Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
Kamiim 1974. OKTÓBER 2., SZERDA Négy év — egymillió hallgató Az önművelés leghatásosabb formája A TIT olyan sajátos köz- művelődési intézmény, amely önállóan vagy más intézményekkel közösen szervezi és végzi tömegméretekben a tudományok terjesztését, csaknem valamennyi tudományágra kiterjedően. Tevékenysége •— a közoktatás mellett és azt kiegészítve — emeli a tömegek általános műveltségét, ugyanakkor alapokat nyújt a korszerű szakmai tudás elsajátításához is. Célja mindezzel: feltárni és megértetni az embernek a világban, a mai társadalomban betöltött helyét, feladatát; a tudományok segítségével megmagyarázni é társadalom fejlődésének ellentmondásait — így segítve a környezetét s önmagát alakító ember formálását. Speciális akadémiák Pest megyében a TIT az 1973—74-es oktatási évben jól töltötte be ezt a feladatát. A huszonkét szakosztály majd’ hatezer előadásának mintegy negyedmillió hallgatója volt. Ami különös figyelmet érdemel: az előadások több mint kilencven százaléka különböző akadémiák, szabadegyetemek és speciális előadássorozatok keretében hangzottak el. ,Vagyis a korábbi éveket jellemző egyes előadásokat felváltották a hat-tíz előadásból álló sorozatok, ami azt jelenti, hogy a hallgatók ma már sokoldalúbb ismeretekhez jutnak. Néhány jellemző számadat. Negyvenhat munkás- és negyvenhét mezőgazdasági akadémiát rendeztek az elmúlt oktatási évben. A nők részére harminckettő, a fiataloknak hetvenhat, a szülők számára pedig nyolcvannyolc akadémiát szerveztek. Volt néhány speciális akadémia is: ülnökök, politikai és gazdasági vezetők, valamint pedagógusok részére. A munkásművelés elősegítése érdekében általános iskolai osztályvizsgákra előkészítő tanfolyamokat szerveztek Százhalombattán. Üjdonság volt még a három tagozattal működő titkárnőképző tanfolyam Cegléden. A munka eredményességét segítette, hogy a megyei, illetve a járási szervezetek mellett helyi TIT-cSoportok egész sora alakult meg. A megye negyvennyolc nagyközsége közül ma már huszonegyben működik TIT-csoport, valamint a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Most van alakulóban Gödöllőn, a Gépkísérleti Intézetnél, Szigethalmon, a Csepel Autógyárban és Dunakeszin a Járműjavítónál. Sokrétűbb a program A napokban megkezdődött új oktatási év a tavalyinál is gazdagabb és sokrétűbb programot ígér. Elsősorban a munkásművelődés elősegítése érdekében a tavalyi negyvenhat helyett most hatvan munkásakadémiát szerveznek s a hetvenhat ifjúsági akadémia helyett is száz kezdi meg a működését ezekben a napokban. Tovább folytatják az általános iskolai osztályvizsgákra előkészítő tanfolyamokat is. A titkárnőképzésbe Cegléd mellett az idén Monor és Vác is bekapcsolódik. S a tavalyi hét helyett az idén tíz szabad- egyetemet indítanak. A Központi Bizottság köz- művelődési határozata kimondja: „A különböző szakterületeken dolgozó értelmiség kapjon több közművelődési megbízatást. Az értelmiség közművelődési tevékenységét fontos társadalmi munkának kell tekinteni, s ennek megfelelően elismerni és megbecsülni.” Az értelmiség elsősorban az ismeretterjesztésen keresztül kapcsolódhat be a közművelődésbe. Történt előbbrelépés ebben is. Tavaly a TIT megyei szervezetének ezerkétszáz tagja volt. Azóta majd kétszázzal emelkedett a munkában részt vevő értelmiség száma. Gond azonban változatlanul, hogy még mindig kevés a fiatal értelmiségi az ismeretterjesztő munkában. A résztvevőknek csupán a negyede fiatalabb harmincöt esztendőnél. A fiatal értelmiségi szakemberek aktivizálása tehát változatlanul a legfontosabb feladatok közé tartozik, örvendetes viszont, hogy amíg tavaly mindössze harminchárom egyetemi hallgató kapcsolódott be a megyei szervezet tevékenységébe, s tartott rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat, a most kezdődött oktatási évben már nyolcvankilenc egyetemista kért részt ebből a nagyon fontos közművelődési munkából. Valamennyien a gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói. Szorosabb kapcsolatot Hogy a TIT milyen fontos szerepet tölt be a közművelődésben, akkor tudjuk érzékelni igazán, ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt négy esztendő alatt több, mint huszonnégyezer előadás keretében mintegy egymillió emberhez szóltak — csak Pest megyében. Nem véletlen tehát, hogy a közművelődési munka legnagyobb eredményeit éppen az ismeretek terjesztésében értük el. Növekedett a lakosság természettudományos és műszaki-technikai műveltsége, az elősegítette a termelés technikai és technológiai megújítását mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A társadalmi és természettudományos műveltség korszerű arányainak a kialakításában azonban még bőven akad tennivaló. Ezért is fogalmazódott meg a Központi Bizottság közművelődési határozatában további feladatként: „A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szorosabban kapcsolódjék a különböző közművelődési intézmények munkájához, s ott bővítse tovább ismeretterjesztő tevékenységét. Elsősorban azokat a klub- és szakkörkeretben folyó művelődési fórmákat fejlessze, amelyek a résztvevők aktivitására építenek.” Ez határozza meg a TIT Pest megyei szervezetének további munkáját is. Prukner Pál KRÓNIKÁSOK TANÁCSKOZÁSA Újra megjelennek a Ráckevei füzetek Nyáron. szaktábor — Segítség a vetélkedőhöz Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottsága tanácskozásra hívta össze a krónikaírók és honismereti körök vezetőit. A résztvevőket Dékány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottságának titkára köszöntötte. Elmondotta, hogy ez a tanácskozás is egyik előkészítője a fel- szabadulás harmincadik évfordulójának méltó megünnepléséhez. A honismereti körök és a krónikaírók sokat tehetnek azért,' hogy feldolgozva lakóhelyük, munkahelyük történetét, elért eredményeit, hű képet kaphassunk az elmúlt három évtized megtett útjáról. Dékány Sándor bevezető szavait követően dr. Mor- vay Péter, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott osztályvezető-helyettese tartott előadást a honismereti mozgalom időszerű feladatairól. Előadásának ' bevezetőjeként vázolta az egyre nagyobb tö' megeket mozgósító mozgalom sokrétű tevékenységét, amely a krónikaírástól a népi hagyományok összegyűjtésén át egészen a történeti értékek felkutatásáig terjed. A nagy érdeklődéssel kísért előadást sok hozzászólás követte. Nemcsak a már elért eredményekről beszéltek a tanácskozás résztvevői, de elhangzott sok hasznos, megvalósítható javaslat is. Ezek közé tartózik például, hogy a már bevált olvasótáborok mintájára, s a már meglevő országos példa nyomán, a jövő nyáron hozzanak létre egy járási honismereti tábort, elsősorban a mozgalom fiatal tagjai számára. Többen kérték, hogy folytassák tovább a Ráckevei füzetek című ismeretterjesztőhonismereti kiadvány megjelentetését, amely publikálási lehetőséget biztosít a legsikeresebb honismereti tanulmányok számára. A tanácskozáson részt vevő és felszólaló Csömöri László, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője bejelentette, hogy éves szünet után rövidesen ismét megjelennek a népszerű Ráckevei füzetek s így továbbra is alkalom nyílik majd a járás múltjával, jelenével kapcsolatos írások közzétételére. Elmondotta azt is, hogy a harmincadik évforduló tiszteletére nagyszabású járási vetélkedőt rendeznek, P. P. Ifjúsági hanglemezsorozat / Drágább lett a könnyűzene A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat október 1-től néhány cikkét új áron hozza forgalomba. A szórakoztatózenei nagylemezek a jövőben 85 forintért lesznek kaphatók. Ez a beat- és pop-lemezek, valamint az albumok esetében 5 forint emelkedést jelent. Más könnyűzenei — például operett, magyarnóta — kategóriákban változóan? ennél többet. A művészlemezek ára változatlanul 60 forint marad, sőt az ifjúság számára a legjobb felvételek felhasználásával ifjúsági sorozat indul, amelynek egy-egy lemeze 40 forint lesz. A komolyzenéi műsoros kazetták árát az eddigi 180 forintról 150 forintra szállították le. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK A murányi kaland Móricz Zsigmondjátéka a Madách Színházban Táncra perdül Rimaszécsi Szécsi Mária grófnő, várúrnő, a Murányi Vénusz, s daliás kérője (és egyben politikai és katonai ellenfele),vHadádi Wesselényi Ferenc gróf, füleki főkapitány, s ezzel véget ér a bonyodalmas, cselvetéses, intri- kás, szerelmes-bolondos játék, amelynek középpontjában egy bevehetetlen sziklavár és egy meghódíthatatlan asszony! szív bevétele és meghódítása állott. A história igencsak jól ismert: Gyöngyösi István kedvesen túlcikomyált, néhol bumfordi medvelép telikel röppenő alexandrinusokban írott barokk eposza, A’ Márssal társalkodó Murány Vénusz, a Ne dobja el, a felemelt áron vásárolja A TEXTILHULLADÉKOT Tiszta fehér háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként 20,— Ft Tiszta színes háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként 10,— Ft Vegyes háztartási textilhulladék kg-onként 1,60 Ft XVII. századi magyar irodalom egyik gyöngyszeme. Hogy a XX. századi magyar regényírás legnagyobb alakját, Móricz Zsigmondot mi vonzotta ennek a gáláns történetnek a színpadra átdolgozásához, ma már kissé nehezen érthető. Talán az a meglehetősen halványan felrajzolt nemzeti függetlenségi gondolatsor, amelyet Gyöngyösi érzékeltet? (A későbbi Zrínyi—Wesselényi összeesküvés, meg az, hogy Szécsi Mária — Zrínyi Miklós unokahúga — az önálló Erdélyhez húzó protestáns). Talán. De hiszen vonzotta Mó- riczot más régi magyar mű is, például Bornemisza Péter Elektrája, amelyből megrázó drámaiságú, mai mondanivalókkal súlyos tragédiát formált a modern színpad számára. Maradjunk talán annál, hogy Móricz itt játszani i s akart, s talán felkészülni a későbbi nagy Erdély-regényekre, hangulatteremtésben, légkörben, helyszínrajzban. Hogy Móricznak éppen e2t a játékát vette elő a Madách Színház, s igazította kissé tömörebbre, toldotta meg Szteva- novity Dusán dalszövegeivel és Papp Zoltán zenéjével, az legfeljebb kissé meglepő, de nem tévedés. Ez a mostani formájában inkább történelmi tárgyú musicalnek tűnő darab végül is nem igénytelen szórakozást nyújt a nézőknek, s jó kedvű komédiázás lehetőségét a színésznek. Hogy a murányi vár inkább hat ebben az előadásban holmi marcipánbástyákkal rakott, habcsóktomyokkal díszített, ízletes tortának, mintsem valódi, vaskos, súlyos levegőjű hadi erősségnek, s hogy a színészek inkább élnek saját egyéniségük ismert és belvált külső és belső jegyeivel, mintsem az eléggé körvon a lazatlan figurák jellemrajzának kibontásával, hogy a modern dalszövegek és Móricz régiesen csengő nyelven megírt dialógusai között nincs összekötő kapocs, hogy a zene eklektikus, és az Orfeo Negro filmzenéjétől virágének- és zsoltármotívumokig mindent felhasznál — ezt lehetetlen nem észrevenni. Lengyel György rendezése sem tudta ezt az eredeti formájában sem a legjobb Móricz-színművek közé tartozó művet egységessé, igazán érdekessé tenni. A színészek teszik a dol_ gukat, ki-ki a maga tehetsége, stílusérzéke szerint. A Madách Színházhoz átszerződött, a Wesselényi szerepében debütáló Sztdhkay István kedvesen és könnyeden, kissé stilizáltan formálja meg az érdekből szerelmes, és szerelemből érdekelt gróf alakját. Almási Éva mint Szécsi Mária helyenként tétovázik, drámai súlyt adjon- e a murányi várúrnő alakjának, vagy megelégedjen a szerelmes asszony rokonszenves vonásainak kiemelésével. Pso- ta Irén, a másik Szécsi-lány, a házisárkány Éva szerepében, mintha Csokonai Dorottyáját szeme előtt tartva játszana, túlkarikírozottan, szükségtelenül erős — és modorossá vált — színekkel rajzolva. Dózsa László Illésházija amolyan Túri Dani-féle Móricz-hős, Körmendi János kissé mindentől és mindenkitől függetlenül csinált remek kabinetfigurát a félig német félig magyar Róttál báró hálás szerepéből; Zenthe Ferenc, az ugyané színpadon játszott Tamási Áron figura, az Énekes madár Rakk Lukácsa körvonalaival alakítja Kádas várnagyot. Aki a legjobban érzi, mit bír el ez a furcsa játék stílusban, mozgásban,-hangvételben, az Tolnai/ Kjári, Pázmányné, a gazd- asszony-dajka nyúlfarknyi szerepében. A közönség általában jól mulat, hiszen kedvenc színészeit látja egy habkönnyű, el- alvt'- előtt sem a gyomrot, sem az agyat meg nem terhelő Takács István játékban. KIÁLLÍTÓT ELMEKBEN Országos grafikai hét ' Test megyei alkotók több tárlaton Fenntartás nélkül dicsérhetjük a Képcsarnok nagyszabású vállalkozását, ázt, hogy a sokszorosított grafika azonos lapjaival egyszerre rendezi a képzőművészet alapműfajának ünnepi hetét tizennégy városban és Budapesten. Ez az egyidejűség felszámol •minden provincializmust, mértéket ad az ország valamennyi grafikusénak, a legjobb értelemben vett továbbképzést jelenti, mely egyúttal a létszámban egyre növekvő közönségnek is gyönyörködést nyújt. rajzmüvészetünk Élvonala' számol be legújabb eredményeiről. Ez lényeges, mivel a most született művek újdon- ságvarázsa az érdeklődést fokozza, hasznosan gyors információkat , közöl rajzírásunk jelenlegi helyzetéről. A Csontváry-teremben is látható országos kiállítás erős mezőnyt vonultat fel. Hincz Gyula, Csohány Kálmán, Stettner Béla, Gacs Gábor, Rékassy Csaba, Pásztor Gábor, Raszler Károly képviselik a rajzi gondolkodás helyes irányait, örvendetes, hogy saját nyomvonalán szinte mindenki halad, megtorpanásnak nyoma sincs. Érdekes színfolt Gácsi Mihály sokrétűen fanyar és mély rajzi humora. Pest megye követe, az érdi Rozanits Tibor érzékeny linóleummetszete és Sáros András Miklós Drezda romjait idéző rézkarca, ahol hat rajzi tétellel bizonyítja váci grafikusunk, hogy az élet legyőzi a pusztulást. A siker kötelez a megkezdett rajzi összefogás folytatására, arra is, hogy már a következő évben legalább egy Pest megyei városban is fogadják az országos grafikai tárlatot Budapesttel egy időben. HAVAS ESZTER rajzai és meseillusztrációi az újpesti Mini Galériában köszöntik megyénk tárlatlátogatóit, akik Pomázon és Szentendrén már emlékezetükbe vésték e sajátosan vibráló vonalvezetés minden erényét, készülődésének érzékeny lob- banását. PRTJTKAY PÉTER rézkarcai a Józsefvárosi Galériában sci-fi irányban építenek ösvényt bátran, de még enyhén mutáló hanggal. Sikere, aktivitása nagyobb eredményeinél. A kiegyenlítődés hír és érték között minden bizonnyal hamarosan helyreáll, hiszen látásmódja eredeti. A grafika csöndesen bekopogtatott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 11. számú, Krisztina körúti gyermekfiókjába is: NEMETII MIKLÓS metszetei bővítik itt a könyvek örömét. E páratlan termékenység betölti az utcára néző kirakatot, s az emberi formák változataival népesíti Reich Károly rajza az országos grafikai hét (szept. 26—okt. 5.) meghívóján. be az üres falrészeket, hogy „szellemtápot” adjon a mohó gyermeki fantáziának. Érdekes és követendő kezdeményezés. Az érdi művelődési házban jelentékeny érdeklődés közepette nyílt meg A BUDAI JÁRÁS KÉPZŐMŰVÉSZEINEK őszi tárlata. Itt is jelentős szerephez jut a grafika, sokan ellenőrzik rajzzal lehetőségeiket, különösen Kéri Mihály, aki szinte napról napra fejlődik, s ad biztos mértéket az érdi művészjelölteknek. A kiállításon bebizonyosodik, hogy Zsámbék, Budaörs, Tinnye, Piliscsaba, Biatorbágy és Érd jeleskedik abban, hogy szakkörbe gyűjti a munkásfestőket, mely biztosítja részükre a folyamatos önképzést. Szepes Gyula festményei, Domonkos Endre szobrai, Kéri Mihály gra’fikái a hivatásos művészet szintjén nemcsak rangot, hanem mértéket is adnak társaik egyre biztatóbb próbálkozásaihoz. E munkák ma még nem muzeális értékű tárgyak, de alkotóik kivívhatják az „időtlen” minőséget, ha ’ egyre szigorúbban figyelnek belső sugallataikra,- társadalmunk értéksürgető várakozására. Különösen az érdi Nagy Balogh János szakkör jelentheti a közeljövő egyik festői „tartalékseregét” megyénkben. A példaképnek választott Nagy Balogh János valóban példa lehet az érdi munkásfestők előrelépésére is, hiszen fuvarosból lett a magyar proletárművészet Derkovitsot indító első mestere. Érdén is villanyszerelők, kőművesek, gyári dolgozók és nyugdíjasok munkálkodnak azon, hogy saját önmegvalósulásuk egybeessen a megyei képzőművészet értékgyarapodásával, melyet termő sorrendben a szentendrei, váci, s legújabban a Nagy István-csoport tagjai, festők, szobrászok valósítanak meg. Most emlékeztünk Nagy Balogh János születésének 100. évfordulójára, de az igazi jubileum az lenne, ha Érden az" ő nevével, az ő szellemében léphetne előre jelöltjeivel a művészek Losonci Miklós
