Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

1974. OKTÓBER 30.. SZERDA 5 Szerkesztők konferenciája A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és törté­nettudományok osztálya, vala mint a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztő bizottsága rendezésében kedden az Aka­démián megkezdődött a szo­cialista országok filozófiai és szociológiai folyóiratai szer­kesztőinek 11. konferenciája. Gyógyszerek - állatoknak A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter — az egész­ségügyi miniszterrel egyetér­tésben — új állatgyógyászati készítmények forgalombáhoza- tálára adott engedélyt. A jó­hatású készítményeket a hazai ipar gyártja. A Phylaxia Oltó­anyag- és Tápszertermelő Vál­lalat terméke a Phylavac, amely a baromfipestis nagy mértékben csökkent virulen- ciájú élő vírusát tartalmazza és jó hatással használható az állattartásban. A Biogal Gyógyszergyár állította elő a Neornast gyógyszert, amelyet a szarvasmarhák egyik gyulla­dásos megbetegedésének keze­lésére ajánlanak. Lángospor Az édesipar üzemeiben to­vább bővítették a háziasszo­nyok második műszakját meg­könnyítő készítmények vá­lasztékát Régi kívánsága tel­jesült a fogyasztóknak: üzem­szerűen gyártják a burgonyás lángosport, amelyből már szeptemberben 50 mázsányi került az üzletekbe. Október­ben növelik a gyártást, mert a vásárlók kedvezően fogadták az új terméket Az ipar 400 grammos dobozokban hozza forgalomba a lángosport, amelynek alapanyagát, az úgynevezett pelyhesített bur­gonyát Lengyelországból sze­rezték be. Szeptemberben 120 mázsányi palacsintaport is forgalomba hoztak, szintén 400 grammos dobozokban. Ez a készlet időközben vevőre ta­lált, október első napjaiban pótszállítmányokat küldtek a kereskedelmi hálózatba. Járási összefogással Százszemélyes óvoda épül Dunaharaszfin Dunaharasztiban, az egyre népesedő nagyközségben na­gyon kevés az óvodai hely. Ezernégyszáz gyermek közül mindössze 260 járhat óvodába. Az idén öt és fél száz jelent­kező közül csupán nyolcvanat vehettek fel. A kétszázhatvan apróságot három óvoda fo­gadja be, melyek közül egy sem erre a célra épült, s a folytonos bővítés következté­ben már oda -jutottak, hogy szinte elfogyott a szabadtéri játszóterület a kicsinyek elől. A helyzeten a közeli jövő­ben társadalmi összefogással enyhítenek. Mindenki a maga módján Az idén f júniusban Jónás Zoltánnak, a ráckevei járási pártbizottság első titkárának kezdeményezésére összehív­ták a járás területén működő valamennyi szocialista brigád vezetőjét, képviselőjét. Az ér­tekezleten elhangzott javaslat szerint a társadalmi segítés­ből befolyó összegeket folya­matosan egy-egy megadott te­lepülés legégetőbb gondjának megoldására fordítják. És ez idő szerint a ráckevei járás­ban Dunaharaszti óvodai gondjai kívánnak halasztha­tatlan megoldást. Csupán a négyszáz szocia­lista brigád felajánlásából várhatóan egymillió forint gyarapítja majd azt az össze­get, amelyből a községi tanács által kijelölt területen (az óvodai gondokat súlyosabban érző alsófaluban, egy kiala­kulófélben levő lakótelep köz­vetlen közelében) százszemé­lyes, a korszerű pedagógiai követelményeknek megfelelő, négycsoportos óvodát kezde­nek rövidesen építeni, s adják át rendeltetésének az elkövet­kezendő év szeptemberében a boldog apróságoknak. Az üzemek, vállalatok is egymás után ajánlották fel se­gítségüket, anyagi támogatá­sukat. Elsősorban a Dunaha­rasztiban levők. A MAHART hajójavító üzemigazgatósága háromszázötvenezer forintot máris átutalt a nagyközségi tanács egyszámlájára, az igaz­gatóság településen levő üze­mének dolgozói pedig vállal­ták, hogy társadalmi munká­ban elkészítik az óvoda kerí­tését, és szívesen segítenek mást is. A Sütőipari Vállalat 250 ezer forintot adott, az Ezüstkalász Termelőszövetke­• ( / II /■ / ^ P A KOZEPULETEPITO VALLALAT budapesti munkahelyeire FELVESZ OT.—175, GF.—251 'Tájfun építőipari fűtőberendezésekhez és olajtüzelésű kiskazánokhoz VIZSGÁZOTT KEZELŐKET, továbbá építőipari gépkezelői vizsgával rendelkező KÖNNYŰ ÉS NEHÉZGÉPSZERELÖKET Jelentkezés: Budapest V„ Molnár u. 19., munkaerőgazdálkodás. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT MENETIRÁNYÍTÓI ÉS JEGYELLENÖRI MUNKAKÖRBE érettségizett nőket és férfiakat vesz fel, 30 éves korhatárig. A jelentkezők a szükséges tanfolyam elvégzése után a tömegközlekedés gyakorlati lebonyolításának irányítói lesznek. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruhaellátás. Dolgozóink és családtagjaik autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és a metróra érvényes díjtalan utazási igazolványt kapnak. Kedvező szociális, kulturális, sportolási es szórakozási lehetőségek Jelentkezés és részletes felvilágosítás: a vállalat FELVÉTELI IRODÁJÁN Budapest VII., Kertész u. 16. fszt. 64. zet pedig díjmentesen szál­lítja az építkezéshez szüksé­ges homokot, kavicsot, s amit még kell. Az ÉRDÉRT fel­ajánlotta a nyílászárók elké­szítését, a tapétázást, a bur­kolást. A Csepel Autógyár 1975 első negyedében várha­tóan mintegy félmillió forint­tal járul hozzá a költségek­hez, a Pestvidéki Gépgyár 200 ezer forintja is nagy se­gítség, akárcsak a Pestvidéki Postaigazgatóság és számta­lan kisebb — nem feltétlen dunaharaszti illetékességű — üzem és intézmény forintja, dolgozóinak már előre fel­ajánlott társadalmi munkája, közreműködése. Konyhát is egyidőben A megyei tanács két és fél millió forinttal támogatja az óvoda létesítését. Természetesen a községi ta­nács testületé és a település lakossága sem marad tétlen. A hetvennyolc tanácstag pél­dául vállalta, hogy mozgó­sítja a lakosságot, és termé­szetesen maga is segít. A községi tanács idei fej­lesztési költségeinek egyhato- dát fordítja az óvoda építésé­re, a vízellátás fejlesztése ugyanis évekre leköti úgyszól­ván a fejlesztési alap teljes egészéi. Az öröm újabb gonddal is jár. Mi lesz a gyermekek ét­keztetésével, hiszen e tekin­tetben is elmaradott a tele­pülés. A négyszáz adagos gyermekélelmezési konyhán hatszázö'tvem személyre főz­nek. A tanács ennek megol­dására is talál módot. A ter­vek szerint — gondolva a jö­vőre is — ezeradagos konyhát is építenek az óvodával pár­huzamosan, előregyártott ele­mekből, a Kiskunlacházi ÉP- SZÖV kivitelezésében. Korompay János Jót és jól, időben — Budakeszin A KIOSZ budakeszi szerveze­te a magasabb színvonalú szol­gáltatás érdekében a közel­múltban úgynevezett kontár­ellenőri hálózatot hozott létre. Budakeszin három, Pátyon, Zsámbékon, Nagykovácsiban két-két, Perbálon, Budajenőn, Telkin és Tök községekben egy-egy kontárellenőr tevé­kenykedik. Ezzel párhuzamo­san minden községben, a ta­nács által meghatározott szembeötlő helyen táblákat helyeztek el, ilyen felirattal: „Kórt okoz az államnak és saját magának, ha kontárral dolgoztat”, „Mi, kisiparosok a lakosságért dolgozunk, jót és jól, időben (felár nélkül)”. Ezeket a feliratokat a KIOSZ kis méretben is elkészíttette és minden kisiparosnak eljut­tatta. Ugyancsak a fenti cét érde­kében hívta össze megbeszé­lésre a kontárellenőröket a budakeszi nagyközségi tanács szabálysértési előadója. A'töb­bi között elmondotta, hogy a hangsúly nem a büntetésen van, minden jó szakembernek megvan a törvényes lehetősé­ge arra, hogy akár fő, akár mellékfoglalkozásban tevé­kenykedjen a szolgáltatásban. Hiány van például Budake­szin és a környező községek­ben többek között cipészből, szabóból, fodrászból, építő­Értesítjük a kedves fogadókat, hogy november 1-én 13 órakor megnyílik a gödöllői TOTÓ-LOTTÓ KIRENDELTSÉG a Dózsa György út 11. szám alatt. iparosból, villanyszerelőből, vízvezetékszerelőből és fehér­nemű varrónőből. Hiány Van annak ellenére, hogy a szer­vezetnek több mint kétszáz tagja van, negyvennel több, minit négy éve volt. Mindettől függetlenül a kontárokkal szemben a tanács él szabály­sértési jogkörével, és az elő­adó a közelmúltból néhány példát is említett. P. L. — Több vizet Budapest­nek. A számítások szerint az ötödik ötéves terv vé­géig Budapestnek naponta 300 ezer köbméterrel több vízre lesz szüksége, mint je­lenleg. Ezt a célt szolgálja a szigetújfalui vízmű, mely­nek munkálatait a közeljö­vőben kezdik meg és az első ütem építését 1977-ig befejezik. Tsz számvitel és üzemszervezés Több mint 130 termelőszö­vetkezet csaknem 200 pénz­ügyi és közgazdasági szakem­berének részvételével országos tanácskozás kezdődött kedden délután Hajdúszoboszlón. A négynapos továbbképzésen a szövetkezeti szakemberek elő­adásokat hallgatnak a korsze­rű üzem- és munkaszervezés­ről, a mezőgazdasági üzemek információs rendszerének fej­lesztési lehetőségeiről. A szám vitel és szakoktatás időszerű kérdéseiről, a jövedelemvizs­gálatról, a gazdaságosság elemzéséről, a mezőgazdasági üzemék tervezéséről. JEGYZET A hallgatás ára AZ INDOKOLATLANUL gyanúsítgatókat, az alaptalanul rágalmazókat, a rosszhiszemű bejelentőket a törvény erejé­vel is felelősségre vonja a tár­sadalom. Senki nem ütközik meg, ellenkezőleg, helyeslés­sel fogadja, ha egy rágalom- hadjárat elindítója elnyeri példás büntetését. Jogos a vé­dekezés, hiszen az áskálódás van annyira veszélyes, mint a csalás vagy a lopás, fölér a társadalmi tulajdon megkáro­sításával A rágalom fölboly- dítja a nyugodt munkahelyi légkört, embereket sodor méltatlan helyzetekbe, időt, energiát von el a hasznos te­vékenységtől, tehát végső so­ron forintokban kimutatható kárt okoz. Ugyanennek a fordítottja is igaz. A kár semmivel sem ke­vesebb, ha a látszólag nyugodt légkör fenntartásáért tények, megalapozott vélemények el* hallgatásával kell megfizetni. Nagy ár a hallgatás. Roncsolja az egészséges munkahelyi lég­kört, akár a meggondolatlan fecsegés. Baljós feszültséggel telíti meg a levegőt, sére’me- ket halmoz, szabad utat biz­tosít a törtetőknek és a hatal­mukkal visszaélőknek, teret enged a hibák halmozódásá­nak. A kezdetben még ki­gyomlálható hiba gyökerei megerősödnek, elburjánzik, mint az élősdi növény, alatto­mosan terjeszkedik. FEJLŐDÉSÉT a hallgatás táplálja. Növekedését azok se­gítik elő, akik maguk is vise­lik következményeit Az óva­tosságból, kényelmességből ki­mondatlanul maradt szavak előbb-utóbb maguk is a legna­gyobb kényelmetlenséget okozzák. A hibákat újabb hi­bák tetézik, eltemetik a tisz­tességes szándékot, s nem ma­rad más megoldás, mint erő­szakos beavatkozással megsza­badulni tőlük. Ilyenkor az­után, hiába a halogatás, nem­csak a vétkesek, a néma szem­lélők is kénytelenek megszó­lalni. A bírósági tárgyaláso­kon, a fegyelmi eljárások so­rán egyszerre kiderül: a tör­téntek nem okoztak meglepe­tést, látható előzményei vol­tak, sokan észre is vették a jeleket, csak éppen nem szól­tak miatta. Egyszerűbbnek vélték a hallgatást, meggyőz­ték magukat, hogy amit ész­revették, nem rájuk tartozik, elég, ha a saját dolgukkal tö­rődnek. A kisebb-nagyobb ügyek­ben elszántan hallgatók több­nyire az ilyen esetek során jönnek rá, hogy hallgatásuk tárgya igenis a saját dolguk. A rákérdezésre megoldódik a nyelvük, mintha csak a bizta­ÚJ TECHNOLÓGIÁK, ÜJ MUNKAKOROK A KOZÉPULETÉPITÖ VALLALATNAL ZSALUZAT­SZERKEZETSZERELŐNEK ÉS VÁLASZFALSZERELŐNEK a vállalat 3-6 hónap alatt betanít, átképez, majd kizárólag budapesti munkahelyein alkalmaz SZAKMUNKÁSOKAT (lakatos, hegesztő, ács, kőműves, könnyűgépkezelő, betonozó), valamint NEM SZAKMUNKÁSOKAT (kubikos, betanított munkás, segédmunkás). Jelentkezés: ' 1974. november 20-ig, Budapest V., Molnár u. 19., munkerőgazdálkodás. tásra vártak volna. Megszűrni az óvatoskodás, van vélemc nyűk, gyakran az adott ügytó. függetlenül észrevételeket, sé­relmeket is fölsorolnak. Leg­feljebb akkor hallgatnak el is­mét, ha azt is megkérdezik tőlük: miért nem szóltak ide­jében? A KÉRDÉSRE valóban ne­hezen lehet választ találni. A hallgatók nemcsak a szájukra ügyelnek, hanem úgy tűnik, a fülüket, szemüket is becsuk­ják, nem hajlandók észrevenn. a társadalom számos biztatá sát. Bebújnak óvatoskodásu bástyái mögé és csak akko. lépnek elő, ha név szerint hív ják őket, kíséretet adnak me. léjük. Mintha nekik lenn okuk félelemre, restelkedés- re, nem azoknak, akik a hiba kát elkövetik. Hiába zárják k. önmagukat környezetük életé­ből a hallgatással, hiába pró­bálnak megmenekedni a fele­lősségtől. Előbb vagy utóbb kötelességmulasztókká lesz­nek, ha akarják, ha nem. Be­következik, amitől tartottak mert rájuk nehezedik a hall gatás súlya. Senki nem ismer be szívesen saját gyávaságé. a közömbösség sem erény, so­káig nem lehet károsodás nél­kül ilyen tulajdonságokkal él­ni, dolgozni. Aki mindenek­előtt a saját kényelmét, nyu­galmát tartja fontosnak, egy idő után magára marad. Elve­szíti kapcsolatát munkatársai­val, úgy érzi, kiszolgáltatottjá­vá lett az eseményeknek, mert nem vesz részt alakításukban. Az üzemi demokrácia fej­lesztése, az egyéni véleménye­ket közös álláspontra hozó muniKahelyi köizösséjgek kiala­kítása ma minden gyárban, hivatalban, az érdeklődés, a figyelem középpontjába ke­rült. Gyakorlása közben nyílt, bátor szókimondást várnak az emberektől, mert nincs más módja, hogy egyetértő légkör­ben, a célokra összpontosított energiával, a munkában örö­met találva lehessen dolgozni. Akik hibákat látva is némák maradnak és saját vélt érde­keiket fontosabbnak tartják a mulasztások helyrehozásánál, a hibák kijavításánál, ennek az egész társadalmat átfogó törekvésnek szegülnek ellen. A KÖZÖSSÉG életére, mun­kájára bármilyen formában kiható ügyekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a szólás jogával. És vétkessé válik, ha jogát nem gyakorolja. V. E. Eszközök a középkori A nemzetfőségi és ispánsági székhelyek kutatása során kezdtíFlneg Gádor Judit, a miskolci Hermann Ottó Mú­zeum régésze a Borsod me­gyében levő Abaújvár község határában levő földvár feltá­rását. Az ásatások célja, hogy tisztázzák a százötven méter hosszú és száz méter széles, tíz méter magas sánc építé­szetét, és az előkerülő leletek­ből meghatározzák korát. A feltárás során megtalálták azoknak a kőfalaknak a ma­radványait, amelyeket a sánc tetején annak megerősítésére emeltek. A három hete tartó ásatás felszínre hozta a földsánc megerősítésére hosszanti és keresztirányban állított ge­rendák nyomait, amelyeket annak idején földdel és agyag­gal töltöttek ki. Előkerültek továbbá égetett cseréptöredé­kek és különféle vasból ké­szült eszközök: sarló, ásó és metszőolló — a környék föld­művelésének jellegzetes em­lékei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom