Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

8 KÖZ MŰVELŐDÉSI MELLÉKLET kapcsolt népművelő-, Illetve könyvtárosképzést. Vizsgáljuk meg annak lehetőségét is, hogy a megye déli részén hogyan biztosíthatók a középfokú szakmai képzés feltételei. A megye területéről beiskolázottak részére kollégiumi helyet kell biz­tosítani. A megyei pártbizottság javasolja a felső párt- és állami szerveknek, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ve­zessék ‘be a közművelődési alapismeretek oktatását. Társadalmilag becsüljük meg jobban a közművelődés munkásait, javítsuk élet- és munkakörülményeiket. Az irá­nyító szervek segítsék letelepítésüket, beilleszkedésüket, biz­tosítsák az alapvető kedvezményedet. A pártbizottság szükségesnek tartja az erkölcsi elisme­rés kifejezéseként megyei közművelődési díj alapítását. A Hazafias Népfront és a TIT megyei szervezetében dol­gozó kommunisták segítsék elő, hogy az értelmiség növekvő mértékben vállalja a tudományos ismeretek terjesztését, nép­szerűsítését. A TIT-szervezet munkája jobban kapcsolódjék a közművelődési intézmények tevékenységéhez. — Az agrár-, műszaki, egészségügyi, közgazdász-értelmi­ség vegyen részt a munkahelyi közművelődési tevékeny­ségében, a munkásszállások lakóinak művelődésében. — A pedagógusok segítsék a közoktatási és közművelő­dési intézmények tartalmas, rendszeres együttműködését, a közművelődés helyi feladatainak megvalósítását. — A megye művészei tekintsék saját ügyüknek megyénk közművelődésének fejlődését. Tegyenek többet a műalkotá­sok befogadásához szükséges ismeretek, képességek, kész­ségek kialakításáért, a művészi értékek mind szélesebb körben való elterjesztéséért (üzemi kiállítások, találkozá­sok munkáskollektívákkal, iskolagalériák, megyei köl- csönképtár stb.). Szélesíteni kell a közművelődési intézmények társadalmi bázisát, fokozott mértékben építve a társadalmi munkás nép­művelők táborára, aktivitásukra. A Megyei Közművelődési Bizottság irányításával biztosítani kell az állami, társadalmi és tömegszervezeteknél dolgozó aktivisták megyei szántű ösz- szehangolt továbbképzését. Az egységes közművelődési gyakorlat megvalósításának kulcskérdése- az állami irányítás erősítése A közművelődéssel szemben támasztott követelmények­kel összhangban az egységes gyakorlat biztosítása céljából az állami irányítást következetesebbé kell tenni. A különböző szintű tanácsok munkájában tükröződjön, hogy a közművelődés sokszektorúsága mellett az irányítás állami feladat. A helyi állami szervek javítsák az irányítást. Testületi üléseken a közművelődés tartalmi kérdései, főbb területei­nek összefüggései kapjanak az eddiginél nagyobb szerepet. Biztosítsák a különböző művelődési intézmények (iskolák, művelődési házak, könyvtárak, múzeumok, filmszínházak stb.) működése közötti jobb összhangot, együttműködést. A pártbizottság támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek megfelelő adottságok és feltételek alapján az irá­nyításban az erők koncentrálására törekszenek, mint pél­dául Bagón az általános iskolába közművelődési igazgató- helyettes beállítása, a Dunakeszin létrehozott közművelődé­si intézmények igazgatósága, Vecsésen a művelődési intézmé­nyek közös igazgatása. Az intézményeket fenntartó szervek erősítsék a közmű­velődési intézmények társadalmi vezetőségeit, biztosítsák, hogy a társadalmi vezetés váljon általánossá. A megyei tanács vezetése nyújtson nagyobb segítséget a községi tanácsok közművelődést irányító munkájához, bizto­sítsa a tanácsi vezetők és művelődési ügyintézők folyama­tos képzését, továbbképzését. Nagyközségi tanácsaink gondos­kodjanak arról, hogy a művelődési előadói állásokat meg­felelő felkészültségű szakemberek töltsék be és munkakörük­be csak a művelődési feladatok ellátása tartozzon. Megyei szinten a közművelődési tevékenység irányításának összehangolására, ellenőrzésére, fejlesztésére, az országos irányelvek alapján. Megyei Közművelődési Bizottságot kell létrehozni. A bizottság munkájában lehetőleg az érintett me­gyei szervek, intézmények vezetői vegyenek részt. Költségvetési eszközökből megyei közművelődési alapot kell létesíteni. Ehhez kérjük a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága, a KISZ megyei bizottsága, a szakszervezetek me­gyei tanácsa, a tsz területi szövetségek, szövetkezeti szövet­ségek hozzájárulását is. A közművelődési alap közösen kiala­kított célok megvalósítására szolgáljon, felhasználásáról a Megyei Közművelődési Bizottság döntsön. A közeljövőben Szentendrére költöző megyei módszertani központ munkáját az új helyzetnek megfelelően kell át­szervezni. A járások és városok közötti közművelődési együttműkö­dést javítani kell. A városi-járási művelődési központok, könyvtárak, területi, módszertani tevékenységüket a helyi ne- v velési célokkal összhangban, együtt végezzék. Munkájuk ter­jedjen ki a társadalmi szervek, üzemek, szövetkezetek köz- művelődési tevékenységére is. A pártbizottság szükségesnek tartja a városokban és a járási székhelyeken a természetes adottságokra épített kez­deményező munkát, az új általánosítható módszerek beve­zetését, a jó tapasztalatok elterjesztését a megyében. Pél­dául Vácott, Százhalombattán, a Csepel Autógyárban a mun­kásművelődés, Gödöllőn, Nagykőrösön az ifjúság kulturális ellátása, Dabason a mezőgazdasági dolgozók, Monoron és Nagykátán a bejáró dolgozók, Cegléden a tanyai lakosok mű­velődési módszereinek a kimunkálását. A hálózatfejlesztés a megye településfejlesztési tervéhez igazodjon. Súlypontjai a városok, az agglomeráció munkás­lakta települései, új lakótelepeik és az eddig ellátatlan terü­letek legyenek. Az új intézményeket regionális hatókörrel, lehetőség szerint komplex módon, más művelődési intézmé­nyekkel együtt vagy azokhoz kapcsoltan kell létrehozni. Fel­kérjük a megyei tanácsot, hogy dolgozza ki az intézményfej­lesztés távlati koncepcióját. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt felépüljön Gödöllő, Százhalombatta műve­lődési központja, a ceglédi és váci könyvtár. Indokolt még a járási székhelyek közül Monor és Ráckeve igénye, mivel nem rendelkeznek művelődési központtal. A községi, városi tanácsok összpontosítsák a helyi erőket mind a létesítésben, mind a működtetésben. Törekedjünk ar­ra, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt lehetőleg valamennyi gazdasági egységünk anyagilag is támogassa a közművelő­dési intézményeket. Növekedjen a közös fenntartás aránya. A tartalmi együttműködésben elsősorban az általános iskola elvégzését és a szakmai továbbképzést kell szorgalmazni. A megyei pártizottság példamutatónak tekinti a váci járás kez­deményezését e munkában. Q Szervezeti intézkedések — A járási jogú pártbizottságok 1975 közepéig tűzzék na­pirendre területük közművelődési helyzetét. Intézkedéseikben tükröződjék, hogy a Központi Bizottság és a megyei pártbi­zottság határozata végrehajtásában fokozott feladatok hárul­nak a párt- és tanácsi apparátusok, a közművelődési intéz­mények és az ezer főn felüli létszámú üzemek pártszerve­zeteire. — A párt káderképző és tömegpropaganda-tanfolyamain dolgozzák fel a közművelődési határozatokat. Javasoljuk a tanácsi és a szakszervezeti káderképző iskolákon is a téma oktatását. —^Felkérjük a megyei tanácsot, a Hazafias Népfront megyei bizottságát, a KISZ megyei bizottságát, a TIT me­gyei vezetőségét, a szövetkezeti szövetségeket, hogy a párt­bizottsági határozat alapján 1974. december 31-ig dolgozzák ki közművelődési feladataikat. — Az állami rendelkezéseknek megfelelően a megyei tanács 1974. november 1-ig hozza létre a Megyei Közműve­lődési Bizottságot, határozza meg feladatait. 1975. január 1-ig meg kell teremteni a közművelődési alapot. — A feladatok egységes értelmezése, a konkrét tenniva­lók ismertetése és a végrehajtásra mozgósítás céljából a Megyei Közművelődési Bizottság 1975. évben hívja össze a közművelődés vezetőinek és szakembereinek táj értekezleteit. — A megyei párt-végrehajtóbizottság 1976. II. feliében értékelje e határozat végrehajtásának tapasztalatait. A közművelődés helyzete és fejlesztése Pest megyében, különös tekintettel a munkásosztály művelődésére. A Pest megyei Hírlap melléklete az 1974. október 6-1 (XVm, évfolyam, 2S4. sz.), vasárnapi számhoz A közművelődés helyzete és fejlesztése Pest megyében, tekintettel a munkásosztály Az MSZMP Pest megyei bizottsága 1974. szeptember 27-i ülésén megtárgyalta „A közművelődés helyzete és fej­lesztése Pest megyében, különös tekintettel a munkásosztály művelődésére” című jelentést. Az írásos előterjesztéshez Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára — mint a napirend előadója — fűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság részletes vita után mind a helyzetet elemző jelentést, mind a szóbeli kiegészítést elfogadta és a feladatokat határozattá emelte. Az alábbiakban szó szerint közöljük a pártbizottság helyzetelemző értékelését, az előadói beszédet és a hatá­rozatot. I. ^4 közművelődés fejlődése Pest megyében Az MSZMP X. kongresszusa az ország gazdasági, politi­kai, társadalmi életével összefüggésben megállapította, hogy „a közművelődés további tökéletesítése szocialista továbbfej­lődésünk egyik alapkérdése”. A közművelődési munka fejlődésére ható tényezők orszá­gosan kedvezőek. A párt politikája jó feltételeket teremtett a gazdaság gyorsabb ütemű fejlődéséhez, az életszínvonal emel­kedéséhez és ezek hatásaként a műveltségi színvonal növeke­déséhez. Űj, hatékony tényező a megnövekedett szabad idő és a tömegkommunikációs eszközök gyors terjedése. Pest megye közművelődésének helyzetét és feladatait az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1969. májusában tárgyalta. Az 1969-es párthatározat előkészítése nem csupán szakmai vi­tákon történt, hanem a párt-, állami, gazdasági, tömegszerve­zetek bevonásával. A vitákban megfogalmazódtak a közművelődést befolyá­soló megyei sajátosságok: — tovább erősödött, korszerűsödött iparunk, fejlődött a mezőgazdasági nagyüzemek termelése. Nagyfokú társadal­mi átrétegeződés ment végbe. A lakosság körülbelül 52 százaléka az iparból, 13 százaléka a mezőgazdaságból él; — a lakosság országosnál nagyobb ütemű növekedése, mihdenek előtt az agglomerációban; — a művelődési igények felkeltésében és részbeni kielégí­tésében — önálló megyeszékhely hiányában — a főváros részt vállal; — a fővárosba és más megyékbe eljáró 170 ezer dolgozó művelődési igényeinek kielégítése nagyrészt mégis a lakó­helyre vár; — 579 külterületi és tanyai településen él a lakosság 10 százaléka; — megyénk történelmi, kulturális és népművészeti ha­gyományai jó feltételeket teremtettek munkánkhoz; — az országosnál Is rosszabb anyagi, technikai ellátott- ságú Intézményhálózat; — nálunk is gondot jelent a szakképzett népművelők hiánya és állandó cserélődése. A pártbizottság az általános közművelődési feladatok mel­lett tájegységenként, a helyi hagyományokra építve fogalmazta meg teendőink irányát. A munkásmozgalmi hagyományok felkutatása, azok ösz- szekapcsolása a munkásművelődés korszerű elemeivel, biztató fejlődésnek indult Ezt jelzik a váci munkásmozgalmi kutatá­sok és kiállítások, a 17 minősített munkás kórus működése, a Gödi Fészek rendszeressé váló és kibontakozó rendezvényso­rozatai stb. A paraszt- és földmunkásmozgalmi emlékek feleleveníté­se, a Dózsa-, Kossuth-kulitusz ápolása eredményezte a ceglédi állandó Kossuth-kiállítást és az országos Dózsa-ünnepség ki- emelltedő eseményeként Somogyi József Kossuth-díjas szob­rászművész új Dózsa szobrának ceglédi felállítását. Megyénk hivatásos és öntevékeny művészeti élete egyaránt gazdagodott. A Szentendrei Theátrum a magyar színházi élet jelentős tényezője lett. Szentendre régi é6 új ■művésztelepein és a Vácott letelepedett képzőművészekkel Pest megye a képző- művészeti életben számiszerűségben és színvonalban rangos helyet foglal el. Szentendrén él és alkot 51 képzőművész. Fia­tal művészeink közül többet országos pályázatokon díjaztak. Képzőművészeti életünk kimagasló egyéniségei az itt alkotó Barcsay Jenő, Czóbel Béla és sokan mások. De megyénk szinte valamennyi tájegységében élnek és alkotnak hivatásos képző­művészek, így például Gyomron, Monoron, Albertirsán, Gö­döllőn, Nagykőrösön, stb. Kialakultak képzőművészeti szakkö­rök is, amelyek közül kiemelkedik a Nagy István Csoport. Az elmúlt időszaban hoztuk létre a'rövid idő alatt az or­szág határain is ismertté vált Kovács Margit kerámiagyűjte­ményt; a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumot és a Dá­niel Kornél által kezdeményezett képzőművészeti szabadisko­lát; az egy művész-dinasztia alkotásait bemutató Ferenczy Múzeumot; a verőcei Gorlca Kerámiatörténeti Múzeumot. Fel­gyorsult a visegrádi Mátyás király Múzeum történeti értékei­nek feltárása. Megnyitotta kapuit az Országos Szabadtéri Mú­zeum első tájegysége. Az öntevékeny művészeti mozgalomban az utóbbi évek­ben érezhető bizonyos fellendülés. Legerőteljesebben kórus­mozgalmunk fejlődött. Vác és vidéke mellett — amely a moz­galom bázisa — Cegléd és Abony figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el. A Visegrádi Színjátszó Napok országos rendez­vény rangjára emelkedett. Gödöllőn tovább javultak az agrár ismeretterjesztés köz­pontjának feltételei. A népi kultúra ápolása tükröződik 19 néprajzi emlékeket gyűjtő múzeumi intézményünk munkájában, a Tápiómenti Együttes sikeres szerepléseiben, a Galga menti népi fesztivál­ban, az évente meghirdetett néprajzi és honismereti pályáza­tokon, a 12 „Népművészet mestere”, a néprajzi és díszítőmű­vész szakkörök, a néptánccsoportok és a népdalkörök tevé­kenységében. Megyénk rendezte meg első ízben a „Röpülj páva”-körök országos találkozóját Felavattuk Versegen a fa­lumúzeumot, vezetésére az országosan ismert parasztíró. Mar­ton Pálné Homok Erzsébet kapott megbízatást. Erőteljes kisugárzó hatása van Ráckevének és Nagykátá- nak az utóbbi években jelentősen fejlődő közművelődési tevé­kenységével. Szerényebb mértékben, de érezhető módon növe­kedett Dabasnak, mint járási székhelynek a szerepe is. Emlí­tésre méltó kezdeményezés a dabasi, a ráckevei, a monori, a nagykátai és a ceglédi járás együttműködése hivatásos és amatőr képzőművészeik összefogására, kiállítások rende­zésére. Közművelődési munkánk szerves része a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Tovább javultak a nemzetiségi lakosság anyanyelvi művelődési feltételei, fejlődtek a nemzetiségi klu­bok, bővültek a nemzetiségi művészeti együttesek hazai és kül­földi szereplési lehetőségei. Rendszeressé váltak a remzetiségi szövetségekkel közösen rendezett nemzetiségi találkozók. Nem sikerült lényeges változást elérni a külterületeken és a tanyavilágban élő lakosság művelődési lehetőségeinek biz­tosításában. Feszítő gondot jelentenek továbbra is a közmű­velődési munka hiányos feltételei az agglomeráció nagyrészt munkáslakta településein. A közművelődési intézményhálózat fi*jlődését tükrözi a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának Szentendrére — élő Intézménybe — való telepítése. 1969-ben 17 múzeum és ki­állítóhely, 1974-ben viszont már 24 múzeum és kiállítóhely mű­ködik megyénkben. 1963 óta megduplázódott múzeumainkban a látogatók száma és a visegrádi Mátyás király Múzeum, va­lamint a szentendrei Szerb Egyháztörténeti Múzeum látoga­tóival együtt közel 600 ezren tekintették meg a kiállításokat Még ebben az ötéves tervben megvalósul Czóbel Béla állandó kiállítása és a szentendrei feslészet 46 évét bemutató tárlat. Az V. ötéves tervben a megye több mint száz képzőművészének alkotásait bemutató időszaki kiállító helyiség létesül. Jelentős közművelődési tevékenységet végez a Pest megyei Levéltár a megye néoműveléstörtánetének feltárásával. Hazánk felszabadulásának 30. évében kezdi meg működé­sét a megyed művelődési központ és könyvtár. Vácott köve­tendő és példamutató társadalmi összefogással épül a műve­lődési központ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom