a nagyközség húsz vállalata, intézménye. Ez azt jelenti, hogy a megépítendő épület költségének több, mint a fele már rendelkezésre áll, a területet is megvásárolta hozzá a tanács s a nagyközség vállalatai, valamint a lakosság társadalmi munkával is hozzájárulna felépítéséhez. Az erí- gedélyre várnak jó ideje, hogy végre hozzákezdhessenek a munkához. Minden kérdésre érdemben A találkozó részvevői tehát feladták a leckét S. Hegedűs Lászlónak, aki — becsületére legyen mondva — lényegében minden kérdésre érdemben válaszolt. Elmondotta, hogy egy héttel ezelőtt levélben kereste meg az illetékeseket a vízbekötés, illetve a csatornahálózat megépítése ügyében. Most — hacsak néhány napon belül érdemi választ nem kap —, személyesen, a nagyközség vezetőivel együtt keresi fel Dégen Imrét, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, hogy végleges döntésre jussanak ezekben a fontos kérdésekben. Ami az iskolaépítést illeti, biztos benne, hogy helyet kap a most készülő ötödik ötéves tervben. A tervjavaslat megtárgyalásánál, amelyre hivatalos, mindenképpen hangot ad majd annak a véleményének, hogy mielőbb épüljön meg Pomázon az új iskola. Megítélése szerint a kérdés csupán az lehet: az ötödik ötéves terv melyik esztendejében kezdjenek hozzá az építkezéshez, mivel tudomása szerint a nagyközség tanácsa is jelentős ösz- szeggel hozzá kíván járulni az új iskolához. Az ifjúsági ház kapcsán elmondotta: tudomása szerint a nagyközség vezetői ebben az ügyben jártak már a megyei tanács illetékes elnökhelyettesénél. Akkor azt a választ kapták: építsenek előbb óvodát. Nos, az óvoda, mint tudják, mondotta S. Hegedűs László, elkészült. Ezért a nagyközség vezetőivel közösen rövid időn belül felkeresi a megyei tanács illetékes elnökhelyettesét, hogy megszerezzék az engedélyt az építkezés megkezdéséhez és a megye támogatását is, amelyet a rövidesen létrehozandó közművelődési alap lehetővé is tesz. A jó ízű és őszinte hangú beszélgetést követően a pomá- ziak ismét elégedetten vették tudomásul — az idén tavaszszál már rendeztek hasonló falugyűlést —, hogy képviselőjük változatlanul jól tájékozott gondjaik felől, ez pedig a biztosítéka annak, hogy amiben tud, segít Prukner Pál süsfonó. és Szövőgyár kistar- csai üzeme. Az üzemi jogsegélyszolgálatot ingyen igénybe veheti a kijelölt vállalatok minden dolgozója — tekintet nélkül arra, hogy tagja-e • a szakszervezetnek vagy sem —, továbbá nyugdíjasa és szakmunkástanulója egyaránt. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat tehermentesítheti a hivatalos igazságügyi apparátust, egyszerűsítheti emberi problémák elintézését, hozzájárulhat munkásgondok megoldásához. Társadalmi ve- tülete mindennek az, hogy kevesebb lehet a munkaidő-kiesés és az egyszerűbb ügymenet, a panaszok és a sérelmek helyi orvoslása a közérzetet is javítja. A sajtóértekezleten azt is nyomatékkai aláhúzták, hogy az ingyenes jogsegély csak az azt igénybe vevőiknek nem kerül pénzébe, a szolgáltatásban részt vevő szakembereket — gyakorló jogászokat nyugállományú ügyvédeket, ügyészeket, bírákat, más szakterületek nagy tapasztalatú képviselőit — külön erre a célra biztosított összegből honorálják, s ennek a pénznek semmi köze sincs a nyeneségré- szesedósi alaphoz. Pártmunkások látogatása a Belügyminisztériumban Benkei András belügyminiszter meghívására a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti és kerületi pártbizottságainak titkárai látogatást tettek a Belügyminisztériumban. Dr Kamara János rendőr-vezérőrnagy, belügyi államtitkár tájékoztatta a minisztérium tevékenységéről a vendégeket, akik személyes tapasztalatokat szereztek a korszerű technikával felszerelt bűnmegelőző tevékenységről. Tanácsi vezetők értekezlete Tegnap a megyei tanácsházán az időszerű kérdésekről folytattak megbeszélést a megyei tanács végrehajtó bizottságának osztályvezetői, a városi tanácselnökök és a járási hivatalok elnökei. A tanácskozáson dr. Békési László, a megyei tanács általános elnökhelyettese az ütés közműfejlesztési hozzájárulás megállapításának és a felújítási keretek felhasználásának gyakorlati tapasztalatait elemezte. A részvevők meghallgatták ezután Lakatos Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének tájékoztatását az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről a megyei tanács szerveinek e téren kifejtett tevékenységéről és további feladatairól. Télre várva T anulságos tapasztalatokat szereztek az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei a rövidre sikeredett rtyár végén: annak ellenére, hogy hz elmúlt két évben az építőipart nem tette próbára a tél — a vállalatok fölkészültek a fagy támadására. Rövid summázata ez annak a helyzetnek, amely ma, pontosabban a kemény ősz időszakában, az ország építőit jellemzi. Megnyugvással írhatjuk le: nem puszta optimizmus, ami kicsendül a vállalatok jelentéséből. Felkészültek a télre, nem lesz fagyszabadság. A lakásépítésben részt vevők előre gondoskodtak a munkahelyek szaknyelven szólva — téliesítéséről; például Budapesten a 43. számú Állami Építőipari Vállalat március 15-ig több mint 5000 lakást kapcsol be a távfűtő hálózatba, azért, hogy szakiparosai megfelelő körülmények között dolgozhassanak. De nemcsak azoknak lesz melegebb a munkahelyük, akikhez elér a meleget hozó csővezeték. A 43-as csakúgy, mint az ország valamennyi építőipari vállalata, időben megvásárolta az olaj- vagy kokszkályhákat, hogy a szükségfűtést azonnal működtethessék, mihelyt foga lesz az időnek. P ersze, nem csupán a megfelelő fűtés biztosítása érdemel szót. Az említett minisztériumi vizsgálat azt is megállapította, hogy gondoskodtak például a munkavédelmi eszközökről: vattakabátokról, kesztyűkről, melegedőhelyiségekről stb. A vállalatok szociális célra fordított költségei a legjobb bizonyítékok; esztendőről esztendőre több forint jut az embert védő felszerelésre. Hol vannak azok az idők, amikor a fagy, a zúzmara lehetetlen, elnyűtt gúnyákban találta az épülő házak munkásait! Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, vannak még olyan területek, ahol nincs mit tenni a tél ellen. Míg lakást igen, hidat, utat nem lehet hóesésben, fagypont alatt készíteni. Nincs más hátra, a szerszámot más okos elfoglaltsággal kell felcserélni. A vállalatok előrelátóan erre az időre tervezik a gépek nagyjavítását és a dolgozók szakképzését. Akad még fagyszabadság is, ám egyre kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Nagy érték a munkáskéz, különösen a nehéz munkát, feladatot támasztó építőiparban. Ez a körülmény megfontolásra inti a vállalatok irányítóit. A téliesítés során aligha kerülhető el az a különös ok, amelyért most kétszeresen is figyelünk erre az intézkedésre. Beruházásaink haladhatnának jobban; a kiemelt létesítményeink egy részénél kisebb-na- gyobb késésben vagyunk. A bankjelentések összegezésekor az is kiderül, hogy ezekből a késésekből esetenként, a kieső termelés, a befejezetlen munkák improduktív pénz „fogyasztása” miatt tetemes veszteségek érik a népgazdaságot Minden nap, amivel rövidíthetjük a megvalósulás idejét, a szó legigazibb értelmében tiszta nyereség lehet. Nem nehéz felismerni: a téliesítés sikere az építőmunka hatékonyságával áll a legközelebb rokonságban. Az építőipar nagy értékek hordozója, mind eszközöké, mind emberi munkaerőé, ezt csak sok-sok milliárdban lehetne kifejezni. A tél által elrabolt napok, hónapok ezt az értéket faragják, faragnák. A fagytál visszaszerzett órák, napok ennek az értéknek a jobb kihasználását, kamatoztatását eredményezik. Tény, megvannak a fűtő- berendezések, a pufajkák, bizonyára lesz elég védőital is. Ezek valóban nélkülözhetetlen kellékek, ám még van valami, ami talán ezekkel is versenyre kelhet; az emberi áldozat- készség. Bizony erre most nagy szükség lesz, akkor is, ha a gépek viselik a nehezebbjét. Tapasztalatunk, hogy az elmúlt évek hideg napjain — éppen az erős fáradhatatlan gépekkel szövetségben —, az építők sikerrel birkóztak a hideggel. A z idei tél a prognózisok szerint mostohábbnak ígérkezik az előzőeknél, ezért jó tudni: a felkészülés előjelei kedvezők; 1974—75-ben minden bizonnyal az építők győznek majd a tél ellen. M. I. A termelésen túl a nagyüzemek feladata, hogy gondoskodjanak dolgozóik szociális ellátásáról is. Tavaly az Egyesült Izzó váci gyárában a párt- és szakszervezeti bizottság, valamint a gazdasági vezetők több ízben megvitatták hogyan javíthatják a nagycsaládosok életkörülményeit? Hatvan községből A gyár összdolgozóinak több mint 56 százaléka nő. Közülük több mint hatszáz családanya nevel egy-hat gyermeket, míg 94 asszony egyedül neveli egy vagy több gyermekét. Rajtuk kívül jelenleg 218 kismama veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. A gyermekes családok anyagi-szociális helyzetén már a népességpolitikai intézkedések életbeléptetése előtt is tervszerűen ügyeltek. A szak- szervezet és a nőbizottság munkatársai gyakran még a lakóhelyükön is felkeresték azokat, akiknek valamilyen családi gondján kellett segíteni. Olykor távol fekvő falvakba utaztak, mert a gyári dolgozók többsége nem váci lakos, hatvan környező községből járnak az üzembe. Kis példa, mégis jellemző rá. hogy milyen gonddal intézik a családanyák ügyeit a gyárban. A segélyeket, táppénzeket, családi pótlékokat a gyári önálló társadalombiztosítási kifizetőhely végzi. Munkájukra, a kifizetésre évek óta nem akadt reklamáció, holott nem kis létszámról és összegről van szó. A gyermekgondozási segélyen levőknek idén az első félévben 1 millió 195 ezer forintot fizettek ki, a gyermekápolási táppénz címén 6210 napot számoltak el, megközelítően 441 ezer forinttal. A júniusban bevezetett családipótlék-emelés 69 egyedülálló és 300 kétgyermekes családnak jelentett segítséget. Helyi kezdeményezések Ebben a gyárban sok, az állami intézkedést kiegészítő helyi kezdeményezés. A hivatalosan adandó összegeken túl a kismamákat legalább egyszeri pénzsegélyben részesítik. Minden szülőnő megkapta a hatszáz forintos külön juttatást. Tavaly és az idén a többgyermekes, vagy a kétgyermekes, de rászoruló családoknak vásárlási utalványokat adtak. A különböző címen kifizetett rendkívüli ösz- szegek jelentőségét akkor lehet különösen értékelni, ha tudjuk, hogy a váci üzem az Egyesült Izzónak csak egy gyáregysége a 24 közül, és dolgozóik a nagyüzem 37 ezer munkásának csak viszonylag kis százalékát alkotják. Tavaly az általános béremelés során a nőknél és a gyermekes anyáknál még meglevő béraránytalanságok felszámolására 626 családanyának módosították a fizetését, és az idén differenciáltan ismét 566 nődolgozónak javították a keresetét. Ezek a béremelések az egyébként kötelező kategóriabesorolási rendezéseken kívül történtek. Igyekeznek továbbra is tartani a kapcsolatot a gyermek- gondozási segélyén levő kismamákkal, bár e téren még elég sok a tennivaló, éppen az előbb említett távolságok miatt. Otthonukban keresik fel őket, hogy érdeklődjenek helyzetük, problémáik iránt. Sajnos, sokukhoz még nem jutottak el, holott tudják, hogy elsősorban a rendes munka- r'tmusból kiesőknek van szükségük a támogatásra. Érezniük kell, hogy a kollektíva számít rájuk. Bár rendeletek szabják meg, hogy a kisgyermekes anya ne kerüljön hátrányos helyzetbe semmilyen szempontból, ez mégsem elég Gondolni kell rá, hogy pótolni tudják a szakmai kiesést, ha ismét munkába áll, tudása ne maradjon el társai teljesítményétől. Akörül nincs hiba, hogy a gyermekgondozási segélyen levők fizetése elmaradna a többiekétől, azonban ezeknek a fiatal asszonyoknak a szakmai és önképzése egyelőre megoldatlan.
