Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

2

KÖZMŰVELŐDÉSI MELLÉKLET

KÖZMŰVELŐDÉSI MELLÉKLET

7

A könyvtári és a művelődési otthoni intézményhálózat számszerű fejlődését jelei, hogy míg a III. ötéves terv során egyetlen új intézmény sem épült, addig 1971 és 1974 között elkészült az érdi járási művelődési központ, a szobi művelődési központ és könyvtár, az albertirsai művelődési ház és könyvtár, a tápió bicskei művelődési ház és mozi, a szigetújfalui művelődési ház, a leányfalui művelődési ház, a veresegyházi ifjúsági ház, a pilisvörösvári könyvtár, valamint az iíkladi, vérségi, sóskúti, pilisszentkereszti klubkönyvtár. A könyvtári és művelődési otthon intézményhálózatunk helyzete ennek ellenére korszerűtlen. A minimális működési feltételek hiányában 32 művelődési otthon csak ideiglenes engedéllyel működik: a határidő 1975 végével lejár.

A művelődési otthonok központi támogatása 1973—74-ben 3 millió forinttai emelkedett. A közös fenntartásra kötött szerződések alapján jelentős anyagi támogatást nyújtanak a gazdasági egységek a művelődési otthonok tartalmi munkájához. A közös fenntartású intézmények szárma 1969-ben még mindössze egy volt, de 1974-ben már 44-re növekedett.

Az országosan is kimagasló eredményeket elért zeneiskolai hálózatunk tovább fejlődött. 1969-ben az állami zeneiskolák száma 8, 1974-ben 10. A növendéklétszám 3663-ról 4200-ra emelkedett. 1973-ban megindult a ráckevei, 1974-ben a daba- si járásban az állami zeneiskolai hálózat kiépítése.

A közművelődési intézmények látogatóinak mintegy 70 százaléka fiatal. Dinamikusan fejlődött az ifjúsági klubmozgalom is. Az 1969-ben működő néhány klubbal szemben 1974- ben 152 nyilvántartott klub segíti több ezer fiatal szabad idejének kulturált eltöltését. Ezek egyharmada azonban csak formálisan létezik, illetve tevékenységük lemezklub működésére korlátozódik.

A megye mozihálózatát korszerűsítettük. Helyesnek bizonyult a művelődési otthonok feliújítása során a filmszínházakkal való közös működtetés kialakítása. Javult a bemutatott fümek között a művészileg és eszmeileg jelentősebb magyar és szovjet, valamint más szocialista -.országok filmjeinek aránya és látogatottságuk.

A megyei tanács költségvetésében a közművelődésd célokra fordított összeg az 1969. évi 22 millióról 1973-ra 47 millió forintra emelkedett.

A Pest megyei pártbizottság megállapítja, hogy megyénk közművelődése tervszerűen és dinamikusan fejlődött. Javult a párt- és az áH&mi szervek irányító munkája, adottságaik fÍgy el em bevételével alakították ki közművelődési feladataikat. Szélesedett és összehangoltabb lett a tömegszervezetek és a gazdasági egységek közreműködése és résztvállalása. a kulturális munkából. Javult a helyi szervek együttműködése is.

Helyi kezdeményezésre alakult meg, és eredményesen, működik a társadalmi aktívák széles körét átfogó Szőnyi István Emlékmúzeum Baráti Kör, az Arany János Társaság, az Isaszegi Falumúzeum Baráti Köre. Szerveződik Szentendre Barátainak Köre is. Fellendülés tapasztalható a különböző közművelődési rendezvénysorozatok (napok, hetek) színvonalában és tömeghatásában.

Mindez kedvező alapot biztosat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. évi márciusi — a köz- művelődés fejlesztéséről szóló — határozatából adódó megyei feladatok végrehajtásához.

A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi ki a közművelődés munkásainak, aktivistáinak, a párt, az állami és a tömegszervezeti vezetőknek, a gazdasági egységek vezetőinek és munkatársainak, mindazoknak, akik eddigi eredményeink elérésében részt vállaltak. Munkájuk erkölcsi elismerését jelzi, hogy 5 év alaitt megkétszereződött az állami kitüntetésben részesülő népművelők száma. 1970-től 1974-ig 200-an részesültek a „Népművészet Mestere”, a „Kiváló Népművelő”, a „Szocialista Kultúráért” és a „Miniszteri Dicséret” kitüntetésben. A kimagasló munkát végző népművelők minden évben megtalálhatók a „Pest megyéért” emlékérem kitüntetettjei között.

Eddigi eredményeink számbavétele mellett közművelődési munkánk fogyatékosságait az alábbiakban látjuk:

A szemléletben és az irányításban:

— pártszervezeteink egy része a művelődéspolitikai tevékenységet még mindig reszortfeladatként kezeli; ez az állami szervek részéről az inlézménycenirikus felfogásban jelentkezik;

•— a helyi párt- és állami szervek, tömegszervezetek testületi munkájában a közművelődés tartalmi feladatai nem

kapnak elég hangsúlyt, még mindig elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoznak;

— a gazdasági vezetők munkájának értékelésénél általában nem veszik figyelembe, hogy a dolgozók műveltségi helyzetének javítása ugyanolyan követelmény, mint a munka- és életkörülmények javítása;

— a kulturális célokra rendelkezésre álló anyagi eszközöket sok esetben nem közművelődési célokra fordítják, illetve nem a leghatékonyabban használják fel;

— a közművelődést irányítók és a népművelők egy része úgy véli, csak ideális anyagi és tárgyi feltételek esetén várható eredményesebb közművelődési tevékenység.

©

Nem eléggé folyamatos közművelődési munkánk. A kampányszerű „napok”, „hetek” látványos rendezvénysorozatai mellett művelődési intézményeink többsége és az irányító állami szervek nem fordítanak kellő figyteflmet a mindennapi munkára, a lakosság mind nagyobb számban, való aktív bevonáséra.

©

Nem megnyugtatóak a közművelődés személyi feltételei:

— nem megoldott a népművelők képzése, sok közöttük a képesítés nélküli;

— nem csökkent a függetlenített népművelők cserélődése;

— a községekben nem oldódtak meg a népművelők letelepedésének feltételei (önálló lakás, megfelelő albérlet);

— az Igényekhez és a lehetőségekhez mérten még mindig kevés a közművelődés társadalmi munkásainak száma.

O

A nagyüzemekben tapasztalható örvendetes fejlődés mellett nem történt gyökeres változás a munkásművelődés feltételeinek megteremtésében, a korszerű módszerek alkalmazásában. Továbbra is megoldatlan a bejáró munkások és a munkásszállásokon lakók művelődésének intézményes biztosítása. __

O

A művelődési intézmények látogatóinak döntő többsége az ifjúság soraiból kerül ká. A fitertlalok számához vlit- szonyítva azonban a közművelődés hatókörébe bevontak aránya nem kielégítő:

— olyan alapvető intézmény, mint például a könyvtár, fiatal olvasói között rendkívül alacsony a munkás- és parasztfiatalok száma és aránya is;

— állami, gazdasági és mozgalmi szerveink egy része az ösztönzésben és a feltételek biztosításában nem él a meglevő lehetőségekkel a nyolc általánost el nem végzett

fiatalok továbbtanulása érdekében.

O

A folyamatos önművelés egyik fontos intézménye a könyvtár. Megyei könyvtárhálózatunk kedvezőtlen tárgyi feltételei mellett nem lcvélégítő a könyvtári munka:

— a könyvállomány jelentős gyarapodása mellett nem alakult kielégítően az olvasók és kölcsönzött könyveik száma;

— alacsony az olvasók között az üzemi munkások és különösen a parasztság száma és aránya.

O

A művelődési otthonok munkájában az egyébként szükséges és természetes szórakoztatás mellett háttérbe szorult az önművelés lehetőségeinek bővítése, a folyamatos mű« velődés feltételeinek biztosítása.

Barinkai Oszkárné előadói beszéde'

Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. márciusában határozatot hozott a köz- művelődés fejlesztésérőL A határozat megvalósítását nemcsak művelődési politikánk, hanem a párt egész politikájának szempontjából lényegesnek tartjuk, mert a határozat tartalmában; mondanivalójában segít megteremteni az egységet, az összetartozást a kultúra, az embernevelés, a szocialista termelési és társadalmi viszonyok között.

A Központi Bizottság határozatának ismeretében áttekintettük Pest megye közművelődésének helyzetét, sokirányú eszmecserét, vitát folytattunk párt- szervezeteinkben, társadalmi és tömegszervezeteinkben, ipari és mezőgazdasági üzemekben munkásokkal e kérdésben. Tudatában vagyunk annak, hogy a határozat megvalósításának kulcs- feladata pártszervezeteink kezében

van. Pártszervezeteink a letéteményesei annak, hogy sikerül-e kialakítani a határozat egységes értelmezését. Sikerül-e szemléletváltozást elérni a közművelődés megítélésénél, mindenekelőtt abban, hogy a pártirányításban, a pártmunka gyakorlatában megkapja méltó helyét.

A pártszervezetek politikai felelőssé- gét mérlegelve tartottuk szükségesnek;

Az üzemi vezetés segítse fokozottabban a munkásfiatalok iskolai és iskolán kívüli nevelését. Rendszeresen szervezzenek szakmai vetélkedőket, hozzanak létre műszaki, technikai klubokat, írjanak ki helyi újítási pályázatokat stb.

A KISZ jobban lássa el az ifjúság kulturális érdekképviseletét. Politikai nevelőmunkájában építsen a művelődési alkalmak adta lehetőségekre. Mozgalmi eszközökkel is segítse az alapműveltség megszerzését, az általános iskola élvégzését.

Az alapszervezeti kulturális munka kibontakoztatására az ifjúság művelődésének legnépszerűbb formáit — a klub- és amatőrmozgalmat — jobban fel kell használni.

Szükségesnek tartjuk, hogy valamennyi községünkben legyen élő, működő ifjúsági klub. A községi tanácsok, KISZ- szervezetek, szocialista brigádok társadalmi összefogással teremtsék meg az ifjúsági klubok feltételeit A megyei művelődési központ és a KISZ megyei bizottsága gondoskodjon megfelelő számú ifjúsági klubvezető képzéséről, továbbképzéséről.

Az amatőrmozgalmakat tovább kell szélesíteni. Segítsük az együtteseket tartós művelődési közösségekké válni azzal is, hogy valamennyi csoport számára biztosítjuk a rendszeres bemutatkozást és munkájuk értékelését. A megyei tanács vezetői, az országos előírásokkal összhangban, dolgoztassák ki az amatőr együttesek több szintű minősítési rendszerét, összekapcsoltan a kiemelt rendezvényekkel (például a gödi Fészek-ünepségék, a visegrádi szm'játszó napok, a galgamenti népi fesztivál, a ceglédi ősz, a tápiómeriti nyár, a kiskunsági pásztor- és lovasnapok).

A közművelődési intézmények és a KISZ-szervezetek együttműködését javítani kell. A KISZ-szervezetek fokozottan vegyenek részt az ifjúságot érintő programokban, a klubok politikai irányításában. A megyei KISZ-bizottság 1975- ben folyamatosan ellenőrizze, hogy a közművelődési intézmények társadalmi vezetőségeibe bevonták-e mindenütt a területileg érdekelt KISZ-szervezeteket. Az ifjúságot érintő kulturális kérdések kidolgozásához az illetékes KISZ-szervezet véleményét ki kell kérni.

Teremtsünk jobb feltételeket a fiatalok szabad idejének kulturált eltöltésére, aktivitásuk kibontakoztatására. A tanácsok, KISZ-szervezetek hozzanak létre ifjúsági és szórakoztató parkokat. A szórakoztató helyeket fenntartó vállalatok, szövetkezetek javítsák az éttermek, presszók kulturáltságát és kulturális szolgáltatásait (újságok, tévé stb.). A fenntartó szervek és KISZ-szervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a napközik, nyári napközik és táborok adta kulturális nevelési lehetőségekre. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága kommunista vezetői gondoskodjanak arról, hogy az olvasótáborok részvevőinek többsége munkásfiatalokból és hátrányos helyzetű családok gyermekeiből kerüljön ki.

kommunikációs ellátottság további javítása mellett használjuk ki jóban a művelődési autókat. Általánosítsuk azt a több helyen kialakult gyakorlatot, hogy az Iskolák körzetesítésével felszabaduló helyiségeket közművelődési célokra hasznosítják.

A tanyai közművelődésben vállaljanak nagy szerepet az iskolák, kollégiumok, termelőszövetkezetek. A megyei pedagógiai és közművelődési továbbképző központok segítsék a tanyákon dolgozó pedagógusokat és népművelőket a sajátos munka végzésében. A helyi tanácsok javítsák az ellátást könyvvel, folyóiratokkal. A TIT-programokban, a moziüzemi vállalat műsoraiban gondosan tervezzék meg a tanyavilág- ban végzendő tevékenységet.

Fellendülő, színes nemzetiségi közművelődésünk a megye nemzetiségi kultúrájának ápolása mellett még tudatosabban szolgálja a szocialista nemzeti egységet és internacionalista barátságunkat, szövetségünket a szomszédos szocialista országokkal. Javítsuk az anyanyelvi nemzet szocialista kulturális értékeinek megismertetését.

A nemzetiségi közművelődés középpontjában az anyanyelvi kultúra erősítése, a nemzetiségi könyvtárak fejlesztése, a klubok^ együttesek segítése álljon. Megyei és járási szintű nemzetiségi találkozókat a jövőben is rendszeresen szervezzünk.

A társadalmi igények, a mezőgazdaság fejlődése szükségessé, egyben lehetővé teszi, hogy a politikai, gazdasági vezetés nagyobb figyelmet fordítson a mezőgazdasági dolgozók művelődési ellátásának javítására.

A társadalmi átrétegeződés, a falusi-paraszti életforma gyors változása miatt fontos és halaszthatatlan feladat a népi kultúra eszközeinek, a népviseleteknek összegyűjtése, megőrzése, az értékes népművészéti hagyományok átmentése szocialista kultúránkba. Továbbra is számitunk a megyei múzeumok, közművelődési intézmények és a KISZ-szervezetek hasznos gyűjtő- és ismertető tevékenységére. Elő kell segíteni, hogy a népi kultúra értékei ne csak az adott tájegységen belül váljanak ismertté, hanem az egész megyében, sőt — felhasználva a Pest, Komárom, Nógrád, Heves megye közötti együttműködést — azon túl is.

A megyei pártbizottság és a járási, városi pártbizottságok mellett működő munkásmozgalmi bizottságok folytassák a Pest megyei agrárproletár-megmozdulások, a kommunista és a beloldali munkásmozgalom emlékeinek, történetének számbavételét és feldolgozását. A megyei művelődési központok, a múzeumok igazgatósága, a Pest megyei Levéltár és a TIT megyei szervezete segítse leghaladóbb helyi történelmi hagyományaink megismertetését, népszerűsítését.

megye egyéb sajátosságaiból adódó közművelődési feladataink

Pest megye és Budapest helyzetét, közös érdekeinket, feladatainkat figyelembe véve a megyei közművelődési bizottság folytassa és erősítse az együttműködést a főváros kulturális irányító szerveivel.

A párt-, állami és társadalmi szervek folytassák a munkáskultúra és a munkássport ma is hatékony, hagyományos formáinak elterjesztését (kórusmozgalom, gödi Fészek munkás-kulturális és sportrendezvényei stb.).

Megyénk közművelődési

káderhelyzetének javítása

Segítsék elő:

— a megyei lakosság kulturális igényeinek fokozott kielégítését a fővárosban;

— a Budapestre ingázó dolgozók művelődését, társadalmi aktivitását; +

— közös munkásmozgalmi hagyományaink ápolását;

— megfelelő kulturális programok biztosítását a megyénkben üdülő, ide kiránduló fővárosi dolgozóknak.

Az üdülőövezetek kulturális programjainak kialakításánál együtt kell mérlegelni a helyi lakosság és a növekvő idegenforgalom igényeit. A pártbizottság elismeri és támogatja Szendendre, Vác, a ráckevei, váci és szentendrei járás vezető szerveinek ilyen tevékenységét.

Kérjük a megyei tanácsot, a Dunakanyar Intéző Bizottságot, a Ráckevei-Duna-ág Intéző Bizottságát, a Pest megyei MÉSZÖV elnökségét, a megyei vendéglátóipari vállalatot és az erdőgazdaságokat, hogy gyorsabban fejlesszék a szabad idő hasznos eltöltése, a kulturált pihenés feltételeit. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal javítsa propaganda- és szervező munkáját a lehetőségek jobb kihasználására.

Az üdülőket fenntartó szervek és a helyi tanácsok törekedjenek az üdülők kulturális felszereltségének javítására, a programok összehangolására a lakóterületi közművelődéssel. A KISZ ifjúsági és építőtáborok kulturális életét színesebbé kell tenni.

Javítsuk a Dél-Pest megye területén élő mintegy 90 ezer külterületi és tanyai lakos művelődési feltételeit. A tömegtovábbfejlődésünk alapfeltétele

A megnövekedett társadalmi igények megkövetelik, hogy a közművelődési munkásoknál a szakmai ismeretek mellett következetesen érvényesítsük az ideológiai-politikai követelményeket.

A pártszervek és az állami irányító szervek fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a népművelők, könyvtárosok politikai tájékoztatására. Gondoskodjanak folyamatos politikai-ideológiai továbbképzésükről, nagyobb szerepet szánva a marxista-leninista esti egyetemnek, az oktatási igazgatóság szakosítóinak, speciális kollégiumadnak. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a területi pártszervek, KISZ-szervezetek segítsék közéleti fejlődésüket.

A tanácsok, nagyüzemek, nagyobb termelőszövetkezetek; tömegszervezetek, szövetkezeti szövetségek az apparátusokban, a tanácsi és szakszervezeti intézményhálózatban növeljék a szakképzett népművelők, könyvtárosok számát. A megyei, városi, községi tanácsok, az ezer főn felüli üzemek kössenek társadalmi ösztöndíjszerződést fiatal szakemberek tervszerű kiképzésére.

A közművelődési terület személyi feltételeinek minőségi javítása és stabilizálása érdekében kérjük a megyei tanács vezetését, hogy alakítson ki folyamatos és tervszerű együttműködést a szakképzést végző egyetemekkel, főiskolákkal. Két éven belül Vácott indítunk középfokú oktatási Intézményekhez