Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
1974. OKTÓBER 30., SZERDA (illan Szásha lombatta Mérlegen az ideológiai és tömegpolitikai munka Újságcikkek, szociológiai tanulmányok és szépirodalmi művek sora foglalkozik napjaink társadalmi átrétegző- désének egyik — ha . ugyan nem a legizgalmasabb — kérdésével: a munkássá válás folyamatával. A legkisebb társadalmi egységtől — a családtól — egy iparosodó falu közösségén át egész tájegységek lakosságáig figyelhetők meg e folyamat gazdasági-po- litikai-kulturális jellemzői, okai és következményei. A határozat szellemében Amilyen vívódásokkal, nehézségekkel terhes a munkássá válás útja az egyén, a család, szőkébb közösség életében, épp olyan próbák elé állítja a nagyobb közösséget a faluból várossá alakulás ezernyi gondja-öröme-felelőssége. Százhalombatta alig néhány esztendeje lépett erre az útra, nehéz és mégis szerencsés időben. Nehéz időben, mert a nagyarányú iparfejlesztés, a nyomában járó urbanizálódás, a népességnövekedés, s a fiatal város lakóinak rohamosan növekvő igényei óriási erőfeszítéseket követeltek a város kommunistáitól, politikai vezetőitől. És szerencsés időben, mert szerteágazó feladataik végrehajtásához az éppen akkoriban lezajlott X. pártkongresszus határozatai mutattak irányt, nyújtottak segítséget. Mindenekelőtt — természetesen — a kongresz- szusnak a pártszervek ideológiai és tömegpolitikad munkájáról szóló határozata. A városi pártbizottság akkor így körvonalazta saját tennivalóit: a szocialista közgondolkodás, a politikai öntudat, a szocialista szemlélet erősítése, elősegíteni a szocialista építőmunka lyagyobb megbecsülését; harc az egoista szemlélet, a túlzott anyagiasság ellen; a szocialista internacionalizmus, a Szovjetunióval és a K GST-országok- kal való sokoldalú gazdaságipolitikai együttműködés jelentőségének ismertetése, felhasználása a politikai nevelő- munkában; a közéletiség és demokratizmus fejlesztése minden területen, végül a politikai és szakmai műveltség gyarapításának állandó támogatása a nagyüzemi munkásság körében. Segítő és gátló körű Imények A ideológiai és tömegpoli- täkai munkának ebben a fiatal, kamaszéveit élő városban voltak kedvező feltételei, és nehezítő körülményei. Az előbbiek között elsőként említhetjük azt a tényt, hogy a város aktív keresőinek 62 százaléka nagyüzemekben, korszerű technikával dolgozik; ennek következtében a nagyüzemi dolgozók foglalkozás szerinti összetétele, iskolai végzettsége és szakképzettsége kedvezőbb az országos átlagnál; a párttagság 85 százaléka a nagyüzemekben koncentrálódik, így az üzemek egyben a politkai élet bázisai is; végül, a dinamikus ipar- és városfejlesztés kedvező élet- és munkakörülményeket teremtett, ami viszont előnyösen hat vissza a politikai munkára és a közéleti tevékenységre. Érdekes módon, ugyanezek a sajátos adottságok különböző nehézségeket is eredményeztek: a nagyütemű ipar- fejlesztés például azt, hogy a beruházásokon, a kivitelező vállalatoknál foglalkoztatott — és munkásszállásokon élő! — mintegy 4000 dolgozó politikai nevelése nem járt a kívánt eredménnyel, közéleti érdeklődésük, politikai aktivitásuk alatta marad az átlagosnak, igaz, általános és szakmai műveltségük is; nehezíti az ideológiai és tömegpolitikai munkát a munkásság — és a lakosság — heterogén összetétele, az a tény is, hogy jó részük a mezőgazdaságból került az iparba, s az életforma-változás jócskán megelőzte náluk a tudat válto- zásait; végül a város ellátásának fogyatékosságai, a különböző területek ellátási színvonalának egyenlőtlensége eltérő szemléletet alakított ki az emberekben. Jelszó — az aktivitás A városi pártbizottság — a fentiek ismeretében — az első perctől kezdve éppolyan nagy súlyt fektetett a várospolitika irányítására, mint az ideológiai és a tömegpolitikai munkára. Hogy most mégsem az eredményekkel foglalkozunk — bőven volna pedig mivel, a területi munka színvonalának , emelkedésétől a gazdaságpolitikai agitáció hatékonyságának növekedéséig —, hanem a további tennivalókkal, a még meglevő fogyatékosságokkal, annak az az oka, hogy elsősorban ezek kínálnak általánosítható tanulságokat. Mert nem százhalombattai specialitás például a kollektív vezetés gyengesége a pártalapszervezeteknél, az a hibás gyakorlat, hogy a kommunista kollektíva irányltá sának szinte minden gondja egyedül a titkárra hárul. Az is elég gyakori, hogy az alsóbb fokú pártszervek az ideológiai munkát reszortfeladatnak tekintik, olyannyira, hogy helyenként a pártoktatás megszervezésére korlátozzák. Ugyancsak általában tapasztalt fogyatékossága a tömegpolitikai munkának, hogy hatósugarából gyakran kimaradnak a munkásszállók lakói, és a fiatalok egy része. A X. kongresszust követő időkben Százhalombattán a pártszervek munkájában előtérbe került a szocialista köz- gondolkodás fejlesztésének, a szocialista építőmunka fokozott megbecsülésének elősegítése. Ezt a kettős célt szolgálta a rendszeres marxista— leninista képzésben, a párt-, a szakszervezeti, a KISZ- és az állami oktatásban részt vevők számának tudatos gyarapítása, a differenciált, rétegekhez szóló politikai oktató munka. A munkásosztály vezető szerepének erősödését nemcsak részvételi arányuk emelkedése jelzi a legkülönbözőbb fórumokon és testületekben, hanem társadalmiközéleti aktivitásuk növekedése is. Mérhető eredmények és feladatok A tudatformálás, a tömeg- politikai munka reálisan mérhető eredményei részint a szocialista munkaversenyben és a szocialista jbrigád- mozgalomban, részint pedig a lakóhely fejlesztése-szépítése érdekében végzett társadalmi munkában értékelhetők. Ami pedig a társadalmi munkát illeti, arról ékesen beszél az a tény, hogy Százhalombatta a megyében folyó városfejlesztési versenyben két egymást követő évben az elsők közé került. A város kommunistái persze ismerik ideológiai és tömegpolitikai munkájuk gyengéit, távol áll tőlük az önelégültség. További feladataikat épp ezért így summázták nemrégiben: erősíteni a munkásosztály vezető szerepét, a párt politikájának érvényesülését; a gazdaságpolitikai agitáción és a termelési propagandán belül még inkább tudatosítani, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk; megkülönböztetett figyelmet szentelni a fizikai munkások, a nők és a fiatalok szakmai-politikai műveltségének növelésére, politikai öntudatuk, közéleti érdeklődésük fejlesztésére; harcolni a közösségi szemlélet erősítéséért, a politikai közömbösség ellen, s végül tovább javítani a pártszervezetek, a kommunisták tájékoztatását, rendszeresebbé tenni az eredmények és gondok ismertetését. Nyíri Éva Az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartózkodó P. A. Szlezkó, az SZKP Tomszk megyei Bizottságának titkára három napon át Pest megyével ismerkedik. Tegnap Ceglédre látogatott Illés Lajossal, az MSZMP Pest megyei Bizottsága munkatársával. A városi pártszékházban Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a város életéről, majd a Ceglédi Állami Gazdaságot keresték fel. Itt Szeleczky Mihály igazgató ismertette a gazdaság munkáját. Ezt követően a fegyveres erők klubjában P. A. Szlezkó párt- és tömegszervezeti aktivistáknak, szakembereknek tartott előadást „A pártszervezetek feladatai az SZKP XXIV. kongresszusa gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtásában” címmel. A Tomszk megyei pártbizottság titkára ma délelőtt Budapesten, a Pest megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tart ugyanebben a témában konzultációval egybekötött előadást, majd a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedik. Pest megyei programjának harmadik napján Vácra látogat. Vándorgyűlés A Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Tudományos Akadémia az idei 4. kromatográfiás vándorgyűlést Győrött a Technika Házában rendezi meg. A programsorozat tegnap kezdődött és szombaton fejeződik be. Hét plenáris előadásra kerül sor és 52 új vizsgálati eredményt mutatnak be. A vizsgálati eredmények széles területet ölelnek fel: a gázminőség ellenőrzésétől kezdve egészen a tokaji szamorodni aromájáig sokféle témával foglalkoznak. Az idei vándorgyűlést a gyógyszerkutatás és környezet- védelem jegyében rendezik meg. SZAKSZÓ VETKEZETI TA VLA TOK Összehangolt nagyüzemi és családi művelet NEM BIZONYTALAN SZERVEZETI FORMA Időről időre fölvetődő dilemma a nagyüzemi mezőgazdaság különböző fórumain: vajon milyen távlatok előtt állnak a szakszövetkezetek, aiz iparosodó-specializálódó növénytermesztés, állattenyésztés nem veti-e szét a gazdálkodás eme formájának keretét. Persze, némi magyarázatra szorul, hogy tulajdonképpen miben tér el a szakszövetkezeti gazdálkodás a termelőszövetkezetekétől. Nos, röviden a válasz: a szakszövetkezetben csupán néhány termelési ágban folytatnak nagyüzemi gazdálkodást, ám területük egy részét a tagok egyénileg, kisüzemi módon művelik meg. Túlsúlyban a közös terület A legutóbbi fölmérések szerint az országban 76 ezer szakszövetkezeti tag és nyolcezer alkalmazott volt. E gazdaságok birtokában volt a gyümölcstermelő terület hét százaléka, s területi részarányukat meghaladó mértékben termeltek szőlőt és bort, mintegy 15—16 százalékát adva az ország termésének. A szak- szövetkezetben a kisüzemi termelés csaknem egyenlő nagyságrendű, esetleg túlsúlyba is jut. S mint Moharos József, a TOT elnökhelyettese hangsúlyozta egy interjúban, amit a Pest megyei Élelmiszergazdaság című szaklapnak adott: ez az aránybeli eltolóHidroglóbuszok Lakások terven felül Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Ma már szinte bizonyosra vehető, hogy a IV. ötéves tervben számított 400 ezer lakásnál 20—30 ezerrel több új otthont hoznak tető alá 1975-ig — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A dr. Bognár József elnökletével megtartott. tanácskozáson a képviselők a lakásépítés helyzetéről, a kommunális ellátás fejlődéséről tájékozódtak; a témáról Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott beszámolót. Központi témája volt a vitának, hogy nagyobb gondot kell fordítani a lakáselosztást szabályozó rendeletek betartására. A képviselők újabb és újabb lehetőségeket kerestek; hogyan lehetne még nagyobb arányban lakáshoz juttatni az alacsonyabb keresetű családokat. Számos képviselő foglalkozott a magánépítkezések helyzetével, s vélte úgy, hogy az építőkedv még tovább növekedne, ha egyszerűsíteni lehetne a bonyolult engedélyezési eljárást. A vitában felszólalt dr. No- vák Béla (Pest niegye 29. választókörzet), Riss Jenő, Kis- gergely Lajos, Sas Kálmán, dr. Havasi Béla, Varga István, Inokai János, Radnóti László, S. Hegedűs László (Pest megye 24. választókörzet), Marton János, Sándor József (Békés megye), dr. Hargitay Katalin, Mráz Tibor, Nics János és dr. Szabó Kálmán ország- gyűlési képviselő. A mogyoródi Arany János Tsz-ben az elmúlt öt év alatt mintegy 120 különböző méretű — 50, 77, és 150 köbméteres — hidroglóbuszt készítettek. Ezeket elsősorban termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak szállítják. Már Lengyel- országba is elkerült exportáruként a mogyoródi hidroglóbusz. dós többnyire népgazdasági érdek, hiszen a szakszövetkezetek egy része olyan településeken alakult, amelyeken korábban szétszórt gyümölcsösöket, szőlőket ültettek, s amelyeket nagyüzemi módon nem lehet gondozni. Kivágásuk ésszerűtlen lenne, hiszen újratelepítésükre nincsen pénz, ráadásul a modernizálás költségei magasabbak lennének, mint egyebütt, lévén ezek a talajok a legrosszabbak közül valók. A Pest megyei szakszövetkezetek szervezeti és gazdasági helyzetét, közös tevékenységük fejlesztésének lehetőségeit — az erről rendelkező kormányhatározat alapján — vizsgálta ki az a bizottság, amely a megyei tanács szakembereiből, a megyei és járási pártbizőttságok, a tsz- szövetségek, a Magyar Nemzeti Bank és a Földihivatal munkatársaiból alakult. A fölmérés célja mindenekelőtt: megtalálni e szövetkezeti forma fejlődésének módját. A vizsgálódás az idén tavasszal kezdődött, s huszonegy szak- szövetkezetre terjedt ki. Ezek a gazdaságok 37 és fél ezer hektár területen gazdálkodtak, s az országos átlagnál jóval nagyobb arányban — 66,9 százalékban művelték földjeiket nagyüzemi módszerekkel, közösen, s több helyütt kimagasló eredményeket mutathatnak föl a szakosított állattenyésztésben. Tahitótfalu példája Nem egy olyan gazdaság akad, mint például a tahitót- falui Kék Duna Szakszövetkezet, amelyben szerencsésen ötvöződik a jól gépesíthető növények, így a búza, kukorica nagyüzemi termelése, másfelől pedig a nagyüzemben aligha termeszthető, módfelett munkaigényes kertészeti kultúrák családi művelése. A Szentendrei-szigeten három falu — Kisoroszi, Tahitótfalu és Pócsmegyer — négy és fél ezer holdas határában gazdálkodó szakszövetkezet eredményeivel rászolgált a kiváló címre. A gabona terméseredményére az idén sem panaszkodhatnak, a környék ellátásában számottevő húsüzemükben majd ötezer sertést dolgoznak fel egy év alatt — ennek egy részét a tagságtól vásárolják, a többit más (széktől, állami gazdaságoktól —, a fővárosban s a környező üdülőtelepüléseken borozóik, pecsenyesütőik vannak. Tavaly csaknem hatmillió forintos tiszta nyereséget könyvelhettek el, ami az idén nyilván több lesz, hiszen ez év január elsején megnőtt a gazdaság területe: Tahi és Kisoroszi szövetkezetéhez ugyanis január elsején csatlakoztak a pócsmegyeriék. A gazdaságban évről évre több jut a beruházásra, a termelés fejlesztésére. A tagság személyi jövedelmét jórészt az e vidékeken hagyományos epertermesztés adja. Mindent összevetve tehát párhuzamosan fejlődik — ideért-1 ve az agrotechnikát, s a gyarapodás ütemét — a közös és az úgynevezett tagi gazdaság. Nyilvánvaló, hogy a Szentendrei-szigeten, s az ehhez hasonló helyzetben levő szadiszövetkezetekben továbbra is indokolt a gazdálkodás e formájának fönntartása, akár a társadalmi, akár a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe. A cikkünk elején említett vizsgálatot Békési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője irányította, ö említi, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt években sokat fejlődött a közös és a tagi gazdaság kapcsolata. A tagok a szövetkezettől termelési alapanyagot — vetőmágvat, növényvédő szert, műtrágyát, takarmányt — kapnak, s akad gazdaság, ahol háztáji agronó- mus látja el az egyénileg művelt földek szakirányítási teendőit. Útkeresés, tervek A szakszövetkezetek tavaly 5-i millió 271 ezer forint halmozott termelési értéket éritek el, s<221 millió 152 ezer forint bruttó jövedelrpet produkáltak a megyében. A tagi gazdaságból 57 millió forint árú terméket értékesítettek a szövetkezet révén. A fejlődés jelei mellett azonban számos gonddal is találkozhatunk a szakszövetkezetek házatáján. Hogy mindjárt a téma közepébe vágjunk: a szakszövetkezeti tagok átlagéletkora 59,7 év, a tagság több mint hetven százaléka elmúlt ötvenéves. A fiatalokat alig-alig vonzza a gazdálkodásnak ez a módja, a hajnaltól estig tartó munka, hiába kínál a tagi gazdaság esetleg jobb megélhetést. Az öregek pedig egyre nehezebben bírnak a földdel. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a szakszövetkezeti tag csak 70 éves korában lesz nyugdíjképes. Érthetően tehát, hogy ahol nagyon idős a tagság, szívesen választja a nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb módját, csatlakozik valamelyik termelőszövetkezethez. A megyei helyzetkép . szerint a Pest megyei szakszövetkezetek közül hét gazdaságban kínál változatlanul is hosszú időre távlatot ez a szövetkezeti forma. Másutt a társadalmi és gazdasági érdekek összevetése nyomán arra a;, elhatározásra jutottak, hogy más termelőszövetkezettel, illetve szakszövetkezettel egyesülnek, illetve termelőszövetkezetté alakulnak át. A helyenként tapasztalható kiútkeresés és ellentmondások ellenére azonban — mint a vizsgálatot vezető Békési Sándor említi — megállapítható, hogy a szakszövetkezeti formában a fejlődés lehetősége adott, ez nem bizonytalan szervezeti forma, kereteiben megvalósítható a népgazdasági csoport- és egyéni érdekeli harmonikus összhangja. A. Z A Tomszk megyei párttitkár látogatásai
