Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

1974. OKTOBER 2., SZERDA Felmentés, választás Ráckevén Az MSZMP ráckevei Járási Bizottsága kedden ülést tar­tott. Ezen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest me­gyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ülésen dr. Simkó Józse­fet — megköszönve eddigi te­vékenységét — fölmentették a járási pártbizottság titkári tisztéből, tekintettel arra, hogy más fontos pártfunkció­ba kerül. Ezután Jónás Zoltán, a já­rási pártbizottság első titkára terjesztette elő a párt végre­hajtó bizottság javaslatát, melynek alapján egyhangúan titkárrá választották. Klamó Józsefet, a járási pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának eddigi vezetőjét. Nemzetközi kongresszus A nemzetközi építéskutatási tanács (CIB) kongresszust tart csütörtöktől Budapesten. A hazánkban most első alkalom­mal megrendezésre kerülő nemzetközi tanácskozásra 40 ország kutatói jelezték érkezé­süket. Az egyhetes esemény- sorozaton 13 . témakörben hangzanak el majd előadások. KÖVETENDŐ KEZDEMÉNYEZÉS Új párttagok fóruma Vácott Tegnap aá MSZMP Váci Városi Bizottsága tanácsko­zásra hívta össze a város üze­meiben, intézményeiben idén felvett párttagokat. A városi tanács dísztermében rende­zett tanácskozáson részt vett Angyal Károly, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese is. A pártbizottság nevében Brandt János, járási KISZ-titkár nyi­totta meg a tanácskozást, majd Király Tamás, a városi pártbizottság párt- és tömeg- szervezeti osztályának helyet­tes vezetője vitaindító elő­adásában kiemelte a párt- szervezetek szerepét a párt utánpótlásának tervszerű, fo­lyamatos biztosításában, a párt munkásjellegének erősíté­sében, az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novembe­ri határozata alapján. Elemez­te az elmúlt évek pártépítési tevékenységét és megállapí­totta, hogy az idén jelentős javulás tapasztalható. Az alapszervezetek több éves párttagnevelő terv alapján folytatják fontos munkájukat. Az ezt követő vitában fel­szólalt Papp József, az MSZMP Váci Városi Bizottsá­gának első titkára. Kiemelte, hogy a város pártéletének ez a kezdeményezése szerves ré­sze a XI. pártkongresszusra való felkészülésnek. Tájékoz­tatta a megjelenteket a IV. ötéves terv városfejlesztési elgondolásainak eredményei­ről, a. termelésben, a szocia­lista munkaversenyben elért sikerekről. A vitában többen szóltak a párttagfelvétel eredményeiről, hiányosságairól egyaránt, a pártba jelentkezők felkészí­téséről, megbízatásáról, a kö­zépiskolás tanulók tagfelvé­telének problémáiról. A vitát összefoglaló Király Tamás kiemelte a tanácsko­záson szerzett tapasztalatok hasznosságát, s elmondta, hogy a városi pártbizottság ezután minden évben megren­dezi az újonnan felvett párt­tagok fórumát. Még egy negyedév A figyelem középpontjában a belső ellenőrzés A TANÁCSI DEMOKRÁCIA JEGYEBEN Interpellációk a lakosság érdekeiért Augusztus vége egyúttal a nyár végét is jelenti a ven­déglátóiparban. Az őszi szép napokon ugyan még az átla­gosnál magasabb, elsősorban a Dunakanyar vendéglátóhe­lyeinek forgalma, eredményei­ket azonban elsősorban a nyá­ri hónapok formálják. — Általában valóban így szokott történni — mondotta dr. Foki László, a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatója —, de az idén minden másképpen alakult. A korai meleg március-április sokkal több vendéget vonzott, mint a valódi nyár. Májusban- júniusban éppencsak teljesí­tették üzemeink a terveket, miután üresek voltak a kert­helyiségek, nem jöttek a ki­rándulók. Már úgy látszott, a rengeteg befektetés nem ter­mi meg gyümölcsét, amikor az augusztusi kánikula kitett magáért. Csak egyetlen adatot kiragadva: volt ezalatt három olyan napunk, amikor nyolc­millió volt a bevételünk. Tizenhatmillió less Így történt végül, hogy a nagyváilalat az év első nyolc hónapjának összesített forgal­ma alapján, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítottan több mint' öt százalék forgalomnö­vekedést ért el, ami pénzre át­számítva 16 milliót jelent. Eredményeik nyomán az or­szág húsz nagy vidéki vendég- látoipari vállalata között a ti­zenkettedik helyet foglalják el, tehát erősen a leréghadba tar­toznak, amire júniusban még gondolni sem mertek. A forgalmi adatok elemzése során a vezérigazgató arról beszélt, hogy a hiedelemmé; ellentétben sem a minél ma­gasabb italforgalom jelenti a többletjövedelmet, hanem a saját készítésű étel jelenti. A következetes belkereskedelmi üzletpolitika így ösztönöz. Kedvező jelenség, hogy elő­retörtek az olcsóbb ételek mert mind több községben si­került megszervezni az előfi­zetéses közétkeztetést. Mind­ezt a vendéglői konyhák má: megvalósított rekonstrukciójá­nak köszönhetik. A Belkeres­kedelmi Minisztérium által nyújtott kétmilliós és saját hárommilliós keretükből hu­szonöt hűtővitrint, 15 mélyhű­tő ládát, négy lágyfagylaltgé- pet, négy cseh mosogatógépet. 20 presszó- és ugyanannyi ze­negépet vásároltak. Ezenkívül bojlerek, gáztűzhelyek, kisgé­pek, páraelszívók, a testi mun­ka könnyítésére .üSákhorié targoncák az új „szerzemé­nyek”. A gépesítéssel, a főzőterek nagyobbításávál lehetővé vált az üzemszerű főzés például Leányfalun, Visegrádon, Szi- getszentmiklóson is. Az előfi­zetéses étkeztetésben az ételek ára általában nem éri el a 11 forintot, de a dolgozók még ol­csóbban kapják, miután a nyersanyagköltségek hányadát azok az intézmények, vállala­tok fizetik, amelyek a közét­keztetést dolgozóiknak meg­rendelik. Általában ma már kétféle menü között lehet vá­lasztani. Ugyancsak lakossági szolgáltatásnak tekinthető az előfizetéses vacsora, amelyre elsősorban a városokban van igény. Az étlap szerinti választék megfelelően emelkedett s kü­lönösen bevált a porfagylalt használata. Gyors, olcsó, töké­letesen higiénikus. Naponta ezer kiló anyagból 25 ezer adagnak megfelelő mennyisé­get mérnek ki. Ugyanilyen hasznos volt a Pest-Budai Vendéglátóiparral kötött megállapodás az általuk gyártott Gastrofol ételek át­vételére. Felszolgálás előtt helyben még ízesítik, s miután gyors és olcsó, elsősorban a turisták kedvelték meg még a vártnál is jobban, például a visegrádi Sirály önkiszolgáló étteremben és a papszigeti bisztróban. A leányfalui stran­don rekordforgalmat értek el a palacsintasütő gép használa­tával. A tulajdonos közbeszól Ha eredményeik a vártnál valamivel kedvezőbben ala­kultak is, azért a gondok is megvannak. Bár nagyon elő­nyös volt számukra, hogy a tavalyi rendeletek értelmében a gazdálkodási keretek fel- használásában átcsoportosítá­sokat hajthattak végre és így 30 új tehergépkocsit vásárol­hattak, mégis, az az évi 20—22 millió forint, amit a kiterjedt nálózat tatarozására fordíthat­nak, rendkívül kevés. Az évi 11 millió forintos> fejlesztési Keretből új épületekre alig futja. A boltok száma tulajdon­képpen csökkent, mert igaz, hogy idén hat új egységet nyi­tottak, ugyanakkor tizenhatot elavultság miatt megszüntet­tek.. Üzemeinknek több mint a fele magántulajdonú házak­ban található. Újabban mind gyakoribb, hogy a háztulajdo­nos nem is engedi az átalakí­tást, mert ha lejár a szerző­dés, nem újítja meg, hanem maga használja tovább az épületet. A Belkereskedelmi Minisztérium fejlesztési hitelét nem vehetik igénybe, mert az ezzel építhető 800 négyzetmé­teres alapterületű önkiszol­gálókat még a Dunakanyarban sem lehetne kihasználni. A fejlesztés másik, számuk­ra inkább járható útjának ígérkezik egyrészt a jelenlegi üzletek további kapacitásnö­velése a gépesítéssel, azonkí­vül Szentendrén a Görög Kan­csó. Dunakeszin a Pavilon, Mo- noron a Vigadó vendéglő tel­jes átépítése, Pomázon a presszó-italboltnak kisvendég­lővé való összevonása. Különös szigorral Ugyancsak életrevaló terv­nek mutatkozik elsősorban a nagy forgalmú kirándulóhe­lyeken, országutak mentén a Boci-büfék felállítása. A sop­roni FORFA által gyártott büféházak felállítása, beren­dezése egyenként átlagosan mindössze 400 ezer forintba kerülne és a kiszolgálást egy­két, szakképzettség nélküli ügyes ember is ellátná, ami a mind aggasztóbb szakmunkás- hiány miatt óriási előnyt je­lent. Ezekben a szeszmentes pavilonokban állófogyasztás formájában frissen sülteket is adnak majd, cukrászterméke­ket, hűsítőket és presszóká­vét, valamint tejterméket. — Van még valami, ami ta­lán minden beruházásnál fon­tosabb — mondotta végül a vezérigazgató. — A belső el­lenőrzést erősítjük minden rendelkezésünkre álló erővel. Hiába a szép üzlet, a jó kony­ha, ha az ott dolgozók hanya­gok, ha tessék-lássék végzik a munkájukat. Különösen szi­gorúan toroljuk meg, ha vendéget megkárosítják. Valamivel több mint ne­gyed év áll rendelkezésre a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek-dolgozói- nak, hogy a tervezett 200 mil­lió forintos nyereséggel zár­hassák az évet. Komáromi Magda A tanácstörvény végrehaj­tásának tapasztalatait nap­jainkban prszágszerte külön­böző fórumokon vizsgálják, vitatják és tesznek javaslato­kat a törvény további kedvező végrehajtása érdekében. Mint ismeretes — előreláthatóan — az országgyűlés soronkövet- kező ülésén is e héten napi­rendre kerül a tanácstörvény végrehajtása a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója alapján. A törvény elvi rendelke­zésed beváltak. Ezt tükrözik nemcsak a megyei képviselő- csoport ülésén, vagy a Haza­fias Népfront megyei vita­fórumán elhangzott felszólalá­sok, beszámolók, hanem a gondok, tennivalók felvetése mellett e megállapítást tá­masztják alá a lakosság jel­zései is. Közérdekű gondok A magasabb színvonalú — ha úgy tetszik — a korszerűbb tanácsi munka érdekében né­hány területen azonban előbb­re kell lépni. Az elhangzot­tak szerint például a tanács­tagok és választóik kapcsola­tát is tovább kell fejleszteni. Ebben nem kis szerepe van az interpellációs jog helyes gyakorlásának, mely a tanács­tagok ellenőrzési jogát tá­masztja alá. A tanácsoknál az interpel­lációs jog a testületi tagokat, tanácstagokat illeti meg, te­hát személyhez kötődik. Az interpellációik a tanácsülést megelőző időszakban írásban, az ülés alkalmával pedig írás­ban vagy szóban terjeszthe­tők elő. Az interpelláció so­rán javaslatokat, indítványo­kat, észrevételeket tehetnek, intézkedést, döntést igényel­hetnek a tisztségviselőktől, vagy más vezetőktől a hatás­körébe tartozó ügyekben. Az interpelláció tehát nemcsak egyszerűen felvilágosítás ké­rése. Az interpellációra a cím­zett, a testület ülésén szóban, vagy azt követően 15 napon belül írásban köteles vála­szolni. Mindkét esetben a tes­tület és az interpelláló tanács­tag joga, hogy élfögadja-e a választ. Az interpellációnak jelentős a szerepe a különféle pana­szok, közérdekű gondok meg­oldásában is. Eredményesen szolgálja, elősegíti a lakosság kommunális igényeinek (út, járda, víz, villany stb.) kielé­gítését. Az interpelláció szoros összefüggésben van a tanács­tagok aktivitásával, a tanács­tag és a választók közötti kapcsolat elmélyítésével, a tanácstagi tevékenység elis­merésével. Szélesebb témakör A tanácsi demokrácia erő­sítése az interpellációs jog kö­vetkezetes helyes gyakorlásá­nak egyenes eredménye. Az interpelláció gyakorlását ezért minden szinten tovább kell fejlesztem. Nem részletes el­járási szabályokat előíró gya­korlatra gondolok. Felvetődik azonban — és erre a nép­frontban elhangzott hozzászó­lások is ösztönöznek —, hogy az interpelláció tartalmát ja­vítani. témáit szélesíteni lehet a hatékonyabb testüléti ellen­őrzés érdekében. Helyes ezért, ha az interpelláció meghatá­rozását, fogalmát, tárgyát a tanácsok Szervezeti és Műkö­dési Szabályzatukban olykép­Nevelési konzultáció Kedden a SZOT székházá­ban háromnapos konzultáció kezdődött, amelyen a szocia­lista országok szakszervezeti központjainak titkárai és kulturális osztályvezetői meg­vitatják „A munkahelyi kö­zösségek nevelő tevékenysé­ge" című témát. Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára üdvözölte a külföldi de­legációkat, majd elmondta a magyar szakszervezetek állás­pontját összefoglaló referátu­mot, amelyben — a néhány napja tartott országos köz­művelődéspolitikai aktíva vi­tájával egybehangzóan — ki­emelt helyet kapott a munka­helyi nevelés, és ezen belül a szocialista brigádok meghatá­rozó szerepének, gyakorlati tapasztalatainak és tenniva­lóinak ismertetése. pen szabályozzák, hogy meg­állapítják előterjesztésének módját időpontját, közzététe-' lének szabályait, tartalmát. Pest megye tanácsainál évente mintegy 2500—2600 in­terpelláció hangzik el. A ta­pasztalatok szerint ezek több­ségére a tanácsülésen kap vá­laszt az interpelláló, a kiseb­bik részére 15 nap múlva írásban. A válaszokat kevés kivétellel a tanács jóváhagyta, az interpelláló tudomásul vette. Az interpelláció tárgya, je­lentősége az esetek többségé­ben azonban messze túlnő az ülés keretein. A lakosság várja, mi lesz. Azzal koránt sincsenek megelégedve, hogy majd a legközelebbi tanács­tagi beszámolón, vagy a falu­gyűlésein ismerik meg a ho­zott döntést, azokat a körül­ményeket, melyek indokolják az állásfoglalást. Gyakrabban és részletes indokolást várnak, még akkor is, ha a hozott esetleg nemleges döntéssel ál­talában egyetértenek ők ma­guk is. Gyors és alapos információ E lakossági igények kielégí­téséhez be kell kapcsolódniok a társadalmi szerveknek (nép­front, szakszervezet stb.), hogy megfelelő tartalmú, széles kör­ben elterjesztett információi a tanácstag és a lakosság kap­csolatát szorosabbra fűzzék. E követelményeknek kialakult gyakorlata ma még nincs. Ar­ra kell törekedni tehát, hogy a helyi sajátosságok figyelem­be vételével egy-egy ilyen, az egész lakosságot érintő közér­dekű témában gyors és alapos információ szülessen. A falu­gyűlésen és a tanácstagi be­számolókon elhangzó tájékoz­tatás niellett, a tanács és nem tanácsi szervek együttműkö­désének még szélesebb ala­pokra helyezésében látszik e jogos igény gyorsabb kielégí­tésének lehetősége. Azokon a helyeken, ahol a tanács dön­téseinek, határozatainak a la­kosság részéről is elismert leg­jobb módszereit alkalmazzák (hangosbeszélő, hirdetmény, tanácstagok területi elosztás útján, vagy üzemekben, szö­vetkezetekben ismertetik a határozatokat stb.), ott e gya­korlat továbbfejlesztésével kell a közérdekű interpellá­ciók ryilvánosságra hozatalát még jobban biztosítani. Külö­nösen az ún. „több éves” in­terpellációk nyilvántartására, megoldására és a döntések színvonalasabb publikálására érdemes a jövőben több gon­dot fordítani. Az interpellációs jog a la­kossági igények továbbításá­nak sajátos eszköze a tanács­tagok útján. Kerülni kell azonban azt a gyakorlatot, hogy a tanács bár éves, vagy 1 középtávú tervében rögzíti a I költségvetési és fejlesztési cél­kitűzéseket, mégis — a tervek jóváhagyása után — későbbi időpontban új javaslatokkal, új igényekkel jelentkeznek egyes tanácstagok interpellá­ciójuk benyújtása alkalmával. Felhasználható tartalékkal, vagy más pénzforrással a ta­nács nem rendelkezik, az in­terpelláció útján előterjesztett új igény csak megfelelő fede­zettel, kivitelező egyidejű biz­tosításával valósítható meg. Az anyagiak előteremtésére pedig rendszerint nincs más lehetőség, mint a korábban már megszavazott, az inter­pelláló tanácstag által is meg­erősített célkitűzés, illetve fel­adat elhagyása, törlése révén. Ez a fajta interpelláció nem célravezető, az adott, rendsze­rint elutasító válasz nemcsak a tanácstagnak, hanem a vá­laszt adó vezetőnek is kényel­metlen. Ellenőrzés, jobb módszerek E gyakorlat veszélyességét növeli, hogy ezeknek az in­terpellációknak döntő többsé­ge csak hosszú távon kielégít­hető kommunális igényekből áll. Gyakoriságuk miatt kívá­natos ezért, hogy az adott ta­nácsi szinten, a lakosság ré­széről is elfogadott tájékozta­tással megnyugtatóan rendez­zék el. Ennek több módja és lehetősége van. Az egyik kö­vetendő gyakorlat, hogy to- vább kell javítani a lakosság tájékoztatását, elsősorban a jóváhagyott terv ismertetésé­vel, a lakás, útépítés és -javí­tás, útportalanítás, vízellátás, közvilágítás, közlekedés, áru­ellátás, üzlethálózat-fejlesztés, iskolai és gyermekjóléti intéz­mények helyeinek növelése stb. területén. Azokban az ágazatokban tehát, amelyek rendszeres visszatérő témakö­rei a tanácstagok interpellá­cióinak. A jövőben sem sza­bad azonban a kommunális jellegű interpellációk mester­séges visszaszorítására töre­kedni, mert ezzel akarva-aka- ratlanul korlátozzuk a tanács­tagoknak törvényben biztosí­tott jogát. A másik fejlődési tendencia, hogy az interpellációk 'tárgyát és számszerűségét is növeljük olyan témákban, amelyek ma még nem gyakoriak, de szá­mos új interpelláció előter­jesztésére adnak lehetőségei. Ilyenek a testületek által ho­zott határozatok ellenőrzése, az ellenőrzés hiányosságainak felderítése, a vezetés jobb módszereinek kialakítása, ezeknek a lakosság oldaláról jelentkező észrevételeknek tol­mácsolása útján. A hatósági munka fogyatékosságai, a ta­nácsi vállalatok tevékenysége a lakossági szolgáltatások te­rületén, a lakossági vélemé­nyek ismertetése egyes jogsza­bályok végrehajtásával kap­csolatban, stb. A megyében elhangzott tanácstagi interpel­lációk áttekintésekor arról győződtünk meg, hogy az ilyen interpellációk ma még elég ritkán fordulnak elő. Nagy segítséget jelent e meglevő hiányosság felszámo­lásában az a mind több helyen bevezetett gyakorlat, hogy a tanácstag nemcsak választóke­rületében informálódik, tart beszámolót, hanem munkahe­lyén, az üzemben, vagy a szö­vetkezetben. Ez nagyon egészséges közéleti hangulatot és kapcsolatot teremt a dolgo­zók és az ott tevékenykedő tanácstag között. A tanácstag elfoglaltságát ez a módszer növeli ugyan, de egyben emeli tekintélyét, szélesebb alapokra helyezi kapcsolatát a lakosság­gal, a tanácstagi munkának új, hasznos gyakorlatát alakít­ja ki, jelentősen bővíti a ta­nácstag ismereteit. Új haláskörök Tovább erősítik a tanácsta­gok és a lakosság kapcsolatát azok az új feladatok is, ame­lyek tanácsi hatáskörbe kerül­tek. Azzal, hogy a tűzrendé­szet! népességnyilvántartási és más államigazgatási felada­tok a helyi tanácsokhoz kerül­tek, olyan állampolgárokkal is közvetlen kapcsolattartást igé­nyel, akikkel korábban erre nem volt módja a tanácstag­nak, de a tanácsi tisztségvise­lőknek, illetve az apparátus­nak sem. A kapcsolattartás­nak ez a megnövekedett terü­lete nemcsak az apparátus számára jelent új feladatokat, tartalmasabb együttműködést a lakossággal, hanem szükség­szerűen növeli a tanácstag feladatainak, esetleges inter­pellációs lehetőségeinek körét is. Az interpellációk körének kiszélesítése tehát szükségsze­rű, e feladat legjobb módsze­reinek kialakítása és ellátása a lakosság a választók jogos érdeke és a tanácstagok szá­mára is alapvető feladat. A tanácstörvény következe­tes végrehajtása érdekében nem - lebecsülhető tanácstagi jog az interpelláció, amelynek továbbfejlesztése, számszerű­ségének, tartalmának, haté­konyságának növelése a taná­csi vezetők részéről is az eddi­ginél több kezdeményezést, ösztönzést, új utak kereséséi igényli. ARANY ISTVÁN, a Pest megyei Tanács vb f titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom