Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
4 1974. OKTÓBER 30., SZERDA kM4od KÖNYVTÁROSOK TANÁCSKOZÁSA Tovább bővíteni az olvasók táborát MUNKÁSMŰVELŐDÉS (1.) Hönnét indultunk? Tanácskozásra jöttek össze tegnap délelőtt a Hazafias Népfront budapesti székházában a megye tanácsi és szakszervezeti könyvtárosai. A megjelenteket Hallamasek László, az SZMT művelődési, agitációs és sportbizottságának vezetője köszöntötte, majd Kamarás István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ tudományos főmunkatársa tartott vitaindító előadást a felnőtt és ifjjúmunkások olvasóvá neveléséről. Előadásában a Könyvtártudományi és Módszertani Központ különböző felméréseit ismertette, bizonyos következtetéseket vonva le azokból a könyvtárak további munkáját illetően. Az előadást követő vitában igen sokan szólaltak fel. Pászti Dénesné, a Nagykőrösi Konzervgyár szépirodalmi és műszaki könyvtárának vezetője örvendetes eredményekről számolt be. Elmondotta, hogy ma már a két könyvtárban összesen huszonkétezer kötet között válogathat az ezerhatszáz beiratkozott olvasó. Ezenkívül ki- lencvenhét napi-, heti-, illetve szaklap jár a két intézménybe, ami még gazdagabbá teszi a választékot. A gyár vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a munkások művelődését. A szépirodalmi könyvtár részére — mondotta — évente negyvenezer forintot biztosítanak új könyvek beszerzésére. A műszaki könyvtár fejlesztésére pedig lényegében korlátlanul áll rendelkezésre pénz. Patkó Margit, a szigethalmi 208-as Szakmunkásképző Intézet könyvtárosa arról számolt be a kollégáknak, hogy az intézet hétszáz diákja közül ma már négyszázötvenkettő tagja a könyvtárnak. Gondjuk az alig tizenöt négyzetméteres helyiség, amely igen szűk az eredményes könyvtári munka elvégzéséhez. Weisz Gábor, a váci városi könyvtár ' munkáját elemezve elmondotta, hogy amíg a tanácsi könyvtárakban mindössze harminchétezer kötet között válogathatnak az olvasók, addig a harminckilenc helyen működő szakszervezeti könyvtárakban hetvenhétezer kötet található. A jövőben, javasolta, lényegesen nagyobb összhangot kell teremteni a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak munkájában. Tóth István, a nagykőrösi Toldi Miklós szakközépiskola és szakmunkásképző intézet könyvtárosa sérelmezte hozzászólásában, hogy az iskolai rendtartás értelmében a KISZ- szevezetnek joga van beleszólni abba, hogy a könyvtár milyen könyveket vásároljon. Felszólalására Szent- iványi Aliz, a KISZ megyei bizottságának munkatársa válaszolt: valóban helytelen az iskola rendtartásnak ez a pontja, o KISZ-nek nem lehet feladata, hogy megszabja, milyen könyveket vásároljon a könyvtáros. Természetesen javaslatokkal segíthet. A felszólalók közül sokan beszéltek a könyvtár és a szocialista brigádok egyre erősödő kapcsolatáról. Szegletes Józsefné szakszervezeti könyvtáros elmondotta, hogy eddig kilencvenhat szocialista brigáddal kötöttek szerződést. Erről szólott Kers- ner Károlyné, a váci Kötöttárugyár könyvtárosa csakúgy, mint Patyi Eva, a váci Egyesült Izzó ifjúsági klubjának vezetője, Tóth Ferenc, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója, Feith Lajosné váci, Baksa Rezsőné dunakeszi és Nyíri Károlyné ceglédi könyvtáros. A legnagyobb előrelépésről Máté György, a Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtárának vezetője számolt be. A gyár háromszáz szocialista brigádja közül, mondotta, eddig kétszáz kötött szocialista szerződést a könyvtárral. Ez mintegy kétezer olvasót jelent, a könyvtár olvasótáborának felét. Adám Imréné, az aszódi könyvtár vezetője ugyancsak örveiidetes híradással szolgált: egy hét múlva gyermekkönyvtár nyílik Aszódon. Csőke Anna, az SZMT központi könyvtárának vezetője a szakszervezeti és tanácsi könyvtárak egyre erősödő kapcsolatáról beszélt felszólalásában. Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának munkatársa a népfront és a könyvtárak kapcsolatának jelentőségét hangsúlyozta hozzászólásában. Debreceni Imré- né, a megyei könyvtár igazgatója a további feladatokat meghatározva elmondotta: a megye tanácsi könyvtárainak jelenleg száztizen- hétezer beiratkozott olvasója van, a cél, tovább bővíteni az olvasók táborát, elsősorban munkásemberekkel. A felszólalásokra Kamarás István válaszolt. Gyömrő után most Dabason is bemutatták a Nagy István csoport anyagát. A Kossuth Művelődési Központban, az újabb szemrevételezés során még inkább erősödik az a kívánság, hogy a jövőben ne festők, szobrászok, hanem művek között szelektáljanak, így, állandó minőségi mérték szerint haladhat az egész mezőny. A szobrászi. értékrendet B. Szabó Edit és ifj. Pál Mihály alkotásai biztosítják, hozzájuk zárkózik föl Szemök György, s a grafikában Kéri Mihály— Miklosovits László nemes versengése adott mérték. A festészet helyzete nem ilyen egyöntetű. Őrei József bátran kísérletezik, Bányász Béla magabiztosan halad a maga útján, Kiss Ernő jól gazdálkodik alsónémedi motívumokkal, s Heiling György, Ná- dasdy János, Fegyó Béla is öntörvények alapján halad. Nem megnyugtató azonban az, hogy saját helyi értékeit, igazi forrásukat többen feladva, zebe- gényi, szentendrei tájakhoz fordulnak. Az lenne a kívánatosabb, ha a Nagy István csoport festői saját fejlődésüket összekapcsolnák környezetük vizuális feltárásával. Figyelmet érdemel a Csepeli Magyar Posztógyár tegnap Amikor a munkásművelődésről szóló sorozatot Vácott készítettük, több ok vezérelt arra, hogy színhelyül a Duna- parti várost válasszuk. A Budapesthez legközelebb eső iparváros munkásmozgalmi múltja, mai munkásosztályának mindennapjai — úgy éreztük — magába tömörítik mindazt az eredményt, gondot, mely harminc év eltelte után a fizikai dolgozók kulturálódását jellemzik. A városi párbizottság szék- házának • falán a faliújság író—oívasó találkozókról tudósít. A fényképész objektív- je megörökítette a munkások között Féja Gézát, Juhász Ferencet, Illyés Gyulát, Németh Lászlót. A pártbizottsági osztályvezető szobájában jelentések a kpzművelődés helyzetéről, feladatairól. A vizsgálati anyagokban pedig Jfékete-fehé- r.en sorakoznak az adatok: a több mint tizenháromezer ipari munkás közül csaknem négyezren nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Általános iskolai végibizonyítvánnyal ugyan mintegy nyolcezren rendelkeznek, középiskolát azonban csak alig több mint ezren végeztek, s négyezer embernek van szakmunkásképesítése. Balassi István osztályvezető jól tudja — az alapokat, a művelődés igényét ezekben a száraznak tűnő adatokban kell keresni. Tanfolyamtól tárlatig — A számokból kiolvasható — mondja —, hogy alapműveltséggel, a tulajdonképpeni nyolc általánossal a foglalkoztatottak 16,8 százaléka nem rendelkezik. És hiába erőltetjük az üzemekhez kihelyezett iskolákba felnőtt fejjel a dolgozókat, újra és újra „feltöltődik’’ a nyolc általánost el nem végzettek tábora. Ezek az emberek nem Vácról érkeznek, hanem a várost övező községeikből — több mint ötezren vannak, akik itt keresik meg a kenyerüket. Az iskolakötelezettséget még ma sem mindenütt tartják be, a törvényt semmibe vevővel szigorúbban kellene bánni... Mert az üzemekben érződik meg leginkább az alapműveltség hiánya. Nagyobb gyárainkban felismerték ennek veszélyét és szervezett keretek között foglalkoznak dolgozóikkal, a tanulóknak kedvezményeket biztosítanak, külön üzemi osztályokat létesítenek. Visszahúzó erőként azonban nemcsak a szégyenérzet hat, hanem, hogy hiányoznak a megfelelő erkölcsi-anyagi érdekek. A betanított munkások keresete alig tér el a szakmunkásokétól. Felméréseink szerint a városunkban dolgozó munkásokmegnyílt üzemi tárlata, ahol Lieb József, a Kontók ta gyár tervezője, Munkácsy Mihály oldalági rokona mutatkozik be egyebek között szigetszent- mártoni úti képeivel. Évtizedek óta jár Szigetszentmár- tonba, s rajzolja, festi fáradhatatlanul a nyaralókat, a Ra- fás sziget hajdani öreg halászának loncsos tanyáját. E legendássá nőtt vízi ember és a folyó kapcsolatát örökíti meg, ez nem a Hemingway által nak csupán 5,2 százaléka részesült továbbképzésben! Sajnos, ezeknek a tanfolyamoknak célja szinte minden esetben arra szorítkozik, hogy a részvevők megismerjék a felújított, kicserélt géppark kezelését, az új technológiai folyamatokat. — Felméréseik szerint a szakmai műveltség megszerzésén kívül ösztönzi-e valami a munkásokat a betűéhségre, a színházlátogatásra, a zeneélvezésre, a kiállítások megtekintésére? — A szocialista brigádmozgalom kulturális vállalásai jócskán beszámítanák a munkaverseny értékelésébe. Azonban addig, amíg elértük, hogy a „szocialista módon dolgozni” jelszó már nem csupán üres frázis — a „szocialista módon élni, tanulni” jelszó tartalma nem egy helyen: csupasz formalitás. Magukra maradnak? — Rájöttünk: nehezebb az ember életmódját, szokásait megváltoztatni, mint minőségileg jobb, több munkára bírni. Kezd kialakulni a dolgozókban a felelősség az elvégzett munkáért, de sokukban csírája sincs meg annak az igénynek, amelyet művelődésnek neveznek. A szocialista brigádmozgalom vállalásokkal is segítheti ennek az igénynek a felkeltését... — Nagyüzemeinknél — szinte kivétel nélkül — a szak- szervezetek kulturális és agi- tációs csoportjai sokat foglalkoznak a dolgozók művelődésével. A vállalások jellege és tartalma kiterjed a különböző politikád oktatásokon való részvételre, kulturális intézményeink látogatására, a rendszeres könyvolvasásra, összejövetelekre, kirándulásokra. Sajnos, a látottak és hallottak feldolgozásával a közösségek magúkra maradnak. Általános gyakorlat, hogy egy-egy könyv, tv-műsor napokig vitatéma — de eszmei irányítás nélkül. A munkásművelődés egyik legfontosabb formája: a könyv- olvasás. Hogyan áll könyvtárak dolgában Vác? — Lakóhelyeken, üzemekben fonja át a várost a szak- szervezeti és a tanácsi könyvtárhálózat. Az üzemekben több mint ötvenezer kötet könyv áll a dolgozók rendelkezésére. A városi-járási könyvtár csaknem 40 ezer könyvet tart polcain. Könyvtáraink viszont zsúfoltak. A munkásolvasók számáról pontos adataink nincsenek, de a szakszervezeti könyvtárakat rendszeresen látogató ötezer ember 75—80 százaléka bizonyos, hogy munkásolvasó. A szakszervezeti . könyvtárháló_ fel jegyzett tenger, hanem a Duna története, mely a rajz lélekjelző hálózatában megjelenik. Német sorozatában mohos sziklák, barlangok, völgyek jelennek meg új festői látásmóddal, technikai eljárással. Igazi festőhazája azonban Szigetszentmárton, ez a vidék csak az övé, ezzel növelheti odaadás és szerencse révén újabb műveiben az időt időtlenné. I* M. zat azonban nem használja ki legfőbb lehetőségét — közvetlen kapcsolatát a dolgozókkal. — Az üzemek kulturális célra felhasznált összege megközelíti az ötmillió forintot. A felhasználás mikéntjét a párt- bizottság nem ellenőrzi, bizonyára a kiadás nem mindig felel meg a ,,bevételnek” — azaz a művelődéspolitikai céloknak. — A részesedési alap kulturális költségvetésének mérése akadályokba ütközik, elsősorban azért, mert hiteles, tiszta képet csak az önálló vállalatokról nyerhetünk, ‘városunkban azonban sok a gyáregység, a telep. Az összegek felhasználására vonatkozóan üzemenként változik a kép, az esetek többségében valóban lehetnek kétségeink, hogy a pénzt jól, hasznosan költik-e el? Mindenesetre jellemző, hogy a gyárak inkább kapun belül kívánják megoldani a kulturális feladatokat, s elzárkóznak a művelődési intézmények közös fenntartásától, az együttműködési szerződések megkötésétől. A megoldás az összehangolt munka lenne, ha a művelődési intézmények az üzemi kulturális munkatervhez igazodva, azt kiegészítve folytatnák tevékenységüket. Űj művelődés5 központunk építéséhez minden segítséget megkapunk: pénzt, anyagot, áldozatos munkát. Ez azonban inkább a lo- Icálpatriótizmusnak köszönhető, mint kultúraéhségnek. Képzőművészeti, zenei centrum — A megyei pártbizottság határozata szerint Vácot képzőművészeti és zenei várossá kell tenni. Épültek lakások, műteremmel„ néhány éve adták át a minden igényt kielégítő zeneiskolát. Milyen elképzeléseket tűztek ki célul a képzőművészeti és zenei élet fej-, lesztésére? — Igyekszünk tudatosítani a munkások körében, hogy Vác a megyei zenei és képzőművészeti élet fontos helye, s hogy ennek tükröződnie kell a munkáskultúrában is. A vizuális nevelés tekintetében nagy problémát okoz a megfelelő tárlatvezetés hiánya. Magyarázat híján nem tudjuk vonzóvá, érthetővé tenni a modem festményt, szobrot a kiállítások közönsége számára. Sokat segíthetnének ebben a városban élő művészek. Ne csak az intézményektől, társadalmi szervezetektől várják a népszerűsítést, keressék meg ők is a kapcsolatot az üzemekkel, szocialista brigádokkal. Az iskola hangversenyterme lehetőséget ad színvonalas koncertek rendezésére. Azonban nem elég a látogató. Törzsközönség ül a koncerteken, közülük pedig elvétve egy-kettő az Ü2emi dolgozó. Viszont a zeneiskola 509 növendéke közül mintegy háromszázan munkásszülők gyermekei. Rendszeresen fellépnek európai és országos hírű kórusaink, s Musica Humana zenekarunk a „Zene mindenkié* címmel rendszeresen hangversenyez üzemi munkások körében. Gondokat és eredményeket sűrít e beszélgetés. Panaszkodunk. Nem megfelelő a kapcsolat, formálisak a felajánlások, kevés a zenét szerető munkás, zsúfoltak a könyvtárak. Mintha időnként elfelejtenénk, hogy néhány évtizeddel, ezelőtt volt egy horthysta kultuszminiszter, aki így fogalmazott: „Az én kultúrpolitikámnak alapja az a gondolat, hogy a nemzetek kultúráját, a kicsiny és nagy nemzeteknél egyaránt három-négyezer ember képviseli.” Mondta volt ezt a fehérterrort követően, amely a Tanácsköztársaság után így foglalt állást: „ A tudomány mindenkié jelszóról kiderült, hogy rendkívül veszedelmes demagógiára vezethet és most szinte már ott tartunk, hogy a tömegek moráljának érdekében háttérbe szorítsuk a tudományok népszerűsítését.” Hát, valahonnét innen indultunk .. Tamás Ervin oziI moziísor Inűsor OKTOBER 31-TŐL NOVEMBER í-IG CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD F6T GYAl KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZEN7MIKLOS VECSÉS T 8* 31: Honfoglalás I—n. 1: Alba Regia - 2: Éjszakára hajnal 3: Három csillag , 4: A harangok Rómába minitek 5: Pár lépés a határ S: Éjfélkor 31—3: Szerelmesek 4— 6: A szultán fogságában 31: Alba Regia 1: Éjszakára hajnal 2: Honfoglalás I—n. 3: A harangok Rómába mentek 4: Nincs idő 5: Éjfélkor S: Pár lépés a határ 31—3: Ki megy a nő után? 4: Elektra 5— 6: Három mogyoró Hamupipőkének 31: Három csillag 1: Éjfélkor 2: Pár lépés a határ 3: Alba Regia 4: Éjszakára hajnal 5: Honfoglalás 1—II. 6: A harangok Rómába mentek 31—3: Keresztesek I—H. 4—6: Szerelem a tengeren 1: Budapesti tavasz 2: Halálkanyar 3: Így jöttem 4: A tizedes meg a többiek 5: Szemtől szembe 6: Talpalatnyi föld 31—1: Égő hó 2—5: Az Olsen banda nagy fogása 31—3: A gejzlrvölgy titka 4—6: Robinson Crusoe 31: Spartacus 1—H. 2— 4: Kabaré* 6—7: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 31: Huszárkisasszony 1—3: Elza kölykel 4—5: Spartacus I—H. 31: Fennakadva a fán 1—2: Botrány a nyaralóban 3— 4: Anna és a farkasok* 31—3: O, maga rettenetes! 4— 5: Ki van a tojásban? 31—3: Ne hagyd magad, Pitkin! 4—5: Szerelmesek 6: Nincs idő 31—3: Jelbeszéd 4— 5: Fogadó a Törött Patkóhoz 6: Nincs idő 1— 4: Volt egyszer egy zsaru 5— 6: Bob herceg 31—1: Az audiencia* 2— 3: Három mogyoró Hamupipőkének 4—5: Égő hó 31: Isten hozta, őrnagy úr! 1: Apa 2: Hekus lettem 3: Legenda a vonaton 4: Selló a pecsétgyűrűn I—II. 5: Változó felhőzet 31—1: Három mogyoró Hamupipőkének 2—3: Égő hó 4—5: Ejtőernyősök 31—3: Robinson Crusoe 4—6: Ki megy a nő után? •Csak 16 éven felülieknek! Jő szórakozást kíván a PEST MEGVEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT P. P. Üzemi tárlat—dabasi kiállítás Lieb József szigetszentmárton! grafikája.
